*Sokkal időigényesebb, és fárasztóbb gyalogszerrel közlekedni, főleg, ha az embernek van lova, de ha egyszer még nem jutott oda, hogy visszavegye... Épp pont emiatt tart a kikötőbe, na meg egy jó kis vacsora reményében.
Tisztában volt a távolsággal, így még az indulása előtt a mágustoronyban előrelátóan átvette a magassarkúját az egyik pár, sokkal kényelmesebb lapos sarkú, combig felfutó csizmára.
Az előző éjszakai tanulás kicsivel tovább húzódott mint ahogy azt várta, így a nappalt is ott kellett töltenie. Az egy dolog, hogy már lassan az idő elteltével jobban el tudja viseli a fényt, legalábbis viselkedés szempontjából egy fokkal biztos jobban, de ettől függetlenül bolond lenne napközben mozogni ha nem muszáj, szóval csak most tudott elindulni.
Ahhoz képest, hogy egy "elkényeztetett hercegnő", csak mélységi szempontból elkényeztetett, és ez legfeljebb csak a családi helyzetére jellemző. HA egyáltalán jellemző rá. Kiképzés szempontjából semmiben sem különbözik a többi mélységi nőstény mágustól. Vagy harcostól.
Az alagútrendszerekben való gyakorlatoknak hála egész jó fizikumnak örvend, ahogy a gyorsasága is figyelemre méltó, így végső soron nem is telik el túl hosszú idő mire beér a kikötőbe, hogy végre visszavehesse a lovát, amit még pár hete bíztak rá az egyik fogadósra természetesen jó pénzért. Nem is éri csalódás amikor végre megpillantja a fiatal fekete shire csődört. Előbb is eljöhetett volna érte, és akkor megspórolt volna most magának némi időt és fáradtságot, de még el kellett varrnia maga körül néhány szálat, ahhoz meg jobbnak látta a lova nélkül mennie. Meg egy újabb, sokkal fontosabb hajóút is várt rá mikor visszaérkezett a szigetről, úgyhogy a fiatal hátasnak sajnos eddig várnia kellett. Most már viszont, hogy a lova is nála van, csak az a kérdés, hogy melyik fogadóban fogja majd kipihenni ezt a néhány napot, meg persze, hogy hol szeretne egy jót enni. Nincs túl nagy választék a lehetőségek között, itt a kikötőben összesen csak kettő van.
Ezeknek az éjjeli óráknak még egy másik nagy előnyük, hogy szerencsére nem sokan vannak ilyenkor sem az utcákon, sem pedig a fogadókban.*