Kikötő - Dokkok és kikötő
Karaktered neve: ---       Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó       Pénzed: --- arany     
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!


Üdvözlünk!

Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.

Vissza a főoldalra!
Ezen a helyszínen lehetőséged van zenét hallgatni. (3.83 MB)


Ez a helyszín a vakmerő (PvP) zónába tartozik (ld. szabályzat / Játékstílusok / 6.)!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 75 (1481. - 1500. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>

1500. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2015-03-28 20:53:19
 ÚJ
>Rätest Terold [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 117
OOC üzenetek: 50

Játékstílus: Vakmerő

* Még mindig messze van a cél, de minden lépéssel egyre közelebb, és közelebb érkezik. Aztán a fák lassanként egyre ritkásabbak lesznek, majd végleg eltűnnek. Helyüket a dokkok veszik fel. Már esteledik, csupán pár őr tesz még néhány utolsó kört. A fáklyák tüze fáradtan gomolyog, viszonylag nagy füstfelhőkkel telepítve be az amúgy elég ködös helyet.
A hely igen csendes, csupán némi lódobogás zaja rázza fel. A fehér ködben látszik, ahogyan néhány sötét alak mozgolódik - felfigyelnek a jövevényre, ki igaz általában alvilági munkákat űz, de most semmilyen rossz szándéka nincs - mit sem sejtve vezeti a lovakat a deszkákon. Néha egyik-másik állat felnyerít - talán a rossz előérzettől, talán a sűrű ködtől, talán csak a mellettük - viszonylag békésen hullámzó - víztől.
Aztán egyszer csak megáll a fiú, s körbepillant. Van egy olyan enyhe gyanúja, hogy nem most és nem itt fogja eladni a lovakat, ám könnyen meglehet, hogy "valahogyan" mégis meg fog tőlük szabadulni. Mély lélegzetet vesz, s tovább vezeti az állatokat, egészen addig, amíg az egyik sötét alakhoz nem ér. Mikor a közelébe ér nem köszön, az se, Terold sem. Egyikük sem látja a másik arcát, mindkettőjüknek csukja fedi személyazonosságukat. *
- Mid van? Méreg, ital, jósolsz, vagy mi a fene? * Teszi fel a kérdést Terold. A másik nem szólal meg továbbra sem, csupán belenyúl ruhájába, s valami löttyöt halászik elő.
Így megy ez a "beszélgetés" még pár percen keresztül, majd Terold felül a feketére, s valamivel gyorsabban - de nem vágtatva -, mint ahogyan jött indul el a kikötő felé. Kell valami szállás is. *


1499. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2015-03-28 14:13:51
 ÚJ
>Baltan Severic avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 38
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Vakmerő

~Mindenesetre, jobb hogyha először talán felmérem kicsit a terepet.~ *Fut át Baltan agyán a gondolat, ahogyan léptei egymást követik a dokkok deszkáin. Arthenior (habár eddig csak kikötőjét láthatta) igazán igéretesnek igérkezik. Otthonához képest egészen más az itteni környezet, a közeli falvak és pihenők pedig fel sem érhetnek Arthenior fejlettségéhez. Az egyetlen kérdés ami felmerül benne csupán az, hogy miért lát ennyi fegyverest az utcákon. Nem mintha bánná, vagy kételkedne a levegő városának biztonságában, csupán ennyi penge láttán bármelyik embernek kiéleződne a figyelme. Körbe pillantva, lépései megszakítása nélkül enyhén megérinti övére erősített tőrét, majd miután meggyőződött hogy az említett fegyver biztonságban van, alig észrevehetően biccent. Ha minden igaz és a térképe sem olyan ócska, akkor az erdőn keresztül átérhet a város belső részeibe. Abba a részbe, ami igazán érdekli őt. Szép kikötője bármelyik városnak lehet, azonban mégis a népesebb utcákon és füstös fogadókban alakulnak ki az igazi kalandok. Őt nem az arany, vagy a zsákmány hajtja. A hatalom pedig végképp nem! Csupán a kiváncsiság vezette ezekre a vidékekre, miután a tenger másik oldalán jószerivel már mindent látott. Sokat látott és sokat tapsztalt már, azonban Arthenior misztikus városa mindig is érdekelte őt. Gyermekkorában a Levegő városa csupán afféle tündérmesének, vagy legalábbis elérhetetlenül távoli álomnak tűnt, most pedig... Most pedig pár hétnyi utazás és kutatás után végre itt áll, sőt, minden lépéssel közelebb kerül a város szívéhez.*


1498. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2015-03-28 13:22:37
 ÚJ
>Himmo Na'lo avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 24
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Megfontolt

~ Kész labirintus. ~ * Morfondírozik magában ahogy a különböző ládák sokasága között bolyong. A nemrég kikötött hajó rakományát is serényen hordják a matrózok erre a területre. Az egyik sötét sarokban épp két ember üzletel, valószínűleg az üzlet valami illegális dolog lehet mert különben nem az árnyékban elbújva tennék. Mivel Himmo léte is az ilyen üzleteken fog múlni egy kicsit elidőzik az egyik nagy halom láda mögött és megpróbálja kihallgatni a két férfit hogy vajon miről is tárgyalnak. A matrózok zsivajától akik az árukat hordják le a hajóról sajnos nem sok mindent tud kivenni a beszélgetésből. Valami egzotikus fűszer vagy valami kábító agyagról beszélnek. Mivel egy pár munkás éppen felé tart ezért jobbnak látja ha odébb áll mielőtt még kiszúrják hogy volt ott egy leselkedő sötételf. *




1497. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2015-03-27 22:46:44
 ÚJ
>Baltan Severic avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 38
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Vakmerő

*Úgy tűnik megérkezett. A tenger mérhetetlenül sós és tiszta levegője után orra lassan újra megtapasztalja a szárazföld egyszerű és csalogató illatát. Habár a kikötő levegője alig egy fokkal változott (és itt a fok talán csak az emelkedő halszagot jelenti), mégis változást jelent számára ez a környék. Baltan a hajó korlátjának támaszkodva vizslatja a lassan közeledő dokkokat. Hetek óta nem látott már szárazföldet, csupán a hajó ringató hasában zötykölődött. Nem mintha bármi kifogása is lett volna a kabinjával kapcsolatban, azonban egy függőágy és két láda luxusa nem érhet fel egy egész városéval... És ha mesék igazak, Arthenior városa sokkal többet igér számára ennél, sokkal többet bármelyik városnál.*

*Ahogyan lába lelép a recsegő pallóról, Baltan mély levegőt vesz. Pár másodpercig csak kiélvezi, hogy nem mozog alatta a talaj. ~Ah, lássuk.~ Tekintetét végig futatja a nyüzsgő ember tömegen, majd pedig egy intéssel visszafordul a fedélzet felé.*
- Köszönöm az utat, Forghalir kapitány. Aztán vigyázzon magára!
*Az öreg, szakállas úr lassan integetve búcsúzik tőle. A kapitánnyal és legénységével eltöltött pár hét igazán felüdítő volt. Szinte teljesen kiverte fejéből Arthenior létét és a legendákat a levegő városáról, amiket annyiszor elolvasott. Nehéz elhinni, hogy valóban megérkezett. Egy gyors mozdulattal megigazítja a vállára dobott csuklyáját, majd kecses, gyors léptekkel áttör a nehéz dobozokat és hordókat cipelő matrózok között. ~Hogyha emlékezetem nem csal, a város szíve innen meglehetősen messze van. Talán elkéne töltenem egy kis időt a környéken, mielőtt blejebb merészkednék.~ A gondolatok meglepően lassan villanak fel elméjében. Azthitte, vagyis inkább abban reménykedett, hogyha szeme elé tárul Arthenior, akkor a látvány és az érzés rögtön magával ragadja majd. Habár mondhatni kicsit csalódott, nem lankad érdeklődése az idegen tereppel kapcsolatban. Ki tudja, talán Arthenior sokkal többet rejteget, mint amennyit első pillantásra felmért belőle? ~Ebben nem kételkedem.~*


1496. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2015-03-27 15:51:33
 ÚJ
>Leilana Mereth avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 30
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Vakmerő

//Jeges veszedelem//

*Igazán csalódott képet vág, amikor a férfi nem egyezik bele csábító ajánlatába. Valójában sejti, hogy a szakállas fél, látszik az arcán. Meg a mozdulatain.*
~Mit tehetett, ami miatt így rejtőzködik? Fél kimozdulni a hajóból.~
*Nem töpreng ezen sokat, hiszen ez már a Féllábú dolga. Így hát eljátssza, hogy beveszi a másik dumáját, de azért még unszolja egy kicsit.*
- Ó, maga hősies Kapitány! Olyan kötelességtudó! Nem akarom, persze, hogy nem akarom elrángatni. Biztosan van fontosabb dolga...
*A monológ végére egy kicsit elszontyolodik, szája széle lekonyul, s szemeit szomorúan lesüti.*
- Hogy mire gondoltam? Ha nem megyünk oda, elmondani sem érdemes...
*Rövid szünetet tart. Majd íriszeit újra a Kapitányra szegezi.*
- Hááát... Tulajdonképpen úgy tudom, hogy van a közelben valamilyen rom. Engem vonzanak a kísérteties helyek.
*Reménykedve néz a társára. Ha mégis beleegyezne, gyerekjáték lenne ártalmatlanná tenni. Ha nem, itt kell elintéznie.*
- Ha nem ismerném, azt hinném... sóval... khm... azt hinném, hogy fél. De ez elég nevetséges gondolat, igaz?

A hozzászólás írója (Leilana Mereth) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.03.27 15:51:57


1495. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2015-03-23 15:26:30
 ÚJ
>Esyae Rugarth avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 179
OOC üzenetek: 4

Játékstílus: Megfontolt

* Nem volt nehéz rájönni, hogy a hajó kikötőt. Hajós nép lévén, volt már szerencséje, megélni néhány lehorgonyzást. Semmihez nem hasonlítható érzést. Mindenki ismeri, aki utazott már hajón. S ha mégsem, hát az előtte elharsanó vezérlő kiáltásokat, siető lépteket a fedélzeten. Felkapja, hátizsákját a vállára, s maga előtt vezetve a kis kuktát, becsukja maga mögött, az ajtót. Utoljára még hátra néz, hisz minden mást, mit nem tett el a zsákba otthagyott. Elég fizetség lesz a kapitánynak, a segítségéért, hisz akad benne jó néhány értékes dolog. Felsétál a fedélzetre, szemeit bántja a szikrázó napsütés, a homályos szoba után. *
- Hát megérkeztünk kisasszony. Szólok a matrózoknak, hogy hozzák fel a holmiját.* jelenik is meg a kapitány, a fedélzet feljárónál, nem sokkal az után, hogy kilép. Látszik az arcán a meglepetés, hisz ebben a pár napban, nem igen járt idefent, s ha mégis, nem volt semmi arra utaló jel, hogy ő bármiféle kardforgató lenne.*
- Igazán köszönöm, hálás vagyok a segítségéért és az életemért. Ön nélkül, már valószínűleg a halak lakmároznának belőlem. S nem szükséges, amire szükségem, van, az mind elfér ebben itt. A többi marad, tegye pénzzé, s ossza szét az emberi között. * mosolyodik el, s mikor a holmijáról esik szó, a vállán lévő zsákra pillant.*
- S még valami? Hol találhatok itt valami szállást, s meleg ételt? * néz a szürke szempárba, mely még mindig csodálkozva figyeli.*
- Hát nem messze itt, van egy fogadó a Rumos Rókalyuk. És igazán köszönöm, a nagy lelkűségét, mely a hm… fizetséget illeti.* az útba igazítást, kezeivel teszi teljessé, mikor a hely irányába mutat. Majd a háta mögé helyezi a kezeit, s enyhén fejet hajt. Esyae búcsúzás képen biccent, aztán a leeresztett hajóhídon elindul, egy új élet felé. Fogalma sincs, mit fog kezdeni magával, mit fog csinálni. De először szállást kell keresnie magának, s ha ez meg van, akkor ráér gondolkodni ezen. Itt minden új lesz számára, melyet meg kell ismernie, szoknia. De bizakodóan tekint a jövőbe, de nem fogja elfelejteni soha, hogy honnan jött. Tétovasága elillan, ahogy talpa a szárazföldet éri, s határozott léptekkel, vegyes ámulattal indul meg a Rumos Rókalyuk felé.*



1494. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2015-03-21 17:56:42
 ÚJ
>Himmo Na'lo avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 24
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Megfontolt

* Mikor az orrát megtölti a sós tenger és a jellegzetes halszag összekeveredett bűze, önkéntelenül is az orra elé teszi kezét. *
- Fúj. -
* Tör ki belőle önkéntelenül. Nem mondhatni finnyásnak de ezt a szagot nem kedveli. Fintorogva és émelyegve megy át a kikötőn. Egy kicsit jobban szétnéz hogy azért legyen kép a fejében a helyről. Ahogy nézelődik épp befut egy több árbocos hajó. Matrózok ugrálnak le a fedélzetről hogy kötelekkel rögzítsék a nagy tutajt. * ~ Hogy tudnak ezek napokig, vagy hetekig a vízen élni. ~




1493. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2015-03-21 15:24:47
 ÚJ
><b style='color:#c03010'>Mesélő (inaktív)</b> avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Mesélő
IC üzenetek: 216
OOC üzenetek: 24

Játékstílus: Szelíd

//Jeges veszedelem//

*A Kapitányt megilletődésre bírja a felvetés, noha a csók mámorában bármire képes lenne rábólintani. Majdnem bármire... A csábító ajánlat ellenére azért akárhova mégsem menne el, akkor sem, ha épp egy ilyen bájos pipi könyörög neki.*
- Nincs ellenemre a vad kaland, kedvesem, de attól tartok nem mindegy, hogy hol. Messzire igazán nem mennék szívesen, tudja, drága Leila, ha itt valakinek szüksége van rám, készenlétben kell lenni. *Magyarázza komoly, felelősségteljes ábrázattal, hogy elkendőzze aggodalmát és félelmét, mely eddig sosem engedte túlzottan távol merészkedni a Merinától. Nyilván inkább tetszeleg a komoly kapitány képében, semmint egy beszari alakéban, aki félti a vagyonát és az irháját a Kikötőben garázdálkodó tolvajoktól s elleneinek népes táborától.*
- Tehát, mondja csak el, miféle hely ötlött abba a csinos kis elméjébe? *Vigyorog a lányra sűrű bajsza és szakálla alól.*


1492. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2015-03-18 21:11:18
 ÚJ
>Rylissa Nadzyr avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 53
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Vakmerő

* Megérkezik a dokkokhoz, ahol rögtön nekimegy egy részeg matróz. Emellett meglepetésére magához húzza és a száját csókra nyitja. Nem kell több Rylnek, hogy pofán verje a szemtelen alakot, aki hirtelenjében az sem tudja, hogy mi van. Egymást méregetik egy darabig, aztán a matróznak leesik, hogy jobb ha elmegy máshová örömöt keresni. Mikor távozik az undok alak, akkor visszatér az árusok keresésébe. Egy heti élelmet kell vásárolnia,mert a Kikötőből Artheniorba egy könnyed tempóban annyi idő alatt tehető meg. Mivel nincsen lova, sem pedig egyéb eszköz, így kénytelen gyalog nekivágni. Ehhez viszont alaposan fel kell készülni, ezáltal azt a bizonyos kis pénzét teljesen felhasználja. Nagyot sóhajt, aztán reménykedik abban, hogy hamar talál magának valami foglalkozást. Szeret tevékenykedni, sosem volt az a henyélős típus. Fél órás kutakodás után megtalálja a leginkább bizalomgerjesztő alakot, akinek láthatólag friss áruval tud szolgálni. Elkölti a maradék pénzét, így a karavánba való csatlakozás kérdését teljesen elveti. Mindenféle motyóját egy nagy batyuban tartja, míg a többit egy kisebben, mint például az ételt. Az egyiket a vállára veti, míg a másikat a kezében tartja. Nem sokat álldogál pénztelenül az árus előtt, inkább megindul kifelé vezető úton erről a helyről. Néhány szembejövőtől azért a biztonság kedvéért rákérdez, hogy jó felé halad. Mivel azok készségesen válaszolnak, így nyugodt léptekkel halad új célja felé. Nem kevés cucc, amit cipelnie kell és nem igazán erőbajnok. Nőies alkata van, emellett annyi ereje van, hogy a hosszú íját ki tudja feszíteni. Úgy véli, hogy egy hét alatt simán megérkezik és utána első dolga az lesz, hogy felkeresse a kúriát. Egy nagyot fog étkezni és talán találkozik majd a rokonokkal. Most mindez csak álmodozás, ám a fő feladata az, hogy túlélje a vadont egyedül.*


1491. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2015-03-18 19:13:33
 ÚJ
>Rylissa Nadzyr avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 53
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Vakmerő

*Bíbor íriszei a végtelen kékséget nézi, ami a mai reggelen cseppet sem nyugodt. Kissé háborog, sőt a szél kissé felélénkült. Összehúzza magán a meleg kabátját, hogy ne fázzon, miközben a legénység tagjait figyeli. Egymásnak ordibálnak, de úgy tűnik számára, hogy mindenki érti a dolgát. Ez megnyugtató, mert nem szívesen fulladna vagy halna bele a vízbe. Lassan sétál a himbálózó hajón, míg végül a reggeli mellett dönt. A cipójának utolsó maradékát eszi a megmaradt szalonnával. Igen, nemes létére erre vetemedik, hogy olyan ételeket fogyasszon, mint a hajón dolgozó emberek. Nem sok pénze maradt, mikor felkészült erre a nagy utazásra. Összesen 100 arany maradt meg abból az összegből, amit sok éven át gyűjtögetett. Miért utazik ilyen sokat? Azért, hogy megtalálja egy bizonyos Arthenior városban a rokonait. Híre kélt, hogy a család főága ott él egy ideje és fel vannak virágozva. Úgy érzi, hogy hiába mellékágról való, de valamit hozzátehet a közös erőfeszítéshez. Hasznos lehet, így még sok éven át megtarthatják a hatalmukat. Az étkezés után lefekszik aludni a saját kényelmetlen kabinjában, amit szintén el kell viselnie. Ez után már csak arra ébred, hogy a kapitány kopog a kabinja ajtaján. *
- Hölgyem! Hölgyem! Megérkeztünk a Kikötőbe. * Csak ennyit szól a férfi, aztán kapitány lévén megy, hogy a további kötelességét végezze. Nincs ideje egy sötételf nemes nőt kísérgetni. Felkel az ágyából, majd összeszedi a felszereléseit, aztán lassan elhagyja a hajót. Jó hallani a zsivajgó Kikötő hangját. Emberek jönnek és mennek előtte, mert pontosan megvan mindenkinek a saját célja. Neki szintén van, ami elsősorban egy szállás lesz. Azután megkérdezi, hogy miként lehet eljutni abba a bizonyos Artheniorba. Tíz percen keresztül csak a forgatagot nézi, aztán elindul egy irányba. Reméli, hogy megfelelő helyre sikerül keverednie. Sokan megcsodálhatják őt, hiszen díszes öltözete van, emellett nem tudja elrejteni senki elől a hosszú íját és a saját készítésű nyílvesszőit. Mivel idegen ezen a helyen, így egyes emberekből kíváncsiságot, másokból utálatot, de leginkább irigységet pillant meg az íriszeikben. Különösebben nem foglalkozik velük, inkább a megjelenő cégéreket nézi. Az egyik előtt megáll, amire a következő van írva: 'Rumos Rókalyuk'. Érdekesen hangzik, ezért úgy dönt tesz egy szerencsét. Nem kell sok ahhoz, hogy az ajtóhoz lépjen és belépjen oda.*


1490. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2015-03-18 17:14:54
 ÚJ
>Leilana Mereth avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 30
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Vakmerő

//Jeges veszedelem//

*Lana felettébb örül a dolgok alakulásának, főleg akkor jön izgalomba, amikor elhagyják a Merina fedélzetét. Feszültségét egy bájos mosolyon keresztül vezeti le, majd körbenéz. A jól ismert Kikötő, ahol nevelkedett. A Hatalmas vitorlásoktól az ócska csónakszerű tákolmányokig minden megtalálható volt. A legjobb, ha egy kevésbé forgalmas helyet talál, az egyik elhanyagoltabb hajó oldalánál. Itt, a Merina környékén túlságosan sok ember járkál éberen, s hősünk nem szándékozik akasztófán meghalni. Ennél sokkal drámaibb véget képzelt.*
~Mondjuk rám eshetne egy meteorit. Az különleges halál. Vagy önként levetem magam a sziklaszirtről, s büszkén, méltóságomat megőrizve nézek szembe a halállal.~
*Mikor eljut a tudatáig, hogy a saját távozásáról gondolkodik, gyorsan elhessegeti a fejéből az egyre lehetetlenebb képeket. Most más dolga van, a halál még várhat. Jelenleg itt sétál mellette a célszemély, akit el kéne juttatnia a Féllábúnak. Lana felkapja a fejét, hogy megkeresse a legjobb helyet a férfi lefegyverezéséhez, majd eszébe ötlik egy kép, egy romos, elhagyatott kastélyról. Valami Grombar elnevezésű. Ha netalán oda tudná csalogatni a prédát, észrevétlenül ártalmatlanná tehetné. De már a hajóról való lecsábítás is kihívásnak számított. Sebaj. Egy próbát megér. Ha a másik nemet mond, megoldja ő itt is a dolgot. Lana beveti legnagyobb fegyverét, a kacérságot. Ismét megcsókolja a férfit, majd a fülébe búgja, szenvedélyesen.*
- Mondja csak! Szereti a különleges helyeket? Felötlött bennem egy szenvedélyes ötlet. Úgy gondoltam, emlékezetessé tehetnénk ezt az éjszakát. A hajókabin olyan hétköznapi! Mit szólna egy vad kalandhoz, egy elhagyatott helyen?


1489. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2015-03-15 19:36:34
 ÚJ
>Williän Ciraon avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 140
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Vakmerő

// Rinan //

*Egy kissé megijed, amikor Rinan az állkapcsa felé nyúl - hiszen épp ilyen mozdulattal kezdődött a fojtogatása is a barlangban -, azonban hamarost válnak inkább értetlenné a vonásai. Ennek ellenére a szíve továbbra is hevesen kalimpál a mellkasában.*
- Öhm... *Hiába keresi a választ, nem tud felelni a hosszú életű - valószínűleg költői – kérdésére, de azt azért ő is felfogja, hogy nem kellene annyit járatnia a száját. El is hallgat egy kis időre, megeshet, csak azért, mert barátja újabb okításban részesíti, ezúttal nem a kocsmákról, nem is a szajhákról, hanem Nadaéról meg birtokában lévő fontos dologról.
Olykor-olykor furcsa arckifejezéssel bámul Rinanra, ráncolja a homlokát, és közben töri az agyát, mégis miről lehet szó, de szerencséjére hamarost rádöbben az elf, hogy veszett ügy a normális módon megmagyarázni a közte s a Kalózkirálynő között húzódó problémákat, az új megközelítés pedig már Williän elméjében is világosságot gyújt.*
- Szóóóval... Nadaénak van cipója, amit Zaranirnak adott, pedig te éhesebb vagy? *Billenti oldalra a kobakját, miközben érdeklődő pillantásokkal várja a kérdés helybenhagyását, s talán életében most először érti meg, hogy a kimondott szavak mögött valami más jelentéstartalom húzódik. Felfogja, hogy Nadae kivételezett a szőke kalózzal, miközben ezt Rinan érdemelné meg - az elf szerint -, s ezek után a siheder is úgy gondolja, hogy jogos obszidián szemű barátjának felháborodása.
Fel is fújja az arcát dühében, hiszen Zaranir ilyen módon még csak nem is közéjük való, legalábbis ő nem a barlang lakója, akit gyakorta látni, tehát megérti a férfi haragját.
Néhány rövidke momentum erejéig a kezei között szorongatja az iránytűt mérgében, mintegy próbálva megoldást találni a problémára, aztán a hosszú fülűre emeli türkiz lélektükreit.*
- Szeretnéd, ha lefejeznénk? A mocsárlakó megtanított. *Jelenti ki halálos komolysággal, jelezvén, igen is méltánytalanságnak tartja azt, ami Rinannal történt, legyen az bármi is a valóságban.
Csak eztán kerekedik fel, hogy összegyűjtögesse a kis tallérokat, addig is tűnődik a fa meg fű problematikáján, mert nem teljesen érti, hogy lehetnének a moszatok fák, vagy épp füvek. Majdnem az egész procedúra alatt ezen töri az agyát, amikor viszont visszatér az elfhez, amannak szerencséjére elfelejti a kis talányt. Helyette boldogan zsebeli be az elismerést, szemeit behunyva néhány momentum erejéig, legalábbis addig, amíg a buksi paskolás tart.*
- Pléd, takaró, fekete köpeny, szárított hús, zöldség, olaj. Azt hiszem ennyi... *Magyarázza, megeshet, már hibásan vagy épp hiányosan, ugyanis mióta eljött a barlangból nemhogy esteledni kezd, de már jó sok idő el is telt. Az is csoda, hogy még nem múlt ki a földön a betegségének hála.*


1488. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2015-03-15 19:01:47
 ÚJ
><b style='color:#c03010'>Mesélő (inaktív)</b> avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Mesélő
IC üzenetek: 216
OOC üzenetek: 24

Játékstílus: Szelíd

//Jeges veszedelem//

*Fürkésző szemekkel vizslatja, amint a lány magára ölti kabátját, és megigazgatja magán a ruháit, majd az édes csókot elégedetten viszonozza, mintegy elkönyvelve magában, hogy ezúttal talán nem is olyan baj, hogy erőt vett magán s nem támadta le egyből a leányzót. Gondolatai szép jövőről fonódnak, amint megindulnak kifelé. Gazdagságról, csinos aráról, bár annak sem kell lennie a lánynak, elég, ha mindég mellette van. Persze romantikus indíttatások nem kínozzák a lelkét, egyszerűen egy mutatós darabot kíván maga mellé, akit az ágyban is élvezhet, s szavai sem mérgek. Bezzeg, ha tudná...*
- Mondtam, ahogy csak kívánja. Jót fog tenni a séta nekem is, mindig csak ülök, aztán még úgy elhízok, hogy kegyed menten elhagy. *Nevet fel harsányan, miközben a szobák labirintusából kijutván felsétálnak a lépcsőn, majd a kijárat felé irányulnak. Nem szívesen hagyja el a Merina fedélzetét, azonban úgy gondolja, talán a környéken nyüzsgő árusok közül vehetne valami csecsebecsét a hölgynek, hogy teljesen magához láncolhassa. Szóval végezetül hátrahagyják az őröket, s a Kikötő meghűlt, sós levegőjének ölelésében találhatják magukat.*


1487. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2015-03-15 17:34:44
 ÚJ
>Rinan Zihyris avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 122
OOC üzenetek: 3

Játékstílus: Megfontolt

//Will//

*Egyre jobban dühíti, hogy a kölyök még a pofazacskóját sem hajlandó felemelni, annyira bele van merülve az ostoba kütyübe. Ez azért több a soknál is, persze mindig is bamba volt, de azt igencsak újonnan tanulta, hogy ennyire figyelmen kívül hagyja őt. Hiába, a nevelés csak úgy elszáll, ha az elf otthagyja kis tanítványát. No, végre felemeli lomha fejét, de akkor is csak úgy szórja a butaságokat.*
- Értem, szóval tudod, csak nem tudod.
*Sóhajt fel lemondóan, és inkább elhessegeti elméjével a problémát.*
- Inkább nem tudsz, öcsi. Mintha magától mozogna a beszélőkéd...
*Közelebb hajol, majd egy váratlan mozdulattal elkapja a fiú állkapcsát, hogy közelebbről is meglesse, hátha van ott valami gonosz kis manó, ami buzgón irányítja.*
- Nincs itt semmi. Miért nem tudod akkor befogni?
*Förmed Willre, majd fújtat egyet, és annyiban hagyja a dolgot. Legyen, ha annyira ragaszkodik hozzá.*
- Miért ne utálnám? *Vonja fel a szemöldökét, tényleg elképzelni sem tudja, mit lehet egyáltalán kedvelni a férfiban.* - Csak egy gyalázatos kis pondró, egy porfészek. Hogy magyarázzam el, hogy megértsd... tegyük fel, hogy Nadae birtokában van egy számomra nagyon fontos és értékes dolog... vagy izé, annyira nem, de közben valahogy mégis. Olyan ez, mint amikor ki vagy éhezve, napok, vagy akár hetek óta nem ettél, és... már nagyon akarsz, na. Szóval a lényeg, hogy Nadae azt a dolgot annak a nyápicnak adta helyettem. És ez még a képembe is röhög... Nadae pedig direkt csinálta, előttem, hogy lássam, hogy idegesítsen, hogy az őrületbe kergessen... nem értesz semmit, ugye?
*Sóhajt fel újra a kölyökre pillantva, na igen, nem épp ő a legmegfelelőbb személy arra, hogy kiöntse neki a lelkét, szóval olyanokat, hogy át akarja venni a helyét, meg ehhez hasonló gyanút már meg se említ. Valószínűleg így is csak összezavarta őt.*
- Már megint túlkomplikálod. Az mimd fa vagy fű, csak saját névvel.
*Hihetetlen, hogy még Will is csak kötözködni tud vele, kezdi kihozni a sodrából, pedig nincs olyan sok ideje annak, hogy összefutottak. Vagy ő lett türelmetlenebb? Már épp megörülne annak, hogy a kölyök ennyire figyelmesen végighallgatta és végre teszi a dolgát, de ahogy összeszűkült tekintettel néz utána, csak lemondóan felsóhajt, beleveti magát a tömegbe és maga is elcsór pár aranyat, mondjuk igencsak más módszerrel. Zsebre tett kézzel várja a kölyköt, aki nemsokára fel is bukkan a maga ragyogó pofijával.*
- Ügyes. *Paskolja meg finoman a fejbúbját, elvégre megérdemli a dicséretet. A pénz az pénz.*
- Na mit mondtál, mit is kell vennünk?


1486. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2015-03-15 06:25:35
 ÚJ
>Quarion Amakiir Ékkővirág avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 66
OOC üzenetek: 4

Játékstílus: Megfontolt

// Az Átok//

* A fejében lévő gondolatokba belemerülve észre sem veszi hogy milyen helyre, és emberek közé keveredett. Mikor feleszmél már késő, egy csapat rossz arcú matróz veszi körül. *
- Mit akartok tőlem? -
* Teszi fel a kérdést riadtan mikor körbeveszik. Választ nem kap, csak egy hatalmas ököl csapódik az arcába válaszként. Az ütéstől a földre kerül, majd számos ütést és rúgást kap, melynek hatására elájul. Mikor magához tér minden porcikája sajog. Keresi a botját, amit elejtett, hogy könnyebben fel tudjon állni,
és ekkor jön a legnagyobb, legrosszabb felismerés. *
~Kiraboltak. ~
* Erszényét keresi, de hiába. A kezére néz, melyen gyűrűi voltak. Mindkét gyűrű hiányzik. Egy nagy sóhaj tör ki belőle. Arcán egy halvány mosoly terül el. *
~Legalább megszabadultam az Átoktól, viszont semmim sincs, ezek a tolvajok még a botomat is elvitték. Aú! Csak ne fájna ennyire mindenem. ~
* Nagy nehezen feltápászkodik, majd óvatosan elindul, hogy vagy egy gyógyítót, vagy egy kényelmes helyet találjon egy kis pihenéshez. A gyomra is korog de mivel nincs egy lyukas garasa sem, így igencsak nehézkes lesz megtöltenie üres gyomrát. *




1485. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2015-03-14 22:24:14
 ÚJ
>Williän Ciraon avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 140
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Vakmerő

// Rinan //

*A hosszú életű kérdésére eleinte olybá tűnik, hogy nem hajlandó reagálni, annyira el van merülve a szerkezet vizsgálgatásában, de aztán lassan az elfre emeli türkiz lélektükreit, s egy jelentőségteljes pillantással igyekszik megelőlegezni enyhe sértettségtől fűszerezett válaszát.*
- Persze, hogy tudom. Iránytűnek hívják. A papa sokat használta, de nem tudom, hogy működik, ő meg sose mondta el. *Meséli el korábbi, egyszerű kis életének jelentéktelen momentumát, az meg már jó kérdés, hogy ő eddig miként igazodott el a tengeren, ám a puszta szerencse mellett ott van a tény, hogy ő sosem evezett ki olyan messzire.*
- Tényleg, egyszer majd kicsónakázunk oda este, ahova egyszer mondtad? *Kérdezi felcsillanó szemekkel, amint eszébe jut a kedves kis ígéret, azonban Rinan zsörtölődő szavai egyhamar letörik a jó kedvét, és ha lehet, az eddiginél is jobban óvja a rá bízott ketyerét.*
- Hát onnét, hogyha találkoznak és elmondja neki. De én se biztos, hogy magamban tudom tartani, mert nem szeretem a titkolózást... *Magyarázza csöndesen, ezúttal már a földet kémlelve maga előtt.* Miért utálod Zaranirt? *Kíváncsiskodik, amikor viszont a természet zöldjeire vetül a téma fonala, ismét az elfre emeli érdeklődő lélektükreit.*
- És mi van a moszatokkal meg a mohával? És a bokrok? *Kérdezi, szinte már aggodalmasan, közben azon törve a fejét, mik maradtak még le a felsorolásból.* A hínár is zöld... *Teszi hozzá a számára evidens élőlényeket, hiszen a zöldellő pusztaságoknál számára ismeretesebb látvány a sekély vízben lengedező, esetleg partra vetett hínár, vagy épp a nedves sziklák és fák oldalán megtelepedett moha.
Beszéd közben viszont felfedezi a kincsforrást a földre hullajtott érmék képében, és bizony megrökönyödik, amikor Rinan ledorombolja, no meg felhúzza görnyedt állapotából.*
- Tallérokat gyűjtök. Ha leestek, az már senkinek nem kell, nem? *Értetlenkedik, mindenesetre feszült figyelemmel hallgatja végig a hosszú fülű tanácsát. A magyarázás közben el is pillant oldalra, kutakodó tekintetét az emberekre függesztve, és bár szokás szerint nem teljesen fogja fel a feladatot, azért bólint egy határozottat.*
- Rendben van! *Mosolyodik el izgatottan, majd Rinan áldásával beleveti magát a tömegbe.
Nézi az embereket, és közben azon morfondírozik, hogy miért is kellene beléjük menni, amikor viszont véletlen megüti az egyik asszonyt a vállával, és amaz lepillant rá, majd két arannyal jutalmazza a koszos képű, még korábbi könnyeitől csillogó szemű gyereket, rádöbben a lényegre. Vélhetően másképpen észre sem vennék a jelenlétét, nyilván erre akart célozni a férfi is...
Aztán eszébe jut a másik tanács, miszerint próbáljon úgy tenni, mint aki vásárol, szóval el is kezd nézelődni, olykor vágyakozva figyelve a finomnak tűnő ételeket, gyümölcsöket, és megint akad egy-két nő vagy idősebb úr, aki megszánja pénzzel. A végén már célzottan megy oda az emberekhez, hogy kérjen néhány aranyat, és alig egy fél óra alatt összeszedi az elvert pénz háromnegyedét.
Úgy gondolja, ennyi már csak elég lesz, szóval vidáman trappol vissza a helyre, ahol elváltak Rinannal, remélve, hogy barátja is ott fogja várni őt.*


1484. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2015-03-14 21:30:11
 ÚJ
>Rinan Zihyris avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 122
OOC üzenetek: 3

Játékstílus: Megfontolt

//Will//

*Számított rá, hogy a kölyök nem nagyon érti majd meg a szavainak mélységét, de egye fene, ráér még az ilyesmit felfedezni. Valamiért amúgy sem akarja nőkkel látni... jobb addig, míg nem gyakorolnak felette hatalmat. Egy első szerelem igencsak vakító tud lenni, a saját bőrén tapasztalta meg, hogy ilyenkor szinte bármire rá lehet venni az ütődötteket. Jobb nem is gondolni erre.*
- Tudod egyáltalán, mi az?
*Vonja fel a szemöldökét az iránytűre pillantva, persze ő sem tengerész, de azért evvel még ő is tisztában van, mint ahogy a csillagok és a moha is segít az irányolásban. De várjunk... tulajdonképpen Will halász, sokszor járt ki a tengerre, legalább evvel tisztában kell lennie.*
- Honnan tudná meg? Az a gyökér is az ő fajtájából való, a kalózok pedig zsugoriak és hazudoznak. Nem adnak olyat, aminek értéke van, maximum ha kifizeted, aztán álmodban visszalopják tőled. Ne bízz bennük. Legalább ebben a mocsokban ne.
*Persze napvilágra törtek a személyes érzelmek ismét, nem tetszik neki, hogy Will megvédte a férfit, és most ugyanezt teszi a holmijával is.*
- Meg aztán, amennyit idegesítettük, ha eddig nem fejezett le, már sose fog. Kárbaveszne az a sok erőfeszítés. *Vigyorog a kölyökre, és valahogy a dühösen gesztikuláló, rumos nőszemély gondolata felvidítja kissé.*
- Ami zöld, az általában fű, fa, vagy ork. Ezt jegyezd meg, Will.
*Olyan rég mondta már ki a nevét, hogy most jólesik minden mondata végére odatűzni. Egésze megható, hogy ennyire megnyugtatja a közelléte, valóban úgy érzi, hogy nem akar ismét eltávolodni tőle.*
- Te meg mit művelsz? *Sóhajt föl, mikor a kölyök hirdetni kezdi a csóróságukat. Ezt még ő sem gondolhatja komolyan...*
- Még lopni sem tudsz rendesen.
*Forgatja a szemeit, és visszarángatja a fiút valamivel kevésbé pórias helyzetbe.*
- Nézz csak körül, ahelyett, hogy a földön kutatnál... látod mennyi ember van? Ha mindenkitől elcsórsz egy-két aranyat, hamar meglesz minden, amire szükségünk van. A lényeg, hogy ne legyél feltűnő, egyszerűen mintha vásárolnál, a nagyobb tömegekben ha nekik ütközöl, se vesznek észre. Amúgy is apró vagy, testhezálló feladat. Na, menj!
*Biztatja a kölyköt, és még meg is tolja kissé hátulról, mielőtt magának keresne prédát.*


1483. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2015-03-14 18:04:29
 ÚJ
>Williän Ciraon avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 140
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Vakmerő

// Rinan //

*Az apró kis megjegyzésre a homlokát ráncolja, mert nem igazán érti, hogy mit szeretett volna vele kifejezni Rinan, azonban hamarost túllendül a világmegváltó kérdésen, s inkább a kezei között forgatott ketyerét vizslatja tovább, mintha attól legalábbis megérthetné működésének mibenlétét. Ám ez nem következik be, és miután az obszidián tekintetű is ismét megszólal, rá emeli korábbi gondolataitól még ködös lélektükreit.*
- Dehogy adjuk! Azt mondta, hogy Nadaénak kell odaadni, és ha nem tesszük, akkor mérges lesz ránk. Én nem akarom, hogy mérges legyen Nadae... *Magyarázza aggodalmasan, s egyúttal védelmezően ölelve magához az iránytűt. Szeretne Rinan kedvére tenni, azonban sejti, hogy a sikertelen bevásárló körútja után, ha még ez a sunnyogás is napvilágot lát, akkor minimum a fejüket fogja venni a Rumos Királynő, erre pedig úgy véli, hogy egyiküknek sincsen szüksége. Ha eléggé körmönfont lenne, akár ki is használhatná az iránytűt, például hazudhatná, hogy cserébe Zaranir elkérte a kétszáz aranyat, vagy, hogy meglopták út közben, de ilyesmi az eszébe sem jut. Szóval a legfontosabbnak azt tartja, hogy az iránytű is megmaradjon, és valamit azért a barlangba is vigyenek a felsorolt vásárolni valók közül. Már csak az a kérdés, hogyan…*
- Igen... Ork? *Vonja fel az egyik szemöldökét, mert neki meggyőződése, hogy zöldbőrűt mondott, noha megeshet, erre már szó is leledzik a köztudatban, amit megint csak ő nem ismer. Mindenesetre a többire bólogat, hiszen helytálló a férfi visszamondása, még ha valójában magában számolgat, és nem Williännak mondja fel az elhangzottakat.
Az utána következő dicséretre azonban elmosolyodik, a kis kobakpaskolást pedig kimondottan élvezi, újra átélve azokat a szép napokat, amikor gondmentes barátságban halásztak, vagy lopták a napot Rinannal.*
- Akkor jó! *Mosolyogja vidáman, de amint ismét a fejébe ékelődik a jelen megoldandó problémája, gondterhelté válik az arca.* Szerinted honnan tudnánk szerezni olyan sárga tallérokat? *Kérdezi, miközben haladnak elfelé a piactól, de még nem annyira, hogy megszabaduljanak az embertömegtől. S épp, hogy kimondja a kérdést, lepillantva a földre meg is lát néhány koszos érmét. Vélhetően a vásárlók ejtették el fizetés közben, Will viszont egy percet sem habozik felkapkodni őket.*
- Nézd! Biztos van több! *Mondja fellelkesülten, és most már szándékkal kezdi kutatni pillantásaival a talajt, hátha fellel még néhány aranyat.*


1482. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2015-03-14 14:10:46
 ÚJ
>Rinan Zihyris avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 122
OOC üzenetek: 3

Játékstílus: Megfontolt

//Will//

*Belegondolva valóban elfelejtette közölni, hogy tulajdonképpen miért is közeledett halálos fenyegetéssel a kalóz felé, de az nyilván tisztában volt vele, elvégre ő sem kérdezett vissza, sőt, könnyedén láthatta, vagy hallhatott róla Nadae által. Már ha az a belülről szőke nőszemély egyáltalán megemlíti őt valaha is távollétében. Meglehet, hogy mélyebb nyomot kellett volna hagynia a lányban... persze még mindig megteheti. Még semmi sincs elveszve. Meg aztán az is lehet, hogy ő hibázott, amikor érzelmeket sejtett saját vonzalma mögé. Lehet, hogy tudat alatt romantikus lélek volna? Nos, ez már nem igen fog kiderülni, pláne, hogy érezhetően (és láthatóan) az a cafka sem erre vágyik, hát majd megkapja, amit akar.
De először is ideje, hogy végre egy kicsit kezelésbe vegye a kölyköt, ugyanis az utóbbi időben sikeresen eltávolodtak egymástól.*
- Ez nem lep meg. Tőled nem is várják el, bongyori.
*Sóhajt fel, miközben lassú léptekkel indul meg a piactól egyre csak távolodva. Ami azt illeti, szívesen kisegítené a gyerkőcöt, csak épp az a helyzet, hogy jómaga is jócskán le van égve. A fiú váratlan és szótlan ölelése egy pillanatra meglepi, de végül halvány mosoly kúszik fel az arcára, ahogy viszonozza.*
- Talán eladhatnánk azt a szarságot, hátha valamelyik árus ad érte pár aranyat. Ahogy elnézem, nem tűnik valami drága mulatságnak.
*Még ha esetleg egy kereskedőtől vagy egy lovagtól zsebelték volna be, de nem, az az utolsó kis zsugori biztosan nem adna ki a kezéből semmi értékeset. Ennyit azért még ő is tud a kalóznépségről.*
- Na mit szólsz? Amiről nem tud, azt Nadae se bánja.
*Vigyorog sunyin Willre, és újabb nosztalgia rengeteg fut át az agyán, oly sokat rontott már ezen a patyolátlan lelkű fiún.*
- Szóval egy nő, egy farkas, meg egy ork? *Számolja az újdonságokat hangosan, és valószínűleg fontossági sorrendben, noha ezt nem említi. Némileg felkavarják a zavarosan elhangzott homályos információk, de azt még ő is megállapítja, hogy a kölyök nem tudja, hogy álljon hozzá. Ahhoz képest, hogy annak a nyamvadt idegennek minden titkukat vidáman kiteregette, előle mintha titkolni akarna valamit.*
- Kezdesz fejlődni, Will. *Jegyzi meg vigyorogva, majd elgondolkodva pillant fel az égre.*
- Attól ne félj. *Pillant a fiúra, és finoman meglapogatja a fejbúbját.* - Ennyire nem egyszerű megszabadulni tőlem.


1481. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2015-03-11 10:39:10
 ÚJ
><b style='color:#c03010'>Mesélő (inaktív)</b> avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Mesélő
IC üzenetek: 151
OOC üzenetek: 48

Játékstílus: Szelíd

//Az átok//

*Quarion Amakiir Ékkővirág fölöslegesen pazarolja az idejét azzal, hogy a régmúltbéli élettörténetek ismerője után kutat, mert aligha van élő ember ezen a földön aki tudná, hogy megszámlálhatatlan esztendővel ezelőtt mi történt az artheniori erdőben.
Amíg egysíkú gondolatai közt tengődik és élvezi az Átok hihetetlen kedvességét észre sem veszi, de gyanúsabbnál gyanúsabb alakok közé keveredik. Valahol a dokkok közelében járhat mikor egy matrózokból, még inkább csempészekből álló banda kifosztja.
Alaposan helyben hagyják és minden felszerelését és pénzét elveszik beleértbe az elátkozott gyűrűt is.
Bölcs öreg helyett inkább egy gyógyítót kellene felkeresnie, mert szerzett sérülései ellátásra szorulnak..*


1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5234-5253