Kikötő - Dokkok és kikötő
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
| Tenger és szigetek (új) Kikötői erdőség (új) Csatornarendszer (új) | Dokkok és kikötő | Lakónegyed (új) Vámház (új) Világítótorony (új) |  |
1360. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2014-12-25 03:23:56
Üzenet elküldve: 2014-12-25 03:23:56
ÚJ
![>Dreim Toran [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](https://www.lanawin.hu/forum_ic/kepek/noavatar.jpg){kind=avatar}
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 15
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 15
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
*Leszáll a hajóról, végignéz az artheniori kikötőben fogadók után kutatva.*
~Lehet, hogy inkább a városon belül keresek magamnak szállást. Nincs vesztegetni való időm~
*Elindul végig a kikötőn, végignézve mindent, és mindenkit. Elgondolkozik, hogy vajon igaz-e a hír, amit a bajtársairól hallott. Egy percre megáll... csend*
~Lehetetlen, hogy ilyen hosszú utat tettem meg azért, hogy végül a kétségeim miatt feladjam a célomat.~
*Megmarkolja nyakláncát, ami az egyetlen megmaradt ereklye, ami a családjától származik. Újra elindul. Nem törődve a kételyeivel, elindul a város főtere felé, miközben a családját kiirtó három sötételf nevét ismétli magának.*
~Drem, Tamrol, Helmér. Drem, Tamrol, Helmér.~
~Lehet, hogy inkább a városon belül keresek magamnak szállást. Nincs vesztegetni való időm~
*Elindul végig a kikötőn, végignézve mindent, és mindenkit. Elgondolkozik, hogy vajon igaz-e a hír, amit a bajtársairól hallott. Egy percre megáll... csend*
~Lehetetlen, hogy ilyen hosszú utat tettem meg azért, hogy végül a kétségeim miatt feladjam a célomat.~
*Megmarkolja nyakláncát, ami az egyetlen megmaradt ereklye, ami a családjától származik. Újra elindul. Nem törődve a kételyeivel, elindul a város főtere felé, miközben a családját kiirtó három sötételf nevét ismétli magának.*
~Drem, Tamrol, Helmér. Drem, Tamrol, Helmér.~
1359. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2014-12-24 15:10:10
Üzenet elküldve: 2014-12-24 15:10:10
ÚJ
![>Plevaen Kadar [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/8972_sotetelf_ferfi.jpg)
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 541
OOC üzenetek: 26
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 541
OOC üzenetek: 26
Játékstílus: Vakmerő
//Lánghajú Aellyrin//
*Tömeg, nyílt terep, napfény. Már megint idekint kell mozognia. Amennyire tudja végigmustrálja az itt horgonyzó hajókat, ha másért nem legalább az újdonság varázsa miatt.
Egyszer csak azon kapja magát, hogy egyedül van. A lány előrerohan az egyik kikötőhelyre ahol azonban nincs semmilyen hajó. Ő nem rohan. Továbbra is azonos sebességgel lépked, majd megáll egy jó tíz méterre a hordót ütlegelő kalóztól. Annyit sikerül leszűrnie, hogy itt ma nem fog kalózbandával találkozni, ám tovább gondolkozni nincs ideje, hiszen a lány a következő percben úgy rohan rá mint valami megvadult farkas. Próbál nem küzdeni. Újra és újra ellép a lány támadásai elől. Az erdőben, vagy egy sötét sikátorban nem habozna kardot rántani, de ha a nyílt utcán fegyvert emelne bárkire öt percen belül mindkettejüket falhoz állítanák, és van egy olyan rossz sejtése, hogy a szép és szomorú lányt tíz perc múlva már el is engednék. Muszáj lesz gyorsan elintéznie a dolgot, ráadásul úgy, hogy a lány ne sérüljön meg, vagy legalábbis, ne nagyon.
Egy óvatlanabb pillanatban megpróbálja elkapni és hátracsavarni a lány bal kezét, ha kell még saját fejét is felkínálja célpontként. A csuklya és a koponyája közt amúgy is egy jófajta acélsisak húzódik, azt ütheti amíg akarja. Aztán saját alacsony termetét felhasználva megpróbálja a földre borítani.*
*Tömeg, nyílt terep, napfény. Már megint idekint kell mozognia. Amennyire tudja végigmustrálja az itt horgonyzó hajókat, ha másért nem legalább az újdonság varázsa miatt.
Egyszer csak azon kapja magát, hogy egyedül van. A lány előrerohan az egyik kikötőhelyre ahol azonban nincs semmilyen hajó. Ő nem rohan. Továbbra is azonos sebességgel lépked, majd megáll egy jó tíz méterre a hordót ütlegelő kalóztól. Annyit sikerül leszűrnie, hogy itt ma nem fog kalózbandával találkozni, ám tovább gondolkozni nincs ideje, hiszen a lány a következő percben úgy rohan rá mint valami megvadult farkas. Próbál nem küzdeni. Újra és újra ellép a lány támadásai elől. Az erdőben, vagy egy sötét sikátorban nem habozna kardot rántani, de ha a nyílt utcán fegyvert emelne bárkire öt percen belül mindkettejüket falhoz állítanák, és van egy olyan rossz sejtése, hogy a szép és szomorú lányt tíz perc múlva már el is engednék. Muszáj lesz gyorsan elintéznie a dolgot, ráadásul úgy, hogy a lány ne sérüljön meg, vagy legalábbis, ne nagyon.
Egy óvatlanabb pillanatban megpróbálja elkapni és hátracsavarni a lány bal kezét, ha kell még saját fejét is felkínálja célpontként. A csuklya és a koponyája közt amúgy is egy jófajta acélsisak húzódik, azt ütheti amíg akarja. Aztán saját alacsony termetét felhasználva megpróbálja a földre borítani.*
1358. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2014-12-24 14:00:13
Üzenet elküldve: 2014-12-24 14:00:13
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 15
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 15
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Plevaen Kadar//
*Beszélgetés közben szép lassan kiérnek a sikátorokból a kikötő napfényes "vidékére". Aellyrin csak fél füllel hallgatja a sötételf beszédét, és fél szemmel figyel rá, hisz hajóját keresi, így nem sokat fog föl a másik beszédéből. Azonban valami baj van. A lány hiába pásztázza végig a kikötőben horgonyzó hajókat, a Sárkányszárnyat nem látja. Szeme majd kiugrik üregéből, szíve hevesen dobogni kezd, ökle összeszorul. Se szó, se beszéd otthagyja a sötételfet, és ahogy csak tud rohanni kezd arrafelé, ahol emléke szerint hajója horgonyzott, de nincs ott. Szőrén-szálán eltűnt. Dühében belerúg egyet egy otthagyott hordóba, majd miután csak annyit ér el vele, hogy megfájdul a lába, leborul rá, és ütögetni kezdi, miközben arcát könnyek áztatják.*
~Nee, a hajóóm! Miért?! Miéééért?!~
*Majd a gondolatait elüvölti hangosan is. Hajója volt egyetlen tulajdona, az otthona, úgy fáj neki, mintha karját tépték volna le, vagy ha a legjobb barátját veszítette volna el. Szomorúsága hamar átvált dühbe és elszántságba, amit valakin ki is kell töltenie, ez esetben a sötételfen. Nekirohan és esztelenül ütni-karmolni kezdi, nem törődve semmivel, de az szerencsére nem jut eszébe, hogy a fegyvereit is használja.*
*Beszélgetés közben szép lassan kiérnek a sikátorokból a kikötő napfényes "vidékére". Aellyrin csak fél füllel hallgatja a sötételf beszédét, és fél szemmel figyel rá, hisz hajóját keresi, így nem sokat fog föl a másik beszédéből. Azonban valami baj van. A lány hiába pásztázza végig a kikötőben horgonyzó hajókat, a Sárkányszárnyat nem látja. Szeme majd kiugrik üregéből, szíve hevesen dobogni kezd, ökle összeszorul. Se szó, se beszéd otthagyja a sötételfet, és ahogy csak tud rohanni kezd arrafelé, ahol emléke szerint hajója horgonyzott, de nincs ott. Szőrén-szálán eltűnt. Dühében belerúg egyet egy otthagyott hordóba, majd miután csak annyit ér el vele, hogy megfájdul a lába, leborul rá, és ütögetni kezdi, miközben arcát könnyek áztatják.*
~Nee, a hajóóm! Miért?! Miéééért?!~
*Majd a gondolatait elüvölti hangosan is. Hajója volt egyetlen tulajdona, az otthona, úgy fáj neki, mintha karját tépték volna le, vagy ha a legjobb barátját veszítette volna el. Szomorúsága hamar átvált dühbe és elszántságba, amit valakin ki is kell töltenie, ez esetben a sötételfen. Nekirohan és esztelenül ütni-karmolni kezdi, nem törődve semmivel, de az szerencsére nem jut eszébe, hogy a fegyvereit is használja.*
1357. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2014-12-24 10:40:48
Üzenet elküldve: 2014-12-24 10:40:48
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 541
OOC üzenetek: 26
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 541
OOC üzenetek: 26
Játékstílus: Vakmerő
//Lánghajú Aellyrin//
*A papról szóló történetre bólint bár szerinte az inkább a csaló kategóriába esik. Az is egy szép szakma csak túl sok fejtörést igényel amire Plevaennek nincs túl sok ideje. Tolvajra, rablóra, kalózra, szélhámosra viszont egyaránt igaz, csak akkor van keresetük ha találnak maguknak áldozatot. Ahogy kiérnek a kikötőbe már több pénztárcát lát fel alá mászkálni ám sajnos a fémsisakos városőrökből is akad már néhány. Saját bőrén kellett megtapasztalnia még a viszonylag őrizetlen helyeken is mennyire gyorsan megjelennek ezek a rohadékok. Részben ezért részben az erős napsütés miatt még inkább arcába húzza a csuklyát, közben próbál nem tudomást venni ismét megcsappant látóképességéről.*
-Párat azért kidobhatna közülük. *Amennyire tudja a mélység matrónái rendet tudtak tartani sajátjaik körében bár a módszerekről keveset hallott.* -Vagy ne emberekből toborozzon csapatot. ~Az emberek ostobák.~ *Ebben sohasem kételkedett.* ~Az elfek meg azt hiszik övék a világ.~
-Keressen pár törpét, gnómot, lecsúszott elfet. Már olyat akinek nincs elmebajos természetimádata. *Teszi még hozzá gyorsan.* -Vagy pár idomított orkot. *Saját fajáról és a félvérekről direkt nem beszélt. A lány faját eddig nem tudta megérteni. Mindig előtte állt a kérdés vajon egy ember és egy elf gyermeke, hogy lehet életrevaló. Ám láthatóan működik. Sötételfből pedig egyet sem tudna őszintén ajánlani, a nagy részük, köztük ő is elképesztően nagy szemétláda aki bárkinek átvágná a torkát.*
*A papról szóló történetre bólint bár szerinte az inkább a csaló kategóriába esik. Az is egy szép szakma csak túl sok fejtörést igényel amire Plevaennek nincs túl sok ideje. Tolvajra, rablóra, kalózra, szélhámosra viszont egyaránt igaz, csak akkor van keresetük ha találnak maguknak áldozatot. Ahogy kiérnek a kikötőbe már több pénztárcát lát fel alá mászkálni ám sajnos a fémsisakos városőrökből is akad már néhány. Saját bőrén kellett megtapasztalnia még a viszonylag őrizetlen helyeken is mennyire gyorsan megjelennek ezek a rohadékok. Részben ezért részben az erős napsütés miatt még inkább arcába húzza a csuklyát, közben próbál nem tudomást venni ismét megcsappant látóképességéről.*
-Párat azért kidobhatna közülük. *Amennyire tudja a mélység matrónái rendet tudtak tartani sajátjaik körében bár a módszerekről keveset hallott.* -Vagy ne emberekből toborozzon csapatot. ~Az emberek ostobák.~ *Ebben sohasem kételkedett.* ~Az elfek meg azt hiszik övék a világ.~
-Keressen pár törpét, gnómot, lecsúszott elfet. Már olyat akinek nincs elmebajos természetimádata. *Teszi még hozzá gyorsan.* -Vagy pár idomított orkot. *Saját fajáról és a félvérekről direkt nem beszélt. A lány faját eddig nem tudta megérteni. Mindig előtte állt a kérdés vajon egy ember és egy elf gyermeke, hogy lehet életrevaló. Ám láthatóan működik. Sötételfből pedig egyet sem tudna őszintén ajánlani, a nagy részük, köztük ő is elképesztően nagy szemétláda aki bárkinek átvágná a torkát.*
1356. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2014-12-24 07:57:28
Üzenet elküldve: 2014-12-24 07:57:28
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 15
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 15
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Plevaen Kadar//
- Hát attól függ, hogy nézzük ki a rabló. Ennyi erővel a hatalmas adományokat kikönyörgő, magát vaknak kiadó pap is, akit az egyik városban láttam, ő is rabló, hisz sokkal több adományt könyörgött ki, mint amire szüksége volt. Bár mondjuk engem is nevezhetünk tengeri rablónak, ahogy tetszik.
*Közben elindulnak a sötét sikátorokból a napfényes kikötőbe. Bár ő ezt a témát nem nagyon érti, hisz élete nagy részét hajón töltötte, és két szárazföldi rablóval találkozott, azokkal is a mai nap.*
- Hát ha néhány kegyetlen kalózzal megtámadtok egy védtelen kereskedőhajót, akkor ott pont mi vagyunk azok, akiknek nincs szükségük védelemre. Olyat meg ki látott, hogy a városőrök hajókkal portyáznak és kalózokra vadásznak a tengeren? A legénységem, hát sajnos nem túl sok kalóz képes egy nőt követni, mily sanyarú sorsom van, így a legénység elég gyakran cserélődik, a legtöbben egy-két hónapnál tovább nem bírják, hogy egy nő parancsoljon nekik. Diszkrimináció, ez felháborító. Mindenkit azért mégsem dobathatok a tengerbe, hisz akkor ki vezetné a hajót? Általában azért féken tudom őket tartani, nyugalom.
- Hát attól függ, hogy nézzük ki a rabló. Ennyi erővel a hatalmas adományokat kikönyörgő, magát vaknak kiadó pap is, akit az egyik városban láttam, ő is rabló, hisz sokkal több adományt könyörgött ki, mint amire szüksége volt. Bár mondjuk engem is nevezhetünk tengeri rablónak, ahogy tetszik.
*Közben elindulnak a sötét sikátorokból a napfényes kikötőbe. Bár ő ezt a témát nem nagyon érti, hisz élete nagy részét hajón töltötte, és két szárazföldi rablóval találkozott, azokkal is a mai nap.*
- Hát ha néhány kegyetlen kalózzal megtámadtok egy védtelen kereskedőhajót, akkor ott pont mi vagyunk azok, akiknek nincs szükségük védelemre. Olyat meg ki látott, hogy a városőrök hajókkal portyáznak és kalózokra vadásznak a tengeren? A legénységem, hát sajnos nem túl sok kalóz képes egy nőt követni, mily sanyarú sorsom van, így a legénység elég gyakran cserélődik, a legtöbben egy-két hónapnál tovább nem bírják, hogy egy nő parancsoljon nekik. Diszkrimináció, ez felháborító. Mindenkit azért mégsem dobathatok a tengerbe, hisz akkor ki vezetné a hajót? Általában azért féken tudom őket tartani, nyugalom.
1355. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2014-12-23 22:22:59
Üzenet elküldve: 2014-12-23 22:22:59
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 541
OOC üzenetek: 26
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 541
OOC üzenetek: 26
Játékstílus: Vakmerő
//Lánghajú Aellyrin//
-És még azt mondja nem rabló. *Lép párat a lány után. Miközben halkan felnevet. Nem érti mi a különbség a tengeri és a szárazföldi bandita között, igazából még hajón sem járt soha. Az egész témában annyira laikus, hogy meg is lepődik a lány kalóz voltán hiszen azokat mindig nagydarab félszemű tengeri medvéknek képzelte el akikből látott is néhányat a rumos rókalyukban.* ~Nagydarab piaagyú állatok, nem csoda, hogy egy értelmesebb nő elvezetgeti őket.~
-Azért csak vigyázzon. *Tekint vissza a sikátorba.* -A tengeren ritkák a búvóhelyek.
~És ketten sem olyan egyszerű mint egy egész kalózbandával. Ötven mérföldre a legközelebbi városőrtől.~ *Mind a szája mind a gondolatai igen magabiztosak. Ha ismerné a jeges tengeri szelet és a sós víz okozta szomjhalál fogalmát biztosan visszafogottabb lenne. Ha nem is tervez komolyabb kalóz karriert azért követi a lányt, hisz egy bizonyos szinten mégis csak kolléga és talán elleshet pár jó fogást ami még jól jöhet neki.* -Miféle alakokból áll a legénysége? *Egy pillanatra felvetül benne mi van ha csapda várja azon a hajón, de elhessegeti magától az ötletet. Ha pénzt akarnának akkor egy embert, ha rabszolgát akkor orkot környékezett volna meg. Apjától legalább ezt az egy áldást megörökölte.*
-És még azt mondja nem rabló. *Lép párat a lány után. Miközben halkan felnevet. Nem érti mi a különbség a tengeri és a szárazföldi bandita között, igazából még hajón sem járt soha. Az egész témában annyira laikus, hogy meg is lepődik a lány kalóz voltán hiszen azokat mindig nagydarab félszemű tengeri medvéknek képzelte el akikből látott is néhányat a rumos rókalyukban.* ~Nagydarab piaagyú állatok, nem csoda, hogy egy értelmesebb nő elvezetgeti őket.~
-Azért csak vigyázzon. *Tekint vissza a sikátorba.* -A tengeren ritkák a búvóhelyek.
~És ketten sem olyan egyszerű mint egy egész kalózbandával. Ötven mérföldre a legközelebbi városőrtől.~ *Mind a szája mind a gondolatai igen magabiztosak. Ha ismerné a jeges tengeri szelet és a sós víz okozta szomjhalál fogalmát biztosan visszafogottabb lenne. Ha nem is tervez komolyabb kalóz karriert azért követi a lányt, hisz egy bizonyos szinten mégis csak kolléga és talán elleshet pár jó fogást ami még jól jöhet neki.* -Miféle alakokból áll a legénysége? *Egy pillanatra felvetül benne mi van ha csapda várja azon a hajón, de elhessegeti magától az ötletet. Ha pénzt akarnának akkor egy embert, ha rabszolgát akkor orkot környékezett volna meg. Apjától legalább ezt az egy áldást megörökölte.*
1354. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2014-12-23 15:27:49
Üzenet elküldve: 2014-12-23 15:27:49
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 330
OOC üzenetek: 89
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 330
OOC üzenetek: 89
Játékstílus: Szelíd
// Khyr Kreantis //
*Lianna elmosolyodik a felvázolt kellemes képen, melybe teljesen beleélve élve magát úgy siklik a vízen, mintha tényleg madarak lennének. Hiszen a tolvajlás, ha valaki egyedül csinálja, azt csak a kényszer s a megélhetési ösztön szüli, ám ha van egy társ is, akkor az az életet bearanyozhatja, s a magányos tolvajlásba a szivárvány összes színét beviheti.
S valóban, Lianna eléggé béna, ha dobásról van szó, így még szerencse, hogy itt van vele Khyr, aki egy eléggé szép mozdulattal hajítja fel a kampót, ami bele is akad egy deszkába, bár messze az ablaktól, de nem lehetetlen távolságban.*
- Megyek.
*Engedelmeskedik a hölgyemény rögtön a tolvajnak, majd felkapaszkodik a kötélen, mászik egy ideig, s egy ponton megáll. Elkezdi lábával ellökni magát a hajótól, majd ide-oda kezd lépkedni, míg végül olyan sebességhez nem ér, hogy szaladva el tudja kapni az ablakot.*
- Anyád!
*Kapaszkodik meg az ablak kiugrásánál, mikor is megpillantja, hogy amaz vas kerettel s keresztfával rendelkezik, ami le van lakatolva belülről, az üveg mögött.*
- Meg is lepődtem volna, ha nem lett volna bezárva!
*Szól le halkan Khyrnek, majd elengedi a kötelet, kicsit beljebb mászik, hogy felsőtestének nagy része vízszintesen legyen a kiugráson, betöri halkan az üveget, majd nadrágjának egyik zsebéből előhúz egy tolvajkulcsot, s elkezdi babrálni vele a lakatot.*
- Amíg ezt csinálom, addig gyere te is!
*Szól vissza a tolvajnak, néha kicsit meginogva, ám ekkor mindig erősen belekapaszkodik a vaskeretbe. Látja jól közben, hogy odabent igen sok láda van, egy vaskos ajtóval védve. Liannának szerencsére nem kell sok idő, s mikor Khyr nagyjából a lengésének végén tarthat, akkor mászik beljebb, majd fordul kifelé, hogy segítsen bemászni a tolvajnak. Ó, ha minden ilyen egyszerű lenne...
Mikor a hölgyemény épp meg akarna kapaszkodni, váratlanul egy halk törés hallatszik a deszkák közül, s Khyr már érezheti is, hogy zuhan lefelé! Pontosabban, zuhanna... Ha Lianna nem kapná el az utolsó pillanatban a kezét, s nem húzná fel úgy, hogy kis híján ő maga is kiesik.*
- Huhh... *csak ennyit mond, miután sikerül behúznia a tolvajt* Azt hiszem, hogy a visszajutás nem lesz éppen egyszerű, egy nagy és hangos csobbanás nem lenne túl szerencsés.
*Jegyzi meg fejvakarva, majd észbe kapva arra kezd koncentrálni, hogy bizony bejutottak! Ez hamar hatalmas vigyort szül arcára, majd színpadias mozdulattal "előreengedi" Khyrt, hogy válassza ki először ő azt a ládát, amit kifoszthatnak majd. Van itt kicsi, nagy, díszes, kevésbé szép, pár hordó... Egyszóval, van miből válogatni!*
*Lianna elmosolyodik a felvázolt kellemes képen, melybe teljesen beleélve élve magát úgy siklik a vízen, mintha tényleg madarak lennének. Hiszen a tolvajlás, ha valaki egyedül csinálja, azt csak a kényszer s a megélhetési ösztön szüli, ám ha van egy társ is, akkor az az életet bearanyozhatja, s a magányos tolvajlásba a szivárvány összes színét beviheti.
S valóban, Lianna eléggé béna, ha dobásról van szó, így még szerencse, hogy itt van vele Khyr, aki egy eléggé szép mozdulattal hajítja fel a kampót, ami bele is akad egy deszkába, bár messze az ablaktól, de nem lehetetlen távolságban.*
- Megyek.
*Engedelmeskedik a hölgyemény rögtön a tolvajnak, majd felkapaszkodik a kötélen, mászik egy ideig, s egy ponton megáll. Elkezdi lábával ellökni magát a hajótól, majd ide-oda kezd lépkedni, míg végül olyan sebességhez nem ér, hogy szaladva el tudja kapni az ablakot.*
- Anyád!
*Kapaszkodik meg az ablak kiugrásánál, mikor is megpillantja, hogy amaz vas kerettel s keresztfával rendelkezik, ami le van lakatolva belülről, az üveg mögött.*
- Meg is lepődtem volna, ha nem lett volna bezárva!
*Szól le halkan Khyrnek, majd elengedi a kötelet, kicsit beljebb mászik, hogy felsőtestének nagy része vízszintesen legyen a kiugráson, betöri halkan az üveget, majd nadrágjának egyik zsebéből előhúz egy tolvajkulcsot, s elkezdi babrálni vele a lakatot.*
- Amíg ezt csinálom, addig gyere te is!
*Szól vissza a tolvajnak, néha kicsit meginogva, ám ekkor mindig erősen belekapaszkodik a vaskeretbe. Látja jól közben, hogy odabent igen sok láda van, egy vaskos ajtóval védve. Liannának szerencsére nem kell sok idő, s mikor Khyr nagyjából a lengésének végén tarthat, akkor mászik beljebb, majd fordul kifelé, hogy segítsen bemászni a tolvajnak. Ó, ha minden ilyen egyszerű lenne...
Mikor a hölgyemény épp meg akarna kapaszkodni, váratlanul egy halk törés hallatszik a deszkák közül, s Khyr már érezheti is, hogy zuhan lefelé! Pontosabban, zuhanna... Ha Lianna nem kapná el az utolsó pillanatban a kezét, s nem húzná fel úgy, hogy kis híján ő maga is kiesik.*
- Huhh... *csak ennyit mond, miután sikerül behúznia a tolvajt* Azt hiszem, hogy a visszajutás nem lesz éppen egyszerű, egy nagy és hangos csobbanás nem lenne túl szerencsés.
*Jegyzi meg fejvakarva, majd észbe kapva arra kezd koncentrálni, hogy bizony bejutottak! Ez hamar hatalmas vigyort szül arcára, majd színpadias mozdulattal "előreengedi" Khyrt, hogy válassza ki először ő azt a ládát, amit kifoszthatnak majd. Van itt kicsi, nagy, díszes, kevésbé szép, pár hordó... Egyszóval, van miből válogatni!*
1353. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2014-12-23 15:22:01
Üzenet elküldve: 2014-12-23 15:22:01
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 15
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 15
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Plevaen Kadar//
- Hogy mivel foglalkozom? Hát mondhatnék mindent, kertelhetnék, de maga nem olyannak tűnik, mint aki ilyennel megelégedne, szóval kimondom, kalóznak tartom szerény személyemet. Van hajóm is, ott horgonyoz a kikötőben. Tényleg, erről jut eszembe, meg kéne néznem lassan, hogy minden rendben-e a legénységgel. Szebb boltot sajnos nem ismerek, én is nemrég érkeztem a városba, mint azt sejtheti hajóval. Jut eszembe, nekem is régen jutott zsírosabb zsákmány a tengeren, és egyszer a szárazföldön is lehetne lopni. Ha megengedi csatlakozhatok önhöz? Nekem is dolgom lenne a kikötőben, körülnézhetnénk együtt.
*Azzal vidáman a kikötő felé indul, de megáll, és visszapillant a másikra, hogy mit válaszol az az ötletére. Végül is két ember nagyobb eséllyel rabol ki valamit, és a zsákmányt is csak kétfelé kell osztani.*
~Lehet, hogy kalózkodásról át kéne állnom tolvajnak itt a szárazföldön. Mondjuk azért hiányozna hajó, a legénység, a rum. Fenéket, maradok kalóz. Verd ki a fejedből az ilyen gondolatokat Aellyrin.~
- Hogy mivel foglalkozom? Hát mondhatnék mindent, kertelhetnék, de maga nem olyannak tűnik, mint aki ilyennel megelégedne, szóval kimondom, kalóznak tartom szerény személyemet. Van hajóm is, ott horgonyoz a kikötőben. Tényleg, erről jut eszembe, meg kéne néznem lassan, hogy minden rendben-e a legénységgel. Szebb boltot sajnos nem ismerek, én is nemrég érkeztem a városba, mint azt sejtheti hajóval. Jut eszembe, nekem is régen jutott zsírosabb zsákmány a tengeren, és egyszer a szárazföldön is lehetne lopni. Ha megengedi csatlakozhatok önhöz? Nekem is dolgom lenne a kikötőben, körülnézhetnénk együtt.
*Azzal vidáman a kikötő felé indul, de megáll, és visszapillant a másikra, hogy mit válaszol az az ötletére. Végül is két ember nagyobb eséllyel rabol ki valamit, és a zsákmányt is csak kétfelé kell osztani.*
~Lehet, hogy kalózkodásról át kéne állnom tolvajnak itt a szárazföldön. Mondjuk azért hiányozna hajó, a legénység, a rum. Fenéket, maradok kalóz. Verd ki a fejedből az ilyen gondolatokat Aellyrin.~
1352. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2014-12-23 14:58:47
Üzenet elküldve: 2014-12-23 14:58:47
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 541
OOC üzenetek: 26
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 541
OOC üzenetek: 26
Játékstílus: Vakmerő
//Lánghajú Aellyrin//
*Nem rabló, de ahogy a kinézetéből leszűri nem is pincérnő, a szabja alapján pedig utcalánynak se mondaná.* -Akkor mivel foglalkozik? *Ezek után már kíváncsi a lány foglalkozására, bár ha fegyverek lógnak az oldalán nyilván ő sem a békés életű városlakók közül való.
A rámutató ujj mintha vádolná valamivel, ám a lány szájából a tolvaj sem hangzik olyan rosszul, mint egy városőrtől a csavargót vagy az ingyenélőt hallani.* -Na igen. *Pillant ismét a sikátor mélyére.* -Így jár akinek többet jár a nyelve mint a kése. *Plevaen szerint ez lehetne minden második rabló sírfelirata, szinte mind ezen az egy ponton bukik meg.* -Attól tartok velem már nehezebb dolga lenne. *A gonosz mosoly egy időre visszatér arcára és fél kezét a hátán függő kardra is illeszti.* -De nem kell aggódni. Ha valakinél több az acél mint az arany azzal nem érdemes kikezdeni. *Biccent a szablya irányába.* -És igen, jó lenne ma este valami zsíros összeget szerezni. *Szemeit átvándoroltatja a szemközti falra, nem akarja tovább bámulni a lányt még akkor sem ha az árnyék nagyjából elrejti tekintetét. Szeme sarkából persze továbbra is figyel, nehogy valami kellemetlen meglepetés érhesse. Persze nem csak az illem miatt tesz így hisz amire ráterelné a beszélgetést az eléggé kínos a számára.* -Bár a kikötő még kissé új, nekem. Szóval ha netán ismer egy szebb boltot, vagy egy jól megrakott hajót... *A kikötőt remek vadászmezőnek tartotta és még mindig hisz a tengerpart nyújtotta előnyökben, mint a kevés városőr és a sok figyelmen kívül hagyott áru, de amíg nem tudja honnan és kinek az értékeit vegye el addig nem fog előrébb jutni.*
*Nem rabló, de ahogy a kinézetéből leszűri nem is pincérnő, a szabja alapján pedig utcalánynak se mondaná.* -Akkor mivel foglalkozik? *Ezek után már kíváncsi a lány foglalkozására, bár ha fegyverek lógnak az oldalán nyilván ő sem a békés életű városlakók közül való.
A rámutató ujj mintha vádolná valamivel, ám a lány szájából a tolvaj sem hangzik olyan rosszul, mint egy városőrtől a csavargót vagy az ingyenélőt hallani.* -Na igen. *Pillant ismét a sikátor mélyére.* -Így jár akinek többet jár a nyelve mint a kése. *Plevaen szerint ez lehetne minden második rabló sírfelirata, szinte mind ezen az egy ponton bukik meg.* -Attól tartok velem már nehezebb dolga lenne. *A gonosz mosoly egy időre visszatér arcára és fél kezét a hátán függő kardra is illeszti.* -De nem kell aggódni. Ha valakinél több az acél mint az arany azzal nem érdemes kikezdeni. *Biccent a szablya irányába.* -És igen, jó lenne ma este valami zsíros összeget szerezni. *Szemeit átvándoroltatja a szemközti falra, nem akarja tovább bámulni a lányt még akkor sem ha az árnyék nagyjából elrejti tekintetét. Szeme sarkából persze továbbra is figyel, nehogy valami kellemetlen meglepetés érhesse. Persze nem csak az illem miatt tesz így hisz amire ráterelné a beszélgetést az eléggé kínos a számára.* -Bár a kikötő még kissé új, nekem. Szóval ha netán ismer egy szebb boltot, vagy egy jól megrakott hajót... *A kikötőt remek vadászmezőnek tartotta és még mindig hisz a tengerpart nyújtotta előnyökben, mint a kevés városőr és a sok figyelmen kívül hagyott áru, de amíg nem tudja honnan és kinek az értékeit vegye el addig nem fog előrébb jutni.*
1351. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2014-12-23 14:11:26
Üzenet elküldve: 2014-12-23 14:11:26
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 15
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 15
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Plevaen Kadar//
*Az alak úgy tűnik egyelőre nem tervezi kirabolni a lányt, bár lehet hogy csak trükközik. Aellyrin egy finom mosoly kíséretében válaszol a megjegyzésre.*
- Hát szerintem azért amit kapott, megérdemelt egy kis kárpótlást. Nem tűnt kegyetlennek, csak kicsit szerencsétlennek. És még hogy én rabló?
*Mondja tettetett felháborodással.*
- Én békésen sétáltam a sikátorban, erre jött az a tolvaj és megpróbált kirabolni. Csak sajnos nem sikerült neki. És ha már itt tartunk. Te...
*Mutat a sötétségbe és köpenyébe burkolózó alacsony alakra.*
-...mit keresel itt éjnek évadján ebben a sötét sikátorban? Azt gondolom, hogy tolvaj vagy, de remélem kicsit udvariasabb, mint az előző.
*Kuncog a második megjegyzésen is.*
- Egyelőre az az egy sikátori sötét alak alapján, akivel találkoztam, nem vagytok túl kemény legények. Bár remélem te azért veszélyesebb vagy nála, és remélem nem kell téged is hasonló kezelésbe vennem.
*Végigméri a rablót, aki sötételfnek tűnik. Hát ezért érezte úgy, hogy jól látja őt a sötétben, és úgy tűnik nem is tévedett.*
- Te viszont nem piti tolvajnak tűnsz, mint az az előző. Valami nagy zsákmányra pályázol?
A hozzászólás írója (Lánghajú Aellyrin) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.12.23 14:12:35
*Az alak úgy tűnik egyelőre nem tervezi kirabolni a lányt, bár lehet hogy csak trükközik. Aellyrin egy finom mosoly kíséretében válaszol a megjegyzésre.*
- Hát szerintem azért amit kapott, megérdemelt egy kis kárpótlást. Nem tűnt kegyetlennek, csak kicsit szerencsétlennek. És még hogy én rabló?
*Mondja tettetett felháborodással.*
- Én békésen sétáltam a sikátorban, erre jött az a tolvaj és megpróbált kirabolni. Csak sajnos nem sikerült neki. És ha már itt tartunk. Te...
*Mutat a sötétségbe és köpenyébe burkolózó alacsony alakra.*
-...mit keresel itt éjnek évadján ebben a sötét sikátorban? Azt gondolom, hogy tolvaj vagy, de remélem kicsit udvariasabb, mint az előző.
*Kuncog a második megjegyzésen is.*
- Egyelőre az az egy sikátori sötét alak alapján, akivel találkoztam, nem vagytok túl kemény legények. Bár remélem te azért veszélyesebb vagy nála, és remélem nem kell téged is hasonló kezelésbe vennem.
*Végigméri a rablót, aki sötételfnek tűnik. Hát ezért érezte úgy, hogy jól látja őt a sötétben, és úgy tűnik nem is tévedett.*
- Te viszont nem piti tolvajnak tűnsz, mint az az előző. Valami nagy zsákmányra pályázol?
A hozzászólás írója (Lánghajú Aellyrin) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.12.23 14:12:35
1350. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2014-12-23 14:03:57
Üzenet elküldve: 2014-12-23 14:03:57
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 541
OOC üzenetek: 26
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 541
OOC üzenetek: 26
Játékstílus: Vakmerő
//Lánghajú Aellyrin//
*Mintha meghallana valamit a sikátor belsejéből. Úgy tűnik még sincs egyedül ráadásul nem is alamizsnára várakozó koldusok tanyájába botlott hanem két fegyveres küzdelmének kellős közepébe. A sötétnek hála tökéletesen láthatja a lány és a kissé furcsa ember párharcát, ami végül a lánghajú győzelmével ér véget. Ám az igazán furcsa eset még csak ekkor következik be, a lány pénzt ad a legyőzött ellenfélnek, igaz nem sokat. Ha valami élvhajhász úri hölgy lenne aki csak hobbiból verekszik a kikötői csőcselékkel akkor értené a dolgot. Ám nyilvánvalóan nem erről van szó. A sötételfet épp elég páváskodó ficsúrral hozta össze a sors, hogy meg tudja állapítani ki való közülük és ki az életért dolgozók sorából.
Nem mozdul, továbbra is a falnak dőlve figyeli amint a lánghajú kisétál a sikátorból. Kirabolni nem fogja, a ruhái alapján nem tűnik gazdagnak és ő ma este csak a nagy halra pályázik. Mármint pályázna ha valami csoda folytán belebotlana egybe.* -Te lehetsz a legbőkezűbb rabló a világon. *Mondja, nem túl hangosan és a köpeny és az árnyék alatt szája enyhe félmosolyra húzódik. Bár kissé az is lehervad mikor komolyabban belegondol a szerencsétlenül járt alak helyzetébe.* -Bár hasonló adományra én köszönöm nem tartok igényt.
*Mintha meghallana valamit a sikátor belsejéből. Úgy tűnik még sincs egyedül ráadásul nem is alamizsnára várakozó koldusok tanyájába botlott hanem két fegyveres küzdelmének kellős közepébe. A sötétnek hála tökéletesen láthatja a lány és a kissé furcsa ember párharcát, ami végül a lánghajú győzelmével ér véget. Ám az igazán furcsa eset még csak ekkor következik be, a lány pénzt ad a legyőzött ellenfélnek, igaz nem sokat. Ha valami élvhajhász úri hölgy lenne aki csak hobbiból verekszik a kikötői csőcselékkel akkor értené a dolgot. Ám nyilvánvalóan nem erről van szó. A sötételfet épp elég páváskodó ficsúrral hozta össze a sors, hogy meg tudja állapítani ki való közülük és ki az életért dolgozók sorából.
Nem mozdul, továbbra is a falnak dőlve figyeli amint a lánghajú kisétál a sikátorból. Kirabolni nem fogja, a ruhái alapján nem tűnik gazdagnak és ő ma este csak a nagy halra pályázik. Mármint pályázna ha valami csoda folytán belebotlana egybe.* -Te lehetsz a legbőkezűbb rabló a világon. *Mondja, nem túl hangosan és a köpeny és az árnyék alatt szája enyhe félmosolyra húzódik. Bár kissé az is lehervad mikor komolyabban belegondol a szerencsétlenül járt alak helyzetébe.* -Bár hasonló adományra én köszönöm nem tartok igényt.
1349. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2014-12-23 13:14:22
Üzenet elküldve: 2014-12-23 13:14:22
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 15
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 15
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Plevaen Kadar, (Alefyk Mortamiel)//
*Bár úgy tűnhet, a tolvaj uralja a helyzetet, azért Aellyrint sem kell félteni. Bár eddig kíváncsi volt rá, hogy mit akarhat tőle ez a minden kétséget kizáróan rendkívül sötét lelkű alak, már kicsit elege lett belőle. Megfogja tehát tőrét, és villámgyorsan az alacsony alak felé támad, mintha a nyakát szeretné elvágni. Az természetesen odafigyel, és fölrántja a szablyát, hogy védekezzen. Aellyrin közben az utolsó pillanatban félrerántja tőrét, és teljes erőből ágyékon rúgja a tolvajt. Most bizonyára nagyon fájhat neki, de néhány nap múlva kutya baja sem lesz. A kalózlány visszaigényli a szablyáját, azaz módszeresen kitépi földön fetrengő, nyögdelő, férfiasságát markolászó ellenfele kezéből. Dolga végeztével átad Alefyk Mortamielnek 5 aranyat.
*
- Vedd úgy mintha kiraboltál volna. További jószerencsét, és a kellemes viszontlátásra.
*Azzal elsétál a "tett helyszínéről", tovább a sötét sikátorokban. Azonban úgy látszik, nincs szerencséje, hisz alig hogy otthagyott egy tolvajt, belebotlik egy másikba. Az alacsony, sötét, és ezúttal tényleg profinak tűnő alak egy sikátor sötét sarkában várakozik. Bár a vöröshajú lány épp hogy csak észrevette, úgy érzi, az alak már régóta tudja, hogy ott van, és jól látja a sötétben is. Egy pillanatra megáll, és vár, hogy mit tesz a második tolvaj, akivel a mai nap összefutott.*
*Bár úgy tűnhet, a tolvaj uralja a helyzetet, azért Aellyrint sem kell félteni. Bár eddig kíváncsi volt rá, hogy mit akarhat tőle ez a minden kétséget kizáróan rendkívül sötét lelkű alak, már kicsit elege lett belőle. Megfogja tehát tőrét, és villámgyorsan az alacsony alak felé támad, mintha a nyakát szeretné elvágni. Az természetesen odafigyel, és fölrántja a szablyát, hogy védekezzen. Aellyrin közben az utolsó pillanatban félrerántja tőrét, és teljes erőből ágyékon rúgja a tolvajt. Most bizonyára nagyon fájhat neki, de néhány nap múlva kutya baja sem lesz. A kalózlány visszaigényli a szablyáját, azaz módszeresen kitépi földön fetrengő, nyögdelő, férfiasságát markolászó ellenfele kezéből. Dolga végeztével átad Alefyk Mortamielnek 5 aranyat.
*- Vedd úgy mintha kiraboltál volna. További jószerencsét, és a kellemes viszontlátásra.
*Azzal elsétál a "tett helyszínéről", tovább a sötét sikátorokban. Azonban úgy látszik, nincs szerencséje, hisz alig hogy otthagyott egy tolvajt, belebotlik egy másikba. Az alacsony, sötét, és ezúttal tényleg profinak tűnő alak egy sikátor sötét sarkában várakozik. Bár a vöröshajú lány épp hogy csak észrevette, úgy érzi, az alak már régóta tudja, hogy ott van, és jól látja a sötétben is. Egy pillanatra megáll, és vár, hogy mit tesz a második tolvaj, akivel a mai nap összefutott.*
1348. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2014-12-22 18:46:54
Üzenet elküldve: 2014-12-22 18:46:54
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 541
OOC üzenetek: 26
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 541
OOC üzenetek: 26
Játékstílus: Vakmerő
*Túlzás lenne azt állítani, hogy a rókalyuki szemlélődés egy feltáratlan aranybányának bizonyult volna. Egy rabló álmodozhat a nagy tárcás urak díszes seregéről, ám kevés az olyan úr akit egy ilyen kis koszfészekben csak úgy le lehet ütni. Így ha nem is egy pénzes figura hanem egy viszonylag tiszta ingű matróz az akit szemei kiszúrnak. Talán ha megtalálja azt a hajót amin ennyire jól tartják az embereket akkor sikerrel pályázhatja meg a kapitány részesedését.
Kék csuklyájában siklik az éjszakai kikötőben, eddig csak a rakpartot látta a tengerpartból, most viszont a házak közt kényszerül közlekedni, ami sajnos idegen környék a számára. A férfi még nem vette észre a többi embertől pedig nem elvárható a másikra való odafigyelés képessége így nyugodtan közlekedhet, bár kívülről eléggé feltűnő lehet a viselkedése. A csuha most is megteszi a hatását, ha el nem is rejti legalább a faji mivoltát némileg álcázza mikor a fejébe húzza azt.
Így jut el sarokról sarokra, házról házra míg egyszer a célpontja meg nem áll. Nem látja pontosan mit is csinál éppen a tengeri medve épp csak egy pillanata maradt irányt váltani és befordulni az első sikátorba. Majd tarkóját a falnak támasztva átadni magát a paranoiának.* ~Észrevett, nem vett észre, van e még ott valaki rajta kívül?~
*A városban töltött idő óta túlzottan is óvatos kezdett lenni, annyi gyakorlata pedig még nincs, hogy egy nyílt és kihalt utcarészen gyanútlan járókelőnek tetesse magát. Még a sikátorba se néz be annyira a kiszemelt vadra koncentrál. Bár már rég megtanulhatta volna milyen veszélyt is rejthet egy ilyen sötét kis sarok és neki még a sötétben látás előnye is megadatott.*
Kék csuklyájában siklik az éjszakai kikötőben, eddig csak a rakpartot látta a tengerpartból, most viszont a házak közt kényszerül közlekedni, ami sajnos idegen környék a számára. A férfi még nem vette észre a többi embertől pedig nem elvárható a másikra való odafigyelés képessége így nyugodtan közlekedhet, bár kívülről eléggé feltűnő lehet a viselkedése. A csuha most is megteszi a hatását, ha el nem is rejti legalább a faji mivoltát némileg álcázza mikor a fejébe húzza azt.
Így jut el sarokról sarokra, házról házra míg egyszer a célpontja meg nem áll. Nem látja pontosan mit is csinál éppen a tengeri medve épp csak egy pillanata maradt irányt váltani és befordulni az első sikátorba. Majd tarkóját a falnak támasztva átadni magát a paranoiának.* ~Észrevett, nem vett észre, van e még ott valaki rajta kívül?~
*A városban töltött idő óta túlzottan is óvatos kezdett lenni, annyi gyakorlata pedig még nincs, hogy egy nyílt és kihalt utcarészen gyanútlan járókelőnek tetesse magát. Még a sikátorba se néz be annyira a kiszemelt vadra koncentrál. Bár már rég megtanulhatta volna milyen veszélyt is rejthet egy ilyen sötét kis sarok és neki még a sötétben látás előnye is megadatott.*
1347. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2014-12-21 00:21:45
Üzenet elküldve: 2014-12-21 00:21:45
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 171
OOC üzenetek: 58
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 171
OOC üzenetek: 58
Játékstílus: Vakmerő
*Szélesen elvigyorodik Lianna reakciója láttán, majd a vállát ért enyhe fájdalom után még egy kicsit fel is kacag. Viszont a lány mondatán meglepődik. Leplezetlenül nagyra nyitja szemeit, majd amikor már tovább indulnak komorba vált ábrázata. Valahonnan nagyon messziről vércse vijjogás hallatszik, meglehet nem is a világból, sokkal inkább Khyr kaotikus elméjében egy bizonyos nap emlékeként amikor először csent el frissen sütött almás rétest és ugyanekkor először kapták rajta. Nem az volt az első lopása, tudta addig is, hogy amit tesz az nem helyes a világ szemében, de akkor a szívét elöntötte valami fekete, ugyanakkor lágy és meleg érzés. A lelke mélyén nem ezt akarta. Szép családot, gazdag életet és nem azt, hogy az éhhalál szélén apróságokat lopjon. Hiába... soha vissza nem térő alkalom minden lényt rávesz olyasmire is amire pedig nem kívánkozik. Ez volt az első életigazság Khyr életében.
A gyümölcsös kofánál a tolvaj már mosolyog és vele született lendülettel és kecsességgel kapja el az almákat, majd láthatatlanul bőrkabátja alá rejti. Évek óta nem érzi a fekete melaszt, évek óta a szégyen helyét a gyűlölet vette át, gyógyíthatatlan irigység, s ez helyet ad neki, hogy élvezze néha azt amit tesz. Nevetni tudjon Liannával.
Útközben, mikor már eltávolodtak a sokaságtól előveszi az almákat, az egyiket Lianna kezébe adja a másikat pedig a tulajdon szájába teszi. Szokatlanul hangosan roppan a fogai alatt, a nap fényében megcsillan a gyümölcs kicsorduló leve. Khyr letörli a száját és gondtalanul falatozik tovább.
Letelepszenek a szebbik lány kiszemelt helyén. Befejezi az almát és a csutkát a vízbe dobja. A nő leold egy kampó alakú rozsdakupacot, egy már ezerévesnek tűnő kötélről és a tolvaj felé nyújtja. Khyr felvonja fél szemöldökét, de nem szól. Megszorítja kicsit és dörzsöli a hüvelykujjával. Tetemes mennyiségű réz szín por pereg róla. Inkább abba hagyja. Előveszi a kötelet a zsákból, míg Lianna beszél. Ráköti a végét egy tengerészcsomóval. Hiába a hegyi városban is használnak ilyen csomót nem csak a hajókon, hogy nyulakat ejtsen el az erdőben szüksége volt csapdákra melyek ezt a csomót használták.
Megrángatja néhányszor, hogy szemügyre vegye, ki fogják e törni a nyakukat. Khyr úgy véli nem, ezért elégedetten elkezdi tekerni a kötelet a karjára.*
- Örülök, hogy örülsz. *Mondja őszintén.* Én is boldog vagyok most, hogy te itt vagy. *Ránéz a nőre és elmosolyodik, majd visszapillant a kötélre. A kampót a kezébe veszi, hogy kevesebb dologgal kelljen foglalkozni amikor már az események besűrűsödnek. Olyan érzelmek kavarognak benne amiket még sosem volt alkalma megtapasztalni. Aggodalom, félelem, izgulás, csodálat és határtalan öröm. Ha összehasonlítása alapot keresne legegyszerűbben úgy tudná elmondani, hogy...*
- Úgy érzem magam, mint a beteg szárnyú sas, aki hosszú lábadozás után most repülhet először szabadon. Tudod, azok a sasok amiket az erdei tündérek gyógyítanak.
*Khyr nem tudja, hogy nevetséges e amit mondott, mindenesetre nem mutatja jelét a szégyennek. A tündérek gyógyítanak egyáltalán madarakat? A tolvaj mintha halott volna ilyesmiről, de lehet, hogy azok a druidák... vagy manók... nem biztos benne.
Közben a hajó is feltűnik. Gyönyörű jelenség. Még sosem látott ilyen szépet. El is ámul néhány pillanatig. Lianna hangjára ocsúdik fel, s ő is talpra szökken. Ahogy a lány megindul a tolvajka is a nyomába ered. Kicsit megtorpan a víz előtt, végiggondolja mi legyen, egy pillanat alatt. Kötél a karján, kampó a kézben, iszák szorosan hátára kötve. Minden feszesre húzva, csak a bőrkabát lengedezik. Talán levehetné, de arra nincs idő, úgyhogy ugrik.
Még a víz alatt érik agyát a jeges szilánkok, izmai is görcsbe rándulnak. Nem hagyja magát, feszít és kinyújt, majd ismét ura a testének és a felszínre siklik. Mély halk levegőt vesz, a száraz levegő szögesdrótként tekereg le a torkán. Lianna után úszik, amilyen gyorsan csak bír. Nem maradhat le.
A hajó másik oldalán éri utol.*
- Meglátjuk... *Mondja s meglazítja a kötelet, hogy a megfelelő pillanatban el tudja engedni. Összehúzza a szemét, összpontosít.*
- Ez sehogy sem lesz jó. *Leengedi a karjait, majd lebukik a víz alá, magára hagyva a lányt.
Egy kiszögellést keres. Sziklát, elsüllyedt csónakot, valamit. Talál is egy megfelelőt, ősöreg móló romja lehet. Leúszik s ráguggol egyenes derékkal karjait készenlétben tartva. Izmos lábait egy pillanat töredéke alatt egyenesíti ki és a lendület azonnal a felszínre viszi, ahol derékig emelkedik és minden erejéből elhajítja a kampót. Az az egekbe suhan magával rántva a kötelet.
Amikor eléggé magasan van Khyr visszarántja s az megakad két deszka között, elég messzire az ablaktól. Dühös képet vág, majd oda szól a másiknak.*
- Most már ezzel kell beérnünk. Ha kilengsz elérheted. Csak a kampó kibírja.
*Komolyan pillant a lányra. Határozottan előre utasította. Bár Lianna nyugodt szívvel kinyilvánítja a nemtetszését az nem fog változtatni a dolgok állásán Khyr szerint. Szigorú tekintetet vesz fel és nyersen odaszól.*
- Mozogj...
A gyümölcsös kofánál a tolvaj már mosolyog és vele született lendülettel és kecsességgel kapja el az almákat, majd láthatatlanul bőrkabátja alá rejti. Évek óta nem érzi a fekete melaszt, évek óta a szégyen helyét a gyűlölet vette át, gyógyíthatatlan irigység, s ez helyet ad neki, hogy élvezze néha azt amit tesz. Nevetni tudjon Liannával.
Útközben, mikor már eltávolodtak a sokaságtól előveszi az almákat, az egyiket Lianna kezébe adja a másikat pedig a tulajdon szájába teszi. Szokatlanul hangosan roppan a fogai alatt, a nap fényében megcsillan a gyümölcs kicsorduló leve. Khyr letörli a száját és gondtalanul falatozik tovább.
Letelepszenek a szebbik lány kiszemelt helyén. Befejezi az almát és a csutkát a vízbe dobja. A nő leold egy kampó alakú rozsdakupacot, egy már ezerévesnek tűnő kötélről és a tolvaj felé nyújtja. Khyr felvonja fél szemöldökét, de nem szól. Megszorítja kicsit és dörzsöli a hüvelykujjával. Tetemes mennyiségű réz szín por pereg róla. Inkább abba hagyja. Előveszi a kötelet a zsákból, míg Lianna beszél. Ráköti a végét egy tengerészcsomóval. Hiába a hegyi városban is használnak ilyen csomót nem csak a hajókon, hogy nyulakat ejtsen el az erdőben szüksége volt csapdákra melyek ezt a csomót használták.
Megrángatja néhányszor, hogy szemügyre vegye, ki fogják e törni a nyakukat. Khyr úgy véli nem, ezért elégedetten elkezdi tekerni a kötelet a karjára.*
- Örülök, hogy örülsz. *Mondja őszintén.* Én is boldog vagyok most, hogy te itt vagy. *Ránéz a nőre és elmosolyodik, majd visszapillant a kötélre. A kampót a kezébe veszi, hogy kevesebb dologgal kelljen foglalkozni amikor már az események besűrűsödnek. Olyan érzelmek kavarognak benne amiket még sosem volt alkalma megtapasztalni. Aggodalom, félelem, izgulás, csodálat és határtalan öröm. Ha összehasonlítása alapot keresne legegyszerűbben úgy tudná elmondani, hogy...*
- Úgy érzem magam, mint a beteg szárnyú sas, aki hosszú lábadozás után most repülhet először szabadon. Tudod, azok a sasok amiket az erdei tündérek gyógyítanak.
*Khyr nem tudja, hogy nevetséges e amit mondott, mindenesetre nem mutatja jelét a szégyennek. A tündérek gyógyítanak egyáltalán madarakat? A tolvaj mintha halott volna ilyesmiről, de lehet, hogy azok a druidák... vagy manók... nem biztos benne.
Közben a hajó is feltűnik. Gyönyörű jelenség. Még sosem látott ilyen szépet. El is ámul néhány pillanatig. Lianna hangjára ocsúdik fel, s ő is talpra szökken. Ahogy a lány megindul a tolvajka is a nyomába ered. Kicsit megtorpan a víz előtt, végiggondolja mi legyen, egy pillanat alatt. Kötél a karján, kampó a kézben, iszák szorosan hátára kötve. Minden feszesre húzva, csak a bőrkabát lengedezik. Talán levehetné, de arra nincs idő, úgyhogy ugrik.
Még a víz alatt érik agyát a jeges szilánkok, izmai is görcsbe rándulnak. Nem hagyja magát, feszít és kinyújt, majd ismét ura a testének és a felszínre siklik. Mély halk levegőt vesz, a száraz levegő szögesdrótként tekereg le a torkán. Lianna után úszik, amilyen gyorsan csak bír. Nem maradhat le.
A hajó másik oldalán éri utol.*
- Meglátjuk... *Mondja s meglazítja a kötelet, hogy a megfelelő pillanatban el tudja engedni. Összehúzza a szemét, összpontosít.*
- Ez sehogy sem lesz jó. *Leengedi a karjait, majd lebukik a víz alá, magára hagyva a lányt.
Egy kiszögellést keres. Sziklát, elsüllyedt csónakot, valamit. Talál is egy megfelelőt, ősöreg móló romja lehet. Leúszik s ráguggol egyenes derékkal karjait készenlétben tartva. Izmos lábait egy pillanat töredéke alatt egyenesíti ki és a lendület azonnal a felszínre viszi, ahol derékig emelkedik és minden erejéből elhajítja a kampót. Az az egekbe suhan magával rántva a kötelet.
Amikor eléggé magasan van Khyr visszarántja s az megakad két deszka között, elég messzire az ablaktól. Dühös képet vág, majd oda szól a másiknak.*
- Most már ezzel kell beérnünk. Ha kilengsz elérheted. Csak a kampó kibírja.
*Komolyan pillant a lányra. Határozottan előre utasította. Bár Lianna nyugodt szívvel kinyilvánítja a nemtetszését az nem fog változtatni a dolgok állásán Khyr szerint. Szigorú tekintetet vesz fel és nyersen odaszól.*
- Mozogj...
1346. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2014-12-20 17:24:41
Üzenet elküldve: 2014-12-20 17:24:41
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 330
OOC üzenetek: 89
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 330
OOC üzenetek: 89
Játékstílus: Szelíd
// Khyr Kreantis //
*Talán Khyr emlékszik rá, hogy Lianna mennyire nagyon szeret enni, s ha teheti, akkor csak tömné éjjel-nappal a bendőjét. Ezért is tömi most nagy hévvel a cipót, miközben azon jár az agya, hogy honnan csenhetne el almát, vagy egy káposztát, egy darab húst... Olyannyira elgondolkodik, hogy észre sem veszi, mikor társa odaszökken az egyik gazdag ficsúrhoz, s elcseni tőle a kötelet. Másnak sem tűnik fel egyáltalán, hiszen a tolvaj precíz mozdulatai tökéletesek, s a tény, hogy egyáltalán nem ideges, vagy zavart, hanem teljesen normálisan viselkedik utána, még inkább csak a javára szól.*
- Mi? Micsoda?
*Törli le az utolsó kis morzsát szájáról, mikor hátrapillant Khyr felé, kinek hirtelen tömött motyója láttán az egekbe szöknek a szemöldökei. Hamar bele is kukkant a holmik közé, mikor is szélesen elvigyorodik.*
- Kislány, ha akarnál, te még ezt a kikötőt is el tudnád lopni anélkül, hogy bárkinek feltűnne!
*Bokszol bele a vállába, azzal tovább folytatja a sétáját. Hamar elérnek egy olyan részhez, ahol pár árus gyümölcsöt kínál, s az egyik bódé előtt egy idősebb hölgy hajolgat.*
- Á, hölgyem, vigyázzon jobban a gyümölcseire, még a végén valaki elveszi őket! *szól oda Lianna, miközben a közelébe ér*
- Jaj, Kedveském, tudom, tudom!
*Mosolyodik el az idős nő, miközben a hölgyemény fordul egyet körülötte, úgy csinálva mintha kedvesen megérintette volna, persze miközben keze a nő mögött van keze, két közepes almát a kezébe fog, s abban a pillanatban Khyr felé löki azokat, aki remélhetőleg elkapja őket. Mikor elhaladnak végül bájosan integet az öregnek, aztán elröhögi magát.*
- Komolyan, még mindig van, aki bedől ennek?
*Törli le a kigördülő könnycseppét. Jól látszik Liannán, hogy élvezi, amit csinál, hiszen annak ellenére, hogy se otthona, se családja, s lényegében nincs semmije, nagyon élvezi az életet, s igyekszik megragadni annak minden kellemes pillanatát. Nemsokára kiérnek a hajókhoz végre, pontosabban a kikötő egyik végébe, ahol inkább öregebb hajókat ringat a víz, s nem is nagyon járkálnak arra emberek.*
- Itt jó lesz.
*Jelenti ki, azzal lehuppan az egyik stégre, szembe a tengerrel. Mellettük egy kampó pihen rátekert kötéllel - nem véletlen, hogy itt foglalt helyet -, mellyel nagy valószínűséggel nagyobb halakat ejthettek el. Nincs a legjobb állapotban, eléggé rozsdás, de remélhetőleg a célnak meg fog felelni. Úgyhogy le is oldja róla a kötelet tőrének segítségével, majd Khyr felé nyújtja, és sóhajt egy nagyot.*
- Tudod, most boldog vagyok. *pillant felé csillogó, aranyszín íriszeivel* Nem is kell nekem ennél több. Persze, egy ház, s vagyon, nem lenne rossz... De ez így most tökéletes.
*Mosolyodik el, azzal egy kis időre elhallgat, s élvezi a tenger zúgását, ahogy a hűs habok néha cipőjének talpát verdesik, vagy ahogy egy kisebb halraj elúszik lába alatt. Olyannyira elgondolkozik, hogy alig veszi észre, mikor a másik oldalon, kicsit távolabb beúszik az a bizonyos hajó. Hatalmas méretekkel rendelkezik kereskedő hajóhoz képest! Inkább tűnik valami kalózhajónak... Kívülről barna, s mintha aranyozott lenne a szegénye, az elején pedig egy kifeszített, csodás sellőszobor díszeleg.*
- Az anyját... *áll fel Lianna, s kicsit közelebb sétál* Most mondd, hogy nem szeretnél felmenni rá s menni egy kört... *ámul el* Na, de először a munka!
*Azzal szaladni kezd a kiszemelt jármű felé, ám egy ponton megáll, ahol még épp nem jár senki, s egy könnyed, ám hirtelen mozdulattal a vízbe veti magát.*
- Anyád, ez rohadt hideg!!! *el is felejtette hirtelen, hogy bizony itt a tél, s felejtős a jó meleg fürdő* Na, sebaj, megéri!
*Azzal úszni kezd a kikötő mellett egyelőre, hogy ne tűnjön fel senkinek a jelenlétük, majd a kiszemelt hajó oldalához érve lebukik, s alant folytatja az utat, amíg meg nem kerülik. A háta mögé érve egyből felpillant, s bár van ablaka a hajónak, ám az elég magasan.*
- Nos... Remélem, hogy jól tudsz dobni, mert én hihetetlenül béna vagyok benne, s ha rajtam múlna, fejbe vágna a kampó visszafelé! *röhögi, azzal az ablak felé bök*
*Talán Khyr emlékszik rá, hogy Lianna mennyire nagyon szeret enni, s ha teheti, akkor csak tömné éjjel-nappal a bendőjét. Ezért is tömi most nagy hévvel a cipót, miközben azon jár az agya, hogy honnan csenhetne el almát, vagy egy káposztát, egy darab húst... Olyannyira elgondolkodik, hogy észre sem veszi, mikor társa odaszökken az egyik gazdag ficsúrhoz, s elcseni tőle a kötelet. Másnak sem tűnik fel egyáltalán, hiszen a tolvaj precíz mozdulatai tökéletesek, s a tény, hogy egyáltalán nem ideges, vagy zavart, hanem teljesen normálisan viselkedik utána, még inkább csak a javára szól.*
- Mi? Micsoda?
*Törli le az utolsó kis morzsát szájáról, mikor hátrapillant Khyr felé, kinek hirtelen tömött motyója láttán az egekbe szöknek a szemöldökei. Hamar bele is kukkant a holmik közé, mikor is szélesen elvigyorodik.*
- Kislány, ha akarnál, te még ezt a kikötőt is el tudnád lopni anélkül, hogy bárkinek feltűnne!
*Bokszol bele a vállába, azzal tovább folytatja a sétáját. Hamar elérnek egy olyan részhez, ahol pár árus gyümölcsöt kínál, s az egyik bódé előtt egy idősebb hölgy hajolgat.*
- Á, hölgyem, vigyázzon jobban a gyümölcseire, még a végén valaki elveszi őket! *szól oda Lianna, miközben a közelébe ér*
- Jaj, Kedveském, tudom, tudom!
*Mosolyodik el az idős nő, miközben a hölgyemény fordul egyet körülötte, úgy csinálva mintha kedvesen megérintette volna, persze miközben keze a nő mögött van keze, két közepes almát a kezébe fog, s abban a pillanatban Khyr felé löki azokat, aki remélhetőleg elkapja őket. Mikor elhaladnak végül bájosan integet az öregnek, aztán elröhögi magát.*
- Komolyan, még mindig van, aki bedől ennek?
*Törli le a kigördülő könnycseppét. Jól látszik Liannán, hogy élvezi, amit csinál, hiszen annak ellenére, hogy se otthona, se családja, s lényegében nincs semmije, nagyon élvezi az életet, s igyekszik megragadni annak minden kellemes pillanatát. Nemsokára kiérnek a hajókhoz végre, pontosabban a kikötő egyik végébe, ahol inkább öregebb hajókat ringat a víz, s nem is nagyon járkálnak arra emberek.*
- Itt jó lesz.
*Jelenti ki, azzal lehuppan az egyik stégre, szembe a tengerrel. Mellettük egy kampó pihen rátekert kötéllel - nem véletlen, hogy itt foglalt helyet -, mellyel nagy valószínűséggel nagyobb halakat ejthettek el. Nincs a legjobb állapotban, eléggé rozsdás, de remélhetőleg a célnak meg fog felelni. Úgyhogy le is oldja róla a kötelet tőrének segítségével, majd Khyr felé nyújtja, és sóhajt egy nagyot.*
- Tudod, most boldog vagyok. *pillant felé csillogó, aranyszín íriszeivel* Nem is kell nekem ennél több. Persze, egy ház, s vagyon, nem lenne rossz... De ez így most tökéletes.
*Mosolyodik el, azzal egy kis időre elhallgat, s élvezi a tenger zúgását, ahogy a hűs habok néha cipőjének talpát verdesik, vagy ahogy egy kisebb halraj elúszik lába alatt. Olyannyira elgondolkozik, hogy alig veszi észre, mikor a másik oldalon, kicsit távolabb beúszik az a bizonyos hajó. Hatalmas méretekkel rendelkezik kereskedő hajóhoz képest! Inkább tűnik valami kalózhajónak... Kívülről barna, s mintha aranyozott lenne a szegénye, az elején pedig egy kifeszített, csodás sellőszobor díszeleg.*
- Az anyját... *áll fel Lianna, s kicsit közelebb sétál* Most mondd, hogy nem szeretnél felmenni rá s menni egy kört... *ámul el* Na, de először a munka!
*Azzal szaladni kezd a kiszemelt jármű felé, ám egy ponton megáll, ahol még épp nem jár senki, s egy könnyed, ám hirtelen mozdulattal a vízbe veti magát.*
- Anyád, ez rohadt hideg!!! *el is felejtette hirtelen, hogy bizony itt a tél, s felejtős a jó meleg fürdő* Na, sebaj, megéri!
*Azzal úszni kezd a kikötő mellett egyelőre, hogy ne tűnjön fel senkinek a jelenlétük, majd a kiszemelt hajó oldalához érve lebukik, s alant folytatja az utat, amíg meg nem kerülik. A háta mögé érve egyből felpillant, s bár van ablaka a hajónak, ám az elég magasan.*
- Nos... Remélem, hogy jól tudsz dobni, mert én hihetetlenül béna vagyok benne, s ha rajtam múlna, fejbe vágna a kampó visszafelé! *röhögi, azzal az ablak felé bök*
1345. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2014-12-19 13:14:37
Üzenet elküldve: 2014-12-19 13:14:37
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 171
OOC üzenetek: 58
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 171
OOC üzenetek: 58
Játékstílus: Vakmerő
*Megvonja a vállát, ezzel lezárva a múltról folytatott beszélgetést. A mester lehet hogy kedvesnek tűnt, az is volt, azzal akinek volt elég pénze és eleinte a tanoncával is. Akármennyi cukor mázat nyomsz a szarra az attól még bűzölögni fog. Khyr erre a gondolatra enyhén bosszankodó ábrázatot vett fel, melyet a hajó deszkáinak szegezett.
Mikor Lianna a tengerről és kalózokról kezdett beszélni felemelte a tekintetét. Figyelte mennyire tetszik a lánynak a tengeri medvék élete. Khyr nem tudta hova tegye ezeket a gondolatokat. Végtelen tenger, ami nem szárazföld, azaz korlátoltak a menekülési lehetőségek, ha beütne a ménkű, bár ami igaz az üldözők oldala is korlátolt. Vajon Lianna olvasott azokról a hatalmas tengeri szörnyekről a könyvekben. A tolvaj nem tudta, hogy igazak e a történetek, de nem is tagadta létezésüket, hisz oly keveset tud a nagy kékségről. Kitudja milyen mély és mennyire széles, mi minden férhet bele.
A menekülés egyszerű, kivéve ha valamelyik markos legény gyorsabb és szemfülesebb mint a két lány. Bár erre elég kicsi az esély, hiszen csak tagbaszakadt matrózok, doboz rakodáshoz értenek csak és természetükből adódóan nem gyanakodnak potyautasokra. Khyr fejében minden eshetőség lejátszódik. A legvalószínűbb, hogy elszöknek, ám lehet, hogy börtönben végzik, ahonnan elszöknek. Ha nincs szerencséjük hátba szúrják őket és kivéreznek. Kicsit elsápad, gyorsan megrázza a fejét és összeszedi magát. Nem kell félni. Minden rendben.
Aztán Lianna a hajóval folytatja. A szellőző ablak jó ötlet, szokott lenni a nagyobb hajókon valamivel a tengerszint felett. Hogy hogy fogják kinyitni, az érdekes kérdés. Ezek többnyire belülről záródnak és nagyon jól, hogy ne férkőzhessen be rajtuk víz egy egy nagyobb hullámverés által. Khyr elgondolkodó pillantást vet Lianna felé, majd nyugtázza azzal, hogy megoldják valahogy.
Az út további részében azon gondolkodik, hogy ha nem sikerülne az ablakon át a bejutás, milyen alternatív lehetőségeik lehetnek. A kampó és kötél mindenképp kell. Talán lehet egy másik ablak egy magasabb szinten, mondjuk a kabinok szögletes ablakai. Azok könnyebben nyílnak és nagyobbak, bár ha onnan bejutnak gyorsan kell mozogniuk. Majd az élet nagy mozgató kerekei eldöntik, hogy legyen. Khyr nem szereti az olyan munkát ahol nem lehet pontosan előre tervezni. Még akkor sem ha könnyű munka. A zsebmetszés is könnyű munka, mégis előtte részletesen megfigyeli a kiszemeltet, mik a szokásai, kivel beszél a piacon, mit vesz, mikor, hol, miért, hogyan és a legvédtelenebb pillanatában zsebeli ki, amikor sem az áldozat sem mások nem vehetik észre tettét. Bár Khyr nem szokott zsebekből csenni, csak ha nagyon muszáj. A betörés áll hozzá a legközelebb, éjszakai tolvaj. A házak falai nem látnak és nem hallanak. Az emberek pedig a legnyugodtabb álmukban szenderednek.
Hamar eltelt az idő és a hajó befutott. Khyr szorosan követte Liannát a kitörés alatt. Úgy tett ahogy a nő elvárta tőle. Az ajtó nyílt, ők nagy svunggal kirohantak, fellökték a matrózokat és úgy futottak mint az őzek a medvék elől. A medve is gyors, de nem olyan gyors, mint egy hegyi hiúz, vagy farkas, amik megfogják a gidákat. A következő pillanatban már a hordók mellett vannak, Khyr a falnak támaszkodik és halkan piheg, nem zihál, az nem tolvajhoz méltó, túl hangos.
Lia elővesz egy cipót és jókora falatot harap belőle. Khyr csak nézi és enyhén kilógatja a nyelvét jelezve, hogy az ő gyomra túl kavart most a hampapiláshoz.*
- Egészségedre, drágám! *Mondja fennhangon, jó modort mímelve és elmosolyodik.
Körbenéz, hogy felmérje a terepet. Kelet felé a hajó amiről leszálltak, a seggüket vakaró rakodók és a folyó torkolat. Nyugatra a nyüzsgő kikötő, halbűz és kóbor macskák. Északra a sűrű, vadregényes erdő. Délre a hajók rengetege, dalolászó, pia bűzös matrózok, izzadó munkások, kacagó, pletykálkodó hölgyek, s mögöttük a tenger. A végeláthatatlan, titokzatos, félelmes tenger.*
- Jó ötlet a kerülő. *Pillant vissza, immár egyenes derékkal, megigazítva ruháját, haját. Lianna elindult, s Khyr még egy utolsó pillantást vetett egy ében macskára, aki épp egy kisebb, vergődő halat csent el az egyik tartóból.
Khyr nyitott szemmel megy Lianna mellett. Gazdátlan kötelet keresve. Megigazítja vállán iszákját, hogy megbizonyosodjon róla, van e elég hely benne egy nagyobb tekercs fonott kötélnek. Akkorának nincs, amivel egy hajót ki lehet húzni a dokkhoz, de akkorára nem is lesz szükség. Viszont megpillant egy félrehajított köteget az egyik kufár mellett. Gazdája, kövér, szőrös emberfajzat mélyen hajolgat a ládái fenekéig. Néha jókorát szellent, gatyájából kikandikál a fél püspökfalatja. Khyr elfintorodik, de gondolja ennél jobb alkalmat keresve sem találhat. Kezébe veszi a csavargó motyót, kioldja azt, és némán odaszökken az összetekert, saccra ötméternyi kötélhez. Karjára veszi és egy ügyes mozdulattal a zsákba rejti, mely így jócskán megdagad és elég nehéz is lesz a nyirkos halomtól. Gyors pillantást vet, az emberek dolgoznak, isznak, esznek és körül belül tesznek rá mi folyik körülöttük, ezért Khyrt észre se veszik, jobb híján. A lány visszalép a társa mellé. Zsákja már vállán van. Ránéz a nőre.*
- Ennyi elég lesz. *Mosolyodik el, s kacsint egyet. Majd komolyra vált tekintete.* Legalábbis remélem...
Mikor Lianna a tengerről és kalózokról kezdett beszélni felemelte a tekintetét. Figyelte mennyire tetszik a lánynak a tengeri medvék élete. Khyr nem tudta hova tegye ezeket a gondolatokat. Végtelen tenger, ami nem szárazföld, azaz korlátoltak a menekülési lehetőségek, ha beütne a ménkű, bár ami igaz az üldözők oldala is korlátolt. Vajon Lianna olvasott azokról a hatalmas tengeri szörnyekről a könyvekben. A tolvaj nem tudta, hogy igazak e a történetek, de nem is tagadta létezésüket, hisz oly keveset tud a nagy kékségről. Kitudja milyen mély és mennyire széles, mi minden férhet bele.
A menekülés egyszerű, kivéve ha valamelyik markos legény gyorsabb és szemfülesebb mint a két lány. Bár erre elég kicsi az esély, hiszen csak tagbaszakadt matrózok, doboz rakodáshoz értenek csak és természetükből adódóan nem gyanakodnak potyautasokra. Khyr fejében minden eshetőség lejátszódik. A legvalószínűbb, hogy elszöknek, ám lehet, hogy börtönben végzik, ahonnan elszöknek. Ha nincs szerencséjük hátba szúrják őket és kivéreznek. Kicsit elsápad, gyorsan megrázza a fejét és összeszedi magát. Nem kell félni. Minden rendben.
Aztán Lianna a hajóval folytatja. A szellőző ablak jó ötlet, szokott lenni a nagyobb hajókon valamivel a tengerszint felett. Hogy hogy fogják kinyitni, az érdekes kérdés. Ezek többnyire belülről záródnak és nagyon jól, hogy ne férkőzhessen be rajtuk víz egy egy nagyobb hullámverés által. Khyr elgondolkodó pillantást vet Lianna felé, majd nyugtázza azzal, hogy megoldják valahogy.
Az út további részében azon gondolkodik, hogy ha nem sikerülne az ablakon át a bejutás, milyen alternatív lehetőségeik lehetnek. A kampó és kötél mindenképp kell. Talán lehet egy másik ablak egy magasabb szinten, mondjuk a kabinok szögletes ablakai. Azok könnyebben nyílnak és nagyobbak, bár ha onnan bejutnak gyorsan kell mozogniuk. Majd az élet nagy mozgató kerekei eldöntik, hogy legyen. Khyr nem szereti az olyan munkát ahol nem lehet pontosan előre tervezni. Még akkor sem ha könnyű munka. A zsebmetszés is könnyű munka, mégis előtte részletesen megfigyeli a kiszemeltet, mik a szokásai, kivel beszél a piacon, mit vesz, mikor, hol, miért, hogyan és a legvédtelenebb pillanatában zsebeli ki, amikor sem az áldozat sem mások nem vehetik észre tettét. Bár Khyr nem szokott zsebekből csenni, csak ha nagyon muszáj. A betörés áll hozzá a legközelebb, éjszakai tolvaj. A házak falai nem látnak és nem hallanak. Az emberek pedig a legnyugodtabb álmukban szenderednek.
Hamar eltelt az idő és a hajó befutott. Khyr szorosan követte Liannát a kitörés alatt. Úgy tett ahogy a nő elvárta tőle. Az ajtó nyílt, ők nagy svunggal kirohantak, fellökték a matrózokat és úgy futottak mint az őzek a medvék elől. A medve is gyors, de nem olyan gyors, mint egy hegyi hiúz, vagy farkas, amik megfogják a gidákat. A következő pillanatban már a hordók mellett vannak, Khyr a falnak támaszkodik és halkan piheg, nem zihál, az nem tolvajhoz méltó, túl hangos.
Lia elővesz egy cipót és jókora falatot harap belőle. Khyr csak nézi és enyhén kilógatja a nyelvét jelezve, hogy az ő gyomra túl kavart most a hampapiláshoz.*
- Egészségedre, drágám! *Mondja fennhangon, jó modort mímelve és elmosolyodik.
Körbenéz, hogy felmérje a terepet. Kelet felé a hajó amiről leszálltak, a seggüket vakaró rakodók és a folyó torkolat. Nyugatra a nyüzsgő kikötő, halbűz és kóbor macskák. Északra a sűrű, vadregényes erdő. Délre a hajók rengetege, dalolászó, pia bűzös matrózok, izzadó munkások, kacagó, pletykálkodó hölgyek, s mögöttük a tenger. A végeláthatatlan, titokzatos, félelmes tenger.*
- Jó ötlet a kerülő. *Pillant vissza, immár egyenes derékkal, megigazítva ruháját, haját. Lianna elindult, s Khyr még egy utolsó pillantást vetett egy ében macskára, aki épp egy kisebb, vergődő halat csent el az egyik tartóból.
Khyr nyitott szemmel megy Lianna mellett. Gazdátlan kötelet keresve. Megigazítja vállán iszákját, hogy megbizonyosodjon róla, van e elég hely benne egy nagyobb tekercs fonott kötélnek. Akkorának nincs, amivel egy hajót ki lehet húzni a dokkhoz, de akkorára nem is lesz szükség. Viszont megpillant egy félrehajított köteget az egyik kufár mellett. Gazdája, kövér, szőrös emberfajzat mélyen hajolgat a ládái fenekéig. Néha jókorát szellent, gatyájából kikandikál a fél püspökfalatja. Khyr elfintorodik, de gondolja ennél jobb alkalmat keresve sem találhat. Kezébe veszi a csavargó motyót, kioldja azt, és némán odaszökken az összetekert, saccra ötméternyi kötélhez. Karjára veszi és egy ügyes mozdulattal a zsákba rejti, mely így jócskán megdagad és elég nehéz is lesz a nyirkos halomtól. Gyors pillantást vet, az emberek dolgoznak, isznak, esznek és körül belül tesznek rá mi folyik körülöttük, ezért Khyrt észre se veszik, jobb híján. A lány visszalép a társa mellé. Zsákja már vállán van. Ránéz a nőre.*
- Ennyi elég lesz. *Mosolyodik el, s kacsint egyet. Majd komolyra vált tekintete.* Legalábbis remélem...
1344. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2014-12-17 17:05:37
Üzenet elküldve: 2014-12-17 17:05:37
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 330
OOC üzenetek: 89
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 330
OOC üzenetek: 89
Játékstílus: Szelíd
// Khyr Kreantis //
- Ó, a Tik-Tak! *ekkor összeráncolja szemöldökét* Lecserélt a mester, komolyan? Pedig olyan jószívűnek tűnt, mintha tényleg kedvelt volna téged. Azt hittem, hogy tudja, hogy a pénz egyszer úgyis elfogy majd, te pedig "örökké" tudsz dolgozni. Szóval, furcsa... Ennyire megszorult volna anyagilag, hogy ehhez kellett folyamodjon?
*Pillant Khyr felé kíváncsian, kérdezősködve. Szavaiban viszont a gyanú, vagy számonkérés hallatszik, csupán furcsállja, hogy az a bizonyos mester ennyivel lerendezte a tolvajt. No meg... Jó beszélgetni a múltról olyannal, aki részt is vett benne. Ettől mindig megnyugszik Lianna.*
- Én eddig csak könyvekben olvastam róla, s képeken láttam. Viszont úgy érzem, hogy csodálatos lesz! Gondolj csak bele, amíg a szem ellát, csak a végtelen tenger! S a kalózok... Annyira hangulatos az a világ! A hajón élni, fosztogatni egy nagyobb társaságban... *sóhajt egy nagyot, ám észbe kap, s hamar abbahagyja, s folytatja a munkával* Hamarosan leszállunk a kikötőben majd ha megállt a hajó. Odamegyünk a bejárathoz, s ha kinyitják, kirohanunk! *vigyorodik el* Aztán elvegyülünk kicsit a kikötőben, s várjuk, hogy megérkezzen a hajó. Azt már nem tudom, hogy oda hogy jutunk be... Szokott lenni az ilyeneket alant is egy kis ablak, ahol esetleg bemászhatunk. Addig mondjuk megpróbálunk összelopni kötelet meg kampót, hogy a vízből elérhessük az ablakot.
*Az út kellemesen telik, Lianna többször elszenderít, vagy kinyit pár ládát, esetleg sétálgat köztük. Épp, mikor azzal akarja szórakoztatni magát, hogy befészkelődik az egyik ládába egy vastag takaróval, akkor érzi meg, hogy megállt a hajó, s beszéd hallatszik fel.*
- Most!
*Szól oda Khyrnek, majd odaugrik az ajtó mellé, remélve, hogy a tolvaj is így tesz, csak a másik oldalon. Amint az nyitódik, Lianna ugrik egy nagyot, s teljes erővel kitaszítja azt, hogy rögtön rohanni is tudjon! Két férfi állt az ajtó előtt, az egyik borult egy nagyot, míg a másiknak beleakadt a ruhája a kilincsbe. Így a párosnak van egy kis ideje, hogy nagyon gyorsan lerohanjanak a hajóról, s elvegyüljenek a kikötőben. Lianna ezt is teszi, persze közbe néz maga mögé, hogy Khyr, s a másik két alak követi-e őket, ám szerencsére üldöződik felhagytak a kereséssel. Hamarosan a hölgyemény egy kupac hordó előtt fordul be jobbra, ahol végül megpihen.*
- Ez nem volt semmi! Imádom az ilyet!
*Ujjong lihegve, majd leül az egyik hordóra, s elővesz egy cipót a táskájából. A hideg idő miatt az eléggé átfagyott, így egy kicsit gyömöszöli kezében, majd nagyot harap belőle.*
- Erre enni kell! *mondja teli szájjal, majd nyel egyet* Most pedig várunk. Szerintem egy kis kerülővel szép lassan menjünk a partra, hogy lássuk, mikor érkezik meg. Útközben pedig keresünk valami kampót, meg kötelet... Ha látsz, feltétlenül szólj!
*Azzal a hölgyemény meg is indul szép lassan, hiszen nem sietnek sehová.*
- Ó, a Tik-Tak! *ekkor összeráncolja szemöldökét* Lecserélt a mester, komolyan? Pedig olyan jószívűnek tűnt, mintha tényleg kedvelt volna téged. Azt hittem, hogy tudja, hogy a pénz egyszer úgyis elfogy majd, te pedig "örökké" tudsz dolgozni. Szóval, furcsa... Ennyire megszorult volna anyagilag, hogy ehhez kellett folyamodjon?
*Pillant Khyr felé kíváncsian, kérdezősködve. Szavaiban viszont a gyanú, vagy számonkérés hallatszik, csupán furcsállja, hogy az a bizonyos mester ennyivel lerendezte a tolvajt. No meg... Jó beszélgetni a múltról olyannal, aki részt is vett benne. Ettől mindig megnyugszik Lianna.*
- Én eddig csak könyvekben olvastam róla, s képeken láttam. Viszont úgy érzem, hogy csodálatos lesz! Gondolj csak bele, amíg a szem ellát, csak a végtelen tenger! S a kalózok... Annyira hangulatos az a világ! A hajón élni, fosztogatni egy nagyobb társaságban... *sóhajt egy nagyot, ám észbe kap, s hamar abbahagyja, s folytatja a munkával* Hamarosan leszállunk a kikötőben majd ha megállt a hajó. Odamegyünk a bejárathoz, s ha kinyitják, kirohanunk! *vigyorodik el* Aztán elvegyülünk kicsit a kikötőben, s várjuk, hogy megérkezzen a hajó. Azt már nem tudom, hogy oda hogy jutunk be... Szokott lenni az ilyeneket alant is egy kis ablak, ahol esetleg bemászhatunk. Addig mondjuk megpróbálunk összelopni kötelet meg kampót, hogy a vízből elérhessük az ablakot.
*Az út kellemesen telik, Lianna többször elszenderít, vagy kinyit pár ládát, esetleg sétálgat köztük. Épp, mikor azzal akarja szórakoztatni magát, hogy befészkelődik az egyik ládába egy vastag takaróval, akkor érzi meg, hogy megállt a hajó, s beszéd hallatszik fel.*
- Most!
*Szól oda Khyrnek, majd odaugrik az ajtó mellé, remélve, hogy a tolvaj is így tesz, csak a másik oldalon. Amint az nyitódik, Lianna ugrik egy nagyot, s teljes erővel kitaszítja azt, hogy rögtön rohanni is tudjon! Két férfi állt az ajtó előtt, az egyik borult egy nagyot, míg a másiknak beleakadt a ruhája a kilincsbe. Így a párosnak van egy kis ideje, hogy nagyon gyorsan lerohanjanak a hajóról, s elvegyüljenek a kikötőben. Lianna ezt is teszi, persze közbe néz maga mögé, hogy Khyr, s a másik két alak követi-e őket, ám szerencsére üldöződik felhagytak a kereséssel. Hamarosan a hölgyemény egy kupac hordó előtt fordul be jobbra, ahol végül megpihen.*
- Ez nem volt semmi! Imádom az ilyet!
*Ujjong lihegve, majd leül az egyik hordóra, s elővesz egy cipót a táskájából. A hideg idő miatt az eléggé átfagyott, így egy kicsit gyömöszöli kezében, majd nagyot harap belőle.*
- Erre enni kell! *mondja teli szájjal, majd nyel egyet* Most pedig várunk. Szerintem egy kis kerülővel szép lassan menjünk a partra, hogy lássuk, mikor érkezik meg. Útközben pedig keresünk valami kampót, meg kötelet... Ha látsz, feltétlenül szólj!
*Azzal a hölgyemény meg is indul szép lassan, hiszen nem sietnek sehová.*
1343. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2014-12-17 09:12:30
Üzenet elküldve: 2014-12-17 09:12:30
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 15
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 15
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Alefyk Mortamiel//
*A másiknak sikerült átvernie őt, így megszerezte Aellyrin szablyáját.*
~Hogy dőlhettem be ilyen amatőr trükknek. Bár nem úgy néz ki, mint aki tapasztalt kardforgató lenne, azért óvatosnak kell lennem.~
*Így ahelyett, hogy előrántaná tőrét, vagy beleállítaná dobótőrét a tolvaj valamely részébe, nyugton marad, de azért kissé védekezőállásban mered a tolvajra.*
- Nem adódik probléma? Pontosan miben nem? Talán a pénzemet akarod? Vagy meg akarsz szentségteleníteni? Mert egyik sem fog menni, sajnos. Attól még hogy nálad van a szablyám, nem nyertél. Szóval nyögd ki végre, hogy mit akarsz, és akkor mindketten elmehetünk innen.
*A másiknak sikerült átvernie őt, így megszerezte Aellyrin szablyáját.*
~Hogy dőlhettem be ilyen amatőr trükknek. Bár nem úgy néz ki, mint aki tapasztalt kardforgató lenne, azért óvatosnak kell lennem.~
*Így ahelyett, hogy előrántaná tőrét, vagy beleállítaná dobótőrét a tolvaj valamely részébe, nyugton marad, de azért kissé védekezőállásban mered a tolvajra.*
- Nem adódik probléma? Pontosan miben nem? Talán a pénzemet akarod? Vagy meg akarsz szentségteleníteni? Mert egyik sem fog menni, sajnos. Attól még hogy nálad van a szablyám, nem nyertél. Szóval nyögd ki végre, hogy mit akarsz, és akkor mindketten elmehetünk innen.
1342. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2014-12-12 19:06:09
Üzenet elküldve: 2014-12-12 19:06:09
ÚJ
![>Féllábú Jorrih [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/3154_ember_ferfi.jpg)
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 93
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 93
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
//Hajótöröttek//
* A hajó hamar továbbindul a kikötő felé, s néhány óra múlva már a kikötőben találják magukat. *
- Na és most mit tervezel hajó, meg minden nélkül? * Ezt a kérdést inkább társának kellett volna megkérdeznie, hiszen Jorrih volt a kapitány, de azért valami újat Vasmarkúnak is ki kéne találnia. A kapitány biztosan a legelső kocsmát fogja megcélozni, az kérdéses, hogy társa is vele tart-e, vagy más merre viszi az útja. *
* A hajó hamar továbbindul a kikötő felé, s néhány óra múlva már a kikötőben találják magukat. *
- Na és most mit tervezel hajó, meg minden nélkül? * Ezt a kérdést inkább társának kellett volna megkérdeznie, hiszen Jorrih volt a kapitány, de azért valami újat Vasmarkúnak is ki kéne találnia. A kapitány biztosan a legelső kocsmát fogja megcélozni, az kérdéses, hogy társa is vele tart-e, vagy más merre viszi az útja. *
1341. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2014-12-12 10:53:16
Üzenet elküldve: 2014-12-12 10:53:16
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 42
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 42
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Mesélő(Tlim)//
*Ugyan nem örül, hogy elhalasztják a dolgot, de belenyugszik, és csendben követi az újdonsült tanítóját, figyelmesen szemléli az eddig fel nem fedezett folyosót amin keresztül a minimalista szobába vezeti az öreg. A szegénynegyedi származás miatt egyáltalán nem zavarja, hogy milyen kevés a berendezés, hiszen ahonnan jön ott már néha ez is kényelmes életet jelent és sokan örülnének, ha egy ilyen szobájuk lenne.*
-Honnan tudom, hogy holnap van?*Teszi fel a szerinte logikus kérdést még búcsúzóul. Ha megkapja a választ akkor nyugovóra tér.*
//Néhány héttel később//
*A tündérke szorgalmas diáknak bizonyul, hiába az egész életét azzal töltötte eddig, hogy az apjának dolgozzon, megszokta, hogy keményen kell dolgoznia. Az olvasás és az írás ugyan kicsit unalmasabban tűnik mint elképzelte, de azért minden energiáját beleöli a tanulásba. Kíváncsisága pedig végtelen kérdésekkel látja el. Az is felmerül benne, hogy miért nincs itt senki más, és erre bizony rá is kérdez bár lehet nem elég hamar.*
*Ugyan nem örül, hogy elhalasztják a dolgot, de belenyugszik, és csendben követi az újdonsült tanítóját, figyelmesen szemléli az eddig fel nem fedezett folyosót amin keresztül a minimalista szobába vezeti az öreg. A szegénynegyedi származás miatt egyáltalán nem zavarja, hogy milyen kevés a berendezés, hiszen ahonnan jön ott már néha ez is kényelmes életet jelent és sokan örülnének, ha egy ilyen szobájuk lenne.*
-Honnan tudom, hogy holnap van?*Teszi fel a szerinte logikus kérdést még búcsúzóul. Ha megkapja a választ akkor nyugovóra tér.*
//Néhány héttel később//
*A tündérke szorgalmas diáknak bizonyul, hiába az egész életét azzal töltötte eddig, hogy az apjának dolgozzon, megszokta, hogy keményen kell dolgoznia. Az olvasás és az írás ugyan kicsit unalmasabban tűnik mint elképzelte, de azért minden energiáját beleöli a tanulásba. Kíváncsisága pedig végtelen kérdésekkel látja el. Az is felmerül benne, hogy miért nincs itt senki más, és erre bizony rá is kérdez bár lehet nem elég hamar.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5256-5275