//Zombikalipszis//
//2. csoport//
//Külön: Allyn, Zrekil, Asvil//
*Mikor a gnóm elkiáltja magát, a kapitányt dícsérve Thaira agyán egyetlen egy szó fut keresztül, ez a szó pedig a 'kínos'! Nem nagyon érti még most se, hogy mi tetszik annyira Allyn-nak ezen az ostobán. Ám nem nagyon tud ezen elgondolkodni, hiszen a kapitány hozzájuk fordul. Először Zrekil-t veszi szemügyre, majd kiegyenesedve lenéz a lányra. Thaira még mindig magabiztosan áll és ott virít arcán a félmosoly.*
- Csak ne féltsen kapitány! Van egy két titkom, aminek még hasznát fogom venni!
~Már megint nagyobb a kimondott szavaid jelentése, mint az igazság!~
~A mágia tudásunk egyenlőre titok és szerintem igen is lehet hasznos is még!~
*Magyarázkodik belső hangja, majd beszédbe elegyednek Asvil-al, amíg a többi önként jelőlt sétáló hulla gyilkos meg nem érkezik. Éppen kezd érdekes lenni a beszélgetés, még Thaira számára is, mikor a kapitány feléjük, vagyis mindeki felé fordul. S elkezd beszélni, a lányok figyelmesen hallgatják, hiszen minden információ hasznos lehet egyszer.*
~Hallod Thary! Nincs hősködés! Szóval fogd vissza magad!~
~Hallom, hallom! Majd igyekszem, nem ígérek semmit, védekezni igenis fogok, mégha bajba is keverem vele magam! Nem adom ingyen a bőrünk!~
~Tudom! De azért az nem árt, ha óvatosabb leszel!~
~Igen is anyuci! Szót fogadok! Egy ideig!~
*Kuncog Thaira, majd tovább hallgatja a kapitányt.*
~Nincsenek érzéseik? Annál jobb, legalább a halálfájdalmat sem fogják érezni!~
~Nagyon vicces itt valaki! Szerintem meg kellene fontolni, hogy inkább maradjunk a háttérben!~
~Felejtsd el, nyuszika! Védekezek, de nem leghátulról, mint egy gyerek! Nem vagyunk mi már, olyan kicsik!~
~De a te viselkedésed olyan, mint egy ötévesé!~
*Igen ezzel egy újabb vita robbant ki, ami eltart egy darabig. Pontosabban, addig amíg a kapitány rá nem tér a második szabályra. Thaira arcán semmilyen jele nem látszik, annak ami a fejében forog, de ez jobb is!*
~Hogy megbízzak egy orkban! Ez nem normális! Hazug csaló banda, az egész! Éltemben nem vesztettem, annyit egy üzleten, mint velük!~
~A sötételfeket meg ne is melítsük! Nem szeretek kirekeszteni valaki, azért ami, de ezek akkor se néznek ki valami kedvesen!~
~Nem hát! De ha már a szigetre akarunk utazni ezt is el kell viselni.~
~El bizony, akkor is ha nem tetszik! Végül is mi halott nézőbe megyünk, nem barátkozni!~
*Mondja kicsit vicces hangon Allyn. Mivel ezt viszonylag gyorsan megvitatták, így nincs más hátra, minthogy megint figyeljék a kapitány mondandóját.*
~Észrevetted, hogy milyen hosszan tud ugyanarról beszélni?~
~Nem, de ez kicsit sem számít, jelen esetben!~
*Majd mikor az óriás megemlíti, hogy ezer arany lesz a díj a fáradozásaikért, Thaira szeme megcsillan.*
~Na, ez a beszéd! Értelme is legyen annak, hogy kockáztatom az életünk!~
~Én akkor is elmentem volna, ha nem fizetnek semmit.~
~Én is, de ha már adnak pénzt is érte, azt nem lehet visszautasítani.~
*Jegyzi meg, s mellé nevet egy nagyot. Ezek után a kapitány megindul a hajóra. Thaira kicsit elgondolkodik, hogy vajon mihez fog kezdeni az ezer arannyal, mikor Asvil megszólal.*
~Halló! Thaira! Neked szóltak!~
~Mi? Nem is! Ne hazudj Allyn!~
~Te mondtad a bárdnak, hogy úgy szólítson, ahogy akar. Azt mondta neked, hogy 'Allyn'!~
~Akkor most azt is mond el, mit mondott!~
*Erre persze a kis főnök gyorsan elmagyarázza, amit előbb Asvil említett. Mire Thaira kedves mosollyal az arcán fordul a férfihoz és megszólal.*
- A hajóút eltöltésének valóban kellemes módja lesz a zene hallgatás! A mágiáról pedig inkább Zrekil tud mesélni! Jó hosszan, én még nagyon kezdő vagyok ahhoz, hogy bármit is tudjak róla mondani, ami érdekes lehet! Azonban szerintem is fel kellene mennünk. A végén itt maradunk, ami nem lenne előnyös tekintve, hogy kaladozni jöttünk!
*Mondja kuncogva, majd ha a gnóm is beleegyezik, abba hogy felmenjenek a hajóra, ő is elindul Asvil után. Szemében még mindig ott csillog az izgalom, de arcán az ártatlan mosoly virít, amit most nincs kedve eltűntetni.*