Nincs játékban - Dwirinthalen kúria
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
| Nincs "nagyobb" helyszín | Dwirinthalen kúria | Nincs "kisebb" helyszín |  |
Mostani oldal: 1 (1. - 20. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760
20. hozzászólás ezen a helyszínen: Dwirinthalen kúria
Üzenet elküldve: 2012-10-15 13:45:56
Üzenet elküldve: 2012-10-15 13:45:56
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 20
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 20
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
*Öccsük jötte cseppet sem lepi meg. Számított rá, hogy egyszer csak fel fog tűnni, bár valamivel későbbre várta. Most már azonban mindegy. Itt van, ezen változtatni nem tud. Szövegelése kissé felbosszantja Xelit, de ennek jelét nem mutatja. Tény, hogy az illem nem az erőssége, de viszonylag boldogul jelenlegi ismereteivel e téren.
Csendesen beballag nővére után a házba. Nincs kedve megszólalni, inkább a másik kettőre hagyja a beszédet, hangot csak akkor ad ki, ha nagyon muszáj. Helyet foglal testvére mellett, s csendes megfigyelőként vesz részt. Ábrázatán halvány mosoly dereng, mely a bájosabb fajtából került elő. Ella magyarázatát hallva ez kicsit kiszélesedik, de nem észrevehetően. Csak figyel, hátha hallanak valamiféle választ. Saját jelenlétére ő maga is kíváncsi lenne. Ostobának tartja magát, hogy belement ebbe az egészbe, de most már ez ellen sem tehet semmit. Eldöntötte, hogy végig csinálja, akármi lesz. "Kihívás lesz, de a kihívások szórakoztatóak..." jut eszébe. Ha nem térnek ki rá, hogy ő miért van itt, akkor nem szólal meg. Ha viszont mégis fel teszik neki ezen kérdést, a következőképpen fog válaszolni:*
- Én azért vagyok itt, hogy családomnak segítsek. A fenti világ új veszélyeket rejt, melyek ellen nem árt még egy személy, aki meg tudja védeni magát és másokat is. Mindemellett szerettem volna kifejezni tiszteletemet és felajánlani segítségemet az új matrónának. Nem tudom, hogy miben veszi hasznomat, vagy mily mértékben, de ha tehetek valamit, azt szívesen. *fejezi be mondandóját.
Ezzel el is intézett mindent, saját részéről. Továbbra is figyel minden apró mozdulatot és jelet, ha pedig esetleg kérdést szegeznek neki, elgondolkozik a válaszon, mielőtt megszólalna.*
Csendesen beballag nővére után a házba. Nincs kedve megszólalni, inkább a másik kettőre hagyja a beszédet, hangot csak akkor ad ki, ha nagyon muszáj. Helyet foglal testvére mellett, s csendes megfigyelőként vesz részt. Ábrázatán halvány mosoly dereng, mely a bájosabb fajtából került elő. Ella magyarázatát hallva ez kicsit kiszélesedik, de nem észrevehetően. Csak figyel, hátha hallanak valamiféle választ. Saját jelenlétére ő maga is kíváncsi lenne. Ostobának tartja magát, hogy belement ebbe az egészbe, de most már ez ellen sem tehet semmit. Eldöntötte, hogy végig csinálja, akármi lesz. "Kihívás lesz, de a kihívások szórakoztatóak..." jut eszébe. Ha nem térnek ki rá, hogy ő miért van itt, akkor nem szólal meg. Ha viszont mégis fel teszik neki ezen kérdést, a következőképpen fog válaszolni:*
- Én azért vagyok itt, hogy családomnak segítsek. A fenti világ új veszélyeket rejt, melyek ellen nem árt még egy személy, aki meg tudja védeni magát és másokat is. Mindemellett szerettem volna kifejezni tiszteletemet és felajánlani segítségemet az új matrónának. Nem tudom, hogy miben veszi hasznomat, vagy mily mértékben, de ha tehetek valamit, azt szívesen. *fejezi be mondandóját.
Ezzel el is intézett mindent, saját részéről. Továbbra is figyel minden apró mozdulatot és jelet, ha pedig esetleg kérdést szegeznek neki, elgondolkozik a válaszon, mielőtt megszólalna.*
19. hozzászólás ezen a helyszínen: Dwirinthalen kúria
Üzenet elküldve: 2012-10-15 12:42:11
Üzenet elküldve: 2012-10-15 12:42:11
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 85
OOC üzenetek: 122
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 85
OOC üzenetek: 122
Játékstílus: Szelíd
*Egy szürkés lovas kocsi közeledik a kúria felé. Két fekete színű ló húzza a kocsit, felettük egy fiú irányítja őket. Ablakait bordó függönyök díszítik, hogy a kíváncsi szemek ne nyerjenek betekintést. Belül tágas, négy fő kényelmesen elfér a vörös színű, bársony ülőhelyeken. A kocsi tetején egy nagyobb szekrény látható, valamint egy nagy és két kisebb utazótáska. Ahogy kitekint a függöny mögül, látja, hogy közelít a kúriához. Még mielőtt odaér, átöltözik. Egy lila, bő ujjú, mély dekoltázsú felsőt vesz fel, alsó ruházatként pedig egy fekete, combközépig érő, fényes hatású szoknyát. Lábbeliként fekete színű, tiszta bőr csizmát visel. Kellő figyelmet fordít ruházata összhangjára, hogy egyszerre legyen elegáns és sokkoló. Elégedett mosoly hűl ki arcára, mikor végig néz magán.*
~Ez vagyok én, Natynrae Dwirinthalen! Gyönyörű és ellenállhatatlanul vonzó.~
*Végig simít hófehér haján s hátradobja. Újra kinéz az ablakon, már nagyon közel vannak a házhoz. Kikopog a lovas fiúnak. Két rövidet és egy nagyot, ami azt jelenti, hogy csapjon a lovak közé s haladjanak gyorsabban.*
~Tűkön ülök már. Nagyon - nagyon kíváncsi vagyok, mit szól majd a meglepetésemhez Xselyahra. Nem elég, hogy eljövök hozzá, még meg is lepem egy festménnyel.~
*Ez a festmény ott van mellette, le van takarva egy fekete lepellel. Unalmas óráiba készítette, mikor épp nem vágyott férfitársaságra. Előfordul nagy ritkán az ilyen. Lassan megáll a kocsi, ezzel jelezve, hogy megérkezett. Megvárja, míg a lovász fiú kinyitja az ajtót, majd lelép a kocsiról.*
- Köszönöm! Kérlek, várj a szavamra! Csak akkor pakolj le a kocsiról, ha azt mondom. Addig pihenj és itasd meg Árnyékot és Villámot.
*Megsimogatja a két lovat, s az ajtó felé veszi az irányt. Bekopogtat. Türelmetlenül várakozik az ajtó előtt karba tett kézzel, csillogó tekintettel.
~Remélem meghallotta valamelyik szolga~
*A biztonság kedvéért még egyszer kopogtat határozottan.*
~Ez vagyok én, Natynrae Dwirinthalen! Gyönyörű és ellenállhatatlanul vonzó.~
*Végig simít hófehér haján s hátradobja. Újra kinéz az ablakon, már nagyon közel vannak a házhoz. Kikopog a lovas fiúnak. Két rövidet és egy nagyot, ami azt jelenti, hogy csapjon a lovak közé s haladjanak gyorsabban.*
~Tűkön ülök már. Nagyon - nagyon kíváncsi vagyok, mit szól majd a meglepetésemhez Xselyahra. Nem elég, hogy eljövök hozzá, még meg is lepem egy festménnyel.~
*Ez a festmény ott van mellette, le van takarva egy fekete lepellel. Unalmas óráiba készítette, mikor épp nem vágyott férfitársaságra. Előfordul nagy ritkán az ilyen. Lassan megáll a kocsi, ezzel jelezve, hogy megérkezett. Megvárja, míg a lovász fiú kinyitja az ajtót, majd lelép a kocsiról.*
- Köszönöm! Kérlek, várj a szavamra! Csak akkor pakolj le a kocsiról, ha azt mondom. Addig pihenj és itasd meg Árnyékot és Villámot.
*Megsimogatja a két lovat, s az ajtó felé veszi az irányt. Bekopogtat. Türelmetlenül várakozik az ajtó előtt karba tett kézzel, csillogó tekintettel.
~Remélem meghallotta valamelyik szolga~
*A biztonság kedvéért még egyszer kopogtat határozottan.*
18. hozzászólás ezen a helyszínen: Dwirinthalen kúria
Üzenet elküldve: 2012-10-14 18:30:55
Üzenet elküldve: 2012-10-14 18:30:55
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 26
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 26
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
*No lám megérkezik öccse is és nyaldossa kissé a matróna talpát. "Ezaz csináld csak... még hogy nem szolgának születtél...". Ellát rázza belül a száraz nevetés. Azonban a róla szóló kis megjegyzésére legszívesebben arcul csapná Ilztdart és meg is fogja tenni amint lehetősége lesz rá.*
-Társaim nevében is köszönöm.*bólint a beinvitálásra, majd elsőként, mint rangidős magabiztosan követi Selyt a házba. Közben alaposan végigméri a mellette lévő hímet akiről, mint kiderült a matróna öccse és testőre. "Na persze..." gondolja maró gúnnyal. Ha igaz volna amit látni vélt a fogadóban... Bár ki tudja talán csak beképzelte magának. Mindenesetre ettől független is árgus szemmel kell figyelje annak a kettőnek minden mozzanatát, minden gesztusát. Minden apró információmorzsa hasznosnak bizonyulhat, megfelelő helyen és időben felhasználva veszélyes fegyverré válhat a legártatlanabb gesztus is.
A társalgóba érve Ella körüljáratja a szemét a helységen. "Persze szegényes..." Jobb napokon sem volt része ilyen pompában. Na jó ez nem teljesen igaz, elvégre látszik, hogy még nincsenek berendezkedve és otthon nem volt épp kényelmetlen... De az már régen volt. Elsőként foglal helyet, legkevésbé sem zavartatva magát. Elvégre az, hogy eljátssza a családdal van, nem jelenti azt hogy teljes mértékben hagyni fogja megalázni magát. Nem is volna hihető...*
-Valóban, a tisztelet csupán egy volt az okok közül amiért felkerestük otthonában.*bólint megelőzve a többieket.*
-Egy másik, nem kevésbé fontos indok az, hogy legyen bár az új matróna bármily rátermett is, ami felől nyilvánvalóan kétségem sem támadhat...*véleménye szerint egész jól csavarja a szavakat, bár kissé elszokott már a választékos modortól.*
-Ez egy új világ a Dwirinthalen család számára. Feltételezem, hogy az új matróna drasztikus döntése, miszerint a Felszínre költözteti a családot egyben talán azt is jelentheti, hogy bizonyos hagyományokkal szakítani óhajt. Kérem bocsássa meg ha tévedek.*beszéde tárgyilagos, színtelen hangnemben adja elő a dolgokat, cseppet sem megalázkodva. Jelezve ezzel, hogy a kellő tiszteletet megadja a matrónának, azonban megalázkodni nem áll szándékában.*
-Mindettől függetlenül azonban, jelezvén a család felé való lojalitásunkat, szeretnénk felajánlani szolgálatainkat, érjenek azok bármily keveset is. Egy új világ mindenki számára tartogat meglepetéseket, nem egy igen kényelmetlen lehet ezek közül. A segítségünkkel reményeink szerint jóval könnyebbé tehetjük a beilleszkedést, illetőleg családjaink is közelebb kerülhetnének egymáshoz.*fejezi be, s várja a matróna válaszát. Úgy véli pazarul adta elő magát, s remekül meg is fogalmazta a lényeget. A színészi játékra nem lehet panasz, már csak Selytől függ a dolog további mikéntje.*
-Társaim nevében is köszönöm.*bólint a beinvitálásra, majd elsőként, mint rangidős magabiztosan követi Selyt a házba. Közben alaposan végigméri a mellette lévő hímet akiről, mint kiderült a matróna öccse és testőre. "Na persze..." gondolja maró gúnnyal. Ha igaz volna amit látni vélt a fogadóban... Bár ki tudja talán csak beképzelte magának. Mindenesetre ettől független is árgus szemmel kell figyelje annak a kettőnek minden mozzanatát, minden gesztusát. Minden apró információmorzsa hasznosnak bizonyulhat, megfelelő helyen és időben felhasználva veszélyes fegyverré válhat a legártatlanabb gesztus is.
A társalgóba érve Ella körüljáratja a szemét a helységen. "Persze szegényes..." Jobb napokon sem volt része ilyen pompában. Na jó ez nem teljesen igaz, elvégre látszik, hogy még nincsenek berendezkedve és otthon nem volt épp kényelmetlen... De az már régen volt. Elsőként foglal helyet, legkevésbé sem zavartatva magát. Elvégre az, hogy eljátssza a családdal van, nem jelenti azt hogy teljes mértékben hagyni fogja megalázni magát. Nem is volna hihető...*
-Valóban, a tisztelet csupán egy volt az okok közül amiért felkerestük otthonában.*bólint megelőzve a többieket.*
-Egy másik, nem kevésbé fontos indok az, hogy legyen bár az új matróna bármily rátermett is, ami felől nyilvánvalóan kétségem sem támadhat...*véleménye szerint egész jól csavarja a szavakat, bár kissé elszokott már a választékos modortól.*
-Ez egy új világ a Dwirinthalen család számára. Feltételezem, hogy az új matróna drasztikus döntése, miszerint a Felszínre költözteti a családot egyben talán azt is jelentheti, hogy bizonyos hagyományokkal szakítani óhajt. Kérem bocsássa meg ha tévedek.*beszéde tárgyilagos, színtelen hangnemben adja elő a dolgokat, cseppet sem megalázkodva. Jelezve ezzel, hogy a kellő tiszteletet megadja a matrónának, azonban megalázkodni nem áll szándékában.*
-Mindettől függetlenül azonban, jelezvén a család felé való lojalitásunkat, szeretnénk felajánlani szolgálatainkat, érjenek azok bármily keveset is. Egy új világ mindenki számára tartogat meglepetéseket, nem egy igen kényelmetlen lehet ezek közül. A segítségünkkel reményeink szerint jóval könnyebbé tehetjük a beilleszkedést, illetőleg családjaink is közelebb kerülhetnének egymáshoz.*fejezi be, s várja a matróna válaszát. Úgy véli pazarul adta elő magát, s remekül meg is fogalmazta a lényeget. A színészi játékra nem lehet panasz, már csak Selytől függ a dolog további mikéntje.*
17. hozzászólás ezen a helyszínen: Dwirinthalen kúria
Üzenet elküldve: 2012-10-14 13:18:27
Üzenet elküldve: 2012-10-14 13:18:27
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 188
OOC üzenetek: 36
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 188
OOC üzenetek: 36
Játékstílus: Szelíd
*Halkan kuncog a megjegyzésre, s követi nővérét. Erős gyomrú, igaz, csak fizikális terheléssel tesztelte le, a kiöntött belek nem okoztak felfordulást bensőjében. Nehéz lehet, ha valaki hatni akar Denawarienre, hiszen a fájdalmat élvezi, a lelki terror, mintha teadélután volna tizenéves kislányoknak, más módon pedig nehéz lenne hatni rá. Talán csak a nőknek...
A név ismerős, a családról pár dolgot ő is tud, még a mellékágról is. A harcosok egy része belehal a kiképzésbe, bár, neki sem kellett volna sokkal több, hogy arra a sorsra jusson. Talán az új matróna már nem akarja majd annyira megkeseríteni az életét, mint anyjuk tette azt.
Mikor bemutatására kerül sor, apró főhajtás, kisebb, mint amit Sely felé szokott eszközölni. Mégis csak két nőstény, kik minden szempontból alatta állnak, ám a tény, hogy nők... Den sem véthet hibát, még nem. Majd idővel eléri, hogy akármit megtehessen, mi nem fáj, vagy ütközik Sely eszméibe.
Hamarost érkezik egy hím. A kék szempár ravaszul pillant rá, míg amaz beszél. Érdekes a szavajárása. Sely kezét csókolja, s élteti? Úgy tűnik, elfelejti, hogy miféle helyzetben van. Egy ilyen hímnek minimum, hogy a lábát kéne csókolni és a földre borulni, míg engedélyt nem kap arra, hogy feltápászkodjon. Vagy csak Den érzi valamiért úgy, hogy legszívesebben saját csizmája talpával kényszerítené az elképzelt helyzetbe a másikat.
Nem szól továbbra sem semmit, sima arccal, szája szegletében egy mosoly árnyékával hátrébb lép, hogy beljebb engedhessék a vendégeket. Úgy tűnik, hogy csak holnap fog intézkedni mindenképpen a bútorok ügyében. Majd...
Ahogy a rögtönzötten társalgónak, meg talán később állandóan annak nevezett helységnek ajtaját átlépik, máris kiszemeli a karosszéket, mit Sely is. Mivel nővére a fejes, így ő fog leülni, ám Den ragaszkodik így ahhoz, hogy a karfára telepedhessen, így nővérkéje viszont nem tudja feltenni mindkét kezét, csak a jobbat, hiszen Den a baljára ül. Hiába a jobbkeze, szablyájának hüvelye így lóg a föld felé, nem pedig Selyre mered. Kezét még mindig készenlétben tartja, hiszen emlékszik, hogy anyjukat is többször kellett a tárgyalóban megvédeniük a szolgáknak, nehogy életét vegyék. Persze, végül őt is utolérte a sanyarú sors, a halál fagyos marka. Sajnos, vele nem a Kék Hóhér végzett, mint másik nővérével, Hwae Dwirinthalenel, kiről aligha tudnak sokan. Képét is hamuvá tették, ahogy minden holmiját, kitörölték, csak emlékekben élhet tovább, ha nem feledi véletlen két testvére.
Arra pedig kíváncsi, hogy a trió, kikből egy hiányzik, hogy négyessé legyenek, miféle okkal érkezett ily hamarost.*
A név ismerős, a családról pár dolgot ő is tud, még a mellékágról is. A harcosok egy része belehal a kiképzésbe, bár, neki sem kellett volna sokkal több, hogy arra a sorsra jusson. Talán az új matróna már nem akarja majd annyira megkeseríteni az életét, mint anyjuk tette azt.
Mikor bemutatására kerül sor, apró főhajtás, kisebb, mint amit Sely felé szokott eszközölni. Mégis csak két nőstény, kik minden szempontból alatta állnak, ám a tény, hogy nők... Den sem véthet hibát, még nem. Majd idővel eléri, hogy akármit megtehessen, mi nem fáj, vagy ütközik Sely eszméibe.
Hamarost érkezik egy hím. A kék szempár ravaszul pillant rá, míg amaz beszél. Érdekes a szavajárása. Sely kezét csókolja, s élteti? Úgy tűnik, elfelejti, hogy miféle helyzetben van. Egy ilyen hímnek minimum, hogy a lábát kéne csókolni és a földre borulni, míg engedélyt nem kap arra, hogy feltápászkodjon. Vagy csak Den érzi valamiért úgy, hogy legszívesebben saját csizmája talpával kényszerítené az elképzelt helyzetbe a másikat.
Nem szól továbbra sem semmit, sima arccal, szája szegletében egy mosoly árnyékával hátrébb lép, hogy beljebb engedhessék a vendégeket. Úgy tűnik, hogy csak holnap fog intézkedni mindenképpen a bútorok ügyében. Majd...
Ahogy a rögtönzötten társalgónak, meg talán később állandóan annak nevezett helységnek ajtaját átlépik, máris kiszemeli a karosszéket, mit Sely is. Mivel nővére a fejes, így ő fog leülni, ám Den ragaszkodik így ahhoz, hogy a karfára telepedhessen, így nővérkéje viszont nem tudja feltenni mindkét kezét, csak a jobbat, hiszen Den a baljára ül. Hiába a jobbkeze, szablyájának hüvelye így lóg a föld felé, nem pedig Selyre mered. Kezét még mindig készenlétben tartja, hiszen emlékszik, hogy anyjukat is többször kellett a tárgyalóban megvédeniük a szolgáknak, nehogy életét vegyék. Persze, végül őt is utolérte a sanyarú sors, a halál fagyos marka. Sajnos, vele nem a Kék Hóhér végzett, mint másik nővérével, Hwae Dwirinthalenel, kiről aligha tudnak sokan. Képét is hamuvá tették, ahogy minden holmiját, kitörölték, csak emlékekben élhet tovább, ha nem feledi véletlen két testvére.
Arra pedig kíváncsi, hogy a trió, kikből egy hiányzik, hogy négyessé legyenek, miféle okkal érkezett ily hamarost.*
16. hozzászólás ezen a helyszínen: Dwirinthalen kúria
Üzenet elküldve: 2012-10-14 01:40:54
Üzenet elküldve: 2012-10-14 01:40:54
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 74
OOC üzenetek: 59
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 74
OOC üzenetek: 59
Játékstílus: Szelíd
-Mint a keselyűk a döghúsra. Készítsd fel a gyomrod...
*Mosolyodik el gonoszul, szinte már előre tudja, hogy mit várhat: ömlengést, nyálas alázkodást. Ez minden matrónának kijár, de azt is gyanítja, hogy ez a látszat. Hisz emlékszik még, miképp hajbókolt ő is anyja előtt, miközben elméjében az órákat számolta, hogy mikor múlik ki végre.
Ajtót nyit, nem is kell csalódnia, két mélységi áll ott, amennyire meg tudja ítélni, két nőstény, bár az arcba húzott csuklya megnehezíti az azonosítást.*
-Nadzyr... No lám, a mellékághoz máris elért a hír, hogy itt ütünk tanyát? Gratulálnom kell kémetek teljesítményéhez.
*Pont, mivel a mellékág egyik képviselőjével beszél, azért engedheti meg magának ezt a gúnyosabb megjegyzést, ajkai csak egy pillanatra rándulnak meg, hogy utána újra elkomolyodjon. Immár családfőként kell szerepelnie, hibák nincsenek engedélyezve az ő részéről sem.*
-Igen, jól értesültél, gyermek, én vagyok Xselyahra, a család új feje. Ő itt az öcsém és személyes testőröm, Denawarien.
*Csak hogy kérdés se legyen afelől, kihez miként kell viszonyulnia a két idegennek. Viszont szegről-végről családtagok, nyilván célja is van, hogy felbukkantak, nem kellene hát tovább az ajtóban ácsorogni.
Alig nyitná a száját, hogy beljebb invitálja őket, amikor újabb sötételf jelenik meg szinte a semmiből, de ezúttal egy sebhelyes arcú hím, aki nem tétovázik, elkapja a kezét és nagy hajbókolva megcsókolja. Ismét megrándul a szája, annyira nevetséges ez az egész...*
-Nem óhajtok tovább a küszöbön társalogni, így invitállak titeket, térjetek be, helyezzük magunkat kényelembe és ott folytassuk.
*Tárja szélesre az ajtót majd oldalra lép, hogy mindenki besorjázhasson. Tekintete a másodperc töredékéig villan öccsére, elvárja tőle a lankadatlan figyelmet, hisz sosem lehet tudni, nem akarnak-e életére törni. Utána figyelme a vendégeké, elindul a társalgó felé, bízik benne, hogy így is követni fogják.*
-Nézzétek el a szegényes berendezést, alig fél órája, hogy átvettem a kulcsot, még nem volt időm helyrehozatni, de amint a lehetőségek engedik, a család nevéhez méltóvá fogom tenni azt a kúriát.
*helyet foglal az egyik karosszékben, kényelmesen hátradől, kezeit a karfára helyezi, lábait keresztbe veti.*
-Kétlem, hogy pusztán a mélységes tisztelet hozott volna benneteket elém, szóval hallgatlak, mi járatban, kedves rokonok?
*Mosolyodik el gonoszul, szinte már előre tudja, hogy mit várhat: ömlengést, nyálas alázkodást. Ez minden matrónának kijár, de azt is gyanítja, hogy ez a látszat. Hisz emlékszik még, miképp hajbókolt ő is anyja előtt, miközben elméjében az órákat számolta, hogy mikor múlik ki végre.
Ajtót nyit, nem is kell csalódnia, két mélységi áll ott, amennyire meg tudja ítélni, két nőstény, bár az arcba húzott csuklya megnehezíti az azonosítást.*
-Nadzyr... No lám, a mellékághoz máris elért a hír, hogy itt ütünk tanyát? Gratulálnom kell kémetek teljesítményéhez.
*Pont, mivel a mellékág egyik képviselőjével beszél, azért engedheti meg magának ezt a gúnyosabb megjegyzést, ajkai csak egy pillanatra rándulnak meg, hogy utána újra elkomolyodjon. Immár családfőként kell szerepelnie, hibák nincsenek engedélyezve az ő részéről sem.*
-Igen, jól értesültél, gyermek, én vagyok Xselyahra, a család új feje. Ő itt az öcsém és személyes testőröm, Denawarien.
*Csak hogy kérdés se legyen afelől, kihez miként kell viszonyulnia a két idegennek. Viszont szegről-végről családtagok, nyilván célja is van, hogy felbukkantak, nem kellene hát tovább az ajtóban ácsorogni.
Alig nyitná a száját, hogy beljebb invitálja őket, amikor újabb sötételf jelenik meg szinte a semmiből, de ezúttal egy sebhelyes arcú hím, aki nem tétovázik, elkapja a kezét és nagy hajbókolva megcsókolja. Ismét megrándul a szája, annyira nevetséges ez az egész...*
-Nem óhajtok tovább a küszöbön társalogni, így invitállak titeket, térjetek be, helyezzük magunkat kényelembe és ott folytassuk.
*Tárja szélesre az ajtót majd oldalra lép, hogy mindenki besorjázhasson. Tekintete a másodperc töredékéig villan öccsére, elvárja tőle a lankadatlan figyelmet, hisz sosem lehet tudni, nem akarnak-e életére törni. Utána figyelme a vendégeké, elindul a társalgó felé, bízik benne, hogy így is követni fogják.*
-Nézzétek el a szegényes berendezést, alig fél órája, hogy átvettem a kulcsot, még nem volt időm helyrehozatni, de amint a lehetőségek engedik, a család nevéhez méltóvá fogom tenni azt a kúriát.
*helyet foglal az egyik karosszékben, kényelmesen hátradől, kezeit a karfára helyezi, lábait keresztbe veti.*
-Kétlem, hogy pusztán a mélységes tisztelet hozott volna benneteket elém, szóval hallgatlak, mi járatban, kedves rokonok?
15. hozzászólás ezen a helyszínen: Dwirinthalen kúria
Üzenet elküldve: 2012-10-14 01:11:04
Üzenet elküldve: 2012-10-14 01:11:04
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 113
OOC üzenetek: 27
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 113
OOC üzenetek: 27
Játékstílus: Szelíd
* Kellemesen sétál az ajtó felé, és amint látja az ajtónál négy személyt pillant meg. Távolról nem tudja kivenni az alakokat, mert a Nap gátolja a látását. Közelebb érve ismeri fel a két nővérét, majd a két idegent.
" Érdekes! Nagyon meglepő a felállás! Ügyelnem kell rájuk mert még elbaltázzák az egészet! " Kilép egy kicsit, aztán tőlük pár lépésre újra lessít. A belé nevelt modorosságot és nemesi beállást felveszi, annak ellenére, hogy mellékágból való. Könnyedén szeli át a megmaradt távolságot, hogy két nővére közé furakodva meghajolva finoman üdvözölje a matrónát.*
-Éljen sokáig a matróna! * Nem gondolja égőnek a helyzetet, mikor a matróna kezét hódolata jeléül megcsókolja egy kicsit. Három másodpercet vár, majd felegyenesedik.*
- Ilztdar Nadzyr vagyok. Az a megtisztelő szerepet kaptam, hogy a rég elvesztett kötelékeket megújítsuk. * Rápillant a két nővérére, s úgy érzi, hogy eszközölnie kell egy két dolgot.*
- Nézze el nekik modortalanságukat, mert kicsit hiányoztak az órákról. Azt viszont kikötném, ha butaságot tennének akkor kezeskedem értük. * Ajkai végleg bezárulnak, majd finoman hozzáér a két nővéréhez, ezzel jelezve nekik, hogy figyeljenek rá.*
- Hiába ellenségeskedek velük, azért Nadzyroknál fontos a család és annak köteléke. Ha már a családnál tartunk, akkor megjegyezném, hogy van egy húgunk is, aki szintén ide tart, és Vhyeren Nadzyrnak hívják. * Elérkezett a csend ideje, hogy átadja a szót Selynek, akit biztosan meglep hirtelen három rokon jelenléte. Ügyesen hátrébb lép, így engedi a két nővérét, hogy beszéljenek akkor amikor kell.*
A hozzászólás írója (Ilztdar Nadzyr) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2012.10.14 01:16:19
" Érdekes! Nagyon meglepő a felállás! Ügyelnem kell rájuk mert még elbaltázzák az egészet! " Kilép egy kicsit, aztán tőlük pár lépésre újra lessít. A belé nevelt modorosságot és nemesi beállást felveszi, annak ellenére, hogy mellékágból való. Könnyedén szeli át a megmaradt távolságot, hogy két nővére közé furakodva meghajolva finoman üdvözölje a matrónát.*
-Éljen sokáig a matróna! * Nem gondolja égőnek a helyzetet, mikor a matróna kezét hódolata jeléül megcsókolja egy kicsit. Három másodpercet vár, majd felegyenesedik.*
- Ilztdar Nadzyr vagyok. Az a megtisztelő szerepet kaptam, hogy a rég elvesztett kötelékeket megújítsuk. * Rápillant a két nővérére, s úgy érzi, hogy eszközölnie kell egy két dolgot.*
- Nézze el nekik modortalanságukat, mert kicsit hiányoztak az órákról. Azt viszont kikötném, ha butaságot tennének akkor kezeskedem értük. * Ajkai végleg bezárulnak, majd finoman hozzáér a két nővéréhez, ezzel jelezve nekik, hogy figyeljenek rá.*
- Hiába ellenségeskedek velük, azért Nadzyroknál fontos a család és annak köteléke. Ha már a családnál tartunk, akkor megjegyezném, hogy van egy húgunk is, aki szintén ide tart, és Vhyeren Nadzyrnak hívják. * Elérkezett a csend ideje, hogy átadja a szót Selynek, akit biztosan meglep hirtelen három rokon jelenléte. Ügyesen hátrébb lép, így engedi a két nővérét, hogy beszéljenek akkor amikor kell.*
A hozzászólás írója (Ilztdar Nadzyr) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2012.10.14 01:16:19
14. hozzászólás ezen a helyszínen: Dwirinthalen kúria
Üzenet elküldve: 2012-10-14 00:38:28
Üzenet elküldve: 2012-10-14 00:38:28
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 20
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 20
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
*Az ajtó végül kinyílik és megjelenik két alak. Már első ránézésre lehet látni rajtuk, hogy családtagok. Nem is akármilyenek... Xeli elhúzza száját csuklyája alatt. Az még arcába van húzva a kérdés közben is. Nővére szavait kezdi hallgatni. Ő némán tűr, nem tehet mást. Vonásait rendezi és megpróbálja elővenni az ide talán legillőbb arckifejezését. A csuklya lekerülése fejéről kicsit meglepi. Hunyorog keveset, majd meghajol.*
- Ahogy azt nővérem említette... A nevem Xeline Delsaronw. Kérem bocsássanak meg a csuklyáért, még mindig szokom a fenti viszonyokat! *kér elnézést, a lehető legilledelmesebb ábrázattal. Ezek után vár még néhány másodpercet, majd kiegyenesedik. Tekintete végigsiklik a két idegenen, alig észrevehetően. Nehezére esik kordában tartania érzelmeit, de egyelőre sikerül. Az, hogy az éjszaka felképelte féltestvérét, valamennyit elvett feszültségéből és most könnyebb nyugodtnak maradnia.*
- Ahogy azt nővérem említette... A nevem Xeline Delsaronw. Kérem bocsássanak meg a csuklyáért, még mindig szokom a fenti viszonyokat! *kér elnézést, a lehető legilledelmesebb ábrázattal. Ezek után vár még néhány másodpercet, majd kiegyenesedik. Tekintete végigsiklik a két idegenen, alig észrevehetően. Nehezére esik kordában tartania érzelmeit, de egyelőre sikerül. Az, hogy az éjszaka felképelte féltestvérét, valamennyit elvett feszültségéből és most könnyebb nyugodtnak maradnia.*
13. hozzászólás ezen a helyszínen: Dwirinthalen kúria
Üzenet elküldve: 2012-10-14 00:14:00
Üzenet elküldve: 2012-10-14 00:14:00
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 26
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 26
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
*Nos, az ajtón történő dörömbölést kisvártatva követi annak nyitódása is. Egy kétségtelenül fajtiszta mélységi nő nyitja ki, egyértelműen az akit a fogadóban látott. Mögötte pedig a hím aki szintén vele volt. A nő arcán a túlságosan is ismerős gőg és felsőbbrendűségi tudat leledzik. Ella leküzdi a késztetést, hogy látványosan belenevessen a nő képébe, szerencsére elég régen megtanulta fegyelmezni arcvonásait. Fejéről hátrahajtja a csuklyát hogy arcát felfedje. A játék indul...*
-Ellarian Nadzyr a nevem, abban a reményben jöttem a házához, hogy elsőként üdvözölhetem Artheniorban a Dwirinthalen család új matrónáját. Felteszem épp hozzá van szerencsém...*mondja lehajtott fejjel, csak a mondat végén pillant fel és fürkészőn nézi a nő mögött álló kékhajú hímet. Meg azt is ahogy végigfut Ellán annak pillantása.*
-Társam a féltestvérem, Xeline Delsaronw. Szintén a családhoz tartozik... valamilyen szinten...*pillant oldalra az említett, arcán megvetés tükröződik de szemének pillanatnyi villanása jelzi, hogy ez a játék része.*
-Aki ha az illemben bármi jártassága lenne nem húzná arcába a csuklyát mikor nála különbek társaságában van!*csattan a hangja, s megragadja huga csuklyáját, majd hátrafelé lerántja a fejéről.*
-Kérem asszonyom bocsásson meg, s ne azonosítson engem is ilyesfajta tiszteletlenséggel...*hajtja le újra fejét, várja a másik válaszát. tisztában van vele hogy azon most elég sokminden múlik.*
-Ellarian Nadzyr a nevem, abban a reményben jöttem a házához, hogy elsőként üdvözölhetem Artheniorban a Dwirinthalen család új matrónáját. Felteszem épp hozzá van szerencsém...*mondja lehajtott fejjel, csak a mondat végén pillant fel és fürkészőn nézi a nő mögött álló kékhajú hímet. Meg azt is ahogy végigfut Ellán annak pillantása.*
-Társam a féltestvérem, Xeline Delsaronw. Szintén a családhoz tartozik... valamilyen szinten...*pillant oldalra az említett, arcán megvetés tükröződik de szemének pillanatnyi villanása jelzi, hogy ez a játék része.*
-Aki ha az illemben bármi jártassága lenne nem húzná arcába a csuklyát mikor nála különbek társaságában van!*csattan a hangja, s megragadja huga csuklyáját, majd hátrafelé lerántja a fejéről.*
-Kérem asszonyom bocsásson meg, s ne azonosítson engem is ilyesfajta tiszteletlenséggel...*hajtja le újra fejét, várja a másik válaszát. tisztában van vele hogy azon most elég sokminden múlik.*
12. hozzászólás ezen a helyszínen: Dwirinthalen kúria
Üzenet elküldve: 2012-10-13 23:51:19
Üzenet elküldve: 2012-10-13 23:51:19
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 188
OOC üzenetek: 36
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 188
OOC üzenetek: 36
Játékstílus: Szelíd
*Amint újra este lesz, mély és sötét, nekilát a város pásztázásának, hogy találjon egy kereskedő céhet, s egy szállító vállalatot is. Nem volna kedve hazatérni csak azért, hogy a régi arcok közül szemezze ki, éppen ki nem akar hátába tőrt döfni. Mindenkinek volna oka előző otthonuk színteréről.
Igazából, inkább izgalmas, mint idegesítő ez a játék. Bármikor feltépheti a torkát, akármikor véresre marcangolhatja. Vagy csak kéjesen végigkarmolhatja az érzékeny bőrét, esetleg simításba csap át az érintés.*
- Én kérek elnézést, hogy a te fajtádhoz vonzódom.
*Attól, hogy lefekszik egy nővel, még nem lesz hozzá hűséges. Az a nő, akivel még Révben volt, Raissa... Őt engedte, hogy felülre kerüljön, de hűség nélkül maradt vele. Az pedig, hogy a családtagok lesznek a nők, kik a helyzetben szerepelnek, ezért valószínűbb, hogy a hűség gondolata sem fog felmerülni, nem hogy még azt mutasson feléjük.
Élvezettel vonaglik meg kissé Sely keze alatt, ahogy erősödik a fogása, arcán élveteggé lesz a vigyor. S ha fojtani kezdené, elvenné a levegőt tüdejétől, talán csak még inkább virítana a vigyor, míg el nem fogy, hogy aztán erőnek erejével tépje le torkáról az ében mancsokat.*
- Tudod, hogy milyen gyorsak...
*Ő is pattan, ahogy Sely int fejével, keze a kardja markolatán pihen, kcisit előrébb döntve, hogy a kihúzás mozdulata egyben az első vágás lehessen.
Sely válla fölött pillant, s mivel valamivel magasabb nála, így ezüstösen kéklő tincsei alól még zafírként izzó szempárja is látszik jól, ahogy ő is felméri a két jövevényt. Kardja egy mozdulattal belevágódna bármelyikükbe. Persze, kissé útjában lenne Sely, de ez nem igazán akadály. Bármikor félre tudja löki, és ha ezzel életét óvná meg, akkor talán csak pár korbácsütés lenne jussa.
Átható, mélységiektől szokatlan, kék pillantása meglel minden veszélyt jelentő tárgyat, legyen az tőr, vagy egyszerű alkarvédő fém. A bőrpántos ruházat, mely csak annyit takar, mit kell, igazán ínyére van. Ellenben a másik mélységi, ki mindenét takargatja a köpennyel. Hát így illik vendégségbe érkezni? Csak derüljön ki, hogy Sely számára érdektelenek, hogy Denawarien, a Kék Hóhér végezhesse velük dolgát. A vér íze már oly régen érte száját, szinte hiányzik, vágyja már. Legutóbb sajátját ízlelhette meg alaposan, mikor Sely jutalmazta meg a hátára került szépséges nyomokkal és megbélyegezte, mint a matróna tulajdona. Bár, ha nem teszi, akkor is hű kutyusként csóválná a farkát a lábánál.*
Igazából, inkább izgalmas, mint idegesítő ez a játék. Bármikor feltépheti a torkát, akármikor véresre marcangolhatja. Vagy csak kéjesen végigkarmolhatja az érzékeny bőrét, esetleg simításba csap át az érintés.*
- Én kérek elnézést, hogy a te fajtádhoz vonzódom.
*Attól, hogy lefekszik egy nővel, még nem lesz hozzá hűséges. Az a nő, akivel még Révben volt, Raissa... Őt engedte, hogy felülre kerüljön, de hűség nélkül maradt vele. Az pedig, hogy a családtagok lesznek a nők, kik a helyzetben szerepelnek, ezért valószínűbb, hogy a hűség gondolata sem fog felmerülni, nem hogy még azt mutasson feléjük.
Élvezettel vonaglik meg kissé Sely keze alatt, ahogy erősödik a fogása, arcán élveteggé lesz a vigyor. S ha fojtani kezdené, elvenné a levegőt tüdejétől, talán csak még inkább virítana a vigyor, míg el nem fogy, hogy aztán erőnek erejével tépje le torkáról az ében mancsokat.*
- Tudod, hogy milyen gyorsak...
*Ő is pattan, ahogy Sely int fejével, keze a kardja markolatán pihen, kcisit előrébb döntve, hogy a kihúzás mozdulata egyben az első vágás lehessen.
Sely válla fölött pillant, s mivel valamivel magasabb nála, így ezüstösen kéklő tincsei alól még zafírként izzó szempárja is látszik jól, ahogy ő is felméri a két jövevényt. Kardja egy mozdulattal belevágódna bármelyikükbe. Persze, kissé útjában lenne Sely, de ez nem igazán akadály. Bármikor félre tudja löki, és ha ezzel életét óvná meg, akkor talán csak pár korbácsütés lenne jussa.
Átható, mélységiektől szokatlan, kék pillantása meglel minden veszélyt jelentő tárgyat, legyen az tőr, vagy egyszerű alkarvédő fém. A bőrpántos ruházat, mely csak annyit takar, mit kell, igazán ínyére van. Ellenben a másik mélységi, ki mindenét takargatja a köpennyel. Hát így illik vendégségbe érkezni? Csak derüljön ki, hogy Sely számára érdektelenek, hogy Denawarien, a Kék Hóhér végezhesse velük dolgát. A vér íze már oly régen érte száját, szinte hiányzik, vágyja már. Legutóbb sajátját ízlelhette meg alaposan, mikor Sely jutalmazta meg a hátára került szépséges nyomokkal és megbélyegezte, mint a matróna tulajdona. Bár, ha nem teszi, akkor is hű kutyusként csóválná a farkát a lábánál.*
11. hozzászólás ezen a helyszínen: Dwirinthalen kúria
Üzenet elküldve: 2012-10-13 23:08:41
Üzenet elküldve: 2012-10-13 23:08:41
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 74
OOC üzenetek: 59
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 74
OOC üzenetek: 59
Játékstílus: Szelíd
*Elégedett bólintással veszi tudomásul öccse helyeslését, éppen így gondolta ő is. Nem szeretné a büszkeség ezen perceit keserűbben megélni csak azért, mert Den megint a fejébe vette, hogy csökönyös szamarat játszik.*
-Helyes, ezeket vésd az eszedbe és épségben kerüljön át mindegyik.
*Öccse mellé telepszik, keze figyelmeztetően kúszik az ében torokra, igaz, hogy most még csak gyengéden karcolgat, de egyetlen pillanatba kerülne, hogy máris életveszélyesen szorongasson. Nincs is édesebb ennél a néma fenyegetésnél, hiszen a hím sem tudhatja, nővérkéje kedve mikor csap át veszélyesebbe.*
-Nálad sosem lehet tudni, kihez is vagy és mennyire hűséges... Túl jól tudom, hogy a női nem a gyengéd, ezért inkább előre figyelmeztetlek, előttem semmi nem marad titokban, így ha megtudom, hogy valakivel összejátszol a hátam mögött, megbánjátok.
*Hangja egészen tárgyilagos, csak körme mélyed erősebben, még vért éppen nem fakasztva. Talán játszadozna is kicsit, hogy lássa, mennyit bír a másik, miként reagál, ha hirtelen elzárják tőle az életet adó levegőt, de kopogtatnak. Felkapja a fejét, keze máris saját ölébe rebben.*
-Máris megjöttek volna a haszonlesők? Pedig még nem is küldettem értük.
*Feláll, gyorsan végigsimít a ruháján és válla fölött hátrapillant, ha kell, még fejével biccent is Dennek, hogy kövesse. Mivel szolgálók még nincsenek, így kénytelen ő maga ajtót nyitni. Arcán ott a családfőkre jellemző, enyhe gőg, szeméből látszik, hogy tökéletesen tisztában van hatalmával.*
-Igen?
*Keményen koppan az egy szó, ahogy vöröslő tekintete egyik arcról a másikra vándorol. Szemöldökét enyhén összeráncolja Xeline mindent takaró csuklyájára, ha nem oldja meg sürgősen, nem lépheti át a ház küszöbét. Ostoba is lenne olyasvalakit beengedni, aki még az arcát sem fedi fel előtte.*
-Kik maguk és mit akarnak a házamnál?
*hangja hűvös, mivel a mellékág már hosszú évtizedek óta távol élt tőlük, így hát logikus, hogy nem ismerheti fel egyiküket sem. Az ajtóban áll, nem is fog hátrébb lépni, hogy beinvitálja őket, amíg nem tisztázódik a kérdés, utána is kétesélyes, hogy méltónak találja-e a két kirekesztettet arra, hogy a család kúriáját megtekinthessék belülről. Pillantása nem kalandozik el fegyvert keresve, végig a mélységiek szemeit pásztázza, az elővigyázatosság testőrének a dolga, aki remélhetőleg közvetlenül mögötte áll.*
-Helyes, ezeket vésd az eszedbe és épségben kerüljön át mindegyik.
*Öccse mellé telepszik, keze figyelmeztetően kúszik az ében torokra, igaz, hogy most még csak gyengéden karcolgat, de egyetlen pillanatba kerülne, hogy máris életveszélyesen szorongasson. Nincs is édesebb ennél a néma fenyegetésnél, hiszen a hím sem tudhatja, nővérkéje kedve mikor csap át veszélyesebbe.*
-Nálad sosem lehet tudni, kihez is vagy és mennyire hűséges... Túl jól tudom, hogy a női nem a gyengéd, ezért inkább előre figyelmeztetlek, előttem semmi nem marad titokban, így ha megtudom, hogy valakivel összejátszol a hátam mögött, megbánjátok.
*Hangja egészen tárgyilagos, csak körme mélyed erősebben, még vért éppen nem fakasztva. Talán játszadozna is kicsit, hogy lássa, mennyit bír a másik, miként reagál, ha hirtelen elzárják tőle az életet adó levegőt, de kopogtatnak. Felkapja a fejét, keze máris saját ölébe rebben.*
-Máris megjöttek volna a haszonlesők? Pedig még nem is küldettem értük.
*Feláll, gyorsan végigsimít a ruháján és válla fölött hátrapillant, ha kell, még fejével biccent is Dennek, hogy kövesse. Mivel szolgálók még nincsenek, így kénytelen ő maga ajtót nyitni. Arcán ott a családfőkre jellemző, enyhe gőg, szeméből látszik, hogy tökéletesen tisztában van hatalmával.*
-Igen?
*Keményen koppan az egy szó, ahogy vöröslő tekintete egyik arcról a másikra vándorol. Szemöldökét enyhén összeráncolja Xeline mindent takaró csuklyájára, ha nem oldja meg sürgősen, nem lépheti át a ház küszöbét. Ostoba is lenne olyasvalakit beengedni, aki még az arcát sem fedi fel előtte.*
-Kik maguk és mit akarnak a házamnál?
*hangja hűvös, mivel a mellékág már hosszú évtizedek óta távol élt tőlük, így hát logikus, hogy nem ismerheti fel egyiküket sem. Az ajtóban áll, nem is fog hátrébb lépni, hogy beinvitálja őket, amíg nem tisztázódik a kérdés, utána is kétesélyes, hogy méltónak találja-e a két kirekesztettet arra, hogy a család kúriáját megtekinthessék belülről. Pillantása nem kalandozik el fegyvert keresve, végig a mélységiek szemeit pásztázza, az elővigyázatosság testőrének a dolga, aki remélhetőleg közvetlenül mögötte áll.*
10. hozzászólás ezen a helyszínen: Dwirinthalen kúria
Üzenet elküldve: 2012-10-13 21:29:41
Üzenet elküldve: 2012-10-13 21:29:41
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 20
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 20
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
*Köpenyébe most nem burkolódzik be annyira, mint szokott. Hagyja, hogy nővére végigmérje. Nem zavarja, talán csak nagyon kicsit, de ez lényegtelen zavar. Ő is ugyanúgy végignéz testvérén. Közelebb lép hozzá, majd elhúzza a száját.*
- Mintha annyira számítana, hogy mit mondok. Úgyis azt gondolsz rólam, amit akarsz... *mondja színtelenül. Az ötletre, hogy belépjenek, még jobban elhúzza száját. Semmi kedve ehhez az egész mizériához, pedig tudja, hogy szükséges. "Igazán meg lehetne ezt oldani valahogy máshogy... Kevésbé... Irtóztató módon." elmélkedik. Jobb ötlete természetesen neki sincs egyelőre. Csak lassú léptekkel megindul nővére után. Az ajtóban hezitál kicsit. A gyűlölt házba akarja betenni lábát, ahova annak idején elhatározta, hogy soha többet nem teszi. Ezeket a fogadalmakat úgy tűnik soha nem sikerül betartania.*
- És mond csak, tudod egyáltalán, hogy itthon vannak-e? Elvégre biztosan meg akarják maguknak nézni a várost... *fintorog. Köpenyét megigazítja. Csuklyáját fejére húzza, még mielőtt bemennek. Az anyagot is összehúzza magán, hogy szemein kívül semmije ne látszódjon ki.*
- Mintha annyira számítana, hogy mit mondok. Úgyis azt gondolsz rólam, amit akarsz... *mondja színtelenül. Az ötletre, hogy belépjenek, még jobban elhúzza száját. Semmi kedve ehhez az egész mizériához, pedig tudja, hogy szükséges. "Igazán meg lehetne ezt oldani valahogy máshogy... Kevésbé... Irtóztató módon." elmélkedik. Jobb ötlete természetesen neki sincs egyelőre. Csak lassú léptekkel megindul nővére után. Az ajtóban hezitál kicsit. A gyűlölt házba akarja betenni lábát, ahova annak idején elhatározta, hogy soha többet nem teszi. Ezeket a fogadalmakat úgy tűnik soha nem sikerül betartania.*
- És mond csak, tudod egyáltalán, hogy itthon vannak-e? Elvégre biztosan meg akarják maguknak nézni a várost... *fintorog. Köpenyét megigazítja. Csuklyáját fejére húzza, még mielőtt bemennek. Az anyagot is összehúzza magán, hogy szemein kívül semmije ne látszódjon ki.*
9. hozzászólás ezen a helyszínen: Dwirinthalen kúria
Üzenet elküldve: 2012-10-13 21:04:38
Üzenet elküldve: 2012-10-13 21:04:38
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 26
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 26
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
*Már éppen rávenné magát, hogy belépjen az épületbe, vagy legalábbis megpróbálkozzon a bejutással, mikor ismét huga hangját hallja a háta mögül. Megtorpan, szemébe húzza a csuklyát, majd lassan megfordul, fürkésző pillantással mérve végig a lányt.*
-Valóban. Számíthatok rá hogy ezúttal felnőttként viselkedsz és nem akarsz leütni, vagy kezeljelek továbbra is gyerekként?*kérdi gunyoros hangnemben. Nem mondhatni hogy tombol benne a szeretet Xeline iránt, a felrepedt szája ugyanis még mindig fáj és nem is éppen tesz előnyös dolgot a megjelenésével. Márpedig első benyomást csak egyszer tehet az ember. Hát még a sötételf...*
-Amennyiben tudsz viselkedni is talán be is mehetnénk bemutatkozni.*bök a háta mögött álló épületre és arra is fordul. Újfent elindul hogy megpróbálkozzon az ajtóval, megpróbál benyitni. Ha nem sikerül akkor kopog. Ha meg sikerül akkor nyilván belép, kevéssé törődve vele hogy Xeline követi-e avagy nem.*
-Valóban. Számíthatok rá hogy ezúttal felnőttként viselkedsz és nem akarsz leütni, vagy kezeljelek továbbra is gyerekként?*kérdi gunyoros hangnemben. Nem mondhatni hogy tombol benne a szeretet Xeline iránt, a felrepedt szája ugyanis még mindig fáj és nem is éppen tesz előnyös dolgot a megjelenésével. Márpedig első benyomást csak egyszer tehet az ember. Hát még a sötételf...*
-Amennyiben tudsz viselkedni is talán be is mehetnénk bemutatkozni.*bök a háta mögött álló épületre és arra is fordul. Újfent elindul hogy megpróbálkozzon az ajtóval, megpróbál benyitni. Ha nem sikerül akkor kopog. Ha meg sikerül akkor nyilván belép, kevéssé törődve vele hogy Xeline követi-e avagy nem.*
8. hozzászólás ezen a helyszínen: Dwirinthalen kúria
Üzenet elküldve: 2012-10-13 20:52:50
Üzenet elküldve: 2012-10-13 20:52:50
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 20
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 20
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
*Túl sok ideje volt gondolkozni, túl sok mindenen. Épp ezért van az, hogy semmire nem emlékszik, ami a holdudvarban történt. Ez nem is meglepő. Kezét bekötözte egy idő után. Ott töltötte idejét, mély álomban. Rá fért már a kiadós pihenés, még akkor is, ha a nap fényei kissé nyugtalanná tették pihenéssel töltött perceit. A fal nyújtott némi árnyékot, egy ideig.
Amint felébred, megindul a gazdagnegyed felé. Ott, abban a negyedben van a család által megvásárolt kúria. Lépteit oda irányítja, bár nem sok esélyt lát arra, hogy bármire is megy. A kapuk előtt erősen el is gondolkozik azon, hogy mit keres itt. Elhatározása, miszerint bemegy abba az épületbe, igencsak ingadozik. Végül egy dolog segít döntésének meghozatalában. Mielőtt a kapukhoz ér, látja nővérét belépni oda. Tudja, hogy nagyon nincsenek egy helyzetben, de valamiért a jelenléte erőt ad neki. Nem egyedüli kiközösített. Van rajta kívül még egy, akit a család nem szívesen lát és akinek meg kell küzdenie azért, hogy itt lehessen. A szövetségese, akire elméletileg számíthat, hogy nem fogja hátba szúrni, rögtön az első napon. Vagy talán mégis? Erre később fog csak rájönni, amikor itt az ideje. Minden esetre neki nincs szándékában ismételten kárt tenni féltestvérében. Az este sem volt, de nem bírt uralkodni magán. Néha akadnak efféle... elborult pillanatai, mikor haragja és idegessége átveszi felette az uralmat és irányítja cselekedeteit.*
- Tehát tényleg találkoztunk... *szólal meg érzelemmentesen, mikor utoléri az éjbőrűt.*
Amint felébred, megindul a gazdagnegyed felé. Ott, abban a negyedben van a család által megvásárolt kúria. Lépteit oda irányítja, bár nem sok esélyt lát arra, hogy bármire is megy. A kapuk előtt erősen el is gondolkozik azon, hogy mit keres itt. Elhatározása, miszerint bemegy abba az épületbe, igencsak ingadozik. Végül egy dolog segít döntésének meghozatalában. Mielőtt a kapukhoz ér, látja nővérét belépni oda. Tudja, hogy nagyon nincsenek egy helyzetben, de valamiért a jelenléte erőt ad neki. Nem egyedüli kiközösített. Van rajta kívül még egy, akit a család nem szívesen lát és akinek meg kell küzdenie azért, hogy itt lehessen. A szövetségese, akire elméletileg számíthat, hogy nem fogja hátba szúrni, rögtön az első napon. Vagy talán mégis? Erre később fog csak rájönni, amikor itt az ideje. Minden esetre neki nincs szándékában ismételten kárt tenni féltestvérében. Az este sem volt, de nem bírt uralkodni magán. Néha akadnak efféle... elborult pillanatai, mikor haragja és idegessége átveszi felette az uralmat és irányítja cselekedeteit.*
- Tehát tényleg találkoztunk... *szólal meg érzelemmentesen, mikor utoléri az éjbőrűt.*
7. hozzászólás ezen a helyszínen: Dwirinthalen kúria
Üzenet elküldve: 2012-10-12 22:01:32
Üzenet elküldve: 2012-10-12 22:01:32
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 26
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 26
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
*Az éjszaka elmúlt. Ella végülis a fogadóban töltötte az elmúlt órákat, egy szemhunyásnyit sem aludt. Természetesen, hogyan is tehette volna hisz akkor kockáztatta volna azt, hogy elszalasztja a két mélységit. Márpedig azt nem szabad, követnie kell őket.
A fogadó egyik sarkában meghúzva magát, köpenyével takarózva pihent már amennyire képes volt ilyesmire. Az Izzó Gömb első sugarai besütöttek a taverna ablakain, s Ella szeme tiltakozva szorult össze. Olyannyira, hogy sikerült átaludnia az egész napot. Valószínűleg el is szalasztotta volna célpontjait ha az est beálltával nem jelenik meg egyre több egyre hangosabb kocsmatöltelék. Épp csak fél szemét nyitotta ki mikor egy nagyobb üveg hangosan csörömpölve ért földet. Na ez volt az a pillanat amikor a két mélységi megjelent, de Ella csak azt látta amikor elhagyták az épületet. Magában szentségelve kelt fel, porolta le magát, igazította meg haját és ruháját hogy némileg elfogadhatóbb külsőt kölcsönözzön magának. Mindezek után sietős léptekkel indult el hogy megkeresse elszalasztott prédáit. Végül a gazdagnegyedben sikerült őket újra megtalálni, egy impozáns villához igyekeztek. Ez megerősítette Ellát abban, hogy megtalálta a családját. Rezzenéstelen arccal áll a kapu előtt, de lelkében tombol a gyűlölet és bosszúvágy. "Egy kicsit még... csak kicsit..." fut át agyában a gondolat. Igen, kissé kénytelen még visszafogni ösztöneit. Kezeivel végigsimít a kerítésen, úgy bámul befelé. Hol a szolgák hada? Hol a sok hajbókoló szolgalelkű rokon?
Valami nincs rendjén, nem tetszik neki az egész. Persze eleve ellenérzései vannak azzal kapcsolatban amit tenni készül. De a nagyobb cél érdekében teszi. És ez a cél végül szentesíteni fogja az eszközt. Belép a területre, határozott léptekkel indul az épület felé. Feltett célja hogy szépen szólva benyalja magát a családba. Ez a Terv első része. Megtalálni a két mélységit és rábeszélni őket, hagyják csatlakozni rég nem látott rokonaihoz.*
A hozzászólás írója (Ellarian Nadzyr) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2012.10.12 22:07:04
A fogadó egyik sarkában meghúzva magát, köpenyével takarózva pihent már amennyire képes volt ilyesmire. Az Izzó Gömb első sugarai besütöttek a taverna ablakain, s Ella szeme tiltakozva szorult össze. Olyannyira, hogy sikerült átaludnia az egész napot. Valószínűleg el is szalasztotta volna célpontjait ha az est beálltával nem jelenik meg egyre több egyre hangosabb kocsmatöltelék. Épp csak fél szemét nyitotta ki mikor egy nagyobb üveg hangosan csörömpölve ért földet. Na ez volt az a pillanat amikor a két mélységi megjelent, de Ella csak azt látta amikor elhagyták az épületet. Magában szentségelve kelt fel, porolta le magát, igazította meg haját és ruháját hogy némileg elfogadhatóbb külsőt kölcsönözzön magának. Mindezek után sietős léptekkel indult el hogy megkeresse elszalasztott prédáit. Végül a gazdagnegyedben sikerült őket újra megtalálni, egy impozáns villához igyekeztek. Ez megerősítette Ellát abban, hogy megtalálta a családját. Rezzenéstelen arccal áll a kapu előtt, de lelkében tombol a gyűlölet és bosszúvágy. "Egy kicsit még... csak kicsit..." fut át agyában a gondolat. Igen, kissé kénytelen még visszafogni ösztöneit. Kezeivel végigsimít a kerítésen, úgy bámul befelé. Hol a szolgák hada? Hol a sok hajbókoló szolgalelkű rokon?
Valami nincs rendjén, nem tetszik neki az egész. Persze eleve ellenérzései vannak azzal kapcsolatban amit tenni készül. De a nagyobb cél érdekében teszi. És ez a cél végül szentesíteni fogja az eszközt. Belép a területre, határozott léptekkel indul az épület felé. Feltett célja hogy szépen szólva benyalja magát a családba. Ez a Terv első része. Megtalálni a két mélységit és rábeszélni őket, hagyják csatlakozni rég nem látott rokonaihoz.*
A hozzászólás írója (Ellarian Nadzyr) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2012.10.12 22:07:04
6. hozzászólás ezen a helyszínen: Dwirinthalen kúria
Üzenet elküldve: 2012-10-11 18:32:15
Üzenet elküldve: 2012-10-11 18:32:15
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 188
OOC üzenetek: 36
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 188
OOC üzenetek: 36
Játékstílus: Szelíd
*Aligha fogja azokat a láncokat letépni, mik folyamatos jutalmazást ígérnek. Hiszen, Sely büntetései közül némelyik inkább örömöt okoz, mint kínt, de nem jó dolog erre építeni stratégiáját. Jobban jár, ha mindig a jutalomra hajt, akkor biztos, hogy nyer.
Bólint némán, a megbízható egyének felkeresése erőssége. Hiszen, eddig bármikor is szervezett valakit a család szolgálatába, már előtte biztosította, hogy nem ajánlatos őket átverni. Először csak néhány ujj, végül élete is odaveszhet, ki nem csak a Dwirinthalen famíliával, de főleg Denawariennel, az egyik legkegyetlenebb mélységivel húznak ujjat.
Az pedig, hogy sokat visel, igazából mazochizmusának köszönhető. Egy ember, vagy egy elf már holt lenne, de legalábbis lelkileg örökre nyomorulttá vált volna. De örül neki, hogy Sely ilyen közel tartja. Közelebb, mint egy ellenséget.*
- Jó, jó, persze, hogy ott akarok járni...
*Főleg ha kedv alatt azt a bizonyos helyet érti, ahol nagyon szeretne újra megfordulni. Kénytelen kéj- és vérvágyát is elfojtani, ez pedig nem egészséges egy ilyen hímnek, ki ebből a kettőből táplálkozik, persze, a hagyományos étel mellett.*
- Ezüst étkészlet, tányérok, gyertyatartók, könyvek, Gorana asztala, meg minden cuccod. Óh, feltűnt...
*Vigyora ismét komisz, kaján lesz, ahogy megpillantja Sely arcán a kifejezést. Ezek szerint egyre gondolnak. Ez pedig tetszik a fiatal hímnek. Nagyon tetszik.*
- Rendben.
*Mellkasára egy ében kéz simul, mi egyszersmind kellemes érzéssel tölti el, de fektében kezdi érezni azt a feszítő érzést. Tudja, hogy már semmi nem védi meg, talán csak a hasznossága. S amíg az, addig Sely nem fogja csak úgy megölni. Ez az egyetlen esélye, ha életben akar maradni a matrónácska mellett. *
- Mert amúgy hallgatok másra, mi?
*A gyengéd kaparás kellemesen borzongatja, izmai egyszerre kezdenek ernyedni a jóleső érzéstől, ám hamar újra feszülés kezd eluralkodni rajtuk. Érzi a fenyegetést, s csupán természetes életösztöne, mitől reagál így. Más esetben talán élvezné is, ha Sely körmei mélyebben vájódnának puha, ében bőrébe. Erősen, mélyen, míg vére nem serken, mit a vérszomjas nőstény bizonyára a büntetés utáni jutalomként, le is nyalogatna onnan. Már a gondolattól is megborzong. Fantasztikus egy nővére van, ilyet kívánhat minden öcs, ki a világra jött idősebb lánytestvér után. Illetve, inkább csak ő ilyen őrült és elborult, hogy élvezi és örül, hogy egy hatalommániás nőstény uralkodik rajta is.*
Bólint némán, a megbízható egyének felkeresése erőssége. Hiszen, eddig bármikor is szervezett valakit a család szolgálatába, már előtte biztosította, hogy nem ajánlatos őket átverni. Először csak néhány ujj, végül élete is odaveszhet, ki nem csak a Dwirinthalen famíliával, de főleg Denawariennel, az egyik legkegyetlenebb mélységivel húznak ujjat.
Az pedig, hogy sokat visel, igazából mazochizmusának köszönhető. Egy ember, vagy egy elf már holt lenne, de legalábbis lelkileg örökre nyomorulttá vált volna. De örül neki, hogy Sely ilyen közel tartja. Közelebb, mint egy ellenséget.*
- Jó, jó, persze, hogy ott akarok járni...
*Főleg ha kedv alatt azt a bizonyos helyet érti, ahol nagyon szeretne újra megfordulni. Kénytelen kéj- és vérvágyát is elfojtani, ez pedig nem egészséges egy ilyen hímnek, ki ebből a kettőből táplálkozik, persze, a hagyományos étel mellett.*
- Ezüst étkészlet, tányérok, gyertyatartók, könyvek, Gorana asztala, meg minden cuccod. Óh, feltűnt...
*Vigyora ismét komisz, kaján lesz, ahogy megpillantja Sely arcán a kifejezést. Ezek szerint egyre gondolnak. Ez pedig tetszik a fiatal hímnek. Nagyon tetszik.*
- Rendben.
*Mellkasára egy ében kéz simul, mi egyszersmind kellemes érzéssel tölti el, de fektében kezdi érezni azt a feszítő érzést. Tudja, hogy már semmi nem védi meg, talán csak a hasznossága. S amíg az, addig Sely nem fogja csak úgy megölni. Ez az egyetlen esélye, ha életben akar maradni a matrónácska mellett. *
- Mert amúgy hallgatok másra, mi?
*A gyengéd kaparás kellemesen borzongatja, izmai egyszerre kezdenek ernyedni a jóleső érzéstől, ám hamar újra feszülés kezd eluralkodni rajtuk. Érzi a fenyegetést, s csupán természetes életösztöne, mitől reagál így. Más esetben talán élvezné is, ha Sely körmei mélyebben vájódnának puha, ében bőrébe. Erősen, mélyen, míg vére nem serken, mit a vérszomjas nőstény bizonyára a büntetés utáni jutalomként, le is nyalogatna onnan. Már a gondolattól is megborzong. Fantasztikus egy nővére van, ilyet kívánhat minden öcs, ki a világra jött idősebb lánytestvér után. Illetve, inkább csak ő ilyen őrült és elborult, hogy élvezi és örül, hogy egy hatalommániás nőstény uralkodik rajta is.*
5. hozzászólás ezen a helyszínen: Dwirinthalen kúria
Üzenet elküldve: 2012-10-10 21:37:29
Üzenet elküldve: 2012-10-10 21:37:29
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 74
OOC üzenetek: 59
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 74
OOC üzenetek: 59
Játékstílus: Szelíd
*Lázadjon nyugodtan, amíg csak erejét próbálgatja, de nem tépi el a láncokat, nincs vele baj, Sely talán még élvezi is, hogy újra és újra meghunyászkodásra késztetheti kis ölebét.
Körbejáratja tekintetét a helyiségben, lelki szemei előtt már meg is jelenik az a pompa, amit ide szán. Vastag, puha szőnyegek, kiváló kanapé és fotelek, rengeteg könyv... Neki is megfordul a fejében, hogy az otthoni köteteket át kell hozatni feltétlenül, hisz a tudás felbecsülhetetlen fegyver.*
-A lényeg, hogy megbízható és céljaimnak megfelelő embereket találj.
*Nézi az elvetődő alakot, magában elégedetten könyveli el, hogy ezek szerint tényleg nem tette benne maradandó kárt, ez dicséretes. Szereti kínozni, de mindig épp a határig és nem tovább, hisz szüksége van rá a továbbiakban, közvetlenül maga mellett. Hisz a mondás is így tartja: tartsd közel a barátaidat, az ellenségeidet pedig még közelebb.*
-Mit kapsz? Ha így folytatod a követelőzést, egy pofont.
*Rebben fel egyik szemöldöke a homlokára, kezeit összefonja a mellkasa előtt és elégedetlenül néz öccsére. Ej, ej... Már megint túl nagyra nyitja a száját, kellemetlenül nagyra.*
-Parancsot adtam, nem kértelek, engedelmeskedned kell, ha a kedvemben akarsz járni. Márpedig pontosan tudom, hogy a kedvemben akarsz.
*Villannak alattomosan vörös szemei. nem ígér konkrétan és nyíltan, de a szavaiban ott a lehetőség, hiszen csakis akkor fordít különösebb figyelmet a hímre, ha amaz megérdemli. Mint például napközben...*
-A konyhába semmit nem kívánok áthozatni, csak az ezüst étkészletet és a tányérokat, csészéket. Az étkezőbe kellenek a gyertyatartók, mutatós darabok, nincs okom kidobni őket. Ide az összes könyv jöhet, más nem. A szobámba kérem annak a némbernek az asztalát, már gyerekként is arra vártam, mikor ülhetek mögé én. Ezen kívül már csak az összes ruhám, kiegészítők és a játékszereim a lenti kamrába. Gondolom, neked is feltűnt, hogy a pince végén milyen ideális terem van.
*Féloldalas mosoly terül szét az arcán, nem is kérdés, hogy mire akarja hasznosítani a kellően vastag falakkal ellátott karmát. Alig várja már, hogy kipróbálhassa...*
-Minden mást ezeken kívül tegyél pénzzé, add el a legjobb áron, hogy semmi ne maradjon. Ha ez kész van, majd rátérünk arra, hogy hova milyen bútort kívánok, bár valami azt súgja, addigra a sok haszonleső is idetéved majd.
*Feláll és kecses léptekkel Den felé indul, mellette ereszkedik a kanapéra, egyik kezét a mellkasán nyugtatva.*
-A közös helyiségek és kettőnk szobájának a berendezése megy az én kontómra, de azoknak a piócáknak önmaguknak kell biztosítaniuk a luxust. Ne feledd, bár te vagy a jobbkezem, a nőstényekkel légy tisztelettudó, de parancsokat csakis tőlem fogadsz el. Ne kelljen megtudnom, hogy másnak ugrálsz.
*Ujjai a hím nyakára tévednek, igen, hogy csak gyengéden végigkarmolja, de nem is kérdés, hogy fenyegetés rejlik a mozdulatban, a vékony ujjak bármelyik pillanatban rászorulhatnak, hogy kiszorítsák belőle a szuszt.*
Körbejáratja tekintetét a helyiségben, lelki szemei előtt már meg is jelenik az a pompa, amit ide szán. Vastag, puha szőnyegek, kiváló kanapé és fotelek, rengeteg könyv... Neki is megfordul a fejében, hogy az otthoni köteteket át kell hozatni feltétlenül, hisz a tudás felbecsülhetetlen fegyver.*
-A lényeg, hogy megbízható és céljaimnak megfelelő embereket találj.
*Nézi az elvetődő alakot, magában elégedetten könyveli el, hogy ezek szerint tényleg nem tette benne maradandó kárt, ez dicséretes. Szereti kínozni, de mindig épp a határig és nem tovább, hisz szüksége van rá a továbbiakban, közvetlenül maga mellett. Hisz a mondás is így tartja: tartsd közel a barátaidat, az ellenségeidet pedig még közelebb.*
-Mit kapsz? Ha így folytatod a követelőzést, egy pofont.
*Rebben fel egyik szemöldöke a homlokára, kezeit összefonja a mellkasa előtt és elégedetlenül néz öccsére. Ej, ej... Már megint túl nagyra nyitja a száját, kellemetlenül nagyra.*
-Parancsot adtam, nem kértelek, engedelmeskedned kell, ha a kedvemben akarsz járni. Márpedig pontosan tudom, hogy a kedvemben akarsz.
*Villannak alattomosan vörös szemei. nem ígér konkrétan és nyíltan, de a szavaiban ott a lehetőség, hiszen csakis akkor fordít különösebb figyelmet a hímre, ha amaz megérdemli. Mint például napközben...*
-A konyhába semmit nem kívánok áthozatni, csak az ezüst étkészletet és a tányérokat, csészéket. Az étkezőbe kellenek a gyertyatartók, mutatós darabok, nincs okom kidobni őket. Ide az összes könyv jöhet, más nem. A szobámba kérem annak a némbernek az asztalát, már gyerekként is arra vártam, mikor ülhetek mögé én. Ezen kívül már csak az összes ruhám, kiegészítők és a játékszereim a lenti kamrába. Gondolom, neked is feltűnt, hogy a pince végén milyen ideális terem van.
*Féloldalas mosoly terül szét az arcán, nem is kérdés, hogy mire akarja hasznosítani a kellően vastag falakkal ellátott karmát. Alig várja már, hogy kipróbálhassa...*
-Minden mást ezeken kívül tegyél pénzzé, add el a legjobb áron, hogy semmi ne maradjon. Ha ez kész van, majd rátérünk arra, hogy hova milyen bútort kívánok, bár valami azt súgja, addigra a sok haszonleső is idetéved majd.
*Feláll és kecses léptekkel Den felé indul, mellette ereszkedik a kanapéra, egyik kezét a mellkasán nyugtatva.*
-A közös helyiségek és kettőnk szobájának a berendezése megy az én kontómra, de azoknak a piócáknak önmaguknak kell biztosítaniuk a luxust. Ne feledd, bár te vagy a jobbkezem, a nőstényekkel légy tisztelettudó, de parancsokat csakis tőlem fogadsz el. Ne kelljen megtudnom, hogy másnak ugrálsz.
*Ujjai a hím nyakára tévednek, igen, hogy csak gyengéden végigkarmolja, de nem is kérdés, hogy fenyegetés rejlik a mozdulatban, a vékony ujjak bármelyik pillanatban rászorulhatnak, hogy kiszorítsák belőle a szuszt.*
4. hozzászólás ezen a helyszínen: Dwirinthalen kúria
Üzenet elküldve: 2012-10-10 19:21:54
Üzenet elküldve: 2012-10-10 19:21:54
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 188
OOC üzenetek: 36
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 188
OOC üzenetek: 36
Játékstílus: Szelíd
*Még szerencse, hogy sajgó tagjai is csak azután kezdtek valóban érződni, hogy Sely elhagyta a szobáját. Szereti az ilyet, de teste még érez, ennek pedig vannak hátrányai. De bizonyára Sely is megkapta volna a verbális vállon öklözést, testvériesen, ha nevetett volna öccsén. Tudja, hogy alávaló, alattvalója csupán a matrónának, de ez nem jelenti, hogy minden nap, mind a huszonnégy órájában meg kellene hajolnia akarata előtt. Lázadó, ám nővére már kivívta tiszteletét és talán többet is... Hideg, kemény szívű Denawarien, ám Sely-nek mindig van benne hely.
Valóban, szépséges egy kúria, kiváló a családnak. Csak legyenek meg a tagok és a szolgálók, örülne, ha mihamarabb parancsolgathatna másoknak, mint a család második sötételfe. Nem csak a volt matróna fia, de a mostani öccse, testőre és tanácsadója, így sok előnnyel bír. S nem fogja hagyni, hogy különleges pozícióiból kilökje bárki is.
Követi nővérét a társalgóba, hol az egyetlen, ami nem kifogásolható, az az alap. A falak, a padló, a plafon és a polcok, miken porosodik pár kötet. A régi könyvtárból át lehetne hozatni, elférne a falon az összes. Bár, ez sem Den-en múlik. Ő csak a saját kis birodalmát alkotja újra az újonnan szerzett szobában. A többi inkább Sely és a többi ide kerülő családtagon múlik.*
- Nem, olyan pompásan, mint te, biztos nem leszek képes végrehajtani, de egy fokkal az én szintem felé irányulva, már talán nagyobb esély a tökéletes megfelelésem.
*Újra a vigyor kerekedik ki arcára. Helyét egy másik kanapén foglalta el, minek huzata szinte teljesen szétjött a karfákon és a támlán, éppen csak ülni lenne min. De ez annyira nem érdekli, ő inkább hátával vetődik elnyúlva az ülőalkalmatosságra.*
- És mit kap a drága öcsikéd, ha jól végzi dolgát?
*Számító lesz kifejezése, szokott, ha valami jutalmat, vagy legalább annak ígéretét várja. Mondjuk a lenti kamrában egy kis "takarítás", hogy szépen legyen megfogalmazva. De ez épp elég lenne, hogy még inkább tökéletességre törekedjen. Fontos a kivételes munka, de az ösztönzés csak erősebbé teszi buzgalmát.
Tovább vigyorogva tekint fektében nővérkéje felé, vajon mit gondolhat ezek után róla Sely... Bizonyára azt, amit eddig is. Hogy egy önelégült, hatalommániás, kapzsi dög, pont amilyennek nevelték hárman, ikertestvérével és anyjukkal. Mondhatni, tehetségesek egy létforma ilyenné formálásában.*
Valóban, szépséges egy kúria, kiváló a családnak. Csak legyenek meg a tagok és a szolgálók, örülne, ha mihamarabb parancsolgathatna másoknak, mint a család második sötételfe. Nem csak a volt matróna fia, de a mostani öccse, testőre és tanácsadója, így sok előnnyel bír. S nem fogja hagyni, hogy különleges pozícióiból kilökje bárki is.
Követi nővérét a társalgóba, hol az egyetlen, ami nem kifogásolható, az az alap. A falak, a padló, a plafon és a polcok, miken porosodik pár kötet. A régi könyvtárból át lehetne hozatni, elférne a falon az összes. Bár, ez sem Den-en múlik. Ő csak a saját kis birodalmát alkotja újra az újonnan szerzett szobában. A többi inkább Sely és a többi ide kerülő családtagon múlik.*
- Nem, olyan pompásan, mint te, biztos nem leszek képes végrehajtani, de egy fokkal az én szintem felé irányulva, már talán nagyobb esély a tökéletes megfelelésem.
*Újra a vigyor kerekedik ki arcára. Helyét egy másik kanapén foglalta el, minek huzata szinte teljesen szétjött a karfákon és a támlán, éppen csak ülni lenne min. De ez annyira nem érdekli, ő inkább hátával vetődik elnyúlva az ülőalkalmatosságra.*
- És mit kap a drága öcsikéd, ha jól végzi dolgát?
*Számító lesz kifejezése, szokott, ha valami jutalmat, vagy legalább annak ígéretét várja. Mondjuk a lenti kamrában egy kis "takarítás", hogy szépen legyen megfogalmazva. De ez épp elég lenne, hogy még inkább tökéletességre törekedjen. Fontos a kivételes munka, de az ösztönzés csak erősebbé teszi buzgalmát.
Tovább vigyorogva tekint fektében nővérkéje felé, vajon mit gondolhat ezek után róla Sely... Bizonyára azt, amit eddig is. Hogy egy önelégült, hatalommániás, kapzsi dög, pont amilyennek nevelték hárman, ikertestvérével és anyjukkal. Mondhatni, tehetségesek egy létforma ilyenné formálásában.*
3. hozzászólás ezen a helyszínen: Dwirinthalen kúria
Üzenet elküldve: 2012-10-10 01:05:45
Üzenet elküldve: 2012-10-10 01:05:45
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 74
OOC üzenetek: 59
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 74
OOC üzenetek: 59
Játékstílus: Szelíd
*Ha tudná, hogy Den micsoda nehézségekkel küzd este, bizonyára jót mulatna rajta és nem átallaná az orra alá is dörgölni párszor, netán a szokottnál is jobban ugráltatni, hadd mozgassa csak fájós tagjait. De sajnos a hím nem szól semmit, mikor találkoznak, néma főhajtással üdvözli, amit egy apró biccentéssel vesz tudomásul. Lám, nem volt haszontalan újra tisztázniuk, ki is áll rangban fölül, legalább időlegesen elérheti, hogy öccse is tisztába kerüljön helyzetével és megfelelő alázatot tanúsítson.
Az út eseménytelenül telik, de a keblét feszítő várakozástól kész örökkévalóságnak tűnik, míg odaérnek a ház elé. Csodálatos, a külseje máris megkapó, tisztelet parancsoló, nem lehet csak úgy elmenni mellette, hogy a sétáló legalább egy pillantással ne adózzon az impozáns látványnak. A belseje sem okoz csalódást, az elrendezés is megfelel minden igénynek. Vajon el fog férni az egész család itt? Népszámlálást kell tartania, hogy hány főből is áll személyes kis birodalma, mert most még túl ködös fogalmai vannak a család kiterjedtségéről.
Mivel valóban nem az ajtóban állva kellene beszélgetni, így elindul a földszinti legnagyobb terem felé, ami társalgó lesz a jövőben. Bútoroknak igencsak híján vannak, pár elhasználódott darab szinte mindenhol maradt, még az előző tulajdonosé lehetett, de hát ezekkel mégsem alapozhatják meg az új életet. Átmenetileg megteszik, hogy ne kongjon minden az ürességtől, de mihamarabb új bútorokat kell szerezni. Kecsesen az egyik foszladozó karosszék támlájára ereszkedik, ott hallgatja Den szavait.*
-Még magam sem tudom. A játékszereimet mindenképp itt akarom tudni, túl becses gyűjtemény ahhoz, hogy hagyjam elkallódni. De hogy a bútorok közül mit kellene... Szinte mindbe beleivódott a vén szipirtyó bűze.
*Halkan felsóhajt, ezek után jön csak az igazi nehézség. Valódi otthonná varázsolni a kúriát, összefogni a családot és masszív kézzel irányítani őket, hogy egyikük se merjen szembemenni akaratával... Fel sem merül benne, hogy képtelen lenne erre, hiszen arra született, hogy uralkodjon, nem is kétséges hát, hogy megvan ehhez minden képessége.*
-Megbízható fuvarozót és kereskedőházat találni, egyelőre ezek a feladataid, én a család többi részének felkutatásával leszek elfoglalva. Bízhatok benne, hogy ezt a két feladatot olyan pompásan hajtod végre, mintha én magam csináltam volna?
*Valójában fáradtnak érzi magát és émelygés kerülgeti, inkább maradna idehaza, leveleket írogatva egy kényelmes karosszékben, minthogy a város rója, ezért is hárítaná a nehézséget Denre. De vajon képes lesz-e rá, hogy komolyan vegye a feladatot?*
Az út eseménytelenül telik, de a keblét feszítő várakozástól kész örökkévalóságnak tűnik, míg odaérnek a ház elé. Csodálatos, a külseje máris megkapó, tisztelet parancsoló, nem lehet csak úgy elmenni mellette, hogy a sétáló legalább egy pillantással ne adózzon az impozáns látványnak. A belseje sem okoz csalódást, az elrendezés is megfelel minden igénynek. Vajon el fog férni az egész család itt? Népszámlálást kell tartania, hogy hány főből is áll személyes kis birodalma, mert most még túl ködös fogalmai vannak a család kiterjedtségéről.
Mivel valóban nem az ajtóban állva kellene beszélgetni, így elindul a földszinti legnagyobb terem felé, ami társalgó lesz a jövőben. Bútoroknak igencsak híján vannak, pár elhasználódott darab szinte mindenhol maradt, még az előző tulajdonosé lehetett, de hát ezekkel mégsem alapozhatják meg az új életet. Átmenetileg megteszik, hogy ne kongjon minden az ürességtől, de mihamarabb új bútorokat kell szerezni. Kecsesen az egyik foszladozó karosszék támlájára ereszkedik, ott hallgatja Den szavait.*
-Még magam sem tudom. A játékszereimet mindenképp itt akarom tudni, túl becses gyűjtemény ahhoz, hogy hagyjam elkallódni. De hogy a bútorok közül mit kellene... Szinte mindbe beleivódott a vén szipirtyó bűze.
*Halkan felsóhajt, ezek után jön csak az igazi nehézség. Valódi otthonná varázsolni a kúriát, összefogni a családot és masszív kézzel irányítani őket, hogy egyikük se merjen szembemenni akaratával... Fel sem merül benne, hogy képtelen lenne erre, hiszen arra született, hogy uralkodjon, nem is kétséges hát, hogy megvan ehhez minden képessége.*
-Megbízható fuvarozót és kereskedőházat találni, egyelőre ezek a feladataid, én a család többi részének felkutatásával leszek elfoglalva. Bízhatok benne, hogy ezt a két feladatot olyan pompásan hajtod végre, mintha én magam csináltam volna?
*Valójában fáradtnak érzi magát és émelygés kerülgeti, inkább maradna idehaza, leveleket írogatva egy kényelmes karosszékben, minthogy a város rója, ezért is hárítaná a nehézséget Denre. De vajon képes lesz-e rá, hogy komolyan vegye a feladatot?*
2. hozzászólás ezen a helyszínen: Dwirinthalen kúria
Üzenet elküldve: 2012-10-09 20:43:25
Üzenet elküldve: 2012-10-09 20:43:25
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 188
OOC üzenetek: 36
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 188
OOC üzenetek: 36
Játékstílus: Szelíd
*Estébe kezd veszni a nap, mire Denawarien képes újra rendesen mozogni. Mindig is meglepő volt számára, hogy Sely miféle nőstény. Válla még kellemesen sajog, teste kevésbé. De nagy nehezen összekapja magát, s elsőnek haját gyorsan befonja. Nem a legkönnyebb dolog így, de megoldja. Végül a szokott formát ölti kéklően ezüstös haja. Lapockái közé lóg a fonat, testét újra fekete ing fedi, vörös mellénnyel.
Ahogy visszatér a fogadó terültébe, már látja is nővérét, ki előtt megállva, főhajtással köszönti, ahogy azt egy feljebbvaló felé illik megtenni. Színház a világ, ideje hát belevetni magát. Ő csak egy hím, aki szerencsés helyzetben van, de még mindig nem több annál, mint aminek anyja szülte. Az istállóból elviszik lovaikat, mikkel a főtér felé lovagolnak. Den egy pár ütemmel lemaradva, némán követi, s a megbeszélés során sem szól sokat. Csak ha kérdik, akkor is törekszik a rövidebb válaszokra. Mosolya, vagy vigyora helyére most egy szigorúbb kifejezés kerül. Nincs sok kedve most az ilyenekhez, inkább rejti most el őrült arcát, helyette felveszi a komor maszkot, mivel a nagy harcosok vonulnak mindig. Bár, ő nem számít annak, hiszen nem világhírű, de már régóta nem zöldfülű. Sőt, kevés jobb kardforgató akad nála a saját formájában, kik nem kaptak már születésüktől kiképzést.
Végig a matróna sarkában jár, sosem marad el tőle, még amikor felmérik a házat, akkor sem. Persze, odafigyel, minden részletre, minél hamarabb meg akarja szokni az új otthonukat. Sokáig fog tartani, de egész jó a kúria elrendezése. Azért, miután a végső simítások is le lettek rendezve, Den mégis inkább nem a kapuban vitatná meg, hogy hogyan tovább, így elindul befelé, de a döntést, hogy a társalgóban, a teraszon, vagy netalán valamelyik szobában folytassák a megbeszélést, már nővérére hagyja.*
- A képeket át kell hozatni, az hagyomány. És talán csak a legfontosabbakat kellene még. Bár, a lista összejegyzését inkább rád hagyom, te tudod, mit akarsz, nővérkém.
*Hagyja rá a dolgot. Ő már tudja, hogy a maga részéről miket akar elhozatni, azokat majd számba is veszi. Nem sok, a szobája sem túl nagy, de nem is fontos. Így is kérdéses, hogy mennyi időt fog ott tölteni. Hiszen, annyi jobb hely is akadhat, és fel kell deríteni, miféle város ez a mostani, hová keveredtek.*
Ahogy visszatér a fogadó terültébe, már látja is nővérét, ki előtt megállva, főhajtással köszönti, ahogy azt egy feljebbvaló felé illik megtenni. Színház a világ, ideje hát belevetni magát. Ő csak egy hím, aki szerencsés helyzetben van, de még mindig nem több annál, mint aminek anyja szülte. Az istállóból elviszik lovaikat, mikkel a főtér felé lovagolnak. Den egy pár ütemmel lemaradva, némán követi, s a megbeszélés során sem szól sokat. Csak ha kérdik, akkor is törekszik a rövidebb válaszokra. Mosolya, vagy vigyora helyére most egy szigorúbb kifejezés kerül. Nincs sok kedve most az ilyenekhez, inkább rejti most el őrült arcát, helyette felveszi a komor maszkot, mivel a nagy harcosok vonulnak mindig. Bár, ő nem számít annak, hiszen nem világhírű, de már régóta nem zöldfülű. Sőt, kevés jobb kardforgató akad nála a saját formájában, kik nem kaptak már születésüktől kiképzést.
Végig a matróna sarkában jár, sosem marad el tőle, még amikor felmérik a házat, akkor sem. Persze, odafigyel, minden részletre, minél hamarabb meg akarja szokni az új otthonukat. Sokáig fog tartani, de egész jó a kúria elrendezése. Azért, miután a végső simítások is le lettek rendezve, Den mégis inkább nem a kapuban vitatná meg, hogy hogyan tovább, így elindul befelé, de a döntést, hogy a társalgóban, a teraszon, vagy netalán valamelyik szobában folytassák a megbeszélést, már nővérére hagyja.*
- A képeket át kell hozatni, az hagyomány. És talán csak a legfontosabbakat kellene még. Bár, a lista összejegyzését inkább rád hagyom, te tudod, mit akarsz, nővérkém.
*Hagyja rá a dolgot. Ő már tudja, hogy a maga részéről miket akar elhozatni, azokat majd számba is veszi. Nem sok, a szobája sem túl nagy, de nem is fontos. Így is kérdéses, hogy mennyi időt fog ott tölteni. Hiszen, annyi jobb hely is akadhat, és fel kell deríteni, miféle város ez a mostani, hová keveredtek.*
1. hozzászólás ezen a helyszínen: Dwirinthalen kúria
Üzenet elküldve: 2012-10-09 19:25:54
Üzenet elküldve: 2012-10-09 19:25:54
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 74
OOC üzenetek: 59
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 74
OOC üzenetek: 59
Játékstílus: Szelíd
*Mire lehanyatlik a nap, már újra saját szobájában van, innen is kerül elő, feltehetően korábban, mint öccse. Zsákja a kezében, bár ma is fehérben van, ez mégsem ugyanaz a darab, amit tegnap viselt, a fűzőrészen apró, fekete gyöngyből felvarrt minták találhatók. A pulthoz lép és elcsomagoltat két adag ételt, ma még nem lesz semmilyen személyzetük, élelemre pedig szükségük lesz. Csak tartanának már ott, hogy nem nekik kell minden után szaladgálni...
Az egyik asztalnál várja be öccsét, ha amaz nem került volna elő, mire kezébe kapja a csomagolt étkeket, hogy együtt induljanak meg előbb az istállóba, hogy lovaikat elhozzák. A találkozó a kis gnómmal a főtéren megy végbe, a kútnál már ott is áll a keresett alak, sunyi tekintettel nézi a sötételfeket. Elég pár szó, hogy mindkét fél meggyőződhessen róla, nincs tévedés, valóban jó közvetítő találta meg a jó kuncsaftot.
Áthaladnak a főtéren, végig a szegénynegyeden, tovább a gazdagnegyedbe, ahol egy méretes, ősréginek tűnő ház előtt állnak meg. Sely szemei végigfutnak a borostyánnal fedett falakon, a méretes ablakokon és végül az ősi ajtón állapodik meg. Tökéletes, a külseje pont olyan, amilyennek egy nemesi család kúriájának lennie kell. Irány hát tovább, befelé, hogy megszemléljék a belső teret és annak felosztását.
Miután körbejárták a házat, alaposan megnézett és felmért minden helyiséget, az ajtó előtt állapodnak meg, hogy Den még ott van-e vagy sem, már teljesen mellékes. Sely kifizeti a gnómnak az utolsó részletet majd útjára engedi. Hosszú pillanatokig csak nézi a kezében maradt kulcsokat, majd lassan elmosolyodik. Diadalittas mosolygás ez, ami jelzi, a győzelem újabb lépcsőfokára állhat fel. Igaz, hogy messze még a csúcs, de minden lépésnek örülni kell. Ha Den is ott van, nem ragadt le valahol nézelődni, akkor hozzá fordul, ha nem, akkor megy felkutatni, hisz a továbbiakat vele is meg kell beszélni.*
-Gondoskodni kell a precíz berendezésről. Nem akarok sok dolgot a régi házunkból, csak a legszükségesebbeket, minden mást itt óhajtok megvenni, a saját ízlésemnek megfelelően. Holnap kocsit küldetsz egy pontos listával, hogy miket is kell átszállítani, utána kereshetünk egy kereskedőházat, akik minden további bútort megcsinálnak.*
A hozzászólás írója (Xselyahra Dwirinthalen) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2012.10.09 19:26:14
Az egyik asztalnál várja be öccsét, ha amaz nem került volna elő, mire kezébe kapja a csomagolt étkeket, hogy együtt induljanak meg előbb az istállóba, hogy lovaikat elhozzák. A találkozó a kis gnómmal a főtéren megy végbe, a kútnál már ott is áll a keresett alak, sunyi tekintettel nézi a sötételfeket. Elég pár szó, hogy mindkét fél meggyőződhessen róla, nincs tévedés, valóban jó közvetítő találta meg a jó kuncsaftot.
Áthaladnak a főtéren, végig a szegénynegyeden, tovább a gazdagnegyedbe, ahol egy méretes, ősréginek tűnő ház előtt állnak meg. Sely szemei végigfutnak a borostyánnal fedett falakon, a méretes ablakokon és végül az ősi ajtón állapodik meg. Tökéletes, a külseje pont olyan, amilyennek egy nemesi család kúriájának lennie kell. Irány hát tovább, befelé, hogy megszemléljék a belső teret és annak felosztását.
Miután körbejárták a házat, alaposan megnézett és felmért minden helyiséget, az ajtó előtt állapodnak meg, hogy Den még ott van-e vagy sem, már teljesen mellékes. Sely kifizeti a gnómnak az utolsó részletet majd útjára engedi. Hosszú pillanatokig csak nézi a kezében maradt kulcsokat, majd lassan elmosolyodik. Diadalittas mosolygás ez, ami jelzi, a győzelem újabb lépcsőfokára állhat fel. Igaz, hogy messze még a csúcs, de minden lépésnek örülni kell. Ha Den is ott van, nem ragadt le valahol nézelődni, akkor hozzá fordul, ha nem, akkor megy felkutatni, hisz a továbbiakat vele is meg kell beszélni.*
-Gondoskodni kell a precíz berendezésről. Nem akarok sok dolgot a régi házunkból, csak a legszükségesebbeket, minden mást itt óhajtok megvenni, a saját ízlésemnek megfelelően. Holnap kocsit küldetsz egy pontos listával, hogy miket is kell átszállítani, utána kereshetünk egy kereskedőházat, akik minden további bútort megcsinálnak.*
A hozzászólás írója (Xselyahra Dwirinthalen) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2012.10.09 19:26:14
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760