//Dyn//
*Épp kezdené még inkább beleélni magát a zenélésbe, amikor érzi a puha kezeket, amik eltakarják a szemeit. Rögtön meg is mosolyogja a helyzetet, bár az is igaz, hogyha nem a vöröske közelítene ilyen módon, lehet, hogy a mosolya nem lenne ilyen őszinte.*
-Késtél. *reagálja le szokásos stílusában előadva, ami mosolyt csalhat Dyn arcára.* -Hát ha szépen kéred. *ismét jön a mosoly, majd kíváncsian vonja fel szemöldökeit, hogy vajon mit adhat neki Dyn. Végigkíséri, ahogyan a vöröske visszaszökken feltehetően afelé, ahonnan érkezett, és valami táskával tér vissza. Bress nem szól semmit, de van egy olyan sejtése, hogy nem eredeti gazdája kezében pihen ezen pillanatokban a táska.*
-Nocsak. *mondja kicsit megilletődve, majd tenyerébe helyezi a sípot, és nézegetni kezdi. Elég szép darab, látszik rajta, hogy gondját viselték.* -Hát. Köszönöm ! *fejezi ki magát röviden, mivel még mindig kicsit a sokk alatt áll. Nem az ajándék végett, hiszen kapott már életében rengetegszer, hanem maga az, ahogyan kapja. Az a stílus, és az az előadásmód, ahogyan átadja neki Dyn. Fura érzéseit azonban egy ördögi mosollyal elnyomja, és kifelé a vöröskének próbálja ezt nem kimutatni.*
-És mi van, ha azért kerülök bajba, mert te megfújtad ? *vonja fel szemöldökeit, és kíváncsian várja, milyen frappáns válasza lesz erre Dyn-nek.* -Ha már így állunk, én is adok valamit. *emelkedik meg kicsit Bress, és inge legmélyebb zsebeibe kotorászik, majd előhúz egy karikát, amin kulcsok vannak. Azok a bizonyos tolvajkulcsok ezek, amiket Shiff cimborájától kapott a megszerzett könyvért cserébe. Semmitől nem zavartatva szed le pontosan hat darabot, és átnyújtja a vöröskének.* -Tessék. Ezeket fűzd rá egy karikára, és tedd el. Egy kis ajándék, azon esetre, ha kincsesládákra bukkannál. *mondja ravasz mosollyal, és a maradék hat kulcsot visszateszi mély zsebébe, majd a sípot is elteszi.*
-Ó igen remek kis kutya, igazán szórakoztató. Ja igen, végül is Virgonc lett a neve. *neveti el magát Bress, majd azonnal hozzá is teszi.* -Most még aranyos név, de képzeled ha idősödik, és lusta lomha lesz, hogy fog ez hangzani. *megint csak nevet egyet.* -De a produkciója után nagyon találónak gondoltam. *zárja le a kutyás témát, majd az úszkáló táska felé bök.*
-Azt látom, nem sokáig tétlenkedtél, viszont nem árt ha óvatosan végzed a dolgaid. *inti óva a vöröskét, aki még zöldfülű ezen a terepen, nehogy elkapják a grabancát.*
-Mennyire vagy jártas a tolvajlásban ? *kérdez rá, miközben a lábát lógatja a stég szélén, és karba teszi kezét. Úgy érzi, itt az idő tiszta lapokkal játszani, és ha esetleg visszaél a bizalmával, amiben erősen kételkedik, még mindig megvan a lehetősége, hogy eltegye láb alól.*