Kikötő - Dokkok és kikötő
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
| Tenger és szigetek (új) Kikötői erdőség (új) Csatornarendszer (új) | Dokkok és kikötő | Lakónegyed (új) Vámház (új) Világítótorony (új) |  |
1100. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2014-08-05 00:17:33
Üzenet elküldve: 2014-08-05 00:17:33
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 72
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 72
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Kis bagázs//
*Egészen meglepődik, Zaranir ezúttal mennyire nem veszi fel provokációját, ám hamarosan rájön, hogy valószínűleg csak megsértődött, vagy egyszerűen gyerekesnek találja. ~ Túl messzire mentem volna? ~ Elgondolkodik szavain, majd megrázza a fejét. ~ Badarság. Kalóz vagyok, nem szajha. Nem kell kielégítenem. ~ Lopva a férfi felé tekint, aki addigra már egy levelet fut át lelkesen, mintha tökéletesen egyedül volna. ~ Bosszantó. ~
Djeckalékat elnézve halványan elmosolyodik, végülis összeillő párost alkotnának, bár az is lehet, hogy mindketten elégedettek volnának egyetlen együtt töltött éjszaka után is. Végül halkan felsóhajt, és Zaranir vállának dől, alig hallhatóan leheli szavait az éjszakába, hogy csak a kereskedő hallhassa.*
- Felbosszantottalak?
*Némi alig érezhető bűntudattal suttogja, érdeklődve lesve a férfi reakcióját. Valóban nem nehéz felidegesíteni, de annál nincs rosszabb, ha figyelmen kívül hagyják. Még ha nem is tud róla, Zaranir nagyon is kegyetlen bosszút eszelt ki, amelynek a későbbiekben meg lesz még a visszavágása, egyelőre azonban inkább engesztelni próbálja lelkét. Amúgy is belefáradt már a hadaskodásba, álmos tekintettel pislog a férfira, az sem volna meglepő, ha ülve aludna el, a vállának támaszkodva.* Valld be, hogy még mindig kedvelsz. *Vigyorog Zaranirra, mert azért jó volna ilyesmit hallani, mielőtt elalszik három ismeretlen társaságában. Ha Kalen itt lenne, most biztos karon fogva rángatná be egy fogadóba, vagy legalább is el Zaranir közeléből. Hiába, a testvéri szeretet fojtogató tud lenni... Így hát a lány igyekszik kiélvezni, hogy azt tehet, amit akar.*
*Egészen meglepődik, Zaranir ezúttal mennyire nem veszi fel provokációját, ám hamarosan rájön, hogy valószínűleg csak megsértődött, vagy egyszerűen gyerekesnek találja. ~ Túl messzire mentem volna? ~ Elgondolkodik szavain, majd megrázza a fejét. ~ Badarság. Kalóz vagyok, nem szajha. Nem kell kielégítenem. ~ Lopva a férfi felé tekint, aki addigra már egy levelet fut át lelkesen, mintha tökéletesen egyedül volna. ~ Bosszantó. ~
Djeckalékat elnézve halványan elmosolyodik, végülis összeillő párost alkotnának, bár az is lehet, hogy mindketten elégedettek volnának egyetlen együtt töltött éjszaka után is. Végül halkan felsóhajt, és Zaranir vállának dől, alig hallhatóan leheli szavait az éjszakába, hogy csak a kereskedő hallhassa.*
- Felbosszantottalak?
*Némi alig érezhető bűntudattal suttogja, érdeklődve lesve a férfi reakcióját. Valóban nem nehéz felidegesíteni, de annál nincs rosszabb, ha figyelmen kívül hagyják. Még ha nem is tud róla, Zaranir nagyon is kegyetlen bosszút eszelt ki, amelynek a későbbiekben meg lesz még a visszavágása, egyelőre azonban inkább engesztelni próbálja lelkét. Amúgy is belefáradt már a hadaskodásba, álmos tekintettel pislog a férfira, az sem volna meglepő, ha ülve aludna el, a vállának támaszkodva.* Valld be, hogy még mindig kedvelsz. *Vigyorog Zaranirra, mert azért jó volna ilyesmit hallani, mielőtt elalszik három ismeretlen társaságában. Ha Kalen itt lenne, most biztos karon fogva rángatná be egy fogadóba, vagy legalább is el Zaranir közeléből. Hiába, a testvéri szeretet fojtogató tud lenni... Így hát a lány igyekszik kiélvezni, hogy azt tehet, amit akar.*
1099. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2014-08-04 21:40:51
Üzenet elküldve: 2014-08-04 21:40:51
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 442
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 442
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Megfontolt
//Kis bagázs//
*Zaranir kedvtelenül fekszik vissza, már nem érez különösebb késztetést arra, hogy megpróbálja fogadásba rángatni Rikát, ha már ennyire érzékenyen vette az ügyet. Érdekli is őt a fejkendő, akár rábökhetett volna a felsőtestét takaró kevés ruhaneműre, ha már úgy is túlságosan át van ázva ahhoz, hogy bármit is takarjék. A fogadás mikéntje pedig nem az volt, hogy ő tegyen valamit, hanem a másik fölösleges bizonyítási vágyának elkoptatása, így nem is érti, erről hogy kaphatott dorgálást, így ezt a részét is ejti, ahogy az őt ért kritika többi darabját is. Ennél könnyebb megoldást nem tud a dologra, foglalkozni vele pedig nem tervez.*
~Nagy a szája ahhoz képest, milyen könnyen sértődik.~
*Viszont, ha már felmerültek az árulások és az elhagyattatások és Djeckal története is véget ér, egy másik történetet is meg kéne hallgatnia. Egy gyors mozdulattal ki is veszi Rika, azaz a saját kabátzsebéből a szélével kikandikáló levelet, most hogy a kellemes hangulat már úgy is elhunyt, elkezdhet dolgozni és átnyálazni, mit is akart tőle az a bizonyos Zaub. A gyenge fénynél átrágva arra jut, hogy nem lesz olyan könnyű dolga, ha újra a szabadságánál akar lenni. Még akár ki is fizethetné őt, mert jelenleg azért nem áll olyan alul, de ismerve a vénséget, csak elhúzná a dolgot. Ha nem jön közbe semmi, akkor a másnapra rakja el magát és kényelmesen bámulja az eget, amíg álom nem jön a szemére. Fél füllel persze azért figyeli, hátha még megkívánnak társalogni valamit, de már hozzászólni nem tervez, amíg nem direkt őt kérdezik. *
*Zaranir kedvtelenül fekszik vissza, már nem érez különösebb késztetést arra, hogy megpróbálja fogadásba rángatni Rikát, ha már ennyire érzékenyen vette az ügyet. Érdekli is őt a fejkendő, akár rábökhetett volna a felsőtestét takaró kevés ruhaneműre, ha már úgy is túlságosan át van ázva ahhoz, hogy bármit is takarjék. A fogadás mikéntje pedig nem az volt, hogy ő tegyen valamit, hanem a másik fölösleges bizonyítási vágyának elkoptatása, így nem is érti, erről hogy kaphatott dorgálást, így ezt a részét is ejti, ahogy az őt ért kritika többi darabját is. Ennél könnyebb megoldást nem tud a dologra, foglalkozni vele pedig nem tervez.*
~Nagy a szája ahhoz képest, milyen könnyen sértődik.~
*Viszont, ha már felmerültek az árulások és az elhagyattatások és Djeckal története is véget ér, egy másik történetet is meg kéne hallgatnia. Egy gyors mozdulattal ki is veszi Rika, azaz a saját kabátzsebéből a szélével kikandikáló levelet, most hogy a kellemes hangulat már úgy is elhunyt, elkezdhet dolgozni és átnyálazni, mit is akart tőle az a bizonyos Zaub. A gyenge fénynél átrágva arra jut, hogy nem lesz olyan könnyű dolga, ha újra a szabadságánál akar lenni. Még akár ki is fizethetné őt, mert jelenleg azért nem áll olyan alul, de ismerve a vénséget, csak elhúzná a dolgot. Ha nem jön közbe semmi, akkor a másnapra rakja el magát és kényelmesen bámulja az eget, amíg álom nem jön a szemére. Fél füllel persze azért figyeli, hátha még megkívánnak társalogni valamit, de már hozzászólni nem tervez, amíg nem direkt őt kérdezik. *
1098. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2014-08-04 17:03:16
Üzenet elküldve: 2014-08-04 17:03:16
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 61
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 61
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
// Kis bagázs //
*A kis fogadkozók annyira nem kötik le, ha már itt lassan az ágytémába is megjárják lépteiket. Hiszen sejti, hogy Zaranir nem kevesebbet kérne egy kiadós, forró éjszakánál. Illetve, ez inkább azért jut eszébe, mert ő biztosan valami ilyesmit kérne. De azt már észrevehették, hogy Zaranir és Djeckal megközelítése között minden téren vannak különbségek. Bár tagadhatatlan, hogy örülne egy hajónak, de ezért nem szívesen tenne kockára egy ilyen felvágott nyelvű leányt. Hasznosabb az ilyen fajta nőszemély, ha a rács másik oldalán van és onnan igyekszik segíteni. Meg úgy általában a nők számára könnyebb a férfi őrök figyelmét lekötni. Némelyiknek meg nem csak a figyelmét.
Ugyan szemöldöke megrezzen és tekintete sem kevésbé, ahogy hallja Rika szavait. Ajkaira pedig széles vigyor ül. Ej, szereti ha egy nő tüzes és van vér a pucájában. Igaz, minden másféle nőt is éppen úgy szeret. Ezért is lehet, hogy legalább ezer meg egy városban akarják urak bitón látni. De mit tehet egy ártatlan kalóz, ha úgy csábítja egy asszony?
Örvend, hogy a háromból pont a két új kedvence a hallgatósága, Zaranir meg le van tojva. Nem is elsősorban hozzá szól a történet, Rika figyelme pedig csak üdítő élmény. Amsä viszont célközönség, még ha ezzel a mesével annyira nem is tudja bizonyítani, mekkora kapitány. De majd egy másikkal! Valamikor... *
- Jahm, mocsok egy förtelem, remélem azóta tengervízbe fulladt.
*Köp ő is a távolba, nedvesítve kicsit arrébb a homokot, s szerencséje, hogy ezt nem egy pillanattal később tette, mikor éppen meglepetten pislog a lábára érkező Asmä felé.*
- Értem én, hogy a kapitány a többiek felett áll, de hogy már feküdjön is...
*Kuncog nagyon elmés megjegyzésén, fel sem tűnik neki, hogy szinte most ismerte be legjobb esetben is elsőtisztségét, s hihető lenne, hogy lemond a kapitány rangjának tisztségéről. Persze, az még hosszú szócsaták és talán kardcsaták végeredménye lesz, ebben biztos. Nem adja olyan könnyen a szolgálatait akárkinek. Igaz, egy nő másként is képes meggyőzni egy hímnemű egyedet.
Keze szinte önkéntelen is kerül Asmä fejére és mint kalózgyermeket a mese után, úgy kezdi simogatni. Nem tudja igazán, hogy melyik az abszurdabb ötlet. Hogy itt helyben jelentse ki, hogy mennyire aranyosnak gondolja vagy éppen tegyen kétes értelmű megjegyzést, milyen cselekvés lenne kedvére, mihez nem kellene sokat igazítani Asmä testhelyzetén... *
*A kis fogadkozók annyira nem kötik le, ha már itt lassan az ágytémába is megjárják lépteiket. Hiszen sejti, hogy Zaranir nem kevesebbet kérne egy kiadós, forró éjszakánál. Illetve, ez inkább azért jut eszébe, mert ő biztosan valami ilyesmit kérne. De azt már észrevehették, hogy Zaranir és Djeckal megközelítése között minden téren vannak különbségek. Bár tagadhatatlan, hogy örülne egy hajónak, de ezért nem szívesen tenne kockára egy ilyen felvágott nyelvű leányt. Hasznosabb az ilyen fajta nőszemély, ha a rács másik oldalán van és onnan igyekszik segíteni. Meg úgy általában a nők számára könnyebb a férfi őrök figyelmét lekötni. Némelyiknek meg nem csak a figyelmét.
Ugyan szemöldöke megrezzen és tekintete sem kevésbé, ahogy hallja Rika szavait. Ajkaira pedig széles vigyor ül. Ej, szereti ha egy nő tüzes és van vér a pucájában. Igaz, minden másféle nőt is éppen úgy szeret. Ezért is lehet, hogy legalább ezer meg egy városban akarják urak bitón látni. De mit tehet egy ártatlan kalóz, ha úgy csábítja egy asszony?
Örvend, hogy a háromból pont a két új kedvence a hallgatósága, Zaranir meg le van tojva. Nem is elsősorban hozzá szól a történet, Rika figyelme pedig csak üdítő élmény. Amsä viszont célközönség, még ha ezzel a mesével annyira nem is tudja bizonyítani, mekkora kapitány. De majd egy másikkal! Valamikor... *
- Jahm, mocsok egy förtelem, remélem azóta tengervízbe fulladt.
*Köp ő is a távolba, nedvesítve kicsit arrébb a homokot, s szerencséje, hogy ezt nem egy pillanattal később tette, mikor éppen meglepetten pislog a lábára érkező Asmä felé.*
- Értem én, hogy a kapitány a többiek felett áll, de hogy már feküdjön is...
*Kuncog nagyon elmés megjegyzésén, fel sem tűnik neki, hogy szinte most ismerte be legjobb esetben is elsőtisztségét, s hihető lenne, hogy lemond a kapitány rangjának tisztségéről. Persze, az még hosszú szócsaták és talán kardcsaták végeredménye lesz, ebben biztos. Nem adja olyan könnyen a szolgálatait akárkinek. Igaz, egy nő másként is képes meggyőzni egy hímnemű egyedet.
Keze szinte önkéntelen is kerül Asmä fejére és mint kalózgyermeket a mese után, úgy kezdi simogatni. Nem tudja igazán, hogy melyik az abszurdabb ötlet. Hogy itt helyben jelentse ki, hogy mennyire aranyosnak gondolja vagy éppen tegyen kétes értelmű megjegyzést, milyen cselekvés lenne kedvére, mihez nem kellene sokat igazítani Asmä testhelyzetén... *
1097. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2014-08-03 22:24:49
Üzenet elküldve: 2014-08-03 22:24:49
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 63
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 63
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Kis bagázs//
*Az később derül ki, milyen tengerész Djeck, de az egyszer biztos, hogy mesélni nagyon tud. Asmä jelen állapotában csak egy röpke pillanatra gondolkozik el, vajon mennyi igaz a történetből, és mennyi a kalózvirtussal hozzáköltött hősköltemény. Most megelégszik azzal, hogy jó hallgatni.*
Szóval így esett a dolog a szigettel és a teknősökkel. Csavaros agyú tengeri medve lehetett ez az Acélszakállú, meg kell adni.
*Mivel úgy fest, Zaranir és Rika is bekapcsolódott a történet hallgatásába és kommentálásába, Asmä pedig nem szereti nem látni, akivel beszélget, hirtelen mozdulattal fel akar ülni. Az ilyen gyors megmozdulásokat azonban nem hullámzó tengerpartokon heverésző ingatag kalózlányoknak találták ki, így még félútig sem jut, amikor már zuhan is vissza, kissé ferdén, éppen úgy, hogy a feje Djeck egyik lábán köt ki. El is felejti, mit akart még mondani. Pár hosszú másodpercig csak heverészik, és próbálja életre kelteni igencsak összekuszálódott érzékszerveit.*
Hoppá *mondja aztán. Egyelőre nincs kedve újabb hasonló akcióhoz, így aztán csak hever tovább a hajóját vesztett kapitány lábán, ami egészen kényelmes kispárnának bizonyul, kár, hogy az esti mesének már vége.*
*Az később derül ki, milyen tengerész Djeck, de az egyszer biztos, hogy mesélni nagyon tud. Asmä jelen állapotában csak egy röpke pillanatra gondolkozik el, vajon mennyi igaz a történetből, és mennyi a kalózvirtussal hozzáköltött hősköltemény. Most megelégszik azzal, hogy jó hallgatni.*
Szóval így esett a dolog a szigettel és a teknősökkel. Csavaros agyú tengeri medve lehetett ez az Acélszakállú, meg kell adni.
*Mivel úgy fest, Zaranir és Rika is bekapcsolódott a történet hallgatásába és kommentálásába, Asmä pedig nem szereti nem látni, akivel beszélget, hirtelen mozdulattal fel akar ülni. Az ilyen gyors megmozdulásokat azonban nem hullámzó tengerpartokon heverésző ingatag kalózlányoknak találták ki, így még félútig sem jut, amikor már zuhan is vissza, kissé ferdén, éppen úgy, hogy a feje Djeck egyik lábán köt ki. El is felejti, mit akart még mondani. Pár hosszú másodpercig csak heverészik, és próbálja életre kelteni igencsak összekuszálódott érzékszerveit.*
Hoppá *mondja aztán. Egyelőre nincs kedve újabb hasonló akcióhoz, így aztán csak hever tovább a hajóját vesztett kapitány lábán, ami egészen kényelmes kispárnának bizonyul, kár, hogy az esti mesének már vége.*
1096. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2014-08-01 19:57:20
Üzenet elküldve: 2014-08-01 19:57:20
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 48
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 48
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
*Mivel beszélgetőpartnere elment, vélhetőleg talált érdekesebb dolgot, mint egy részeg ork, Lastar keres magának jobb szórakozást az üldögélésen kívül. De még előtte jó ideig pihen. Fél, egy órára el is alszik, és mire felébredt, már az alkohol is eltűnt az elméjéből, csak kínzó fejfájást hagyva maga után, amit az ork már mondhatni, megszokott, hiszen minden egyes nap fáj a feje a piától. Mivel már nem kell botorkálnia, úgy gondolja, hogy tartja magát eredeti tervéhez, hogy elmegy egy kicsit egyedül lenni, futni egy keveset, ugyanis azt nagyon szeret. Valahogy megnyugtatólag hat rá, ha megerőlteti izmait. Ő ezt mindig ork mivoltára fogta, hiszen fajtársai is egész nap verekednek, edzenek. Ő, csak azért teszi ezt, mert így jobban érzi magát. Idő közben újra elemel egy védtelenül maradt kulacsot, de mikor beleszagol, rá kell jönnie, hogy csak víz van benne. Mivel Lastar alapjában véve nem tolvaj, így beéri ezzel és magába dönti a folyadék felét, ezzel csillapítva szomját. A maradékot meghagyja arra, hogy edzése közben pótolja vele azt, amit ki fog izzadni. Mikor kiér a számára túlontúl zavaró emberek tömegéből, a kikötő néptelenebb részére, elkezd bemelegíteni. Még nem indul neki a futásnak, hanem előtte jól lenyújtja tagjait, hiszen ezzel még az előbb megivott alkohol utáni fejfájás is csökken valamicskét. Vagyis Lastar úgy tudja, hogy a mozgás kiűzi a fejéből a fájdalmat. Az, hogy ez így van-e, vagy csak bemeséli magának, már szinte mindegy. Mikor ezzel készen van, egyenletes tempóban kezd el futni a sziklásabb részek felé, ahol meredekebb is a talaj, megerőltetőbb az edzés.*
1095. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2014-08-01 14:39:52
Üzenet elküldve: 2014-08-01 14:39:52
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 72
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 72
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Kis bagázs//
*Nem igazán lepődik meg, hogy Zaranir nem fél a fogadástól, elvégre meglehetősen kevesebb vesztenivalója van, mint amennyi a lánynak. Alapjáraton esélytelen volna, hogy Rika belemenjen egy ennyire kiegyenlítetlen fogadásba, azonban most a bizonyítási vágyról, és nem kevésbé a csorbát szenvedett büszkeségéről van szó. Mert akármennyire is tartják lehetetlennek a küldetést, egészen biztos benne, hogy nem volna az. Mióta csak az eszét tudja, a lopásból él, ráadásul szülőfölde Lihanech, a Vizek városa. Ez nem olyasmi, amit holmi artheniori kalózok és kereskedők kételye elfeledtetne. Akárhányszor kérdőjelezik hát meg képességeit, annál inkább meg akarja próbálni.*
- Előbb gyilkolnálak meg, és dobnám a hullád a tengerbe, minthogy megkaparintsd a kendőmet. Ez olyasmi, amit egy számomra fontos embertől kaptam. Ez jelképezi, hogy kalóznak születtem. Egy magadfajta csak a halálom után szerezhet ilyesmit. Nem fogom ennyire egyszerűen elajándékozni. Pláne, hogy rendkívül férfias módon annyit szándékozol tenni, hogy a seggeden ülve vársz.
*A szájában összegyűlt nyálat egy köpéssel a homokra továbbítja, ezúttal a gonosz vigyor is elkerüli arcát, szendvtelen arccal fordul el a férfitól. Érdeklődése ezúttal inkább Djeckalt találja meg, mindig is imádta a kalóztörténeteket. Szemeit lehunyva hallgatja a férfit, előtte lebeg volt legénysége, hajója, majd a lakatlan sziget képe is. Zaranir arcát tenyerével tolja odébb, ahogy suttogásával belerondít, mutatóujját szájához tartva, finom mosollyal inti csendre.*
- Ezt már szeretem.
*Vigyorog a kalózra, ahogy a történet végetér. Ezúttal egészen lényegtelen, mennyi az igazság abban, amit mondott. Elvégre csak az számít, hogy izgalmas legyen, a többi már részletkérdés. Az efféle sztorikba belefér némi színesítés, a hencegés sosem állt távol fajtájuktól. Sőt, igazán veszélyessé talán az tesz egy kalózt, ha már nem is kell hencegnie ahhoz, hogy mindenki ismerje történeteit.*
*Nem igazán lepődik meg, hogy Zaranir nem fél a fogadástól, elvégre meglehetősen kevesebb vesztenivalója van, mint amennyi a lánynak. Alapjáraton esélytelen volna, hogy Rika belemenjen egy ennyire kiegyenlítetlen fogadásba, azonban most a bizonyítási vágyról, és nem kevésbé a csorbát szenvedett büszkeségéről van szó. Mert akármennyire is tartják lehetetlennek a küldetést, egészen biztos benne, hogy nem volna az. Mióta csak az eszét tudja, a lopásból él, ráadásul szülőfölde Lihanech, a Vizek városa. Ez nem olyasmi, amit holmi artheniori kalózok és kereskedők kételye elfeledtetne. Akárhányszor kérdőjelezik hát meg képességeit, annál inkább meg akarja próbálni.*
- Előbb gyilkolnálak meg, és dobnám a hullád a tengerbe, minthogy megkaparintsd a kendőmet. Ez olyasmi, amit egy számomra fontos embertől kaptam. Ez jelképezi, hogy kalóznak születtem. Egy magadfajta csak a halálom után szerezhet ilyesmit. Nem fogom ennyire egyszerűen elajándékozni. Pláne, hogy rendkívül férfias módon annyit szándékozol tenni, hogy a seggeden ülve vársz.
*A szájában összegyűlt nyálat egy köpéssel a homokra továbbítja, ezúttal a gonosz vigyor is elkerüli arcát, szendvtelen arccal fordul el a férfitól. Érdeklődése ezúttal inkább Djeckalt találja meg, mindig is imádta a kalóztörténeteket. Szemeit lehunyva hallgatja a férfit, előtte lebeg volt legénysége, hajója, majd a lakatlan sziget képe is. Zaranir arcát tenyerével tolja odébb, ahogy suttogásával belerondít, mutatóujját szájához tartva, finom mosollyal inti csendre.*
- Ezt már szeretem.
*Vigyorog a kalózra, ahogy a történet végetér. Ezúttal egészen lényegtelen, mennyi az igazság abban, amit mondott. Elvégre csak az számít, hogy izgalmas legyen, a többi már részletkérdés. Az efféle sztorikba belefér némi színesítés, a hencegés sosem állt távol fajtájuktól. Sőt, igazán veszélyessé talán az tesz egy kalózt, ha már nem is kell hencegnie ahhoz, hogy mindenki ismerje történeteit.*
1094. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2014-07-30 21:24:08
Üzenet elküldve: 2014-07-30 21:24:08
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 442
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 442
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Megfontolt
//Kis bagázs//
- A fogadás szent dolog és ha valaminek, hát egy hajónak megvan az az ára, amiért elvállalok ilyen veszélyeket.
*Igazából egyszerűen csak nem tud megijedni az ajánlattól. Érezhető magabiztossága, hiszen felé áll a zászló, nem tartja valószínűnek a hajó lophatóságát, de ha mégis, akkor meg főleg nem bánná, ha egy ilyen hölgyemény által lenne leköteleződve. Veszteni nagyon nem tud rajta. Úgy látszik, erőteljesen le fog szokni a pénz említéséről ebben a társaságban, láthatólag nem veti fel őket a vagyon. Nem gond, ezzel is spórolt magának valamennyit.*
~Nem lesz nehéz elverni magamban sem, végülis.~
*Valamennyire persze érti ő a szándékot és igazából elég szívet melengetőnek találja, ahogy próbálkoznak megmutatni, milyen jól boldogulnak egyedül. Bár fel volt készülve arra, hogy Rikában kétségeket fog felvetni a kihívás, azért ilyen gyors elbizonytalanodásra nem számított. Természetesen nem szalasztja el az alkalmat, hogy lopjon egy kis távolságot, még akkor is, ha csak a fejével közelítse meg a célt, Rika kíváncsi tekintete pedig Zaranir merész pillantásával találkozik. Egy kisebb szünet után belekezd.*
-Az attól függ... Ahogy itt oldalt is említették, fontos tudni, hogy mennyire bukod el a fogadást. Ha esetleg ilyen bitókról vagy egyéb gótikus barbár eszközökből, esetleg börtöncellákból kéne kimenteni kegyedet, hogy a fogadás díja behajtható legyen, akkor nem úszod meg olyan könnyen.
*Bár bátorsága nem hunyászkodott alább, most mégsem sieti el, mint a legutóbb, jó pár centit hagy kettejük arca között.*
-Viszont, ha esetleg minden egyszerűen megy, mármint a szökés és a meglapulás és nem kell túl sokat a bőröd mentésével bajlódjak, akkor lehet megelégszem csak a fejkendőddel, mint nemes jutalommal.
*Tisztában van vele, hogy ezt a megjegyzését sem kedveskedő ellenreakció fogja követni, de nem is arra számít. Valószínűleg a mentésre nem kerül sor, hiszen a fogadás sem vágódik el, azonban a hajóban és új társaiban lát elég lehetőséget ahhoz, hogy ha alkalom adódik rá, tűzbe tegye értük a kezét. És úgy látszik, ez a mentalitás nem csak az ő fejéből pattant ki. Így észre is veszi Djeckal és Asmä, enyhe kifejezéssel is kibékülésnek nevezhető akcióját, majd Rika fülébe suttogja. *
-Jó hatással vagyunk rájuk, nem?
*A történetet még mindig nem tartja túlzottan hitelesnek, már amennyire fülelt belőle, de biztosan belecsempészett valamennyi igazságmagot ez a zugnélküli alkoholista, bár azt nagyban valószínűsíti, hogy nem a teknősök azok.*
- A fogadás szent dolog és ha valaminek, hát egy hajónak megvan az az ára, amiért elvállalok ilyen veszélyeket.
*Igazából egyszerűen csak nem tud megijedni az ajánlattól. Érezhető magabiztossága, hiszen felé áll a zászló, nem tartja valószínűnek a hajó lophatóságát, de ha mégis, akkor meg főleg nem bánná, ha egy ilyen hölgyemény által lenne leköteleződve. Veszteni nagyon nem tud rajta. Úgy látszik, erőteljesen le fog szokni a pénz említéséről ebben a társaságban, láthatólag nem veti fel őket a vagyon. Nem gond, ezzel is spórolt magának valamennyit.*
~Nem lesz nehéz elverni magamban sem, végülis.~
*Valamennyire persze érti ő a szándékot és igazából elég szívet melengetőnek találja, ahogy próbálkoznak megmutatni, milyen jól boldogulnak egyedül. Bár fel volt készülve arra, hogy Rikában kétségeket fog felvetni a kihívás, azért ilyen gyors elbizonytalanodásra nem számított. Természetesen nem szalasztja el az alkalmat, hogy lopjon egy kis távolságot, még akkor is, ha csak a fejével közelítse meg a célt, Rika kíváncsi tekintete pedig Zaranir merész pillantásával találkozik. Egy kisebb szünet után belekezd.*
-Az attól függ... Ahogy itt oldalt is említették, fontos tudni, hogy mennyire bukod el a fogadást. Ha esetleg ilyen bitókról vagy egyéb gótikus barbár eszközökből, esetleg börtöncellákból kéne kimenteni kegyedet, hogy a fogadás díja behajtható legyen, akkor nem úszod meg olyan könnyen.
*Bár bátorsága nem hunyászkodott alább, most mégsem sieti el, mint a legutóbb, jó pár centit hagy kettejük arca között.*
-Viszont, ha esetleg minden egyszerűen megy, mármint a szökés és a meglapulás és nem kell túl sokat a bőröd mentésével bajlódjak, akkor lehet megelégszem csak a fejkendőddel, mint nemes jutalommal.
*Tisztában van vele, hogy ezt a megjegyzését sem kedveskedő ellenreakció fogja követni, de nem is arra számít. Valószínűleg a mentésre nem kerül sor, hiszen a fogadás sem vágódik el, azonban a hajóban és új társaiban lát elég lehetőséget ahhoz, hogy ha alkalom adódik rá, tűzbe tegye értük a kezét. És úgy látszik, ez a mentalitás nem csak az ő fejéből pattant ki. Így észre is veszi Djeckal és Asmä, enyhe kifejezéssel is kibékülésnek nevezhető akcióját, majd Rika fülébe suttogja. *
-Jó hatással vagyunk rájuk, nem?
*A történetet még mindig nem tartja túlzottan hitelesnek, már amennyire fülelt belőle, de biztosan belecsempészett valamennyi igazságmagot ez a zugnélküli alkoholista, bár azt nagyban valószínűsíti, hogy nem a teknősök azok.*
1093. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2014-07-30 14:25:39
Üzenet elküldve: 2014-07-30 14:25:39
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 18
OOC üzenetek: 112
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 18
OOC üzenetek: 112
Játékstílus: Szelíd
*Nem örvendhet nagy tömegnek, de páran azért felé fordulnak. Talán csak rikácsolása miatt, talán megnyerő külseje okán néznek rá a leányok, s fordulnak vissza kuncogva. Bizonyosan szemérmes fehérnép mind és nem szívesen mutatná ki, mennyire is tetszik neki a lánghajú. Ám ez mit se zavarja őt abban, hogy portékáit tovább próbálja eladni.
Míg nem egy törpe is elér hozzá, kinek szakálla hosszan ér le, színe pedig elárulja, hogy nem mai gyerek.*
- A Vöröslő Krulz olaja van gyulladásra, az Égő Fyruis lázra való. De egy tégely három arany és bármilyen gyulladástól megszabadítja ez az értékes olaj!
*Már kezében is az említett holmi, amint kap érte csengő érméket, azon mód át is adja. Egy vevőnél nincs is jobb reklám, mi még több vevőt csalhat hozzá. Hiszen ha egy tetszését elnyerte, a többi már nem csak az ő hangoskodását fogja hallani, de a törpe vásárlását is láthatják. Érzi a csontjaiban, hogy jó lesz ez!*
Míg nem egy törpe is elér hozzá, kinek szakálla hosszan ér le, színe pedig elárulja, hogy nem mai gyerek.*
- A Vöröslő Krulz olaja van gyulladásra, az Égő Fyruis lázra való. De egy tégely három arany és bármilyen gyulladástól megszabadítja ez az értékes olaj!
*Már kezében is az említett holmi, amint kap érte csengő érméket, azon mód át is adja. Egy vevőnél nincs is jobb reklám, mi még több vevőt csalhat hozzá. Hiszen ha egy tetszését elnyerte, a többi már nem csak az ő hangoskodását fogja hallani, de a törpe vásárlását is láthatják. Érzi a csontjaiban, hogy jó lesz ez!*
1092. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2014-07-30 14:23:55
Üzenet elküldve: 2014-07-30 14:23:55
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 61
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 61
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
// Kis bagázs //
*Magában elég jól szórakozik Rika és Zara szócsatáin, a farkasszemezésről ugyan lemarad, hiszen ha Rika felé is tekint, a szemei valahogy nem találják tekintetét, másfelé kalandozik pillantása. De az vesse rá az első követ, ki férfi, tombol benne a pezsgő vér és az alkohol, mégis megtagadja a női nem bájait pusztán szemétől!
Megnézné, ahogy a leányzó egyedül köt el egy hajót, azzal probléma nincs. Ám a friss ismeretség kedvére valónak mutatja Rikát, így nem örülne, ha ilyen hamar kellene búcsút intenie neki. Legalább egy forró éjszakát el kívánna még hálni vele. Aztán mehet ahová akar, ha lesz helyette másik három legalább olyan kalóz. Persze, valójában nem igazán szeretne megválni tőle, felkeltette érdeklődését a felvágott nyelvű leány.
Rummal kezében, miután nyelte a nyeletét, kuncog Asmä szavain. Látott ő már bitóról való mentést, legalább hármat, ebből pedig csak egyszer volt ő a kivégzettek lajstromában. Akkor se kis csapatán múlott, hogy megmenekült. Közben azért figyel Zaranir beszédére is, legalábbis egyik füle botját mozdítja oda, hogy meghallja nevét. Persze, amíg ő odahaza szórakozik, ő itt gürcöljön! Milyen lovagias kölök lett ez a Zaranir...*
- Azért ezer arany, az mégiscsak pénz! Ha nem is sok.
*Hiszen legutóbb kicsit több, mint háromszázzal több volt, mit egyedül neki adott, mikor azzal a sötételffel a fogadóra kapargatták össze a kis vagyont. Azóta se látta a kormosképűt, hogy azt mondta, napokon belül visszatér. Djeck is így tervezte, de ha itt elkötnek egy hajót, akkor neki a Tretil már csak arra lesz jó, hogy legyen hol inni, ha szárazon vannak. Hiszen a saját fogadójukban csak olcsóbban ihatnak!*
- Hogy volt, hogy is nem... Egyszer adta a Szerencse Asszonya, hogy olyan tejködben kellett hajózni, miben nem hogy az orromat nem láttam, de még a rumot se, amit ittam. Széltől csendesen sodródtunk, lassú folyáson haladtunk, néha hallani véltük, hogy valami a hajó oldalához ér, de hiába lestük, semmit nem láttunk. Aztán, mintha derült égből érkezett volna a megváltás, úgy szállt fel a köd és jöttünk rá, hogy nem elég, hogy a Fehérpartok legveszélyesebb zátonyai közé sikerült keverednünk, egyenest vitt az út a Hóhágó felé. Na, azt úgy kell elképzelni, mint a legmagasabb hegy, mit életedben láttál, mi ketté van hasítva, s két fele között kellett áthajózni. Még senki nem jött ki onnan élve, de mi nem féltünk. *Itt kis szünet, míg meghúzza újra a rumot.* Illetve, egy-két nyápic pánikolt, de rendet csaptam közöttük. Inkább maradtak, mintsem hazáig úsztak volna! Na, de nem is ez a lényeg... Ahogy haladtunk, megéreztük a hegy két feléből áradó hűvösséget és a ritkán látott hópelyhek is visszaköszöntek. Mert hiába a mélység, a hegy teteje havas volt, onnan meg lehullott a szorosba. Ugyan fáztunk, de nem álltunk meg, haladtunk tovább, míg nem láttuk meg, hogy hamarosan a végére érünk. Ugyanis a szoros kijáratában ott állt egy másik hajó. A varjúfészekből károgták le, hogy kalózok. Na persze, hinné azt bárki, hogy pár éles szó és mehetünk. Csak ugye azok a kalózok olyanok is voltak, akikkel nem lehet beszélni... Így hát amint elég közel értünk, mi magunk kezdtük meg a megszállást. Az elsők közt lendültem az árboc egyik kötelével a túlsó fedélzetre, hogy már érkeztemben legyilkoljam azt, aki alám került. Ádáz csata volt, több emberem ott is hagyta fogát, az egyik meg a lábát, de végül, kis veszteség árán, miénk lett az a hajó is. A kapitányt hagytam csak életben, mert tudni akartam, hová rejtette az eddig zsákmányolt dolgokat. Keménykötésű volt, két nap és két éj kellett, hogy kiszedjem belőle. Nem mondom, már nekem fájt őt ütlegelni. Hamar megértettük, miért hívták Acélszakállúnak. De végül köpött, nyálat, vért és fogat, majd a kincsei helyét is. Három napig hajóztunk, mire elértük a kis szigetet. Akkora volt, hogy gyorsabb lett volna körbehajózni, mint átkelni rajta. Miután pedig kiástuk az összes aranyat és ékszert, majd a hajókra vittük, váratlan fordulatot vett a dolog. Mondottam, hogy egy alkalommal egy lakatlan szigeten maradtam, egymagam. Nos, Acélszakállú közölte, hogy lázadást szított és sikerrel vette át a hajóimat. Meg azt is, hogy vagy itt hagy, vagy bezár és a hajója gyomrában dögölhetek meg. Hát, én vártam, maradtam és szenvedtem. Szerencsére az egyik rejtekhelyen maradt egy kevés ellátmány, amit talán vészesebb időkre hagytak ott. Nem volt sok élelem és azon kívül csak rum. Sokáig tartott, de megszoktam a tudatot, hogy itt fogok meghalni. De végül elhatároztam magam. Bemásztam a sekély vízbe és vártam. A nap leszállt, majd újra tette körét, többször is, míg megszoktattam magam a tenger lényeivel. Majd egy nappal hozzákötöttem magam két teknőshöz és kijutottam. Több napig szenvedtem, majdnem megfulladtam de végül valakik kiszedtek a vízből. Nem tudták, hogy ki vagyok, én meg bolond leszek közölni bárkivel is, hogy egy rongyos kalóz vagyok! De végül egy közeli kikötőbe elvittek.
*Ez volt Djeckal szomorú története, hogyan hagyta ott saját legénysége, miután elvert egy másik kapitányt, de ő mégis képes volt fellázítani ellene a legénységet. Csak a kilenc tenger fenevadja tudja, milyen módon sikerült neki.*
*Magában elég jól szórakozik Rika és Zara szócsatáin, a farkasszemezésről ugyan lemarad, hiszen ha Rika felé is tekint, a szemei valahogy nem találják tekintetét, másfelé kalandozik pillantása. De az vesse rá az első követ, ki férfi, tombol benne a pezsgő vér és az alkohol, mégis megtagadja a női nem bájait pusztán szemétől!
Megnézné, ahogy a leányzó egyedül köt el egy hajót, azzal probléma nincs. Ám a friss ismeretség kedvére valónak mutatja Rikát, így nem örülne, ha ilyen hamar kellene búcsút intenie neki. Legalább egy forró éjszakát el kívánna még hálni vele. Aztán mehet ahová akar, ha lesz helyette másik három legalább olyan kalóz. Persze, valójában nem igazán szeretne megválni tőle, felkeltette érdeklődését a felvágott nyelvű leány.
Rummal kezében, miután nyelte a nyeletét, kuncog Asmä szavain. Látott ő már bitóról való mentést, legalább hármat, ebből pedig csak egyszer volt ő a kivégzettek lajstromában. Akkor se kis csapatán múlott, hogy megmenekült. Közben azért figyel Zaranir beszédére is, legalábbis egyik füle botját mozdítja oda, hogy meghallja nevét. Persze, amíg ő odahaza szórakozik, ő itt gürcöljön! Milyen lovagias kölök lett ez a Zaranir...*
- Azért ezer arany, az mégiscsak pénz! Ha nem is sok.
*Hiszen legutóbb kicsit több, mint háromszázzal több volt, mit egyedül neki adott, mikor azzal a sötételffel a fogadóra kapargatták össze a kis vagyont. Azóta se látta a kormosképűt, hogy azt mondta, napokon belül visszatér. Djeck is így tervezte, de ha itt elkötnek egy hajót, akkor neki a Tretil már csak arra lesz jó, hogy legyen hol inni, ha szárazon vannak. Hiszen a saját fogadójukban csak olcsóbban ihatnak!*
- Hogy volt, hogy is nem... Egyszer adta a Szerencse Asszonya, hogy olyan tejködben kellett hajózni, miben nem hogy az orromat nem láttam, de még a rumot se, amit ittam. Széltől csendesen sodródtunk, lassú folyáson haladtunk, néha hallani véltük, hogy valami a hajó oldalához ér, de hiába lestük, semmit nem láttunk. Aztán, mintha derült égből érkezett volna a megváltás, úgy szállt fel a köd és jöttünk rá, hogy nem elég, hogy a Fehérpartok legveszélyesebb zátonyai közé sikerült keverednünk, egyenest vitt az út a Hóhágó felé. Na, azt úgy kell elképzelni, mint a legmagasabb hegy, mit életedben láttál, mi ketté van hasítva, s két fele között kellett áthajózni. Még senki nem jött ki onnan élve, de mi nem féltünk. *Itt kis szünet, míg meghúzza újra a rumot.* Illetve, egy-két nyápic pánikolt, de rendet csaptam közöttük. Inkább maradtak, mintsem hazáig úsztak volna! Na, de nem is ez a lényeg... Ahogy haladtunk, megéreztük a hegy két feléből áradó hűvösséget és a ritkán látott hópelyhek is visszaköszöntek. Mert hiába a mélység, a hegy teteje havas volt, onnan meg lehullott a szorosba. Ugyan fáztunk, de nem álltunk meg, haladtunk tovább, míg nem láttuk meg, hogy hamarosan a végére érünk. Ugyanis a szoros kijáratában ott állt egy másik hajó. A varjúfészekből károgták le, hogy kalózok. Na persze, hinné azt bárki, hogy pár éles szó és mehetünk. Csak ugye azok a kalózok olyanok is voltak, akikkel nem lehet beszélni... Így hát amint elég közel értünk, mi magunk kezdtük meg a megszállást. Az elsők közt lendültem az árboc egyik kötelével a túlsó fedélzetre, hogy már érkeztemben legyilkoljam azt, aki alám került. Ádáz csata volt, több emberem ott is hagyta fogát, az egyik meg a lábát, de végül, kis veszteség árán, miénk lett az a hajó is. A kapitányt hagytam csak életben, mert tudni akartam, hová rejtette az eddig zsákmányolt dolgokat. Keménykötésű volt, két nap és két éj kellett, hogy kiszedjem belőle. Nem mondom, már nekem fájt őt ütlegelni. Hamar megértettük, miért hívták Acélszakállúnak. De végül köpött, nyálat, vért és fogat, majd a kincsei helyét is. Három napig hajóztunk, mire elértük a kis szigetet. Akkora volt, hogy gyorsabb lett volna körbehajózni, mint átkelni rajta. Miután pedig kiástuk az összes aranyat és ékszert, majd a hajókra vittük, váratlan fordulatot vett a dolog. Mondottam, hogy egy alkalommal egy lakatlan szigeten maradtam, egymagam. Nos, Acélszakállú közölte, hogy lázadást szított és sikerrel vette át a hajóimat. Meg azt is, hogy vagy itt hagy, vagy bezár és a hajója gyomrában dögölhetek meg. Hát, én vártam, maradtam és szenvedtem. Szerencsére az egyik rejtekhelyen maradt egy kevés ellátmány, amit talán vészesebb időkre hagytak ott. Nem volt sok élelem és azon kívül csak rum. Sokáig tartott, de megszoktam a tudatot, hogy itt fogok meghalni. De végül elhatároztam magam. Bemásztam a sekély vízbe és vártam. A nap leszállt, majd újra tette körét, többször is, míg megszoktattam magam a tenger lényeivel. Majd egy nappal hozzákötöttem magam két teknőshöz és kijutottam. Több napig szenvedtem, majdnem megfulladtam de végül valakik kiszedtek a vízből. Nem tudták, hogy ki vagyok, én meg bolond leszek közölni bárkivel is, hogy egy rongyos kalóz vagyok! De végül egy közeli kikötőbe elvittek.
*Ez volt Djeckal szomorú története, hogyan hagyta ott saját legénysége, miután elvert egy másik kapitányt, de ő mégis képes volt fellázítani ellene a legénységet. Csak a kilenc tenger fenevadja tudja, milyen módon sikerült neki.*
1091. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2014-07-30 14:21:49
Üzenet elküldve: 2014-07-30 14:21:49
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 166
OOC üzenetek: 320
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 166
OOC üzenetek: 320
Játékstílus: Szelíd
// Szigeti vész //
*Bizonyára Marin és Galin képes lenne megtalálni egy közös hangot, s el tudnának beszélgetni. Éppen csak lehetőségük nem jut most rá. De Galint ez annyira nem is zavarja, úgy szól Penészhez, mintha régi cimborája volna. Furcsa, hogy egyeseknek egy hajóút is elég, hogy már barátként tekintsen valakire, akit nem is igazán ismer.*
- Nincs. Megittam.
*Szokott bőbeszédűsége hallatszik, keserű, panaszos hangján, ahogy még egy választ dob a törpének, majd vezeti őket befelé, Lagor felé. S míg a kettő, vagyis Marin és Zopal haladnak, Aturus úgy tűnik, inkább meggondolja magát. És távozik. Gyors látogatásáról tudomást sem vesznek inkább a bentiek.*
- Dabil még mindig halott. De a többiek igen.
*Egész megered a nyelve, ahogy Penész a törpével társalog, de hagyja is, hogy tovább haladjon a kis társasággal.
Akik nem átalkodnak kérdésekkel bombázni rögvest Lagort, ahogy eléjük tárja az elfogott talmidot.*
- Nem igazán kellett elfogni, egy halász találta, aki után mi értünk oda elsőnek. És nem mutogatjuk akárkinek. Maguk is csak azért lehetnek itt, mert tudom, hogy láttak már ilyet.
*Az ork meg csak miattuk lehet itt, hiszen nem tudja, hogy valamelyikükkel jött, vagy külön csapódott a társasághoz.
A siránkozó törpével annyit nem foglalkozik Lagor, mint Marin kérdésével. Na igen, látszik, hogy a csapat esze ő lesz.*
- Mondhatni a régi nóta. De most máshol, sokkal közelebb a kikötőhöz. Egy kisebb zátonycsoport körül tűnik el minden hajó, csónak, ami csak arra téved. Eddig nem sok eset volt, de félünk, hogy ennek köze lesz hozzá.
*Mondja rosszallóan csóválva fejét, miközben újra a talmidra néz. Legszívesebben addig ütné puszta kezével, míg el nem árulja pontosan miről zagyvál.*
*Bizonyára Marin és Galin képes lenne megtalálni egy közös hangot, s el tudnának beszélgetni. Éppen csak lehetőségük nem jut most rá. De Galint ez annyira nem is zavarja, úgy szól Penészhez, mintha régi cimborája volna. Furcsa, hogy egyeseknek egy hajóút is elég, hogy már barátként tekintsen valakire, akit nem is igazán ismer.*
- Nincs. Megittam.
*Szokott bőbeszédűsége hallatszik, keserű, panaszos hangján, ahogy még egy választ dob a törpének, majd vezeti őket befelé, Lagor felé. S míg a kettő, vagyis Marin és Zopal haladnak, Aturus úgy tűnik, inkább meggondolja magát. És távozik. Gyors látogatásáról tudomást sem vesznek inkább a bentiek.*
- Dabil még mindig halott. De a többiek igen.
*Egész megered a nyelve, ahogy Penész a törpével társalog, de hagyja is, hogy tovább haladjon a kis társasággal.
Akik nem átalkodnak kérdésekkel bombázni rögvest Lagort, ahogy eléjük tárja az elfogott talmidot.*
- Nem igazán kellett elfogni, egy halász találta, aki után mi értünk oda elsőnek. És nem mutogatjuk akárkinek. Maguk is csak azért lehetnek itt, mert tudom, hogy láttak már ilyet.
*Az ork meg csak miattuk lehet itt, hiszen nem tudja, hogy valamelyikükkel jött, vagy külön csapódott a társasághoz.
A siránkozó törpével annyit nem foglalkozik Lagor, mint Marin kérdésével. Na igen, látszik, hogy a csapat esze ő lesz.*
- Mondhatni a régi nóta. De most máshol, sokkal közelebb a kikötőhöz. Egy kisebb zátonycsoport körül tűnik el minden hajó, csónak, ami csak arra téved. Eddig nem sok eset volt, de félünk, hogy ennek köze lesz hozzá.
*Mondja rosszallóan csóválva fejét, miközben újra a talmidra néz. Legszívesebben addig ütné puszta kezével, míg el nem árulja pontosan miről zagyvál.*
1090. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2014-07-28 19:51:26
Üzenet elküldve: 2014-07-28 19:51:26
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1295
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1295
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Vakmerő
//Révbe érve - Kagan, Isurii//
*Ő nem fog döntetlenben kiegyezni, de abban megállapodhatnak, hogy nem is egy, hanem két verseny volt. Az egyiket elvesztette a lány, a másikat megnyerte. Ez azért még sem teljesen ugyan az, csak hasonló.
Az utazás egyébként gyorsan eltelik. Isurii megvillantja olykor éledező mágikus képességeit is, de csak azért, hogy ne unatkozzanak és gyakorolhasson egy kicsit.
Na meg nem árt, ha Kagan tudja mégis miféle dolgok ezek.
A kikötőbe valamivel szívesebben érkezik meg, mint a városba, tartozzon bárminek a felügyelete alá a terület, de már nem bámészkodik annyira. Csak próbálja meglelni az utat.
Kagan felé csak biccent egyet, nem fognak elmenni a becsüs felé, az egészen biztos.*
-Menjünk erre.
*Mutat a helyesnek vélt irányba és remélhetőleg hamarosan el is jut eddigi információi alapján a toronyhoz.*
-Ha minden igaz át kell vágnunk a kikötőn. Útba ejthetünk egy kocsmát, van itt az a... Rumos Rókalyuk. Olyan késdobáló, padlóra köpködős hely. Ha egyik este szórakozni vágynál...
*Ő nem fog döntetlenben kiegyezni, de abban megállapodhatnak, hogy nem is egy, hanem két verseny volt. Az egyiket elvesztette a lány, a másikat megnyerte. Ez azért még sem teljesen ugyan az, csak hasonló.
Az utazás egyébként gyorsan eltelik. Isurii megvillantja olykor éledező mágikus képességeit is, de csak azért, hogy ne unatkozzanak és gyakorolhasson egy kicsit.
Na meg nem árt, ha Kagan tudja mégis miféle dolgok ezek.
A kikötőbe valamivel szívesebben érkezik meg, mint a városba, tartozzon bárminek a felügyelete alá a terület, de már nem bámészkodik annyira. Csak próbálja meglelni az utat.
Kagan felé csak biccent egyet, nem fognak elmenni a becsüs felé, az egészen biztos.*
-Menjünk erre.
*Mutat a helyesnek vélt irányba és remélhetőleg hamarosan el is jut eddigi információi alapján a toronyhoz.*
-Ha minden igaz át kell vágnunk a kikötőn. Útba ejthetünk egy kocsmát, van itt az a... Rumos Rókalyuk. Olyan késdobáló, padlóra köpködős hely. Ha egyik este szórakozni vágynál...
1089. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2014-07-28 19:03:42
Üzenet elküldve: 2014-07-28 19:03:42
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
//Révbe érve - Kagan, Isurii//
*A rövidtávú versenyt Kagan nyerte, a közép és hosszabb távút a várakozásoknak megfelelően Isurii, így kiegyezhetnek egy döntetlenben - kár, hogy egyikőjük sem ismeri igazán ezt a szót. Az idő múlik, a kellemetlen témákat egy időre mindketten ejtik, így néhány el nem hangzott szó kimondatlan marad.*
*Ezt követően már békésen lovagolnak egymás mellett, és érik el Lanawin legnagyobb kikötőjét, mely méltán viseli A Kikötő nevet. Kagan nem csak várost, hanem ilyen méretű kikötőt sem látott, és ugyanez igaz a tengerre is, ám ezúttal nem hagyja leesni az állát.*
- Hatalmas. *méltatja végül, megpróbálva felmérni - egyelőre még csak a dokkok szintjén - a Kikötőt és értékeit.*
- Hmmm.... és elég gazdagnak is tűnik. *viszont őrből mintha kevesebb, polgárból és kereskedőből sokkal több lenne, mint a Városnak azon a részén, amit ő is látott.*
- Innentől te vezetsz, húgom. Merre tovább? *pillant érdeklődve a varázslólány felé, ám még neki sem nehéz észrevennie, hogy a számtalan árboc és más magasra törő építmény mellett bizony egyetlen igazi "torony" sincs a Kikötőben. Persze, Kagan kezd átesni a ló túloldalára - ami nincs olyan magasan, mint Thargarod tornyának csúcsa, az az ő szemében semmi kis tákolmány.*
- De azt a becsüst kerüljük, ahol voltatok. *nem kell a fennakadás, és nem kell, hogy Isuriit felismerjék. Nehezen férne össze az akkori történet Kagan jelenlétével - pedig most tényleg igyekszik nem túl feltűnőnek, egyszerű zsoldosnak tűnni. Közben ő maga is tisztában van vele, hogy ez nem sikerül neki kellőképpen.*
*A rövidtávú versenyt Kagan nyerte, a közép és hosszabb távút a várakozásoknak megfelelően Isurii, így kiegyezhetnek egy döntetlenben - kár, hogy egyikőjük sem ismeri igazán ezt a szót. Az idő múlik, a kellemetlen témákat egy időre mindketten ejtik, így néhány el nem hangzott szó kimondatlan marad.*
*Ezt követően már békésen lovagolnak egymás mellett, és érik el Lanawin legnagyobb kikötőjét, mely méltán viseli A Kikötő nevet. Kagan nem csak várost, hanem ilyen méretű kikötőt sem látott, és ugyanez igaz a tengerre is, ám ezúttal nem hagyja leesni az állát.*
- Hatalmas. *méltatja végül, megpróbálva felmérni - egyelőre még csak a dokkok szintjén - a Kikötőt és értékeit.*
- Hmmm.... és elég gazdagnak is tűnik. *viszont őrből mintha kevesebb, polgárból és kereskedőből sokkal több lenne, mint a Városnak azon a részén, amit ő is látott.*
- Innentől te vezetsz, húgom. Merre tovább? *pillant érdeklődve a varázslólány felé, ám még neki sem nehéz észrevennie, hogy a számtalan árboc és más magasra törő építmény mellett bizony egyetlen igazi "torony" sincs a Kikötőben. Persze, Kagan kezd átesni a ló túloldalára - ami nincs olyan magasan, mint Thargarod tornyának csúcsa, az az ő szemében semmi kis tákolmány.*
- De azt a becsüst kerüljük, ahol voltatok. *nem kell a fennakadás, és nem kell, hogy Isuriit felismerjék. Nehezen férne össze az akkori történet Kagan jelenlétével - pedig most tényleg igyekszik nem túl feltűnőnek, egyszerű zsoldosnak tűnni. Közben ő maga is tisztában van vele, hogy ez nem sikerül neki kellőképpen.*
1088. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2014-07-27 21:31:21
Üzenet elküldve: 2014-07-27 21:31:21
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 63
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 63
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Kis bagázs//
*Készségesen átadja a rumot, nincs rá akkora szüksége, hogy irigykednie kelljen, hiszen a parti homok is kezd tengerhez hasonlóan hullámzóvá válni, és a fekvő testhelyzet már Asmä számára is egészen vonzónak tűnik. Mégis ülve marad, a büszkeség az büszkeség, akkor is, ha az ember... elf közeleg ahhoz az állapothoz, ami leginkább a "csatakrészeg" szóval jellemezhető.*
Leszedném én azt a bolond Rikát, abban nem lenne hiba *legyint az erre az állapotra jellemző hanyag félelemnélküliséggel.* De ezt neki nem kell tudnia, nehogy elkanászodjon *teszi hozzá cinkos kacsintással. Közel sem biztos, hogy ezt olyan halkan sikerült mondania, ahogy tervezte, de mivel nem valódi, komoly titokról van szó, ezen csak egy pillanatra akad fenn.*
Na, halljunk egy történetet, vad kalóz! Esti mesének épp jó lesz... bár gyanítom, nem tudok majd aludni az izgalomtól. *Ezzel ürügyet talál a leheveredésre, hiszen esti mesét fekve hallgat az ember. Ki is használja az alkalmat, és hanyatt dől a puha homokon. Az még így is hullámzik, de így sokkal kellemesebb, már-már ringató a hullámzása. Nem is lesz gond, amíg el nem kezd forogni.
Még van alkalma odavetni Zaranirnak:* Ezer arannyal akkor is meg tudsz vigasztalni egy ilyen bagázst, ha az az utolsó, amit látunk belőled. De neem, kell a legénység, gyere csak vissza. Na de hol marad az az esti mese?
*Készségesen átadja a rumot, nincs rá akkora szüksége, hogy irigykednie kelljen, hiszen a parti homok is kezd tengerhez hasonlóan hullámzóvá válni, és a fekvő testhelyzet már Asmä számára is egészen vonzónak tűnik. Mégis ülve marad, a büszkeség az büszkeség, akkor is, ha az ember... elf közeleg ahhoz az állapothoz, ami leginkább a "csatakrészeg" szóval jellemezhető.*
Leszedném én azt a bolond Rikát, abban nem lenne hiba *legyint az erre az állapotra jellemző hanyag félelemnélküliséggel.* De ezt neki nem kell tudnia, nehogy elkanászodjon *teszi hozzá cinkos kacsintással. Közel sem biztos, hogy ezt olyan halkan sikerült mondania, ahogy tervezte, de mivel nem valódi, komoly titokról van szó, ezen csak egy pillanatra akad fenn.*
Na, halljunk egy történetet, vad kalóz! Esti mesének épp jó lesz... bár gyanítom, nem tudok majd aludni az izgalomtól. *Ezzel ürügyet talál a leheveredésre, hiszen esti mesét fekve hallgat az ember. Ki is használja az alkalmat, és hanyatt dől a puha homokon. Az még így is hullámzik, de így sokkal kellemesebb, már-már ringató a hullámzása. Nem is lesz gond, amíg el nem kezd forogni.
Még van alkalma odavetni Zaranirnak:* Ezer arannyal akkor is meg tudsz vigasztalni egy ilyen bagázst, ha az az utolsó, amit látunk belőled. De neem, kell a legénység, gyere csak vissza. Na de hol marad az az esti mese?
1087. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2014-07-27 20:49:52
Üzenet elküldve: 2014-07-27 20:49:52
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 72
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 72
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Kis bagázs//
*Érezhető volt, hogy Zaranirrel nem lesz egyszerű dolga, de azért legalább kissé lelombozhatta volna a visszautasítás nem kevéssé egyértelmű mivolta. Mindenesetre Rikának aztán nem fog lelkiismeretfurdalást okozni, ha még párszor meg kell tennie, elszánt tekintettel várja hát a fejleményeket. Szemöldöke fáradtan emelkedik meg, ahogy a férfi levágja magát mellé, de végül lustán visszaereszkedik helyére, ő ugyan meg nem vonja Zaranirtól a csillagos égbolt nyújtotta kényelmet, legalábbis egyelőre.*
- A helyedben nem venném biztosra, hogy jó ötlet, ha a kezembe adod a döntés jogát, de te tudod...idejében előállok majd egy megfelelő válasszal.
*Zaranir szavai hallatán fintorba húzódnak ajkai, rosszalló tekintettel méregeti a férfit.*
- Nem mintha szükségem volna az adakozásodra, ám ha ebben lelsz örömöt, én aztán meg nem tagadom tőled. Bár nem ígérem, hogy arra költöm el, amire számítasz...
*Tekintete eddig ugyan kereste a férfiét, most ismét az ég felé fordul, majd lehunyja szemeit, így szólal meg ismét.*
- Valami még furdallja az oldalamat... ha nem sikerülne ellopnom a hajót - persze ezt erősen kétlem - mit kérnél tőlem?
*Érdeklődve fordul a férfi felé, szemtükre kíváncsian csillog. Nem kerüli el figyelmét Djeckal és Asmä kis közjátéka sem, de csak halvány mosollyal díjazza, nem szól bele a beszélgetésbe.*
*Érezhető volt, hogy Zaranirrel nem lesz egyszerű dolga, de azért legalább kissé lelombozhatta volna a visszautasítás nem kevéssé egyértelmű mivolta. Mindenesetre Rikának aztán nem fog lelkiismeretfurdalást okozni, ha még párszor meg kell tennie, elszánt tekintettel várja hát a fejleményeket. Szemöldöke fáradtan emelkedik meg, ahogy a férfi levágja magát mellé, de végül lustán visszaereszkedik helyére, ő ugyan meg nem vonja Zaranirtól a csillagos égbolt nyújtotta kényelmet, legalábbis egyelőre.*
- A helyedben nem venném biztosra, hogy jó ötlet, ha a kezembe adod a döntés jogát, de te tudod...idejében előállok majd egy megfelelő válasszal.
*Zaranir szavai hallatán fintorba húzódnak ajkai, rosszalló tekintettel méregeti a férfit.*
- Nem mintha szükségem volna az adakozásodra, ám ha ebben lelsz örömöt, én aztán meg nem tagadom tőled. Bár nem ígérem, hogy arra költöm el, amire számítasz...
*Tekintete eddig ugyan kereste a férfiét, most ismét az ég felé fordul, majd lehunyja szemeit, így szólal meg ismét.*
- Valami még furdallja az oldalamat... ha nem sikerülne ellopnom a hajót - persze ezt erősen kétlem - mit kérnél tőlem?
*Érdeklődve fordul a férfi felé, szemtükre kíváncsian csillog. Nem kerüli el figyelmét Djeckal és Asmä kis közjátéka sem, de csak halvány mosollyal díjazza, nem szól bele a beszélgetésbe.*
1086. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2014-07-26 12:07:13
Üzenet elküldve: 2014-07-26 12:07:13
ÚJ
![>Lewonor Ragurk [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/2766_ork_ferfi.jpg)
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 25
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 25
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
//Harga//
*Tényleg nem látja sehol. Talán a fogadóban lesz, hisz azt mondta. ~Lóval könnyű! Átkozott hátasok!~ Majd egy újabb orbitális köpés, most az egyik szerencsétlenül rossz helyet választó hajó orrdíszének csúcsára, melyről a Lihanechi-vízesés tökéletes másolataként csordogál a járókelők pofájába. Elindul a Rókalyuk irányába, mely az elmúlt napokban törzshelyét képezte. Az, hogy Harga tényleg ott van, majd elválik.*
*Tényleg nem látja sehol. Talán a fogadóban lesz, hisz azt mondta. ~Lóval könnyű! Átkozott hátasok!~ Majd egy újabb orbitális köpés, most az egyik szerencsétlenül rossz helyet választó hajó orrdíszének csúcsára, melyről a Lihanechi-vízesés tökéletes másolataként csordogál a járókelők pofájába. Elindul a Rókalyuk irányába, mely az elmúlt napokban törzshelyét képezte. Az, hogy Harga tényleg ott van, majd elválik.*
1085. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2014-07-25 02:39:04
Üzenet elküldve: 2014-07-25 02:39:04
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 442
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 442
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Megfontolt
//Kis bagázs//
*Meglepődve tekint vissza Rikára. Azt sejtette, hogy nem lesz túl könnyű dolga, de arra nem számított, hogy ilyen könnyen lepattintják, bár erősnek még rossz tréfálkozásból sem nevezné, marad a meglepőnél. Végül megelégszik egy félmosollyal és egyébként sem olyan fából faragták, aki csak úgy feladná az első sikertelen próbálkozás okán. Nem veszi fel a látszólagos vereséget, haragudni pedig főleg képtelen lenne rá, túl jól szórakozik ahhoz, hogy ilyesmin járjon az esze. Ha már úgy is oldalra volt kénytelen esni, talán jobbnak véli, ha ezt ki is használva el is kényelmesedik valamiféle fekvőhelyzetbe. Egy szál ingben sem zavartatja magát, őt most kellemesen fűti a kalandvágy és egyéb érzelmek, melyekről nyilatkozni nem szándékozik egy jó időre. Nem akarja elrontani a játszadozást.*
~Viszont, ha már témánál vagyunk.~
-Nehéz elhinni, hogy ilyen felvágott nyelvű kölökben is hunyászkodik a félsz és mily gyorsan kitér. Bár érthető, hiszen még komoly kalandozásokba ily fiatalon nem keveredik az emberfia.
*Ezzel újra farkasszemezésre hívja ki Rikát, ha elfogadja, ehhez viszont az oldalára kell forduljon, amiért persze majd a kisasszony látványa bőven kárpótolja. Nem mintha az előző ilyen megmérettetés olyan sikeresen zárult volna, de ilyen apróságokban most nem vész el. *
-Mit szólnál, ha sikerül elkötnöd, meghatározhatod, hogy mily jutalomban akarsz részesülni, legyen bármi is az. Viszont, ha nem sikerül, akkor majd én ötlök ki valamit.
*Csak annyira mondja komolyan, amennyire egy ilyet komolyan venni lehet, magabiztosan a győzelmében majd kitalál valami apróságot, amivel heccelheti. Hosszú az út, sokminden történhet, jobb ha bekészül unaloműzővel. Alapjáraton úgy tervezte, hogy Djeckalra bízza a legénységtoborzást, de erről látszólag még ő sem tud, így megelégedik annyival, hogy majd ő is megpróbál pár embet összehozni és Djeckalra is bíz valamennyi munkát.*
-Alapjában magánügyeket intézek a városban, de körbenézhetek pár emberért. De mint jeleztem, hosszú napokra elhúzódhat a dolgom, így nem biztos, hogy a bizalompróbát kiállnák, ezt a részét Djeckalra gondoltam bízni. Viszont, hogy a hiányomat ne érezzétek, hagyott itt egy 'kevés' aranyat és visszatérni sem üres kézzel fogok. Első felvonásban ez ezer arany lenne, amiből amennyi a feladathoz kell, azt elhasználhatjátok, a maradék pedig jutalomként landolna a zsebetekben. Nem fogom sajnálni.
*Nem is tudja, mikor sajnált utoljára pénzt a szórakozásért.*
*Meglepődve tekint vissza Rikára. Azt sejtette, hogy nem lesz túl könnyű dolga, de arra nem számított, hogy ilyen könnyen lepattintják, bár erősnek még rossz tréfálkozásból sem nevezné, marad a meglepőnél. Végül megelégszik egy félmosollyal és egyébként sem olyan fából faragták, aki csak úgy feladná az első sikertelen próbálkozás okán. Nem veszi fel a látszólagos vereséget, haragudni pedig főleg képtelen lenne rá, túl jól szórakozik ahhoz, hogy ilyesmin járjon az esze. Ha már úgy is oldalra volt kénytelen esni, talán jobbnak véli, ha ezt ki is használva el is kényelmesedik valamiféle fekvőhelyzetbe. Egy szál ingben sem zavartatja magát, őt most kellemesen fűti a kalandvágy és egyéb érzelmek, melyekről nyilatkozni nem szándékozik egy jó időre. Nem akarja elrontani a játszadozást.*
~Viszont, ha már témánál vagyunk.~
-Nehéz elhinni, hogy ilyen felvágott nyelvű kölökben is hunyászkodik a félsz és mily gyorsan kitér. Bár érthető, hiszen még komoly kalandozásokba ily fiatalon nem keveredik az emberfia.
*Ezzel újra farkasszemezésre hívja ki Rikát, ha elfogadja, ehhez viszont az oldalára kell forduljon, amiért persze majd a kisasszony látványa bőven kárpótolja. Nem mintha az előző ilyen megmérettetés olyan sikeresen zárult volna, de ilyen apróságokban most nem vész el. *
-Mit szólnál, ha sikerül elkötnöd, meghatározhatod, hogy mily jutalomban akarsz részesülni, legyen bármi is az. Viszont, ha nem sikerül, akkor majd én ötlök ki valamit.
*Csak annyira mondja komolyan, amennyire egy ilyet komolyan venni lehet, magabiztosan a győzelmében majd kitalál valami apróságot, amivel heccelheti. Hosszú az út, sokminden történhet, jobb ha bekészül unaloműzővel. Alapjáraton úgy tervezte, hogy Djeckalra bízza a legénységtoborzást, de erről látszólag még ő sem tud, így megelégedik annyival, hogy majd ő is megpróbál pár embet összehozni és Djeckalra is bíz valamennyi munkát.*
-Alapjában magánügyeket intézek a városban, de körbenézhetek pár emberért. De mint jeleztem, hosszú napokra elhúzódhat a dolgom, így nem biztos, hogy a bizalompróbát kiállnák, ezt a részét Djeckalra gondoltam bízni. Viszont, hogy a hiányomat ne érezzétek, hagyott itt egy 'kevés' aranyat és visszatérni sem üres kézzel fogok. Első felvonásban ez ezer arany lenne, amiből amennyi a feladathoz kell, azt elhasználhatjátok, a maradék pedig jutalomként landolna a zsebetekben. Nem fogom sajnálni.
*Nem is tudja, mikor sajnált utoljára pénzt a szórakozásért.*
1084. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2014-07-25 02:14:11
Üzenet elküldve: 2014-07-25 02:14:11
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 61
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 61
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
// Kis bagázs //
*Lehet, hogy Djeckal nagyokat mond, de azok többé-kevésbé igazak is! Leginkább az alkohol függvényében kevésbé, de mindig van valamennyi alapja, miből építkezik. Hiszen valóban kidobták egy szigetre és valóban volt kapitány. Sőt, teknősökkel is volt szerencséje összefutni.
De minden kis elmélkedése háttérbe szorul a kis gerlepár mellett. Látja, hogy nagyon jól összemelegednek, így jobb dolga nem lévén megkörnyékezi a vélhetően másik potenciális kapitányjelöltet a szűk bandában. Most először nézi csak meg igazán, sajnos ő nem olyan jól öltözött, mint Rikácska volt, mikor a vízből jött kifelé, Zaranir által kölcsönzött ruhadarab különösen útban van az alapos szemléhez.*
- Én örülnék egy olyan legénységnek, amely a bitóról is leszedik a többit, ha kell.
*Emlékszik jól, hogy érte senki nem akart jönni, mikor akasztással fenyegették, még Fehérszikla bíróságán. Persze, végül sikerült elkeverednie, az is érdekes történet. Talán ha meglesz a hajójuk, elmesél néhány kalandjából részleteket. Persze, szigorúan annyi rum társaságában, hogy megfelelő színezést tudjon adni mellé. Hiszen nincs is jobb, mint egy eltúlzott és színes kalóztörténet.*
- Add csak ide azt!
*Nyúl Asmä kezében rejlő rum után, ha már Rika felé felejtődött az, melyet legutóbb magáénak tudott. Torka pedig száraz, bár ha megszerzi, látszólag nagy hévvel húzza meg, mégis apró kortyokat enged magának. Majd ha kell, azon mód szolgáltatja is vissza.*
- Amúgy, ha többet akarsz tudni rólam... persze, később is... mesélhetek kalandjaimról.
*Mondja enyhe diszorientáltsággal mozdulataiban, ahogy Asmä felé szól. Ha már annyira kíváncsi volt ő is a történetére, s tudni akarja, kivel dolgozik együtt. Hiszen Sziklaöböltől Nemesvízig és Feketeforrástól Rémrévig minden alja késdobálóban és rummérőben tudják, hogy ki ő. Djeckal a rumos!*
*Lehet, hogy Djeckal nagyokat mond, de azok többé-kevésbé igazak is! Leginkább az alkohol függvényében kevésbé, de mindig van valamennyi alapja, miből építkezik. Hiszen valóban kidobták egy szigetre és valóban volt kapitány. Sőt, teknősökkel is volt szerencséje összefutni.
De minden kis elmélkedése háttérbe szorul a kis gerlepár mellett. Látja, hogy nagyon jól összemelegednek, így jobb dolga nem lévén megkörnyékezi a vélhetően másik potenciális kapitányjelöltet a szűk bandában. Most először nézi csak meg igazán, sajnos ő nem olyan jól öltözött, mint Rikácska volt, mikor a vízből jött kifelé, Zaranir által kölcsönzött ruhadarab különösen útban van az alapos szemléhez.*
- Én örülnék egy olyan legénységnek, amely a bitóról is leszedik a többit, ha kell.
*Emlékszik jól, hogy érte senki nem akart jönni, mikor akasztással fenyegették, még Fehérszikla bíróságán. Persze, végül sikerült elkeverednie, az is érdekes történet. Talán ha meglesz a hajójuk, elmesél néhány kalandjából részleteket. Persze, szigorúan annyi rum társaságában, hogy megfelelő színezést tudjon adni mellé. Hiszen nincs is jobb, mint egy eltúlzott és színes kalóztörténet.*
- Add csak ide azt!
*Nyúl Asmä kezében rejlő rum után, ha már Rika felé felejtődött az, melyet legutóbb magáénak tudott. Torka pedig száraz, bár ha megszerzi, látszólag nagy hévvel húzza meg, mégis apró kortyokat enged magának. Majd ha kell, azon mód szolgáltatja is vissza.*
- Amúgy, ha többet akarsz tudni rólam... persze, később is... mesélhetek kalandjaimról.
*Mondja enyhe diszorientáltsággal mozdulataiban, ahogy Asmä felé szól. Ha már annyira kíváncsi volt ő is a történetére, s tudni akarja, kivel dolgozik együtt. Hiszen Sziklaöböltől Nemesvízig és Feketeforrástól Rémrévig minden alja késdobálóban és rummérőben tudják, hogy ki ő. Djeckal a rumos!*
1083. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2014-07-24 22:40:38
Üzenet elküldve: 2014-07-24 22:40:38
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 63
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 63
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Kis bagázs//
*Nevetve fogadja Djeck válaszát, miközben koccintanak, és úgy tűnik, lassan helyre is áll a korábbi vidám hangulat. Elnézegeti a fetrengőket, így ülő helyzetben már-már kívülállóként, és szinte el is hiszi, hogy idővel csapat - legénység - válhat belőlük. A kapitánykérdést ismét félreteszi azok közé a dolgok közé, amiken ráérnek később aggódni, a kérdés mégsem akar pihenni, újra felbukkan a társalgásban, bár szerencsére már csak mellékes tényezőként.*
Ha egyedül csinálod, legalább csak egyikünket kötik fel, és mindenki más próbálkozhat újra *von vállat Rika hencegését hallva. Hangjában árnyalatnyi komolyság sincs, így fel sem merülhet, hogy bitófára küldené a lányt, akivel eddig majd' mindenben egy húron pendültek.
Ezen kívül nem szól bele a társalgásba, csak élvezi az előadást. Kedve lenne felvetni még egyszer a Zaranir ígérte emberek kérdését, de mivel ezt a többiek is firtatják, vár még egy kicsit, hátha most már az önjelölt toborzótiszt is hajlandó szánni erre néhány mondatot.*
*Nevetve fogadja Djeck válaszát, miközben koccintanak, és úgy tűnik, lassan helyre is áll a korábbi vidám hangulat. Elnézegeti a fetrengőket, így ülő helyzetben már-már kívülállóként, és szinte el is hiszi, hogy idővel csapat - legénység - válhat belőlük. A kapitánykérdést ismét félreteszi azok közé a dolgok közé, amiken ráérnek később aggódni, a kérdés mégsem akar pihenni, újra felbukkan a társalgásban, bár szerencsére már csak mellékes tényezőként.*
Ha egyedül csinálod, legalább csak egyikünket kötik fel, és mindenki más próbálkozhat újra *von vállat Rika hencegését hallva. Hangjában árnyalatnyi komolyság sincs, így fel sem merülhet, hogy bitófára küldené a lányt, akivel eddig majd' mindenben egy húron pendültek.
Ezen kívül nem szól bele a társalgásba, csak élvezi az előadást. Kedve lenne felvetni még egyszer a Zaranir ígérte emberek kérdését, de mivel ezt a többiek is firtatják, vár még egy kicsit, hátha most már az önjelölt toborzótiszt is hajlandó szánni erre néhány mondatot.*
1082. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2014-07-24 15:46:04
Üzenet elküldve: 2014-07-24 15:46:04
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 72
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 72
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Kis bagázs//
*Az ember azt gondolná, hogy azért nem érdemes kalózokat provokálnia, mert heves vérmérsékletük meggondolatlan és meglehetősen veszélyes késztetésekre viszi lelküket, ehelyett azonban inkább feldobja, mintsem lelohasztaná kedvüket. A legröhejesebb pedig, hogy egymás ellen mindkét férfi lelkesen bíztatja a lányt, más kérdés, hogy Zaranir visszavonta szavait, miután próbálkozása kissé túl eredményesre sikeredett. Nem mintha bármelyikük is értene az ilyesmihez. Djeckal kuncogására halkan sóhajt, ajkaira elégedett mosoly húzódik, szavai mögött azonban gúnyos él rejtőzik, noha valahogy barátságosabb, mint előtte.*
- Vajon miért nem lepődtem meg?
*Ekkor azonban annál inkább meglepetés éri, Zaranirt nyugodtabb emberként ismerte meg, és bár valóban nem szikrázik dühtől tekintete, annál inkább kihívó fénnyel ég. Persze távol áll tőle, hogy ne viszonozza, hideg mosolya ismét megtalálja, szemöldöke megemelkedik kissé, ahogy a férfi fölé hajolva folytatja tovább a bájcsevelyt. Szemei kissé összehúzódnak, míg végül éhes vigyorra húzódnak ajkai, halk nevetéssel díjazza a férfi szavait.*
- Talán kételkedsz a képességeimben? Vagy fogadni akarsz?
*Hallja ugyan Asmä szavait, most mégsem fordul felé, egy pillanatra sem veszi le tekintetét a fölötte lábatlankodó Zaranirról. Kihívása nem talált süket fülekre, mégha Rika pontosan tudja is, hogy szavai mögött szándékolt - és igen gyenge - provokáció rejtőzik. A férfiakkal ellentétben azonban nagyon is tisztában van képességeivel, márpedig nem mondható éppen amatőrnek.*
- Elfogadom a kihívásodat. Elkötöm a hajót egyedül is, ha fel tudsz mutatni ennél azért erőteljesebb ösztönzést is. *Tenyerén megtámaszkodva hajol közelebb a férfihoz, alig pár centiméter választja el arcukat, kihívóan elmosolyodik.* A cuki pofid ugyanis önmagában nem elég, hogy hajót szerezzek neked.
*Tenyere erőteljes, mégsem túlzottan fájdalmas lökésével távolítja el magáról Zaranirt, majd meghúzza kissé a Djeckaltól kapott rumot.*
- A férfiakra és a kapitányokra pedig marad még elég feladat, emiatt nem kell aggódnod. Engem is érdekelne azonban, hogy valóban képes leszel-e összegyűjteni a legénységet...persze ebben is segítségedre lehetek, ha meghaladná képességeidet a feladat.
*Kacsint a férfire, majd ismét visszaérkezik fekvőhelyzetbe, és folytatja a megzavart pihenést, fejét kissé féloldalasan fordítja a kalóz felé.*
- Megható az aggódásod, de ennél azért bátrabbnak képzeltelek... vagy talán ez is a korral jár?
*Halk kuncogása tisztán hallatszik az éjszaka csendjében, melyet csak szavaik törnek meg, szinte uralják a partot, elvégre ebben az órában meglehetősen néptelen. Rika eljátszik a gondolattal, hogy gyakrabban látogasson el ide, elvégre egészen kellemes kis környék.*
*Az ember azt gondolná, hogy azért nem érdemes kalózokat provokálnia, mert heves vérmérsékletük meggondolatlan és meglehetősen veszélyes késztetésekre viszi lelküket, ehelyett azonban inkább feldobja, mintsem lelohasztaná kedvüket. A legröhejesebb pedig, hogy egymás ellen mindkét férfi lelkesen bíztatja a lányt, más kérdés, hogy Zaranir visszavonta szavait, miután próbálkozása kissé túl eredményesre sikeredett. Nem mintha bármelyikük is értene az ilyesmihez. Djeckal kuncogására halkan sóhajt, ajkaira elégedett mosoly húzódik, szavai mögött azonban gúnyos él rejtőzik, noha valahogy barátságosabb, mint előtte.*
- Vajon miért nem lepődtem meg?
*Ekkor azonban annál inkább meglepetés éri, Zaranirt nyugodtabb emberként ismerte meg, és bár valóban nem szikrázik dühtől tekintete, annál inkább kihívó fénnyel ég. Persze távol áll tőle, hogy ne viszonozza, hideg mosolya ismét megtalálja, szemöldöke megemelkedik kissé, ahogy a férfi fölé hajolva folytatja tovább a bájcsevelyt. Szemei kissé összehúzódnak, míg végül éhes vigyorra húzódnak ajkai, halk nevetéssel díjazza a férfi szavait.*
- Talán kételkedsz a képességeimben? Vagy fogadni akarsz?
*Hallja ugyan Asmä szavait, most mégsem fordul felé, egy pillanatra sem veszi le tekintetét a fölötte lábatlankodó Zaranirról. Kihívása nem talált süket fülekre, mégha Rika pontosan tudja is, hogy szavai mögött szándékolt - és igen gyenge - provokáció rejtőzik. A férfiakkal ellentétben azonban nagyon is tisztában van képességeivel, márpedig nem mondható éppen amatőrnek.*
- Elfogadom a kihívásodat. Elkötöm a hajót egyedül is, ha fel tudsz mutatni ennél azért erőteljesebb ösztönzést is. *Tenyerén megtámaszkodva hajol közelebb a férfihoz, alig pár centiméter választja el arcukat, kihívóan elmosolyodik.* A cuki pofid ugyanis önmagában nem elég, hogy hajót szerezzek neked.
*Tenyere erőteljes, mégsem túlzottan fájdalmas lökésével távolítja el magáról Zaranirt, majd meghúzza kissé a Djeckaltól kapott rumot.*
- A férfiakra és a kapitányokra pedig marad még elég feladat, emiatt nem kell aggódnod. Engem is érdekelne azonban, hogy valóban képes leszel-e összegyűjteni a legénységet...persze ebben is segítségedre lehetek, ha meghaladná képességeidet a feladat.
*Kacsint a férfire, majd ismét visszaérkezik fekvőhelyzetbe, és folytatja a megzavart pihenést, fejét kissé féloldalasan fordítja a kalóz felé.*
- Megható az aggódásod, de ennél azért bátrabbnak képzeltelek... vagy talán ez is a korral jár?
*Halk kuncogása tisztán hallatszik az éjszaka csendjében, melyet csak szavaik törnek meg, szinte uralják a partot, elvégre ebben az órában meglehetősen néptelen. Rika eljátszik a gondolattal, hogy gyakrabban látogasson el ide, elvégre egészen kellemes kis környék.*
1081. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2014-07-24 14:49:27
Üzenet elküldve: 2014-07-24 14:49:27
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 442
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 442
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Megfontolt
//Kis bagázs//
*Zaranir már szépen kihátrált volna a beszélgetésből és saját nyugalmát élvezné, amikor különös szavak ütik meg a fülét. Ilyenek, hogy 'félsz', 'visszakozhatsz' és 'nem vagy kalóz' és még egy állítás, melyre kénytelen elderülni és a kihívás elől sem menekülhet el. Fél szemmel beméri ezen szavak forrásának számító Rikát és elmosolyodik.*
-És még Djeckal mond nagyokat.
*Nem túl hangosan jegyzi meg, csak egy embernek szánja a mondanivalóját és neki elég éppen csak annyi, hogy ha pont a füle szélét üti meg a mondat. Bár ez valamennyire igazabb is, hiszen a teknősös történetet nagyon nehéz lenne felülmúlni. Eltávolodott társával újra farkasszemet néz, tüzes elhivatottsággal, bár fekvő ellenféllel még könnyebb dolga lesz, de egy ilyen kihívó kijelentés elől nem tántorodhat el. Talán azért, mert kétes örömet okoz neki, ahogy a kabátjában elhúzódik a karcsú teremtés vagy csak újra kezd visszatérni a heves vérmérséklete az úszás után.*
-Szóval egyedül egy hajót... Bátor szavak, de vajon van-e melléjük mersz?
*Nehezen igazodik ki rajta, bár lehet, hogy csak az alkohol hatására vált ilyen harciassá. Minden esetre ezt sokkal szórakoztatóbbnak találja, mintha csak Djeckal ellen éleznék a fegyvereiket, nem veti le szemét róla és lassan, de biztosan megközelíti. Fölé hajolva tekint végig rajta, bár ezzel biztosan megint elvesztette farkasszemezést. Hall bizonyos irányú érdeklődéseket oldalról, de most éppenséggel nem foglalkoztatja.*
-És mondja a kisasszony, ha ilyen tehetséges a hajórablásban, mi dolgot hagy itten a férfiaknak és a kapitányunknak? Csak úgy érdeklődöm.
*Zaranir már szépen kihátrált volna a beszélgetésből és saját nyugalmát élvezné, amikor különös szavak ütik meg a fülét. Ilyenek, hogy 'félsz', 'visszakozhatsz' és 'nem vagy kalóz' és még egy állítás, melyre kénytelen elderülni és a kihívás elől sem menekülhet el. Fél szemmel beméri ezen szavak forrásának számító Rikát és elmosolyodik.*
-És még Djeckal mond nagyokat.
*Nem túl hangosan jegyzi meg, csak egy embernek szánja a mondanivalóját és neki elég éppen csak annyi, hogy ha pont a füle szélét üti meg a mondat. Bár ez valamennyire igazabb is, hiszen a teknősös történetet nagyon nehéz lenne felülmúlni. Eltávolodott társával újra farkasszemet néz, tüzes elhivatottsággal, bár fekvő ellenféllel még könnyebb dolga lesz, de egy ilyen kihívó kijelentés elől nem tántorodhat el. Talán azért, mert kétes örömet okoz neki, ahogy a kabátjában elhúzódik a karcsú teremtés vagy csak újra kezd visszatérni a heves vérmérséklete az úszás után.*
-Szóval egyedül egy hajót... Bátor szavak, de vajon van-e melléjük mersz?
*Nehezen igazodik ki rajta, bár lehet, hogy csak az alkohol hatására vált ilyen harciassá. Minden esetre ezt sokkal szórakoztatóbbnak találja, mintha csak Djeckal ellen éleznék a fegyvereiket, nem veti le szemét róla és lassan, de biztosan megközelíti. Fölé hajolva tekint végig rajta, bár ezzel biztosan megint elvesztette farkasszemezést. Hall bizonyos irányú érdeklődéseket oldalról, de most éppenséggel nem foglalkoztatja.*
-És mondja a kisasszony, ha ilyen tehetséges a hajórablásban, mi dolgot hagy itten a férfiaknak és a kapitányunknak? Csak úgy érdeklődöm.
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260