Kikötő - Dokkok és kikötő
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
| Tenger és szigetek (új) Kikötői erdőség (új) Csatornarendszer (új) | Dokkok és kikötő | Lakónegyed (új) Vámház (új) Világítótorony (új) |  |
1840. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2015-07-12 01:32:08
Üzenet elküldve: 2015-07-12 01:32:08
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 345
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 345
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
//Hóbort//
*Elfelejtette ő már a versenyt, szó sincs itt már kitartásról, bizonyítási vágyról, vagy szurkálódási kényszerről. Csak ajkakról, mik nyakának immár túlzottan érzékeny bőrét cirógatják, sőt falják mind mohóbban, ahogy még fel is kínálja a felületet.
Az eközben suttogott szavak alig érnek el tudatáig, annál inkább az édes csókok, mik ezúttal száját ostromolják, ha nem is a vágyott intenzitással.
Lábai azért így is beleremegnek az események folyásába, ahogy gyomra, mellkasa, igazából minden porcikája, mi valamilyen módon érintkezik Jazzel.*
- A változatosságot?
*Kérdése zihálásától szaggatott, inkább csak suttogás, minden méltatlankodó, vagy gunyoros élt mellőzve. Fejét is engedelmesen hajtja az ajánlott vállra, mivel egyetemben kezeivel a fiú hátán állapodik meg, kicsit szorosabban ölelve, mint eddig bármikor is tette.*
*Elfelejtette ő már a versenyt, szó sincs itt már kitartásról, bizonyítási vágyról, vagy szurkálódási kényszerről. Csak ajkakról, mik nyakának immár túlzottan érzékeny bőrét cirógatják, sőt falják mind mohóbban, ahogy még fel is kínálja a felületet.
Az eközben suttogott szavak alig érnek el tudatáig, annál inkább az édes csókok, mik ezúttal száját ostromolják, ha nem is a vágyott intenzitással.
Lábai azért így is beleremegnek az események folyásába, ahogy gyomra, mellkasa, igazából minden porcikája, mi valamilyen módon érintkezik Jazzel.*
- A változatosságot?
*Kérdése zihálásától szaggatott, inkább csak suttogás, minden méltatlankodó, vagy gunyoros élt mellőzve. Fejét is engedelmesen hajtja az ajánlott vállra, mivel egyetemben kezeivel a fiú hátán állapodik meg, kicsit szorosabban ölelve, mint eddig bármikor is tette.*
1839. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2015-07-12 01:05:21
Üzenet elküldve: 2015-07-12 01:05:21
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 725
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 725
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
//Hóbort//
*Ewi nem húzódik el, nem tiltakozik, és még mindig nem adja fel. Sőt, készségesen biztosít szabad hozzáférést Jaz ajkainak. Melyek egyre mohóbban csókolják a szöszke nyakát.*
-Ezen.
*Emeli fel fejét kissé, hogy ezúttal a lány ajkát találva meg leheljen rá futó csókot.*
-És ezen.
*Követel újabb édes kóstolót, kezével simítva végig Ewica hátán.*
-A téren is szeretem.
*Vonja el ajkait a lányétól, és haját simítva szorítja vállához szöszke fejét, leginkább, hogy elrejtse gúnyos kis mosolyát. Na persze kell egy pillanatnyi szünet is, mit nagy sóhajokat hallatva lehet kihasználni, hogy uralkodjon magán, vagy épp hogy tovább szítsa kedvét, függ az csak az ölelt lánytól.*
*Ewi nem húzódik el, nem tiltakozik, és még mindig nem adja fel. Sőt, készségesen biztosít szabad hozzáférést Jaz ajkainak. Melyek egyre mohóbban csókolják a szöszke nyakát.*
-Ezen.
*Emeli fel fejét kissé, hogy ezúttal a lány ajkát találva meg leheljen rá futó csókot.*
-És ezen.
*Követel újabb édes kóstolót, kezével simítva végig Ewica hátán.*
-A téren is szeretem.
*Vonja el ajkait a lányétól, és haját simítva szorítja vállához szöszke fejét, leginkább, hogy elrejtse gúnyos kis mosolyát. Na persze kell egy pillanatnyi szünet is, mit nagy sóhajokat hallatva lehet kihasználni, hogy uralkodjon magán, vagy épp hogy tovább szítsa kedvét, függ az csak az ölelt lánytól.*
1838. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2015-07-12 00:35:42
Üzenet elküldve: 2015-07-12 00:35:42
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 345
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 345
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
//Hóbort//
*Flaskaszerző akciója sikertelenségén a legkevésbé sem keseredik el, főleg, hogy még jó ideig kitart az eddig elfogyasztott mennyiség. Na meg persze van most sok más dolog, mivel tanácsosabb foglalatoskodnia.
Mint például a csípőből vágott, oly ismerős válasz és a nyakán érzett, oly vágyott érintés. Meglepődni rajta már nem maradt elég kapacitása, ahhoz is rendkívül meg kell erőltetnie magát, hogy szerepére koncentrálhasson. A már finoman bizsergő, hiperérzékennyé hevült bőrébe suttogott szavak pedig nem sokat segítenek rajta.
Eddig jóformán mozdulatlanul viselte a közelséget, leszámítva pia utáni kapálózását, az utolsó kérdésre viszont fejét félre biccentve kínál minél kényelmesebb hozzáférést nyakához.*
- Erre... *nagy nyelést követően tudja csak folytatni soron következő mondatát.* -... erre nincs meg a saját embered?
*Persze tudja ő nagyon jól, mit hová kell tenni, s bár jelenleg is elátkozza ezen ismereteit, immár egészen más okból, mint korábban.*
*Flaskaszerző akciója sikertelenségén a legkevésbé sem keseredik el, főleg, hogy még jó ideig kitart az eddig elfogyasztott mennyiség. Na meg persze van most sok más dolog, mivel tanácsosabb foglalatoskodnia.
Mint például a csípőből vágott, oly ismerős válasz és a nyakán érzett, oly vágyott érintés. Meglepődni rajta már nem maradt elég kapacitása, ahhoz is rendkívül meg kell erőltetnie magát, hogy szerepére koncentrálhasson. A már finoman bizsergő, hiperérzékennyé hevült bőrébe suttogott szavak pedig nem sokat segítenek rajta.
Eddig jóformán mozdulatlanul viselte a közelséget, leszámítva pia utáni kapálózását, az utolsó kérdésre viszont fejét félre biccentve kínál minél kényelmesebb hozzáférést nyakához.*
- Erre... *nagy nyelést követően tudja csak folytatni soron következő mondatát.* -... erre nincs meg a saját embered?
*Persze tudja ő nagyon jól, mit hová kell tenni, s bár jelenleg is elátkozza ezen ismereteit, immár egészen más okból, mint korábban.*
1837. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2015-07-11 23:53:21
Üzenet elküldve: 2015-07-11 23:53:21
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 725
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 725
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
//Hóbort//
*Tartja el kettejüktől a flaskát, előrelátóan. Alku szerint csak akkor, ha kap valamit cserébe. A válasz már kész, gondolkodni sem kell.*
-Eddig még nem volt panasz.
*És ha már nem kell gondolkodni, hát cselekedhet szabadon, vágyait követve. Hajol a lány nyakához, szorosabban vonva őt magához, és lehel finom csókot nyakára, nyelve hegyével csiklandozva a hamvas bőrt, s susogja forrón a továbbiakat.*
-Viszont most nem rólam van szó. Te akarsz az én kedvemre tenni. Ahogy mondtad: bármit.
*Ez volna az a pillanat, mikor hátra léphetne, vagy abba hagyhatná az egészet, visszatérve a szerepbe, engedhetne az ölelésen, hogy Ewica tudjon könnyedén távozni, de eszébe sem jut. Sem az alkohol, sem érzései nem hagyják. Cirógatja tovább ajkaival a lány nyakát, és a kérdés nem gúnyos, nem vészjósló.*
-Nos? Tudod mit hova kell tenni?
*Tartja el kettejüktől a flaskát, előrelátóan. Alku szerint csak akkor, ha kap valamit cserébe. A válasz már kész, gondolkodni sem kell.*
-Eddig még nem volt panasz.
*És ha már nem kell gondolkodni, hát cselekedhet szabadon, vágyait követve. Hajol a lány nyakához, szorosabban vonva őt magához, és lehel finom csókot nyakára, nyelve hegyével csiklandozva a hamvas bőrt, s susogja forrón a továbbiakat.*
-Viszont most nem rólam van szó. Te akarsz az én kedvemre tenni. Ahogy mondtad: bármit.
*Ez volna az a pillanat, mikor hátra léphetne, vagy abba hagyhatná az egészet, visszatérve a szerepbe, engedhetne az ölelésen, hogy Ewica tudjon könnyedén távozni, de eszébe sem jut. Sem az alkohol, sem érzései nem hagyják. Cirógatja tovább ajkaival a lány nyakát, és a kérdés nem gúnyos, nem vészjósló.*
-Nos? Tudod mit hova kell tenni?
1836. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2015-07-11 23:38:31
Üzenet elküldve: 2015-07-11 23:38:31
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 345
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 345
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
//Hóbort//
*Két tapasztalt róka feszül most egymásnak, rutinos játékosok már a másik provokálásában, ez vitathatatlan. A végkifejlet mégis borítékolható, hisz egyetlen alkalommal sem fordult még elő, hogy Ewi kerüljön ki győztesen kis csatározásaikból. Ezt tudja nagyon jól, ám esze ágában sincs megkönnyíteni vetélytársa dolgát.
A nosztalgiázás így csak folyik zavartalanul, mit szöszkénk továbbra is fesztelen élvez ki. Csak vigyorog akkori koszosságán, így, egy esztendő távlatában már a kínkeserves potyaút is kellemes közeli emlékké válik. Na meg múltbéli reakcióin is jól mulat, elképzelni sem akarva, mennyire kilátástalan és riadt volt.
A következők már jóval gyorsabban történnek, mint arra emlékezett, még így is, hogy fel volt készülve valami egészen hasonlóra. Kicsit össze is rezzen, ahogy a fiú balja hirtelen derekára feszül, ezúttal kicsit sem viszolyogva tőle. S kapálózni is inkább a pálinkáért igyekszik, mintsem szabadulásért.*
- Mert te annyira értenél hozzá?
*Egy feszült nyelés az ő torkán is végigfut, hangja kissé fátyolossá válik, hátrálni azonban még mindig nem hátrál. Zöldjei szinte rendíthetetlenül fúródnak az őket kutatókba, orcáin a pírt viszont képtelen titkolni.*
*Két tapasztalt róka feszül most egymásnak, rutinos játékosok már a másik provokálásában, ez vitathatatlan. A végkifejlet mégis borítékolható, hisz egyetlen alkalommal sem fordult még elő, hogy Ewi kerüljön ki győztesen kis csatározásaikból. Ezt tudja nagyon jól, ám esze ágában sincs megkönnyíteni vetélytársa dolgát.
A nosztalgiázás így csak folyik zavartalanul, mit szöszkénk továbbra is fesztelen élvez ki. Csak vigyorog akkori koszosságán, így, egy esztendő távlatában már a kínkeserves potyaút is kellemes közeli emlékké válik. Na meg múltbéli reakcióin is jól mulat, elképzelni sem akarva, mennyire kilátástalan és riadt volt.
A következők már jóval gyorsabban történnek, mint arra emlékezett, még így is, hogy fel volt készülve valami egészen hasonlóra. Kicsit össze is rezzen, ahogy a fiú balja hirtelen derekára feszül, ezúttal kicsit sem viszolyogva tőle. S kapálózni is inkább a pálinkáért igyekszik, mintsem szabadulásért.*
- Mert te annyira értenél hozzá?
*Egy feszült nyelés az ő torkán is végigfut, hangja kissé fátyolossá válik, hátrálni azonban még mindig nem hátrál. Zöldjei szinte rendíthetetlenül fúródnak az őket kutatókba, orcáin a pírt viszont képtelen titkolni.*
1835. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2015-07-11 23:08:27
Üzenet elküldve: 2015-07-11 23:08:27
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 725
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 725
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
//Hóbort//
*Jó, lehet még nem adja fel Ewi. Vagyis nem adja fel egykönnyen, ezen szándékát Jaz jutalmazza is egy elismerő, gyorsan tova suhanó félmosollyal. De hogy itt csak ő kerülhet ki győztesen, az tuti.*
-Amit csinálni szoktam, azt köszönöm szépen el tudom végezni egyedül is. Másrészt amit én szoktam csinálni, abban neked már csak ránézésre sincs semmiféle tapasztalatod.
*Valójában már nem annyira állja meg helyét ez a mondat, de ragaszkodik a nosztalgikus felelevenítéséhez.*
-Mosás tekintetében nem vagy a saját magad legjobb cégére. És egyébként is, mindezekre már van emberem.
*Hangzik újra a felelt, mit követ a gyors lezárása az alkunak.*
-Máskülönben a nálam lévő pia fele számomra teljesen elfogadható ár a bármiért.
*huppan le a földre, ezúttal sérülésektől mentesen, lényegesen ruganyosabb tempóban, és a következő pillanatban már karjában is tartja a lányt. Ismét baljában, még jobbja a flaskát markolja.*
-Esetleg még valami, amihez értesz?
*Nyel nagyot, hangja már közel sem annyira játékos, hisz a választ már volt szerencséje tapasztalni a tisztáson, mégis pimaszul, kihívón keresi tekintete Ewijét.*
*Jó, lehet még nem adja fel Ewi. Vagyis nem adja fel egykönnyen, ezen szándékát Jaz jutalmazza is egy elismerő, gyorsan tova suhanó félmosollyal. De hogy itt csak ő kerülhet ki győztesen, az tuti.*
-Amit csinálni szoktam, azt köszönöm szépen el tudom végezni egyedül is. Másrészt amit én szoktam csinálni, abban neked már csak ránézésre sincs semmiféle tapasztalatod.
*Valójában már nem annyira állja meg helyét ez a mondat, de ragaszkodik a nosztalgikus felelevenítéséhez.*
-Mosás tekintetében nem vagy a saját magad legjobb cégére. És egyébként is, mindezekre már van emberem.
*Hangzik újra a felelt, mit követ a gyors lezárása az alkunak.*
-Máskülönben a nálam lévő pia fele számomra teljesen elfogadható ár a bármiért.
*huppan le a földre, ezúttal sérülésektől mentesen, lényegesen ruganyosabb tempóban, és a következő pillanatban már karjában is tartja a lányt. Ismét baljában, még jobbja a flaskát markolja.*
-Esetleg még valami, amihez értesz?
*Nyel nagyot, hangja már közel sem annyira játékos, hisz a választ már volt szerencséje tapasztalni a tisztáson, mégis pimaszul, kihívón keresi tekintete Ewijét.*
1834. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2015-07-11 22:31:48
Üzenet elküldve: 2015-07-11 22:31:48
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 345
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 345
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
//Hóbort//
*A szőke fürtök alatt fura, tompán szédelgő érzet kezd csírába szökni, jóllehet kevesebbet ivott, mint a bátyjává avanzsált fél-elf. Úgy tűnik, hiába szerzett valamiféle rutint, ami a pálinkázást illeti, még mindig nem bírja olyan jól, mint Jaz.
A visszaidézésben, feleselgetésben és provokálásban viszont emberére akadt a másik, tudják már ezt elég régóta egymásról, hogy meglepettség helyett inkább élvezzék a helyzetet. Az összegzésre mégsem felel, csupán gunyoros mosollyal tudatja, bizony ez a helyzet (legalábbis az eljátszott).
~Hát játsszuk!~ Helyesel fejben, szándékosan kihívásnak értve az idézett szöveget. Bár, ha azt nem is annak szánta Jaz, érzete szerint minden mást igen. Ő pedig áll is elébe, kicsit sem számolva a következményekkel.*
- Mit tudom én, miket szoktál csinálni. Mondjuk moshatnék rád, takaríthatnék, kenyeret süthetnék. *Szélesedő vigyorral bök fejével a flaska felé.*
- Cserébe az uzsonnád felét.
*A szőke fürtök alatt fura, tompán szédelgő érzet kezd csírába szökni, jóllehet kevesebbet ivott, mint a bátyjává avanzsált fél-elf. Úgy tűnik, hiába szerzett valamiféle rutint, ami a pálinkázást illeti, még mindig nem bírja olyan jól, mint Jaz.
A visszaidézésben, feleselgetésben és provokálásban viszont emberére akadt a másik, tudják már ezt elég régóta egymásról, hogy meglepettség helyett inkább élvezzék a helyzetet. Az összegzésre mégsem felel, csupán gunyoros mosollyal tudatja, bizony ez a helyzet (legalábbis az eljátszott).
~Hát játsszuk!~ Helyesel fejben, szándékosan kihívásnak értve az idézett szöveget. Bár, ha azt nem is annak szánta Jaz, érzete szerint minden mást igen. Ő pedig áll is elébe, kicsit sem számolva a következményekkel.*
- Mit tudom én, miket szoktál csinálni. Mondjuk moshatnék rád, takaríthatnék, kenyeret süthetnék. *Szélesedő vigyorral bök fejével a flaska felé.*
- Cserébe az uzsonnád felét.
1833. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2015-07-11 22:17:16
Üzenet elküldve: 2015-07-11 22:17:16
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 725
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 725
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
//Hóbort//
*Halad minden, ahogy volt, igaz nagyobb léptékekkel, s lényegesen vidámabban mint akkor, kell egy kis gondolkodási idő, de végül is a szavak jönnek aztán maguktól.*
-Összegezve a dolgot: Az égvilágon semmid sincs, és olyan nagyon elkeseredett vagy, hogy felajánlod, bármit megteszel, amit csak kérek. Érdekes.
*Játssza el a tűnődést ismét, és húz újabbat a szeszből, talán ősz óta nem ivott ilyen intenzitással, és lassan már kezdi érezni is hatását.*
-Játsszuk le. Mégis miben tudnál nekem _te_ segíteni. És mit is várnál cserébe?
*Pillant fel érdeklődve húgára, merészkedik-e tovább, vagy meghátrál lassan. Hisz tudják jól mindketten miként folytatódott ez a beszélgetés. Akkor Jaz arra próbálta provokálni a lányt, hogy ismerje fel, mennyire reménytelen a helyzete, és mennyire esélytelen a túlélésre, most szimplán csak arra, ő adja fel előbb.*
*Halad minden, ahogy volt, igaz nagyobb léptékekkel, s lényegesen vidámabban mint akkor, kell egy kis gondolkodási idő, de végül is a szavak jönnek aztán maguktól.*
-Összegezve a dolgot: Az égvilágon semmid sincs, és olyan nagyon elkeseredett vagy, hogy felajánlod, bármit megteszel, amit csak kérek. Érdekes.
*Játssza el a tűnődést ismét, és húz újabbat a szeszből, talán ősz óta nem ivott ilyen intenzitással, és lassan már kezdi érezni is hatását.*
-Játsszuk le. Mégis miben tudnál nekem _te_ segíteni. És mit is várnál cserébe?
*Pillant fel érdeklődve húgára, merészkedik-e tovább, vagy meghátrál lassan. Hisz tudják jól mindketten miként folytatódott ez a beszélgetés. Akkor Jaz arra próbálta provokálni a lányt, hogy ismerje fel, mennyire reménytelen a helyzete, és mennyire esélytelen a túlélésre, most szimplán csak arra, ő adja fel előbb.*
1832. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2015-07-11 21:53:24
Üzenet elküldve: 2015-07-11 21:53:24
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 345
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 345
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
//Hóbort//
*Kicsit sem tartja vissza nevetését, mi a hirtelen adott válasz okán bukik ki belőle. És, ha pár korty, meg néhány incselkedő szó okán meg is szakítja, lankadatlan lendülettel csatlakozik Jaz röhögéséhez, mikor az visszaveszi flaskáját.
Az olvasási képességeit firtató kérdést, mint ahogy korábban, ezúttal sem válaszolja meg, jóllehet okai erre némiképp módosultak. Akkor büszkesége és haragja nem engedte, most vihogástól szúró oldala fojtja belé a szuszt.*
- Ha aranyra gondolsz, az nincsen. *Füllent aprót kizárólag a történethűség érdekében.*
- De... esetleg segíthetnék neked valamiben... bármiben!
*Mosolyog továbbra is, ezúttal ajkának bal szélét görbítve felfelé cinkosan, fel sem fogva milyen kellemetlen szituációba keveredhetnek ismét, ha továbbra is a történet medrében haladnak.*
*Kicsit sem tartja vissza nevetését, mi a hirtelen adott válasz okán bukik ki belőle. És, ha pár korty, meg néhány incselkedő szó okán meg is szakítja, lankadatlan lendülettel csatlakozik Jaz röhögéséhez, mikor az visszaveszi flaskáját.
Az olvasási képességeit firtató kérdést, mint ahogy korábban, ezúttal sem válaszolja meg, jóllehet okai erre némiképp módosultak. Akkor büszkesége és haragja nem engedte, most vihogástól szúró oldala fojtja belé a szuszt.*
- Ha aranyra gondolsz, az nincsen. *Füllent aprót kizárólag a történethűség érdekében.*
- De... esetleg segíthetnék neked valamiben... bármiben!
*Mosolyog továbbra is, ezúttal ajkának bal szélét görbítve felfelé cinkosan, fel sem fogva milyen kellemetlen szituációba keveredhetnek ismét, ha továbbra is a történet medrében haladnak.*
1831. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2015-07-11 21:34:07
Üzenet elküldve: 2015-07-11 21:34:07
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 725
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 725
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
//Hóbort//
-Nem.
*Vágja rá rögvest.*
-Egy rendes lány beszéljen tisztességesen.
*Ugyan a pofon elmarad, de ahogy Ewi magához rántja a flaskát az mégis röhögésre készteti Jazt. Hamar lesz úrrá rajta ezúttal, és orozza vissza szeszét.*
-Látsz valahol netán Ingyenkocsma felíratott? Jobb kérdés, ha látnád, el tudnád olvasni?
*Vigyorog pofátlanul, immár az adott szituációhoz igazítva mit ragad ki első találkozásuk történéseiből. egy nagy kortyot követve rázza meg a szöszke felé incselkedve a flaskát.*
-De persze üzletelhetünk. Mid van cserébe?
*Miután mindketten pakoltak tízórait, most elég nagy balgaság lenne megpróbálni azzal zsarolni a másikat, a pálinka meg úgyis kéznél van, és úgy fest Ewi azt akarja.*
-Nem.
*Vágja rá rögvest.*
-Egy rendes lány beszéljen tisztességesen.
*Ugyan a pofon elmarad, de ahogy Ewi magához rántja a flaskát az mégis röhögésre készteti Jazt. Hamar lesz úrrá rajta ezúttal, és orozza vissza szeszét.*
-Látsz valahol netán Ingyenkocsma felíratott? Jobb kérdés, ha látnád, el tudnád olvasni?
*Vigyorog pofátlanul, immár az adott szituációhoz igazítva mit ragad ki első találkozásuk történéseiből. egy nagy kortyot követve rázza meg a szöszke felé incselkedve a flaskát.*
-De persze üzletelhetünk. Mid van cserébe?
*Miután mindketten pakoltak tízórait, most elég nagy balgaság lenne megpróbálni azzal zsarolni a másikat, a pálinka meg úgyis kéznél van, és úgy fest Ewi azt akarja.*
1830. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2015-07-11 21:04:26
Üzenet elküldve: 2015-07-11 21:04:26
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 345
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 345
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
//Hóbort//
*Jobban nem is alakulhatott volna dokkbéli kis kitérőjük. Vidáman nevetgélnek mindketten, régi emlékekkel dobálózva, és feszült izgalommal várva, vajon mit reagál a másik. Legalábbis Ewiben pontosan ezek játszódnak le, mióta helyet foglaltak az ismerős ládákon.*
- A kösz már nem is elég?
*Kérdez vissza szinte azonnal, cinkos vigyorral hiányolva a kimaradt részt. De már ugranak is tovább, s bár ezúttal külseje szinte makulátlan, a felidézett seprő mozdulatokat azért csak megteszi nadrágján, hogy időközben lehorgasztott tekintetét tétovaságot játszva emelje vissza a hason-szín zöldekhez. Majd újabb korty a másik részéről, és az a bizonyos mondat, mely első ízben csattanós reakciót váltott ki.
Jobbja ezúttal is elindul, s éppoly lendületes, mint akkor, ám a most monoklimentes orca helyett a pálinka után mar.*
- Egyik út széléből sem kérek! Ebből viszont igen!
*Kacag ki pillanatra szerepéből, s ha sikerült megszereznie a flaskát, kortyol is egy nagyot, mint mindig, fintorogva.*
*Jobban nem is alakulhatott volna dokkbéli kis kitérőjük. Vidáman nevetgélnek mindketten, régi emlékekkel dobálózva, és feszült izgalommal várva, vajon mit reagál a másik. Legalábbis Ewiben pontosan ezek játszódnak le, mióta helyet foglaltak az ismerős ládákon.*
- A kösz már nem is elég?
*Kérdez vissza szinte azonnal, cinkos vigyorral hiányolva a kimaradt részt. De már ugranak is tovább, s bár ezúttal külseje szinte makulátlan, a felidézett seprő mozdulatokat azért csak megteszi nadrágján, hogy időközben lehorgasztott tekintetét tétovaságot játszva emelje vissza a hason-szín zöldekhez. Majd újabb korty a másik részéről, és az a bizonyos mondat, mely első ízben csattanós reakciót váltott ki.
Jobbja ezúttal is elindul, s éppoly lendületes, mint akkor, ám a most monoklimentes orca helyett a pálinka után mar.*
- Egyik út széléből sem kérek! Ebből viszont igen!
*Kacag ki pillanatra szerepéből, s ha sikerült megszereznie a flaskát, kortyol is egy nagyot, mint mindig, fintorogva.*
1829. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2015-07-11 20:43:55
Üzenet elküldve: 2015-07-11 20:43:55
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 725
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 725
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
//Hóbort//
*Vidáman nevet fel, kiesve kissé a szerepből Ewi habogását hallva ismét. Ezek szerint nem voltak hiábavalók a leckék, figyel a kicsike, és megjegyez mindent. Nagyon helyes, hasznos erény ez a maguk fajta kis hazugoknak. Vagy kezdő kereskedőknek.*
-A kifejezés, amit keresel a köszönöm.
*Veszi is vissza flaskáját, újabbat kortyolva, mutatva hogy is csinálják ezt a nagy fiúk.*
-És azt hiszem a szádat sem ártana kimosni. Többek között.
*Ugrik kicsit az események sorában, élénken figyelve mit reagál most húga. Nagy korty újból, és jön az a mondat.*
-Akkor talán lenne esélyed valamelyik út szélén.
*Kezd hatni a pálinka, és kezdi beleélni magát egészen, na nem a szerepbe, csak a cukkolásba. Halovány gúnyos mosoly játszik ajkain, bele se mer gondolni, mikor tudott ennyire önmaga lenni az elmúlt egy évben.*
*Vidáman nevet fel, kiesve kissé a szerepből Ewi habogását hallva ismét. Ezek szerint nem voltak hiábavalók a leckék, figyel a kicsike, és megjegyez mindent. Nagyon helyes, hasznos erény ez a maguk fajta kis hazugoknak. Vagy kezdő kereskedőknek.*
-A kifejezés, amit keresel a köszönöm.
*Veszi is vissza flaskáját, újabbat kortyolva, mutatva hogy is csinálják ezt a nagy fiúk.*
-És azt hiszem a szádat sem ártana kimosni. Többek között.
*Ugrik kicsit az események sorában, élénken figyelve mit reagál most húga. Nagy korty újból, és jön az a mondat.*
-Akkor talán lenne esélyed valamelyik út szélén.
*Kezd hatni a pálinka, és kezdi beleélni magát egészen, na nem a szerepbe, csak a cukkolásba. Halovány gúnyos mosoly játszik ajkain, bele se mer gondolni, mikor tudott ennyire önmaga lenni az elmúlt egy évben.*
1828. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2015-07-11 20:25:13
Üzenet elküldve: 2015-07-11 20:25:13
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 345
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 345
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
//Hóbort//
*Nem kell sok, hogy rájöjjön, Jazben is hasonló emlékeket idéz ez a halbűzös forgatag, illetve, hogy már egyáltalán nem a tenger felé tartanak.
Az éles kanyart ügyetlenül, többeken keresztül lökdösődve tudja csak bevenni, így néhány lépés hátránnyal érkezik már arra, ahogy a srác a ládákon hever. A kínált helyet immár fesztelen, széles vigyorral foglalja el, mibe elképedés is vegyül azért bőven. Sosem gondolta volna, hogy a másik is ily pontosan emlékszik kis afférjuk legelejére.*
- Őőő, éééén, őő...
*Hasonlóan elmés választ adott annak idején is, s ha nem is betűre pontosan, de tudja még a szövegkönyvet. Az "iszol csibe?" bekezdést például már türelmetlenül várta. Ezúttal is hirtelen marja el a flaskát, öblöset kortyol, és ugyan úgy fintorog. A köpködés most elmarad, kár lenne pocsékolni.*
- Orkhugy...
*Töröl gúnyos félmosolyt arcára baljával, hogy nyújtsa is vissza rögvest a szeszt.*
*Nem kell sok, hogy rájöjjön, Jazben is hasonló emlékeket idéz ez a halbűzös forgatag, illetve, hogy már egyáltalán nem a tenger felé tartanak.
Az éles kanyart ügyetlenül, többeken keresztül lökdösődve tudja csak bevenni, így néhány lépés hátránnyal érkezik már arra, ahogy a srác a ládákon hever. A kínált helyet immár fesztelen, széles vigyorral foglalja el, mibe elképedés is vegyül azért bőven. Sosem gondolta volna, hogy a másik is ily pontosan emlékszik kis afférjuk legelejére.*
- Őőő, éééén, őő...
*Hasonlóan elmés választ adott annak idején is, s ha nem is betűre pontosan, de tudja még a szövegkönyvet. Az "iszol csibe?" bekezdést például már türelmetlenül várta. Ezúttal is hirtelen marja el a flaskát, öblöset kortyol, és ugyan úgy fintorog. A köpködés most elmarad, kár lenne pocsékolni.*
- Orkhugy...
*Töröl gúnyos félmosolyt arcára baljával, hogy nyújtsa is vissza rögvest a szeszt.*
1827. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2015-07-11 20:00:22
Üzenet elküldve: 2015-07-11 20:00:22
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 725
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 725
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
//Hóbort//
*Hát nem sokat csacsogtak az út további részén, a terhes csendet mely rájuk telepedet Jaz próbálta ugyan megtörni, de sosem futotta többre pár udvariassági formulánál. "Jól vagy? Szép időnk van. Mindjárt megérkezünk."
Aztán végül a dokkok zsivajos forgataga hozott enyhülést a társalgásra, rég felismerte a helyet, és arcán a vigyor is kezd feltűnni már, még sem reagál szóban Ewica megjegyzésére, csak gyors kanyart vágva le, nem a tenger felé vezeti húgát, hanem a beugró kis utcácskába, melyet ládák, hordók raktározására használnak még most is. A konkrét helyre, hol először összefutottak. Dobja is le magát az egyik fatákolmányra, hellyel kínálva a szöszkét is.*
-Ülj csak le. Ne zavartasd magad. Esetleg megkínálhatlak valamivel? Kerítsem elő anyucit? Vagy most azonnal kéred a tiszta pelust?
*Vigyorog rá pimaszul, idézve majdnem pontosan első szavait a lányhoz, tarisznyájából máris előhúzva a flaskát, kortyol nagyot, támaszkodik meg ismét könyökén, és kezdi pofátlanul méregeti a lányt. Egész más, mint egy éve volt, már nem az a vékonyka, jellegtelen, kis koldus, kész nő.*
~A francba is!~
-Iszol csibe?
*Ha belegondol, hogy akkor legszívesebben megkéselte volna! bizony sokat változott a világ.*
*Hát nem sokat csacsogtak az út további részén, a terhes csendet mely rájuk telepedet Jaz próbálta ugyan megtörni, de sosem futotta többre pár udvariassági formulánál. "Jól vagy? Szép időnk van. Mindjárt megérkezünk."
Aztán végül a dokkok zsivajos forgataga hozott enyhülést a társalgásra, rég felismerte a helyet, és arcán a vigyor is kezd feltűnni már, még sem reagál szóban Ewica megjegyzésére, csak gyors kanyart vágva le, nem a tenger felé vezeti húgát, hanem a beugró kis utcácskába, melyet ládák, hordók raktározására használnak még most is. A konkrét helyre, hol először összefutottak. Dobja is le magát az egyik fatákolmányra, hellyel kínálva a szöszkét is.*
-Ülj csak le. Ne zavartasd magad. Esetleg megkínálhatlak valamivel? Kerítsem elő anyucit? Vagy most azonnal kéred a tiszta pelust?
*Vigyorog rá pimaszul, idézve majdnem pontosan első szavait a lányhoz, tarisznyájából máris előhúzva a flaskát, kortyol nagyot, támaszkodik meg ismét könyökén, és kezdi pofátlanul méregeti a lányt. Egész más, mint egy éve volt, már nem az a vékonyka, jellegtelen, kis koldus, kész nő.*
~A francba is!~
-Iszol csibe?
*Ha belegondol, hogy akkor legszívesebben megkéselte volna! bizony sokat változott a világ.*
1826. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2015-07-11 19:28:09
Üzenet elküldve: 2015-07-11 19:28:09
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 345
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 345
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
//Hóbort//
*Ó kavargó, titkolt és féltve őrzött érzések, te jó ég. Más nem is kell, csak egy kis plusz lendület, és tessék, minden borul. Illetve ők nem, köszönhetően Jaz szilárd mellkasának és szorosan tartó karjának, mi úgy fog derekára, mintha oda teremtették volna. Persze, hogy úgy. Nevetségesen rövid idő kell hozzá, hogy arca fülig piruljon, szívverésének kalimpáló üteméről nem is szólva. Nem mer felnézni, ezért ahelyett, hogy a fiú tekintetét keresné, inkább inge válla felé bámul, nem látva igazán semmit.
Ahogy pedig enged a szorítás, lép ő is hátra tétován, torkát köszörülve, blúzát igazgatva.*
- Aham...
*Ilyen előzményeken túl esve, vagy inkább még mindig rajtuk rágódva érkeznek meg a dokkokat jelentő raktár és ládalabirintusba, fesztelen csevejüket az ösvényen hagyva.
Saját maga számára is fura mód, halvány mosoly kezd kibontakozni az eddig frusztráltan harapdált ajkakon, amolyan réveteg fajta. Ezzel már keresi olykor Jaz zöldjeit, kíváncsian, vajon fedez-e fel nála hasonlót. Az árusok és vásárlók határolta keskeny, mozgalmas ösvényen nehézkes az átjutás, igyekszik is minden mozdulatával a fiútól nem elszakadni, hol mellette, hol mögötte, hol előtte ügyeskedik, vagy épp ügyetlenkedik a haladással. Az egyik ilyen alkalommal dönt hirtelen a hátrasúgás mellett.*
- Itt találkoztunk először!
*Bukik ki belőle a már egy ideje dédelgetett felismerés, mit széles mosoly és némi bukdácsolás követ, hiszen hátrafelé néz, a menetirány helyett.*
*Ó kavargó, titkolt és féltve őrzött érzések, te jó ég. Más nem is kell, csak egy kis plusz lendület, és tessék, minden borul. Illetve ők nem, köszönhetően Jaz szilárd mellkasának és szorosan tartó karjának, mi úgy fog derekára, mintha oda teremtették volna. Persze, hogy úgy. Nevetségesen rövid idő kell hozzá, hogy arca fülig piruljon, szívverésének kalimpáló üteméről nem is szólva. Nem mer felnézni, ezért ahelyett, hogy a fiú tekintetét keresné, inkább inge válla felé bámul, nem látva igazán semmit.
Ahogy pedig enged a szorítás, lép ő is hátra tétován, torkát köszörülve, blúzát igazgatva.*
- Aham...
*Ilyen előzményeken túl esve, vagy inkább még mindig rajtuk rágódva érkeznek meg a dokkokat jelentő raktár és ládalabirintusba, fesztelen csevejüket az ösvényen hagyva.
Saját maga számára is fura mód, halvány mosoly kezd kibontakozni az eddig frusztráltan harapdált ajkakon, amolyan réveteg fajta. Ezzel már keresi olykor Jaz zöldjeit, kíváncsian, vajon fedez-e fel nála hasonlót. Az árusok és vásárlók határolta keskeny, mozgalmas ösvényen nehézkes az átjutás, igyekszik is minden mozdulatával a fiútól nem elszakadni, hol mellette, hol mögötte, hol előtte ügyeskedik, vagy épp ügyetlenkedik a haladással. Az egyik ilyen alkalommal dönt hirtelen a hátrasúgás mellett.*
- Itt találkoztunk először!
*Bukik ki belőle a már egy ideje dédelgetett felismerés, mit széles mosoly és némi bukdácsolás követ, hiszen hátrafelé néz, a menetirány helyett.*
1825. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2015-07-11 18:52:21
Üzenet elküldve: 2015-07-11 18:52:21
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 140
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 140
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Rinan//
- Öhm... Hát... arra hogy... *Nem nagyon akaródzik előbújni az ajkai mögül az igazság, így éjfekete pilláit is lesüti az arcára, hátha elég ideig fixírozza majd a földet ahhoz, hogy Rinan ráunjon a válaszára való várakozásra, s tovagördüljön beszélgetésük fonala. Ez idő alatt persze van ideje kitalálni a legmegfelelőbb reakciót is, tehát ha az elf ragaszkodna a feleletéhez, csupán ennyit mond:* Mindegy. *S bizony rettentő büszke magára, hogy magában tudta tartani a kis titkát, noha elég lenne neki egy újabb visszakérdezés, és bizonyára dalos pacsirtaként regélné el az esetet, csak hogy megszabadulhasson a lelkét nyomasztó tehertől. Nem is érti, hogyan bírnak egyesek állandó jelleggel hazudni, és hogy ebbe miképpen nem szakad bele a mellkasuk. Neki már ennyitől is megfájdult a kobakja.*
- Miért szeretnéd annyira, hogy neked is odaadja? *Kérdezi értetlenül, amiként Nadae kerül előtérbe, no meg a cipói, amelyet úgy tud elképzelni Williän, mintha valami végtelen dolgok lennének. Tekintve azt, hogy így osztogatja őket...
Ám hamar erről is elterelődik a figyelme, mikor Rinan sokadjára nevet fel, pontosan már meg se tudná mondani, melyik kijelentésén, azonban az mindegy is, amíg széles vigyort láthat az elf arcán. Talán azért épp vele van ilyen jóban, mert a morgós reggeleit leszámítva legtöbbször mosolyogni és nevetni látja. A Kalóz Királynő már más, ő inkább puffog és mérgeskedik, vagy aggodalmasan keresi a rumot, amit két perccel korábban nyakalt be, de nem lehetne róla elmondani, hogy állandó boldogságfelhőben úszna. Dyntina pedig... Ő már olyan rég elment a barlangból, hogy voltaképpen nem emlékszik arra, mennyit mosolygott annak idején.*
- Fogadó! Így nevezték, nem kocsmának. *Jut eszébe hirtelen a szó, és nem is fél azon nyomban megosztani azt a hosszúlétűvel. Éppúgy a "furcsa dolgokat" illető gondolatait is szívesen az elf tudtára adja, miután amaz már nem sír a röhögéstől.*
- H-hát amit Nadae mondott, l-lefektetni? Miért kéne a lányokat lefektetni? Maguktól nem tudnak? *Csivitel megállás nélkül, amelyet még akkor sem hagy abba, mikor Rinan átkarolja a derekát, s közelebb vonja magához. Leginkább abban a minutumban éri a megilletődés szele, amikor újfent nyitná az ajkait, hogy folytathassa a magyarázatát, ám szavainak gátja akad, méghozzá a hegyes fülű puha szájának formájában. Megszeppentségében még a mancsait is a fiú mellkasára tapasztja, és bár tudat alatt realizálódik benne, hogy épp koszos kezeivel tapicskolja az elfet, egyszerűen mozdulni sem tud, ahogy elveszni érzi magát Rinan feneketlennek ható tekintetében, no meg a szokatlanul kellemes érzésben. Mondjuk a gyomrába ékelődött, különös érzetet nem tudja hova tenni, de valahogy nem is tud vele foglalkozni, amikor a hosszúéltű újból elkapja az állát. Nincs tudatában a cselekedetének, azonban hagyja lecsukódni a szemhéjait, hogy ekképpen várja az előbb tapasztalt kis izgalmat - máshoz nem tudná hasonlítani a szájrapuszit -, ám hiába vár, ismét csak nevetést kap az elftől. Értetlenül fel is nyitja a szemeit, majd kivörösödött orcákkal lép odébb barátja útjából, hogy fél-kábán sétáljon tovább az oldalán a Rumos irányába.
Meg se hallja a megjegyzését, annyira elmerül a gondolataiban és az értetlenkedésében. Még mindég nagyra nyílt szemekkel pillog a földre, ujjbegyeit pedig az ajkaihoz érinti, de hiába, az nem ugyanolyan érzés, mint Rinan szája az övén.*
- M-most mi történt...? *Kérdezi végül bizonytalan hangon, noha felpillantani még mindig nem mer a másikra.*
A hozzászólás írója (Williän Ciraon) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.07.11 18:57:29
- Öhm... Hát... arra hogy... *Nem nagyon akaródzik előbújni az ajkai mögül az igazság, így éjfekete pilláit is lesüti az arcára, hátha elég ideig fixírozza majd a földet ahhoz, hogy Rinan ráunjon a válaszára való várakozásra, s tovagördüljön beszélgetésük fonala. Ez idő alatt persze van ideje kitalálni a legmegfelelőbb reakciót is, tehát ha az elf ragaszkodna a feleletéhez, csupán ennyit mond:* Mindegy. *S bizony rettentő büszke magára, hogy magában tudta tartani a kis titkát, noha elég lenne neki egy újabb visszakérdezés, és bizonyára dalos pacsirtaként regélné el az esetet, csak hogy megszabadulhasson a lelkét nyomasztó tehertől. Nem is érti, hogyan bírnak egyesek állandó jelleggel hazudni, és hogy ebbe miképpen nem szakad bele a mellkasuk. Neki már ennyitől is megfájdult a kobakja.*
- Miért szeretnéd annyira, hogy neked is odaadja? *Kérdezi értetlenül, amiként Nadae kerül előtérbe, no meg a cipói, amelyet úgy tud elképzelni Williän, mintha valami végtelen dolgok lennének. Tekintve azt, hogy így osztogatja őket...
Ám hamar erről is elterelődik a figyelme, mikor Rinan sokadjára nevet fel, pontosan már meg se tudná mondani, melyik kijelentésén, azonban az mindegy is, amíg széles vigyort láthat az elf arcán. Talán azért épp vele van ilyen jóban, mert a morgós reggeleit leszámítva legtöbbször mosolyogni és nevetni látja. A Kalóz Királynő már más, ő inkább puffog és mérgeskedik, vagy aggodalmasan keresi a rumot, amit két perccel korábban nyakalt be, de nem lehetne róla elmondani, hogy állandó boldogságfelhőben úszna. Dyntina pedig... Ő már olyan rég elment a barlangból, hogy voltaképpen nem emlékszik arra, mennyit mosolygott annak idején.*
- Fogadó! Így nevezték, nem kocsmának. *Jut eszébe hirtelen a szó, és nem is fél azon nyomban megosztani azt a hosszúlétűvel. Éppúgy a "furcsa dolgokat" illető gondolatait is szívesen az elf tudtára adja, miután amaz már nem sír a röhögéstől.*
- H-hát amit Nadae mondott, l-lefektetni? Miért kéne a lányokat lefektetni? Maguktól nem tudnak? *Csivitel megállás nélkül, amelyet még akkor sem hagy abba, mikor Rinan átkarolja a derekát, s közelebb vonja magához. Leginkább abban a minutumban éri a megilletődés szele, amikor újfent nyitná az ajkait, hogy folytathassa a magyarázatát, ám szavainak gátja akad, méghozzá a hegyes fülű puha szájának formájában. Megszeppentségében még a mancsait is a fiú mellkasára tapasztja, és bár tudat alatt realizálódik benne, hogy épp koszos kezeivel tapicskolja az elfet, egyszerűen mozdulni sem tud, ahogy elveszni érzi magát Rinan feneketlennek ható tekintetében, no meg a szokatlanul kellemes érzésben. Mondjuk a gyomrába ékelődött, különös érzetet nem tudja hova tenni, de valahogy nem is tud vele foglalkozni, amikor a hosszúéltű újból elkapja az állát. Nincs tudatában a cselekedetének, azonban hagyja lecsukódni a szemhéjait, hogy ekképpen várja az előbb tapasztalt kis izgalmat - máshoz nem tudná hasonlítani a szájrapuszit -, ám hiába vár, ismét csak nevetést kap az elftől. Értetlenül fel is nyitja a szemeit, majd kivörösödött orcákkal lép odébb barátja útjából, hogy fél-kábán sétáljon tovább az oldalán a Rumos irányába.
Meg se hallja a megjegyzését, annyira elmerül a gondolataiban és az értetlenkedésében. Még mindég nagyra nyílt szemekkel pillog a földre, ujjbegyeit pedig az ajkaihoz érinti, de hiába, az nem ugyanolyan érzés, mint Rinan szája az övén.*
- M-most mi történt...? *Kérdezi végül bizonytalan hangon, noha felpillantani még mindig nem mer a másikra.*
A hozzászólás írója (Williän Ciraon) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.07.11 18:57:29
1824. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2015-07-11 16:43:38
Üzenet elküldve: 2015-07-11 16:43:38
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 122
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 122
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
//Will//
- Féltékeny? Mire?
*Leplezetlen értetlenséggel pillant a fiúra, még csak tippje sincs, hogy mire gondolhat. Ami azt illeti, nem szokása összeesküvés-elméleteket kidolgozni a szabadidejében, a fiú érzéseiről pedig jóformán fogalma sincsen. Persze néha különösnek érzi egy-egy megmozdulását, de ezek nem igazán adódnak össze az elf fejében. Nem képzel túl sokat a dolgok mögé, hacsak nem szándékosan akar többet látni mögöttük.*
- Na ja, olyasmi. Talán ennek is odaadja a cipóját.
*Röhög fel Rinan kissé keserűen, de tulajdonképpen ennyire azért nem nézi le a lány ízlését sem. Ettől már csak nem kell tartania... általában amúgy is csak a már megtörtént dolgokat veszi számításba.*
- Nem vagy vele egyedül, kölyök.
*Nevet fel halkan, és büszkén paskolja meg a gyerkőc vállát, persze csak visszafogottan, amilyen kis nyeszlett, biztos összeesne, ha jobban rávágna. Még az alkata is lányos...*
- Ahol pia és kaja van, az kocsma.
*Vonja fel a szemöldökét, aztán megvonja a vállát. A fiúnak mindig is különös gondolkodása volt, talán egy folyót is ilyen helynek minősítene, tehát alapvetően nem a maga józan gondolkodásából kéne kiindulnia.*
- Mi bajod a kocsmákkal?
*Pillant értetlenül Willre, aztán ahogy amaz rázúdítja a kérdéssorozatot, az elf hirtelenjében nem tud máshogy reagálni, minthogy felnevet, és már a szemét törölgeti, mire egy értelmes válaszhoz jut.*
- Attól függ, mit tartasz furcsa dolognak...
*Kaján mosoly kanyarodik fel az elf ajkaira, ahogy elkapja a kölyök derekát, és közelebb húzza magához. Egy pillanat erejéig csak szemlélgeti a telt, mégis vékonyka ajkakat, aztán egyszerűen közelebb hajol, és ad egy pár pillanat erejéig tartó szájrapuszit a feltételezhetően megszeppent fiúnak. Tulajdonképpen maga sem érti, mit csinál, de nem igazán kavarja fel a dolog. Elvégre csak szórakozik. Mielőtt még Will megszólalhatna, azokba a nagy zöldeskék szemekbe pillantva megszállja valami, mert ismét elkapja a fiú állát, de ezúttal másik kezével finoman összenyomja a pofiját, mert lusta elmagyarázni neki, hogy ki kéne nyitnia a száját. Amolyan halpofit alkotnak az ujjai, de ezen olyan jót nevet, hogy egyelőre mégsem tuszkolja be a nyelvét, csak elengedi a kölyköt.*
- Bocsi. Elragadtattam magam.
*Böki oda, miután kitörölte a könnyeket a szemeiből, és visszatér a beszélgetés eredeti fonalához, mintha mi sem történt volna.*
- Ja. Totál semmi izgalmas nem történik itt. Persze tudnék pár trükköt, amivel feldobhatnám a reggeled...
*Húzódik fel a jól ismert aljas kis mosoly arcára, némi önteltséggel fűszerezve. Már talán önmaga is meglepődik rajta, de még ez sem hozza zavarba.*
- Féltékeny? Mire?
*Leplezetlen értetlenséggel pillant a fiúra, még csak tippje sincs, hogy mire gondolhat. Ami azt illeti, nem szokása összeesküvés-elméleteket kidolgozni a szabadidejében, a fiú érzéseiről pedig jóformán fogalma sincsen. Persze néha különösnek érzi egy-egy megmozdulását, de ezek nem igazán adódnak össze az elf fejében. Nem képzel túl sokat a dolgok mögé, hacsak nem szándékosan akar többet látni mögöttük.*
- Na ja, olyasmi. Talán ennek is odaadja a cipóját.
*Röhög fel Rinan kissé keserűen, de tulajdonképpen ennyire azért nem nézi le a lány ízlését sem. Ettől már csak nem kell tartania... általában amúgy is csak a már megtörtént dolgokat veszi számításba.*
- Nem vagy vele egyedül, kölyök.
*Nevet fel halkan, és büszkén paskolja meg a gyerkőc vállát, persze csak visszafogottan, amilyen kis nyeszlett, biztos összeesne, ha jobban rávágna. Még az alkata is lányos...*
- Ahol pia és kaja van, az kocsma.
*Vonja fel a szemöldökét, aztán megvonja a vállát. A fiúnak mindig is különös gondolkodása volt, talán egy folyót is ilyen helynek minősítene, tehát alapvetően nem a maga józan gondolkodásából kéne kiindulnia.*
- Mi bajod a kocsmákkal?
*Pillant értetlenül Willre, aztán ahogy amaz rázúdítja a kérdéssorozatot, az elf hirtelenjében nem tud máshogy reagálni, minthogy felnevet, és már a szemét törölgeti, mire egy értelmes válaszhoz jut.*
- Attól függ, mit tartasz furcsa dolognak...
*Kaján mosoly kanyarodik fel az elf ajkaira, ahogy elkapja a kölyök derekát, és közelebb húzza magához. Egy pillanat erejéig csak szemlélgeti a telt, mégis vékonyka ajkakat, aztán egyszerűen közelebb hajol, és ad egy pár pillanat erejéig tartó szájrapuszit a feltételezhetően megszeppent fiúnak. Tulajdonképpen maga sem érti, mit csinál, de nem igazán kavarja fel a dolog. Elvégre csak szórakozik. Mielőtt még Will megszólalhatna, azokba a nagy zöldeskék szemekbe pillantva megszállja valami, mert ismét elkapja a fiú állát, de ezúttal másik kezével finoman összenyomja a pofiját, mert lusta elmagyarázni neki, hogy ki kéne nyitnia a száját. Amolyan halpofit alkotnak az ujjai, de ezen olyan jót nevet, hogy egyelőre mégsem tuszkolja be a nyelvét, csak elengedi a kölyköt.*
- Bocsi. Elragadtattam magam.
*Böki oda, miután kitörölte a könnyeket a szemeiből, és visszatér a beszélgetés eredeti fonalához, mintha mi sem történt volna.*
- Ja. Totál semmi izgalmas nem történik itt. Persze tudnék pár trükköt, amivel feldobhatnám a reggeled...
*Húzódik fel a jól ismert aljas kis mosoly arcára, némi önteltséggel fűszerezve. Már talán önmaga is meglepődik rajta, de még ez sem hozza zavarba.*
1823. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2015-07-11 13:01:17
Üzenet elküldve: 2015-07-11 13:01:17
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 442
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 442
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Megfontolt
-Emelek!
~Aljas csaló az összes, hogy vájnám ki a szemüket. Viszont itt kérdeznek a legkevesebbet.~
*Nem is érti, miért jár még mindig ebbe a koszvadt, halbűzös mellékhelyiségbe, amit raktárnak nevez a közszáj. A megviselt ládákból csurog kifele a halbelsőség folyós része és az itteniek sem adnak okot arra, hogy feldobják a hangulatát. A kártyák sem tiszták, ami minden okot meg is ad arra, hogy csalásra gyanakodjon. Koszosak, meg is van törve párnak a széle és persze meg meglepő módon némelyik rumszagot is áraszt. Ha megenné a paklit bizonyára lenne benne elég élelem és alkohol, hogy ellegyen az estére, de jelenleg inkább felzárkózik a hírek mentén és persze él a szerencsefüggőségének halovány szenvedélyén. Egyik sem olcsó, de legalább nem unalmas és ő sajnálatosan nem teheti meg, hogy egy barlangban kuporogjon hónapokig, ha nem ismeri a híreket, akkor el van veszve, legalábbis kereskedői mivoltában, hiszen kikkel egyezkedne. Az első órányi unalmas maszlag után viszont rájön, hogy itt sokmindenre nem számíthat, ezt a lapjárása is mutatja, amiben elég szerénytelenül veszi el a maradék vagyonát. Innen ki kell hátrálnia, ugyanis szebb és jobb nem lesz már ez soha tán. Nem is érti, minek jár ide vissza mindig. Nem akarják kiengedni, hiszen megválasztották a baleknak, akinek a pénzét fel lehet élni, de egy kis pengevillogtatás mindig megteszi a hatását, már ha más torkánál vetül rá a fénye. Örül is meg, nem is, mert régóta vissza akart térni a városba, csak eddig nem volt rá indoka, az eseti fesztiválozáson kívül és ahogy hallja, az ő ügye eléggé elfeledődött az idők folyamán. Az élet megy tovább.*
~Aljas csaló az összes, hogy vájnám ki a szemüket. Viszont itt kérdeznek a legkevesebbet.~
*Nem is érti, miért jár még mindig ebbe a koszvadt, halbűzös mellékhelyiségbe, amit raktárnak nevez a közszáj. A megviselt ládákból csurog kifele a halbelsőség folyós része és az itteniek sem adnak okot arra, hogy feldobják a hangulatát. A kártyák sem tiszták, ami minden okot meg is ad arra, hogy csalásra gyanakodjon. Koszosak, meg is van törve párnak a széle és persze meg meglepő módon némelyik rumszagot is áraszt. Ha megenné a paklit bizonyára lenne benne elég élelem és alkohol, hogy ellegyen az estére, de jelenleg inkább felzárkózik a hírek mentén és persze él a szerencsefüggőségének halovány szenvedélyén. Egyik sem olcsó, de legalább nem unalmas és ő sajnálatosan nem teheti meg, hogy egy barlangban kuporogjon hónapokig, ha nem ismeri a híreket, akkor el van veszve, legalábbis kereskedői mivoltában, hiszen kikkel egyezkedne. Az első órányi unalmas maszlag után viszont rájön, hogy itt sokmindenre nem számíthat, ezt a lapjárása is mutatja, amiben elég szerénytelenül veszi el a maradék vagyonát. Innen ki kell hátrálnia, ugyanis szebb és jobb nem lesz már ez soha tán. Nem is érti, minek jár ide vissza mindig. Nem akarják kiengedni, hiszen megválasztották a baleknak, akinek a pénzét fel lehet élni, de egy kis pengevillogtatás mindig megteszi a hatását, már ha más torkánál vetül rá a fénye. Örül is meg, nem is, mert régóta vissza akart térni a városba, csak eddig nem volt rá indoka, az eseti fesztiválozáson kívül és ahogy hallja, az ő ügye eléggé elfeledődött az idők folyamán. Az élet megy tovább.*
1822. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2015-07-10 23:38:35
Üzenet elküldve: 2015-07-10 23:38:35
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 140
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 140
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Rinan//
*Enyhén megemelkednek a szemöldökei, amikor nevetni kezd Rinan, ám hamar széles mosolyra húzódnak az ajkai, hiszen ha ekképpen reagál rá az elf, akkor bizonyosan nem tette rosszul, hogy hátra hagyta a szöszit.*
- Nem, vagyis nem tudom, hogy unalmas-e, de... F-féltékeny vagyok rá, n-nem akartam vele beszélgetni. *Nyögi ki hebegve, mint aki út közben jön rá, hogy valami olyasmit szeretne a külvilág tudtára adni, amit tulajdonképpen nem is akarna, csak hát már túl későn. Az biztos, hogy Williän-nek még van mit tanulnia az információ visszatartásról és a hazudozásról, s most, hogy rádöbbent a hibájára, ajkain enyhül a görbület, illetve tekintetét is odébb fordítja a hajók felé, semmint, hogy szembesüljön a hosszúlétű esetlegesen csalódott vagy haragos ábrázatával.
Azonban nem tart sokáig a kerülése, az újdonsült információ hallatán megilletődötten kapja a pillantását Rinanra, és az arca is menten felderül. Szereti ő Nadae társaságát, azt viszont kevésbé, hogy annyira teper nála az elf - ellenére annak, hogy milyen aljas volt vele a Rumos -, így szinte hideg zuhanyként éri a gondolat - a kifejezés legpozitívabb értelmében -; ezúttal csak az övé a hegyes fülű társasága.*
- Komolyan? Olyan kalóz, mint Z... Za... *Már megint az a fránya feledékenysége, pedig a nevek megjegyzése mindég is erőssége volt, erre most elfeledi az egyedüli férfiét, akire mindenkinél jobban kellene morognia. Az bezzeg nem ment ki a fejéből, hogy ő kapta meg Nadae "cipóját, amikor Rinan éhesebb volt".*
- Nem szeretem a kalózokat, akik nem Dynti és Nadae... *Sóhajt egyet, nem mintha olyan sok kalózzal találkozott volna már az életében, de valahogy nem állja őket. Maga sem tudná megmondani, miért, pedig a válasz igazán egyszerű: Ha Rinan szerint nem érik meg a barátkozást, akkor veszni való kutyák, nem többek.*
- Nem, nem kocsma. Valami más volt a neve. *Javítja ki a nálánál idősebb fiút, ugyanis arra büszke szokott lenni, ha valamit jobban tud, mint mások, csak éppen azzal nincs tisztában, hogy a fogadó s a kocsma elnevezés között nem leledzik túl nagy különbség.*
- Most akkor kocsmába fogunk menni...? *Kérdezi, ahogy aggódó tekintettel felpillant a hosszúlétűre, s hangjából is erőteljesen kicseng a bizonytalansága.* Ha kocsmáról van szó, mindig a nőkről beszélsz, és hogy nekem is furcsa dolgokat kellene csinálnom. Ugye nem kell majd furcsa dolgokat csinálnom? *Kérdezősködik tovább, mintha soha meg sem történt volna a betegsége, és még mindég az az örökkön kereplő kis búgócsiga lenne, aki akkor sem tudja befogni a száját, ha már egyáltalában senki nem kíváncsi rá. Nos, Rinan mellett valóban nem tapasztalni rajta annyi változást.*
- Taugot kell megkeresni, és körülnézni a környéken, szerintem azért, hogy megismerjem. Másért minek? Semmi sincs a Kikötő körül. *Magyarázza magabiztosan, miközben azon vívódik, hogy vajon átkarolhatja-e az elf derekát, vagy sem? Nagyon szeretné, de végül amellett dönt, hogy békén hagyja, mert még a végén összekoszolná a bőrét. És mégis hogyan jönne ehhez egy olyan kis földönfutó, mint ő?*
- Nem, még nem. De már hallottam róla! *Mosolyodik el szélesen, ahogy büszkén baktat barátja oldalán az ivó felé.*
*Enyhén megemelkednek a szemöldökei, amikor nevetni kezd Rinan, ám hamar széles mosolyra húzódnak az ajkai, hiszen ha ekképpen reagál rá az elf, akkor bizonyosan nem tette rosszul, hogy hátra hagyta a szöszit.*
- Nem, vagyis nem tudom, hogy unalmas-e, de... F-féltékeny vagyok rá, n-nem akartam vele beszélgetni. *Nyögi ki hebegve, mint aki út közben jön rá, hogy valami olyasmit szeretne a külvilág tudtára adni, amit tulajdonképpen nem is akarna, csak hát már túl későn. Az biztos, hogy Williän-nek még van mit tanulnia az információ visszatartásról és a hazudozásról, s most, hogy rádöbbent a hibájára, ajkain enyhül a görbület, illetve tekintetét is odébb fordítja a hajók felé, semmint, hogy szembesüljön a hosszúlétű esetlegesen csalódott vagy haragos ábrázatával.
Azonban nem tart sokáig a kerülése, az újdonsült információ hallatán megilletődötten kapja a pillantását Rinanra, és az arca is menten felderül. Szereti ő Nadae társaságát, azt viszont kevésbé, hogy annyira teper nála az elf - ellenére annak, hogy milyen aljas volt vele a Rumos -, így szinte hideg zuhanyként éri a gondolat - a kifejezés legpozitívabb értelmében -; ezúttal csak az övé a hegyes fülű társasága.*
- Komolyan? Olyan kalóz, mint Z... Za... *Már megint az a fránya feledékenysége, pedig a nevek megjegyzése mindég is erőssége volt, erre most elfeledi az egyedüli férfiét, akire mindenkinél jobban kellene morognia. Az bezzeg nem ment ki a fejéből, hogy ő kapta meg Nadae "cipóját, amikor Rinan éhesebb volt".*
- Nem szeretem a kalózokat, akik nem Dynti és Nadae... *Sóhajt egyet, nem mintha olyan sok kalózzal találkozott volna már az életében, de valahogy nem állja őket. Maga sem tudná megmondani, miért, pedig a válasz igazán egyszerű: Ha Rinan szerint nem érik meg a barátkozást, akkor veszni való kutyák, nem többek.*
- Nem, nem kocsma. Valami más volt a neve. *Javítja ki a nálánál idősebb fiút, ugyanis arra büszke szokott lenni, ha valamit jobban tud, mint mások, csak éppen azzal nincs tisztában, hogy a fogadó s a kocsma elnevezés között nem leledzik túl nagy különbség.*
- Most akkor kocsmába fogunk menni...? *Kérdezi, ahogy aggódó tekintettel felpillant a hosszúlétűre, s hangjából is erőteljesen kicseng a bizonytalansága.* Ha kocsmáról van szó, mindig a nőkről beszélsz, és hogy nekem is furcsa dolgokat kellene csinálnom. Ugye nem kell majd furcsa dolgokat csinálnom? *Kérdezősködik tovább, mintha soha meg sem történt volna a betegsége, és még mindég az az örökkön kereplő kis búgócsiga lenne, aki akkor sem tudja befogni a száját, ha már egyáltalában senki nem kíváncsi rá. Nos, Rinan mellett valóban nem tapasztalni rajta annyi változást.*
- Taugot kell megkeresni, és körülnézni a környéken, szerintem azért, hogy megismerjem. Másért minek? Semmi sincs a Kikötő körül. *Magyarázza magabiztosan, miközben azon vívódik, hogy vajon átkarolhatja-e az elf derekát, vagy sem? Nagyon szeretné, de végül amellett dönt, hogy békén hagyja, mert még a végén összekoszolná a bőrét. És mégis hogyan jönne ehhez egy olyan kis földönfutó, mint ő?*
- Nem, még nem. De már hallottam róla! *Mosolyodik el szélesen, ahogy büszkén baktat barátja oldalán az ivó felé.*
1821. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2015-07-10 17:05:35
Üzenet elküldve: 2015-07-10 17:05:35
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 122
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 122
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
//Will//
*Egészen feldobja a fiú jelenléte, pláne a fura idegen után, akihez Nadae vitte fel. Igazából kicsit benne volt a bosszú is abban, hogy otthagyta vele, bár ki tudja, tényleg úgy tűnt, mintha örülne a találkozásnak... talán régen kevésbé volt őrült a fickó. Vagy egyszerűen a nőstények ízlése valóban kifürkészhetetlen. Pedig mielőtt a barlangiakkal találkozott, ilyen téren sose volt problémája.*
- Lehagytad? Te?
*Röhög fel az elf, aztán kajánul vigyorog, ahogy eszébe jut a lány arca. Hát ezt egy darabig nemigen vakarja le magáról... legalább tudja, mivel cukkolja legközelebb.*
- Ennyire unalmas volt? Tényleg zárkózott egy nőszemély.
*Pláne, ha még a kölyök sem ragaszkodik hozzá. Bár Rinan még mindig hiszi, hogy a lánynak megvan a maga humorérzéke, és ha éppen az azonos nem képviselőivel van, akkor sokkal lazább is. Talán nem volt épp jó ötlet Nadae részéről, hogy Willel küldte el. Egyébként meg gondolkodás nélkül elhiszi a fiú szavait, tekintve, hogy még mindig túl ártatlan ahhoz, hogy bármit is elhallgasson... lényegében, ami a szívén, az a száján, és ezt kedveli is benne az elf.*
- Lehagytam én is, valami tökfilkóval van. Amolyan régi ismerőse, egy kalóz. Bár lehet inkább a hajónak örült, mint a pasasnak.
*Röhög fel, de hát nincs mit tenni, ha egyszer valószínűleg ez az igazság.*
- Úgy érted, kocsma. Persze, hogy van. Az mindenhol van. Na gyere, odavezetlek.
*Karolja át a kölyök nyakát, és indul meg fütyörészve, valahogy bongyori látványa visszahozta a jó kedvét. Szereti, ha az emberek odavannak érte, ezt nehéz volna tagadni, a fiúról pedig csak úgy süt, hogy felnéz az elfre.*
- Az első dolog, amit meg kell tanulnod, ha belépsz a városba, hogy merre találsz kocsmát. Bár, lassan már a barlang is inkább fogadó formát vesz fel... egyáltalán miért is vagy kint?
*Ami azt illeti, Rinan általában nem a kalóz parancsait figyeli, hanem a... szóval mást. Épp elég, ha a hozzá intézett dolgokat megjegyzi, mert igazából azok sem érdeklik.*
- Szóval nem is jártál még a rumosban?
*Egészen feldobja a fiú jelenléte, pláne a fura idegen után, akihez Nadae vitte fel. Igazából kicsit benne volt a bosszú is abban, hogy otthagyta vele, bár ki tudja, tényleg úgy tűnt, mintha örülne a találkozásnak... talán régen kevésbé volt őrült a fickó. Vagy egyszerűen a nőstények ízlése valóban kifürkészhetetlen. Pedig mielőtt a barlangiakkal találkozott, ilyen téren sose volt problémája.*
- Lehagytad? Te?
*Röhög fel az elf, aztán kajánul vigyorog, ahogy eszébe jut a lány arca. Hát ezt egy darabig nemigen vakarja le magáról... legalább tudja, mivel cukkolja legközelebb.*
- Ennyire unalmas volt? Tényleg zárkózott egy nőszemély.
*Pláne, ha még a kölyök sem ragaszkodik hozzá. Bár Rinan még mindig hiszi, hogy a lánynak megvan a maga humorérzéke, és ha éppen az azonos nem képviselőivel van, akkor sokkal lazább is. Talán nem volt épp jó ötlet Nadae részéről, hogy Willel küldte el. Egyébként meg gondolkodás nélkül elhiszi a fiú szavait, tekintve, hogy még mindig túl ártatlan ahhoz, hogy bármit is elhallgasson... lényegében, ami a szívén, az a száján, és ezt kedveli is benne az elf.*
- Lehagytam én is, valami tökfilkóval van. Amolyan régi ismerőse, egy kalóz. Bár lehet inkább a hajónak örült, mint a pasasnak.
*Röhög fel, de hát nincs mit tenni, ha egyszer valószínűleg ez az igazság.*
- Úgy érted, kocsma. Persze, hogy van. Az mindenhol van. Na gyere, odavezetlek.
*Karolja át a kölyök nyakát, és indul meg fütyörészve, valahogy bongyori látványa visszahozta a jó kedvét. Szereti, ha az emberek odavannak érte, ezt nehéz volna tagadni, a fiúról pedig csak úgy süt, hogy felnéz az elfre.*
- Az első dolog, amit meg kell tanulnod, ha belépsz a városba, hogy merre találsz kocsmát. Bár, lassan már a barlang is inkább fogadó formát vesz fel... egyáltalán miért is vagy kint?
*Ami azt illeti, Rinan általában nem a kalóz parancsait figyeli, hanem a... szóval mást. Épp elég, ha a hozzá intézett dolgokat megjegyzi, mert igazából azok sem érdeklik.*
- Szóval nem is jártál még a rumosban?
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260