Kikötő - Dokkok és kikötő
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
| Tenger és szigetek (új) Kikötői erdőség (új) Csatornarendszer (új) | Dokkok és kikötő | Lakónegyed (új) Vámház (új) Világítótorony (új) |  |
1600. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2015-04-22 16:14:51
Üzenet elküldve: 2015-04-22 16:14:51
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 387
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 387
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Vakmerő
//Kikötői kaland//
*A kérdésre, miszerint fel tud-e jutni a tetőre, csak megrázza a fejét. Ahhoz nem elég magas Salanel. Talán, ha a férfi a lóhátára állna, Ethea pedig így kapaszkodna fel. De... Ha elmozdul közben a ló, akkor máris a tüskék hegyén találhatja magát, miközben jól lebukhatnak a járőrök előtt. Rizikós. Túlságosan is rázós lenne. Nem lehet elég gyorsan kivitelezni a veszélyessége miatt. Okos volt a boltos, hogy ezt ilyen jól kifundálta. Másként lehetne csak megszerezni a titkait, de erre most nincs idő.
Amikor végül Salanel akképpen dönt, hogy inkább menjenek a találkozó helyre, akkor valahogy megkönnyebbülten veszi ezt a lehetőséget. Lovaik orrát a megfelelő irányba fordítja hát, s aztán már meg sem állnak addig, míg Shauri és Harath párosa fel nem tűnik a megbeszélt helyen.
Ethea nem folyik bele a jelentésbe, Salanel mindent elmond, ami lényeges lehet, így csak türelmesen vár, hogy mi a következő lépés. Véleménye szerint, nem egy szerethető hely ez a Kikötő. Neki például fizetni nem tudnának annyit, hogy itt éljen. És ennyiben is marad magával.*
*A kérdésre, miszerint fel tud-e jutni a tetőre, csak megrázza a fejét. Ahhoz nem elég magas Salanel. Talán, ha a férfi a lóhátára állna, Ethea pedig így kapaszkodna fel. De... Ha elmozdul közben a ló, akkor máris a tüskék hegyén találhatja magát, miközben jól lebukhatnak a járőrök előtt. Rizikós. Túlságosan is rázós lenne. Nem lehet elég gyorsan kivitelezni a veszélyessége miatt. Okos volt a boltos, hogy ezt ilyen jól kifundálta. Másként lehetne csak megszerezni a titkait, de erre most nincs idő.
Amikor végül Salanel akképpen dönt, hogy inkább menjenek a találkozó helyre, akkor valahogy megkönnyebbülten veszi ezt a lehetőséget. Lovaik orrát a megfelelő irányba fordítja hát, s aztán már meg sem állnak addig, míg Shauri és Harath párosa fel nem tűnik a megbeszélt helyen.
Ethea nem folyik bele a jelentésbe, Salanel mindent elmond, ami lényeges lehet, így csak türelmesen vár, hogy mi a következő lépés. Véleménye szerint, nem egy szerethető hely ez a Kikötő. Neki például fizetni nem tudnának annyit, hogy itt éljen. És ennyiben is marad magával.*
1599. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2015-04-22 16:04:46
Üzenet elküldve: 2015-04-22 16:04:46
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 324
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 324
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Kikötői kaland//
*Az épületet alaposabban körbejárva és szemrevételezve, Salanel arra a következtetésre jut, hogy nem érdemes kockáztatni.*
-Ez nem a mi napunk. Menjünk, találkozónk van.
*Mormogja Etheának, mikor a nő mellé ér. Nyugodtabb körülmények között is komoly művelet lenne felmászni az épület tetejére anélkül, hogy ne nyársalja fel magát a delikvens a méretes fémtüskékre. Úgy meg aztán különösen, hogy kapkodni kell az átlagosnál sűrűbb forgalom és az időről időre elhaladó őrjárat miatt. Nem éri meg a kockázatot. Nem akar itt elpusztulni, sem pedig egy városi tömlöcben megrohadni. A találkahely mindössze pár saroknyira van, így aztán kényelmes tempóban hamarosan megérkeznek a célhoz. Shauri és Harath már ott várnak rájuk és Salanel egy enyhe fejrázással jelzi a parancsnok felé, hogy nem jártak sikerrel. Miután megbizonyosodott róla, hogy beszédüket nem hallgathatják ki illetéktelen, kíváncsiskodó fülek, részletesebben is jelent.*
-Jónak tűnő épületek vannak, de lehetetlen bejutni akármelyikbe is. Túl jól védettek és nagyon gyakori az őrjárat, nem éri meg kockáztatni.
*Kérdés, hogy a másik páros nagyobb sikerrel járt-e, bár Salanel ösztönei és megérzései (melyek általában elég jól működnek) azt súgják, hogy nem.*
*Az épületet alaposabban körbejárva és szemrevételezve, Salanel arra a következtetésre jut, hogy nem érdemes kockáztatni.*
-Ez nem a mi napunk. Menjünk, találkozónk van.
*Mormogja Etheának, mikor a nő mellé ér. Nyugodtabb körülmények között is komoly művelet lenne felmászni az épület tetejére anélkül, hogy ne nyársalja fel magát a delikvens a méretes fémtüskékre. Úgy meg aztán különösen, hogy kapkodni kell az átlagosnál sűrűbb forgalom és az időről időre elhaladó őrjárat miatt. Nem éri meg a kockázatot. Nem akar itt elpusztulni, sem pedig egy városi tömlöcben megrohadni. A találkahely mindössze pár saroknyira van, így aztán kényelmes tempóban hamarosan megérkeznek a célhoz. Shauri és Harath már ott várnak rájuk és Salanel egy enyhe fejrázással jelzi a parancsnok felé, hogy nem jártak sikerrel. Miután megbizonyosodott róla, hogy beszédüket nem hallgathatják ki illetéktelen, kíváncsiskodó fülek, részletesebben is jelent.*
-Jónak tűnő épületek vannak, de lehetetlen bejutni akármelyikbe is. Túl jól védettek és nagyon gyakori az őrjárat, nem éri meg kockáztatni.
*Kérdés, hogy a másik páros nagyobb sikerrel járt-e, bár Salanel ösztönei és megérzései (melyek általában elég jól működnek) azt súgják, hogy nem.*
1598. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2015-04-22 15:43:32
Üzenet elküldve: 2015-04-22 15:43:32
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 50
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 50
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
//Fürkésző szemek//
*Úgy látszik a kis taknyos igencsak nagy mellénnyel jár. Nagyobbal, mint amit jelenlegi helyzete megengedne. Múgen rosszalló tekintettel méri fel a kölyköt és a szituációt, de bárhogy erőlteti agytekervényeit, nem látja potenciális veszélyforrásnak a kölyköt.*
~Izgága kis féreg, nem több, még mi teszünk vele jót, ha elaltatjuk.~
*Fut át az agyán és ellenállhatatlan vágyat érez, hogy köpjön egyet. Társai hallhatják, ahogy rosszallóan felsóhajt, és már-már lesajnáló jelleggel megszólal.*
- Mi a repedt tököm az a kezedben te kis porbafingó? Tán attól a szajha anyádtól kaptad, hogy ezzel védd meg magad?
*Itt már nem tudja magát visszafogni és a szájában felgyülemlett kesernyés nyálat a kölyökre küldi, magyarán szólva leköpi a ficsúrt. Múgen nem ránt kardot, még ennyire sem tartja méltónak a kölyköt. Mozgását azonban igyekszik összehangolni a vörösével. Ha a leány elkapja a kis Csaszit és a falhoz tudja tolni, akkor Múgen a lehető leggyorsabban ott terem és ha a másik még nem nyitotta fel tokától bokáig, akkor egy határozott mozdulattal gyomron rúgja a gombakórost. Abban az esetben pedig, ha a vöröske nem járna azonnal sikerrel, úgy Múgen igyekszik bevégezni a feladatot: a kölyök kést tartó kezét próbálja elkapni (bízva saját ügyességében) és kicsavarni azt. Vérontás majd csak azután, hogy lefogták...*
*Úgy látszik a kis taknyos igencsak nagy mellénnyel jár. Nagyobbal, mint amit jelenlegi helyzete megengedne. Múgen rosszalló tekintettel méri fel a kölyköt és a szituációt, de bárhogy erőlteti agytekervényeit, nem látja potenciális veszélyforrásnak a kölyköt.*
~Izgága kis féreg, nem több, még mi teszünk vele jót, ha elaltatjuk.~
*Fut át az agyán és ellenállhatatlan vágyat érez, hogy köpjön egyet. Társai hallhatják, ahogy rosszallóan felsóhajt, és már-már lesajnáló jelleggel megszólal.*
- Mi a repedt tököm az a kezedben te kis porbafingó? Tán attól a szajha anyádtól kaptad, hogy ezzel védd meg magad?
*Itt már nem tudja magát visszafogni és a szájában felgyülemlett kesernyés nyálat a kölyökre küldi, magyarán szólva leköpi a ficsúrt. Múgen nem ránt kardot, még ennyire sem tartja méltónak a kölyköt. Mozgását azonban igyekszik összehangolni a vörösével. Ha a leány elkapja a kis Csaszit és a falhoz tudja tolni, akkor Múgen a lehető leggyorsabban ott terem és ha a másik még nem nyitotta fel tokától bokáig, akkor egy határozott mozdulattal gyomron rúgja a gombakórost. Abban az esetben pedig, ha a vöröske nem járna azonnal sikerrel, úgy Múgen igyekszik bevégezni a feladatot: a kölyök kést tartó kezét próbálja elkapni (bízva saját ügyességében) és kicsavarni azt. Vérontás majd csak azután, hogy lefogták...*
1597. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2015-04-22 14:02:47
Üzenet elküldve: 2015-04-22 14:02:47
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 171
OOC üzenetek: 58
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 171
OOC üzenetek: 58
Játékstílus: Vakmerő
//Fürkésző szemek//
*Elengedi a gyerek kezét, amikor az pengét ránt feléjük. Gyors a gyerek, vagy a gomba miatt, vagy kitanulta, de kétségtelenül veszélyes lehet. Khyr csak arra tud gondolni, hogy hagyta volna az őrökre a hülye kis taknyost. Ahogyan viselkedik a fiatal gombakóros, nem az őrök fogják hűvösre tenni, hanem a vörös Szarka fogja elvenni így az életét, vagy Vércse, vagy a másik kettő.
A fiatal tekintetét keresi, de csekély esély van rá, hogy bele tud nézni, a hártyás gombagőzös szemek mögött megbújt értelem kicsiny fényébe.
~Féreg, nem tudja kivel húz ujjat.~
Gondolja a lány, szemei összeszűkülnek megvár egy megfelelő alkalmat, amikor a gyerek nem rá figyel, s kezei megremegnek. Ekkor rántja elő oly gyorsan az egyik tőrét amilyen gyorsan csak tudja és a fiú pengét tartó keze felé vág vele.*
*Ha sikerül a támadás és a másik leejti a fegyverét, akkor igyekszik nekimenni és a falhoz szorítani. Nem kíméli meg többé, ha megfelelő pozícióba tud kerülni, mindenképpen agyon szúrja a kis mocskot. Az őrök a kocsmában vannak, elég lesz egy félreeső helyen vízbe dobni és vége is van.*
*Ha nem sikerül a támadás, és ő kap sebet, akkor sem mond le a gyilkos ösztöneiről. Hátrább lép, hogy elkerülje a fiú vagdalkozását. Ezek után ha Vércse, vagy Múgen, vagy a Varjas támad a gyerekre, akkor Szarka feladatának azt fogja tekinteni, hogy a meneküléstől megfossza a zsiványt.*
*Elengedi a gyerek kezét, amikor az pengét ránt feléjük. Gyors a gyerek, vagy a gomba miatt, vagy kitanulta, de kétségtelenül veszélyes lehet. Khyr csak arra tud gondolni, hogy hagyta volna az őrökre a hülye kis taknyost. Ahogyan viselkedik a fiatal gombakóros, nem az őrök fogják hűvösre tenni, hanem a vörös Szarka fogja elvenni így az életét, vagy Vércse, vagy a másik kettő.
A fiatal tekintetét keresi, de csekély esély van rá, hogy bele tud nézni, a hártyás gombagőzös szemek mögött megbújt értelem kicsiny fényébe.
~Féreg, nem tudja kivel húz ujjat.~
Gondolja a lány, szemei összeszűkülnek megvár egy megfelelő alkalmat, amikor a gyerek nem rá figyel, s kezei megremegnek. Ekkor rántja elő oly gyorsan az egyik tőrét amilyen gyorsan csak tudja és a fiú pengét tartó keze felé vág vele.*
*Ha sikerül a támadás és a másik leejti a fegyverét, akkor igyekszik nekimenni és a falhoz szorítani. Nem kíméli meg többé, ha megfelelő pozícióba tud kerülni, mindenképpen agyon szúrja a kis mocskot. Az őrök a kocsmában vannak, elég lesz egy félreeső helyen vízbe dobni és vége is van.*
*Ha nem sikerül a támadás, és ő kap sebet, akkor sem mond le a gyilkos ösztöneiről. Hátrább lép, hogy elkerülje a fiú vagdalkozását. Ezek után ha Vércse, vagy Múgen, vagy a Varjas támad a gyerekre, akkor Szarka feladatának azt fogja tekinteni, hogy a meneküléstől megfossza a zsiványt.*
1596. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2015-04-22 07:09:14
Üzenet elküldve: 2015-04-22 07:09:14
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 719
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 719
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
//Kikötői kaland//
* És sikerült. Valami furcsa háttérzöngeként hallja Kagan szavait így nagyon oda kell figyelnie, nehogy kinyissa a szemeit és ezzel rövidre zárja a beszélgetést.
Érzi Harath gondolataiban a meglepődést, így megismétli a nevét.~Igen, Ewangel. Itt vagyok a Vezér mellett. Helyzetjelentést kér és azt parancsolja, hogy gyertek vissza.~ majd később még hozzáteszi ~Csak egy varázslat~.
Csendben figyel a gondolatfoszlányok között, közben hallja, hogy körülötte is mozgásba lendültek. Kagan következő parancsát már csak távolról észleli. ~A lovagokat is vissza kell hívjam.~ cikázik át a gondolat elméjén és bár nem a felderítőnek szánta de valószínűleg tisztán hallhatja ő is. Sajnos a lovagok hazarendeléséhez külön varázslatot kell alkalmaznia.
Harath kérdésére szinte azonnal érkezik is a csendben megbúvó gondolatfoszlány. ~Bármeddig. Megidézni nehéz nem fenntartani.~
Természetesen a kacsintást sem láthatja viszont a szavakat, bár fátyolosan de értelmezi
~Mágustorony felé? Minek?~ értetlenkedik Harath kárára aki lehet, hogy most aztán már tényleg semmit sem ért.
Természetesen a felderítővel tart ameddig csak bírja. Ez inkább csak annyiban nehéz, nehogy a fáradtság átvigye a mágikus megbeszélésből egy mágia mentes alvásba, ha túl hosszú ideig tart a találkozópontra való megérkezés.*
* És sikerült. Valami furcsa háttérzöngeként hallja Kagan szavait így nagyon oda kell figyelnie, nehogy kinyissa a szemeit és ezzel rövidre zárja a beszélgetést.
Érzi Harath gondolataiban a meglepődést, így megismétli a nevét.~Igen, Ewangel. Itt vagyok a Vezér mellett. Helyzetjelentést kér és azt parancsolja, hogy gyertek vissza.~ majd később még hozzáteszi ~Csak egy varázslat~.
Csendben figyel a gondolatfoszlányok között, közben hallja, hogy körülötte is mozgásba lendültek. Kagan következő parancsát már csak távolról észleli. ~A lovagokat is vissza kell hívjam.~ cikázik át a gondolat elméjén és bár nem a felderítőnek szánta de valószínűleg tisztán hallhatja ő is. Sajnos a lovagok hazarendeléséhez külön varázslatot kell alkalmaznia.
Harath kérdésére szinte azonnal érkezik is a csendben megbúvó gondolatfoszlány. ~Bármeddig. Megidézni nehéz nem fenntartani.~
Természetesen a kacsintást sem láthatja viszont a szavakat, bár fátyolosan de értelmezi
~Mágustorony felé? Minek?~ értetlenkedik Harath kárára aki lehet, hogy most aztán már tényleg semmit sem ért.
Természetesen a felderítővel tart ameddig csak bírja. Ez inkább csak annyiban nehéz, nehogy a fáradtság átvigye a mágikus megbeszélésből egy mágia mentes alvásba, ha túl hosszú ideig tart a találkozópontra való megérkezés.*
1595. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2015-04-21 21:57:31
Üzenet elküldve: 2015-04-21 21:57:31
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 110
OOC üzenetek: 80
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 110
OOC üzenetek: 80
Játékstílus: Szelíd
//Fürkésző szemek//
*Asira megérzése, hogy Csaszi egy utolsó söpredék, talán nem is téved túl nagyon, de hát mit is vártak. Hiszen a fiú valamiért menekülni akart az őrök gyűrűjéből, akkor nem lehet a becsületesség minta képe.
Lehetséges, hogy a gombát azért eszi, hogy kihasználja az áldott hatását, de sokkal falószínűbb, hogy a függősége miatt. S valószínűleg nem a napokban szokott rá, mivel nem nagyon törődik avval, hogy ki látja, már megszokta. Amikor Asira kiejti a bódítószer nevét, akkor a lányra emeli gyorsan a tekintetét.*
-Bajod van szuka? *kérdezi, majd agresszíven hozzá teszi.* Ki a szar akar veletek menni? Szánalmas nyomorult balfékek vagytok.
*Ekkor már Khyrnél is elszakad a cérna, s követeli a pénzét a fiútól. Csaszi villámgyorsan az övéhez kap, s egy kagylóbontó kést kap elő, amit a vörösre szegez. Valószínűleg nem egy tapasztalt harcos a srác, de a villámgyors mozdulata egyértelmű a csapat számára, hogy nem nagyon tudnának gyorsabbak lenni nála.*
-Nem kapsz szart sem. *jelenti ki.* Ha balhézni akartok, akkor megkínállak, mielőtt a gorillád megmozdul.
*A fiú keze ugyan nincs nyújtva, s a kés sem lehet nehéz, de mégis remegni kezd a keze. Valószínűleg a drog miatt. Az érzékszervei felfeszült állapotba kerültek, s valószínűleg nem kis feladat számára, hogy uralkodjon az ösztönein. A csapat legkisebb mozdulatára már oda oda pislant, s a sok apró mozzanat, amit alapesetben észre sem venne egy ember, az számára már látványos mozdulat, de sajnos az agya nem képes eldönteni, hogy valós támadás, vagy csak természetes mozdulatról van szó.*
*Ha a csapat nem akarja megtámadni, akkor lassan el kezd oldalazni miél távolabb a csapattól.*
*Asira megérzése, hogy Csaszi egy utolsó söpredék, talán nem is téved túl nagyon, de hát mit is vártak. Hiszen a fiú valamiért menekülni akart az őrök gyűrűjéből, akkor nem lehet a becsületesség minta képe.
Lehetséges, hogy a gombát azért eszi, hogy kihasználja az áldott hatását, de sokkal falószínűbb, hogy a függősége miatt. S valószínűleg nem a napokban szokott rá, mivel nem nagyon törődik avval, hogy ki látja, már megszokta. Amikor Asira kiejti a bódítószer nevét, akkor a lányra emeli gyorsan a tekintetét.*
-Bajod van szuka? *kérdezi, majd agresszíven hozzá teszi.* Ki a szar akar veletek menni? Szánalmas nyomorult balfékek vagytok.
*Ekkor már Khyrnél is elszakad a cérna, s követeli a pénzét a fiútól. Csaszi villámgyorsan az övéhez kap, s egy kagylóbontó kést kap elő, amit a vörösre szegez. Valószínűleg nem egy tapasztalt harcos a srác, de a villámgyors mozdulata egyértelmű a csapat számára, hogy nem nagyon tudnának gyorsabbak lenni nála.*
-Nem kapsz szart sem. *jelenti ki.* Ha balhézni akartok, akkor megkínállak, mielőtt a gorillád megmozdul.
*A fiú keze ugyan nincs nyújtva, s a kés sem lehet nehéz, de mégis remegni kezd a keze. Valószínűleg a drog miatt. Az érzékszervei felfeszült állapotba kerültek, s valószínűleg nem kis feladat számára, hogy uralkodjon az ösztönein. A csapat legkisebb mozdulatára már oda oda pislant, s a sok apró mozzanat, amit alapesetben észre sem venne egy ember, az számára már látványos mozdulat, de sajnos az agya nem képes eldönteni, hogy valós támadás, vagy csak természetes mozdulatról van szó.*
*Ha a csapat nem akarja megtámadni, akkor lassan el kezd oldalazni miél távolabb a csapattól.*
1594. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2015-04-21 20:33:42
Üzenet elküldve: 2015-04-21 20:33:42
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 747
OOC üzenetek: 33
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 747
OOC üzenetek: 33
Játékstílus: Vakmerő
//Kikötői kaland//
*Fél szemmel időről -időre követi Shauri mozgását, tevékenységét, de próbálja úgy előadni, mintha a kofa minden szavát inná. Ahogy az est kezd leszállni, az idő szorítja őket. Jelenésük lesz hamarosan, s ők még semmit nem tudtak meg. Azonban szavai, és pénztárcája úgy fest megoldja az árus nyelvét, csak úgy dől belőle a szó.
Elmondása szerint a kikötő ezen részén gyakori őrjáratok miatt biztonságban élhetnek a tisztes polgárok. Ellenben a dokkokat az alvilág szállja meg, nem csak feltétlenül éjjel. A kocsmák, ha eltekintünk a matrózok csetepatéitól, mégis biztonságosnak titulálja. Viszont semmi olyasmire utalót nem árul el, mely garantált sikerrel kecsegtetne egy éjjeli rajtaütéssel. Vagy legalábbis megérné a belefektetett energiát, és hajcihőt. Becsüs, ékszerész vagy vámszedő mind mind az rőség védelmét élvezi, vagy annyira szegényes a kínálata, hogy érdemtelen ebből a szempontból.
Közben társa is visszatér, s ő egy ösztönös, nem megjátszott mozdulattal karolja át derekát. Ez tényleg hiteles. Talán még magát vagy az elfet is meglepheti?*
-Egészségedre. Úgy hiszem, ideje odébb állnunk. Majd holnap délelőtt felkeressük.
*Utóbbi mondat már a helybélinek szólnak, ki útba igazította őt a Meriva, illetőleg a jöttük intézésének ügyében. Határozott szavai után elköszön, majd elfordulva, csak az Aranyhajúnak szánt sokatmondó pillantással jelzi, hogy induljanak. Mikor távolabb kerültek már, s kettecskén léptetnek lovaik hátán súgja.*
-Nincs itt semmi.
*De hirtelen elméjében cseng egy idegen hang. Riadtan pillant szét, háta mögé, s izeg-mozog nyergében, mire felfogja, hogy mi történik épp.*
-Ewangel?
*Ez inkább csak magának szól persze, megerősítésként. Aztán gondolatait rendezgeti.*
~De mégis hogyan? Hogyan hallasz meg?~
*Erőlteti elméjét. Közben nem tud felelni, leginkább nincs jelen csak testben. A kezdeti rettegést, a kíváncsiság váltja fel az új helyzet okán.*
-Menjünk a találkahelyre.
*Mondja ki halkan. Hiszen azt hiszi csak hangos beszédét hallhatja a mágus.*
-Nincs üzlet.
*Még így is, enynire befolyásolt elmével sem felejti álcájukat. S orgyilkos ösztöneinek hála, mindenütt avatatlan füleket, és szemeket sejt.
Nem tudja meddig és milyen módon képes a kommunikációra a mágusnak nevezett társuk, ezért megkérdi.*
-Meddig tart a kapcsolat?
*Kérdi maga elé mormolva. Ha megkapja a választ, ha netán a Shauri és Ethea párossal való találkahelyig is kibírja a köztük teremtett varázslatos mentális szál, akkor sarkát érzéssel nyomja lova véknyába, hogy minél hamarább odaérjenek, s jelentést kérhessen maga is a többiektől.*
*Fél szemmel időről -időre követi Shauri mozgását, tevékenységét, de próbálja úgy előadni, mintha a kofa minden szavát inná. Ahogy az est kezd leszállni, az idő szorítja őket. Jelenésük lesz hamarosan, s ők még semmit nem tudtak meg. Azonban szavai, és pénztárcája úgy fest megoldja az árus nyelvét, csak úgy dől belőle a szó.
Elmondása szerint a kikötő ezen részén gyakori őrjáratok miatt biztonságban élhetnek a tisztes polgárok. Ellenben a dokkokat az alvilág szállja meg, nem csak feltétlenül éjjel. A kocsmák, ha eltekintünk a matrózok csetepatéitól, mégis biztonságosnak titulálja. Viszont semmi olyasmire utalót nem árul el, mely garantált sikerrel kecsegtetne egy éjjeli rajtaütéssel. Vagy legalábbis megérné a belefektetett energiát, és hajcihőt. Becsüs, ékszerész vagy vámszedő mind mind az rőség védelmét élvezi, vagy annyira szegényes a kínálata, hogy érdemtelen ebből a szempontból.
Közben társa is visszatér, s ő egy ösztönös, nem megjátszott mozdulattal karolja át derekát. Ez tényleg hiteles. Talán még magát vagy az elfet is meglepheti?*
-Egészségedre. Úgy hiszem, ideje odébb állnunk. Majd holnap délelőtt felkeressük.
*Utóbbi mondat már a helybélinek szólnak, ki útba igazította őt a Meriva, illetőleg a jöttük intézésének ügyében. Határozott szavai után elköszön, majd elfordulva, csak az Aranyhajúnak szánt sokatmondó pillantással jelzi, hogy induljanak. Mikor távolabb kerültek már, s kettecskén léptetnek lovaik hátán súgja.*
-Nincs itt semmi.
*De hirtelen elméjében cseng egy idegen hang. Riadtan pillant szét, háta mögé, s izeg-mozog nyergében, mire felfogja, hogy mi történik épp.*
-Ewangel?
*Ez inkább csak magának szól persze, megerősítésként. Aztán gondolatait rendezgeti.*
~De mégis hogyan? Hogyan hallasz meg?~
*Erőlteti elméjét. Közben nem tud felelni, leginkább nincs jelen csak testben. A kezdeti rettegést, a kíváncsiság váltja fel az új helyzet okán.*
-Menjünk a találkahelyre.
*Mondja ki halkan. Hiszen azt hiszi csak hangos beszédét hallhatja a mágus.*
-Nincs üzlet.
*Még így is, enynire befolyásolt elmével sem felejti álcájukat. S orgyilkos ösztöneinek hála, mindenütt avatatlan füleket, és szemeket sejt.
Nem tudja meddig és milyen módon képes a kommunikációra a mágusnak nevezett társuk, ezért megkérdi.*
-Meddig tart a kapcsolat?
*Kérdi maga elé mormolva. Ha megkapja a választ, ha netán a Shauri és Ethea párossal való találkahelyig is kibírja a köztük teremtett varázslatos mentális szál, akkor sarkát érzéssel nyomja lova véknyába, hogy minél hamarább odaérjenek, s jelentést kérhessen maga is a többiektől.*
1593. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2015-04-21 11:09:51
Üzenet elküldve: 2015-04-21 11:09:51
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
//Kikötői kaland//
*Furcsa megérzés keríti hatalmába. Maga se tudná megmondani, mi az oka, de kellemetlen bizsergést okoz a tarkójában.*
- Igen, Harathot. És hívd vissza őket! *egészíti ki az utasítást, hirtelen jött ötlettől vezérelve, ösztönből döntve.*
- Utána a lovagokat is, mielőbb. *ő maga felemelkedik, és újra megpróbálkozik az ellenséges érzületek kifürkészésével.*
~ Felderítés nélkül nem lett volna szabad ebbe belevágni. Átkozott Kárhozottak! ~ *mérgelődik kicsit, hogy nem kapott bővebb információt, de hát ilyesmi előfordul. Megfelelően kell kezelni a helyzetet.*
- Yarrod, készítsd fel a lovakat, ha visszatértek... indulunk haza. *rövid tanakodás után Ewangelre kacsint.*
- A Mágustorony felé megyünk, hmm? *ő maga kissé előrébb sétál, hogy az éjszaka is nyüzsgő Kikötőt megtekintse. Függően a varázslat eredményétől készül fel, hogy mire emberei visszaérnek, minden rendben legyen.*
A varázsló becsukja a szemét, és elmormol egy rövid igét, melynek hatására bármely harminc lépésnél közelebb található élőlény ellenséges vagy ártó szándékát megérzi annak mértéke vagy forrása nélkül, ha az a varázshasználó felé irányul. Az érzékelés megszűnik, amint a mágus kinyitja a szemét.
*Furcsa megérzés keríti hatalmába. Maga se tudná megmondani, mi az oka, de kellemetlen bizsergést okoz a tarkójában.*
- Igen, Harathot. És hívd vissza őket! *egészíti ki az utasítást, hirtelen jött ötlettől vezérelve, ösztönből döntve.*
- Utána a lovagokat is, mielőbb. *ő maga felemelkedik, és újra megpróbálkozik az ellenséges érzületek kifürkészésével.*
~ Felderítés nélkül nem lett volna szabad ebbe belevágni. Átkozott Kárhozottak! ~ *mérgelődik kicsit, hogy nem kapott bővebb információt, de hát ilyesmi előfordul. Megfelelően kell kezelni a helyzetet.*
- Yarrod, készítsd fel a lovakat, ha visszatértek... indulunk haza. *rövid tanakodás után Ewangelre kacsint.*
- A Mágustorony felé megyünk, hmm? *ő maga kissé előrébb sétál, hogy az éjszaka is nyüzsgő Kikötőt megtekintse. Függően a varázslat eredményétől készül fel, hogy mire emberei visszaérnek, minden rendben legyen.*
A varázsló becsukja a szemét, és elmormol egy rövid igét, melynek hatására bármely harminc lépésnél közelebb található élőlény ellenséges vagy ártó szándékát megérzi annak mértéke vagy forrása nélkül, ha az a varázshasználó felé irányul. Az érzékelés megszűnik, amint a mágus kinyitja a szemét.
1592. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2015-04-20 21:46:33
Üzenet elküldve: 2015-04-20 21:46:33
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 719
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 719
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
//Kikötői kaland//
* A szavakat érdeklődve hallgatja. Főleg azon részeket, miként lesz egyre kerekebb a történet és egyre több szereplőt mozgató. Kezdenek számára ismeretlenek is helyet kapni benne. Olyanok kiket talán már csak hírük alapján azonosíthat be.
Később jót mulat Yarrod szavain. Igazi öreg obsitos ki még a mellékre is teljes páncélzatban vonul. Fel sem meri tenni a kérdést hogy mégis hogyan alszik, talán állva a harci lova mellett.
A Vezér húzza vissza a valóságba. Igen dolguk van meg kell próbálkoznia az üzenettel Harath felé. Vagy tálán már nem is ő a cél? Akkor Gabrient. Kérdőn néz Kaganra, épp hogy nem kér tőle egy szénrajzot de ismét meggondolja magát a Vezér.*
- Akkor Harathot? *kérdezi és ha kap egy biccentést akkor ismét a felderítők vezetőjét célozza be gondolataival.
Szemét lehunyja. Megpróbálja pontosan végigmondani az igét. Ha sikerül akkor Harath elméjében találja magát. ~Ewangel vagyok, a mágus. Kagan Vezér helyzetjelentést kér.~ Szemeit tovább is lehunyva hallgatózik, várja a választ. Ha ismét nem sikerül akkor végkép fölöslegesnek ítéli meg a varázslatot. Akkor már jobb a postagalamb.*
A varázsló szemét becsukja, majd elmormol egy bonyolultabb igét, melynek hatására képessé válik mentális kapcsolat (akár mentális beszélgetés, gondolatolvasás) kezdeményezésére egy általa ismert személlyel. A célpont mindenképp megérzi, hogy valaki más is hallja gondolatait, de nem tudja megmondani, hogy kicsoda. Ha a mágus kinyitja a szemét, a varázslat megszűnik.
* A szavakat érdeklődve hallgatja. Főleg azon részeket, miként lesz egyre kerekebb a történet és egyre több szereplőt mozgató. Kezdenek számára ismeretlenek is helyet kapni benne. Olyanok kiket talán már csak hírük alapján azonosíthat be.
Később jót mulat Yarrod szavain. Igazi öreg obsitos ki még a mellékre is teljes páncélzatban vonul. Fel sem meri tenni a kérdést hogy mégis hogyan alszik, talán állva a harci lova mellett.
A Vezér húzza vissza a valóságba. Igen dolguk van meg kell próbálkoznia az üzenettel Harath felé. Vagy tálán már nem is ő a cél? Akkor Gabrient. Kérdőn néz Kaganra, épp hogy nem kér tőle egy szénrajzot de ismét meggondolja magát a Vezér.*
- Akkor Harathot? *kérdezi és ha kap egy biccentést akkor ismét a felderítők vezetőjét célozza be gondolataival.
Szemét lehunyja. Megpróbálja pontosan végigmondani az igét. Ha sikerül akkor Harath elméjében találja magát. ~Ewangel vagyok, a mágus. Kagan Vezér helyzetjelentést kér.~ Szemeit tovább is lehunyva hallgatózik, várja a választ. Ha ismét nem sikerül akkor végkép fölöslegesnek ítéli meg a varázslatot. Akkor már jobb a postagalamb.*
A varázsló szemét becsukja, majd elmormol egy bonyolultabb igét, melynek hatására képessé válik mentális kapcsolat (akár mentális beszélgetés, gondolatolvasás) kezdeményezésére egy általa ismert személlyel. A célpont mindenképp megérzi, hogy valaki más is hallja gondolatait, de nem tudja megmondani, hogy kicsoda. Ha a mágus kinyitja a szemét, a varázslat megszűnik.
1591. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2015-04-20 19:28:31
Üzenet elküldve: 2015-04-20 19:28:31
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 104
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 104
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Kikötői kaland//
* Mert ő Brennus mellett harcolt akkor, mikor ez történt és nem Kagan oldalán. Mire elérte ez a várost, az erőd már állt és társai letelepedtek. *
- Möh?! Az Brennus volt. Nekem nem volt gondom a karommal, ő sérült meg jobban. Engem fejbe vertek és beájultam a lovam hátán, ő meg elhurcolt messze tőlük.
* Hallgatja tovább a vezért és a lányt, akinek a következő kérdésén megint eltöpreng, mert hát nem is nagyon emlékszik ilyen esetre. *
- Nem, nem volt még olyan, hogy fegyver nélkül mászkáljak. A vértet is csak az erődben veszem le magamról, de egy könnyebb bőrvért akkor is van rajtam. Azok a napok nem múltak el emlék nélkül. Nálam legalábbis nem nagyon. Nem akarok több meglepetést.
* Mert ő Brennus mellett harcolt akkor, mikor ez történt és nem Kagan oldalán. Mire elérte ez a várost, az erőd már állt és társai letelepedtek. *
- Möh?! Az Brennus volt. Nekem nem volt gondom a karommal, ő sérült meg jobban. Engem fejbe vertek és beájultam a lovam hátán, ő meg elhurcolt messze tőlük.
* Hallgatja tovább a vezért és a lányt, akinek a következő kérdésén megint eltöpreng, mert hát nem is nagyon emlékszik ilyen esetre. *
- Nem, nem volt még olyan, hogy fegyver nélkül mászkáljak. A vértet is csak az erődben veszem le magamról, de egy könnyebb bőrvért akkor is van rajtam. Azok a napok nem múltak el emlék nélkül. Nálam legalábbis nem nagyon. Nem akarok több meglepetést.
1590. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2015-04-18 18:52:32
Üzenet elküldve: 2015-04-18 18:52:32
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
//Kikötői kaland//
*Kagan ugyan másképpen emlékezik, de a harcosok között ez egy amolyan íratlan szabály: a tábortűz melletti handabandázás során nem hazudtolják meg egymást, hacsak nem akarnak párbajt provokálni.*
- Egen, erre emlékszem. *rémlik fel neki a Yarrod által emlegetett epizód.*
- Még utána is napokig gondod volt a karoddal. Egyik alkalommal a bögyörődet nem tudtad elengedni brúzolás után, hehe! *röhög fel halkan. A tizenöt órás csatára csak bólint egyet.*
- Nyár volt, és valamikor egy órával hajnal előtt csaptunk le rájuk először. Az utolsó orkot meg erős szürkületben lőtte le az egyik íjász... azt hiszem, talán Salanel? Nem emlékszem. Éjjel már nem üldöztük őket, mert hát... lépni is alig bírtunk. *Ewangel kérdése után érdeklődve pislog a lányra, majd Yarrodra is.*
- Persze. *igazából Kagan, ha lehet, és ha megteheti, köznapi ruhájában jár-kel. Azonban mióta ekkora az idegen-forgalom Amon Ruadhon, ritkán tehette meg, hogy vezéri jelképeinek valamelyik és legalább a dobótőrös fegyveröve ne legyen rajta. Inkább miheztartás, mint tényleges használat végett.*
- Az. *vigyorog a hosszú életűre.*
- De azért még kellően elszánt és virgonc. *kajánkodik, még egy kacsintással is megtoldva. Ha a csinos elf mágus megunja a fél-elf szeretőjét, biztosan találna magának férfit, még Kagan is szívesen látná az ágyában egyszer-egyszer, bár nem zsánerei az elf nőstények.*
- No, próbáljuk meg újra, ezúttal Gabriennel. Hátha úgy több sikert érünk el. *villan tekintete végül Ewangelre, miközben feláll, hogy kinyújtóztassa magát.*
- De Harath fontosabb, tőle mindenképpen hírt kell kapnunk!
A hozzászólás írója (Kagan Thargodar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.04.18 18:52:54
*Kagan ugyan másképpen emlékezik, de a harcosok között ez egy amolyan íratlan szabály: a tábortűz melletti handabandázás során nem hazudtolják meg egymást, hacsak nem akarnak párbajt provokálni.*
- Egen, erre emlékszem. *rémlik fel neki a Yarrod által emlegetett epizód.*
- Még utána is napokig gondod volt a karoddal. Egyik alkalommal a bögyörődet nem tudtad elengedni brúzolás után, hehe! *röhög fel halkan. A tizenöt órás csatára csak bólint egyet.*
- Nyár volt, és valamikor egy órával hajnal előtt csaptunk le rájuk először. Az utolsó orkot meg erős szürkületben lőtte le az egyik íjász... azt hiszem, talán Salanel? Nem emlékszem. Éjjel már nem üldöztük őket, mert hát... lépni is alig bírtunk. *Ewangel kérdése után érdeklődve pislog a lányra, majd Yarrodra is.*
- Persze. *igazából Kagan, ha lehet, és ha megteheti, köznapi ruhájában jár-kel. Azonban mióta ekkora az idegen-forgalom Amon Ruadhon, ritkán tehette meg, hogy vezéri jelképeinek valamelyik és legalább a dobótőrös fegyveröve ne legyen rajta. Inkább miheztartás, mint tényleges használat végett.*
- Az. *vigyorog a hosszú életűre.*
- De azért még kellően elszánt és virgonc. *kajánkodik, még egy kacsintással is megtoldva. Ha a csinos elf mágus megunja a fél-elf szeretőjét, biztosan találna magának férfit, még Kagan is szívesen látná az ágyában egyszer-egyszer, bár nem zsánerei az elf nőstények.*
- No, próbáljuk meg újra, ezúttal Gabriennel. Hátha úgy több sikert érünk el. *villan tekintete végül Ewangelre, miközben feláll, hogy kinyújtóztassa magát.*
- De Harath fontosabb, tőle mindenképpen hírt kell kapnunk!
A hozzászólás írója (Kagan Thargodar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.04.18 18:52:54
1589. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2015-04-18 08:50:28
Üzenet elküldve: 2015-04-18 08:50:28
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 719
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 719
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
//Kikötői kaland//
* Érdeklődve hallgatja a harci leírásokat. Soha nem volt komolyabb háborúban, pontosabban komolytalanban sem. A maximális harci ismerete kimerül a vadászatokban és egy az általa is kísért karaván elleni támadásban.*
- Tizenöt óra? Az nagyon soknak tűnik. Az *és most számol, gondolkodik *akkor hajnalban kezdődött és majdnem éjfélben ért véget. Huhh. *rázza meg fejét mosolyogva *Kegyetlen lehetett.
* Kagan története után érkezik egy visszaemlékezés Yarrodtól is. Erre már rábólint. Igen, valahogy pont így képzelte el a harcosokat. A fegyverükkel kelnek, vele feküsznek és még akkor is mellettük van amikor épp csak békésen beszélgetnek.*
- Van olyan, hogy a fegyvered a sátradban hagyod, mondjuk amíg lemosakszol? *kérdezi érdeklődve a szőkét de akár a vezér válaszára is kíváncsi, bár tőle valahogy azt várná el, hogy még a folyóba is fegyverövvel a derekán bár csupaszon mártózzon meg, vagy ha mégsem akkor négy testőr vegye körbe a partot amíg a nyári tisztálkodást elvégzi.
Az evés utáni tappancs, pontosabban kéznyalogatás meglepi. Mosolyát alig tudja elrejteni miközben azon gondolkodik hozott-e fölösleges anyagdarabot amit a Vezérnek adhat a könnyebb törölközés okán. Végül rájön, hogy nem. Kötözésre felkészült ha valakit sebesülés érne, meg amúgy sem szeretné megsértem a harcost.*
- Eh, öregedő. *mondja az elf. Nem ismeri a vezér korát de le merné fogadni, hogy több telet megért már mint az ember, bár azt is tudja, hogy a Kagan és Yarrodféléknél rövidebbre fonta a természet szelleme az életfonalat.
A Vezér szavaira csak rábólint és reméli, hogy majd, ha a városba vezet az útja a kíséretével tarthat. Sok ismeretet rejt még számára a Templom amit érdemes volna felfedeznie.*
* Érdeklődve hallgatja a harci leírásokat. Soha nem volt komolyabb háborúban, pontosabban komolytalanban sem. A maximális harci ismerete kimerül a vadászatokban és egy az általa is kísért karaván elleni támadásban.*
- Tizenöt óra? Az nagyon soknak tűnik. Az *és most számol, gondolkodik *akkor hajnalban kezdődött és majdnem éjfélben ért véget. Huhh. *rázza meg fejét mosolyogva *Kegyetlen lehetett.
* Kagan története után érkezik egy visszaemlékezés Yarrodtól is. Erre már rábólint. Igen, valahogy pont így képzelte el a harcosokat. A fegyverükkel kelnek, vele feküsznek és még akkor is mellettük van amikor épp csak békésen beszélgetnek.*
- Van olyan, hogy a fegyvered a sátradban hagyod, mondjuk amíg lemosakszol? *kérdezi érdeklődve a szőkét de akár a vezér válaszára is kíváncsi, bár tőle valahogy azt várná el, hogy még a folyóba is fegyverövvel a derekán bár csupaszon mártózzon meg, vagy ha mégsem akkor négy testőr vegye körbe a partot amíg a nyári tisztálkodást elvégzi.
Az evés utáni tappancs, pontosabban kéznyalogatás meglepi. Mosolyát alig tudja elrejteni miközben azon gondolkodik hozott-e fölösleges anyagdarabot amit a Vezérnek adhat a könnyebb törölközés okán. Végül rájön, hogy nem. Kötözésre felkészült ha valakit sebesülés érne, meg amúgy sem szeretné megsértem a harcost.*
- Eh, öregedő. *mondja az elf. Nem ismeri a vezér korát de le merné fogadni, hogy több telet megért már mint az ember, bár azt is tudja, hogy a Kagan és Yarrodféléknél rövidebbre fonta a természet szelleme az életfonalat.
A Vezér szavaira csak rábólint és reméli, hogy majd, ha a városba vezet az útja a kíséretével tarthat. Sok ismeretet rejt még számára a Templom amit érdemes volna felfedeznie.*
1588. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2015-04-17 19:37:52
Üzenet elküldve: 2015-04-17 19:37:52
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 104
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 104
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Kikötői kaland//
* Hát ő épp szeret is enni, főleg jókat enni. Sokat. Van is hová rámolni a kaját, szó se róla, nem apró termet, de a magassága miatt még szerencsére nem a kövér és hájas, kiégett harcos kategóriába tartozik. Egyrészt még nincs is kiégve, másrészt meg a rajta lévő dudorok java inkább izom, sem mint háj. Ewangel szólalására megvakarja a fejét azon a helyen, ahol anno majdnem betört a koponyája. Egy szélesebb horpadás nyoma ott van még. Talán Kagan még emlékszik is rá, mesélte neki az esetet. *
- Há, az igazat megvallva még egyszer sem esett ki a kezemből a kardom. Sem más fegyverem. Legalábbis suhanc tanuló korom óta nem. Az elején még megesik, hogy kiverik az ember kezéből, de hát ez az edzés része. Úgy vagyok vele, mint szerintem a többi harcos. Fegyvert nem ejtek ki a kezemből, még akkor sem, ha jól fejbe kúrnak valami zúzóval. Inkább görcsösen rámarkol a kezem. Amikor az a senkiházi fejen toszott valamivel, akkor is úgy tértem magamhoz tán napok múltán, hogy a kardom a kezemben lóg.
- Csak tudnám ki a franc volt az, jól bemosnék neki.
* Dörmögi a szakálla mögött és eszik tovább. Figyel persze arra is, amit a másik kettő beszél, de egyes részei neki magasak. Harcosféle, nem a legjobb stratéga. Ő inkább arra lett nevelve, hogy oda zúzzon nagyot, ahová mutatják neki. *
* Hát ő épp szeret is enni, főleg jókat enni. Sokat. Van is hová rámolni a kaját, szó se róla, nem apró termet, de a magassága miatt még szerencsére nem a kövér és hájas, kiégett harcos kategóriába tartozik. Egyrészt még nincs is kiégve, másrészt meg a rajta lévő dudorok java inkább izom, sem mint háj. Ewangel szólalására megvakarja a fejét azon a helyen, ahol anno majdnem betört a koponyája. Egy szélesebb horpadás nyoma ott van még. Talán Kagan még emlékszik is rá, mesélte neki az esetet. *
- Há, az igazat megvallva még egyszer sem esett ki a kezemből a kardom. Sem más fegyverem. Legalábbis suhanc tanuló korom óta nem. Az elején még megesik, hogy kiverik az ember kezéből, de hát ez az edzés része. Úgy vagyok vele, mint szerintem a többi harcos. Fegyvert nem ejtek ki a kezemből, még akkor sem, ha jól fejbe kúrnak valami zúzóval. Inkább görcsösen rámarkol a kezem. Amikor az a senkiházi fejen toszott valamivel, akkor is úgy tértem magamhoz tán napok múltán, hogy a kardom a kezemben lóg.
- Csak tudnám ki a franc volt az, jól bemosnék neki.
* Dörmögi a szakálla mögött és eszik tovább. Figyel persze arra is, amit a másik kettő beszél, de egyes részei neki magasak. Harcosféle, nem a legjobb stratéga. Ő inkább arra lett nevelve, hogy oda zúzzon nagyot, ahová mutatják neki. *
1587. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2015-04-17 16:53:45
Üzenet elküldve: 2015-04-17 16:53:45
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 216
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 216
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Szelíd
//Jeges veszedelem//
*Szinte a Kapitánynak is kedve támadna felsóhajtani, ahogy hallgatja a leányt, noha őt sosem érdekelték igazán a természet apró, mégis lehengerlő csodái. Mégis mit bámuljon a nap vakító fényén, ahogy visszatükröződik a tenger felszínén? Inkább bosszantani szokta, hogy folyton folyvást hunyorogni kényszerül miatta, ám nyilván ezt nem fogja Leilana tudtára adni, minekután az ében hajú ekkora áhítattal emlékezik meg a végtelen víztömeg pazar látványáról.*
- Szebben meg sem fogalmazhatta volna, kedves. *Mosolyogja bájologva, amint lassú, nyugodt tempóban sétálgatnak a parton. Persze legszívesebben már menne vissza a Merinára, hogy megkaphassa végre a jussát, de a tapasztalatainak fényében nem akarja sürgetni a hölgyet. Helyette válaszolna a kérdésére, ha éppenséggel nem vágna a szavába Leilana.*
- Artheniorban? Egyszer régen én is jártam ott, büdös egy patkányfészek, én mondom. Kényelmes emberek unalmas városa, legalábbis én így vélekedem róla. Itt több a szabadság, szebb a látvány... *Magyarázza, nem mintha olyan sokat lébecolna a kikötő különböző helyein, hiszen voltaképpen a Merinán tölti az életét. Ellenben a hazugságait senki nem tudja ellenőrizni, így szívesen költ a lánynak párat, nehogy unalmas fickó képében tetszelegjen.*
- Imádom a tengert, sokfelé hajóztam is. A wegtoreni kikötőt is megjártam már, de Lihanechbe is feljutottam egyszer, ha kedveli a vizet, oda egyszer mindenképpen látogasson el. Aztán különböző szigetekre látogattunk a legénységgel, egyszer még egy Szhylla is megkörnyékezett, de én biza nem adtam be a derekam holmi félig hal nőstényeknek! Hallott már róluk? *Kíváncsiskodik, miután eleget dicsérte s fényezte magát.*
*Szinte a Kapitánynak is kedve támadna felsóhajtani, ahogy hallgatja a leányt, noha őt sosem érdekelték igazán a természet apró, mégis lehengerlő csodái. Mégis mit bámuljon a nap vakító fényén, ahogy visszatükröződik a tenger felszínén? Inkább bosszantani szokta, hogy folyton folyvást hunyorogni kényszerül miatta, ám nyilván ezt nem fogja Leilana tudtára adni, minekután az ében hajú ekkora áhítattal emlékezik meg a végtelen víztömeg pazar látványáról.*
- Szebben meg sem fogalmazhatta volna, kedves. *Mosolyogja bájologva, amint lassú, nyugodt tempóban sétálgatnak a parton. Persze legszívesebben már menne vissza a Merinára, hogy megkaphassa végre a jussát, de a tapasztalatainak fényében nem akarja sürgetni a hölgyet. Helyette válaszolna a kérdésére, ha éppenséggel nem vágna a szavába Leilana.*
- Artheniorban? Egyszer régen én is jártam ott, büdös egy patkányfészek, én mondom. Kényelmes emberek unalmas városa, legalábbis én így vélekedem róla. Itt több a szabadság, szebb a látvány... *Magyarázza, nem mintha olyan sokat lébecolna a kikötő különböző helyein, hiszen voltaképpen a Merinán tölti az életét. Ellenben a hazugságait senki nem tudja ellenőrizni, így szívesen költ a lánynak párat, nehogy unalmas fickó képében tetszelegjen.*
- Imádom a tengert, sokfelé hajóztam is. A wegtoreni kikötőt is megjártam már, de Lihanechbe is feljutottam egyszer, ha kedveli a vizet, oda egyszer mindenképpen látogasson el. Aztán különböző szigetekre látogattunk a legénységgel, egyszer még egy Szhylla is megkörnyékezett, de én biza nem adtam be a derekam holmi félig hal nőstényeknek! Hallott már róluk? *Kíváncsiskodik, miután eleget dicsérte s fényezte magát.*
1586. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2015-04-16 21:46:13
Üzenet elküldve: 2015-04-16 21:46:13
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
//Kikötői kaland//
*Lehet, hogy Yarrod Wardmandonak igaza van, és a hosszú lovaglás fárasztotta ki a két mágiahasználót. Vagy egyszerűen csak eddig jó sok szerencséje volt Kagannak is, azért nem sült be minden második próbálkozása.*
- Ja. *dörmögi tele szájjal, majd miután végez, a fogait és ujjait kezdi nyalogatni és tisztogatni. Topázsárga szemeivel most pont olyan, mint egy jóllakott párduc, vagy más néven leopárd.*
- Volt már ilyen. *húzza meg a vállát, mert vannak azok a csaták... amelyekre nem szívesen emlékszik az ember. A legtöbb ütközet kevesebb mint egy óriáig tart, a keményebbek két-három órán át is folynak, ám a Thargodarok nagy csatája, a Lichanechi-tó melletti ütközet - az első, előcsatározók és felderítők kezdeményezte harcérintkezéstől addig, hogy a Thargok diadalüvöltése az égre szállt - majdnem 15 órán át tartott. Maga a vezér kétszer okádott, és volt, hogy a pajzsát fel kellett kötöztetnie a karjára, kezébe pedig csak buzogányt vett, mert minden csuklót igénylő fegyver kifordult már belőle.*
- Ismernem kell az ellenséget. *dörmögi, miközben belekotor a tűzbe. Amit a mágustusán látott, az meglehetősen kellemetlen érzetekkel borította el, pedig tudta, hogy ott nem használtak igazán durva mágiákat, mert nem akartak ártani egymásnak - vagy nem akarták kockáztatni a sikertelenséget.*
- Nem rám kell figyelnie, hanem az erődre. Én nem vagyok fontos, de amik ott történnek... én csak egy öregedő szimbólum vagyok. *vigyorodik el.*
- Ám az igazi jelkép a Vashegy, és az nem bukhat el. Mindenesetre... ha lehetőségünk lesz rá, alaposabban kifaggatjuk a mágustorony öregjét. Hátha tud valami okosat mondani. És ha máshogy nem megy... *sóhajt fel, miközben kelletlenül elhúzza a száját.*
- Még mindig ott a Város, meg a Könyvek Hona.
*Lehet, hogy Yarrod Wardmandonak igaza van, és a hosszú lovaglás fárasztotta ki a két mágiahasználót. Vagy egyszerűen csak eddig jó sok szerencséje volt Kagannak is, azért nem sült be minden második próbálkozása.*
- Ja. *dörmögi tele szájjal, majd miután végez, a fogait és ujjait kezdi nyalogatni és tisztogatni. Topázsárga szemeivel most pont olyan, mint egy jóllakott párduc, vagy más néven leopárd.*
- Volt már ilyen. *húzza meg a vállát, mert vannak azok a csaták... amelyekre nem szívesen emlékszik az ember. A legtöbb ütközet kevesebb mint egy óriáig tart, a keményebbek két-három órán át is folynak, ám a Thargodarok nagy csatája, a Lichanechi-tó melletti ütközet - az első, előcsatározók és felderítők kezdeményezte harcérintkezéstől addig, hogy a Thargok diadalüvöltése az égre szállt - majdnem 15 órán át tartott. Maga a vezér kétszer okádott, és volt, hogy a pajzsát fel kellett kötöztetnie a karjára, kezébe pedig csak buzogányt vett, mert minden csuklót igénylő fegyver kifordult már belőle.*
- Ismernem kell az ellenséget. *dörmögi, miközben belekotor a tűzbe. Amit a mágustusán látott, az meglehetősen kellemetlen érzetekkel borította el, pedig tudta, hogy ott nem használtak igazán durva mágiákat, mert nem akartak ártani egymásnak - vagy nem akarták kockáztatni a sikertelenséget.*
- Nem rám kell figyelnie, hanem az erődre. Én nem vagyok fontos, de amik ott történnek... én csak egy öregedő szimbólum vagyok. *vigyorodik el.*
- Ám az igazi jelkép a Vashegy, és az nem bukhat el. Mindenesetre... ha lehetőségünk lesz rá, alaposabban kifaggatjuk a mágustorony öregjét. Hátha tud valami okosat mondani. És ha máshogy nem megy... *sóhajt fel, miközben kelletlenül elhúzza a száját.*
- Még mindig ott a Város, meg a Könyvek Hona.
1585. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2015-04-16 17:48:59
Üzenet elküldve: 2015-04-16 17:48:59
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 719
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 719
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
//Kikötői kaland//
* Úgy tűnik jól jött a pite. Tiszta szerencse, hogy utolsó pillanatban, amikor rákérdezett hány napra számítanak akkor olyan furcsa, értelmezhetetlen választ kapott. Kénytelen volt hozzákészülni egy akár három napos utazáshoz is. Több napra való élelmet épp nem hozott, de ott az íja amivel lehet akár vadászni is.
Figyeli a lángra lobbanó tüzet. Most jó dolga volt, nem kellett besegítenie a tűzrevaló gyűjtésében bár őt magát is érdekli a domb amin ha minden igaz tábort vertek és a környéke.
Yarrod szavaira elmosolyodik.*
- Tudod ez egy harcosnál nem csoda, a gond ott van ha egy mágus fárad el a mágiázásba. *magyarázza *Ez olyan mintha kiejtenéd a kardot a kezedből. Pedig veled szerintem nem történik meg ez olyan gyakran. *mondja mosolyogva. Persze lehet, hogy ha valami egyszerűbb varázslattal próbálkozna azonnal sikerülne de most épp erre volna szükség.
Kagan próbálkozását megfigyeli.*
- Te legalább harcos vagy, nincs nagy szükséged mágikus ismeretekre. *mondja észrevéve, hogy a levegő nem törik meg, nem tömörül a Vezér köré a láthatatlan de annál jobban észlelhető energia.*
- Igen, pont erre, de ez csak egy élőlényre hat. A terem túl nagy, azt nem bírja levédeni semmi.
* Ebben most szinte biztos, bár ki tudja lehet, hogy a templom mágusai ismernek efféle varázslatot. A következő szavakra rábólint. Erről már ő maga is hallott de ha jól tudja nagyon nehéz varázslat és sok munkába kerül megidézni.*
- Az minden képen érdemes volna megpróbálni. *mondja miután egy pitének a végére ért. *És talán az amulett áldást is. Arról is olvastam a mágustoronyban ameddig ti fent az emeleten tárgyaltatok. *mondja majd külön elgondolkodva hozzáteszi.*
- Sok jó varázslat van ott és hasznosak is, mint a kardba zárt varázs vagy az amulettbe ültetett erő esetleg ügyesség. Érdekes lehet ha egy darab kristály állandóan figyel rád.
* Nem tudja elképzelni ezt a lehetőséget de biztosan hasznos. Azon még nem gondolkodott el milyen az ha a mentális fonál létrejön és mondjuk egy ismert ellenség elméjébe képes akár több órán keresztül is duruzsolni.*
* Úgy tűnik jól jött a pite. Tiszta szerencse, hogy utolsó pillanatban, amikor rákérdezett hány napra számítanak akkor olyan furcsa, értelmezhetetlen választ kapott. Kénytelen volt hozzákészülni egy akár három napos utazáshoz is. Több napra való élelmet épp nem hozott, de ott az íja amivel lehet akár vadászni is.
Figyeli a lángra lobbanó tüzet. Most jó dolga volt, nem kellett besegítenie a tűzrevaló gyűjtésében bár őt magát is érdekli a domb amin ha minden igaz tábort vertek és a környéke.
Yarrod szavaira elmosolyodik.*
- Tudod ez egy harcosnál nem csoda, a gond ott van ha egy mágus fárad el a mágiázásba. *magyarázza *Ez olyan mintha kiejtenéd a kardot a kezedből. Pedig veled szerintem nem történik meg ez olyan gyakran. *mondja mosolyogva. Persze lehet, hogy ha valami egyszerűbb varázslattal próbálkozna azonnal sikerülne de most épp erre volna szükség.
Kagan próbálkozását megfigyeli.*
- Te legalább harcos vagy, nincs nagy szükséged mágikus ismeretekre. *mondja észrevéve, hogy a levegő nem törik meg, nem tömörül a Vezér köré a láthatatlan de annál jobban észlelhető energia.*
- Igen, pont erre, de ez csak egy élőlényre hat. A terem túl nagy, azt nem bírja levédeni semmi.
* Ebben most szinte biztos, bár ki tudja lehet, hogy a templom mágusai ismernek efféle varázslatot. A következő szavakra rábólint. Erről már ő maga is hallott de ha jól tudja nagyon nehéz varázslat és sok munkába kerül megidézni.*
- Az minden képen érdemes volna megpróbálni. *mondja miután egy pitének a végére ért. *És talán az amulett áldást is. Arról is olvastam a mágustoronyban ameddig ti fent az emeleten tárgyaltatok. *mondja majd külön elgondolkodva hozzáteszi.*
- Sok jó varázslat van ott és hasznosak is, mint a kardba zárt varázs vagy az amulettbe ültetett erő esetleg ügyesség. Érdekes lehet ha egy darab kristály állandóan figyel rád.
* Nem tudja elképzelni ezt a lehetőséget de biztosan hasznos. Azon még nem gondolkodott el milyen az ha a mentális fonál létrejön és mondjuk egy ismert ellenség elméjébe képes akár több órán keresztül is duruzsolni.*
1584. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2015-04-15 21:40:58
Üzenet elküldve: 2015-04-15 21:40:58
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 104
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 104
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Kikötői kaland//
* Biccent Kagan válaszára és elmegy gyűjteni tűzre valót, amíg a vezér és a máguslány beszélgetnek, meg úgy tűnik, hogy próbálkoznak még a mágiázással. Ő meg össze is gyűjt egy éjszakára való égetni valót és egy helyre kis tábortüzet rak belőle, fel is lobbannak a lángok, köré lehet ülni melegedni. Na meg enni. Ewangel is hozott magával olyasmit, ami a fogára való, szóval él is a lehetőséggel és vesz belőle. Ő csak a szokásos kenyér, sajt és hús kompozíciót pakolta be. Valahogy mindig erre áll a keze, habár most már mást is hozhatna magával egy ilyen útra. De hát, a megszokások. Kagan és Ewangel tovább diskurálnak, próbálkoznak, de úgy tűnik mindig felsülnek vele. *
- Szerintem egyetek és pihenjetek egy kicsit. Talán elfáradtatok és azért nem működik. Chiari mindig mondogatta, hogy ha valami nem sikerül sokáig, pedig az máskor könnyen megy, akkor annak általában a fáradtság az oka.
* Biccent Kagan válaszára és elmegy gyűjteni tűzre valót, amíg a vezér és a máguslány beszélgetnek, meg úgy tűnik, hogy próbálkoznak még a mágiázással. Ő meg össze is gyűjt egy éjszakára való égetni valót és egy helyre kis tábortüzet rak belőle, fel is lobbannak a lángok, köré lehet ülni melegedni. Na meg enni. Ewangel is hozott magával olyasmit, ami a fogára való, szóval él is a lehetőséggel és vesz belőle. Ő csak a szokásos kenyér, sajt és hús kompozíciót pakolta be. Valahogy mindig erre áll a keze, habár most már mást is hozhatna magával egy ilyen útra. De hát, a megszokások. Kagan és Ewangel tovább diskurálnak, próbálkoznak, de úgy tűnik mindig felsülnek vele. *
- Szerintem egyetek és pihenjetek egy kicsit. Talán elfáradtatok és azért nem működik. Chiari mindig mondogatta, hogy ha valami nem sikerül sokáig, pedig az máskor könnyen megy, akkor annak általában a fáradtság az oka.
1583. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2015-04-15 15:55:35
Üzenet elküldve: 2015-04-15 15:55:35
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 50
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 50
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
//Fürkésző szemek//
*Múgen az arcán csibészes vigyorral lép ki a talponállóból és ezt a vigyort nem vonja meg a kinn álló őröktől sem. A korábbi ütés helyét tapogatva sétál el közöttük és mindkét őrnek biccent egy aprót.*
~Viszlát hapsikáim! Többet nem látjuk egymást!~
*A csapattal együtt haladva vetődik ő is egy épület mögé és egy ideig csak szem- és fültanúja az eseményeknek. Nem érti honnan szakad a nyakukba a kölyök, ahogy azt sem, miről is folyik a diskurzus. Zavartam megvakarja serkenő borostáját, majd kobakját is. Az előkerülő gomba látványa meghökkent természetesen. Halovány lökete sincs mi lehet az.*
- Az valami bódító szer?
*Kérdezi meg a körülötte állóktól míg ő maga körbekémlel, felméri a környezetüket.*
~Jobb, ha nyitva tartom ezt az egy szemem...~
*Múgen leginkább arra kíváncsi, vajon megjelenik-e a fickó, aki az imént még egy kiadós késelést említett? Itt le is rendezhetnék a cechet. Ha nem lát semmi feltűnő mozgolódást irányukba, úgy visszafordul a körbe.*
- Na most micsinálunk? Merre tovább?
*Múgen az arcán csibészes vigyorral lép ki a talponállóból és ezt a vigyort nem vonja meg a kinn álló őröktől sem. A korábbi ütés helyét tapogatva sétál el közöttük és mindkét őrnek biccent egy aprót.*
~Viszlát hapsikáim! Többet nem látjuk egymást!~
*A csapattal együtt haladva vetődik ő is egy épület mögé és egy ideig csak szem- és fültanúja az eseményeknek. Nem érti honnan szakad a nyakukba a kölyök, ahogy azt sem, miről is folyik a diskurzus. Zavartam megvakarja serkenő borostáját, majd kobakját is. Az előkerülő gomba látványa meghökkent természetesen. Halovány lökete sincs mi lehet az.*
- Az valami bódító szer?
*Kérdezi meg a körülötte állóktól míg ő maga körbekémlel, felméri a környezetüket.*
~Jobb, ha nyitva tartom ezt az egy szemem...~
*Múgen leginkább arra kíváncsi, vajon megjelenik-e a fickó, aki az imént még egy kiadós késelést említett? Itt le is rendezhetnék a cechet. Ha nem lát semmi feltűnő mozgolódást irányukba, úgy visszafordul a körbe.*
- Na most micsinálunk? Merre tovább?
1582. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2015-04-15 00:15:23
Üzenet elküldve: 2015-04-15 00:15:23
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
//Kikötői kaland//
*Hümmög egy sort, majd lassan bólint.*
- Szóval egy varázslat. *dünnyögi halkan, aztán az elf lányra pillant.*
- Azt hiszem, ideje komolyabban vennem királyságom varázslóinak dolgát. *dönti el végül, miközben belemarkol a pitékbe és három húsossal gazdagabban kezd falatozni. A pite jó, mert bár nem áll el addig, mint a sózott vagy szárított húsok, tovább bírja, mint más áruk a pék standjáról.*
- Egy ilyen varázslatot én is tudok. *vigyorodik el, majd láthatóan koncentrálni és dünnyögni kezd, aminek hatására - hacsak fel nem sül vele, mint legutóbb - mágikus energialepel borítja be.*
- De ettől mindig úgy érzem, mintha be akarnék tojni, mikor használom, és ez nem túl királyi. Amellett... elég hamar megszűnik. Erre gondoltál? Régebben is tudtam ezt már, Isurii mutatta, amikor rájöttem, hogy az az átkozott Mágustorony milyen rossz hatással volt rám. *nem való, hogy egy magát valamire is tartó király és vezér felnőtt fejjel vajákolni és garabonciáskodni kezdjen, de nem tehet róla. Az Isurii vérében töményen keringő varázsos, áldott vérből Kaganba is jutott pár csepp.*
- Viszont olyanról már hallottam, hogy egy kardba, mondjuk egy ilyenbe... *üt mesterkardja markolatára.*
- Varázslatot, mágiát börtönöztek, nem is akármilyen varázslatot! És onnantól az örökkön benne maradt, nem kellett újra meg újra megújítani... talán... hmmm... *gondolkozik el kicsit, majd enyhe tétovasággal folytatja. A mágiaelméleti-dogmatikai kérdések sosem tartoztak érdeklődése homlokterébe.*
- Talán lehet, hogy egy kristályba ágyazzuk ezt a varázst, és azt elhelyezzük a király trónja felett, hogy védelmet biztosítsunk. Vagy nem. Mindenesetre... írd fel, el ne felejtsem, hogy ennek azért utána kell járni. *Kagant nem a közvetlen támadóvarázslatok izgatják; tudja magáról, hogy teste és elméje sokat kibír. Ám vannak olyan mágiát - némelyiket látta, némelyikről hallott csupán - melyek veszélyesebbek: teleportálás, néhány tűzvarázslat, sőt: a mentális fonál is, adott esetben. Ezt pedig nem engedheti túl sokáig burjánzani Amon Ruadh királyságában. Nem. A mágiát meg kell zabolázni.*
Kagan Thargodar megpróbált varázsolni egy Teljes mana aura nevű varázslatot, de a varázslat nem sikerült, elrontotta, így nincs hatása!
*Hümmög egy sort, majd lassan bólint.*
- Szóval egy varázslat. *dünnyögi halkan, aztán az elf lányra pillant.*
- Azt hiszem, ideje komolyabban vennem királyságom varázslóinak dolgát. *dönti el végül, miközben belemarkol a pitékbe és három húsossal gazdagabban kezd falatozni. A pite jó, mert bár nem áll el addig, mint a sózott vagy szárított húsok, tovább bírja, mint más áruk a pék standjáról.*
- Egy ilyen varázslatot én is tudok. *vigyorodik el, majd láthatóan koncentrálni és dünnyögni kezd, aminek hatására - hacsak fel nem sül vele, mint legutóbb - mágikus energialepel borítja be.*
- De ettől mindig úgy érzem, mintha be akarnék tojni, mikor használom, és ez nem túl királyi. Amellett... elég hamar megszűnik. Erre gondoltál? Régebben is tudtam ezt már, Isurii mutatta, amikor rájöttem, hogy az az átkozott Mágustorony milyen rossz hatással volt rám. *nem való, hogy egy magát valamire is tartó király és vezér felnőtt fejjel vajákolni és garabonciáskodni kezdjen, de nem tehet róla. Az Isurii vérében töményen keringő varázsos, áldott vérből Kaganba is jutott pár csepp.*
- Viszont olyanról már hallottam, hogy egy kardba, mondjuk egy ilyenbe... *üt mesterkardja markolatára.*
- Varázslatot, mágiát börtönöztek, nem is akármilyen varázslatot! És onnantól az örökkön benne maradt, nem kellett újra meg újra megújítani... talán... hmmm... *gondolkozik el kicsit, majd enyhe tétovasággal folytatja. A mágiaelméleti-dogmatikai kérdések sosem tartoztak érdeklődése homlokterébe.*
- Talán lehet, hogy egy kristályba ágyazzuk ezt a varázst, és azt elhelyezzük a király trónja felett, hogy védelmet biztosítsunk. Vagy nem. Mindenesetre... írd fel, el ne felejtsem, hogy ennek azért utána kell járni. *Kagant nem a közvetlen támadóvarázslatok izgatják; tudja magáról, hogy teste és elméje sokat kibír. Ám vannak olyan mágiát - némelyiket látta, némelyikről hallott csupán - melyek veszélyesebbek: teleportálás, néhány tűzvarázslat, sőt: a mentális fonál is, adott esetben. Ezt pedig nem engedheti túl sokáig burjánzani Amon Ruadh királyságában. Nem. A mágiát meg kell zabolázni.*
Kagan Thargodar megpróbált varázsolni egy Teljes mana aura nevű varázslatot, de a varázslat nem sikerült, elrontotta, így nincs hatása!
1581. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2015-04-14 20:50:42
Üzenet elküldve: 2015-04-14 20:50:42
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 182
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 182
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
*Már jó ideje odahagyták a Morajló Merinát és a két furcsa idegent, de útja most először vezet a Dokkok piacára.*
~ Nídia örülni fog. ~ *somolyognak magukban különböző énjei, majd azok, akiknek az alkudozás inkább a vérükben van, tolakodni kezdenek, hogy a vénülő papot jó kezekben tudják. Ugyanis Arnulf magától nem igazán képes a piaci egyezkedés nemes művészetét megfelelő szinten űzni.*
- Mijük van? *érdeklődik, majd szakállába turkálva, némileg tanácstalanul válogat az italok között. Azt tudja, hogy milyet szeretnek (még jobban, hogy milyet nem), csak az árat sokallja kicsit.*
- Drága! *rikácsol fel benne a Madame, és rögtön intézkedni kezd.*
- Még a felét sem éri, kotyvalék. Ennyi aranyért mutass jobbat!
~ Nídia örülni fog. ~ *somolyognak magukban különböző énjei, majd azok, akiknek az alkudozás inkább a vérükben van, tolakodni kezdenek, hogy a vénülő papot jó kezekben tudják. Ugyanis Arnulf magától nem igazán képes a piaci egyezkedés nemes művészetét megfelelő szinten űzni.*
- Mijük van? *érdeklődik, majd szakállába turkálva, némileg tanácstalanul válogat az italok között. Azt tudja, hogy milyet szeretnek (még jobban, hogy milyet nem), csak az árat sokallja kicsit.*
- Drága! *rikácsol fel benne a Madame, és rögtön intézkedni kezd.*
- Még a felét sem éri, kotyvalék. Ennyi aranyért mutass jobbat!
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5238-5257