Kikötő - Dokkok és kikötő
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
| Tenger és szigetek (új) Kikötői erdőség (új) Csatornarendszer (új) | Dokkok és kikötő | Lakónegyed (új) Vámház (új) Világítótorony (új) |  |
3720. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2017-10-27 15:09:10
Üzenet elküldve: 2017-10-27 15:09:10
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 203
OOC üzenetek: 26
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 203
OOC üzenetek: 26
Játékstílus: Vakmerő
//Kikötői kaland//
~Eléggé nyomasztó hely~ *gondolja, mikor beérnek a kikötőbe. Egy düledező, szűk utcákkal teleszórt, részegektől, vámtisztektől és egyéb nem túl szimpatikus emberektől nyüzsgő hely ez. Kezdi nem érteni, hogy mi értelme van ezt a helyet fenntartani, ám elvállalta ezt a munkát, úgyhogy továbbmegy. Nem szó nélkül viszont, hiszen nem azért jött ide, hogy meghaljon. Benne van a pakliban, ám ennek érthető okokból nem örül, így mikor épp lassabb tempóban mennek a lovakkal, megszólal.* -Gondolom nem tervezünk ajtóstul berontani az ellenséges főhadiszállásra, így szeretném tudni, hogy teljesen ellenséges területen fogunk harcolni, vagy egy helyünk azért lesz arra, hogy felkészüljünk? *szól Khad, hiszen ő szeret harcban is hidegvérrel és tiszta fejjel gondolkozni, amihez egy terv azért jól jön.*
~Eléggé nyomasztó hely~ *gondolja, mikor beérnek a kikötőbe. Egy düledező, szűk utcákkal teleszórt, részegektől, vámtisztektől és egyéb nem túl szimpatikus emberektől nyüzsgő hely ez. Kezdi nem érteni, hogy mi értelme van ezt a helyet fenntartani, ám elvállalta ezt a munkát, úgyhogy továbbmegy. Nem szó nélkül viszont, hiszen nem azért jött ide, hogy meghaljon. Benne van a pakliban, ám ennek érthető okokból nem örül, így mikor épp lassabb tempóban mennek a lovakkal, megszólal.* -Gondolom nem tervezünk ajtóstul berontani az ellenséges főhadiszállásra, így szeretném tudni, hogy teljesen ellenséges területen fogunk harcolni, vagy egy helyünk azért lesz arra, hogy felkészüljünk? *szól Khad, hiszen ő szeret harcban is hidegvérrel és tiszta fejjel gondolkozni, amihez egy terv azért jól jön.*
3719. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2017-10-27 14:50:13
Üzenet elküldve: 2017-10-27 14:50:13
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
//Kikötői Kaland//
*Este van pár, mire megérkeznek. Taknyos, esős idő, így nem meglepő, hogy Kagan is köpenyt és csuklyát húz magára. Próbálnak nem túl feltűnőek lennie, de ki tudja, milyen sikerrel - bár a tény az, hogy a kikötő sokkal sokszínűbb lett az elmúlt időszakban. És sokkal feszültebb is.*
- Tovább. *int kis csapatának, ahogy lépésben a haladnak. Itt nem érdemes rohangálni.*
- Szellemjáró... ha gondolod, itt még beszerezheted, ami kell, míg megjönnek a barátaink. *persze még mindig lehet csapda, ki tudja. Ennek megfelelően Kagan is felkészül - az ilyen idő a sunyi gyilkosságok ideje.*
*Este van pár, mire megérkeznek. Taknyos, esős idő, így nem meglepő, hogy Kagan is köpenyt és csuklyát húz magára. Próbálnak nem túl feltűnőek lennie, de ki tudja, milyen sikerrel - bár a tény az, hogy a kikötő sokkal sokszínűbb lett az elmúlt időszakban. És sokkal feszültebb is.*
- Tovább. *int kis csapatának, ahogy lépésben a haladnak. Itt nem érdemes rohangálni.*
- Szellemjáró... ha gondolod, itt még beszerezheted, ami kell, míg megjönnek a barátaink. *persze még mindig lehet csapda, ki tudja. Ennek megfelelően Kagan is felkészül - az ilyen idő a sunyi gyilkosságok ideje.*
3718. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2017-10-26 15:46:48
Üzenet elküldve: 2017-10-26 15:46:48
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 205
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 205
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//Zhorack, Frai//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*A közömbös szürkeség borús hangulata, amely az égről rögtön Rasdeher lélektükreiben köszön vissza már mintha a Kikötő szerves részévé vált volna. A kannibál számára még a ragyogó, napsütéses hétköznapok is egysíkúvá, és borongóssá váltak az utóbbi, itt eltöltött időben. A magány kegyetlen béklyója lassan felemészti, s ezt sajnos előbb-utóbb magának is be kell látnia. Csaló, hazug, és gyilkos, mégsem vált olyan érzéketlenné, mint amilyen az álmai kusza rengetegébe gyakran visszajáró, kést szorongató női sziluett, mi minden egyes találkozásuk alkalmával feltépi húsát díszes pengéjével.
Ez az álom, most hogy többedmagával visszatér a Kikötő félholt forgatagába, éber álommá fejlődik, s mint egy szűnni nem akaró fejfájás állandóan ott motoszkál a koponyájában, arra várva, hogy végre foglalkozzanak vele.
Viszont erre újfent nincs ideje. Visszaerőszakolja a negatív gondolatait elméje egy sötét sarkába, kulcsra zárja az ajtót, majd eldobja minél messzebb a zártól. Nem engedheti meg magának ezt a csöppnyi figyelemzavart sem.
Az úton igyekszik kerülni a felesleges szócséplést, ezért amennyire csak lehet elzárkózik két társától. Csak a kikötői épületek, raktárak, és az őrült csavargók ölelésében jelzi az uraknak, hogy a hosszú gyaloglás, az enyhe görcs a lábaikban, és a lekókadó pillák nem voltak hiábavalóak, egészen hamar megérkeztek. Miután nem szeretné mindenhova magával cipelni a másik kettőt, egy kényelmes kis árnyékos sarokban megtorpan, hogy rendezzék végre a soraikat, és elmesélhesse a tervet az újoncoknak.*
-Ha jól emlékszem, azt mondtad Kalóz, hogy vannak korábbról ismerőseid. Először is frissítsd fel ezeket az ismeretségeket! Sokat változott a Kikötő az elmúlt években!
*A paranoia most is kibukik, s mielőtt folytatja muszáj alaposan megvizsgálnia, hogy senki sem hallgatja ki őket.*
-Te, kormos képű először szépen lerendezed a tartozásod! Ha lehet, próbálj meg minél több információt szerezni a kicsikéről, aki elvégezte a melót, és minél kevesebbet beszélni arról, hogy kikkel érkeztél! Ha eljár a szád vissza se gyere, mert kitépetem, majd a seggedbe dugom a nyelved. Van egy kedves zöld bőrű barátom, aki szívesen kivitelezné ezen manővert!
*Olcsó vigyor mászik képére, hogy aztán még néhány jó tanáccsal útjukra bocsássa madárkáit.*
-Miután végeztél, Zhorack, az lesz a dolgod, hogy segíts Kalóznak! Ideiglenesen az ő utasításait követed, és te leszel a személyi testőre, verőembere, és a többi. Ha egyetlen rossz szót is szól rólad, azzal vége a köreinkben folytatott tevékenységeidnek. Ha valami van, vagy szükségetek van valamire a Mimózát keressétek. Őt sokan ismerik, biztosan meg fogjátok találni! További szép napot! Ja igen, néma szerencsétlenje.
//Rovéna, Assentria//
*Nem várja meg a kérdéseket, hisz mindig is jobban szerette az önálló, magukat még a legváratlanabb helyzetekben is feltaláló beosztottakat, akik keveset beszélnek, mégis hasznosan tevékenykednek. Az alacsony férfiból kinézi, hogy könnyedén elintézi, amit rábíztak, ellenben a sötételffel, kire még latrina sikálást sem bízna. A kufár mellett remélhetőleg semmi ökörséget nem fog csinálni.
Először minél előbb szeretné meglátogatni napokra hátra hagyott foglyát, és megvizsgálni, hogy életben van-e még. Ha kitartóan nem adta még be a kulcsot, akkor bizonyosan megjutalmazza valamivel, sőt azt is megfontolja, hogy kidobja valahol a semmi közepén. Az igazat megvallva ez túl veszélyes lenne, de jelenleg végezni vele nincs kedve, fogva tartani pedig túl sok időt igényel. Viszont ha lepasszolná valakinek... áh mindegy, majd rögtönöz valamilyen kis színjátékot, ha odaér a raktárhoz.
Csuklyáját a fejébe húzza, majd jelez az égen köröző sunyi madárnak, hogy végre befejezheti a feladatát, és ideje kicsit pihennie. Sőt, mindkettejüknek szüksége lenne némi önfeledt kikapcsolódásra. ~Meg kellene keresnem Wramot. Ideje lenne a visszavágónak!~ Ahogy visszagondol kettejük összetűzésére arckifejezése egy nosztalgikus állapotba fordul, és szórakozott tekintete jelzi azt mennyire élvezte is az élet-halál harcot pusztán éles szavakkal, és néhány kockával megvívni. Akkor érezte igazán, hogy folyik a vére.
A madár óvatosan elfoglalja szokásos helyét, csőrével megigazgatja paradox mód éjfekete, mégis fénylő tollazatát, majd mintha egy pillanatra elmélázna valami furcsán, teljesen megfagy. Sőt, nem is ez a legjobb szó rá. Egyszerűen egy bizonyos személy jó időre magára vonja üveges tekintetét. Ras nem szentel neki különösebb figyelmet, pedig bizony kellene, hisz hirtelen, fittyet hányva a betanított szabályokra, és arra hogy ilyenkor bizony nem mehet oda, ahová akar, megszabadul gazdája társaságától, s feszesen széttárva széles szárnyait az emberek feje fölött alig egy méterrel siklik el egy ismerős idegenhez.
A kannibál persze rögtön halkan szitkozódva, s haragtól átitatva indul a holló után, hogy alaposan megbüntesse szerencsétlen állatot, hisz vétett a kettejük közötti szóbeli megállapodás ellen. Ezért aztán nem fogja megúszni némi ejnye-bejnyével. Amint lehetősége adódik rá, Rasdeher durván megbünteti. Ám amint keresztülvág a kikötő ritkás járókelőin a vére egyszerre fagy meg, s forr fel fájdalmasan égetve ereit.*
-Rovéna gyönyörű!
*Ejti ki a fájdalmas szavakat különösen emberi, dallamos hanglejtéssel a holló, ezzel még mélyebbre fúrva idomárja szívébe a láthatatlan tőrt.*
-Szóval visszajöttél!
*Megtorpan a két nő előtt, és tudomást sem véve a fiatalabbikról, azt bámulja, kinek vállán talált menedéket Éjfél. A fájdalomtól, s elkeseredettségtől vádló szavakat is neki szánja.*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*A közömbös szürkeség borús hangulata, amely az égről rögtön Rasdeher lélektükreiben köszön vissza már mintha a Kikötő szerves részévé vált volna. A kannibál számára még a ragyogó, napsütéses hétköznapok is egysíkúvá, és borongóssá váltak az utóbbi, itt eltöltött időben. A magány kegyetlen béklyója lassan felemészti, s ezt sajnos előbb-utóbb magának is be kell látnia. Csaló, hazug, és gyilkos, mégsem vált olyan érzéketlenné, mint amilyen az álmai kusza rengetegébe gyakran visszajáró, kést szorongató női sziluett, mi minden egyes találkozásuk alkalmával feltépi húsát díszes pengéjével.
Ez az álom, most hogy többedmagával visszatér a Kikötő félholt forgatagába, éber álommá fejlődik, s mint egy szűnni nem akaró fejfájás állandóan ott motoszkál a koponyájában, arra várva, hogy végre foglalkozzanak vele.
Viszont erre újfent nincs ideje. Visszaerőszakolja a negatív gondolatait elméje egy sötét sarkába, kulcsra zárja az ajtót, majd eldobja minél messzebb a zártól. Nem engedheti meg magának ezt a csöppnyi figyelemzavart sem.
Az úton igyekszik kerülni a felesleges szócséplést, ezért amennyire csak lehet elzárkózik két társától. Csak a kikötői épületek, raktárak, és az őrült csavargók ölelésében jelzi az uraknak, hogy a hosszú gyaloglás, az enyhe görcs a lábaikban, és a lekókadó pillák nem voltak hiábavalóak, egészen hamar megérkeztek. Miután nem szeretné mindenhova magával cipelni a másik kettőt, egy kényelmes kis árnyékos sarokban megtorpan, hogy rendezzék végre a soraikat, és elmesélhesse a tervet az újoncoknak.*
-Ha jól emlékszem, azt mondtad Kalóz, hogy vannak korábbról ismerőseid. Először is frissítsd fel ezeket az ismeretségeket! Sokat változott a Kikötő az elmúlt években!
*A paranoia most is kibukik, s mielőtt folytatja muszáj alaposan megvizsgálnia, hogy senki sem hallgatja ki őket.*
-Te, kormos képű először szépen lerendezed a tartozásod! Ha lehet, próbálj meg minél több információt szerezni a kicsikéről, aki elvégezte a melót, és minél kevesebbet beszélni arról, hogy kikkel érkeztél! Ha eljár a szád vissza se gyere, mert kitépetem, majd a seggedbe dugom a nyelved. Van egy kedves zöld bőrű barátom, aki szívesen kivitelezné ezen manővert!
*Olcsó vigyor mászik képére, hogy aztán még néhány jó tanáccsal útjukra bocsássa madárkáit.*
-Miután végeztél, Zhorack, az lesz a dolgod, hogy segíts Kalóznak! Ideiglenesen az ő utasításait követed, és te leszel a személyi testőre, verőembere, és a többi. Ha egyetlen rossz szót is szól rólad, azzal vége a köreinkben folytatott tevékenységeidnek. Ha valami van, vagy szükségetek van valamire a Mimózát keressétek. Őt sokan ismerik, biztosan meg fogjátok találni! További szép napot! Ja igen, néma szerencsétlenje.
//Rovéna, Assentria//
*Nem várja meg a kérdéseket, hisz mindig is jobban szerette az önálló, magukat még a legváratlanabb helyzetekben is feltaláló beosztottakat, akik keveset beszélnek, mégis hasznosan tevékenykednek. Az alacsony férfiból kinézi, hogy könnyedén elintézi, amit rábíztak, ellenben a sötételffel, kire még latrina sikálást sem bízna. A kufár mellett remélhetőleg semmi ökörséget nem fog csinálni.
Először minél előbb szeretné meglátogatni napokra hátra hagyott foglyát, és megvizsgálni, hogy életben van-e még. Ha kitartóan nem adta még be a kulcsot, akkor bizonyosan megjutalmazza valamivel, sőt azt is megfontolja, hogy kidobja valahol a semmi közepén. Az igazat megvallva ez túl veszélyes lenne, de jelenleg végezni vele nincs kedve, fogva tartani pedig túl sok időt igényel. Viszont ha lepasszolná valakinek... áh mindegy, majd rögtönöz valamilyen kis színjátékot, ha odaér a raktárhoz.
Csuklyáját a fejébe húzza, majd jelez az égen köröző sunyi madárnak, hogy végre befejezheti a feladatát, és ideje kicsit pihennie. Sőt, mindkettejüknek szüksége lenne némi önfeledt kikapcsolódásra. ~Meg kellene keresnem Wramot. Ideje lenne a visszavágónak!~ Ahogy visszagondol kettejük összetűzésére arckifejezése egy nosztalgikus állapotba fordul, és szórakozott tekintete jelzi azt mennyire élvezte is az élet-halál harcot pusztán éles szavakkal, és néhány kockával megvívni. Akkor érezte igazán, hogy folyik a vére.
A madár óvatosan elfoglalja szokásos helyét, csőrével megigazgatja paradox mód éjfekete, mégis fénylő tollazatát, majd mintha egy pillanatra elmélázna valami furcsán, teljesen megfagy. Sőt, nem is ez a legjobb szó rá. Egyszerűen egy bizonyos személy jó időre magára vonja üveges tekintetét. Ras nem szentel neki különösebb figyelmet, pedig bizony kellene, hisz hirtelen, fittyet hányva a betanított szabályokra, és arra hogy ilyenkor bizony nem mehet oda, ahová akar, megszabadul gazdája társaságától, s feszesen széttárva széles szárnyait az emberek feje fölött alig egy méterrel siklik el egy ismerős idegenhez.
A kannibál persze rögtön halkan szitkozódva, s haragtól átitatva indul a holló után, hogy alaposan megbüntesse szerencsétlen állatot, hisz vétett a kettejük közötti szóbeli megállapodás ellen. Ezért aztán nem fogja megúszni némi ejnye-bejnyével. Amint lehetősége adódik rá, Rasdeher durván megbünteti. Ám amint keresztülvág a kikötő ritkás járókelőin a vére egyszerre fagy meg, s forr fel fájdalmasan égetve ereit.*
-Rovéna gyönyörű!
*Ejti ki a fájdalmas szavakat különösen emberi, dallamos hanglejtéssel a holló, ezzel még mélyebbre fúrva idomárja szívébe a láthatatlan tőrt.*
-Szóval visszajöttél!
*Megtorpan a két nő előtt, és tudomást sem véve a fiatalabbikról, azt bámulja, kinek vállán talált menedéket Éjfél. A fájdalomtól, s elkeseredettségtől vádló szavakat is neki szánja.*
3717. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2017-10-25 19:54:29
Üzenet elküldve: 2017-10-25 19:54:29
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 586
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 586
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
//Óvatlanok//
-Jó, majd ha lesz rá alkalmam vissza lopom. Látom veletek nem lehet beszélni.
*Zárja le a ló körüli vitát a félvér látszólag sértődötten, bár tudja jól, hogy új barátainak igaza van. Kisebb gondjuk is nagyobb, mint, hogy a lova után kajtassanak.
A következő választ azonban már nem hagyhatja szó nélkül.*
-Nekem nincs igazán sok barátom. Következésképpen arcról felismerem az összeset. Titeket viszont most látlak életemben először.
*Míg a válaszra vár, fél szemével látja, hogy merre tartanak. Kissé maguk mögé nézve újabb kérdés ötlik fel benne.*
-Még mindig nem látom a lányokat. Valami nagy gáz van.
-Jó, majd ha lesz rá alkalmam vissza lopom. Látom veletek nem lehet beszélni.
*Zárja le a ló körüli vitát a félvér látszólag sértődötten, bár tudja jól, hogy új barátainak igaza van. Kisebb gondjuk is nagyobb, mint, hogy a lova után kajtassanak.
A következő választ azonban már nem hagyhatja szó nélkül.*
-Nekem nincs igazán sok barátom. Következésképpen arcról felismerem az összeset. Titeket viszont most látlak életemben először.
*Míg a válaszra vár, fél szemével látja, hogy merre tartanak. Kissé maguk mögé nézve újabb kérdés ötlik fel benne.*
-Még mindig nem látom a lányokat. Valami nagy gáz van.
3716. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2017-10-25 17:26:23
Üzenet elküldve: 2017-10-25 17:26:23
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1240
OOC üzenetek: 210
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1240
OOC üzenetek: 210
Játékstílus: Vakmerő
//Óvatlanok//
*Bár érkezne erősítés, vagy bárki, aki hajlandó legalább egy picikét rá figyelni. Engedi el hamar vágyait, reményeit, úgy fest ma semmi sem jön össze. Szíve szerint toporzékolna, őrjöngene, üvöltene. De csak nagy sóhajjal hagyja, hogy pörögjenek az események, történjen, aminek történnie kell. Tiltakozni sem igen maradt ereje, hát marad, köztük, és csendben, hagyja magát terelgetni, épp olyan fürgén, amennyire sérült lába engedi.*
*Bár érkezne erősítés, vagy bárki, aki hajlandó legalább egy picikét rá figyelni. Engedi el hamar vágyait, reményeit, úgy fest ma semmi sem jön össze. Szíve szerint toporzékolna, őrjöngene, üvöltene. De csak nagy sóhajjal hagyja, hogy pörögjenek az események, történjen, aminek történnie kell. Tiltakozni sem igen maradt ereje, hát marad, köztük, és csendben, hagyja magát terelgetni, épp olyan fürgén, amennyire sérült lába engedi.*
3715. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2017-10-25 16:36:10
Üzenet elküldve: 2017-10-25 16:36:10
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 404
OOC üzenetek: 46
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 404
OOC üzenetek: 46
Játékstílus: Szelíd
//Óvatlanok//
//Ziana//
*A támadók nem hülyék, felmérik, hogy hazai terepen vannak, csak húzniuk kell az időt, amíg erősítés érkezik. Ugyanezt azonban a Zianát megmenteni érkezők is tudják. Övükhöz kapnak, dobónyilak röppennek, a támadók arcába, nyakába fémtüskék állnak vagy húznak vékony, vörös csíkokat a bőrükbe. Egyiküket sikerül harcképtelenné tenni, ijedten kap a torkához, hogy a nyakából messzire fröccsenő vért próbálja elállítani. Ijedtsége az életébe kerül, elbizonytalanodva lejjebb eresztett kardját félre ütve egy pillanat alatt felnyársalják. Társa azonban csak könnyebb sebeket szerez, így még mindig veszélyes. Acél villan, csattan, mindhárom férfi kiált, aztán a második Patkány is eldől oldalra, kezében még mindig markolva a fegyverét. A két behatoló közül az egyik lihegve kap elő egyik erszényéből egy ruha csíkot, társa pedig már csomózza is a mély vágásra, ami a felkarját csúfítja. Egy perc sem telik el és már meg is ragadták Zianát és húzzák maguk után, ki az épületből, be egy sikátorba. Ott egy árnyékba állított zsákból kopott csuklyás köpeny kerül elő és a nő vállára.*
-Maradj köztünk, ne adj hangot és még az is lehet, hogy túléljük! *A másik férfi csak csendben átkozódik és egyre sápad, nyilván fáj neki. Fürgén haladnak tovább a folyó torkolata felé.*
//Ald//
*A válaszokat úgy kapja, hogy közben rá sem néznek, csak kémlelik, hogy merre tovább.*
-Tényleg nem tudom, honnan szarjam le, mit ér egy olyan ló. *Kísérője nem látszik osztani Ald aggodalmát a ló piaci és eszmei értékével kapcsolatban, annál inkább tűnik bizonytalannak túlélésüket illetően. Az információ csere itt el is akad, viszik tovább, de most már látszik, hogy a folyó torkolata felé tartanak.*
-Biztonságba. És a barátaid vagyunk, már mondtam.
*Azzal mintha ezzel minden meg is lenne magyarázva, vonszolják tovább a félvért magukkal.*
A hozzászólás írója (Mesélő) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2017.10.25 17:02:47
//Ziana//
*A támadók nem hülyék, felmérik, hogy hazai terepen vannak, csak húzniuk kell az időt, amíg erősítés érkezik. Ugyanezt azonban a Zianát megmenteni érkezők is tudják. Övükhöz kapnak, dobónyilak röppennek, a támadók arcába, nyakába fémtüskék állnak vagy húznak vékony, vörös csíkokat a bőrükbe. Egyiküket sikerül harcképtelenné tenni, ijedten kap a torkához, hogy a nyakából messzire fröccsenő vért próbálja elállítani. Ijedtsége az életébe kerül, elbizonytalanodva lejjebb eresztett kardját félre ütve egy pillanat alatt felnyársalják. Társa azonban csak könnyebb sebeket szerez, így még mindig veszélyes. Acél villan, csattan, mindhárom férfi kiált, aztán a második Patkány is eldől oldalra, kezében még mindig markolva a fegyverét. A két behatoló közül az egyik lihegve kap elő egyik erszényéből egy ruha csíkot, társa pedig már csomózza is a mély vágásra, ami a felkarját csúfítja. Egy perc sem telik el és már meg is ragadták Zianát és húzzák maguk után, ki az épületből, be egy sikátorba. Ott egy árnyékba állított zsákból kopott csuklyás köpeny kerül elő és a nő vállára.*
-Maradj köztünk, ne adj hangot és még az is lehet, hogy túléljük! *A másik férfi csak csendben átkozódik és egyre sápad, nyilván fáj neki. Fürgén haladnak tovább a folyó torkolata felé.*
//Ald//
*A válaszokat úgy kapja, hogy közben rá sem néznek, csak kémlelik, hogy merre tovább.*
-Tényleg nem tudom, honnan szarjam le, mit ér egy olyan ló. *Kísérője nem látszik osztani Ald aggodalmát a ló piaci és eszmei értékével kapcsolatban, annál inkább tűnik bizonytalannak túlélésüket illetően. Az információ csere itt el is akad, viszik tovább, de most már látszik, hogy a folyó torkolata felé tartanak.*
-Biztonságba. És a barátaid vagyunk, már mondtam.
*Azzal mintha ezzel minden meg is lenne magyarázva, vonszolják tovább a félvért magukkal.*
A hozzászólás írója (Mesélő) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2017.10.25 17:02:47
3714. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2017-10-17 17:48:21
Üzenet elküldve: 2017-10-17 17:48:21
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 586
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 586
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
//Óvatlanok//
*A fegyvereit végül egy csinos csomagban megkapja, de a csataménjét említve, a félvért elönti az epe.*
-Micsoda? tudjátok ti mit ér egy olyan ló? Ráadásul azzal a csődörrel végig csináltam már nem is egy rázós ügyet.
*Ezek után, mivel kénytelen belátni, hogy nem tehet mást inkább hanyagolja a témát, vagy legalábbis elnapolja. E helyett új nótába kezd.*
-Szóval mikor mondjátok el, hogy kik vagytok és hova visztek? És egyáltalán ki a fenék vagytok ti?
*Míg a válaszokra vár inkább arra próbál odafigyelni, hogy a nagy taszigálás közepette, el ne essen a saját lábában.*
*A fegyvereit végül egy csinos csomagban megkapja, de a csataménjét említve, a félvért elönti az epe.*
-Micsoda? tudjátok ti mit ér egy olyan ló? Ráadásul azzal a csődörrel végig csináltam már nem is egy rázós ügyet.
*Ezek után, mivel kénytelen belátni, hogy nem tehet mást inkább hanyagolja a témát, vagy legalábbis elnapolja. E helyett új nótába kezd.*
-Szóval mikor mondjátok el, hogy kik vagytok és hova visztek? És egyáltalán ki a fenék vagytok ti?
*Míg a válaszokra vár inkább arra próbál odafigyelni, hogy a nagy taszigálás közepette, el ne essen a saját lábában.*
3713. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2017-10-16 18:42:07
Üzenet elküldve: 2017-10-16 18:42:07
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1240
OOC üzenetek: 210
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1240
OOC üzenetek: 210
Játékstílus: Vakmerő
//Óvatlanok//
*Hamar célt ér, már ami holmija visszaszerzését illeti, talán különös is lehet, hogy eddig nem tűnt fel az íjat, nyilat, tegzet, tőröket, tarisznyáját, és annak teljes felszerelését tartalmazó batyu, de hát annyira a beszélő fél kötötte le figyelmét, hogy igazán nem is törődött annak hallgatag társával.
Természetesen jó nevelést kapott, tudja mi az illem. Illetve, kapott valamiféle nevelést. Valamikor. És annak voltak jó részei is. Az illemről is hallott már. Így nem rest hálálkodni.*
-Kösz.
*Fanyalog hozzá egy sort, mert most komolyan, így azért nem a legkönnyebb, és legpraktikusabb hordani felszerelését. Talán el is kezdene bíbelődni a kicsomagolással, még a szószátyárabb "megmentő" kihámozza saját magát a kommunikációs gubancból.
Ehelyett marasztaló szándékú vendéglátóit kénytelen gyorsan szemügyre venni. Nehezen lesz ebből alku! Lép gyorsan félre a harcos pasik útjából, kegyesen hagyva, hogy a nősegítő egylet tegye dolgát, épp csak kevéske instrukciót fűzve a továbbiakhoz.*
-Az egyik maradjon életben.
*Ha a házigazdák holtan akarták volna látni, már rég kivégezték volna, leginkább ezen alapon reméli a kivont kardokkal nem őt kínálják meg elsőként, azért igyekszik távol kerülni, csak pár lépésnyire, hogy amíg a fiúk egymást gyötrik legalább íját kiszabadíthassa a pokrócból, és kénytelen kelletlen megmentői oldalán lépjen fel, ha szükséges.*
*Hamar célt ér, már ami holmija visszaszerzését illeti, talán különös is lehet, hogy eddig nem tűnt fel az íjat, nyilat, tegzet, tőröket, tarisznyáját, és annak teljes felszerelését tartalmazó batyu, de hát annyira a beszélő fél kötötte le figyelmét, hogy igazán nem is törődött annak hallgatag társával.
Természetesen jó nevelést kapott, tudja mi az illem. Illetve, kapott valamiféle nevelést. Valamikor. És annak voltak jó részei is. Az illemről is hallott már. Így nem rest hálálkodni.*
-Kösz.
*Fanyalog hozzá egy sort, mert most komolyan, így azért nem a legkönnyebb, és legpraktikusabb hordani felszerelését. Talán el is kezdene bíbelődni a kicsomagolással, még a szószátyárabb "megmentő" kihámozza saját magát a kommunikációs gubancból.
Ehelyett marasztaló szándékú vendéglátóit kénytelen gyorsan szemügyre venni. Nehezen lesz ebből alku! Lép gyorsan félre a harcos pasik útjából, kegyesen hagyva, hogy a nősegítő egylet tegye dolgát, épp csak kevéske instrukciót fűzve a továbbiakhoz.*
-Az egyik maradjon életben.
*Ha a házigazdák holtan akarták volna látni, már rég kivégezték volna, leginkább ezen alapon reméli a kivont kardokkal nem őt kínálják meg elsőként, azért igyekszik távol kerülni, csak pár lépésnyire, hogy amíg a fiúk egymást gyötrik legalább íját kiszabadíthassa a pokrócból, és kénytelen kelletlen megmentői oldalán lépjen fel, ha szükséges.*
3712. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2017-10-16 00:20:35
Üzenet elküldve: 2017-10-16 00:20:35
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 404
OOC üzenetek: 46
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 404
OOC üzenetek: 46
Játékstílus: Szelíd
//Óvatlanok//
//Ziana//
*A tőrt szegező férfi arca csuklya alatt a harcban álló katona teljes koncentrációjának kifejezéséről rövid úton a hitetlenkedő döbbenetbe vált át. Ziana válaszát hallgatva kiül az arcára a bizonytalanság, hogy leszúrja-e a nőt, megrázza-e a vállánál fogva, hogy észhez térjen, esetleg hagyja ott, mint aki, lévén súlyos őrült, tulajdonképpen nem is ér meg ekkora kockázatot. Társa egy fokkal jobban kezeli a helyzetet és egy hosszúkásra csomagolt batyut nyom Ziana kezében, amiben a nő felismerheti a tőle elvett teljes felszerelést egy pokrócba csavarva. A tőrt tartó fickó közben igyekszik összeszedni magát a sokkból.*
-Te egészen biztosan nem...
*Ekkor, hogy fokozza a drámát, egy kardot markoló férfi berúg mellettük egy ajtót, mögötte egy társa érkezik, hasonlóan harchra készen. Az öltözékbeli különbség alapján egyértelmű, hogy a Patkányok sorait erősítik. Egy hosszú pillanatig egymásra mered a két páros, ezalatt Ziana azt csinálhat a helyzettel, amit csak akar.*
//Ald//
*A félvér sirámai nem találnak megértő fülekre, bár felszerelését legalább megkapja egy jelenleg csak akadályozására szolgáló, hosszúkás batyuban.*
-Nesze, majd később öltözködsz. A lovadról majd megemlékezünk, mint az Őrség hőséről.
*A szavakból csöpög a gúny, de ennél több kedvességre most valószínűleg nem számíthat. Feszültség van elég a két kiszabadítóban is, hogy szinte a fülükön folyik ki. Ahogy a szabadba érnek, akkor sem csökken a tempó. Időközben, úgy tűnik, rájuk sötétedett, de ez most nekik kedvez, ahogy kis utcákon, gyomos udvarokon keresztül szöknek keresztül. Meglógni sem nagyon van alkalom, mert a két férfi szorosan közre fogja és bár kezében markolja a felszerelését, hasznát most nem nagyon látja még a fegyvereknek sem.*
//Ziana//
*A tőrt szegező férfi arca csuklya alatt a harcban álló katona teljes koncentrációjának kifejezéséről rövid úton a hitetlenkedő döbbenetbe vált át. Ziana válaszát hallgatva kiül az arcára a bizonytalanság, hogy leszúrja-e a nőt, megrázza-e a vállánál fogva, hogy észhez térjen, esetleg hagyja ott, mint aki, lévén súlyos őrült, tulajdonképpen nem is ér meg ekkora kockázatot. Társa egy fokkal jobban kezeli a helyzetet és egy hosszúkásra csomagolt batyut nyom Ziana kezében, amiben a nő felismerheti a tőle elvett teljes felszerelést egy pokrócba csavarva. A tőrt tartó fickó közben igyekszik összeszedni magát a sokkból.*
-Te egészen biztosan nem...
*Ekkor, hogy fokozza a drámát, egy kardot markoló férfi berúg mellettük egy ajtót, mögötte egy társa érkezik, hasonlóan harchra készen. Az öltözékbeli különbség alapján egyértelmű, hogy a Patkányok sorait erősítik. Egy hosszú pillanatig egymásra mered a két páros, ezalatt Ziana azt csinálhat a helyzettel, amit csak akar.*
//Ald//
*A félvér sirámai nem találnak megértő fülekre, bár felszerelését legalább megkapja egy jelenleg csak akadályozására szolgáló, hosszúkás batyuban.*
-Nesze, majd később öltözködsz. A lovadról majd megemlékezünk, mint az Őrség hőséről.
*A szavakból csöpög a gúny, de ennél több kedvességre most valószínűleg nem számíthat. Feszültség van elég a két kiszabadítóban is, hogy szinte a fülükön folyik ki. Ahogy a szabadba érnek, akkor sem csökken a tempó. Időközben, úgy tűnik, rájuk sötétedett, de ez most nekik kedvez, ahogy kis utcákon, gyomos udvarokon keresztül szöknek keresztül. Meglógni sem nagyon van alkalom, mert a két férfi szorosan közre fogja és bár kezében markolja a felszerelését, hasznát most nem nagyon látja még a fegyvereknek sem.*
3711. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2017-10-14 20:20:52
Üzenet elküldve: 2017-10-14 20:20:52
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 586
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 586
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
//Óvatlanok//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*Elvonszolják hát magukkal a félvért, aki közben egy percre sem hagy fel az akadékoskodással.*
-Oké, ha ráérünk, majd talán meg is köszönöm. Legalább a fegyvereimet elhoztátok? Mert ha nem, akkor ezzel a mentőakcióval adtatok a szarnak egy pofont. Ja, és a lovamat is vissza kell szereznünk. A Rumosban maradt.
*Maga sem tudja miért nem hagy fel a szájmenéssel. Talán csak így próbálja levezetni a közelmúlt eseményei miatt felgyülemlett feszültséget. Mindenesetre legalább nem próbál megszökni új "barátai" keze közül.*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*Elvonszolják hát magukkal a félvért, aki közben egy percre sem hagy fel az akadékoskodással.*
-Oké, ha ráérünk, majd talán meg is köszönöm. Legalább a fegyvereimet elhoztátok? Mert ha nem, akkor ezzel a mentőakcióval adtatok a szarnak egy pofont. Ja, és a lovamat is vissza kell szereznünk. A Rumosban maradt.
*Maga sem tudja miért nem hagy fel a szájmenéssel. Talán csak így próbálja levezetni a közelmúlt eseményei miatt felgyülemlett feszültséget. Mindenesetre legalább nem próbál megszökni új "barátai" keze közül.*
3710. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2017-10-13 23:45:57
Üzenet elküldve: 2017-10-13 23:45:57
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1633
OOC üzenetek: 313
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1633
OOC üzenetek: 313
Játékstílus: Vakmerő
- Nem a pajtásaim, már biztosan nem. *Ezek után eszébe jut, hogy mi lett a pajtásaival, de ezt már nem adja Rhebosse tudtára. Cserébe bús képet vág egy pillanatra.*
- Talán felnyomott maga helyett vagy jó pénz ajánlottak neki érte. Esetleg csak félkegyelmű és bele sem gondolt, mekkora galibát kavar. Azok a legveszélyesebbek. *Ha egy mód van rá, itt a Kikötőben is elkerül majd mindenféle flepnis alakot. Ezért is tekintget néha ide-oda ilyeneket keresve.*
- Biztos nagy a forgalma. Mire végzett veled, jön a következő, aztán már nem is emlékszik rád. *Fontos, hogy ne nagyon hagyjanak nyomokat. A végén még valaki venné a fáradtságot és felgöngyölítené a szálakat. Huggenar úr így is nagyot fog nézni a szőke Jame Esbond láttán.*
- Menj csak, itt kint megvárlak. Majd lődörgök addig. *Betessékeli Rhebosset az ajtón, aztán sokáig tartó lődörgésbe kezd a környéken. Egészen megismeri a környező utcákat, immár tudni fogja, hogy hová nem mennek. A nagy ténfergés után csak néhány percet kell még várnia Rhebossera az üzlet előtt. Aztán még egy kicsit, amíg a szőke lány meg nem szólítja és fel nem ismeri benne a volt vöröset.*
- Ejha! Nagyon szőke! *Ezután csendben hápogva csodálkozik még egy kicsit.*
- Jó, irány a torony. Huggenar viszont azt fogja hinni, hogy új nőt hozok vissza magammal. *Somolyog miközben a Világítótorony felé sétálnak.*
- Talán felnyomott maga helyett vagy jó pénz ajánlottak neki érte. Esetleg csak félkegyelmű és bele sem gondolt, mekkora galibát kavar. Azok a legveszélyesebbek. *Ha egy mód van rá, itt a Kikötőben is elkerül majd mindenféle flepnis alakot. Ezért is tekintget néha ide-oda ilyeneket keresve.*
- Biztos nagy a forgalma. Mire végzett veled, jön a következő, aztán már nem is emlékszik rád. *Fontos, hogy ne nagyon hagyjanak nyomokat. A végén még valaki venné a fáradtságot és felgöngyölítené a szálakat. Huggenar úr így is nagyot fog nézni a szőke Jame Esbond láttán.*
- Menj csak, itt kint megvárlak. Majd lődörgök addig. *Betessékeli Rhebosset az ajtón, aztán sokáig tartó lődörgésbe kezd a környéken. Egészen megismeri a környező utcákat, immár tudni fogja, hogy hová nem mennek. A nagy ténfergés után csak néhány percet kell még várnia Rhebossera az üzlet előtt. Aztán még egy kicsit, amíg a szőke lány meg nem szólítja és fel nem ismeri benne a volt vöröset.*
- Ejha! Nagyon szőke! *Ezután csendben hápogva csodálkozik még egy kicsit.*
- Jó, irány a torony. Huggenar viszont azt fogja hinni, hogy új nőt hozok vissza magammal. *Somolyog miközben a Világítótorony felé sétálnak.*
3709. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2017-10-13 21:57:39
Üzenet elküldve: 2017-10-13 21:57:39
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1240
OOC üzenetek: 210
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1240
OOC üzenetek: 210
Játékstílus: Vakmerő
//Óvatlanok//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*Nem tudja kik ezek a fickók, de az biztos, hogy nagyon eltévedtek.*
-Hozzám se értek, ura voltam a helyzetnek. Minden a terv szerint ment, még be nem csörtettetek!
*Még hogy ő? Engedelmeskedjen? Kóborló, tévelygő önkéntes nőmegmentőknek?*
-Te engem ne kussoljál le! Ne nevelgessél! Eszemmegáll! Mi ez? A kikötői lovagrend? Szolgálunk és védünk? Ha akarod, ha nem? Én kérdeztem előbb!
*Fújtat dühösen és nem hajlandó tudomásul venni a tőr fenyegető voltát, de legalább beazonosítja a fegyvert.*
-Ó hogy rohadna rátok a mellvért, ott maradt a cuccom.
*Most kellene sírni, toporzékolni. Kár, hogy az semmin sem segít. Hát ennyire nem lehet szerencsétlen. Ezek a barmok! Igazán találhattak volna egy másik lepukkant hédert a hősködésre.*
-Vissza kell mennünk. Amúgy Zia, üdv!
*Pördülne máris sarkon, hogy legalább azt az egy dolgot kimentsék amit tényleg kellene, immár lényegesen barátságosabban társalogva, ám még mindig kapkodósan hadarva.*
-Elvárom, hogy az okozott kár fejében legalább a holmim segítsetek visszaszerezni. Gyors akció lesz, csendes.
*Vázolja tervét máris sebesen, mintha ezen harcosok felettese is lenne.*
-Besurranunk, felmarkoljuk a fegyvereket, aztán ki.
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*Nem tudja kik ezek a fickók, de az biztos, hogy nagyon eltévedtek.*
-Hozzám se értek, ura voltam a helyzetnek. Minden a terv szerint ment, még be nem csörtettetek!
*Még hogy ő? Engedelmeskedjen? Kóborló, tévelygő önkéntes nőmegmentőknek?*
-Te engem ne kussoljál le! Ne nevelgessél! Eszemmegáll! Mi ez? A kikötői lovagrend? Szolgálunk és védünk? Ha akarod, ha nem? Én kérdeztem előbb!
*Fújtat dühösen és nem hajlandó tudomásul venni a tőr fenyegető voltát, de legalább beazonosítja a fegyvert.*
-Ó hogy rohadna rátok a mellvért, ott maradt a cuccom.
*Most kellene sírni, toporzékolni. Kár, hogy az semmin sem segít. Hát ennyire nem lehet szerencsétlen. Ezek a barmok! Igazán találhattak volna egy másik lepukkant hédert a hősködésre.*
-Vissza kell mennünk. Amúgy Zia, üdv!
*Pördülne máris sarkon, hogy legalább azt az egy dolgot kimentsék amit tényleg kellene, immár lényegesen barátságosabban társalogva, ám még mindig kapkodósan hadarva.*
-Elvárom, hogy az okozott kár fejében legalább a holmim segítsetek visszaszerezni. Gyors akció lesz, csendes.
*Vázolja tervét máris sebesen, mintha ezen harcosok felettese is lenne.*
-Besurranunk, felmarkoljuk a fegyvereket, aztán ki.
3708. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2017-10-13 21:30:32
Üzenet elküldve: 2017-10-13 21:30:32
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 404
OOC üzenetek: 46
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 404
OOC üzenetek: 46
Játékstílus: Szelíd
//Óvatlanok//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
//Ziana//
*A megmentők nem látszanak magukra venni Ziana kezdeti megrökönyödését, bár az ellenállást nem hagyják szó nélkül.*
-Szeretnéd, ha vallatnának? Szeretnéd, ha mindenhova tüzes vasat dugdosnának beléd, ahova nem szeretnéd? Nem, ugye? Akkor csönd és engedelmeskedj!
*Aztán mikor a tárgyalást meg az itt levésért melózást említi, egyszerre torpan meg a két csuklyás és merednek rá egy pillanatra. Aztán összenéznek.*
-Na akkor álljunk meg. Te ki a picsa vagy?!
*Ha a suttogva-hörögve neki szegezett kérdés nem lenne elég határozott, Ziana még a neki szegezett tőrből is gyaníthatja, hogy nagyon fontos, mit fog válaszolni.*
//Ald//
*Ahogy Ald megveti a lábát, abban a pillanatban taszítják is tovább, nem fenyegetően, csak olyan "na ne most legyél hülye" stílusban, miközben a karjánál fogva húzzák maguk után, ki az épületből egy hátsó ajtón keresztül.*
-Barátok és biztonságba. A nőket a társaink hozzák. Ne idegeskedj, most mentettük meg az életed! Mindent elmondunk majd, ha biztonságban leszünk, de most nem vagyunk, kurvára nem.
*Megmentőinek láthatóan nem sok kedve van magyarázkodni, bíznak a férfi józan belátásában.*
//Caerva//
*A lányt teljesen sokkolják a történések, erőtlenül hagyja, hogy az események és a férfiak magukkal ragadják. Alig jutnak azonban ki az ajtón, mikor újabb ellenfelek akadnak eléjük. Caerva tehetetlenül nézi a véres és brutális közelharcot. Kiszabadítói alul maradnának, ez nagyon hamar látszik, de egyikőjük valamit előkap köpenye alól és a földhöz vágja. A helységet pillanatok alatt vastag, fekete füst lepi el, ami csak percek alatt oszlik el. Ezalatt a sötétben Caervát földhöz vágják, kicsit meg is rángatják, ahogy mindkét csapat magáénak szeretné, de a füst eltűnésével és a két köpenyes hiányával úgy tűnik, a lány a Patkányok kezén marad. Azok szúrt, vágott sérüléseiket markolva káromkodnak.*
-A rohadt... azért ezt nem gondoltam volna. Na jó, el innen, de nagyon gyorsan! Gondolom, a többiek sem jártak jobban, szóval irány lefelé! A Csőbe tesszük, onnan nem szedi ki senki.
*Azzal már viszik is a lányt, ki tudja, merre.*
A hozzászólás írója (Mesélő) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2017.10.13 21:32:26
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
//Ziana//
*A megmentők nem látszanak magukra venni Ziana kezdeti megrökönyödését, bár az ellenállást nem hagyják szó nélkül.*
-Szeretnéd, ha vallatnának? Szeretnéd, ha mindenhova tüzes vasat dugdosnának beléd, ahova nem szeretnéd? Nem, ugye? Akkor csönd és engedelmeskedj!
*Aztán mikor a tárgyalást meg az itt levésért melózást említi, egyszerre torpan meg a két csuklyás és merednek rá egy pillanatra. Aztán összenéznek.*
-Na akkor álljunk meg. Te ki a picsa vagy?!
*Ha a suttogva-hörögve neki szegezett kérdés nem lenne elég határozott, Ziana még a neki szegezett tőrből is gyaníthatja, hogy nagyon fontos, mit fog válaszolni.*
//Ald//
*Ahogy Ald megveti a lábát, abban a pillanatban taszítják is tovább, nem fenyegetően, csak olyan "na ne most legyél hülye" stílusban, miközben a karjánál fogva húzzák maguk után, ki az épületből egy hátsó ajtón keresztül.*
-Barátok és biztonságba. A nőket a társaink hozzák. Ne idegeskedj, most mentettük meg az életed! Mindent elmondunk majd, ha biztonságban leszünk, de most nem vagyunk, kurvára nem.
*Megmentőinek láthatóan nem sok kedve van magyarázkodni, bíznak a férfi józan belátásában.*
//Caerva//
*A lányt teljesen sokkolják a történések, erőtlenül hagyja, hogy az események és a férfiak magukkal ragadják. Alig jutnak azonban ki az ajtón, mikor újabb ellenfelek akadnak eléjük. Caerva tehetetlenül nézi a véres és brutális közelharcot. Kiszabadítói alul maradnának, ez nagyon hamar látszik, de egyikőjük valamit előkap köpenye alól és a földhöz vágja. A helységet pillanatok alatt vastag, fekete füst lepi el, ami csak percek alatt oszlik el. Ezalatt a sötétben Caervát földhöz vágják, kicsit meg is rángatják, ahogy mindkét csapat magáénak szeretné, de a füst eltűnésével és a két köpenyes hiányával úgy tűnik, a lány a Patkányok kezén marad. Azok szúrt, vágott sérüléseiket markolva káromkodnak.*
-A rohadt... azért ezt nem gondoltam volna. Na jó, el innen, de nagyon gyorsan! Gondolom, a többiek sem jártak jobban, szóval irány lefelé! A Csőbe tesszük, onnan nem szedi ki senki.
*Azzal már viszik is a lányt, ki tudja, merre.*
A hozzászólás írója (Mesélő) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2017.10.13 21:32:26
3707. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2017-10-13 20:19:21
Üzenet elküldve: 2017-10-13 20:19:21
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 755
OOC üzenetek: 45
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 755
OOC üzenetek: 45
Játékstílus: Vakmerő
- A körmére kéne nézni az akkori pajtásaidnak. Valahogy csak ki lehet deríteni, ki akart bemártani. És legfőképp, miért? *Elvégre mégis csak fölháborító, hogy egy tök idegen miatt kelljen kiszőkítenie magát.
Mindezek ellenére azért Rhebosse igyekszik élvezni kis kirándulásukat. Akár még halászhatnak is, ő benne van.*
- Nincs akadálya. De te sütöd meg! *mindig is preferálta a beszerző szerepét a szakácsé helyett.*
- Nahát. *dörmögi a lány. Nagyon különös. Ugyanakkor teljesen logikus. A Kikötő már csak ilyen hely, annyian bujkálnak erre, hogy nem csoda, ha valaki üzletet épít az emberek külsejének rendszerszerű változtatgatására.*
- Ha már itt vagyunk… *indul a bejárat felé lelkesen.* Azért azt csak megkérdezik, milyenre akarom. *fordul vissza, mielőtt bekopogna, s belépne. Mert, hogy azután megteszi. Svirrel vagy nélküle, de fejest ugrik az ismeretlenbe, és megengedi, hogy egy idegen bűzlő matériát csorgasson csodás hajkoronájára pár aranypénz fejében. Szúr-csíp, de elviseli, mert ő ilyen bátor.
Jócskán telnek-múlnak a percek, egy-két óra is tán, mire egy ismeretlen, szőke nő lép ki azon az ajtón a hová korábban egy magára szorosan kendőt csavaró lány lépett be. Saját anyja tán fölismerné, bár az is kérdéses, lévén hosszú évek óta nem találkozott már Dunos mamával.*
- Mit gondolsz? *fintorog a loboncát simogatva. A dolog nem egészen úgy sült el, mint azt képzelte: haja sprőd is, ki is nyúlt, és arany fürtök helyett inkább valami szalmaszínt sikerült csupán elérni. Néhol még pár vörös szál is benne maradt tán, de a banya, aki kezelésbe vette, tényleg nem kérdezett semmit. Nem is nagyon mondott, ez igaz, de remélhetőleg nem azt hallgatta el, hogy pár napon belül kihullik az egész.*
- Eljárt az idő. *vizsgálgatja a nap állását.* Azért nézzük még meg a tornyot, jó?
Mindezek ellenére azért Rhebosse igyekszik élvezni kis kirándulásukat. Akár még halászhatnak is, ő benne van.*
- Nincs akadálya. De te sütöd meg! *mindig is preferálta a beszerző szerepét a szakácsé helyett.*
- Nahát. *dörmögi a lány. Nagyon különös. Ugyanakkor teljesen logikus. A Kikötő már csak ilyen hely, annyian bujkálnak erre, hogy nem csoda, ha valaki üzletet épít az emberek külsejének rendszerszerű változtatgatására.*
- Ha már itt vagyunk… *indul a bejárat felé lelkesen.* Azért azt csak megkérdezik, milyenre akarom. *fordul vissza, mielőtt bekopogna, s belépne. Mert, hogy azután megteszi. Svirrel vagy nélküle, de fejest ugrik az ismeretlenbe, és megengedi, hogy egy idegen bűzlő matériát csorgasson csodás hajkoronájára pár aranypénz fejében. Szúr-csíp, de elviseli, mert ő ilyen bátor.
Jócskán telnek-múlnak a percek, egy-két óra is tán, mire egy ismeretlen, szőke nő lép ki azon az ajtón a hová korábban egy magára szorosan kendőt csavaró lány lépett be. Saját anyja tán fölismerné, bár az is kérdéses, lévén hosszú évek óta nem találkozott már Dunos mamával.*
- Mit gondolsz? *fintorog a loboncát simogatva. A dolog nem egészen úgy sült el, mint azt képzelte: haja sprőd is, ki is nyúlt, és arany fürtök helyett inkább valami szalmaszínt sikerült csupán elérni. Néhol még pár vörös szál is benne maradt tán, de a banya, aki kezelésbe vette, tényleg nem kérdezett semmit. Nem is nagyon mondott, ez igaz, de remélhetőleg nem azt hallgatta el, hogy pár napon belül kihullik az egész.*
- Eljárt az idő. *vizsgálgatja a nap állását.* Azért nézzük még meg a tornyot, jó?
3706. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2017-10-13 15:51:42
Üzenet elküldve: 2017-10-13 15:51:42
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1633
OOC üzenetek: 313
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1633
OOC üzenetek: 313
Játékstílus: Vakmerő
*Az a fránya bajusz! Jobban tette volna, ha a borostát bajusz helyett sima arcbőrre cseréli. Talán az is álcaként hatna, elvégre eddig többnyire borostás volt.*
- Ki miatt, ki miatt?! Amiatt, aki köpött az őrségnek, csak kerüljön a kezeim közé. *Dohog amiért pörölnek vele. Jó, egy kicsit azért szeretné is szőkeként Rhebosset kíváncsiságból, de a hajátfestés mégiscsak a bujdosás velejárója, nem egy újabb huncut ötlet.*
- Majd később nézünk csónakot is, ha annyira szeretnéd. De akkor neked kell majd kifognod a reggelire való halat, jó? *Visszautasíthatatlan ajánlat, az biztos.*
- Megnézzük. De előbb mit szólnál ahhoz? *Kérdi a bámulatos módon pont megtalált boltocska cégérére mutatva: "Hajfestés, olcsón, gyorsan, nem kérdezünk."*
- Ki miatt, ki miatt?! Amiatt, aki köpött az őrségnek, csak kerüljön a kezeim közé. *Dohog amiért pörölnek vele. Jó, egy kicsit azért szeretné is szőkeként Rhebosset kíváncsiságból, de a hajátfestés mégiscsak a bujdosás velejárója, nem egy újabb huncut ötlet.*
- Majd később nézünk csónakot is, ha annyira szeretnéd. De akkor neked kell majd kifognod a reggelire való halat, jó? *Visszautasíthatatlan ajánlat, az biztos.*
- Megnézzük. De előbb mit szólnál ahhoz? *Kérdi a bámulatos módon pont megtalált boltocska cégérére mutatva: "Hajfestés, olcsón, gyorsan, nem kérdezünk."*
3705. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2017-10-12 19:57:42
Üzenet elküldve: 2017-10-12 19:57:42
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 755
OOC üzenetek: 45
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 755
OOC üzenetek: 45
Játékstílus: Vakmerő
*Ugyan-ugyan. Amíg senki sem tudja, miből lesz a cserebogár, nincs félnivalójuk. A kikötőiek csak egy szőkeséggel találkoznak majd. Svir azonban jobban tette volna, ha előre megnöveszti azt a bajszot, vagy legalább harisnyát húz a fejére, hogy amíg nem nő ki, ne lássák, hogy nincs is ott.*
- Na nem tudom, ki miatt kell átfesteni! *pöröl rá a férfira. Hát ő tehet róla, hogy ide jutottak? Határozottan nem az ő neve szerepel a körözési plakátokon.*
- Rendben, azt majd csak másodjára.
*Még mielőtt valami mást is rásütne a férfi, elhagyják a bérszobát az azt befogadó házzal, s egyúttal lassacskán a lakónegyed azonosíthatatlan matériáktól bűzlő területeit.*
- Azért nem lett volna rossz egy csónak sem. *jegyzi meg a dokkoknál. Lehet, a hajókon még nem ment ki a divatól a kőszobrokkal való díszítés.
Nem tudja, merre is akarnak menni, útbaigazítást viszont nem szívesen kér. Régen mintha más lett volna a környék. Több volt a részeg, kevesebb a bajkeverő. Esetleg Rhebosse is ihatott volna valamit mielőtt sétálni indulnak, hogy egálban legyenek ők ketten. Egy bajkeverő, egy részeg.*
- Ott a világítótorony, nézzük meg! *mutat arra, melyre pár órán belül lebukik a narancs nap, befestve az eget a lány még meglévő hajszínével. Meglepőmód, tényleg ott a világítótorony, magasodik, hogy mutassa az utat a hajósok számára.*
- Na nem tudom, ki miatt kell átfesteni! *pöröl rá a férfira. Hát ő tehet róla, hogy ide jutottak? Határozottan nem az ő neve szerepel a körözési plakátokon.*
- Rendben, azt majd csak másodjára.
*Még mielőtt valami mást is rásütne a férfi, elhagyják a bérszobát az azt befogadó házzal, s egyúttal lassacskán a lakónegyed azonosíthatatlan matériáktól bűzlő területeit.*
- Azért nem lett volna rossz egy csónak sem. *jegyzi meg a dokkoknál. Lehet, a hajókon még nem ment ki a divatól a kőszobrokkal való díszítés.
Nem tudja, merre is akarnak menni, útbaigazítást viszont nem szívesen kér. Régen mintha más lett volna a környék. Több volt a részeg, kevesebb a bajkeverő. Esetleg Rhebosse is ihatott volna valamit mielőtt sétálni indulnak, hogy egálban legyenek ők ketten. Egy bajkeverő, egy részeg.*
- Ott a világítótorony, nézzük meg! *mutat arra, melyre pár órán belül lebukik a narancs nap, befestve az eget a lány még meglévő hajszínével. Meglepőmód, tényleg ott a világítótorony, magasodik, hogy mutassa az utat a hajósok számára.*
3704. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2017-10-12 16:50:14
Üzenet elküldve: 2017-10-12 16:50:14
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 20
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 20
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
//Rovéna O'mera és esetleg egy lelkes Rum vásárló//
*Gondolta, hogy társa bele fog egyezni a nyereség efféle elosztásába. Bár kérhetett volna többet is és alkudozhattak volna még, de mégis úgy gondolta, hogy ez egy fair ajánlat mindkét fél számára. Megegyeztek hát és fel is pakolnak egy kisebb mennyiségű piát a málhacipelő állatra. Meg is fordul Tria fejében, hogy nem keltenek-e túl nagy feltűnést ennyi üveg itallal. És úgy tűnik, hogy társának is ezen jár az esze.* -Igen, szerintem sem kéne ennél többet elvinnünk egyszerre. Még túlságosan felfigyelnének ránk és ott van a lehetősége annak is, hogy a gazdája ráismer a rakományra. Okosan kell árulnunk is. *Figyelmezteti komolyan a lányt és bólogat, hogy jelezze, ő is ezen gondolkozott. A kikötő mindig különös érzéssel tölti el. ~Ez egy kapu a világok között. Megfordul itt mindenféle népség. Szegény-gazdag, előkelő úr-koldus, a különböző fajokat már nem is említve.~ Egy percre meg is akad Tria szeme egy fél elf-fél törpe szerzeten. ~Ez aztán a fura lény…~ elmélkedik és tovább halad. Keresi a megfelelő személyeket, akiknek eladhatnák a kis „csempész” árut. ~Van esze a csajnak!~ ébred rá, amikor társa inni kezd és fennhangon dicséri a portéka minőségét. El is mosolyodik, mikor az üvegért nyúl és meghúzza azt. Nagyon rikkant, mint akinek nagyon jó esik* -Ahjj a szentségit, meghiszem azt! Tényleg jó kis toroköblögető! *Közben egy percre sem téveszti szem elől az utat. Nem lenne túl kellemes eltévedni errefelé. Nem célirányosan halad csak úgy tesz, mintha valamerre tartana. Úgy gondolja, hogy előbb-utóbb csak összeakadnak egy lelkes vevővel vagy legalább egy érdeklődővel, aki kérne egy kortyocskát. Ha így lenne, egy-két korty után talán rálőcsölné az egész rakományt is, hisz tud ő hatni másokra, ha kell.*
*Gondolta, hogy társa bele fog egyezni a nyereség efféle elosztásába. Bár kérhetett volna többet is és alkudozhattak volna még, de mégis úgy gondolta, hogy ez egy fair ajánlat mindkét fél számára. Megegyeztek hát és fel is pakolnak egy kisebb mennyiségű piát a málhacipelő állatra. Meg is fordul Tria fejében, hogy nem keltenek-e túl nagy feltűnést ennyi üveg itallal. És úgy tűnik, hogy társának is ezen jár az esze.* -Igen, szerintem sem kéne ennél többet elvinnünk egyszerre. Még túlságosan felfigyelnének ránk és ott van a lehetősége annak is, hogy a gazdája ráismer a rakományra. Okosan kell árulnunk is. *Figyelmezteti komolyan a lányt és bólogat, hogy jelezze, ő is ezen gondolkozott. A kikötő mindig különös érzéssel tölti el. ~Ez egy kapu a világok között. Megfordul itt mindenféle népség. Szegény-gazdag, előkelő úr-koldus, a különböző fajokat már nem is említve.~ Egy percre meg is akad Tria szeme egy fél elf-fél törpe szerzeten. ~Ez aztán a fura lény…~ elmélkedik és tovább halad. Keresi a megfelelő személyeket, akiknek eladhatnák a kis „csempész” árut. ~Van esze a csajnak!~ ébred rá, amikor társa inni kezd és fennhangon dicséri a portéka minőségét. El is mosolyodik, mikor az üvegért nyúl és meghúzza azt. Nagyon rikkant, mint akinek nagyon jó esik* -Ahjj a szentségit, meghiszem azt! Tényleg jó kis toroköblögető! *Közben egy percre sem téveszti szem elől az utat. Nem lenne túl kellemes eltévedni errefelé. Nem célirányosan halad csak úgy tesz, mintha valamerre tartana. Úgy gondolja, hogy előbb-utóbb csak összeakadnak egy lelkes vevővel vagy legalább egy érdeklődővel, aki kérne egy kortyocskát. Ha így lenne, egy-két korty után talán rálőcsölné az egész rakományt is, hisz tud ő hatni másokra, ha kell.*
3703. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2017-10-09 21:09:39
Üzenet elküldve: 2017-10-09 21:09:39
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 27
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 27
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Assentria//
-Na jó, legyen ahogy akarod. Tiéd az összeg harminc százaléka. És persze segítesz pakolni. *egyezik bele a dologba rövid töprengés, vagy hatásszünet után. Számított arra, hogy a lány többet fog kérni. Alku nélkül nincs üzlet, azt mondják. Bár azért azt megnézné, ahogy társa felmálházza magát ennyi szesszel. Ám most hogy ez megvan, és így kiegyeztek, hát magához is vesz némi rumot, hogy felerősítse lovára, lehetőleg azért nem túlzottan feltűnően.*
-Először talán egy kisebb mennyiségen kellene túladnunk. Nem biztos, hogy kedvező volna túl nagy feltűnést kelteni egy rakás lopott piával. Ha pedig meglesz a megfelelő vevő, csak annyi a dolgunk, hogy hozunk még onnan, ahonnan ezt is.
*Ha kis árukészletüket felrakják a hátasra, száron vezetve már meg is indítja az állatot, és rövidesen újra a kikötőben vannak. Innentől már csak nyitott szemmel kell járniuk, hogy minden jól menjen. Ő így is tesz. Nyilván nem fog kurjongatni, hogy "Rumot tessék! Itt a jó rum! Az úrnak most kedvezményesen adom azért a vonzó mosolyáért!", meg mindenféle ehhez hasonlókat. Pedig az menne neki! Viszont tökéletesen kielégszik a barlang hűvösével, máshol egyelőre nem áll szándékában hűsölni. Ehelyett inkább egy-egy matrózfélét, marcona külsejű utazót és ehhez hasonló alakot igyekszik finoman megcélozni ajánlatával. Út közben ő is magához vesz egy kis rumot, és megbontja azt. Kortyol belőle, majd odanyújtja Triának.*
-Ez aztán a kiváló itóka! Jó! Nagyon jó! *dicséri meg az egyébként már ismert alkoholt. Ezúttal jóval lelkesebben és felmagasztalóbban, mint a korábbiakban, a sziklaüregben.
Ami a helyismeretet illeti, abban azonban muszáj Assentriára hagyatkoznia, lévén a saját tudása e téren igen szegényes. Társnője talán valamivel nagyobb szerencsével igazodik ki ezen a kusza dokkok és szűk utcácskák alkotta különös rendszeren. Ha pedig itt nem járnának sikerrel, még mindig megpróbálkozhatnak a külső területeken, vagy a közeli településeken. Sose tudni, hol kötnek ismeretséget valami jóravaló csempészemberrel. Végső soron pedig a városi lebujokban biztos nagyobb pénzt kapnak asztaltáncért is, mint egy ilyen lepukkant területen. Erre a gondolatra megint csak elmosolyodik, ahogy számításba veszi terveit. Most mégis úgy dönt, vigyorgása tárgyát nem osztja meg Triával, hanem tovább keresi a megfelelő üzleti lehetőségeket.*
-Na jó, legyen ahogy akarod. Tiéd az összeg harminc százaléka. És persze segítesz pakolni. *egyezik bele a dologba rövid töprengés, vagy hatásszünet után. Számított arra, hogy a lány többet fog kérni. Alku nélkül nincs üzlet, azt mondják. Bár azért azt megnézné, ahogy társa felmálházza magát ennyi szesszel. Ám most hogy ez megvan, és így kiegyeztek, hát magához is vesz némi rumot, hogy felerősítse lovára, lehetőleg azért nem túlzottan feltűnően.*
-Először talán egy kisebb mennyiségen kellene túladnunk. Nem biztos, hogy kedvező volna túl nagy feltűnést kelteni egy rakás lopott piával. Ha pedig meglesz a megfelelő vevő, csak annyi a dolgunk, hogy hozunk még onnan, ahonnan ezt is.
*Ha kis árukészletüket felrakják a hátasra, száron vezetve már meg is indítja az állatot, és rövidesen újra a kikötőben vannak. Innentől már csak nyitott szemmel kell járniuk, hogy minden jól menjen. Ő így is tesz. Nyilván nem fog kurjongatni, hogy "Rumot tessék! Itt a jó rum! Az úrnak most kedvezményesen adom azért a vonzó mosolyáért!", meg mindenféle ehhez hasonlókat. Pedig az menne neki! Viszont tökéletesen kielégszik a barlang hűvösével, máshol egyelőre nem áll szándékában hűsölni. Ehelyett inkább egy-egy matrózfélét, marcona külsejű utazót és ehhez hasonló alakot igyekszik finoman megcélozni ajánlatával. Út közben ő is magához vesz egy kis rumot, és megbontja azt. Kortyol belőle, majd odanyújtja Triának.*
-Ez aztán a kiváló itóka! Jó! Nagyon jó! *dicséri meg az egyébként már ismert alkoholt. Ezúttal jóval lelkesebben és felmagasztalóbban, mint a korábbiakban, a sziklaüregben.
Ami a helyismeretet illeti, abban azonban muszáj Assentriára hagyatkoznia, lévén a saját tudása e téren igen szegényes. Társnője talán valamivel nagyobb szerencsével igazodik ki ezen a kusza dokkok és szűk utcácskák alkotta különös rendszeren. Ha pedig itt nem járnának sikerrel, még mindig megpróbálkozhatnak a külső területeken, vagy a közeli településeken. Sose tudni, hol kötnek ismeretséget valami jóravaló csempészemberrel. Végső soron pedig a városi lebujokban biztos nagyobb pénzt kapnak asztaltáncért is, mint egy ilyen lepukkant területen. Erre a gondolatra megint csak elmosolyodik, ahogy számításba veszi terveit. Most mégis úgy dönt, vigyorgása tárgyát nem osztja meg Triával, hanem tovább keresi a megfelelő üzleti lehetőségeket.*
3702. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2017-10-03 23:26:46
Üzenet elküldve: 2017-10-03 23:26:46
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 214
OOC üzenetek: 62
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 214
OOC üzenetek: 62
Játékstílus: Vakmerő
*Ideje véget vetni a tétlenségnek, így aztán a szikla tövében folytatott kardélezgetést felfüggesztvén vállára kapja málháját és elindul vissza a kikötő irányába. Emlékeiben nem így élt a hely, most valami baljós borzongás fut végig rajta, ahogy az emberek közt bóklászik céltalanul. Talán jobb lenne, ha Artheniorban szállna meg az itteni fogadó helyett, mivel nem óhajt vérző torokkal ébredni. Nos ha már így megszületett az elhatározás, a tettek mezejére is lép és a dokkok közül hamarosan a kikötői erdőségben találja magát.*
3701. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2017-10-03 20:08:56
Üzenet elküldve: 2017-10-03 20:08:56
ÚJ
![>Bölény Grindwullf [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/2638_orias_ferfi.jpg)
Rang: Játékos
IC üzenetek: 246
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 246
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Vakmerő
*Nem telik bele fertályóra sem, és már a Kikötő köveit tapodják hatalmas tappancsai. Mellette hű társa lépdel, a varázsos, rejtett képességeit mindez idáig nagyon jól titkoló Bütyök, a nagyobb póni méretű ló, aki nem rest fel is nyeríteni időről időre.*
-Láto' örűsz, megyünk haza, a jó öreg Vékertbö. Őrüsz mi? Te átok fajzat.*Hatalmas mancsával megpaskolja az apró hátas nyakát.
Végig kolbászolnak az árusok közt, útba ejtve minden szagolni valót. Felnyalábol valami friss kenyeret a pék standjánál, meg friss sonkát a másik helyen. És benevez pár almára is a lónak. A reggeli rendkívül fontos dolog. Minden kofa kezében landol pár arany.
Át dob10 aranyatMesélő (Vérborz) -nak
Miután elmajszolták az elmajszolni valót, indulnak. Irány haza, a jó öreg Vérkertbe.*
-Láto' örűsz, megyünk haza, a jó öreg Vékertbö. Őrüsz mi? Te átok fajzat.*Hatalmas mancsával megpaskolja az apró hátas nyakát.
Végig kolbászolnak az árusok közt, útba ejtve minden szagolni valót. Felnyalábol valami friss kenyeret a pék standjánál, meg friss sonkát a másik helyen. És benevez pár almára is a lónak. A reggeli rendkívül fontos dolog. Minden kofa kezében landol pár arany.
Át dob10 aranyatMesélő (Vérborz) -nak
Miután elmajszolták az elmajszolni valót, indulnak. Irány haza, a jó öreg Vérkertbe.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5256-5275