Kikötő - Dokkok és kikötő
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
| Tenger és szigetek (új) Kikötői erdőség (új) Csatornarendszer (új) | Dokkok és kikötő | Lakónegyed (új) Vámház (új) Világítótorony (új) |  |
1560. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2015-04-09 21:42:57
Üzenet elküldve: 2015-04-09 21:42:57
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 747
OOC üzenetek: 33
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 747
OOC üzenetek: 33
Játékstílus: Vakmerő
//Kikötői kaland//
*Mintha tényleg csak a vásárlás kötné le a figyelmét. A nő mellette oly jól színészkedik, hogy maga is elbizonytalanodik néha, vajon koncentrál még a valódi feladatára. De szóvá ezt nyilván nem teszi, de még rosszalló pillantással sem "jutalmazza". Magában leginkább jót kuncog, és tetszését fejezi ki egy átölelésben, mármint ahogy ezt elő tudja adni lóháton. Valószínűleg be kell érje, hogy arra a feszes combon pihentesse meg kezét, s közben a válogatásba felejtkező nőszemély arcára pillantson.*
-Hát persze.
*Sóhajtja játszva a beletörődöm férfiút, ki már előre látja vesztét. Ha egyszer egy nő tátikázásba fog!
Hát szó, mi szó, csak nagy nehezen tudják "kiénekelni" a kereskedőtől a feltételezett irányt egy másik, nagyobb kínálattal bíró ékszerész -becsüshöz, hiszen ez egyben rontja saját üzletét is. De bizonyára Shauri szemrebegtetése, formás idomai és beleélése szerepébe az, mi végül megtöri a számító árust, és megkapják az áhított választ. Úgy fest kelmét, ékszert, irhát is egyazon irányban kell keressék.*
-Azonnal, mihelyst el tudsz szakadni.
*Fordítja el saját lovát a bódé elől, hogy irányba állítsa, s tovább álljanak. Eddigre azonban már jószerivel minden talpalatnyi földet, kis zegzugot, hátsó bejáratot, illetékes személyt megfigyelhetett a környéken. S nem igazán lelt kedvére valót. Talán csak odébb, menetirányukban lát egy érdekesebb raktárfélét, hova gazdagabb gúnyában járnak -kelnek az emberek, sokuk vaskos irattömbbel, néha még testőrrel vigyázva érkeznek. Alkalomadtán fel is hívja kedvese figyelmét rá.*
-Talán ott kapok. Te addig nézz szét ott.
*Javasolja a szétválást egy kis időre, és csakis látótávolságra egymástól. Míg ő finom édes, rostos, vitaminokban gazdag, érett gyümölcsöt kerít, addig társa felfedezheti a raktár avagy értékbecsüs épületét.*
*Mintha tényleg csak a vásárlás kötné le a figyelmét. A nő mellette oly jól színészkedik, hogy maga is elbizonytalanodik néha, vajon koncentrál még a valódi feladatára. De szóvá ezt nyilván nem teszi, de még rosszalló pillantással sem "jutalmazza". Magában leginkább jót kuncog, és tetszését fejezi ki egy átölelésben, mármint ahogy ezt elő tudja adni lóháton. Valószínűleg be kell érje, hogy arra a feszes combon pihentesse meg kezét, s közben a válogatásba felejtkező nőszemély arcára pillantson.*
-Hát persze.
*Sóhajtja játszva a beletörődöm férfiút, ki már előre látja vesztét. Ha egyszer egy nő tátikázásba fog!
Hát szó, mi szó, csak nagy nehezen tudják "kiénekelni" a kereskedőtől a feltételezett irányt egy másik, nagyobb kínálattal bíró ékszerész -becsüshöz, hiszen ez egyben rontja saját üzletét is. De bizonyára Shauri szemrebegtetése, formás idomai és beleélése szerepébe az, mi végül megtöri a számító árust, és megkapják az áhított választ. Úgy fest kelmét, ékszert, irhát is egyazon irányban kell keressék.*
-Azonnal, mihelyst el tudsz szakadni.
*Fordítja el saját lovát a bódé elől, hogy irányba állítsa, s tovább álljanak. Eddigre azonban már jószerivel minden talpalatnyi földet, kis zegzugot, hátsó bejáratot, illetékes személyt megfigyelhetett a környéken. S nem igazán lelt kedvére valót. Talán csak odébb, menetirányukban lát egy érdekesebb raktárfélét, hova gazdagabb gúnyában járnak -kelnek az emberek, sokuk vaskos irattömbbel, néha még testőrrel vigyázva érkeznek. Alkalomadtán fel is hívja kedvese figyelmét rá.*
-Talán ott kapok. Te addig nézz szét ott.
*Javasolja a szétválást egy kis időre, és csakis látótávolságra egymástól. Míg ő finom édes, rostos, vitaminokban gazdag, érett gyümölcsöt kerít, addig társa felfedezheti a raktár avagy értékbecsüs épületét.*
1559. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2015-04-09 21:17:15
Üzenet elküldve: 2015-04-09 21:17:15
ÚJ
Rang: Kitiltott felhasználó
IC üzenetek: 303
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 303
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Kikötői kaland//
* Harath közelében lovagol, úgy mint régen, mint eddig bármikor. Az aranyszemek viszont ritkán néznek fel a félvér arcára. A Kikötőt vizslatják minimális érdeklődéssel, mintha semmi érdekeset sem látna. Végül megállapodnak az első helynél, ahol vannak ékszerek is. A tiszta vérűek magabiztosságával hordja magasan állát és pillantása csupán rövid ideig időzik el az ékszerek látványán. Picivel több érdeklődés mutatkozik meg az aranyszín szemekben, de még nem az igazi. Nem egy nagy értékbecsüs, de azért a legtöbb bóvlit ki tudja szűrni. Hümment párat a kínálatot átnézve. *
- Nem, szerintem nézelődjünk még tovább. Ha már itt járunk, szeretnék válogatni és nem a legelső darabot megkapni.
- Mondja, meg tudná mondani, hogy hol árulnak még ékszereket a környéken?
* Jobbjának mutatóujjával megérinti az állát finoman. Teljes átéléssel játszik. *
- Habár érdekelne még selyem is, és minőségi bőr. Varratnék szebb darabokat ezeknél a rongyoknál.
* Néz végig a ruházatán, ami egyszerű, a küldetésnek megfelelő. Nem rongyos, de rejti az alakját. Mintha csak utálná annak a gondolatát is, hogy bárki csak úgy megnézhesse a testét. Mindig is értett ahhoz, hogy a drága ringyót miként adja elő. S amúgy is válogatós. *
- Éhes vagyok. Vegyél nekem gyümölcsöt.
* Ha most csak úgy lennének itt, Harath nagyon megszívná. Vagyis az erszénye. De nem csak úgy vannak és az igazat megvallva, nem is nagyon maradna meg most másként a félvér közelében. Muszáj. Most még muszáj. A többi majd elválik utána. *
* Harath közelében lovagol, úgy mint régen, mint eddig bármikor. Az aranyszemek viszont ritkán néznek fel a félvér arcára. A Kikötőt vizslatják minimális érdeklődéssel, mintha semmi érdekeset sem látna. Végül megállapodnak az első helynél, ahol vannak ékszerek is. A tiszta vérűek magabiztosságával hordja magasan állát és pillantása csupán rövid ideig időzik el az ékszerek látványán. Picivel több érdeklődés mutatkozik meg az aranyszín szemekben, de még nem az igazi. Nem egy nagy értékbecsüs, de azért a legtöbb bóvlit ki tudja szűrni. Hümment párat a kínálatot átnézve. *
- Nem, szerintem nézelődjünk még tovább. Ha már itt járunk, szeretnék válogatni és nem a legelső darabot megkapni.
- Mondja, meg tudná mondani, hogy hol árulnak még ékszereket a környéken?
* Jobbjának mutatóujjával megérinti az állát finoman. Teljes átéléssel játszik. *
- Habár érdekelne még selyem is, és minőségi bőr. Varratnék szebb darabokat ezeknél a rongyoknál.
* Néz végig a ruházatán, ami egyszerű, a küldetésnek megfelelő. Nem rongyos, de rejti az alakját. Mintha csak utálná annak a gondolatát is, hogy bárki csak úgy megnézhesse a testét. Mindig is értett ahhoz, hogy a drága ringyót miként adja elő. S amúgy is válogatós. *
- Éhes vagyok. Vegyél nekem gyümölcsöt.
* Ha most csak úgy lennének itt, Harath nagyon megszívná. Vagyis az erszénye. De nem csak úgy vannak és az igazat megvallva, nem is nagyon maradna meg most másként a félvér közelében. Muszáj. Most még muszáj. A többi majd elválik utána. *
1558. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2015-04-09 16:23:07
Üzenet elküldve: 2015-04-09 16:23:07
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 324
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 324
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Kikötői kaland//
*Úgy tűnik Ethea szerint is jó irányba haladnak, vagyis nincs gond Salanel memóriájával. Vagy épp mindkettőjükével baj van, de erre azért kicsi az esély. A legutóbbi alkalommal, mikor a kikötőben járt, nem volt alkalma ilyen alaposan szemügyre venni a környéket. Rengeteg épület és még annál is több lófráló járókelő. És nagyon úgy tűnik, hogy az épületek egy jelentős része alkalmas a tervük végrehajtására. Társa jelzésit egy alig észrevehető jelzéssel fogadja és maga is szemügyre veszi az érdekesnek tűnő üzleteket. Az olvasás tudományának ismerete híján a feliratból nem tud mire következtetni, viszont a cégér már annál többet elárul a félvér számára. Ez bizony tényleg egy bájitalokkal foglalkozó kereskedő boltja lehet. A nő által jelzett másik kis épülethez pedig még cégér sem szükséges, annak nyilvánvaló a funkciója. Becsüs, bájitalbolt, kereskedőház és még ki tudja mennyi, a küldetés végrehajtására alklamas épület sorakozik itt.*
-Meglátjuk.
*Feleli halkan Ethea kérdésére, miközben fejében cikáznak a gondolatok. Vajon melyik lehet a legalkalmasabb tervük megvalósítására? A fekvés épp ugyanolyan fontos, mint a lehetséges menekülőútvonalak száma és elhelyezkedése, nem is beszélve a környék forgalmáról és az őrjáratok gyakoriságáról. Mivel a kijelölt találkozási pont alig pár utcányira található előttük, hamarosan megoszthatják egymással tapasztalataikat és dönthetnek. A páros tehát az egyszerű utazó álcáját le nem vetve, magabiztosan léptet tovább.*
*Úgy tűnik Ethea szerint is jó irányba haladnak, vagyis nincs gond Salanel memóriájával. Vagy épp mindkettőjükével baj van, de erre azért kicsi az esély. A legutóbbi alkalommal, mikor a kikötőben járt, nem volt alkalma ilyen alaposan szemügyre venni a környéket. Rengeteg épület és még annál is több lófráló járókelő. És nagyon úgy tűnik, hogy az épületek egy jelentős része alkalmas a tervük végrehajtására. Társa jelzésit egy alig észrevehető jelzéssel fogadja és maga is szemügyre veszi az érdekesnek tűnő üzleteket. Az olvasás tudományának ismerete híján a feliratból nem tud mire következtetni, viszont a cégér már annál többet elárul a félvér számára. Ez bizony tényleg egy bájitalokkal foglalkozó kereskedő boltja lehet. A nő által jelzett másik kis épülethez pedig még cégér sem szükséges, annak nyilvánvaló a funkciója. Becsüs, bájitalbolt, kereskedőház és még ki tudja mennyi, a küldetés végrehajtására alklamas épület sorakozik itt.*
-Meglátjuk.
*Feleli halkan Ethea kérdésére, miközben fejében cikáznak a gondolatok. Vajon melyik lehet a legalkalmasabb tervük megvalósítására? A fekvés épp ugyanolyan fontos, mint a lehetséges menekülőútvonalak száma és elhelyezkedése, nem is beszélve a környék forgalmáról és az őrjáratok gyakoriságáról. Mivel a kijelölt találkozási pont alig pár utcányira található előttük, hamarosan megoszthatják egymással tapasztalataikat és dönthetnek. A páros tehát az egyszerű utazó álcáját le nem vetve, magabiztosan léptet tovább.*
1557. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2015-04-08 23:18:27
Üzenet elküldve: 2015-04-08 23:18:27
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 216
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 216
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Szelíd
//Jeges veszedelem//
- Ugyan, kedves Leila, magára képtelen volnék igazán haragudni. *Legyint egyet a Kapitány, mintha előbbi kirohanása puszta semmiség volna. Ha eddig nem lett volna egyértelmű, eléggé labilis a férfi.
Mindenesetre lassacskán lesétál vele a nem éppen veszélytelen, ám annál kevésbé felügyelt partszakaszra, ahová a kora esti szürkület végett meggyújtott fáklyák fényei alig-alig érnek csak el.*
- Ha ettől kellemesebb az érzete, örömmel sétálok magácskával. A fürdőzés említéséért pedig ne is haragudjék, csak hát olyan vadócka kegyed, nem lett volna meglepő, ha még egy kis pancsolásra is rávenne! *Neveti el magát a férfi, miközben az ében hajú szépséggel karöltve sétálgat a nyugodt, csendes parton.*
- Kedveli a tengert, Leila? *Érdeklődi meg, mégse puszta némaságban teljék a rövid kitérőjük, melynek végén a Kapitány továbbra is a jól megérdemelt jussát várja. Ha sikerül a lány terve, arra aztán várhat örökké, ám, hogy Leilana miképpen óhajtja majd elráncigálni a férfit a megbízójához, még kérdés tárgya.*
A hozzászólás írója (Mesélő) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.04.08 23:19:34
- Ugyan, kedves Leila, magára képtelen volnék igazán haragudni. *Legyint egyet a Kapitány, mintha előbbi kirohanása puszta semmiség volna. Ha eddig nem lett volna egyértelmű, eléggé labilis a férfi.
Mindenesetre lassacskán lesétál vele a nem éppen veszélytelen, ám annál kevésbé felügyelt partszakaszra, ahová a kora esti szürkület végett meggyújtott fáklyák fényei alig-alig érnek csak el.*
- Ha ettől kellemesebb az érzete, örömmel sétálok magácskával. A fürdőzés említéséért pedig ne is haragudjék, csak hát olyan vadócka kegyed, nem lett volna meglepő, ha még egy kis pancsolásra is rávenne! *Neveti el magát a férfi, miközben az ében hajú szépséggel karöltve sétálgat a nyugodt, csendes parton.*
- Kedveli a tengert, Leila? *Érdeklődi meg, mégse puszta némaságban teljék a rövid kitérőjük, melynek végén a Kapitány továbbra is a jól megérdemelt jussát várja. Ha sikerül a lány terve, arra aztán várhat örökké, ám, hogy Leilana miképpen óhajtja majd elráncigálni a férfit a megbízójához, még kérdés tárgya.*
A hozzászólás írója (Mesélő) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.04.08 23:19:34
1556. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2015-04-08 16:52:27
Üzenet elküldve: 2015-04-08 16:52:27
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 30
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 30
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Jeges veszedelem//
~Na végre!~*Gondolja megkönnyebbülten.*~Legalább erre rá tudtam beszélni.~
*Úgy tűnik, Lana megtalálta a másik legsebezhetőbb pontját. Kérdőre vonta bátorságát, kicsit lerombolta önelégedettségét. De sikerült elérnie, amit akart. Úgy látja, most jobb lenne kicsit visszavenni a stílusból, mert kezdte átlépni a határt. Így hát bűnbánó arccal a szakállas felé fordul.*
- Sajnálom, Kapitányom. Nem is tudom, mit képzeltem.
*A szégyenkező arcot viszont újra felváltja a tettetett gyermeki öröm, a kipirult, rózsás pofikák, s az izgatott szemek.*
- Igazán? Igazán megtenné, hogy sétál velem? Eszembe sem jutott a fürdőzés!
*Elfogadja a Kapitány által ajánlott kezet, belekarol, s kecses léptekkel indul a partszakasz felé.*
~Na végre!~*Gondolja megkönnyebbülten.*~Legalább erre rá tudtam beszélni.~
*Úgy tűnik, Lana megtalálta a másik legsebezhetőbb pontját. Kérdőre vonta bátorságát, kicsit lerombolta önelégedettségét. De sikerült elérnie, amit akart. Úgy látja, most jobb lenne kicsit visszavenni a stílusból, mert kezdte átlépni a határt. Így hát bűnbánó arccal a szakállas felé fordul.*
- Sajnálom, Kapitányom. Nem is tudom, mit képzeltem.
*A szégyenkező arcot viszont újra felváltja a tettetett gyermeki öröm, a kipirult, rózsás pofikák, s az izgatott szemek.*
- Igazán? Igazán megtenné, hogy sétál velem? Eszembe sem jutott a fürdőzés!
*Elfogadja a Kapitány által ajánlott kezet, belekarol, s kecses léptekkel indul a partszakasz felé.*
1555. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2015-04-08 11:17:47
Üzenet elküldve: 2015-04-08 11:17:47
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 387
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 387
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Vakmerő
//Kikötői kaland//
*Ethea hátán hideg borzongás fut végig. Most jön rá igazából, hogy miért is nem vonzotta sohasem egyetlen város sem. Ezt a féle nyüzsgést, és bűzt, ami itt terjeng, nehezen viseli. Még az újdonság ereje sem képes hatni rá olyan mértékben, hogy gondoljon arra, talán érdemes lenne egy-két napot itt eltölteni.*
~Mi a fenét akarhat ettől a borzalmas helytől a vezér?~
*Bukkan fel benne a kérdés, de a képzeletbeli válaszát sem fűzheti hozzá, hiszen Salanel épp ekkor kívánja megbeszélni a térkép részleteit. Ethea egyet ért a félvérrel. Ő is úgy emlékszik, hogy jó felé haladnak. Így aztán mennek is tovább, lassan, de biztosan közeledve azon pont felé, ahol majd a találka lesz.
Az egyik sikátor mellett elhaladva, társa épp oda pillant be, amikor a másik oldalon egy kis boltocska maszatos kirakatára és ajtajára téved tekintete.*
-Nézd.
*Szólítja meg halkan Salanelt, csak fejével biccentve a boltocska felé, melynek ajtaja mellett egy eltéveszthetetlen cégér billeg a halszagú szélben. Egy bájitalbolt. Jó kis célpont lehetne ez is. Máris olyan szemmel méri fel a környéket, amivel megállapíthatja a hely gyenge pontjait.
Ám vélhetően nem bámészkodnak sokáig, nehogy felkeltsék magukra a figyelmet, hanem tovább haladnak, maguk mögött hagyva a boltocskát. Viszont Ethea képzeletben berajzolja a helyet a térképre.
Innen távolabb, újabb érdekességen akad meg tekintete. Parányi szentély, vagy templomszerű bújik meg két szürke falú ház között. Nem olyan szép nagy, mint Artheniorban, bár összehasonlítási alapja nincs, hiszen ott sem járt még soha. De azért ez itt van, s annyit ő is tud már hallomásból, hogy az ilyen helyeken bizony őrizhetnek értékes pergameneket. Hát majd elválik.*
-Nem vágysz békére?
*Hajol közelebb társához a nyeregben, s ezúttal is csak tekintetével jelez a megfelelő irányba. Itt is épp úgy felméri a terepet a maga módján. Az épületek elhelyezkedését, az utcán járkálókat, és mindent, majd végül képzeletben ezt a helyet is berajzolja a térképre.
Persze, itt is haladnak tovább. Most már valóban nincsenek messze a találkozási ponttól.*
*Ethea hátán hideg borzongás fut végig. Most jön rá igazából, hogy miért is nem vonzotta sohasem egyetlen város sem. Ezt a féle nyüzsgést, és bűzt, ami itt terjeng, nehezen viseli. Még az újdonság ereje sem képes hatni rá olyan mértékben, hogy gondoljon arra, talán érdemes lenne egy-két napot itt eltölteni.*
~Mi a fenét akarhat ettől a borzalmas helytől a vezér?~
*Bukkan fel benne a kérdés, de a képzeletbeli válaszát sem fűzheti hozzá, hiszen Salanel épp ekkor kívánja megbeszélni a térkép részleteit. Ethea egyet ért a félvérrel. Ő is úgy emlékszik, hogy jó felé haladnak. Így aztán mennek is tovább, lassan, de biztosan közeledve azon pont felé, ahol majd a találka lesz.
Az egyik sikátor mellett elhaladva, társa épp oda pillant be, amikor a másik oldalon egy kis boltocska maszatos kirakatára és ajtajára téved tekintete.*
-Nézd.
*Szólítja meg halkan Salanelt, csak fejével biccentve a boltocska felé, melynek ajtaja mellett egy eltéveszthetetlen cégér billeg a halszagú szélben. Egy bájitalbolt. Jó kis célpont lehetne ez is. Máris olyan szemmel méri fel a környéket, amivel megállapíthatja a hely gyenge pontjait.
Ám vélhetően nem bámészkodnak sokáig, nehogy felkeltsék magukra a figyelmet, hanem tovább haladnak, maguk mögött hagyva a boltocskát. Viszont Ethea képzeletben berajzolja a helyet a térképre.
Innen távolabb, újabb érdekességen akad meg tekintete. Parányi szentély, vagy templomszerű bújik meg két szürke falú ház között. Nem olyan szép nagy, mint Artheniorban, bár összehasonlítási alapja nincs, hiszen ott sem járt még soha. De azért ez itt van, s annyit ő is tud már hallomásból, hogy az ilyen helyeken bizony őrizhetnek értékes pergameneket. Hát majd elválik.*
-Nem vágysz békére?
*Hajol közelebb társához a nyeregben, s ezúttal is csak tekintetével jelez a megfelelő irányba. Itt is épp úgy felméri a terepet a maga módján. Az épületek elhelyezkedését, az utcán járkálókat, és mindent, majd végül képzeletben ezt a helyet is berajzolja a térképre.
Persze, itt is haladnak tovább. Most már valóban nincsenek messze a találkozási ponttól.*
1554. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2015-04-08 06:55:25
Üzenet elküldve: 2015-04-08 06:55:25
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 719
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 719
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
//Kikötői kaland//
* Miközben a dülöngélő matrózokat nézi tekintete egy pillanatra Yarrodon is megpihen. Látja, hogy az emberi hasonlóképen gondolkodik. Figyel mindent és mindenkit aki csak a közelben avagy épp a távolban észrevehető.
Tekintete egy ideig ismét a pakolászó árusokon állapodik meg. Némelyik még vigyorogva az asztalon maradt áru felé is mutat de az elf csak halvány mollyal az ajkain int nemet. Nem vásárolni jött, vagy ha épp igen akkor sem ilyen cifra kelmékre vágyik.
A Vezér szavaira érdeklődve néz az üvegcsék felé, végül még egy biccentés Yarrod felé és le is szál Hópehely hátáról. Óvatosan lép a bájitaloktól terhelt polcok felé és mint a laikusok, csodálattal nézi a színeket.*
- Igazán szépek, de melyik mire jó? *kérdezi majd megpróbál valami talán a polcra ragasztott cetlit is kisilabizálni és most nem az ő olvasási tudományával van gond hanem inkább annak az írásával aki a betűket a papirosra vetette. Végül maga az árus siet a segítségére felsorolva mire jó és mutogatva az üvegcséket. Végül vállat ránt.*
- Azt hiszem egyikre sincs szükségem viszont ha ha mégis lehet, akkor egy világoszöldet megköszönnék. Sohasem lehet tudni mibe botlunk a kikötőben. *válaszol majd egy lépést hátrább lép. Akad az erszényében még néhány arany de azt inkább egy tál gyümölcssalátára költené, már ha egyáltalában ők is benéznek a lovagokat követve a Rókába.*
* Miközben a dülöngélő matrózokat nézi tekintete egy pillanatra Yarrodon is megpihen. Látja, hogy az emberi hasonlóképen gondolkodik. Figyel mindent és mindenkit aki csak a közelben avagy épp a távolban észrevehető.
Tekintete egy ideig ismét a pakolászó árusokon állapodik meg. Némelyik még vigyorogva az asztalon maradt áru felé is mutat de az elf csak halvány mollyal az ajkain int nemet. Nem vásárolni jött, vagy ha épp igen akkor sem ilyen cifra kelmékre vágyik.
A Vezér szavaira érdeklődve néz az üvegcsék felé, végül még egy biccentés Yarrod felé és le is szál Hópehely hátáról. Óvatosan lép a bájitaloktól terhelt polcok felé és mint a laikusok, csodálattal nézi a színeket.*
- Igazán szépek, de melyik mire jó? *kérdezi majd megpróbál valami talán a polcra ragasztott cetlit is kisilabizálni és most nem az ő olvasási tudományával van gond hanem inkább annak az írásával aki a betűket a papirosra vetette. Végül maga az árus siet a segítségére felsorolva mire jó és mutogatva az üvegcséket. Végül vállat ránt.*
- Azt hiszem egyikre sincs szükségem viszont ha ha mégis lehet, akkor egy világoszöldet megköszönnék. Sohasem lehet tudni mibe botlunk a kikötőben. *válaszol majd egy lépést hátrább lép. Akad az erszényében még néhány arany de azt inkább egy tál gyümölcssalátára költené, már ha egyáltalában ők is benéznek a lovagokat követve a Rókába.*
1553. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2015-04-07 20:07:25
Üzenet elküldve: 2015-04-07 20:07:25
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 747
OOC üzenetek: 33
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 747
OOC üzenetek: 33
Játékstílus: Vakmerő
//Kikötői kaland//
*A szorgos népektől olykor felbolydult méhkasra hasonlít egyes utcák képe, máskor szinte kihalt tereken haladnak át. Az őrség tagjai fel-felbukkannak, de nem nagy meglepetésre matróz kinézetű egyének keresztezik útjukat. Noha olykor kétes kinézetű tagok is felbukkannak, hogy eltűnjenek egy szűkebb kis utca sötét zegzugában.
Veszi a lapot, s egy mosoly kíséretében biccent a lánynak.
Még mielőtt nagyon behatolnának a kikötő szívébe, vagy inkább azon túl a dokkok irányába, kiszúr néhány gazdagabb kereskedőt, portékáik alapján ékszer is lehet náluk. Odaléptet lovával, s megszólítja akár az ajtajában álló köpcös férfiút.*
-Erre a szép nyakra keresek nyakláncot.
*Lényegre törő kérdés, hiszen kedvese tűkön ül, hogy végre méltó ékkővel bizonyítsa szerelmét. Egy percre még Harath azon is elgondolkodik, hogy vajon igazából is erre vágyna? Vagy legfőképpen tőle vágyta, mit ő halogatott és így fajult idáig a helyzet, hogy habár éles bevetésen vannak, mégsem tud időt szánni, hogy megbeszéljék kettőjük dolgát. Kis lelkifurdalás is kinéz, de csak egy múló pillanat erejéig. Innentől a kínálat és célszemély van fókuszban. Hamarjában feltérképezi az esetlegesen látható csecsebecséket, vagy másféle értékesebb apróságokat. De nem csak ennyit figyel meg, hanem a bolt, vagy akármi is légyen is az, hátsó megközelíthetősége, raktár, a környéken és odabent tébláboló személyek, felszerelésük, esetleges testőri mivoltuk leleplezése. Ha pedig kapnak ajánlatot, úgy párjához fordul.*
-Na, megfelel, vagy keressünk tovább?
*Az Aranyhajú pillantása már régóta sugall valami rosszat, valami általa megfejthetetlent, de mivel gondolatolvasásban nem jeleskedik, muszáj minduntalan túllépjen rajta. Pusztán megmarad benne a hiányérzet, s reméli, hogy egy ékszer valóban kárpótolja és jobb kedvre derítheti a nőstényt.*
*A szorgos népektől olykor felbolydult méhkasra hasonlít egyes utcák képe, máskor szinte kihalt tereken haladnak át. Az őrség tagjai fel-felbukkannak, de nem nagy meglepetésre matróz kinézetű egyének keresztezik útjukat. Noha olykor kétes kinézetű tagok is felbukkannak, hogy eltűnjenek egy szűkebb kis utca sötét zegzugában.
Veszi a lapot, s egy mosoly kíséretében biccent a lánynak.
Még mielőtt nagyon behatolnának a kikötő szívébe, vagy inkább azon túl a dokkok irányába, kiszúr néhány gazdagabb kereskedőt, portékáik alapján ékszer is lehet náluk. Odaléptet lovával, s megszólítja akár az ajtajában álló köpcös férfiút.*
-Erre a szép nyakra keresek nyakláncot.
*Lényegre törő kérdés, hiszen kedvese tűkön ül, hogy végre méltó ékkővel bizonyítsa szerelmét. Egy percre még Harath azon is elgondolkodik, hogy vajon igazából is erre vágyna? Vagy legfőképpen tőle vágyta, mit ő halogatott és így fajult idáig a helyzet, hogy habár éles bevetésen vannak, mégsem tud időt szánni, hogy megbeszéljék kettőjük dolgát. Kis lelkifurdalás is kinéz, de csak egy múló pillanat erejéig. Innentől a kínálat és célszemély van fókuszban. Hamarjában feltérképezi az esetlegesen látható csecsebecséket, vagy másféle értékesebb apróságokat. De nem csak ennyit figyel meg, hanem a bolt, vagy akármi is légyen is az, hátsó megközelíthetősége, raktár, a környéken és odabent tébláboló személyek, felszerelésük, esetleges testőri mivoltuk leleplezése. Ha pedig kapnak ajánlatot, úgy párjához fordul.*
-Na, megfelel, vagy keressünk tovább?
*Az Aranyhajú pillantása már régóta sugall valami rosszat, valami általa megfejthetetlent, de mivel gondolatolvasásban nem jeleskedik, muszáj minduntalan túllépjen rajta. Pusztán megmarad benne a hiányérzet, s reméli, hogy egy ékszer valóban kárpótolja és jobb kedvre derítheti a nőstényt.*
1552. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2015-04-07 12:39:50
Üzenet elküldve: 2015-04-07 12:39:50
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 324
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 324
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Kikötői kaland//
*Eddig szerencsére semmilyen balhé vagy komolyabb atrocitás nem zavarja meg a párost, így aztán nyugodtan követhetik a (remélhetőleg pontos) térkép alapján vázolt útvonalat. Salanel tekintete a szemből érkezőkön, illetve a hátulról tolakodókon kívül az épületekre is felsiklik időnként. Az izgalmasnak egyáltalán nem nevezhető sikátorokba is bepillant, a legtöbb és legváratlanabb veszély onnan érkezhet meglátása szerint. Fejben végigpörgeti a sematikus térkép ábráit és azt az útvonalat, amelyet be kell járniuk, hogy a találkaponthoz eljussanak. Egy-egy irányváltásnál, fordulónál társa véleményét is kikéri, hiszen bár a félvér olyan alaposan memorizálta a papírdarab tartalmát, amennyire csak tudta, mégsem kizárt, hogy Ethea jobban emlékszik egyes részleteire. Ha a nő is egyetért, akkor hamarosan el kell érniük azt a bizonyos találkozóhelyként megjelölt fogadót, kocsmát vagy fene tudja miként is funkcionáló "rókát" és kereshetnek a közelben egy olyan helyet, ahol feltűnésmentesen letáborozhatnak és megvárhatják, míg újra négyessé egyesül a két duó.*
*Eddig szerencsére semmilyen balhé vagy komolyabb atrocitás nem zavarja meg a párost, így aztán nyugodtan követhetik a (remélhetőleg pontos) térkép alapján vázolt útvonalat. Salanel tekintete a szemből érkezőkön, illetve a hátulról tolakodókon kívül az épületekre is felsiklik időnként. Az izgalmasnak egyáltalán nem nevezhető sikátorokba is bepillant, a legtöbb és legváratlanabb veszély onnan érkezhet meglátása szerint. Fejben végigpörgeti a sematikus térkép ábráit és azt az útvonalat, amelyet be kell járniuk, hogy a találkaponthoz eljussanak. Egy-egy irányváltásnál, fordulónál társa véleményét is kikéri, hiszen bár a félvér olyan alaposan memorizálta a papírdarab tartalmát, amennyire csak tudta, mégsem kizárt, hogy Ethea jobban emlékszik egyes részleteire. Ha a nő is egyetért, akkor hamarosan el kell érniük azt a bizonyos találkozóhelyként megjelölt fogadót, kocsmát vagy fene tudja miként is funkcionáló "rókát" és kereshetnek a közelben egy olyan helyet, ahol feltűnésmentesen letáborozhatnak és megvárhatják, míg újra négyessé egyesül a két duó.*
1551. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2015-04-06 22:06:17
Üzenet elküldve: 2015-04-06 22:06:17
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
//Kikötői kaland//
*Bár nem szeret, de tud, és meglehetősen keményen szokott alkudozni, ha már rákényszerítik. És ezek a sötét alakok - mivel nem őt, illetve birtokait szolgálják - nem érdemelnek sokat a Vashegy gazdagságából.*
- Ewangel, neked szükséged van valamire? *kérdezi az elf varázslólányt.*
- A vendégem vagy. *vagyis a klán állja a bájitalokat, hiszen ezért van: hogy védje, táplálja, erősítse tagjait, azok pedig egymást és a klánt.*
- Válassz nyugodtan. *nem tudja, hozott e magával a nőstény aranyat, vagy hogy igényt tart a Vérszövetség javaira, de ez úgyis kiderül hamar.*
- Nah. Drága. *hessenti el az egyik alkuszt, és fordul egy másikhoz, aki már közelít a megfelelő díjszabáshoz.*
- Kettőt százért. *morogja, de bár azt azt árat nem kapja meg, már közel jár.*
- Hah. Talán. *elfordul, hagyja főni a levében az árust, de a szíve mélyén érzi, hogy ennél lejjebb nem megy az ár, most már nem.*
- Yarrod, maradj éber és vigyázz az erszényedre.
*Bár nem szeret, de tud, és meglehetősen keményen szokott alkudozni, ha már rákényszerítik. És ezek a sötét alakok - mivel nem őt, illetve birtokait szolgálják - nem érdemelnek sokat a Vashegy gazdagságából.*
- Ewangel, neked szükséged van valamire? *kérdezi az elf varázslólányt.*
- A vendégem vagy. *vagyis a klán állja a bájitalokat, hiszen ezért van: hogy védje, táplálja, erősítse tagjait, azok pedig egymást és a klánt.*
- Válassz nyugodtan. *nem tudja, hozott e magával a nőstény aranyat, vagy hogy igényt tart a Vérszövetség javaira, de ez úgyis kiderül hamar.*
- Nah. Drága. *hessenti el az egyik alkuszt, és fordul egy másikhoz, aki már közelít a megfelelő díjszabáshoz.*
- Kettőt százért. *morogja, de bár azt azt árat nem kapja meg, már közel jár.*
- Hah. Talán. *elfordul, hagyja főni a levében az árust, de a szíve mélyén érzi, hogy ennél lejjebb nem megy az ár, most már nem.*
- Yarrod, maradj éber és vigyázz az erszényedre.
1550. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2015-04-06 21:21:58
Üzenet elküldve: 2015-04-06 21:21:58
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 719
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 719
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
//Kikötői kaland//
- Bájitalok. *gondolkodik el a szavakon. Eddig még sohasem használt bájitalt, nem volt rá szüksége de biztosan hasznos tud lenni, ha komoly gondok adódnak.
A Vezér leszáll a lováról de nekik nem adta parancsba, Ewangel pedig jól érzi magát egy négylábuval magasabban mint a gyalog járók. Figyeli az épp elpakoló árusokat, a gyümölcsöket kínálgatókat és a szövetárusokat is. Tekintete megpihen egy nagyobb adag bájitalt felsorakoztató pult előtt is de le nem száll, hogy megnézze mit és mennyiért kínál, inkább a távolba tekintve nézi végig a részegen dülöngélő matrózok sorát. Veszélyt egyelőre nem észlel, de a szemét továbbra is nyitva tartja.*
- Bájitalok. *gondolkodik el a szavakon. Eddig még sohasem használt bájitalt, nem volt rá szüksége de biztosan hasznos tud lenni, ha komoly gondok adódnak.
A Vezér leszáll a lováról de nekik nem adta parancsba, Ewangel pedig jól érzi magát egy négylábuval magasabban mint a gyalog járók. Figyeli az épp elpakoló árusokat, a gyümölcsöket kínálgatókat és a szövetárusokat is. Tekintete megpihen egy nagyobb adag bájitalt felsorakoztató pult előtt is de le nem száll, hogy megnézze mit és mennyiért kínál, inkább a távolba tekintve nézi végig a részegen dülöngélő matrózok sorát. Veszélyt egyelőre nem észlel, de a szemét továbbra is nyitva tartja.*
1549. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2015-04-06 16:53:02
Üzenet elküldve: 2015-04-06 16:53:02
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
//Kikötői kaland//
*A Dokkok piaca nappal nyüzsgő forgatag lehet, de este már jóval kevesebben vannak, és sokkal célzatosabban közlekednek a pallókon.*
- Terveim szerint üvegcséket, bájitalokat. *válaszolja az elf mágusnak, de még ő maga sem tudja biztosan.*
- Legyen nyitva a szemetek. *dörmögi társainak, mert ilyenkor már nem tűnik olyan barátságosnak és biztonságosnak a dokkok labirintusa. Útja a bájitalokkal házaló kufárokhoz vezet, hogy megtekintse portékájukat, és főleg a díjszabást: ha Eriel komolyabb és jobb ajánlatot tud tenni nekik, akkor a Kikötő kereskedői nem látnak egyet sem a Thargok aranyából. Pedig aranyból van elég Amon Ruadhon.*
~ Alig másfél év... még annyi sem. ~ *gondolkozik el, sorra véve, hogy mi mindent vittek véghez e rövid idő alatt. Közben lováról is leszáll, kötőféken vezetve maga mellett, Ewangelre és Yarrodra bízva az őrködés és figyelés kényes műveletét.*
*A Dokkok piaca nappal nyüzsgő forgatag lehet, de este már jóval kevesebben vannak, és sokkal célzatosabban közlekednek a pallókon.*
- Terveim szerint üvegcséket, bájitalokat. *válaszolja az elf mágusnak, de még ő maga sem tudja biztosan.*
- Legyen nyitva a szemetek. *dörmögi társainak, mert ilyenkor már nem tűnik olyan barátságosnak és biztonságosnak a dokkok labirintusa. Útja a bájitalokkal házaló kufárokhoz vezet, hogy megtekintse portékájukat, és főleg a díjszabást: ha Eriel komolyabb és jobb ajánlatot tud tenni nekik, akkor a Kikötő kereskedői nem látnak egyet sem a Thargok aranyából. Pedig aranyból van elég Amon Ruadhon.*
~ Alig másfél év... még annyi sem. ~ *gondolkozik el, sorra véve, hogy mi mindent vittek véghez e rövid idő alatt. Közben lováról is leszáll, kötőféken vezetve maga mellett, Ewangelre és Yarrodra bízva az őrködés és figyelés kényes műveletét.*
1548. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2015-04-06 10:28:23
Üzenet elküldve: 2015-04-06 10:28:23
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 719
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 719
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
//Kikötői kaland//
* Ezek szerint hárman maradtak. Ezen az elf is meglepődik hisz az imént még itt hunyorgott az arannyal futtatott szemű és ha Yarrod bele nem szól ő kapta volna a gyakorló mágiát. Legyen. Úgy tűnik sürgős dolga akadt és már csak a felverődő port láthatják a nyomukban. A varázslat mindenképpen sikerült és feddőn fordúl a szőke férfi felé.*
- Nem rohadt, nincs benne semmi gonosz amíg jó kezekben van bár *mondja és elmosolyodik* azt hiszem nem örülnék egy olyan anyósnak aki mindig a gondolataimban vájkál.
* Az elterelő gondolatok hamar véget érnek és besorol a menetbe a Dokkok felé.*
- Mit vásárolunk? *kérdezi érdeklődve ha már a piacról hall. Különösebb tervei nincsenek, számára mindig fölösleges nagyzolásnak tűnt távolról érkezett különleges kelméket venni amikor ott az erdő ami mindennel ellátja őket. Természetesen ehhez vadászok, szűcsök és más mesteremberek kellenek.*
* Ezek szerint hárman maradtak. Ezen az elf is meglepődik hisz az imént még itt hunyorgott az arannyal futtatott szemű és ha Yarrod bele nem szól ő kapta volna a gyakorló mágiát. Legyen. Úgy tűnik sürgős dolga akadt és már csak a felverődő port láthatják a nyomukban. A varázslat mindenképpen sikerült és feddőn fordúl a szőke férfi felé.*
- Nem rohadt, nincs benne semmi gonosz amíg jó kezekben van bár *mondja és elmosolyodik* azt hiszem nem örülnék egy olyan anyósnak aki mindig a gondolataimban vájkál.
* Az elterelő gondolatok hamar véget érnek és besorol a menetbe a Dokkok felé.*
- Mit vásárolunk? *kérdezi érdeklődve ha már a piacról hall. Különösebb tervei nincsenek, számára mindig fölösleges nagyzolásnak tűnt távolról érkezett különleges kelméket venni amikor ott az erdő ami mindennel ellátja őket. Természetesen ehhez vadászok, szűcsök és más mesteremberek kellenek.*
1547. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2015-04-05 21:16:49
Üzenet elküldve: 2015-04-05 21:16:49
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
//Kikötői kaland//
*A felderítők után a lovagok is levállnak a csapatról, vagyis most már csak Kagan Thargodar és szűkebb kísérete (egy huskarl és mágus) alkotja a Tharg inváziós erőt. Ezen (meg azon is, hogy tizenkét emberrel próbálkozik a Kikötő ellenében) jót mulat.*
- Végül is igen. Yarrod agya már eléggé átsült úgyis. *hagyja jóvá a próbálkozást, egyetértve a veteránnal, hogy a vezérért nagyobb kár lenne, mint érte.*
- Na? *húzza fel a szemöldökét, amikor Ewangel kinyitja a szemét, de figyelme nem a nőé, hanem Yarrod Wardmandoé. Kíváncsi a kísérlet eredményére, hogy vajon sikerült e, vagy a férfit innentől pelenkázni kell.*
*Kissé zavart Yarrod, mert Gabrienék már leléptek, de tekintete láthatóan a kolosszust keresi, ám csak Kagant találja.*
- Hát, ez elég jó. *vonja le végül a végső konklúziót, és bízik benne, hogy mindez a varázs legyűri a távolságot és a legtöbb akadályt. Lovát kissé odébb kormányozza, majd elmosolyodik.*
- Mi pedig, mint békés utazók, meglátogatjuk a Dokkok piacát. Gyertek. *int két társának, majd lassan megindul előre, a Dokkok felé. Lóval lassan halad, és elsősorban "személyes terére", meg közvetlen értékeire figyel. Lassan megy le a nap, sőt: és éjszaka a Kikötő nem egy életbiztosítás.*
*A felderítők után a lovagok is levállnak a csapatról, vagyis most már csak Kagan Thargodar és szűkebb kísérete (egy huskarl és mágus) alkotja a Tharg inváziós erőt. Ezen (meg azon is, hogy tizenkét emberrel próbálkozik a Kikötő ellenében) jót mulat.*
- Végül is igen. Yarrod agya már eléggé átsült úgyis. *hagyja jóvá a próbálkozást, egyetértve a veteránnal, hogy a vezérért nagyobb kár lenne, mint érte.*
- Na? *húzza fel a szemöldökét, amikor Ewangel kinyitja a szemét, de figyelme nem a nőé, hanem Yarrod Wardmandoé. Kíváncsi a kísérlet eredményére, hogy vajon sikerült e, vagy a férfit innentől pelenkázni kell.*
*Kissé zavart Yarrod, mert Gabrienék már leléptek, de tekintete láthatóan a kolosszust keresi, ám csak Kagant találja.*
- Hát, ez elég jó. *vonja le végül a végső konklúziót, és bízik benne, hogy mindez a varázs legyűri a távolságot és a legtöbb akadályt. Lovát kissé odébb kormányozza, majd elmosolyodik.*
- Mi pedig, mint békés utazók, meglátogatjuk a Dokkok piacát. Gyertek. *int két társának, majd lassan megindul előre, a Dokkok felé. Lóval lassan halad, és elsősorban "személyes terére", meg közvetlen értékeire figyel. Lassan megy le a nap, sőt: és éjszaka a Kikötő nem egy életbiztosítás.*
1546. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2015-04-04 20:30:05
Üzenet elküldve: 2015-04-04 20:30:05
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 104
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 104
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Kikötői kaland//
* Való igaz. Ő most marhára koncentrál, leginkább arra, hogy semmilyen hülye gondolat ne forogjon a fejében. Égő lenne. Így meg mikor meghallja Ewangel hangját a fejében, nem kicsit kerekednek el a szemei. Egy nagyon egyszerű gondolat fut át az agyán, amit Ewangel is meghallhat így ugye. Ez egy szimpla "azt a rohadt" lesz. Majd Gabrien felé fordul. *
- Ewangel azt mondta, szóljak neked, hogy támadhatsz.
* Megdörgöli zavartan szakállas képét és az elf nőcire néz, majd a vezérre. *
- Hát na, úgy látom ezzel nem lesz gond. Kicsit furcsa, meg minden, de nem érzem, hogy gondot okozott volna.
* Való igaz. Ő most marhára koncentrál, leginkább arra, hogy semmilyen hülye gondolat ne forogjon a fejében. Égő lenne. Így meg mikor meghallja Ewangel hangját a fejében, nem kicsit kerekednek el a szemei. Egy nagyon egyszerű gondolat fut át az agyán, amit Ewangel is meghallhat így ugye. Ez egy szimpla "azt a rohadt" lesz. Majd Gabrien felé fordul. *
- Ewangel azt mondta, szóljak neked, hogy támadhatsz.
* Megdörgöli zavartan szakállas képét és az elf nőcire néz, majd a vezérre. *
- Hát na, úgy látom ezzel nem lesz gond. Kicsit furcsa, meg minden, de nem érzem, hogy gondot okozott volna.
1545. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2015-04-04 12:59:05
Üzenet elküldve: 2015-04-04 12:59:05
ÚJ
![>Féllábú Jorrih [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/3154_ember_ferfi.jpg)
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 93
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 93
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
//A Szellemhajó Kincse//
* A hajó lassan kifut a kikötőből, s már nincs semmi sem előttük, csak a hatalmas és végeláthatatlan tenger, valamint kisebb-nagyobb szigetek. Csak nehogy aztán megint ugyanott kössenek ki, mint legutóbb.
A kapitány - ki abból ítélve, hogy a távozást követően sorolja fel a szabályokat tapasztaltabbnak tűnik - nekilát a szabályok ismertetésének.
Az első szabálypont talán a legneccesebb. Jorrih egyáltalán nincs hozzászokva ahhoz, hogy ő is dolgozzon. A fosztogatás még belefér, hiszen régebben sem hagyott mindent a legénységre, csak... fogalmazzunk úgy: megvárta, míg a többiek megtisztítják a terepet és ezért percekkel később szállt csak át a másik hajóra, nehogy valaki ott maradjon véletlenül a sajátján. De azért majd megpróbál dolgozni... vagy eltűnni egy sötét lyukban, ahol nem találják meg. Még nem igazán döntötte el.
A második szabály reális, talán az egyetlen olyan szabály, mely majdnem minden hajón tiltva van. Na meg nála még a szerencsejáték sem volt engedélyezett. Lehet itt sem, csak elfelejtette mondani az Ördögszem, de lehet, hogy itt szabad... Ha van rá valakinek ideje.
A harmadik pont pedig még az elsőnél is szörnyűbb. A mondat szinte úgy süvít a volt kapitány fülébe, mintha valaki végighúzná körmét - jó lassan - egy táblán. Kirázza a hideg a gondolattól, hogy a kapitányé lesz minden.
~ Itt zendülés lesz még, meglásd, Ördögszem! ~ Vigyorodik el, de arcáról hamar leül a vigyor, mert a hajó törvényeinek tisztázása után őt, meg egy másik szerencsétlent szólítják. Kissé kihúzza magát, majd mély rekedt hangján ennyit mond. *
- Szolgáltam már más hajó fedélzetén is. * Ennyi bizonyára elég, hiszen, ha volt már máshol, akkor kell, hogy legyen egy kis tapasztalata. Az mellékes, hogy ő volt eddig a kapitány, de amíg ezt nem tudja a másik, addig nem fáj neki.
Miután az valami ork nősténnyel elindul a maga részlegéhez Jorrih megfordul, s körbenéz. A legénység nagy része már el is indul az árbockosarak felé, mint a majmok, néhányan a köteleket húzzák - mindenki talál valami munkát. A féllábú elindul a hajó orra felé, mintha meglátott volna valami munkát, de valójában pont azért indul, hogy úgy nézzen ki, ameddig nem talál valójában is. Végül az egyik árbocengedő-brigádnál köteleződik el, ami elég nehéz feladatnak bizonyul, hiszen valahogy fel kell jutnia oda - a falábával együtt. Végül csak feljut, nagyjából addigra, ameddigre a vitorlák már le is vannak engedve. De nem indul el egyből lefelé, szemügyre veszi a messzi szigetek körrajzát, hogy vajon melyik lehet az a bizonyos sziget. Aztán megvonja vállát.
~ Most valami jobb helyre megyünk. Ez tele lesz kinccsel! ~
Azzal elindul le és újabb munkák után néz, lehetőség szerint megint olyannak, amihez nem kell sok mindent csinálnia, mégis úgy néz ki, mintha tenne valami hasznosat. *
* A hajó lassan kifut a kikötőből, s már nincs semmi sem előttük, csak a hatalmas és végeláthatatlan tenger, valamint kisebb-nagyobb szigetek. Csak nehogy aztán megint ugyanott kössenek ki, mint legutóbb.
A kapitány - ki abból ítélve, hogy a távozást követően sorolja fel a szabályokat tapasztaltabbnak tűnik - nekilát a szabályok ismertetésének.
Az első szabálypont talán a legneccesebb. Jorrih egyáltalán nincs hozzászokva ahhoz, hogy ő is dolgozzon. A fosztogatás még belefér, hiszen régebben sem hagyott mindent a legénységre, csak... fogalmazzunk úgy: megvárta, míg a többiek megtisztítják a terepet és ezért percekkel később szállt csak át a másik hajóra, nehogy valaki ott maradjon véletlenül a sajátján. De azért majd megpróbál dolgozni... vagy eltűnni egy sötét lyukban, ahol nem találják meg. Még nem igazán döntötte el.
A második szabály reális, talán az egyetlen olyan szabály, mely majdnem minden hajón tiltva van. Na meg nála még a szerencsejáték sem volt engedélyezett. Lehet itt sem, csak elfelejtette mondani az Ördögszem, de lehet, hogy itt szabad... Ha van rá valakinek ideje.
A harmadik pont pedig még az elsőnél is szörnyűbb. A mondat szinte úgy süvít a volt kapitány fülébe, mintha valaki végighúzná körmét - jó lassan - egy táblán. Kirázza a hideg a gondolattól, hogy a kapitányé lesz minden.
~ Itt zendülés lesz még, meglásd, Ördögszem! ~ Vigyorodik el, de arcáról hamar leül a vigyor, mert a hajó törvényeinek tisztázása után őt, meg egy másik szerencsétlent szólítják. Kissé kihúzza magát, majd mély rekedt hangján ennyit mond. *
- Szolgáltam már más hajó fedélzetén is. * Ennyi bizonyára elég, hiszen, ha volt már máshol, akkor kell, hogy legyen egy kis tapasztalata. Az mellékes, hogy ő volt eddig a kapitány, de amíg ezt nem tudja a másik, addig nem fáj neki.
Miután az valami ork nősténnyel elindul a maga részlegéhez Jorrih megfordul, s körbenéz. A legénység nagy része már el is indul az árbockosarak felé, mint a majmok, néhányan a köteleket húzzák - mindenki talál valami munkát. A féllábú elindul a hajó orra felé, mintha meglátott volna valami munkát, de valójában pont azért indul, hogy úgy nézzen ki, ameddig nem talál valójában is. Végül az egyik árbocengedő-brigádnál köteleződik el, ami elég nehéz feladatnak bizonyul, hiszen valahogy fel kell jutnia oda - a falábával együtt. Végül csak feljut, nagyjából addigra, ameddigre a vitorlák már le is vannak engedve. De nem indul el egyből lefelé, szemügyre veszi a messzi szigetek körrajzát, hogy vajon melyik lehet az a bizonyos sziget. Aztán megvonja vállát.
~ Most valami jobb helyre megyünk. Ez tele lesz kinccsel! ~
Azzal elindul le és újabb munkák után néz, lehetőség szerint megint olyannak, amihez nem kell sok mindent csinálnia, mégis úgy néz ki, mintha tenne valami hasznosat. *
1544. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2015-04-03 21:50:10
Üzenet elküldve: 2015-04-03 21:50:10
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 719
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 719
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
//Kikötői kaland//
* Figyeli az eseményeket. A vezér utasításokat ad, a lovagok ötletelnek. Ewangelt nem nagyon érdekli a dolog. Sajnos nem egy jó stratéga de talán pont ezért volna jó üzenetközvetítő. Az ő esetében nem kell attól tartani, hogy más üzenetet küld. Ha azt kapja parancsba, hogy azt mondja balra fordulj, át a hídon és eltűnsz az erdőben akkor pontosan ez is fog érkezni nem valami hasonló de mégsem. Az iménti szavakon gondolkozik, azon, hogy elsőre a Vezér elméjébe búvárkodhat de ezt úgy tűnik meggondolta Kagan mert a megbeszélés végére Gabrien lesz kitűzve célpontnak.
Mosolyogva néz a megihletődött lovagra, már épp azon van, hogy akkor jöhet a varázsige és bár nem tekinti kimondottan ismerősének a lovagot de hát itt áll előtte, mellette, szóval a közelében. Nem lehet belőle semmi gond. Ekkor szólal meg javaslatával Yarrod és ki tudja milyen oknál fogva de figyelme végül rá terelődik. Szemeit lehunyja és az alig fél órája tanult varázsigét elmormolja magában amilyen pontosan csak tudja. Ha sikerül akkor Yarrod elméjébe lép be. Egy keveset mintha hallgatózna, keresi a gondolatokat amikre rácsatlakozhat de mivel a férfi igen koncentrálhat, hogy ne mutasson ki félelmet végül lehunyt szemmel suttogja. ~Ewangel vagyok. Kérlek szólj Gabrienek, hogy támadhat.~ Nem vár választ, bár ha sikerült a varázslat akkor akár arra is képes volna, hogy Yarrod meglepett gondolatait visszamondja vezérének. Kinyitja a szemeit és várakozva néz a férfira.*
A varázsló szemét becsukja, majd elmormol egy bonyolultabb igét, melynek hatására képessé válik mentális kapcsolat (akár mentális beszélgetés, gondolatolvasás) kezdeményezésére egy általa ismert személlyel. A célpont mindenképp megérzi, hogy valaki más is hallja gondolatait, de nem tudja megmondani, hogy kicsoda. Ha a mágus kinyitja a szemét, a varázslat megszűnik.
* Figyeli az eseményeket. A vezér utasításokat ad, a lovagok ötletelnek. Ewangelt nem nagyon érdekli a dolog. Sajnos nem egy jó stratéga de talán pont ezért volna jó üzenetközvetítő. Az ő esetében nem kell attól tartani, hogy más üzenetet küld. Ha azt kapja parancsba, hogy azt mondja balra fordulj, át a hídon és eltűnsz az erdőben akkor pontosan ez is fog érkezni nem valami hasonló de mégsem. Az iménti szavakon gondolkozik, azon, hogy elsőre a Vezér elméjébe búvárkodhat de ezt úgy tűnik meggondolta Kagan mert a megbeszélés végére Gabrien lesz kitűzve célpontnak.
Mosolyogva néz a megihletődött lovagra, már épp azon van, hogy akkor jöhet a varázsige és bár nem tekinti kimondottan ismerősének a lovagot de hát itt áll előtte, mellette, szóval a közelében. Nem lehet belőle semmi gond. Ekkor szólal meg javaslatával Yarrod és ki tudja milyen oknál fogva de figyelme végül rá terelődik. Szemeit lehunyja és az alig fél órája tanult varázsigét elmormolja magában amilyen pontosan csak tudja. Ha sikerül akkor Yarrod elméjébe lép be. Egy keveset mintha hallgatózna, keresi a gondolatokat amikre rácsatlakozhat de mivel a férfi igen koncentrálhat, hogy ne mutasson ki félelmet végül lehunyt szemmel suttogja. ~Ewangel vagyok. Kérlek szólj Gabrienek, hogy támadhat.~ Nem vár választ, bár ha sikerült a varázslat akkor akár arra is képes volna, hogy Yarrod meglepett gondolatait visszamondja vezérének. Kinyitja a szemeit és várakozva néz a férfira.*
A varázsló szemét becsukja, majd elmormol egy bonyolultabb igét, melynek hatására képessé válik mentális kapcsolat (akár mentális beszélgetés, gondolatolvasás) kezdeményezésére egy általa ismert személlyel. A célpont mindenképp megérzi, hogy valaki más is hallja gondolatait, de nem tudja megmondani, hogy kicsoda. Ha a mágus kinyitja a szemét, a varázslat megszűnik.
1543. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2015-04-03 20:44:23
Üzenet elküldve: 2015-04-03 20:44:23
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 104
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 104
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Kikötői kaland//
* Nem rinyál, de meg van mindenről és mindenkiről a maga véleménye. Ő már csak ilyen. Általában ezeket meg is szokta tartani magának, csak ha valami nagyon fontos, akkor szólal meg. Nem beszédes. Ami meg Harath dolgát illeti. *
- Ennél rosszabb csak nem lesz.
* Ugye a remény hal meg utoljára. Na meg az is igaz, hogy ott van Shauri, aki bár még nem tud varázsolni, legalábbis ő nem tud róla, de elvben ért a dolgokhoz. Lelki támasznak a legjobb. Vagy ha netán mégis meghülyülne a félvér a mágiázástól, abban is csak tud segíteni. Kagan közben intézkedik, ő meg halad csendben mellette. Aztán halkan felmordul. *
- Egye medve, rajtam is kipróbálhatod azt a mágiázást, osztan akkor tudjuk, hogy miként működik. Me ha balul sülne el valami; na nem azé mert nem bízom benned Ewangel, csak hát mégis mágia; az én agyam piríthatod.
* Mert hát mégis csak itt van a vezér, ő valahogy nem nagyon örülne neki, ha valami baki folytán itt hülyülne el mellettük. Pont most. *
* Nem rinyál, de meg van mindenről és mindenkiről a maga véleménye. Ő már csak ilyen. Általában ezeket meg is szokta tartani magának, csak ha valami nagyon fontos, akkor szólal meg. Nem beszédes. Ami meg Harath dolgát illeti. *
- Ennél rosszabb csak nem lesz.
* Ugye a remény hal meg utoljára. Na meg az is igaz, hogy ott van Shauri, aki bár még nem tud varázsolni, legalábbis ő nem tud róla, de elvben ért a dolgokhoz. Lelki támasznak a legjobb. Vagy ha netán mégis meghülyülne a félvér a mágiázástól, abban is csak tud segíteni. Kagan közben intézkedik, ő meg halad csendben mellette. Aztán halkan felmordul. *
- Egye medve, rajtam is kipróbálhatod azt a mágiázást, osztan akkor tudjuk, hogy miként működik. Me ha balul sülne el valami; na nem azé mert nem bízom benned Ewangel, csak hát mégis mágia; az én agyam piríthatod.
* Mert hát mégis csak itt van a vezér, ő valahogy nem nagyon örülne neki, ha valami baki folytán itt hülyülne el mellettük. Pont most. *
1542. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2015-04-03 20:13:56
Üzenet elküldve: 2015-04-03 20:13:56
ÚJ
![>Plevaen Kadar [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/8972_sotetelf_ferfi.jpg)
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 541
OOC üzenetek: 26
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 541
OOC üzenetek: 26
Játékstílus: Vakmerő
//A Szellemhajó Kincse//
*Már megint cseberből vederbe keveredett. Ennél nagyobb bajban csak akkor lenne ha valaki felfigyelne rá és akkor a kapitány rögtön elkönyvelhetné őt mint potyautast. Ám úgy tűnik Ördögszem Truvion minden tekintetet magára vont a hajón és ez a vasfegyelem ad némi időt a mélységinek, helyzete gyors átgondolására. A legegyszerűbb eset nyilván az lenne, ha gyorsan beállna a sorba és mint a legénység része megdolgozna az életben maradásáért. Ezzel a tervvel szemben viszont erős ellenérzései vannak. Egyrészt nem örül egy ember dirigálásának, másrészt az önmaga munkára fogása sem egy olyan dolog amit szívesen vállalna. Mindenek előtt viszont nem árt ha jobban szemügyre veszi a legénységet. A nagy része kemény férfiakból áll akiket viszont a kapitány teljesen megfélemlített. Úgy százra, százötvenre tenné a legénység létszámát. A fregatt valódi mestermű viszont sok ember, ork, és törpe kell a kötelek mozgatásához, a vitorlák kifeszítéséhez. Vagyis ha a legénység nagyja meghal akkor nem fognak hazaérni. Ez nem tűnik reális veszélynek, de ritka az olyan alkalom amikor az ő élete mások életben maradásától függ. Miután ezt gyorsan végiggondolta vissza tekint a kapitányra ki ismerteti a hajó szabályait.
Ebből ő annyit szűr le, hogy Ördögszem bizony fajtájhoz mérten intelligens figura. Például a szabályokat is csak akkor ismerteti amikor már távolodnak a parttól, ráadásul értékeli a kreativitását amit a kínzások és kivégzések terén mutatott és nem tudja megállni, hogy ne díjazza azt egy széles vigyorral. Egyszerűen imádja amikor az ember saját faját írtja és fajtársait kínozza kínozza. Persze hamar megcsapja a fejét a gondolat miszerint, nem lenne e jobb valami módon minden egyes aranyat lenyúlni a bandától és megtartani saját használatra, vagy legalábbis, tíz-húsz ezer arannyal megrövidíteni a legénységet.
Mikor megszólal az ének ezt a gondolatot hamar elkergeti a fejéből és újra arra koncentrál ami előtte van. A túlélésre. Ez a hajó már nem fog visszafordulni végig fogja járni az útját, össze fogja gyűjteni a maga kincseit aztán remélhetőleg visszatér a kikötőbe. És ezt a bárkát valami módon a felszínen kell tartani, túlélni a legénységet és a kapitányt és majd utána lehet belekezdeni bármiféle trükközésbe.
Az ostorcsattogás abbamarad, helyét hamarosan felváltja az ének és a munka. Mindenki serényen dolgozni kezd és ha nem akar rövid úton, ostor alá kerülni akkor neki is dolgoznia kell. Gyorsan fel is kap egy méretének és erejének megfelelő dobozt, úgy hogy az takarja arcát a parancsnoki híd irányából, elhalad Wrengal és Quatserah mellett, majd le a fedélzet alatti raktárakba. Mikor leér leteszi az alibi dobozt és hozzálát a valódi munkának, méghozzá a raktár átnézésének. Elvonul a raktárhelyiség sötét sarkaiba oda ahol nem zavar senkit és ahol nincs is szem előtt. Egyetlen dolgot keres, patkánymérget. Tudja, hogy lennie kell mert az ilyen hajókon bizony rettentően magas ezeknek az undok rágcsálóknak a száma, már csak arra kéne rájönnie, mivel irtják őket errefelé és merre tartják azt a pár, üvegcsét esetleg hordót. De ha nem talál akkor átnézi vannak e orvosi készletek. Valami jó kis fertőtlenítő esetleg más kotyvalék. Ahhoz nem ért annyira, hisz soha sehol nem tanulta az alkímia mesterségét, így sokkal jobban örülne egy egérrel, patkánnyal, vagy koponyával jelölt kis fiolának. Sajnos hallgatózni nem tud, pedig biztos összegyűjthetne pár fontos adatot ha a legénység nem kapott volna engedélyt az éneklésre. Ha valaki lustasággal vádolná akkor nyíltan megmondja mit keres, és hogy felsőbb utasítás szerint neki kéne megetetnie a kis rágcsálókat, csak épp sehol sem találja a fiolát. Nem egy tisztességes alak, viszont nem árt ha egy darabig annak látják.*
A hozzászólás írója (Plevaen Kadar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.04.03 20:41:52
*Már megint cseberből vederbe keveredett. Ennél nagyobb bajban csak akkor lenne ha valaki felfigyelne rá és akkor a kapitány rögtön elkönyvelhetné őt mint potyautast. Ám úgy tűnik Ördögszem Truvion minden tekintetet magára vont a hajón és ez a vasfegyelem ad némi időt a mélységinek, helyzete gyors átgondolására. A legegyszerűbb eset nyilván az lenne, ha gyorsan beállna a sorba és mint a legénység része megdolgozna az életben maradásáért. Ezzel a tervvel szemben viszont erős ellenérzései vannak. Egyrészt nem örül egy ember dirigálásának, másrészt az önmaga munkára fogása sem egy olyan dolog amit szívesen vállalna. Mindenek előtt viszont nem árt ha jobban szemügyre veszi a legénységet. A nagy része kemény férfiakból áll akiket viszont a kapitány teljesen megfélemlített. Úgy százra, százötvenre tenné a legénység létszámát. A fregatt valódi mestermű viszont sok ember, ork, és törpe kell a kötelek mozgatásához, a vitorlák kifeszítéséhez. Vagyis ha a legénység nagyja meghal akkor nem fognak hazaérni. Ez nem tűnik reális veszélynek, de ritka az olyan alkalom amikor az ő élete mások életben maradásától függ. Miután ezt gyorsan végiggondolta vissza tekint a kapitányra ki ismerteti a hajó szabályait.
Ebből ő annyit szűr le, hogy Ördögszem bizony fajtájhoz mérten intelligens figura. Például a szabályokat is csak akkor ismerteti amikor már távolodnak a parttól, ráadásul értékeli a kreativitását amit a kínzások és kivégzések terén mutatott és nem tudja megállni, hogy ne díjazza azt egy széles vigyorral. Egyszerűen imádja amikor az ember saját faját írtja és fajtársait kínozza kínozza. Persze hamar megcsapja a fejét a gondolat miszerint, nem lenne e jobb valami módon minden egyes aranyat lenyúlni a bandától és megtartani saját használatra, vagy legalábbis, tíz-húsz ezer arannyal megrövidíteni a legénységet.
Mikor megszólal az ének ezt a gondolatot hamar elkergeti a fejéből és újra arra koncentrál ami előtte van. A túlélésre. Ez a hajó már nem fog visszafordulni végig fogja járni az útját, össze fogja gyűjteni a maga kincseit aztán remélhetőleg visszatér a kikötőbe. És ezt a bárkát valami módon a felszínen kell tartani, túlélni a legénységet és a kapitányt és majd utána lehet belekezdeni bármiféle trükközésbe.
Az ostorcsattogás abbamarad, helyét hamarosan felváltja az ének és a munka. Mindenki serényen dolgozni kezd és ha nem akar rövid úton, ostor alá kerülni akkor neki is dolgoznia kell. Gyorsan fel is kap egy méretének és erejének megfelelő dobozt, úgy hogy az takarja arcát a parancsnoki híd irányából, elhalad Wrengal és Quatserah mellett, majd le a fedélzet alatti raktárakba. Mikor leér leteszi az alibi dobozt és hozzálát a valódi munkának, méghozzá a raktár átnézésének. Elvonul a raktárhelyiség sötét sarkaiba oda ahol nem zavar senkit és ahol nincs is szem előtt. Egyetlen dolgot keres, patkánymérget. Tudja, hogy lennie kell mert az ilyen hajókon bizony rettentően magas ezeknek az undok rágcsálóknak a száma, már csak arra kéne rájönnie, mivel irtják őket errefelé és merre tartják azt a pár, üvegcsét esetleg hordót. De ha nem talál akkor átnézi vannak e orvosi készletek. Valami jó kis fertőtlenítő esetleg más kotyvalék. Ahhoz nem ért annyira, hisz soha sehol nem tanulta az alkímia mesterségét, így sokkal jobban örülne egy egérrel, patkánnyal, vagy koponyával jelölt kis fiolának. Sajnos hallgatózni nem tud, pedig biztos összegyűjthetne pár fontos adatot ha a legénység nem kapott volna engedélyt az éneklésre. Ha valaki lustasággal vádolná akkor nyíltan megmondja mit keres, és hogy felsőbb utasítás szerint neki kéne megetetnie a kis rágcsálókat, csak épp sehol sem találja a fiolát. Nem egy tisztességes alak, viszont nem árt ha egy darabig annak látják.*
A hozzászólás írója (Plevaen Kadar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.04.03 20:41:52
1541. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2015-04-03 16:45:21
Üzenet elküldve: 2015-04-03 16:45:21
ÚJ
![>Reknar Renor [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/611_ember-elf-felelf-sotetelf_ferfi.jpg)
Rang: Játékos
IC üzenetek: 38
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 38
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Vakmerő
//A Szellemhajó Kincse//
*Reknar miután épphogy csak felért a hajóra még mielőtt rendesen körbenézhetne, hogy hova is került a kapitány elkezdi a beszédét. Tisztelet teljesen kiegyenesedik de arcát továbbra is rejtve tartja és végig hallgatja a kapitányt. Már abból ahogy a kapitány beszél rájön, hogy talán nem a számára legideálisabb helyre került nem nagyon illik be az ő elméje a rengeteg izomagy közé. A kapitány a beszédet elkezdve a szabályokkal kezdi melyek elég egyértelműek ám talán gondot okozhatnak Reknarnak. Az első szabállyal talán gond lehet hiszen itt nem tudni mennyit ér az alkimia bár az orvoslásban is kisegíthet már ha van itt orvos mert nem olyan hajónak néz ki ahol tolerálják a gyengeséget bár ha őt felengedték akkor talán ez nem igaz. Bár ha ezek közül egyikre sincs szükség még mindig ott van két társa és a kis amulettes trükkje amivel akár el is vehetné a kapitánytól a hajóját de nincsen ilyen szándéka a kapitány nagy szerencséjére. A harccal viszont gondok lehetnek hiszen világéletében csak önvédelmet tanult Reknar és nem nagyon volt része igazi harcban, ha meg bujkálni próbálna a minimum az, hogy kidobják a hajóról. A második szabályt már könnyebben tudja betartani hiszen nincsen szándéka az ittlévők közül akárkibe is belekötni bár amilyennek kinéznek valószínűleg majd ők fognak belekötni Reknarba de ezt majd megpróbálja elkerülni. A harmadik szabály sokkal több gondozott mint a másik kettő hiszen Reknar nem a kincsekért és a gazdagságért jött hanem, hogy olyan ékszereket találjon mint amilyen Plevaen arany gyűrűje volt de talán majd elcseréli saját részesedésének egy részét egy-egy olyan ékszerre. A szabályok után a kapitány a büntetéseket mondta el amik pontosan olyanok voltak amilyenekre Reknar számított. A beszéd végeztével a kapitány rá mutat és egy falábúra amitől megkapja a lenéző tekinteteket amire számított. Mikor a kapitány abbahagyja a beszédét és a sok munkás dalolni kezd Reknar csak körbenéz, hogy mégis mi hasznát vehetik itt mielőtt megkorbácsolják lustálkodásért.*
~Már megint mibe kevertél minket?~ *Kérdi Orek miután teljesen felépült a nemrég történtekből és rájött, hogy mi is történt.
A kérdésen Reknar is elgondolkozott hiszen elég hirtelen döntött mikor látta, hogy a hajó indulna. Végül is eleinte a kikötőben lévő munkásokat kérdezgette hátha talál valamit ami segíti a kutatásban. Mivel rengeteget halott elátkozott kincsekről amik hasonlóak ahhoz amiről Plevaen beszélt mikor meglátta a hirdetést és az éppen induló hajót gyorsan felrohant gondolkodás nélkül. Viszont mivel már el kellene kezdeni-e dolgozni elkezdi szemével keresgélni a kapitányt, hogy elárulja a titkát és nehogy hasztalannak találja őt. Mivel ő elvonul egy ork lánnyal Reknar körbe sétál a hajón hátha talál valakit aki orvoshoz hátha nála tehet valamit.*
*Reknar miután épphogy csak felért a hajóra még mielőtt rendesen körbenézhetne, hogy hova is került a kapitány elkezdi a beszédét. Tisztelet teljesen kiegyenesedik de arcát továbbra is rejtve tartja és végig hallgatja a kapitányt. Már abból ahogy a kapitány beszél rájön, hogy talán nem a számára legideálisabb helyre került nem nagyon illik be az ő elméje a rengeteg izomagy közé. A kapitány a beszédet elkezdve a szabályokkal kezdi melyek elég egyértelműek ám talán gondot okozhatnak Reknarnak. Az első szabállyal talán gond lehet hiszen itt nem tudni mennyit ér az alkimia bár az orvoslásban is kisegíthet már ha van itt orvos mert nem olyan hajónak néz ki ahol tolerálják a gyengeséget bár ha őt felengedték akkor talán ez nem igaz. Bár ha ezek közül egyikre sincs szükség még mindig ott van két társa és a kis amulettes trükkje amivel akár el is vehetné a kapitánytól a hajóját de nincsen ilyen szándéka a kapitány nagy szerencséjére. A harccal viszont gondok lehetnek hiszen világéletében csak önvédelmet tanult Reknar és nem nagyon volt része igazi harcban, ha meg bujkálni próbálna a minimum az, hogy kidobják a hajóról. A második szabályt már könnyebben tudja betartani hiszen nincsen szándéka az ittlévők közül akárkibe is belekötni bár amilyennek kinéznek valószínűleg majd ők fognak belekötni Reknarba de ezt majd megpróbálja elkerülni. A harmadik szabály sokkal több gondozott mint a másik kettő hiszen Reknar nem a kincsekért és a gazdagságért jött hanem, hogy olyan ékszereket találjon mint amilyen Plevaen arany gyűrűje volt de talán majd elcseréli saját részesedésének egy részét egy-egy olyan ékszerre. A szabályok után a kapitány a büntetéseket mondta el amik pontosan olyanok voltak amilyenekre Reknar számított. A beszéd végeztével a kapitány rá mutat és egy falábúra amitől megkapja a lenéző tekinteteket amire számított. Mikor a kapitány abbahagyja a beszédét és a sok munkás dalolni kezd Reknar csak körbenéz, hogy mégis mi hasznát vehetik itt mielőtt megkorbácsolják lustálkodásért.*
~Már megint mibe kevertél minket?~ *Kérdi Orek miután teljesen felépült a nemrég történtekből és rájött, hogy mi is történt.
A kérdésen Reknar is elgondolkozott hiszen elég hirtelen döntött mikor látta, hogy a hajó indulna. Végül is eleinte a kikötőben lévő munkásokat kérdezgette hátha talál valamit ami segíti a kutatásban. Mivel rengeteget halott elátkozott kincsekről amik hasonlóak ahhoz amiről Plevaen beszélt mikor meglátta a hirdetést és az éppen induló hajót gyorsan felrohant gondolkodás nélkül. Viszont mivel már el kellene kezdeni-e dolgozni elkezdi szemével keresgélni a kapitányt, hogy elárulja a titkát és nehogy hasztalannak találja őt. Mivel ő elvonul egy ork lánnyal Reknar körbe sétál a hajón hátha talál valakit aki orvoshoz hátha nála tehet valamit.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5256-5275