//Az alkimista laboratóriuma//
*Előzetes felmérései alapján eleget várakoztatta az ablakában álló üvegcsét, nem megfeledkezve arról sem, hogy mint minden folyadék, ez is párolog és mivel nehezebb, mint a levegő, ezért nem férhet kétség, milyen okból nem fog az ablakában fű nőni a jövőt illetően. Ez, és még sok más ilyen tényező is közrejátszik ebben, ebbe megpróbál maga is elöl járni és nem kiönteni az ablakon mindent, de nem tagadhatja le, benne van a keze ebben. A maróanyag eleget levegőzött, ideje lezárnia, majd helyére tennie, ezzel ékesítve a kísérletéhez felhasználható anyagok tárát. Ezzel le is tudta az egyszerűbb feladatot, hiszen az érdemi munka már elvégeztetett, csak le kellett aratnia a gyümölcsét. A ragasztóanyagok, mind a két-három közül kell most megnéznie, melyik hat a legjobban, azaz melyik száradott meg úgy, hogy a legnehezebb szétszednie. És persze, közben azért vigyáz a tálkára is, nehogy valami erőlködés eltörje és ezzel felsértse a kezét, na meg további kárt okozzon a környezetében, ezzel újabb időt pocsékolva el az életéből erre. Elsőként, amire kíváncsi, hogy vízhatlan-e a már megszáradt ragasztó. Ez különösen fontos, hiszen a levegőben lévő páratartalom idővel kikezdené, ha reagál rá, ami azt jelenti, hogy időben erősen behatárolt a hatóideje. Ezzel még nincs különösebb gond, legalábbis, a tiszta vízzel nem lépnek reakcióba. Igazából, az alkímia által megtisztított vízből elég sokat is tart magánál. Egyrészt, olcsó és könnyű előállítani, másrészt, ha vízzel kell dolgozni, márpedig gyakran kell, akkor nem teheti meg, hogy egy esetleges mellékanyag megborítsa a kísérletét. Szomjoltásra persze nem használná, ahhoz túl semmilyen. Visszatérve a ragasztóanyagokra, eddig elég jól bírják a strapát, erősek is, talán nem lesz belőle nagy baj. Elkezdheti gyártani kicsit nagyobb mennyiségben is.*