// Fekete Kísérlet //
*Felkészült a varázslásra, azonban láthatóan semmi ártalmas nem történik a számára, bár varázslóknál ezt nem lehet tudni. Egyébként nem is emlékszik arra, hogy Jezabiel mióta is varázshasználó. Saját maga még csak kontárkodik vele, azonban itt már elég komoly dolgok is előkerülnek, ahogy a burkot megnézi. Nem idegeskedik, egyrészt az csak jobban ártana neki, másrészt, a második varázsital a kezébe kerül, remélhetőleg erre már nem lesz szükség. És nagyon reméli, mert összesen egy harmadik van, aztán kifuccsolt a készlete, a szobájáig pedig nem biztos, hogy élve eljut, mivel a gnóm láthatóan elég komplex mágiákat is képes létrehozni, ez pedig megerősíti, hogy nem elborult az elméje, csak túlfunkcionál és ezek folynak össze egy masszív rémálommá. Ellenben, ami nyugalomra inti, hogy Nestar ismeri ezt a varázslatot, a mágustorony oktatójával hosszasan értekeztek erről, persze ő még nem tűnt alkalmasnak arra, hogy ezt eltanulja. Viszont, pont ezért, tisztában is van azzal, hogy ez a fal mindkét irányban teljesen szigetel, így nem csak nem tudja elérni Jezabielt, de a nő sem képes feléje hatni mágikus képességeivel. Legalábbis addig, amíg Jezabiel úgy nem dönt, hogy eloszlatja a varázslatot, de erre az ismeretére is fel van készülve az alkimista, hiszen az ő itala juttatta hozzá ezen képességhez.*
~Roppant kellemetlen...~
*Még nem meri bizonyossággal állítani, hogy a harcnak vége, a záráshoz ketten kellenek, azonban Jezabiel eléggé fekvő áldozatnak néz ki, de sajnálatosan így sem alábecsülendő, hiszen láthatóan és bizonyítottan is képes mágiahasználatra. És eszébe is jut, hogy amint megfordul a laborjában, mit vehetne még magához, mint segédital.*
~És ami azt illeti, bár nem hittem, hogy valaha használva lesz, azonban az utóbbi itallal is meg vagyok elégedve, mert a saját területén erősségében ledominálta a brutálisabbnak hitt szert. Abból is kevernem kell, amikor visszaérek.~