Kikötő - Dokkok és kikötő
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
| Tenger és szigetek (új) Kikötői erdőség (új) Csatornarendszer (új) | Dokkok és kikötő | Lakónegyed (új) Vámház (új) Világítótorony (új) |  |
540. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2013-12-12 20:42:50
Üzenet elküldve: 2013-12-12 20:42:50
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 34
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 34
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Szelíd
//Zombikalipszis//
//1. csoport//
*Hiába nézi a hajókat, egyiknek sem Magányos Nimfa a neve. Mikor feltűnnek a Nap első sugarai, észrevesz egy hatalmas hajót, ami épp befut.*~Talán az lesz az?~*Egy falnak támaszkodva várja, míg kiköt, s megbizonyosodhat róla, hogy nem kell tovább keresgélnie. Előkerül egy személy is, kiben Nibat a kapitányt véli felismerni, s feltételezése mellett szól, hogy hamar egy kisebb csoport alakul ki körülötte. Ő maga is közéjük lép és köszön.*
-Jó reggelt Mindenkinek! Maga ennek a hajónak a kapitánya? Nibat Uvekin vagyok.-*Kérdését a térképet tartó személynek teszi fel, de a bemutatkozás az egész társaságnak szól. Látja, hogy mindenki próbál hozzáférni a térképhez, s a kapitányt kérdezgetik minden féléről, aki egyébként kicsit hasonlít rá. Ruhájuk egészen egyforma, hosszú, vastag, szűr és ködmön, vagy más néven bekecs. Haja viszont a kapitányénál rövidebb és világosabb. Eddigi utastársai igazán vegyes csapatot alkotnak. Az életük rögös útjának már vége felé tartó megőszült pár, mellettük egy nagyon alacsony, majd egy nagyon magas férfi. Az alacsony Nibat derekáig ér, talán kicsit feljebb, de az óriásnak a csípőjéig Nibat alig ér fel. Akkora, mint a hátán lévő kalapács nyele. Továbbá a társaságot gazdagítja még egy fiatal ember leány is.*~Bizonyára ők is megfáradtak. Nehéz lehet kicsinek és óriásnak lenni, öregnek, illetve fiatal védtelen leánynak.~*Mindezen gondolatok, s a társaság felmérése egy rövid percbe kerül csupán. Közben, ha a többiek már végeztek a térkép vizsgálatával Nibat is belenéz kicsit, majd a kapitányt kérdezi.*
-Egyébként hány napos lesz a hajóút?-*Kicsit érezhető hangjában a tengeribetegségtől való félelem. Mikor hallja az óriást, megjegyzi neki mosolyogva.*
-Magának igen ízes a beszéde. Tetszik. Volt egy barátom, aki hasonlóan sok "ö" és "i" magánhangzót használt. Ha szabad tudnom, milyen vidékről származik?-
//1. csoport//
*Hiába nézi a hajókat, egyiknek sem Magányos Nimfa a neve. Mikor feltűnnek a Nap első sugarai, észrevesz egy hatalmas hajót, ami épp befut.*~Talán az lesz az?~*Egy falnak támaszkodva várja, míg kiköt, s megbizonyosodhat róla, hogy nem kell tovább keresgélnie. Előkerül egy személy is, kiben Nibat a kapitányt véli felismerni, s feltételezése mellett szól, hogy hamar egy kisebb csoport alakul ki körülötte. Ő maga is közéjük lép és köszön.*
-Jó reggelt Mindenkinek! Maga ennek a hajónak a kapitánya? Nibat Uvekin vagyok.-*Kérdését a térképet tartó személynek teszi fel, de a bemutatkozás az egész társaságnak szól. Látja, hogy mindenki próbál hozzáférni a térképhez, s a kapitányt kérdezgetik minden féléről, aki egyébként kicsit hasonlít rá. Ruhájuk egészen egyforma, hosszú, vastag, szűr és ködmön, vagy más néven bekecs. Haja viszont a kapitányénál rövidebb és világosabb. Eddigi utastársai igazán vegyes csapatot alkotnak. Az életük rögös útjának már vége felé tartó megőszült pár, mellettük egy nagyon alacsony, majd egy nagyon magas férfi. Az alacsony Nibat derekáig ér, talán kicsit feljebb, de az óriásnak a csípőjéig Nibat alig ér fel. Akkora, mint a hátán lévő kalapács nyele. Továbbá a társaságot gazdagítja még egy fiatal ember leány is.*~Bizonyára ők is megfáradtak. Nehéz lehet kicsinek és óriásnak lenni, öregnek, illetve fiatal védtelen leánynak.~*Mindezen gondolatok, s a társaság felmérése egy rövid percbe kerül csupán. Közben, ha a többiek már végeztek a térkép vizsgálatával Nibat is belenéz kicsit, majd a kapitányt kérdezi.*
-Egyébként hány napos lesz a hajóút?-*Kicsit érezhető hangjában a tengeribetegségtől való félelem. Mikor hallja az óriást, megjegyzi neki mosolyogva.*
-Magának igen ízes a beszéde. Tetszik. Volt egy barátom, aki hasonlóan sok "ö" és "i" magánhangzót használt. Ha szabad tudnom, milyen vidékről származik?-
539. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2013-12-12 19:45:10
Üzenet elküldve: 2013-12-12 19:45:10
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 37
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 37
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
//Zombikalipszis//
//2. Csoport//
*Enronrian átalussza az éjszakát, nem riad fel többször. Amikor reggel felébred, felölti a páncélját, felcsatolja az övét a fegyvereivel együtt, majd lesiet az ivóban. Ledobja a kulcsot a fogadósnak, majd kilép a Rumos Rókalyukból. Az időpont nem mondható korainak, és ő mégis egy kis csoportot vél felfedezni, akik nagyon is harcos féléknek festenek.*
"Ez lesz a megfelelő hely."
*Előrelépked, majd óvatosan kérdez.*
- Ha nem tévedek akkor ez a csapat indul a szigetre.
*A kérdésre, biccentés a válasz, ennek következtében a vándor előre lép. Ha a szemeit nem csalja káprázat, akkor a kis csapat éppen egy sziget térképét tanulmányozza. Mivel, azt ráér az utazás alatt is nézegetni, ezért inkább a hajót veszi szemügyre.*
"Egy szimpla utasszállító hajó."
*Nem lepi meg. Megnézi azt is, hogy kikkel fog elutazni arra a bizonyos szigetre. Négy zsoldos féle fickót lát a társaságban. Egy óriást, aki minden bizonnyal a kapitány, egy gnómot és két nőt. A fajukat már nem állapítja meg. Inkább mégiscsak a térképet veszi szemügyre, majd amikor az indulásra kerül a sor, akkor ő maga is beszáll a hajóba. Most jön elő igazán a kalandvágya. És persze kíváncsi a csapat többi tagjára is. Ha túléli, akkor valamelyikkel szívesen meginna egy pofa sört. Inna az életére, bár fogalma sincs arról, hogy mi vár rájuk a szigeten. Reméli, hogy nem vaklárma az egész. Az egy világot döntene romba Enronrian lelkében.*
A hozzászólást Oghma (Moderátor) módosította, ekkor: 2013.12.12 22:11:12, a következő indokkal:
Fejléc javítása
//2. Csoport//
*Enronrian átalussza az éjszakát, nem riad fel többször. Amikor reggel felébred, felölti a páncélját, felcsatolja az övét a fegyvereivel együtt, majd lesiet az ivóban. Ledobja a kulcsot a fogadósnak, majd kilép a Rumos Rókalyukból. Az időpont nem mondható korainak, és ő mégis egy kis csoportot vél felfedezni, akik nagyon is harcos féléknek festenek.*
"Ez lesz a megfelelő hely."
*Előrelépked, majd óvatosan kérdez.*
- Ha nem tévedek akkor ez a csapat indul a szigetre.
*A kérdésre, biccentés a válasz, ennek következtében a vándor előre lép. Ha a szemeit nem csalja káprázat, akkor a kis csapat éppen egy sziget térképét tanulmányozza. Mivel, azt ráér az utazás alatt is nézegetni, ezért inkább a hajót veszi szemügyre.*
"Egy szimpla utasszállító hajó."
*Nem lepi meg. Megnézi azt is, hogy kikkel fog elutazni arra a bizonyos szigetre. Négy zsoldos féle fickót lát a társaságban. Egy óriást, aki minden bizonnyal a kapitány, egy gnómot és két nőt. A fajukat már nem állapítja meg. Inkább mégiscsak a térképet veszi szemügyre, majd amikor az indulásra kerül a sor, akkor ő maga is beszáll a hajóba. Most jön elő igazán a kalandvágya. És persze kíváncsi a csapat többi tagjára is. Ha túléli, akkor valamelyikkel szívesen meginna egy pofa sört. Inna az életére, bár fogalma sincs arról, hogy mi vár rájuk a szigeten. Reméli, hogy nem vaklárma az egész. Az egy világot döntene romba Enronrian lelkében.*
A hozzászólást Oghma (Moderátor) módosította, ekkor: 2013.12.12 22:11:12, a következő indokkal:
Fejléc javítása
538. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2013-12-12 18:22:07
Üzenet elküldve: 2013-12-12 18:22:07
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 167
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 167
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
//Zombikalipszis//
//2. csoport//
*Pont jó időben érkeztek, hiszen nem kell sokat várniuk, s megjelenik egy hajó a kikötőben. Egy egyszerű utasszállító hajó.*
~Na ezzel fogunk utazni arra a bizonyos szigetre! Már csak az a kérdés kikkel?~
~Gondolom azokkak, aki itt vannak!~
~Nagyon vicces! Te is tudod, hogy ez egy kikötő, itt mindenféle kereskedő népség megfordul.~
*Ahogy ezt kimondja a hajóról lejön egy ember, s az a három zsoldos, aki eddig a fogadó oldalát támasztotta, a hajós elé állnak, s egy amolyan csatakiáltást hallatnak. Allyn eddig nem nagyon foglalkozott velük! Persze azt sejtette, hogy ők is a szigetre akarnak menni, hiszen csak zsoldosok, az ilyeneknek a pénz, meg a harc a lételemük. Viszont Allyn-t nem foglalkoztatja a pénz, vagy a harc, őt csak az érdekli, hogy mit akarhatnak a holtak a szigeten, na meg persze az sem mellékes, hogy kiszabadult a toronyból, vagyis ez inkább Thaira-nak lényeges. De ő természetesen már most megfigyelte magának, azokat a lényeket, akik kicsit közelebb húzódtak a tengerészhez. Ekkor hirtelen megjelenik a dokkok felől egy óriás.*
~Na, ilyet se láttam még! Azt nézd mekkora!~
~Azt a komor tekintetet nézd inkább! Azt a könyörtelen pillantást!~
~Ölt már embert! Ennyi az egész! Gondolom nem is egyet, abból ítélve, ahogy kinéz! Na áljunk meg egy percre, ugye nem tervezed, hogy nem bántasz senkit?~
~De, pontosan ez a tervem Thaira! Pontosan ez! Csak akkor harcolok, ha védekezni kell!~
~Akkor ostobának fognak nézni!~
~Zavart ez engem valaha is?~
~Nem! De akkor is! Kicsit keménynek kell lenni! Nem jobbat tudok! Had legyek én a főnök, csak most, amíg a szigeten vagyunk! Kérlek!~
~Felejtsd el! Ki van zárva! Nem, nem fogsz vezetni!~
~Féltem, hogy ezt fogod mondani! Így kétpelen leszek alkalmazni a titkos fegyverem!~
~Milyen titkos fegyvert? Nincs is titkos fegyvered!~
~De van! Az agyalágyult gnómodat hidegen hagyod! Nem is érdekli, hogy vagy-e!~
~Nem igaz!~
*Ebben a pillanatban lehunyja a szemét és összekulcsolja a karjait. Arcára gonosz félmosoly ül ki, majd mikor a szemét is kinyitja az csillon a kalandvágytól és a halál gondolatától.*
~Persze, hogy nem igaz! De ennyi kellett, hogy felszínre törjek, innen már nem olyan nehéz fenntartani a vezetést! Remélem!~
~Hazug, álnok kígyó vagy Thaira! Eressz vissza! Csak nagyobb bajt csinálsz nekem!~
~Nyugodj meg! Visszafogom magam! Kicsit!~
*Kuncog egyet, s már nem foglalkozik a kis főnökkel, inkább egy lenéző pillantással követi szemével a gnómot, ahogy jár kel a különböző lények között. Ahogy így figyeli a férfit megint eszébe jut, hogy mennyire gyűlöli, ha valaki nagyra van magával. Márpedig Zrekil a fehér ruhájával igencsak kitűnik a többiek közül. Ekkor felemeli a jobb kezét és hátraveti a csuklyáját.*
~Nem kell ennek itt zavarnia a kilátást! Nem is beszélve arról, hogy úgy világít a többi ruha között, mint a jelzőfény!~
~Te csak ne kritizáld! Ez legalább mutatja, hogy nem akárhonnan jöttünk!~
~Attól függetlenül senkik vagyunk! Azt a! Oda nézzenek! Jóvágású, lantos elfszerű férfi a látóhatáron!~
~Na felejtsd el! Még mielőtt az eszedbe jut!~
~Nyugodtan ismerkedhetünk! A gnómod úgy is valami fajtársával akar majd kapcsolatot teremteni, majd ha visszatér a falujába!~
~Tudom! De attól még nem kell!~
~Te tudod! Viszont most én vezetek, úgyhogy ha valaki megszólítana, igenis válaszolni fogok!~
*Megint próbálja figyelmen kívül hagyni Allyn-t, s közben szemügyre veszi a társaságot, ami összegyűlt. Minden féle fajta lény van itt. Úgy néz ki a holtaknak lesz látogatója bőven. Majd mikor elkezdődik a felszállás, Thaira sóhajt egy nagyot, erre várt. Végre mehetnek és a körmükre nézhetnek a halottaknak, ha egyáltalán van körmük. Ekkor a gnóm megszólítja, mire a szokásos elégedett vigyorával válaszol, s megy közelebb a férfihez.*
- Semmi pénzért nem hagynám ki! De remélem a karom ezúttal a helyén marad! Bár majd igyekszem tenni róla, hogy ott maradjon!
*Mikor pedig a gnóm mellé lép, halkabban megjegyzi.*
- Azt hiszem velem kell utaznod! Allyn, monduk úgy, hogy nem nagyon tud hatalomra törni! Most egy darabig képes vagyok erősebb lenni nála!
*Mondja nevetve, azzal tovább halad a hajó felé. Jelen esetben valamenyire hasznosnak találja azt, hogy Allyn ennyit foglalkozott a tekercsekkel. Így neki is volt ideje, hogy gondolkozzon azon, hogyan tarthatja fenn tovább a hatalmát.*
//2. csoport//
*Pont jó időben érkeztek, hiszen nem kell sokat várniuk, s megjelenik egy hajó a kikötőben. Egy egyszerű utasszállító hajó.*
~Na ezzel fogunk utazni arra a bizonyos szigetre! Már csak az a kérdés kikkel?~
~Gondolom azokkak, aki itt vannak!~
~Nagyon vicces! Te is tudod, hogy ez egy kikötő, itt mindenféle kereskedő népség megfordul.~
*Ahogy ezt kimondja a hajóról lejön egy ember, s az a három zsoldos, aki eddig a fogadó oldalát támasztotta, a hajós elé állnak, s egy amolyan csatakiáltást hallatnak. Allyn eddig nem nagyon foglalkozott velük! Persze azt sejtette, hogy ők is a szigetre akarnak menni, hiszen csak zsoldosok, az ilyeneknek a pénz, meg a harc a lételemük. Viszont Allyn-t nem foglalkoztatja a pénz, vagy a harc, őt csak az érdekli, hogy mit akarhatnak a holtak a szigeten, na meg persze az sem mellékes, hogy kiszabadult a toronyból, vagyis ez inkább Thaira-nak lényeges. De ő természetesen már most megfigyelte magának, azokat a lényeket, akik kicsit közelebb húzódtak a tengerészhez. Ekkor hirtelen megjelenik a dokkok felől egy óriás.*
~Na, ilyet se láttam még! Azt nézd mekkora!~
~Azt a komor tekintetet nézd inkább! Azt a könyörtelen pillantást!~
~Ölt már embert! Ennyi az egész! Gondolom nem is egyet, abból ítélve, ahogy kinéz! Na áljunk meg egy percre, ugye nem tervezed, hogy nem bántasz senkit?~
~De, pontosan ez a tervem Thaira! Pontosan ez! Csak akkor harcolok, ha védekezni kell!~
~Akkor ostobának fognak nézni!~
~Zavart ez engem valaha is?~
~Nem! De akkor is! Kicsit keménynek kell lenni! Nem jobbat tudok! Had legyek én a főnök, csak most, amíg a szigeten vagyunk! Kérlek!~
~Felejtsd el! Ki van zárva! Nem, nem fogsz vezetni!~
~Féltem, hogy ezt fogod mondani! Így kétpelen leszek alkalmazni a titkos fegyverem!~
~Milyen titkos fegyvert? Nincs is titkos fegyvered!~
~De van! Az agyalágyult gnómodat hidegen hagyod! Nem is érdekli, hogy vagy-e!~
~Nem igaz!~
*Ebben a pillanatban lehunyja a szemét és összekulcsolja a karjait. Arcára gonosz félmosoly ül ki, majd mikor a szemét is kinyitja az csillon a kalandvágytól és a halál gondolatától.*
~Persze, hogy nem igaz! De ennyi kellett, hogy felszínre törjek, innen már nem olyan nehéz fenntartani a vezetést! Remélem!~
~Hazug, álnok kígyó vagy Thaira! Eressz vissza! Csak nagyobb bajt csinálsz nekem!~
~Nyugodj meg! Visszafogom magam! Kicsit!~
*Kuncog egyet, s már nem foglalkozik a kis főnökkel, inkább egy lenéző pillantással követi szemével a gnómot, ahogy jár kel a különböző lények között. Ahogy így figyeli a férfit megint eszébe jut, hogy mennyire gyűlöli, ha valaki nagyra van magával. Márpedig Zrekil a fehér ruhájával igencsak kitűnik a többiek közül. Ekkor felemeli a jobb kezét és hátraveti a csuklyáját.*
~Nem kell ennek itt zavarnia a kilátást! Nem is beszélve arról, hogy úgy világít a többi ruha között, mint a jelzőfény!~
~Te csak ne kritizáld! Ez legalább mutatja, hogy nem akárhonnan jöttünk!~
~Attól függetlenül senkik vagyunk! Azt a! Oda nézzenek! Jóvágású, lantos elfszerű férfi a látóhatáron!~
~Na felejtsd el! Még mielőtt az eszedbe jut!~
~Nyugodtan ismerkedhetünk! A gnómod úgy is valami fajtársával akar majd kapcsolatot teremteni, majd ha visszatér a falujába!~
~Tudom! De attól még nem kell!~
~Te tudod! Viszont most én vezetek, úgyhogy ha valaki megszólítana, igenis válaszolni fogok!~
*Megint próbálja figyelmen kívül hagyni Allyn-t, s közben szemügyre veszi a társaságot, ami összegyűlt. Minden féle fajta lény van itt. Úgy néz ki a holtaknak lesz látogatója bőven. Majd mikor elkezdődik a felszállás, Thaira sóhajt egy nagyot, erre várt. Végre mehetnek és a körmükre nézhetnek a halottaknak, ha egyáltalán van körmük. Ekkor a gnóm megszólítja, mire a szokásos elégedett vigyorával válaszol, s megy közelebb a férfihez.*
- Semmi pénzért nem hagynám ki! De remélem a karom ezúttal a helyén marad! Bár majd igyekszem tenni róla, hogy ott maradjon!
*Mikor pedig a gnóm mellé lép, halkabban megjegyzi.*
- Azt hiszem velem kell utaznod! Allyn, monduk úgy, hogy nem nagyon tud hatalomra törni! Most egy darabig képes vagyok erősebb lenni nála!
*Mondja nevetve, azzal tovább halad a hajó felé. Jelen esetben valamenyire hasznosnak találja azt, hogy Allyn ennyit foglalkozott a tekercsekkel. Így neki is volt ideje, hogy gondolkozzon azon, hogyan tarthatja fenn tovább a hatalmát.*
537. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2013-12-12 16:37:33
Üzenet elküldve: 2013-12-12 16:37:33
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 333
OOC üzenetek: 22
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 333
OOC üzenetek: 22
Játékstílus: Szelíd
// Zombikalipszis //
// 2. csoport //
*Úgy tűnik, hogy nagyjából időben érkeznek, hiszen alig kell várniuk, máris megjelenik egy hajó a kikötőben. Abban a pillanatban a három zsoldos, aki eddig a Róka (igen, a gnóm már csak így hívja magában a Rumos Rókalyukat) falát támasztották, végre mozdulnak. Zrekil nem volt benne biztos, hogy részegek, vagy csak nem unják el magukat, viszont amikor a csatakiáltásra kerül a sor, úgy tűnik viszonylag józanok, ha ittak is, az nem látszik meg rajtuk nagy mértékben. Valóban igen érdekes kis kalandnak néznek elébe, hiszen körbepillantva a három zsoldoson kívül felfedezhet még jó néhány érdekes alakot, többek közt egy lantos férfit is. Megnyugtatja, hogy nem pusztán agyatlan barbárokkal és hullákkal lesz összezárva a szigeten, lesz ott művelt ember is. Majd az öreg szavaira ő is a dokkok felé pillant, és valóban meglát egy igencsak termetes férfit teljes páncélzatban és fegyverzetben. Láthatóan idősebb már, mint középkorú, vagy mindössze csak a csaták nyomai öregítik az arcát? Nem tudja eldönteni, viszont a kemény pillantás egy dolgot biztossá tesz: ölt már embert. Ami azt illeti, Zrekil is. Végül is a gyermek megölése az ő kezéhez tapad, habár az entitásnak és a város megmentésének is szerepe volt benne. Éppen ezért nem érzi magát idegennek a társaságban, habár a jelenlévők között egy mágust sem lát.*
- Ez az, éljen Railor kapitány! *mondja, habár talán kicsit lelketlenebbül, mint a többiek, de ő már szívesen lenne a szigeten. Persze üdítő dolog itt állni, csatakiáltásokat hallatni, és arról ábrándozni, hogy mennyi pénzt kereshetnek, azonban még jobb lenne ha már ott lehetnének, és azon gondolkozhatnánk, hogy mi a fene is folyik itt. Mindenesetre a legfontosabb kérdés számára (ha már itt vesztegelnek) hogy vajon van-e itt varázstudó rajta kívül. Megkísérel egy varázslatot, amit a toronyban tanult még régebben, s amellyel megállapíthatná, hogy vajon van-e még rajta és Allynon kívül olyasvalaki, aki jártas a mágiában, legalább egy kicsit. Ha sikerül a varázslat, akkor ahogy ideje engedi, tesz egy sétát a kis csapat tagjai között, hátha akad néhány varázstudó. Ha pedig végre arra kerül a sor, ami miatt már oy' izgatott, hogy megkezdik a beszállást, akkor szól Allynnak:*
- Gyere, kezdődik az újabb kaland *a kaland szót kicsit megnyomja, mivel ennek is épp olyan tétje lesz, mint amilyen az előző 'kalandjuknak' volt.*
A varázsló egy Affinitásérzékelés nevű varázslatot varázsolt, melynek hatására 3 körön keresztül minden 10 méter sugarú körben található élőlény mágiaaffinitását érzékeli, annak mértéke nélkül.
// 2. csoport //
*Úgy tűnik, hogy nagyjából időben érkeznek, hiszen alig kell várniuk, máris megjelenik egy hajó a kikötőben. Abban a pillanatban a három zsoldos, aki eddig a Róka (igen, a gnóm már csak így hívja magában a Rumos Rókalyukat) falát támasztották, végre mozdulnak. Zrekil nem volt benne biztos, hogy részegek, vagy csak nem unják el magukat, viszont amikor a csatakiáltásra kerül a sor, úgy tűnik viszonylag józanok, ha ittak is, az nem látszik meg rajtuk nagy mértékben. Valóban igen érdekes kis kalandnak néznek elébe, hiszen körbepillantva a három zsoldoson kívül felfedezhet még jó néhány érdekes alakot, többek közt egy lantos férfit is. Megnyugtatja, hogy nem pusztán agyatlan barbárokkal és hullákkal lesz összezárva a szigeten, lesz ott művelt ember is. Majd az öreg szavaira ő is a dokkok felé pillant, és valóban meglát egy igencsak termetes férfit teljes páncélzatban és fegyverzetben. Láthatóan idősebb már, mint középkorú, vagy mindössze csak a csaták nyomai öregítik az arcát? Nem tudja eldönteni, viszont a kemény pillantás egy dolgot biztossá tesz: ölt már embert. Ami azt illeti, Zrekil is. Végül is a gyermek megölése az ő kezéhez tapad, habár az entitásnak és a város megmentésének is szerepe volt benne. Éppen ezért nem érzi magát idegennek a társaságban, habár a jelenlévők között egy mágust sem lát.*
- Ez az, éljen Railor kapitány! *mondja, habár talán kicsit lelketlenebbül, mint a többiek, de ő már szívesen lenne a szigeten. Persze üdítő dolog itt állni, csatakiáltásokat hallatni, és arról ábrándozni, hogy mennyi pénzt kereshetnek, azonban még jobb lenne ha már ott lehetnének, és azon gondolkozhatnánk, hogy mi a fene is folyik itt. Mindenesetre a legfontosabb kérdés számára (ha már itt vesztegelnek) hogy vajon van-e itt varázstudó rajta kívül. Megkísérel egy varázslatot, amit a toronyban tanult még régebben, s amellyel megállapíthatná, hogy vajon van-e még rajta és Allynon kívül olyasvalaki, aki jártas a mágiában, legalább egy kicsit. Ha sikerül a varázslat, akkor ahogy ideje engedi, tesz egy sétát a kis csapat tagjai között, hátha akad néhány varázstudó. Ha pedig végre arra kerül a sor, ami miatt már oy' izgatott, hogy megkezdik a beszállást, akkor szól Allynnak:*
- Gyere, kezdődik az újabb kaland *a kaland szót kicsit megnyomja, mivel ennek is épp olyan tétje lesz, mint amilyen az előző 'kalandjuknak' volt.*
A varázsló egy Affinitásérzékelés nevű varázslatot varázsolt, melynek hatására 3 körön keresztül minden 10 méter sugarú körben található élőlény mágiaaffinitását érzékeli, annak mértéke nélkül.
536. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2013-12-12 15:22:24
Üzenet elküldve: 2013-12-12 15:22:24
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 54
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 54
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
// Zombikalipszis //
// 1. csoport //
*Sarlós nézi a hajókat és meglát egyet, ami épen befut a kikötőbe. Az oldalán ott van a felirat, amit ő keres: "Magányos Nimfa". Felcsillannak a szemei és elmosolyodik, ahogy megpillantja a hajót, ami távoli vidékekre viszi majd őt és a többi utast. Odamegy és egy vastag ruhát viselő férfit lát a havat is hozó vízi járművön.
A tündér előtt már egy idősebb házaspár ér oda a hajóról leugró férfihoz. Ők is utazni kívánnak és a férfi udvariasan köszönti őket. A szavaiból kiderül, hogy még van fél óra az indulásig. Együtt nézik azt a hatalmas térképet, amit a férfi elővesz. Érkezik még néhány érdeklődő, többek között egy fiatal lány, akinek a korát Sarlós nem igazán tudja meghatározni. Nézi, nézi, de a kislányos öltözet és az egészen érett arc és test valahogy nem passzol. Az ilyenekre szokták mondani, hogy kortalanok. A tündér elmosolyodik, mikor látja, hogy néz a kapitányra a lány. Úgy tűnik, ő az utazáson kívül másféle élményeket is vár a férfitől.
Az imént látott óriást is megpillantja a hajó felé közeledni. Egyre furcsábbnak tűnik. Magában beszél, issza az italát és amikor megszólítja a többieket, Sarlós igen nyersnek találja. Egy kicsit kikerednek a szemei, mert nem tudja, hogy az óriás csak zűrzavart akar-e okozni vagy ő mindig így szokott beszélni. Tart tőle, még akkor is, ha mankókkal van. Kezét a szájához emeli és az alsó ajkát kezdi piszkálgatni, ahogy gondolkozik, hogy mit tegyen. Az óriás szavai arra utalnak, hogy ő maga is tart a vízi utazástól, mert hallott valamilyen balesetről. Ha ez nem csak álca és kétszínűség, akkor valójában jóindulatú, csak egyszerű modorú óriásról van szó. Ez egy kicsit elbizonytalanítja, de végülis úgy gondolja, hogy ha az a hatalmas lény eddig is ilyen jól megvolt magában, akkor talán az úton se lesz vele baj.
Sarlós vesz egy nagy lélegzetet, kihúzza magát és ő is odamegy a gyülekezőkhöz, köszöntve őket:*
- Jónapot! Én is az utazásra jöttem. Belenézhetek a térképbe?
*Ha a kapitány megengedi és a tündér feléri a térképet vagy felé fordítják, akkor megnézi rajta a helyszíneket. Már most is kíváncsi, hogy mit fognak látni, de a legjobb úgyis akkor lesz, mikor már ott lesznek. Örömteli várakozással néz az út elé és reménykedik, hogy az útitársakkal sem lesz gond, sőt talán még kellemes társaságot is találhat bennük.*
// 1. csoport //
*Sarlós nézi a hajókat és meglát egyet, ami épen befut a kikötőbe. Az oldalán ott van a felirat, amit ő keres: "Magányos Nimfa". Felcsillannak a szemei és elmosolyodik, ahogy megpillantja a hajót, ami távoli vidékekre viszi majd őt és a többi utast. Odamegy és egy vastag ruhát viselő férfit lát a havat is hozó vízi járművön.
A tündér előtt már egy idősebb házaspár ér oda a hajóról leugró férfihoz. Ők is utazni kívánnak és a férfi udvariasan köszönti őket. A szavaiból kiderül, hogy még van fél óra az indulásig. Együtt nézik azt a hatalmas térképet, amit a férfi elővesz. Érkezik még néhány érdeklődő, többek között egy fiatal lány, akinek a korát Sarlós nem igazán tudja meghatározni. Nézi, nézi, de a kislányos öltözet és az egészen érett arc és test valahogy nem passzol. Az ilyenekre szokták mondani, hogy kortalanok. A tündér elmosolyodik, mikor látja, hogy néz a kapitányra a lány. Úgy tűnik, ő az utazáson kívül másféle élményeket is vár a férfitől.
Az imént látott óriást is megpillantja a hajó felé közeledni. Egyre furcsábbnak tűnik. Magában beszél, issza az italát és amikor megszólítja a többieket, Sarlós igen nyersnek találja. Egy kicsit kikerednek a szemei, mert nem tudja, hogy az óriás csak zűrzavart akar-e okozni vagy ő mindig így szokott beszélni. Tart tőle, még akkor is, ha mankókkal van. Kezét a szájához emeli és az alsó ajkát kezdi piszkálgatni, ahogy gondolkozik, hogy mit tegyen. Az óriás szavai arra utalnak, hogy ő maga is tart a vízi utazástól, mert hallott valamilyen balesetről. Ha ez nem csak álca és kétszínűség, akkor valójában jóindulatú, csak egyszerű modorú óriásról van szó. Ez egy kicsit elbizonytalanítja, de végülis úgy gondolja, hogy ha az a hatalmas lény eddig is ilyen jól megvolt magában, akkor talán az úton se lesz vele baj.
Sarlós vesz egy nagy lélegzetet, kihúzza magát és ő is odamegy a gyülekezőkhöz, köszöntve őket:*
- Jónapot! Én is az utazásra jöttem. Belenézhetek a térképbe?
*Ha a kapitány megengedi és a tündér feléri a térképet vagy felé fordítják, akkor megnézi rajta a helyszíneket. Már most is kíváncsi, hogy mit fognak látni, de a legjobb úgyis akkor lesz, mikor már ott lesznek. Örömteli várakozással néz az út elé és reménykedik, hogy az útitársakkal sem lesz gond, sőt talán még kellemes társaságot is találhat bennük.*
535. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2013-12-12 12:50:11
Üzenet elküldve: 2013-12-12 12:50:11
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 473
OOC üzenetek: 232
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 473
OOC üzenetek: 232
Játékstílus: Vakmerő
//Zombikalipszis//
//2.csoport//
*Korai órákban, így szólt a felhívás. Hát ahogy Echnal elnézi, mégsem sietik el, hisz a nap már javában az égboltot lovagolja.
"Jól indul..." gondolja, s már azon is elmereng, mi van akkor, ha az egész dolog csak egy nagy humbug. Nem ez lenne az első eset.
Jobb dolga híján visszabiceg a fogadóba, s felhajt pár pofa sört, s elmélázik a lehetőségein, ha esetleg mégsem lesz a kis hajókázásából semmi. Valószínűleg a mágustoronyba menne, hiszen vár még rá ez-az.
Eltelik pár óra, s Echnal szinte csak levegőzni, s kikukucskálni jár ki a fogadóból. Sosem volt az az egyhelyben üldögélő típus, így nem is csoda, hogy ez a kis idő is nehezére esik. Az egyik ilyen szellőztetésen pillant meg egy újonnan kikötött hajót, mely körül igen sokan sündörögnek. Szemét a napra emeli, s csak egy fintorral konstatálja, hogy bizony ez nem korai óra.
Kényelmes tempóban odalépdel a hajóhoz, s mondja inkább mindenkinek, mint egy embernek:
- Railor kapitányt keresem, úgy hiszem jó helyen.
*Amennyiben bárkitől helyeslő választ kap, úgy megérdeklődi a küldetés díjazását, hiszen anélkül minek kockáztatná bárki is az életét - főleg egy zsoldos.*
A hozzászólást Vérnyúl (Moderátor) módosította, ekkor: 2013.12.12 21:08:09, a következő indokkal:
kérésre
//2.csoport//
*Korai órákban, így szólt a felhívás. Hát ahogy Echnal elnézi, mégsem sietik el, hisz a nap már javában az égboltot lovagolja.
"Jól indul..." gondolja, s már azon is elmereng, mi van akkor, ha az egész dolog csak egy nagy humbug. Nem ez lenne az első eset.
Jobb dolga híján visszabiceg a fogadóba, s felhajt pár pofa sört, s elmélázik a lehetőségein, ha esetleg mégsem lesz a kis hajókázásából semmi. Valószínűleg a mágustoronyba menne, hiszen vár még rá ez-az.
Eltelik pár óra, s Echnal szinte csak levegőzni, s kikukucskálni jár ki a fogadóból. Sosem volt az az egyhelyben üldögélő típus, így nem is csoda, hogy ez a kis idő is nehezére esik. Az egyik ilyen szellőztetésen pillant meg egy újonnan kikötött hajót, mely körül igen sokan sündörögnek. Szemét a napra emeli, s csak egy fintorral konstatálja, hogy bizony ez nem korai óra.
Kényelmes tempóban odalépdel a hajóhoz, s mondja inkább mindenkinek, mint egy embernek:
- Railor kapitányt keresem, úgy hiszem jó helyen.
*Amennyiben bárkitől helyeslő választ kap, úgy megérdeklődi a küldetés díjazását, hiszen anélkül minek kockáztatná bárki is az életét - főleg egy zsoldos.*
A hozzászólást Vérnyúl (Moderátor) módosította, ekkor: 2013.12.12 21:08:09, a következő indokkal:
kérésre
534. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2013-12-12 09:54:54
Üzenet elküldve: 2013-12-12 09:54:54
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 44
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 44
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Szelíd
// Zombikalipszis //
// 1. csoport //
*Azért végtére is, kárpótolni próbálják őt a régi istenek, hiszen mikor kibontja a batyut, abban egy üveg rumot, egy üveg bort, egy fél cipót és szárított húst talál. Ezt nem gondolta volna. Igen bőkezű egy társaság volt ez. Mosolyogva látja maga előtt ahogyan a cipót falatozza, ám ekkor egy hang üti meg a fülét.*
-Magányos Nimfo? Micsda egy név! Mi a sárkánytakony löhet az a nimfo..
*Néz a hang irányába, és végignézi ahogyan a kedves, jó küllemű alak köszönti az öregeket. Pár pillanatig még töpreng, ezzel a hajóval menjen e, megnézi még milyen hajók vannak a közelben, de ez valahogy szépnek és nagynak látszik. Meg hát ez az ember, nem tudni vajon hajósinas e, vagy kapitány de az biztos, hogy ilyen fogadtatásnak bárki szívesen örülne. Össze is csomagolná a batyut, hogy felálljon és elinduljon a Magányos Nimfa felé, ám előtte még kihúzza a dugót a rumos üvegből, majd meghúzza. *
-Ejj.. azt a tengeridisznaja mellett nevölkedött kajlakucsmás darutollas kutyavilágit! Emmá biza rum a javábul!!!
*Lötyköli meg kezében az üveget és magához is öleli. Visszadugja azt a batyuba, majd gyorsan letör a cipóból és bele gyömöszöli pofájába, és még mellé egy darabka húst is betűr. Nehezen, de telenyomja arcát kajával, majd sietve összecsomagol, vállára dobja Henua Tikrontól kapott vaddisznóbőrét, majd két mankójára támaszkodva elindul a hajó felé. Közben pedig serényen rágicsál. Mire odaér, sikerül lenyelnie az összes ételt, majd megköszörüli torkát és megszólal.*
-Vér és bél legyön véletek! Látom valamit olvasgatol hajósuram, nem akarlak megzavarni, füleg nem magukat drága banya meg tata! Ilyenkorba má ne nagyon izgassák fee magukat! Ismertöm egy... no de mindegy is ..
*Harapja el a mondandóját, megütötte egy pillanatra az iménti korty rum, ezért a szómenés, de aztán rátér a tárgyra.*
-Ín is főmennék a födílzetre, ha megtürtök egy magamfajtát hajósuram! Csak annyi, hogy halluttam egy hajórul, ami nömrígibe valami hegynek ütközütt! Szeretním csöndesen megjegyezni hogy aztán ín nem igen akaruk vízbefúlni! Mer, aszondják hogy a vizihulláná nincs randább! Tudni köll hogy azok megpuffadnak...
*Fújja fel pofazacskóit és nagy szemeit az idős házaspárra mereszti. Ezzel próbálja imitálni az ominózus esetet. Aztán csak elkuncogja magát és tovább folytatja.*
-Így is ölég nagydarab vagyok, milyen randa hulla vóna bölűlem ha ín fölpuffadník! Szúval ha megígéred hajósfőnököm, hogy vígyázol így is megviselt testömre, tűlem indulhatunk!
*Mondja lelkesen, és először a fiatalemberre, majd az idős párra néz.*
A hozzászólást Mortagroth (Moderátor) módosította, ekkor: 2013.12.12 17:00:24, a következő indokkal:
Fejléc pótlása
// 1. csoport //
*Azért végtére is, kárpótolni próbálják őt a régi istenek, hiszen mikor kibontja a batyut, abban egy üveg rumot, egy üveg bort, egy fél cipót és szárított húst talál. Ezt nem gondolta volna. Igen bőkezű egy társaság volt ez. Mosolyogva látja maga előtt ahogyan a cipót falatozza, ám ekkor egy hang üti meg a fülét.*
-Magányos Nimfo? Micsda egy név! Mi a sárkánytakony löhet az a nimfo..
*Néz a hang irányába, és végignézi ahogyan a kedves, jó küllemű alak köszönti az öregeket. Pár pillanatig még töpreng, ezzel a hajóval menjen e, megnézi még milyen hajók vannak a közelben, de ez valahogy szépnek és nagynak látszik. Meg hát ez az ember, nem tudni vajon hajósinas e, vagy kapitány de az biztos, hogy ilyen fogadtatásnak bárki szívesen örülne. Össze is csomagolná a batyut, hogy felálljon és elinduljon a Magányos Nimfa felé, ám előtte még kihúzza a dugót a rumos üvegből, majd meghúzza. *
-Ejj.. azt a tengeridisznaja mellett nevölkedött kajlakucsmás darutollas kutyavilágit! Emmá biza rum a javábul!!!
*Lötyköli meg kezében az üveget és magához is öleli. Visszadugja azt a batyuba, majd gyorsan letör a cipóból és bele gyömöszöli pofájába, és még mellé egy darabka húst is betűr. Nehezen, de telenyomja arcát kajával, majd sietve összecsomagol, vállára dobja Henua Tikrontól kapott vaddisznóbőrét, majd két mankójára támaszkodva elindul a hajó felé. Közben pedig serényen rágicsál. Mire odaér, sikerül lenyelnie az összes ételt, majd megköszörüli torkát és megszólal.*
-Vér és bél legyön véletek! Látom valamit olvasgatol hajósuram, nem akarlak megzavarni, füleg nem magukat drága banya meg tata! Ilyenkorba má ne nagyon izgassák fee magukat! Ismertöm egy... no de mindegy is ..
*Harapja el a mondandóját, megütötte egy pillanatra az iménti korty rum, ezért a szómenés, de aztán rátér a tárgyra.*
-Ín is főmennék a födílzetre, ha megtürtök egy magamfajtát hajósuram! Csak annyi, hogy halluttam egy hajórul, ami nömrígibe valami hegynek ütközütt! Szeretním csöndesen megjegyezni hogy aztán ín nem igen akaruk vízbefúlni! Mer, aszondják hogy a vizihulláná nincs randább! Tudni köll hogy azok megpuffadnak...
*Fújja fel pofazacskóit és nagy szemeit az idős házaspárra mereszti. Ezzel próbálja imitálni az ominózus esetet. Aztán csak elkuncogja magát és tovább folytatja.*
-Így is ölég nagydarab vagyok, milyen randa hulla vóna bölűlem ha ín fölpuffadník! Szúval ha megígéred hajósfőnököm, hogy vígyázol így is megviselt testömre, tűlem indulhatunk!
*Mondja lelkesen, és először a fiatalemberre, majd az idős párra néz.*
A hozzászólást Mortagroth (Moderátor) módosította, ekkor: 2013.12.12 17:00:24, a következő indokkal:
Fejléc pótlása
533. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2013-12-12 00:06:15
Üzenet elküldve: 2013-12-12 00:06:15
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 347
OOC üzenetek: 87
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 347
OOC üzenetek: 87
Játékstílus: Vakmerő
*A holló éneke megrémítette Argust, olyan gyorsan sietett vissza a kikötőbe, amilyen gyorsan csak tudott. Rémülten dőlt neki a kikötői épület falának. Felismerte a hollót, de ezt senkinek nem vallaná be.*
"Nem értenék meg."
* A kikötő sötét sikátoraiban kezdte el keresni a menedéket, amikor egy férfi lép elő az egyik ház sarkáról. Hatalmas medve alkatú teste az alacsony köpcös férfi fölé tornyosult.*
- Van egy kis aprója jó uram? * Érdeklődött a nagydarab férfi. Ördögi vigyorra az arcán. Argus tesz egy lépést hátra, hogy a férfi szemébe tudjon nézni. De rá kell jönnie, hogy ez hiba. A férfi nap barnított arcát jobb oldat fehér hegek díszítik. Szabályos sormintát ad ki a három sor fognyom, amely örökre eltorzítja a férfi arcát.*
- Nem kell megijedni, csak egy kis pénzt szeretnék.* Vigyorog a félóriás.*
- Nem félek tőled. *feleli a fiatal férfi, s szemében látszik, hogy ezt a kijelentését semmi sem tudja cáfolni.*
- Pedig jobban tennéd. * Vigyorog tovább a hatalmas férfi, miközben egy akkora kést vesz elő, amely már már kardnak is beillik.*
- Szép kés, de nem számít. *belenyúl a talárja ujjába, s rámarkol a tőrére.*
*Kacag a félóriás.*
- Most te is előveszed, és megnézzük kié a nagyobb? *Látszik rajta, hogy nem veszi komolyon Argus-t. De amikor az előveszi a tőrét, akkor megváltozik az arca. Argus kezét nézi, mint aki nem hiszi el, amit lát. A kárörvendő vigyor hirtelen változik át rémületté.*
- Elnézést kérek hatalmasságodtól. *Térdel le az óriás. Argus értetlen a helyzettel kapcsolatban.*
-Nem akartam bántani, csak egy kis pénzt akartam szerezni.
*Argus lassan kezdi sejteni, hogy mi az amit a hatalmas férfi észrevett. A gyűrű. Felismerte.
"Ő ismeri. De ha megkérdezem, akkor rájöhet, hogy össze kever valakivel. Máshogyan kell információt szereznem. Tegyünk úgy, mint Ő."
*Argus megköszörülte a torkát*
- Nem bántalak. Ígérem. *Mondja a legnyugodtabb hangvételével., közben azon jár az esze, hogy nem is lenne képes rá.*
- Nemsokára éjfél tudod? *kérdezi a félóriástól, annak az arcán rémület látszódik, de nem válaszol.*
- Kérdeztelek.
- Igen, Hatalmasságod. Tudom. *reszket a hangja a hatalmas férfinak.*
*Argus agya villámgyorsan próbálja kitalálni, hogy mi lenne a legmegfelelőbb, amit mondhatna.*
- Hol van itt olyan, aki veszélyt jelenthet rám? *Argus hangja, olyan nyugodt mint a szikla a völgyben.*
- Nincs nálad hatalmasabb. *próbálkozik a hízelgéssel a bandita.*
- Elég! *Csattan fel Argus hangja, akár a mennydörgés.*
- A sziklaszirteken túl, él egy varázsló egyedül a toronyban, azt mondják, ő ott volt a torony alapításánál. *Hadarja gyorsan a félóriás.*
"Egy hatalmas mágus? Talán. Már csak meg kell szabadulnom ettől."
*Hirtelen eszébe jut a megoldás.*
- Fuss! *parancsol a szerencsétlenre, aki azonnal elkezd futni, ahogy a lába bírja.*
"Ez veszélyes volt."
*Indul tovább Argus a sziklák felé.*
"Nem értenék meg."
* A kikötő sötét sikátoraiban kezdte el keresni a menedéket, amikor egy férfi lép elő az egyik ház sarkáról. Hatalmas medve alkatú teste az alacsony köpcös férfi fölé tornyosult.*
- Van egy kis aprója jó uram? * Érdeklődött a nagydarab férfi. Ördögi vigyorra az arcán. Argus tesz egy lépést hátra, hogy a férfi szemébe tudjon nézni. De rá kell jönnie, hogy ez hiba. A férfi nap barnított arcát jobb oldat fehér hegek díszítik. Szabályos sormintát ad ki a három sor fognyom, amely örökre eltorzítja a férfi arcát.*
- Nem kell megijedni, csak egy kis pénzt szeretnék.* Vigyorog a félóriás.*
- Nem félek tőled. *feleli a fiatal férfi, s szemében látszik, hogy ezt a kijelentését semmi sem tudja cáfolni.*
- Pedig jobban tennéd. * Vigyorog tovább a hatalmas férfi, miközben egy akkora kést vesz elő, amely már már kardnak is beillik.*
- Szép kés, de nem számít. *belenyúl a talárja ujjába, s rámarkol a tőrére.*
*Kacag a félóriás.*
- Most te is előveszed, és megnézzük kié a nagyobb? *Látszik rajta, hogy nem veszi komolyon Argus-t. De amikor az előveszi a tőrét, akkor megváltozik az arca. Argus kezét nézi, mint aki nem hiszi el, amit lát. A kárörvendő vigyor hirtelen változik át rémületté.*
- Elnézést kérek hatalmasságodtól. *Térdel le az óriás. Argus értetlen a helyzettel kapcsolatban.*
-Nem akartam bántani, csak egy kis pénzt akartam szerezni.
*Argus lassan kezdi sejteni, hogy mi az amit a hatalmas férfi észrevett. A gyűrű. Felismerte.
"Ő ismeri. De ha megkérdezem, akkor rájöhet, hogy össze kever valakivel. Máshogyan kell információt szereznem. Tegyünk úgy, mint Ő."
*Argus megköszörülte a torkát*
- Nem bántalak. Ígérem. *Mondja a legnyugodtabb hangvételével., közben azon jár az esze, hogy nem is lenne képes rá.*
- Nemsokára éjfél tudod? *kérdezi a félóriástól, annak az arcán rémület látszódik, de nem válaszol.*
- Kérdeztelek.
- Igen, Hatalmasságod. Tudom. *reszket a hangja a hatalmas férfinak.*
*Argus agya villámgyorsan próbálja kitalálni, hogy mi lenne a legmegfelelőbb, amit mondhatna.*
- Hol van itt olyan, aki veszélyt jelenthet rám? *Argus hangja, olyan nyugodt mint a szikla a völgyben.*
- Nincs nálad hatalmasabb. *próbálkozik a hízelgéssel a bandita.*
- Elég! *Csattan fel Argus hangja, akár a mennydörgés.*
- A sziklaszirteken túl, él egy varázsló egyedül a toronyban, azt mondják, ő ott volt a torony alapításánál. *Hadarja gyorsan a félóriás.*
"Egy hatalmas mágus? Talán. Már csak meg kell szabadulnom ettől."
*Hirtelen eszébe jut a megoldás.*
- Fuss! *parancsol a szerencsétlenre, aki azonnal elkezd futni, ahogy a lába bírja.*
"Ez veszélyes volt."
*Indul tovább Argus a sziklák felé.*
532. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2013-12-12 00:03:46
Üzenet elküldve: 2013-12-12 00:03:46
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 351
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 351
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
//Zombikalipszis//
//2.csoport//
*Wramnak nem esik nehezére kiszúrni a frissen érkezett hajó körül gyülekező alakokat. Csuklyáját szemébe húzva, az egyik árnyékból lép a beszélgetők mellé. A kapitánynak nevezett alak felé biccent.*
-Kapitány! A nevem Wram, és magával tartanék a szigetre.-
*Egy gyors pillantással felméri a társaságot, farkasszemet nézve a kopasz fickóval, majd egy farkas vigyor kiséretében megjegyzi:*
-Mielőtt firtatni kezdenéd a hasznomat, nyugodj meg, megfogom találni a helyem. De ha sokat méregetsz, az első hely a kabinod lesz amit megtalálok, éjjel, és igérem hosszú álmot hozok neked!-
*vicsorogja majd visszafordul a térkép felé.*
A hozzászólást Oghma (Moderátor) módosította, ekkor: 2013.12.12 22:10:07, a következő indokkal:
Fejléc javítása
//2.csoport//
*Wramnak nem esik nehezére kiszúrni a frissen érkezett hajó körül gyülekező alakokat. Csuklyáját szemébe húzva, az egyik árnyékból lép a beszélgetők mellé. A kapitánynak nevezett alak felé biccent.*
-Kapitány! A nevem Wram, és magával tartanék a szigetre.-
*Egy gyors pillantással felméri a társaságot, farkasszemet nézve a kopasz fickóval, majd egy farkas vigyor kiséretében megjegyzi:*
-Mielőtt firtatni kezdenéd a hasznomat, nyugodj meg, megfogom találni a helyem. De ha sokat méregetsz, az első hely a kabinod lesz amit megtalálok, éjjel, és igérem hosszú álmot hozok neked!-
*vicsorogja majd visszafordul a térkép felé.*
A hozzászólást Oghma (Moderátor) módosította, ekkor: 2013.12.12 22:10:07, a következő indokkal:
Fejléc javítása
531. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2013-12-11 22:27:32
Üzenet elküldve: 2013-12-11 22:27:32
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 16
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 16
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Szelíd
//Zombikalipszis//
//2. csoport//
*A fogadó ajtaján kilépve egy kis csoportot pillant meg. Több férfi áll egy körben, az egyikük hatalmas termetű - nyilvánvalóan óriás.
Éppen egy térképet tanulmányoznak. Asvilnak nincs kétsége afelől, hogy ők itt mind a szigetre mennek. Közelebb lép hozzájuk, majd határozott hangon bemutatkozik.*
-Üdvözletem! A nevem Asvil Emeris, a felhívás miatt vagyok itt. Egyikőjük bizonyára Railor kapitány. - *mondja, és végignéz a társaságon, miközben próbálja megállapítani, melyikük lehet az illető.*
-Az pedig, ha nem tévedek a sziget térképe. Én is megtekinthetem?- *mutat rá az idős tengerész kezében lévő papirosra. Ha engedélyt kap rá, közelebb lép, és alaposabban szemügyre veszi azt.*
A hozzászólást Mortagroth (Moderátor) módosította, ekkor: 2013.12.12 16:55:46, a következő indokkal:
Kérésre
//2. csoport//
*A fogadó ajtaján kilépve egy kis csoportot pillant meg. Több férfi áll egy körben, az egyikük hatalmas termetű - nyilvánvalóan óriás.
Éppen egy térképet tanulmányoznak. Asvilnak nincs kétsége afelől, hogy ők itt mind a szigetre mennek. Közelebb lép hozzájuk, majd határozott hangon bemutatkozik.*
-Üdvözletem! A nevem Asvil Emeris, a felhívás miatt vagyok itt. Egyikőjük bizonyára Railor kapitány. - *mondja, és végignéz a társaságon, miközben próbálja megállapítani, melyikük lehet az illető.*
-Az pedig, ha nem tévedek a sziget térképe. Én is megtekinthetem?- *mutat rá az idős tengerész kezében lévő papirosra. Ha engedélyt kap rá, közelebb lép, és alaposabban szemügyre veszi azt.*
A hozzászólást Mortagroth (Moderátor) módosította, ekkor: 2013.12.12 16:55:46, a következő indokkal:
Kérésre
530. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2013-12-11 21:45:48
Üzenet elküldve: 2013-12-11 21:45:48
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 117
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 117
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
// Zombikalipszis //
// 1. csoport //
//Noxként//
*A kikötőbe érve Nox orrát megcsapja a tengeri szél. Jéghideg, természetesen, és semmi köze a kellemes nyári tengerben pancsoláshoz, de még így is a szabadság ígéretét hordozza, különösen a sok és sokféle hajó látványával együtt.*
A Magányos Nimfa? *a kikötői őrség azon tagja, akinél Nox érdeklődik, körbenéz, majd az egyik hajó felé mutat.* Az lesz az. Hallom, kirándulni mennek, kellemes utazást.
*Nox bármiféle köszönetnyilvánítás nélkül a hajó felé indul. Csalódottan látja az idős házaspárt - csak nem ilyen vénségekkel lesz összezárva egész úton? Nagyon reméli, hogy nem, az aligha lenne kellemesebb, mint a kastélyban vagy a templomban penészedni. De talán még lesz ideje elhagyni a hajót indulás előtt, ha úgy látja, nem neki való a társaság.
Határozott léptekkel a térkép fölé görnyedő páros mellé sétál, és megköszörüli a torkát, hogy felhívja magára a figyelmet.*
A Magányos Nimfát keresem. Jó helyen járok? *kérdezi. Mosolya árnyalatnyit vásott, ugyanis egészen szemrevalónak találja a fiatal férfit, aki alighanem a hajó személyzetéhez tartozik. Talán mégsem lesz olyan unalmas ez a kiruccanás.*
// 1. csoport //
//Noxként//
*A kikötőbe érve Nox orrát megcsapja a tengeri szél. Jéghideg, természetesen, és semmi köze a kellemes nyári tengerben pancsoláshoz, de még így is a szabadság ígéretét hordozza, különösen a sok és sokféle hajó látványával együtt.*
A Magányos Nimfa? *a kikötői őrség azon tagja, akinél Nox érdeklődik, körbenéz, majd az egyik hajó felé mutat.* Az lesz az. Hallom, kirándulni mennek, kellemes utazást.
*Nox bármiféle köszönetnyilvánítás nélkül a hajó felé indul. Csalódottan látja az idős házaspárt - csak nem ilyen vénségekkel lesz összezárva egész úton? Nagyon reméli, hogy nem, az aligha lenne kellemesebb, mint a kastélyban vagy a templomban penészedni. De talán még lesz ideje elhagyni a hajót indulás előtt, ha úgy látja, nem neki való a társaság.
Határozott léptekkel a térkép fölé görnyedő páros mellé sétál, és megköszörüli a torkát, hogy felhívja magára a figyelmet.*
A Magányos Nimfát keresem. Jó helyen járok? *kérdezi. Mosolya árnyalatnyit vásott, ugyanis egészen szemrevalónak találja a fiatal férfit, aki alighanem a hajó személyzetéhez tartozik. Talán mégsem lesz olyan unalmas ez a kiruccanás.*
529. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2013-12-11 20:49:45
Üzenet elküldve: 2013-12-11 20:49:45
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 330
OOC üzenetek: 89
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 330
OOC üzenetek: 89
Játékstílus: Szelíd
// Zombikalipszis //
// 1. csoport //
*Az éjjeli órákban már lágyan szállingózott a hó a kikötőben, így az első fakó napsugarakkal egy nagyon vékony kis hóréteget is hozott magával a reggel. Ahogy a horizonton feltűnik egy kis apró fény, úgy fut be már az első hajó a kikötőbe, mely szép termetes, s az oldalára hatalmas, gyönyörű betűkkel fel is van vésve a neve: Magányos Nimfa. A fedélzeten ott is áll széles mosollyal egy igazán szimpatikus fiatalember: vastag, barna ruhát visel felül-alul, lábát pedig egy hóbiztos, fekete bakancs fedi. Kezében egy eléggé nagy térkép pihen, vállig érő sötét hajában pedig megbújik pár hópihe. Mikor a hajó végleg megáll a vízen, a férfi le is pattan róla, majd még mindig mosolyogva, csípőre tett kézzel figyeli reménykedve a népet, vajon kit csábított a remek kis ajánlata?
Alig ácsorog ott egyedül vagy két percet, egy idősebbnek mondható házaspár már oda is lépked hozzá, s a néni nagyhanggal megszólal.*
- Édes fiam, ugye te írtad a hirdetést arról a túráról? A férjem és én nagyon szívesen szívnánk egy kis friss hegyi levegőt! *mondja kedvesen*
- Ó, néném, nagyon örvendek! Ezennel köszöntöm is a Magányos Nimfa fedélzetén! *mondja hangosabban, hogy a közelben levők is hallják* Jó helyen jár, fél óra múlva indul is a hajó!
*Azzal mindhárman belemélyednek a térképbe, melyen nagy hévvel mutogatja a helyeket a férfi, persze közben kifelé is kacsintgat, hátha érkezik még kalandozó!*
// 2. csoport //
*Nagyjából reggel kilenc óra körül - körülbelül az első csoport indulása után két órával - egy újabb hajó érkezik a kikötőbe. Ez már sokkal egyszerűbb, amolyan utasszállító hajónak néz ki, viszont más célja nem is nagyon lesz! A fedélzeten egy idősebb férfi - amolyan öreg hajós - figyel, aki a kormányt elengedve sétál a fedélzet szélére, majd miután körbenézett, leballag róla. Eközben a fogadó falát három férfi támasztja, akik nem éppen jólelkűeknek néznek ki - igazi zsoldosok, akik a pénzért bármikor hadba szállnak, s ez most sem lesz másképpen. Mindegyikük testét vastag páncél borítja, emellett a fegyverek sem maradhatnak el: a vállig érő fekete hajú férfi oldalán egy kétkezes, a kopasz oldalán két egykezes, az összefogott hajú hátán pedig egy íj pihen. Amint észreveszik a hajót s az öreget, ellökik magukat a faltól, majd odasétálnak hozzá.*
- No, fiaim, készen vagytok arra, hogy a holtakat újra megöljétek? *szól hangosan, így a körülöttük levők hallhatják*
- Visszaküldjük oda őket, ahonnan jöttek! *azzal a három férfi egy amolyan csatakiáltást hallat* Még a kapitányra várunk, bár ahogy nézem *pillant a dokkok felé*, már itt is van!
*Ekkor feltűnik a távolban egy óriás - nem csak méretre, fajra is -, kinek testét szintén páncél fedi mindenhol. Bár ez könnyűpáncél, így a mozgásában nem akadályozza egyáltalán. Jobb oldalán egy olyan remekül megmunkált kalapács pihen, melynek egyik oldalát hegyes tüskék borítják, így ezzel a fegyverrel könnyedén szét tud loccsantani egy koponyát.*
- Railor kapitány!
*Üdvözli mindenki a férfit, látszik, hogy igen nagy tisztelettel bír. Bár eléggé komor az arca, viszont nem egy háborút megélt már, s remek harcos - nem véletlenül ő vezeti a kis sereget a szigetre. El is kezdenek beszélgetni, az öreg előhúz egy térképet, majd azon kezdenek el mutogatni - természetesen a kapitány is figyeli a népet, hiszen biztos benne, hogy nem csak ilyen kevesen fognak útra kelni.*
// 1. csoport //
*Az éjjeli órákban már lágyan szállingózott a hó a kikötőben, így az első fakó napsugarakkal egy nagyon vékony kis hóréteget is hozott magával a reggel. Ahogy a horizonton feltűnik egy kis apró fény, úgy fut be már az első hajó a kikötőbe, mely szép termetes, s az oldalára hatalmas, gyönyörű betűkkel fel is van vésve a neve: Magányos Nimfa. A fedélzeten ott is áll széles mosollyal egy igazán szimpatikus fiatalember: vastag, barna ruhát visel felül-alul, lábát pedig egy hóbiztos, fekete bakancs fedi. Kezében egy eléggé nagy térkép pihen, vállig érő sötét hajában pedig megbújik pár hópihe. Mikor a hajó végleg megáll a vízen, a férfi le is pattan róla, majd még mindig mosolyogva, csípőre tett kézzel figyeli reménykedve a népet, vajon kit csábított a remek kis ajánlata?
Alig ácsorog ott egyedül vagy két percet, egy idősebbnek mondható házaspár már oda is lépked hozzá, s a néni nagyhanggal megszólal.*
- Édes fiam, ugye te írtad a hirdetést arról a túráról? A férjem és én nagyon szívesen szívnánk egy kis friss hegyi levegőt! *mondja kedvesen*
- Ó, néném, nagyon örvendek! Ezennel köszöntöm is a Magányos Nimfa fedélzetén! *mondja hangosabban, hogy a közelben levők is hallják* Jó helyen jár, fél óra múlva indul is a hajó!
*Azzal mindhárman belemélyednek a térképbe, melyen nagy hévvel mutogatja a helyeket a férfi, persze közben kifelé is kacsintgat, hátha érkezik még kalandozó!*
// 2. csoport //
*Nagyjából reggel kilenc óra körül - körülbelül az első csoport indulása után két órával - egy újabb hajó érkezik a kikötőbe. Ez már sokkal egyszerűbb, amolyan utasszállító hajónak néz ki, viszont más célja nem is nagyon lesz! A fedélzeten egy idősebb férfi - amolyan öreg hajós - figyel, aki a kormányt elengedve sétál a fedélzet szélére, majd miután körbenézett, leballag róla. Eközben a fogadó falát három férfi támasztja, akik nem éppen jólelkűeknek néznek ki - igazi zsoldosok, akik a pénzért bármikor hadba szállnak, s ez most sem lesz másképpen. Mindegyikük testét vastag páncél borítja, emellett a fegyverek sem maradhatnak el: a vállig érő fekete hajú férfi oldalán egy kétkezes, a kopasz oldalán két egykezes, az összefogott hajú hátán pedig egy íj pihen. Amint észreveszik a hajót s az öreget, ellökik magukat a faltól, majd odasétálnak hozzá.*
- No, fiaim, készen vagytok arra, hogy a holtakat újra megöljétek? *szól hangosan, így a körülöttük levők hallhatják*
- Visszaküldjük oda őket, ahonnan jöttek! *azzal a három férfi egy amolyan csatakiáltást hallat* Még a kapitányra várunk, bár ahogy nézem *pillant a dokkok felé*, már itt is van!
*Ekkor feltűnik a távolban egy óriás - nem csak méretre, fajra is -, kinek testét szintén páncél fedi mindenhol. Bár ez könnyűpáncél, így a mozgásában nem akadályozza egyáltalán. Jobb oldalán egy olyan remekül megmunkált kalapács pihen, melynek egyik oldalát hegyes tüskék borítják, így ezzel a fegyverrel könnyedén szét tud loccsantani egy koponyát.*
- Railor kapitány!
*Üdvözli mindenki a férfit, látszik, hogy igen nagy tisztelettel bír. Bár eléggé komor az arca, viszont nem egy háborút megélt már, s remek harcos - nem véletlenül ő vezeti a kis sereget a szigetre. El is kezdenek beszélgetni, az öreg előhúz egy térképet, majd azon kezdenek el mutogatni - természetesen a kapitány is figyeli a népet, hiszen biztos benne, hogy nem csak ilyen kevesen fognak útra kelni.*
528. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2013-12-11 18:58:04
Üzenet elküldve: 2013-12-11 18:58:04
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 16
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 16
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Szelíd
*A kikötő ben több tucat hajó horgonyoz, és több száz ember jár-kel. Arról a pontról, ahol az ő hajója kikötött, nem lát semmiféle fogadót, pedig, ha emlékezete nem csal, egy olyan volt megadva a találkozó helyeként.*
~Akkor már csak meg kell találnom azt a helyet~ *gondolja Asvil elhagyva a kis hajót, amellyel Arthenior folyóján idáig utazott. Előveszi a zsebéből a plakátot, és újra átolvassa*
~A Rumos Rókalyuk. Csak tudnám merre van az a hely. De ő biztosan tudja.~ *a szeme megakad egy dülöngélő, részeg fazonon*
-Szép napot!- *üdvözli, ahogy közelebb ér hozzá* -Nem tudná megmondani, hogy merre találom a Rumos Rókalyuk nevű fogadót?
-Hogy én?...hukk....A Rókalyukat? Há' hogyne tudnám! Csak aztat nem tudom...hukk...hogy most oda megyek, vagy onnan jövök?!
-Ahogy elnézem, inkább az utóbbira tippelek.- *segíti ki Asvil a férfit, egy alig észrevehető mosollyal az arcán*
-Igaza van!...hukk...Má' emlékszem. No figyeljen ide! Ha itten megy vagy száz lépést a dokkok felé, aztán meg jobbra fordul...hukk...na ottan találja a fogadót.
*A bárd megköszöni az útbaigazítást, és cserébe egy pár aranyat ad a részegnek.*
-Igyon egyet az egészségemre.
-Akár kettőt is.- *feleli a férfi meghajolva, elveszi a felé nyújtott pénzt, majd dalolva tovadülögél.
Most, hogy megtudta a helyét, Asvil a fogadó felé veszi az irányt. Követi a részeges által elmondott útvonalat, és néhány perc múlva oda is ér. Körülnéz, de csak matrózokat, és további részeg alakokat lát az épület körül.*
~Egyik sem kifejezetten egy harcos, vagy kalandorféle.~ *már majdnem itt az indulás ideje, és a fél-elf feltételezi, hogy nem ő az egyetlen, akinek felkeltette az érdeklődését az élőholtaktól hemzsegő sziget története.*
~Biztosan bent gyülekeznek.~ *gondolja, és mivel még a hajó indulása előtt szeretné látni az útitársait, kinyitja a vékony faajtót, és betér a fogadóba.*
~Akkor már csak meg kell találnom azt a helyet~ *gondolja Asvil elhagyva a kis hajót, amellyel Arthenior folyóján idáig utazott. Előveszi a zsebéből a plakátot, és újra átolvassa*
~A Rumos Rókalyuk. Csak tudnám merre van az a hely. De ő biztosan tudja.~ *a szeme megakad egy dülöngélő, részeg fazonon*
-Szép napot!- *üdvözli, ahogy közelebb ér hozzá* -Nem tudná megmondani, hogy merre találom a Rumos Rókalyuk nevű fogadót?
-Hogy én?...hukk....A Rókalyukat? Há' hogyne tudnám! Csak aztat nem tudom...hukk...hogy most oda megyek, vagy onnan jövök?!
-Ahogy elnézem, inkább az utóbbira tippelek.- *segíti ki Asvil a férfit, egy alig észrevehető mosollyal az arcán*
-Igaza van!...hukk...Má' emlékszem. No figyeljen ide! Ha itten megy vagy száz lépést a dokkok felé, aztán meg jobbra fordul...hukk...na ottan találja a fogadót.
*A bárd megköszöni az útbaigazítást, és cserébe egy pár aranyat ad a részegnek.*
-Igyon egyet az egészségemre.
-Akár kettőt is.- *feleli a férfi meghajolva, elveszi a felé nyújtott pénzt, majd dalolva tovadülögél.
Most, hogy megtudta a helyét, Asvil a fogadó felé veszi az irányt. Követi a részeges által elmondott útvonalat, és néhány perc múlva oda is ér. Körülnéz, de csak matrózokat, és további részeg alakokat lát az épület körül.*
~Egyik sem kifejezetten egy harcos, vagy kalandorféle.~ *már majdnem itt az indulás ideje, és a fél-elf feltételezi, hogy nem ő az egyetlen, akinek felkeltette az érdeklődését az élőholtaktól hemzsegő sziget története.*
~Biztosan bent gyülekeznek.~ *gondolja, és mivel még a hajó indulása előtt szeretné látni az útitársait, kinyitja a vékony faajtót, és betér a fogadóba.*
527. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2013-12-11 18:45:14
Üzenet elküldve: 2013-12-11 18:45:14
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 27
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 27
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
//Nyph Nilav//
*Tyria némileg csalódottan veszi tudomásul, hogy az elf nem hajlandó bemenni a kocsmába. Ezen felül a nevét sem tudta meg, de csak idő kérdése ez is. Nem akarja erőltetni a dolgot, világosan látszik, hogy a kölyöknek ez fontos. Mivel a bizalmába akar férkőzni, kénytelen elfogadni az elutasítást. Most, hogy már szerepel a terveiben, úgy dönt, megéri a dolog az apró kényelmetlenséget.*
-Rendben.*bólint egyszerűen, aztán elgondolkozik a lehetőségeken. Egy részről nekiállhatnak egyesével végignézni az összes hajót, alkalmanként rákérdezve, vagy itt maradnak és várják azt a bizonyos sült galambot. A galamb gondolatára felötlik benne, hogy valahol dél óta nem evett és ez lassan előrevetíti a következő étkezés kényszerű időpontját.*
-Ez esetben folytassuk a keresést. Mondjuk kezdjük arra.*mutat egy abszolúte véletlenszerű irányba, s ha a kisfiú jön vele, kezét fogva el is indul, hátha szerencséjük lesz és megtalálják amit keresnek, mielőtt elérkezik az indulás ideje. Ott aztán felkéredzkedhetnek a hajóra, hogy megvárják a hajnalhasadást, mikor is az iménti esemény tervezve van.
Sorra veszik a hajókat, egy-egy matrózt időnként megkérdezve, hátha útba tudja őket igazítani a Magányos Nimfa hollétét illetően. Persze Tyria tudja, résen kell lennie, mert hát belátható, hogy egy fiatal lány és egy kisfiú könnyű célpontnak tűnhet a rablóknak, vagy éppen a túl jókedvű matrózoknak. A lány a maga részéről egyikkel sem szeretne találkozni, de ha a sors úgy hozza, a pengék villogni kezdenek és ott vér fog folyni.*
A hozzászólás írója (Tyria Sylthis) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2013.12.11 18:47:02
*Tyria némileg csalódottan veszi tudomásul, hogy az elf nem hajlandó bemenni a kocsmába. Ezen felül a nevét sem tudta meg, de csak idő kérdése ez is. Nem akarja erőltetni a dolgot, világosan látszik, hogy a kölyöknek ez fontos. Mivel a bizalmába akar férkőzni, kénytelen elfogadni az elutasítást. Most, hogy már szerepel a terveiben, úgy dönt, megéri a dolog az apró kényelmetlenséget.*
-Rendben.*bólint egyszerűen, aztán elgondolkozik a lehetőségeken. Egy részről nekiállhatnak egyesével végignézni az összes hajót, alkalmanként rákérdezve, vagy itt maradnak és várják azt a bizonyos sült galambot. A galamb gondolatára felötlik benne, hogy valahol dél óta nem evett és ez lassan előrevetíti a következő étkezés kényszerű időpontját.*
-Ez esetben folytassuk a keresést. Mondjuk kezdjük arra.*mutat egy abszolúte véletlenszerű irányba, s ha a kisfiú jön vele, kezét fogva el is indul, hátha szerencséjük lesz és megtalálják amit keresnek, mielőtt elérkezik az indulás ideje. Ott aztán felkéredzkedhetnek a hajóra, hogy megvárják a hajnalhasadást, mikor is az iménti esemény tervezve van.
Sorra veszik a hajókat, egy-egy matrózt időnként megkérdezve, hátha útba tudja őket igazítani a Magányos Nimfa hollétét illetően. Persze Tyria tudja, résen kell lennie, mert hát belátható, hogy egy fiatal lány és egy kisfiú könnyű célpontnak tűnhet a rablóknak, vagy éppen a túl jókedvű matrózoknak. A lány a maga részéről egyikkel sem szeretne találkozni, de ha a sors úgy hozza, a pengék villogni kezdenek és ott vér fog folyni.*
A hozzászólás írója (Tyria Sylthis) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2013.12.11 18:47:02
526. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2013-12-11 18:19:18
Üzenet elküldve: 2013-12-11 18:19:18
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 68
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 68
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Szelíd
//Tyria Sylthis//
*Nyph egy picit elszomorodik, mikor terve nem hoz eredményt, de más dolog köti le most a gondolatait. Szülei megtiltották neki, hogy a fogadóba menjen, hiszen ott már nem egyszer, mikor még utcagyerek volt, bántották. Egyszer meg is akarta ölni egy részeg fickó, hiszen sok pénz volt a kis elfnél. Habár nem akarja elmondani Tyria-nak, de úgy érzi, kénytelen lesz, hiszen anyja szavának még távollétében sem mondhat ellent.*
-Én oda nem mehetek.
*Szomorú tekintettel egybekötve csóválja meg lassan buksiját.*
-A szüleim azt mondták, hogy nem mehetek részegek közé, és ott tudtommal rengeteg van belőlük.
*Nagyon rosszul érzi magát, hogy újdonsült barátjának már rögtön azt kell hallania, hogy fél egy kocsmától és még mindig az anyukája mondja meg hova mehet és hova nem.*
"Pedig délceg vitéznek nevezett, én pedig most ezen siránkozok?"
*Hiába próbálja magát gondolatban győzködni, akkor sem tudja megváltoztatni a szavait és álláspontját, bármennyire is szeretné.*
*Nyph egy picit elszomorodik, mikor terve nem hoz eredményt, de más dolog köti le most a gondolatait. Szülei megtiltották neki, hogy a fogadóba menjen, hiszen ott már nem egyszer, mikor még utcagyerek volt, bántották. Egyszer meg is akarta ölni egy részeg fickó, hiszen sok pénz volt a kis elfnél. Habár nem akarja elmondani Tyria-nak, de úgy érzi, kénytelen lesz, hiszen anyja szavának még távollétében sem mondhat ellent.*
-Én oda nem mehetek.
*Szomorú tekintettel egybekötve csóválja meg lassan buksiját.*
-A szüleim azt mondták, hogy nem mehetek részegek közé, és ott tudtommal rengeteg van belőlük.
*Nagyon rosszul érzi magát, hogy újdonsült barátjának már rögtön azt kell hallania, hogy fél egy kocsmától és még mindig az anyukája mondja meg hova mehet és hova nem.*
"Pedig délceg vitéznek nevezett, én pedig most ezen siránkozok?"
*Hiába próbálja magát gondolatban győzködni, akkor sem tudja megváltoztatni a szavait és álláspontját, bármennyire is szeretné.*
525. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2013-12-11 12:05:11
Üzenet elküldve: 2013-12-11 12:05:11
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 27
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 27
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
//Nyph Nilav//
*A kisfiú megragadja Tyria kezét, ami a nőt nem kis mértékben lepi meg, de ezt a mosoly palástolja az arcán. Mivel egyebet úgy sem tehet, követi az ifjú elfet, aki egy matrózhoz lép, s kérdez, ám érdemi választ nem kap.*
-Hát ez nem jött össze...*ingatja fejét Tyria elgondolkozva.*
-Igazság szerint kell itt lennie valahol egy kikötőmesternek, akinek az a dolga, hogy tudja milyen hajók horgonyoznak a kikötőjében. Csupán az okozhat gondot, hogy így estére az a fickó valószínűleg a rumospohár fenekén található.*fejti ki álláspontját, s ismerve a vén kikötőmestert valószínűleg csakugyan a Ruzmos Rókalyuk egyik félreeső asztalánál fogyasztja az indokolatlan mennyiségű égetett szeszt. Ez kissé megnehezítheti a dolgot, de Tyria nem az a fajta, akit csak úgy el lehetne tántorítani bármitől. Túl sok munkát feccölt már bele ebbe az egészbe, ennyin nem múlhat a dolog.*
-Legjobb lenne, ha megkeresnénk őt, én ismerem, legalábbis emlékszem hogy néz ki, biztosan felismerném, ha látnám. S akkor kaphatnánk útbaigazítást is.*veti fel újdonsült kis társának a dolgot.*
-S ami azt illeti kezd elég hűvös is lenni idekint, jó lenne kicsit megmelegedni. A szigeten fogunk hűsölni eleget úgy is. Mit szólsz, benézünk a Rókalyukba?*kérdi az elftől.*
-Erről jut eszembe, még meg sem kérdeztem, hogy hívnak? Az én nevem Nissa.*mosolyog a kisfiúra. Persze kénytelen hazudni neki, legalábbis most még biztosan. Aztán majd kiderül.*
A hozzászólás írója (Tyria Sylthis) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2013.12.11 12:09:02
*A kisfiú megragadja Tyria kezét, ami a nőt nem kis mértékben lepi meg, de ezt a mosoly palástolja az arcán. Mivel egyebet úgy sem tehet, követi az ifjú elfet, aki egy matrózhoz lép, s kérdez, ám érdemi választ nem kap.*
-Hát ez nem jött össze...*ingatja fejét Tyria elgondolkozva.*
-Igazság szerint kell itt lennie valahol egy kikötőmesternek, akinek az a dolga, hogy tudja milyen hajók horgonyoznak a kikötőjében. Csupán az okozhat gondot, hogy így estére az a fickó valószínűleg a rumospohár fenekén található.*fejti ki álláspontját, s ismerve a vén kikötőmestert valószínűleg csakugyan a Ruzmos Rókalyuk egyik félreeső asztalánál fogyasztja az indokolatlan mennyiségű égetett szeszt. Ez kissé megnehezítheti a dolgot, de Tyria nem az a fajta, akit csak úgy el lehetne tántorítani bármitől. Túl sok munkát feccölt már bele ebbe az egészbe, ennyin nem múlhat a dolog.*
-Legjobb lenne, ha megkeresnénk őt, én ismerem, legalábbis emlékszem hogy néz ki, biztosan felismerném, ha látnám. S akkor kaphatnánk útbaigazítást is.*veti fel újdonsült kis társának a dolgot.*
-S ami azt illeti kezd elég hűvös is lenni idekint, jó lenne kicsit megmelegedni. A szigeten fogunk hűsölni eleget úgy is. Mit szólsz, benézünk a Rókalyukba?*kérdi az elftől.*
-Erről jut eszembe, még meg sem kérdeztem, hogy hívnak? Az én nevem Nissa.*mosolyog a kisfiúra. Persze kénytelen hazudni neki, legalábbis most még biztosan. Aztán majd kiderül.*
A hozzászólás írója (Tyria Sylthis) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2013.12.11 12:09:02
524. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2013-12-11 11:48:33
Üzenet elküldve: 2013-12-11 11:48:33
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 351
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 351
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
*Eljött hát az indulás napja. Wram tettrekésznek érzi magát, valami mégis befészkelte magát a fejébe, valami zavaró gondolat.*
~Csak nem a haláltól félnék?~
*Teszi fel magánaka kérdést, miközben hitetlenül megrázza a fejét.*
~Ugyanmár! Lehet-e rosszabba halál annál, amit Vierna karmai között szenvedtem el?~
*teszi fela költöi kérdést magának, de már a boszorkány említésére is tőréhez kap, vicsorogva. Mikor rájön, hogy mit is csinál, gyorsan megrázza magát még egyszer, és elkezdi fürkészni a tömeget. Kalandozókat keres.*
~Csak nem a haláltól félnék?~
*Teszi fel magánaka kérdést, miközben hitetlenül megrázza a fejét.*
~Ugyanmár! Lehet-e rosszabba halál annál, amit Vierna karmai között szenvedtem el?~
*teszi fela költöi kérdést magának, de már a boszorkány említésére is tőréhez kap, vicsorogva. Mikor rájön, hogy mit is csinál, gyorsan megrázza magát még egyszer, és elkezdi fürkészni a tömeget. Kalandozókat keres.*
523. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2013-12-11 11:41:24
Üzenet elküldve: 2013-12-11 11:41:24
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 54
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 54
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
*A tündér végre megérkezik a kikötőbe. Eddig könnyű dolga volt, csak utazni kellett. Most viszont meg kell keresni egy hajót sok között. Senkit nem ismer itt és azt hallotta, hogy a kikötő nagyon veszélyes hely. Ha épp rossz embert kérdez meg, akkor a végén betessékelik egy hajóra, ahol egyszerűen kizsebelik vagy akár meg is ölik, kihasználva a tudatlanságát és a gyanútlanságát. Nem kérdez meg senkit, de szemeivel végignéz minden járókelőt. Meglátja a morgós óriást is, aki éppen valami batyut csomagol ki. A legkülönbözőbb alakokat látja. Van elf kisgyerek, számtalan, különböző korú és nemű ember, de még sötételfet is lát. Nem foglalkozik egyikükkel sem, csak nézi a hajók oldalát, hogy melyiken van a "Magányos Nimfa" felirat. Ha megtalálja, akkor odamegy és jelentkezik a kirándulásra.*
522. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2013-12-11 11:40:19
Üzenet elküldve: 2013-12-11 11:40:19
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 68
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 68
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Szelíd
//Tyria Sylthis//
*Nyph nagyon örül neki, hogy a nő hajlandó vele maradni. Végignéz a hajók sokaságán és kezd elbizonytalanodni, hogy hol is kéne kezdeni a keresgélést, de ebből a helyzetből a nő csilingelő hangja rögtön kizökkenti, amikor a nő délcegnek és vitéznek nevezi őt, bele is vörösödik ebbe a kijelentésbe, ezért a lehető legjobban próbál megfelelni a nő szavainak. Rögtön felvet egy ötletet.*
-Először kezdjük azzal, hogy megkérdezünk egy matróz bácsit! Ők biztosan jobban tudják, mint mi.
*A mi szót különösképpen kihangsúlyozza, hiszen nagyon örül a lány társaságának. Kézen fogja a nőt és elindul egy szimpatikusnak tűnő matróz felé, akitől megkérdezi, merre találják a keresett hajó.*
-Elnézést Uram, nem tudja, hogy merre van a Magányos Nimfa?
*A férfi, csak egy fejcsóválással válaszol és már azonnal ott is hagyja őket.*
521. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2013-12-11 10:37:50
Üzenet elküldve: 2013-12-11 10:37:50
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 44
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 44
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Szelíd
*Igen megtört ábrázata lesz szegény óriásunknak mire beér a kikötőbe. Kezd egy kicsit éhes is lenni, meg szomjas is lenni. Szerencsére, itt is ritkán láttak óriást, mert az egyik kikötött hajó matrózai, lelkesen mutogatnak és integetnek felé.*
-Jóvan má jóvan... tudom ... má ezt ismerem!
*Integet vissza, majd mikor odaér a hajóhoz, mindkét mankóját összefogja bal kezébe, ránehezedik, majd jobbjával harciasan a levegőbe bokszol és elordítja magát.*
-BBBÖÖÖÁÁÁÉÉÉÉÉLFÉÉÉÉÉÉRGESSHUUURKKKAAA!!!!!VÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁ!!!!
*A matrózoknak igencsak tetszik a produkció melyet heves tapssal is jutalmaznak, illetve valami kis batyut is vél felfedezni a matrózok kezei között amit egymásnak adnak át. Körbe megy. Mindeközben Chadur kuncogva visszateszi hóna alá mindkét mankóját és már indulna is tovább ám az egyik matróz, kezében a batyuval, közelebb inti őt. Chadur oda is lép és mikor a tengerimalac átnyújtja neki a batyut, nagyon megörül. Annyira zavarba jön, hogy mikor a másik nyújtja a kezét kézfogásra, Chadur már hátat fordítva menekül is a zavarba ejtő percek elől. Azért még miközben távolodik, egyik kezében a batyuval, hóna alatt a mankókkal, még valami integetés félét megpróbál eszközölni a füttyögő matrózok felé, majd végleg otthagyja rajongóit, hogy keressen magának egy félreeső helyet ahol is megnézheti mit raktak a batyuba. Útközben szaglászni kezdi és azt már most megállapítja hogy nem valami állati eredetű dolog van a batyuba.*
-Há..ebbe biza nem disznógané van... nem is meleg, meg túságosan is nehíz... bárcsak valami finom falat vón benne! Na mingyá ránézünk...
*Mondja, majd az egyik kifutó tövébe leül, és maga mellé fekteti a mankókat, majd lába közé teszi a batyut és elkezdi kicsomagolni. Mindeközben pedig egy trágár dalt dudorászik.*
-Jóvan má jóvan... tudom ... má ezt ismerem!
*Integet vissza, majd mikor odaér a hajóhoz, mindkét mankóját összefogja bal kezébe, ránehezedik, majd jobbjával harciasan a levegőbe bokszol és elordítja magát.*
-BBBÖÖÖÁÁÁÉÉÉÉÉLFÉÉÉÉÉÉRGESSHUUURKKKAAA!!!!!VÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁ!!!!
*A matrózoknak igencsak tetszik a produkció melyet heves tapssal is jutalmaznak, illetve valami kis batyut is vél felfedezni a matrózok kezei között amit egymásnak adnak át. Körbe megy. Mindeközben Chadur kuncogva visszateszi hóna alá mindkét mankóját és már indulna is tovább ám az egyik matróz, kezében a batyuval, közelebb inti őt. Chadur oda is lép és mikor a tengerimalac átnyújtja neki a batyut, nagyon megörül. Annyira zavarba jön, hogy mikor a másik nyújtja a kezét kézfogásra, Chadur már hátat fordítva menekül is a zavarba ejtő percek elől. Azért még miközben távolodik, egyik kezében a batyuval, hóna alatt a mankókkal, még valami integetés félét megpróbál eszközölni a füttyögő matrózok felé, majd végleg otthagyja rajongóit, hogy keressen magának egy félreeső helyet ahol is megnézheti mit raktak a batyuba. Útközben szaglászni kezdi és azt már most megállapítja hogy nem valami állati eredetű dolog van a batyuba.*
-Há..ebbe biza nem disznógané van... nem is meleg, meg túságosan is nehíz... bárcsak valami finom falat vón benne! Na mingyá ránézünk...
*Mondja, majd az egyik kifutó tövébe leül, és maga mellé fekteti a mankókat, majd lába közé teszi a batyut és elkezdi kicsomagolni. Mindeközben pedig egy trágár dalt dudorászik.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5256-5275