Kikötő - Dokkok és kikötő
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
| Tenger és szigetek (új) Kikötői erdőség (új) Csatornarendszer (új) | Dokkok és kikötő | Lakónegyed (új) Vámház (új) Világítótorony (új) |  |
3240. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2017-02-08 21:47:29
Üzenet elküldve: 2017-02-08 21:47:29
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 320
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 320
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
//Meira//
*Shaia részben legyen neked gyereknap alapon csatlakozott a "hisztihez", de be kell vallania, hogy egy kicsikét azért neki is jól esik a panaszkodás. Látható, hogy nem csak Meira vett át néhányat az ő szokásai közül. Amikor rajtakapják azért rögtön abbahagyja a panaszkodást.*
- Én nem is. *Hangzik a szinte sértődött válasz. Bosszús ábrázatot is mellékel hozzá, aljas rágalom ez, nem több!*
- Hát akkor csapj a kezükre. *Rögtön gyakorlatiasabb válasz érkezik tőle, visszavált shaiásra miután Meira rögtön az első gyengébb pillanatában lecsapott rá.*
- Megyek, csak ne húzz úgy! *Követi Meirát az árushoz, méghozzá kézen fogva. Kíváncsi, hogy mit talált nekik a fél-elf, és reméli, hogy nem rántott patkányt. A Kikötőben akér még ilyen ínyencségekbe is bele lehet futni, és még csak keresni sem kell olyan nagyon sokat őket.*
*Shaia részben legyen neked gyereknap alapon csatlakozott a "hisztihez", de be kell vallania, hogy egy kicsikét azért neki is jól esik a panaszkodás. Látható, hogy nem csak Meira vett át néhányat az ő szokásai közül. Amikor rajtakapják azért rögtön abbahagyja a panaszkodást.*
- Én nem is. *Hangzik a szinte sértődött válasz. Bosszús ábrázatot is mellékel hozzá, aljas rágalom ez, nem több!*
- Hát akkor csapj a kezükre. *Rögtön gyakorlatiasabb válasz érkezik tőle, visszavált shaiásra miután Meira rögtön az első gyengébb pillanatában lecsapott rá.*
- Megyek, csak ne húzz úgy! *Követi Meirát az árushoz, méghozzá kézen fogva. Kíváncsi, hogy mit talált nekik a fél-elf, és reméli, hogy nem rántott patkányt. A Kikötőben akér még ilyen ínyencségekbe is bele lehet futni, és még csak keresni sem kell olyan nagyon sokat őket.*
3239. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2017-02-08 20:18:19
Üzenet elküldve: 2017-02-08 20:18:19
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 47
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 47
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
*Dokkok. A régi dokkok. De szereti ezt a helyet. Mennyi erszényt emelt el ezen a halbűzös, félhomályos helyen. Annak idején minden nap kijárt ide, süttette a hasát, és azzal szórakoztatta magát, hogy hangosan röhögött a járókelőkön minden ok nélkül. Ha szép, meleg idő lenne, most is szívesen kiülne. Vagy ha lenne egy vastag kabátja. Viszont csak egy lenge zsákból összeöltött kardigánszerűséget tekert maga köré, még úgy is remeg és kihűltnek érzi magát, hogy egész nap gyalogolt. Meg is szaporázza lépteit, alig várja, hogy kinyújtóztassa érzéketlen tagjait egy lobogó kandalló előtt ücsörögve. Már csak egy kandallót kell találnia.*
3238. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2017-02-08 18:29:49
Üzenet elküldve: 2017-02-08 18:29:49
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 393
OOC üzenetek: 27
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 393
OOC üzenetek: 27
Játékstílus: Vakmerő
//Shaia//
*Mint ha szellemet látott volna, legalább annyira néz meglepedten a sötételfre, mikor a megszokott "Hagyd már abba!", "Ne nyafogj már mindenért!" felszólítások helyett Shaia ezúttal csatlakozik eme dicső tevékenységhez.*
- Shaia, te most komolyan velem együtt hisztizel? *Elmosolyodik. Micsoda nap ez a mai. Gyorsan kőtáblába kéne vésni a dátumot, melyen Shaia is a nyafogás eszközéhez folyamodott.*
- Igen, de nem csak véletlenül jönnek nekem. Érzem, hogy direkt tapogatni, fogdosni akarnak. Nem véletlenül járkálok szinte táncolva itt melletted. Alig tudom elkerülni őket. Tényleg egy kicsi pont sincs, ahol kifújhatnám magamat itt. Hagyjuk a naplementét. A vacsora viszont jó ötlet. Az utolsó vacsoránk együtt, mielőtt aranyos béka leszel.
*Körbenéz, már amennyit lát a sok nála magasabb ember között. Most még magassarkú cipője sincs segítségére, hogy az alacsonyabb férfiak fölött legalább ellásson. Most egy a vacsorához megfelelő helyet keres.*
- Gyere! Arra mint ha valami finomat árulnának. *Megfogja Shaia kezét, elindul vele a kiszemelt irányba. Meglepő, ezúttal Meira indul el magától valamerre. Shaiával való útja során tényleg sokkal bátrabb és önállóbb lett. Teljesen önálló azért nem, de már javul a helyzet.*
*Mint ha szellemet látott volna, legalább annyira néz meglepedten a sötételfre, mikor a megszokott "Hagyd már abba!", "Ne nyafogj már mindenért!" felszólítások helyett Shaia ezúttal csatlakozik eme dicső tevékenységhez.*
- Shaia, te most komolyan velem együtt hisztizel? *Elmosolyodik. Micsoda nap ez a mai. Gyorsan kőtáblába kéne vésni a dátumot, melyen Shaia is a nyafogás eszközéhez folyamodott.*
- Igen, de nem csak véletlenül jönnek nekem. Érzem, hogy direkt tapogatni, fogdosni akarnak. Nem véletlenül járkálok szinte táncolva itt melletted. Alig tudom elkerülni őket. Tényleg egy kicsi pont sincs, ahol kifújhatnám magamat itt. Hagyjuk a naplementét. A vacsora viszont jó ötlet. Az utolsó vacsoránk együtt, mielőtt aranyos béka leszel.
*Körbenéz, már amennyit lát a sok nála magasabb ember között. Most még magassarkú cipője sincs segítségére, hogy az alacsonyabb férfiak fölött legalább ellásson. Most egy a vacsorához megfelelő helyet keres.*
- Gyere! Arra mint ha valami finomat árulnának. *Megfogja Shaia kezét, elindul vele a kiszemelt irányba. Meglepő, ezúttal Meira indul el magától valamerre. Shaiával való útja során tényleg sokkal bátrabb és önállóbb lett. Teljesen önálló azért nem, de már javul a helyzet.*
3237. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2017-02-08 18:22:43
Üzenet elküldve: 2017-02-08 18:22:43
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 277
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 277
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Vakmerő
//Zarándokút a Vérkertig//
-Kíváncsi vagyok, mit fog produkálni. *Dörmögi az orra alatt félhangosan.Nincs semmi baja a sötételffel, valami miatt mégsem nyerte el a tetszését. Lehet csak azért, mert olyan karót nyeltnek és elesettnek tűnt szegényke. Fajához képest kis esetlen volt. Mondjuk hallotta, hogy a mélységiek között a nőstények sokkal dominánsabb és karakteresebb, mint a hímek, azért többet várt volna tőle.*
-Milyen magasztos. *Húzza el a száját, habár hangja nem sejtet rosszindulatot. Kicsit erőltetettnek, túl idillinek találja a pillanatot, ennyi az egész.* És mi a terved a jövőre nézve? *Veszi fel a beszélgetés fonalát.* Vannak konkrét ötleteid, kivitelezésre váró dolgok, amiket Sa'Tereth nevében tervezel elkövetni?
*Idyának például vannak tervei. Egy darabig még elbeszélget az istenség híveivel, -már ha találkozik másokkal is- aztán lassan lelép, hogy valami szórakoztató után nézzen. Megint felkoncolhatna valakit. Milyen régen is csinálta legutóbb... Két napja.*
-Kíváncsi vagyok, mit fog produkálni. *Dörmögi az orra alatt félhangosan.Nincs semmi baja a sötételffel, valami miatt mégsem nyerte el a tetszését. Lehet csak azért, mert olyan karót nyeltnek és elesettnek tűnt szegényke. Fajához képest kis esetlen volt. Mondjuk hallotta, hogy a mélységiek között a nőstények sokkal dominánsabb és karakteresebb, mint a hímek, azért többet várt volna tőle.*
-Milyen magasztos. *Húzza el a száját, habár hangja nem sejtet rosszindulatot. Kicsit erőltetettnek, túl idillinek találja a pillanatot, ennyi az egész.* És mi a terved a jövőre nézve? *Veszi fel a beszélgetés fonalát.* Vannak konkrét ötleteid, kivitelezésre váró dolgok, amiket Sa'Tereth nevében tervezel elkövetni?
*Idyának például vannak tervei. Egy darabig még elbeszélget az istenség híveivel, -már ha találkozik másokkal is- aztán lassan lelép, hogy valami szórakoztató után nézzen. Megint felkoncolhatna valakit. Milyen régen is csinálta legutóbb... Két napja.*
3236. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2017-02-08 18:07:09
Üzenet elküldve: 2017-02-08 18:07:09
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 320
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 320
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
//A kikötőbe érve//
*Ember tervez, és a fene egye meg, mindig közbejön valami! Legnagyobb bánatukra sajnos nem találnak a kívánalmaiknak megfelelő partszakaszt az út mellett. Ez betudható lenne a bambaságuknak vagy a helyismeret gyengeségének is, de Shaia elsőre inkább a Kikötő hiányosságaként látja a kellőképpen hívogató homokos partszakasz meg nem létét. Össze nem törik a felismeréstől, de azért bosszantja kicsit, hogy így nem tudja teljesíteni Meira utolsó kívánságát.*
- Tényleg felháborító Meira! * Egy kis túlzást is visz a hangjába, hogy bosszankodása méltó párja legyen Meiráénak. Időnként az is jó tud lenni, ha az ember (és sötételf) alaposan kipanaszkodhatja magát. Itt az alkalom, Shaia most hajlandó belemenni ebbe a játékba.*
- És ebben a nagy tömegben folyton neked jön meg hozzád ér valaki. És ezek a szagok! *Jogos panasz, útjuk során nem egy izzadtság vagy húgyszagú alak mellett mentek el és ez ezen a környéken sem látszik változni.*
- A mólókról nézhettük volna. Nem csípjük még el a végét? De most már inkább együnk valami finomat, attól jobb kedved lesz. És már nagyon éhes vagyok. *Erre a gyomra hangosan kordul egyet. Hallható, hogy igazat beszél.*
*Ember tervez, és a fene egye meg, mindig közbejön valami! Legnagyobb bánatukra sajnos nem találnak a kívánalmaiknak megfelelő partszakaszt az út mellett. Ez betudható lenne a bambaságuknak vagy a helyismeret gyengeségének is, de Shaia elsőre inkább a Kikötő hiányosságaként látja a kellőképpen hívogató homokos partszakasz meg nem létét. Össze nem törik a felismeréstől, de azért bosszantja kicsit, hogy így nem tudja teljesíteni Meira utolsó kívánságát.*
- Tényleg felháborító Meira! * Egy kis túlzást is visz a hangjába, hogy bosszankodása méltó párja legyen Meiráénak. Időnként az is jó tud lenni, ha az ember (és sötételf) alaposan kipanaszkodhatja magát. Itt az alkalom, Shaia most hajlandó belemenni ebbe a játékba.*
- És ebben a nagy tömegben folyton neked jön meg hozzád ér valaki. És ezek a szagok! *Jogos panasz, útjuk során nem egy izzadtság vagy húgyszagú alak mellett mentek el és ez ezen a környéken sem látszik változni.*
- A mólókról nézhettük volna. Nem csípjük még el a végét? De most már inkább együnk valami finomat, attól jobb kedved lesz. És már nagyon éhes vagyok. *Erre a gyomra hangosan kordul egyet. Hallható, hogy igazat beszél.*
3235. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2017-02-07 19:08:10
Üzenet elküldve: 2017-02-07 19:08:10
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 393
OOC üzenetek: 27
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 393
OOC üzenetek: 27
Játékstílus: Vakmerő
//Shaia//
//A kikötőbe érve//
*A világítótoronytól barátnője mellett sétálva ide-oda forgatja a fejét, egy megfelelő helyet keresve a naplemente megtekintéséhez. Ez azonban koránt sem olyan egyszerű feladat, mint azt Meira gondolta volna. Furcsa ezt kijelenteni, de Shaia tornagyakorlatai könnyebbek, mint egy tökéletes és nyugodt helyet találni itt a kikötő környékén.
Hátborzongató, hogy a tengerpart környékét mennyire ellepték az emberek. Talán versenyt is lehetne rendezni, hogy ki talál először egy olyan területet a környéken, ahol öt méteres körzetben senki más nincs rajta kívül. Valószínű, hogy senki sem nyerné meg ezt a versenyt.
A világítótoronytól érkeztek, ott az őrök miatt nincsenek egyedül. A kikötőről ne is beszéljünk az ott lévő furcsa alakokkal együtt. A tengerpart pedig a hajók és kiabálások zaja miatt nem tetszik Meirának.
Beljebb a lakónegyed van, ott a házak miatt nem látnának semmit. Egy másik irányba pedig egy Vérkert nevű helyről hallott sugdolózni néhány matrózt. Ijesztő neve van, arra inkább el sem szeretne nézni.
Mindent végiggondolva nem marad más megoldás számára, mint amit mindig is alkalmazni szokott ilyen helyzetben: A nyafogás.*
- Shaia! Nem hiszem el, hogy egy hangyányi zug, dombocska, barlang vagy akármi sincsen, ahol nyugodtan és csendben élvezhetnénk a lemenő nap sugarait. *Milyen költőien sikerült megfogalmazni mondatának a végét... Arra bizonyára többeket érdekelne a magyarázat, hogy hogyan szeretne Meira egy barlang mélyéről naplementét nézni. Nem biztos, hogy nem lehetséges, hisz több mint valószínű, hogy még senki sem próbálta. Csak sajnos még egy szabad barlang sincs a környéken.*
- Meg merem kockáztatni, hogy még Arthenior maga sincs tömve ennyi emberrel, mint ez a hely. *Lassan kigyulladnak az éjszaka fényei is, ami még nehezebbé teszi a helyzetet. Meira nagyot sóhajt.*
- Na, Shaia. Most rukkolj elő a csodás ötleteiddel! *Mosolyog, kíváncsi ezúttal van-e a sötételfnek valami kifejezetten frappáns válasza az elhangzottakra.*
//A kikötőbe érve//
*A világítótoronytól barátnője mellett sétálva ide-oda forgatja a fejét, egy megfelelő helyet keresve a naplemente megtekintéséhez. Ez azonban koránt sem olyan egyszerű feladat, mint azt Meira gondolta volna. Furcsa ezt kijelenteni, de Shaia tornagyakorlatai könnyebbek, mint egy tökéletes és nyugodt helyet találni itt a kikötő környékén.
Hátborzongató, hogy a tengerpart környékét mennyire ellepték az emberek. Talán versenyt is lehetne rendezni, hogy ki talál először egy olyan területet a környéken, ahol öt méteres körzetben senki más nincs rajta kívül. Valószínű, hogy senki sem nyerné meg ezt a versenyt.
A világítótoronytól érkeztek, ott az őrök miatt nincsenek egyedül. A kikötőről ne is beszéljünk az ott lévő furcsa alakokkal együtt. A tengerpart pedig a hajók és kiabálások zaja miatt nem tetszik Meirának.
Beljebb a lakónegyed van, ott a házak miatt nem látnának semmit. Egy másik irányba pedig egy Vérkert nevű helyről hallott sugdolózni néhány matrózt. Ijesztő neve van, arra inkább el sem szeretne nézni.
Mindent végiggondolva nem marad más megoldás számára, mint amit mindig is alkalmazni szokott ilyen helyzetben: A nyafogás.*
- Shaia! Nem hiszem el, hogy egy hangyányi zug, dombocska, barlang vagy akármi sincsen, ahol nyugodtan és csendben élvezhetnénk a lemenő nap sugarait. *Milyen költőien sikerült megfogalmazni mondatának a végét... Arra bizonyára többeket érdekelne a magyarázat, hogy hogyan szeretne Meira egy barlang mélyéről naplementét nézni. Nem biztos, hogy nem lehetséges, hisz több mint valószínű, hogy még senki sem próbálta. Csak sajnos még egy szabad barlang sincs a környéken.*
- Meg merem kockáztatni, hogy még Arthenior maga sincs tömve ennyi emberrel, mint ez a hely. *Lassan kigyulladnak az éjszaka fényei is, ami még nehezebbé teszi a helyzetet. Meira nagyot sóhajt.*
- Na, Shaia. Most rukkolj elő a csodás ötleteiddel! *Mosolyog, kíváncsi ezúttal van-e a sötételfnek valami kifejezetten frappáns válasza az elhangzottakra.*
3234. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2017-02-07 08:53:55
Üzenet elküldve: 2017-02-07 08:53:55
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 75
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 75
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Zarándokút a Vérkertig//
-Ezt nevezik gyakorlatias felfogásnak. Messziről jött ember azt mond amit akar, még ha a Testvérünk is. A tettek egyébként jobban belevésődnek az emlékezetbe.
*Mondjuk ezt személye válogatja, valakire a szavak nagyobb hatással vannak.*
-Haldokoltam a tisztáson, amikor is megjelent Urunk az égen. Rögtön éreztem, hogy őt kell követnem a pusztítás útján. Értelmet adott a lassacskán elmúló életemnek. Szóval semmi különleges. *hallat egy mosolyt a maszk alól.* -Egyszerűen az érzés...
-Ezt nevezik gyakorlatias felfogásnak. Messziről jött ember azt mond amit akar, még ha a Testvérünk is. A tettek egyébként jobban belevésődnek az emlékezetbe.
*Mondjuk ezt személye válogatja, valakire a szavak nagyobb hatással vannak.*
-Haldokoltam a tisztáson, amikor is megjelent Urunk az égen. Rögtön éreztem, hogy őt kell követnem a pusztítás útján. Értelmet adott a lassacskán elmúló életemnek. Szóval semmi különleges. *hallat egy mosolyt a maszk alól.* -Egyszerűen az érzés...
3233. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2017-02-01 18:32:01
Üzenet elküldve: 2017-02-01 18:32:01
ÚJ
![>Myna Foks [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/767_ember-felelf_no.jpg)
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1050
OOC üzenetek: 138
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1050
OOC üzenetek: 138
Játékstílus: Vakmerő
//Visszatérés a barlangba//
*Ahogy megérkeznek és ki-ki a maga útján haladna tovább, akkor Myna megköszöni a fuvart és elköszön a halásztól, minden jót kívánva neki. A hátára csapja a táskáját és elindul haza, legalábbis abba a barlangba, ahol ingyen lakhat. Wram biztos hálás neki, alig várja a háláját, majd ha azt megszerezte, akkor mehet Zaranirt felkeresni információkért, a Vörös uszály hajó felkutatásával kapcsolatban, kíváncsi, hogy Ryrros hol szállt ki és hogy visszatért e ide vagy sem. Szinte biztos benne, hogy amivel elment, azzal a hajóval is jönne vissza.*
*Ahogy megérkeznek és ki-ki a maga útján haladna tovább, akkor Myna megköszöni a fuvart és elköszön a halásztól, minden jót kívánva neki. A hátára csapja a táskáját és elindul haza, legalábbis abba a barlangba, ahol ingyen lakhat. Wram biztos hálás neki, alig várja a háláját, majd ha azt megszerezte, akkor mehet Zaranirt felkeresni információkért, a Vörös uszály hajó felkutatásával kapcsolatban, kíváncsi, hogy Ryrros hol szállt ki és hogy visszatért e ide vagy sem. Szinte biztos benne, hogy amivel elment, azzal a hajóval is jönne vissza.*
3232. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2017-01-27 08:14:24
Üzenet elküldve: 2017-01-27 08:14:24
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 13
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 13
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Az utolsó remény//
*Hosszú volt az út, főleg úgy, hogy nem szereti a tengert, legfejjebb csak nézni. Nem mintha olyan sok tapasztalata lenne a hajózás terén, de nem szívesen próbálná ki újra ezt a végtelen, instabil állapotot a semmi közepén.*
~Újra?~
*Ha nem fojtaná magába, most keserű kacajt hallatna. Mostanában megtanulta értékelni a fekete humort, főleg önmagával kapcsolatban.*
- Gyere kincsem! Mindjárt leszállunk.
*Húzza magához utazása egyetlen okát. A kislányt láthatólag nem viselte meg annyira a hajóút, mint őt.*
- Így ni.
*Ráadja a meleg utazóköpenyt, amit még Tiolban vett neki*
- Most jól figyelj rám. Figyelsz?
*Nagyon jól tudja, hogy a lánya nem akar odafigyelni rá. Egészen mostanig néma hallgatásba burkolózott, csak az egyik matróz tudta megkacagtatni, de amikor meglátta Míriennt, azonnal elnémult. Nagyon fáj ez neki, hiszen ki tudja mennyi időt tölthetnek még együtt... Alig bírja lenyelni a gombócot a torkában, de nem teheti meg, hogy most elhagyja magát.*
- Ugye tudod, hogy nagyon szeretlek?
*Reménykedik, hátha kap valami választ. Bármit, de a kékesen csillogó szemek kerülik a pillantását.
Olyan tehetetlennek érzi magát.*
- Hát jó...
*Ahogy megpróbál feltápázkodni guggoló helyzetéből, belényilal a fájdalom. Arca csak egy villanásnyi időre torzul el, de ekkor lánya hangosan felzokog és a nyakába ugrik.*
- Én is nagyon szeretlek! Nem akarok leszállni, nem akarok, nem... Maradjunk...
~Otthon.~
*Már ő is tudja, hogy nem lehet. Ugyan hova mennének haza? Az egész királyság a feje tetejére állt, az elmúlt pár hatban. A palota pedig senkinek sem biztonságos hely ilyenkor.*
- Nem maradhatunk, de itt jó lesz nekünk. Tudod miért jöttünk ide, igaz?
- Igen... Megkeresni egy jóbarátot...
- Így van kincsem.
*Szeretetteljesen végigsimít a kipirult arcocskán.*
~Mennyi mindenben hasonlít az apjára... Csak valahogy kedvesebbek a vonásai.~
- Hölgyeim, ideje leszállni.
- Máris megyünk. Köszönj el szépen!
- Ha valami segítség kéne, csak jöjjenek ide vissza. Néhány hatig még itt horgonyzunk.
- Köszönöm Edroll! Hálás vagyok a sok segítségért!
- Esetleg ha mégis felkeresné a gyógyítót... Bent lakik a városban. Csak keresse meg az arany szitakötőt. Az a cégére.
- Rendben, köszönöm. Elnézek arra, amint tudok.
*Mosolyogva búcsúznak el, pedig Míriennek esze ágában sincs felkeresni a gyógyítót. Jó maga is ért a különféle gyógyfüvekhez, kenőcsökhöz. Tudja mivel áll szemben.
Kézenfogva hagyják el a Gogoro névre keresztelt vitorlás tatját és érnek ki a kikötő színes világába, ami nem is tűnik olyan színesnek. Inkább olyan, mintha valami felsőbb hatalom vagy egy esemény rányomta volna a bélyegét. Különös hangulat. Nem túl bizalomgerjesztő.
A kislány még egyszer visszainteget. Hószínű tincsei itt-ott már most kiszabadultak a fonásból. Ha találtak valami szálláshelyet, majd megigazítja őket. Neki is ideje lenne pihenni egy keveset.*
*Hosszú volt az út, főleg úgy, hogy nem szereti a tengert, legfejjebb csak nézni. Nem mintha olyan sok tapasztalata lenne a hajózás terén, de nem szívesen próbálná ki újra ezt a végtelen, instabil állapotot a semmi közepén.*
~Újra?~
*Ha nem fojtaná magába, most keserű kacajt hallatna. Mostanában megtanulta értékelni a fekete humort, főleg önmagával kapcsolatban.*
- Gyere kincsem! Mindjárt leszállunk.
*Húzza magához utazása egyetlen okát. A kislányt láthatólag nem viselte meg annyira a hajóút, mint őt.*
- Így ni.
*Ráadja a meleg utazóköpenyt, amit még Tiolban vett neki*
- Most jól figyelj rám. Figyelsz?
*Nagyon jól tudja, hogy a lánya nem akar odafigyelni rá. Egészen mostanig néma hallgatásba burkolózott, csak az egyik matróz tudta megkacagtatni, de amikor meglátta Míriennt, azonnal elnémult. Nagyon fáj ez neki, hiszen ki tudja mennyi időt tölthetnek még együtt... Alig bírja lenyelni a gombócot a torkában, de nem teheti meg, hogy most elhagyja magát.*
- Ugye tudod, hogy nagyon szeretlek?
*Reménykedik, hátha kap valami választ. Bármit, de a kékesen csillogó szemek kerülik a pillantását.
Olyan tehetetlennek érzi magát.*
- Hát jó...
*Ahogy megpróbál feltápázkodni guggoló helyzetéből, belényilal a fájdalom. Arca csak egy villanásnyi időre torzul el, de ekkor lánya hangosan felzokog és a nyakába ugrik.*
- Én is nagyon szeretlek! Nem akarok leszállni, nem akarok, nem... Maradjunk...
~Otthon.~
*Már ő is tudja, hogy nem lehet. Ugyan hova mennének haza? Az egész királyság a feje tetejére állt, az elmúlt pár hatban. A palota pedig senkinek sem biztonságos hely ilyenkor.*
- Nem maradhatunk, de itt jó lesz nekünk. Tudod miért jöttünk ide, igaz?
- Igen... Megkeresni egy jóbarátot...
- Így van kincsem.
*Szeretetteljesen végigsimít a kipirult arcocskán.*
~Mennyi mindenben hasonlít az apjára... Csak valahogy kedvesebbek a vonásai.~
- Hölgyeim, ideje leszállni.
- Máris megyünk. Köszönj el szépen!
- Ha valami segítség kéne, csak jöjjenek ide vissza. Néhány hatig még itt horgonyzunk.
- Köszönöm Edroll! Hálás vagyok a sok segítségért!
- Esetleg ha mégis felkeresné a gyógyítót... Bent lakik a városban. Csak keresse meg az arany szitakötőt. Az a cégére.
- Rendben, köszönöm. Elnézek arra, amint tudok.
*Mosolyogva búcsúznak el, pedig Míriennek esze ágában sincs felkeresni a gyógyítót. Jó maga is ért a különféle gyógyfüvekhez, kenőcsökhöz. Tudja mivel áll szemben.
Kézenfogva hagyják el a Gogoro névre keresztelt vitorlás tatját és érnek ki a kikötő színes világába, ami nem is tűnik olyan színesnek. Inkább olyan, mintha valami felsőbb hatalom vagy egy esemény rányomta volna a bélyegét. Különös hangulat. Nem túl bizalomgerjesztő.
A kislány még egyszer visszainteget. Hószínű tincsei itt-ott már most kiszabadultak a fonásból. Ha találtak valami szálláshelyet, majd megigazítja őket. Neki is ideje lenne pihenni egy keveset.*
3231. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2017-01-27 06:39:51
Üzenet elküldve: 2017-01-27 06:39:51
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 351
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 351
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
// Visszatérés a szirtekre //
* Végre valahára, ismét ismerős a terep. Persze az utóbbi időben alaposan megváltozott, az ork mégis jobban érzi itt magát, mint a városban, vagy a vadonban. Elvégre ez a hely bizonyos értelemben soha nem fog változni. Mindig lesznek itt sötét sarkok, ahol kétes üzletek köttetnek, s ha valaki fel akar szívódni, nos az is itt találja meg a számítását. Az orknak szinte közül sem kell néznie, hogy érezze magán a figyelő tekinteteket, ám mérete, s persze fegyverei elegek ahhoz, hogy maradásra bírják a zsebeseket. Így könnyedén vág át a dokkokon, célirányosan a szirtek felé tartva. Neki már nincs szüksége arra a versikére, hogy visszataláljon. Most már csak azért kell imádkoznia, hogy odabent találjon is valakit, az meg legyen legalább józan. *
* Végre valahára, ismét ismerős a terep. Persze az utóbbi időben alaposan megváltozott, az ork mégis jobban érzi itt magát, mint a városban, vagy a vadonban. Elvégre ez a hely bizonyos értelemben soha nem fog változni. Mindig lesznek itt sötét sarkok, ahol kétes üzletek köttetnek, s ha valaki fel akar szívódni, nos az is itt találja meg a számítását. Az orknak szinte közül sem kell néznie, hogy érezze magán a figyelő tekinteteket, ám mérete, s persze fegyverei elegek ahhoz, hogy maradásra bírják a zsebeseket. Így könnyedén vág át a dokkokon, célirányosan a szirtek felé tartva. Neki már nincs szüksége arra a versikére, hogy visszataláljon. Most már csak azért kell imádkoznia, hogy odabent találjon is valakit, az meg legyen legalább józan. *
3230. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2017-01-18 15:37:46
Üzenet elküldve: 2017-01-18 15:37:46
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 390
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 390
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
//Távozás//
*A vérkert nagy elmecsatáját végül a ráció és az ész a hideg logika és az érdekek nyerik. Megmakacsolva saját ösztöneit eldönti, hogy távozik. Nem akarja feladni a kutatást, hogy vajon a vérkertben mi az amit feltárhatna magában, de az ész nem kockáztat. Olyan sok évet túlélt már a haramiák között és ez a becsontosodott tapasztalat már nem engedi el a kezét. Most nyugalomra vágyik. Egy helyre ahol dolgozhat. Így végleg elhatározza, hogy a kikötőt és így ezen részét az életének a háta mögé utasítja. Ahogy a dokkok közé ér már rá is fordul arra az útra, amely az erdő felé vezeti. Rég mozdult már ki ilyen messzire és nem tudja mi is várhat rá, de terve van, hiszen tanult félvér, aki tudja merre tart. Először is meglátogatná Artheniort, ahol még soha nem járt. Mindig is nyugaton élt és amikor hajóval megérkezett a kikötőbe, se aranya se akarata nem volt, hogy északnak menjen. Viszont most van és ezért elindul.*
*A vérkert nagy elmecsatáját végül a ráció és az ész a hideg logika és az érdekek nyerik. Megmakacsolva saját ösztöneit eldönti, hogy távozik. Nem akarja feladni a kutatást, hogy vajon a vérkertben mi az amit feltárhatna magában, de az ész nem kockáztat. Olyan sok évet túlélt már a haramiák között és ez a becsontosodott tapasztalat már nem engedi el a kezét. Most nyugalomra vágyik. Egy helyre ahol dolgozhat. Így végleg elhatározza, hogy a kikötőt és így ezen részét az életének a háta mögé utasítja. Ahogy a dokkok közé ér már rá is fordul arra az útra, amely az erdő felé vezeti. Rég mozdult már ki ilyen messzire és nem tudja mi is várhat rá, de terve van, hiszen tanult félvér, aki tudja merre tart. Először is meglátogatná Artheniort, ahol még soha nem járt. Mindig is nyugaton élt és amikor hajóval megérkezett a kikötőbe, se aranya se akarata nem volt, hogy északnak menjen. Viszont most van és ezért elindul.*
3229. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2017-01-12 15:30:41
Üzenet elküldve: 2017-01-12 15:30:41
ÚJ
![>Adakver Erethlion [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/241_elf-felelf_ferfi.jpg)
Rang: Játékos
IC üzenetek: 132
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 132
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Halszagú közjáték//
//Este//
~Sóher bagázs.~ *Gondolja magában, mikor összeszedi a náluk lévő hatvan aranyat.* ~Vagy csak borzalmas rablók.~ *Egyik állításában sem kételkedik. Három hullát hagyott maga után, és miért? Egy jobb vacsora áráért, egy tőrért, egy vacak gömbbért, amit talán amulettként hordott magánál a fickó, és egy levélért ami talán egy nap majd lebuktatja és beverik érte a fejét.*
~Jó anyag?~ *Ismétli magában.* ~Meg az anyád csipketerítőjét. Ha valaki csak így hagyja magát megfolytatni egy sötét sikátorban az egyáltalán nem jó anyag.~ *Teszi gyorsan hozzá. Mindegy, a kinevezést megtartja ugyanis magát kifejezetten jó anyagnak képzeli, és erre minden oka megvan. A két böszme leverte a "jó anyagot" ő leverte a két böszmét, és még csak el sem fáradt.
Övébe tűzi a zsákmányolt tőrt, pont díszes kardja mellé, a fojtózsinórt ruhái közé helyezi, még egyszer ellenőrzi megvan e az íja és a tegez, aztán tényleg megy tovább dolgára, elsőként a világító torony felé, mert az olyan szép és fényes. Ki tudja talán útközben talál még néhány aranyat, aranyhordozókkal együtt. De még jobban örülne valakinek akit tényleg nem ejtettek a fejére és akivel valóban tudna társulni. Ebből a szempontból kissé magasak az elvárásai.*
//Este//
~Sóher bagázs.~ *Gondolja magában, mikor összeszedi a náluk lévő hatvan aranyat.* ~Vagy csak borzalmas rablók.~ *Egyik állításában sem kételkedik. Három hullát hagyott maga után, és miért? Egy jobb vacsora áráért, egy tőrért, egy vacak gömbbért, amit talán amulettként hordott magánál a fickó, és egy levélért ami talán egy nap majd lebuktatja és beverik érte a fejét.*
~Jó anyag?~ *Ismétli magában.* ~Meg az anyád csipketerítőjét. Ha valaki csak így hagyja magát megfolytatni egy sötét sikátorban az egyáltalán nem jó anyag.~ *Teszi gyorsan hozzá. Mindegy, a kinevezést megtartja ugyanis magát kifejezetten jó anyagnak képzeli, és erre minden oka megvan. A két böszme leverte a "jó anyagot" ő leverte a két böszmét, és még csak el sem fáradt.
Övébe tűzi a zsákmányolt tőrt, pont díszes kardja mellé, a fojtózsinórt ruhái közé helyezi, még egyszer ellenőrzi megvan e az íja és a tegez, aztán tényleg megy tovább dolgára, elsőként a világító torony felé, mert az olyan szép és fényes. Ki tudja talán útközben talál még néhány aranyat, aranyhordozókkal együtt. De még jobban örülne valakinek akit tényleg nem ejtettek a fejére és akivel valóban tudna társulni. Ebből a szempontból kissé magasak az elvárásai.*
3228. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2017-01-12 14:45:38
Üzenet elküldve: 2017-01-12 14:45:38
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 404
OOC üzenetek: 46
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 404
OOC üzenetek: 46
Játékstílus: Szelíd
//Halszagú közjáték//
//Este//
//Rossz keresés//
*A döfés remekül sikerül, a menekülő tolvaj a fájdalomtól összerándul, majd a saját lábában elbotolva elesik. Még rángatózik és jajgat kicsit, amíg Adakver átkutatja a zsebeit, ruhájának zugait értékes holmik után kutatva, aztán az egyre csendesedő áldozatát otthagyva a másik két hullát is alaposan kizsebeli. Zsákmánya összesen 60 arany, amelyet Adakver Erethlion el is tesz.
Az elfnek lehet egy olyan kellemetlen érzése, hogy nem minden rejtett zsebet talált meg, de akárhogy tapogatja a ruhákat, varrásokat, nem talál olyasmit, ami miatt akár késsel érdemes lenne nekiesni az anyagnak. A megfojtott férfi ingéből még előkerül egy darab papírt, amin ez áll.
"Vedd fel, a fiú jó anyag!"
Alatta olvashatatlan aláírás.
Sejthető, hogy ez valamiféle ajánló levél lehetett, de a tulajdonos halálával a részletek már sosem fognak kiderülni. Így tehát nincs más hátra, mint elhagyni a helyszínt, mielőtt felbukkan valaki és esetleg számonkéri az elfen a történteket.*
//Este//
//Rossz keresés//
*A döfés remekül sikerül, a menekülő tolvaj a fájdalomtól összerándul, majd a saját lábában elbotolva elesik. Még rángatózik és jajgat kicsit, amíg Adakver átkutatja a zsebeit, ruhájának zugait értékes holmik után kutatva, aztán az egyre csendesedő áldozatát otthagyva a másik két hullát is alaposan kizsebeli. Zsákmánya összesen 60 arany, amelyet Adakver Erethlion el is tesz.
Az elfnek lehet egy olyan kellemetlen érzése, hogy nem minden rejtett zsebet talált meg, de akárhogy tapogatja a ruhákat, varrásokat, nem talál olyasmit, ami miatt akár késsel érdemes lenne nekiesni az anyagnak. A megfojtott férfi ingéből még előkerül egy darab papírt, amin ez áll."Vedd fel, a fiú jó anyag!"
Alatta olvashatatlan aláírás.
Sejthető, hogy ez valamiféle ajánló levél lehetett, de a tulajdonos halálával a részletek már sosem fognak kiderülni. Így tehát nincs más hátra, mint elhagyni a helyszínt, mielőtt felbukkan valaki és esetleg számonkéri az elfen a történteket.*
3227. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2017-01-11 17:08:49
Üzenet elküldve: 2017-01-11 17:08:49
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 132
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 132
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Halszagú közjáték//
//Este//
*Az első tolvaj ingéből egy kis izé kerül elő, amit egyelőre semmire nem tud használni, de talán majd valahol, valamikor valaki megmondja mi lehetett az, vagy szimplán csak ki kell találnia róla egy jó történetet és akkor eladhatja mint bármi más kacatot.
A második tolvaj menekülni próbál, de nem sok sikerrel. Az elf hamar utoléri, és megpróbálja nemes egyszerűséggel hátba döfni a férfit. Elszórakozhatna vele, de ez megint egy olyan dolog ami súlyosan ellenkezik a józan ész szabályaival. A két barom is ezen bukott meg, sötétedés után barátok nélkül, idegen terepen, ne szórakozz az áldozattal mert valaki még meghallja és levág téged a francba.
Ha a hátba döfés, illetve a kivégzés sikeres akkor gyorsan átkutatja a három holttestet, pénzt szeretne, esetleg fegyvert, ékszert. Lehet a párosnál már ott van egypár balhé aranya, de az is lehet csak adósságcédulákat talál náluk. Összességében egy jobb csizmának, kabátnak is örülne, nem érnek sokat de legalább el lehet sózni egy fél pohárnyi sör áráért. Ha véres akkor nehezebben, és szíve szerint nagy tömegeket sem cipelne magával, néha a saját fegyverzete is húzza az oldalát.
Ha mindent számba vett és elpakolt, dolga végeztével továbbindul megkeresni a jó öreg rumos rókalyukat, a késő esti vérontás után jól fog neki esni némi pia, és talán egy hetyke kikötői leány. A hullákat nem rejti el, és nem is szedi szét az arcukat, nem akar maga után jelet hagyni, és nem érdekli túlzottan az utcák és sötét raktárak tisztasága. Azt azonban megjegyzi magának, hogy jobb lesz ezen a helyen vigyáznia, mert a mostani esethez hasonlóan őt is bármikor bárki elpusztíthatja.*
//Este//
*Az első tolvaj ingéből egy kis izé kerül elő, amit egyelőre semmire nem tud használni, de talán majd valahol, valamikor valaki megmondja mi lehetett az, vagy szimplán csak ki kell találnia róla egy jó történetet és akkor eladhatja mint bármi más kacatot.
A második tolvaj menekülni próbál, de nem sok sikerrel. Az elf hamar utoléri, és megpróbálja nemes egyszerűséggel hátba döfni a férfit. Elszórakozhatna vele, de ez megint egy olyan dolog ami súlyosan ellenkezik a józan ész szabályaival. A két barom is ezen bukott meg, sötétedés után barátok nélkül, idegen terepen, ne szórakozz az áldozattal mert valaki még meghallja és levág téged a francba.
Ha a hátba döfés, illetve a kivégzés sikeres akkor gyorsan átkutatja a három holttestet, pénzt szeretne, esetleg fegyvert, ékszert. Lehet a párosnál már ott van egypár balhé aranya, de az is lehet csak adósságcédulákat talál náluk. Összességében egy jobb csizmának, kabátnak is örülne, nem érnek sokat de legalább el lehet sózni egy fél pohárnyi sör áráért. Ha véres akkor nehezebben, és szíve szerint nagy tömegeket sem cipelne magával, néha a saját fegyverzete is húzza az oldalát.
Ha mindent számba vett és elpakolt, dolga végeztével továbbindul megkeresni a jó öreg rumos rókalyukat, a késő esti vérontás után jól fog neki esni némi pia, és talán egy hetyke kikötői leány. A hullákat nem rejti el, és nem is szedi szét az arcukat, nem akar maga után jelet hagyni, és nem érdekli túlzottan az utcák és sötét raktárak tisztasága. Azt azonban megjegyzi magának, hogy jobb lesz ezen a helyen vigyáznia, mert a mostani esethez hasonlóan őt is bármikor bárki elpusztíthatja.*
3226. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2017-01-11 16:38:43
Üzenet elküldve: 2017-01-11 16:38:43
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 404
OOC üzenetek: 46
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 404
OOC üzenetek: 46
Játékstílus: Szelíd
//Halszagú közjáték//
//Este//
//Üldözés sikeres//
*Az ing alá nyúlva az elf keze valami kemény, golyószerű tárgyat tapint. Amint előveszi, láthatja is, hogy valóban az, egy sötétszürke fém golyó, ami valószínűleg nem tömör, mivel súlyra kifejezetten könnyűnek tűnik a külső anyaghoz képest. Máskülönben csak egy pöcök szakítja meg a simaságát, ami tulajdonképpen a gömb felületéhez csatlakozó, ujjnyi szelés, 2-3 centi hosszú fémlap, a közepén jókora lyukkal, amibe ujja ugyan nem férne bele, de bele tudja akasztani. A kis izé rendeltetésére, céljára, hasznára semmi sem utal.
Adakver neki indul, hogy a másik férfival is elbánjon. Közelebb érve az is embernek bizonyul, méghozzá egy olyan embernek, aki nem kíván közelebbről megismerkedni az elffel. Amit eddig begyűjtött áldozatától, azt a zsebeibe tömi és nekilódul, hogy egy sprinttel szabaduljon meg üldözőjétől. Ehhez azonban nem bizonyul elég gyorsnak, Adakver máris utoléri és azt tehet vele, amit jónak lát.*
//Este//
//Üldözés sikeres//
*Az ing alá nyúlva az elf keze valami kemény, golyószerű tárgyat tapint. Amint előveszi, láthatja is, hogy valóban az, egy sötétszürke fém golyó, ami valószínűleg nem tömör, mivel súlyra kifejezetten könnyűnek tűnik a külső anyaghoz képest. Máskülönben csak egy pöcök szakítja meg a simaságát, ami tulajdonképpen a gömb felületéhez csatlakozó, ujjnyi szelés, 2-3 centi hosszú fémlap, a közepén jókora lyukkal, amibe ujja ugyan nem férne bele, de bele tudja akasztani. A kis izé rendeltetésére, céljára, hasznára semmi sem utal.
Adakver neki indul, hogy a másik férfival is elbánjon. Közelebb érve az is embernek bizonyul, méghozzá egy olyan embernek, aki nem kíván közelebbről megismerkedni az elffel. Amit eddig begyűjtött áldozatától, azt a zsebeibe tömi és nekilódul, hogy egy sprinttel szabaduljon meg üldözőjétől. Ehhez azonban nem bizonyul elég gyorsnak, Adakver máris utoléri és azt tehet vele, amit jónak lát.*
3225. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2017-01-10 11:30:27
Üzenet elküldve: 2017-01-10 11:30:27
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 132
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 132
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Halszagú közjáték//
//Este//
*A játék hamarosan a végéhez ér. Az egyik tolvaj meghalt a másik meg zavartalanul próbál elsunnyogni a maga kis zsebelésével. Nem őt nem engedheti el, már csak az kéne, hogy a fickó szóljon a barátainak, már ha vannak barátai, mert valószínűleg nincsenek, de ha mégis volnának akkor sem szeretne holnap hajnalban egy képébe tolt számszeríj látványára, és egy oldalát finoman simogató tengerészcsizma érintésére ébredni. Egyszerűen ennél még ő is jobb ellátáshoz szokott. Így a saját áldozatát még nem zsebeli ki, azt azonban megnézi mi is volt az amit a tolvaj annyira keresett inge gyűrődései között. Talán valami hasznos amit még felhasználhat a másik tolvaj elintézéséhez. Mindent elvenni túl sok időt igényelne de egyetlen mozdulat, még nem ad lehetőséget a fojtogatónak, hogy lelépjen.
Ezután elindul a másik bandita felé. Érzi, hogy az fél tőle, vagy legalábbis jó érzékkel tart a kardjától, és ennek örül. Mindig előnyös, ha az áldozat vonakodik a harctól. Egyedül attól tart, hogy a férfinél számszeríj, vagy valami más gonosz eszköz van. Az, hogy nem látott ilyesmit, még nem jelenti azt, hogy nincs. Mondjuk ha lett volna, talán azzal lőnek vissza, a helyett, hogy a páros egyike tőrével egyszerűen nekiugrik.*
-Állj, pénzt vagy életet. *Szól oda, nem túl fenyegetően. Futni a másik nem tud, az elf fajából adódóan gyorsabb nála, legalábbis gyorsabb az átlagnál. Lehet megbánja még ezt a mohóságát, de sosem szerette az elvarratlan szálakat, és egy életben hagyott rabló épp egy elvarratlan szál lenne. Ahogy osztozkodni sem szeret semmin.
Ha a másik nem pakol ki neki akkor rátámad, ezúttal már két fegyvert használva. Vagy épp használja azt amit a másik bandita az inge alatt rejtegetett, már ha az hasznos az adott szituációban.*
//Este//
*A játék hamarosan a végéhez ér. Az egyik tolvaj meghalt a másik meg zavartalanul próbál elsunnyogni a maga kis zsebelésével. Nem őt nem engedheti el, már csak az kéne, hogy a fickó szóljon a barátainak, már ha vannak barátai, mert valószínűleg nincsenek, de ha mégis volnának akkor sem szeretne holnap hajnalban egy képébe tolt számszeríj látványára, és egy oldalát finoman simogató tengerészcsizma érintésére ébredni. Egyszerűen ennél még ő is jobb ellátáshoz szokott. Így a saját áldozatát még nem zsebeli ki, azt azonban megnézi mi is volt az amit a tolvaj annyira keresett inge gyűrődései között. Talán valami hasznos amit még felhasználhat a másik tolvaj elintézéséhez. Mindent elvenni túl sok időt igényelne de egyetlen mozdulat, még nem ad lehetőséget a fojtogatónak, hogy lelépjen.
Ezután elindul a másik bandita felé. Érzi, hogy az fél tőle, vagy legalábbis jó érzékkel tart a kardjától, és ennek örül. Mindig előnyös, ha az áldozat vonakodik a harctól. Egyedül attól tart, hogy a férfinél számszeríj, vagy valami más gonosz eszköz van. Az, hogy nem látott ilyesmit, még nem jelenti azt, hogy nincs. Mondjuk ha lett volna, talán azzal lőnek vissza, a helyett, hogy a páros egyike tőrével egyszerűen nekiugrik.*
-Állj, pénzt vagy életet. *Szól oda, nem túl fenyegetően. Futni a másik nem tud, az elf fajából adódóan gyorsabb nála, legalábbis gyorsabb az átlagnál. Lehet megbánja még ezt a mohóságát, de sosem szerette az elvarratlan szálakat, és egy életben hagyott rabló épp egy elvarratlan szál lenne. Ahogy osztozkodni sem szeret semmin.
Ha a másik nem pakol ki neki akkor rátámad, ezúttal már két fegyvert használva. Vagy épp használja azt amit a másik bandita az inge alatt rejtegetett, már ha az hasznos az adott szituációban.*
3224. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2017-01-10 10:56:23
Üzenet elküldve: 2017-01-10 10:56:23
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 404
OOC üzenetek: 46
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 404
OOC üzenetek: 46
Játékstílus: Szelíd
//Halszagú közjáték//
//Este//
*A megszúrt áldozat igyekszik védekezni, ahogy Adakver lehajol, hogy vérét vegye, vadul próbál odébb kúszni, szemében halálfélelem csillan. Semmi esélye, az elf fürge mozdulattal pecsételi meg a sorsát, matató keze még rámarkol valamire az inge alatt, de aztán ösztönösen a torkához kapja kezeit, próbálva menteni a menthetetlent. Hörgő haláltusája ékes bizonyítéka az utcai késelések örök érvényű és gyakorlatilag egyetlen igazságának, miszerint az marad életben, aki gyorsabban öl.
Pár tucat lépéssel arrébb a fojtogatottból is kiszáll a lélek, végleg elernyed. Gyilkosa gyorsan a földre ereszti és pillantását Adakveren tartva gyakorlott mozdulatokkal fog a kizsebeléséhez. Úgy tűnik, nincs támadó szándéka, az előbbi pengeváltás szemtanújaként nem kívánja próbára tenni az elf harci jártasságát, elveszi, amit tud, aztán lelép. Adakver tehát végig is nézheti, ahogy dolga végeztével távozik, beérve a lábánál kimúló bandita kínálta zsákmánnyal, vagy megpróbálhatja megakadályozni, hogy a fojtogató gyilkos kifossza áldozatát, esetleg még meg is támadhatja, hátha nála is van valami, ami az elfnél jobb helyen lenne.*
//Este//
*A megszúrt áldozat igyekszik védekezni, ahogy Adakver lehajol, hogy vérét vegye, vadul próbál odébb kúszni, szemében halálfélelem csillan. Semmi esélye, az elf fürge mozdulattal pecsételi meg a sorsát, matató keze még rámarkol valamire az inge alatt, de aztán ösztönösen a torkához kapja kezeit, próbálva menteni a menthetetlent. Hörgő haláltusája ékes bizonyítéka az utcai késelések örök érvényű és gyakorlatilag egyetlen igazságának, miszerint az marad életben, aki gyorsabban öl.
Pár tucat lépéssel arrébb a fojtogatottból is kiszáll a lélek, végleg elernyed. Gyilkosa gyorsan a földre ereszti és pillantását Adakveren tartva gyakorlott mozdulatokkal fog a kizsebeléséhez. Úgy tűnik, nincs támadó szándéka, az előbbi pengeváltás szemtanújaként nem kívánja próbára tenni az elf harci jártasságát, elveszi, amit tud, aztán lelép. Adakver tehát végig is nézheti, ahogy dolga végeztével távozik, beérve a lábánál kimúló bandita kínálta zsákmánnyal, vagy megpróbálhatja megakadályozni, hogy a fojtogató gyilkos kifossza áldozatát, esetleg még meg is támadhatja, hátha nála is van valami, ami az elfnél jobb helyen lenne.*
3223. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2017-01-09 22:22:24
Üzenet elküldve: 2017-01-09 22:22:24
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 132
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 132
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Halszagú közjáték//
//Este//
*A terv sikerül a rabló egyenesen belerohan a kardjába és annak rendje és módja szerint felnyársalódik. A pengék mindig is gonosz eszközök voltak, ronda és fájdalmas sebeket ejtettek az áldozaton, és bár a rabló mostanra már halott annyi erő még talán akad benne, hogy arrébb másszon, és akkor valószínűleg más kaparintja meg azt a pénzt ami nála van. Ezt ugye nem hagyhatja, és ösztönszerűen rühelli az elvarratlan szálakat, akinek meg kell halnia az haljon meg. Így amint a sikeres döfés után egy pillanatnyi lélekjelenléthez jut máris rántja ki a kardot a szerencsétlenből, nem nem várja meg amíg az komótosan lecsúszik róla és agonizálni kezd a sarokban. Nem pillant fel a másik alakra aki egyelőre még távolabb van és nem jelent rá közvetlen veszélyt, hanem azonnali hatállyal elmetszi a rohadt késes csirkefogó torkát, már ha abba nem szorult mégis némi harcolhatnék.
Ha ez sikeres volt akkor felkapja a fickó kését. Talán még jó szolgálatot tehet. Sok nagy vívó harcolt ezzel a stílussal, egy kard a jobb kézben, és egy aljas rövid penge a balban. Másodjára már nem fogja tudni előadni az árnytánc műveletét, egy trükköt nem lőhet el két éjszaka, így kénytelen most ehhez a másik trükkhöz folyamodni.
Ha a másik figura ekkorra már megfojtotta az áldozatot, akinek az életéért egyébként annyira sem aggódik mint az utcán heverő ürülékért, akkor védekezően emeli fel fegyvereit. Ha nem... Akkor hadd végezzen, addig legalább kifújhatja magát, és kipihenheti az átokverte rablóvezér öngyilkossága miatti szörnyű megrázkódtatásokat, mibe feltehetőleg, még legalább két másodpercig bele fog remegni a kis lelke.
Egyébként vigyorogva nézi a műsort, a nagyfiú jó fáradt lehet a fojtogatás végére, hisz nem lehetett könnyű féken tartani az áldozatot. Egyébként jó lett volna egy társ még a harc kezdetén aki segít szétrúgni ezt a két embernek álcázott segget, de a végén valószínűleg őt is meg kellett volna ölnie. Nem beszél, azzal is csak fogyna az energiája.
Ha a másik támadó végzett az áldozatával, lassan kardját előre tartva kezd közeledni feléje, azon gondolkodva melyik irányból tudná elkapni, egy gyors támadással ezt az alakot.*
//Este//
*A terv sikerül a rabló egyenesen belerohan a kardjába és annak rendje és módja szerint felnyársalódik. A pengék mindig is gonosz eszközök voltak, ronda és fájdalmas sebeket ejtettek az áldozaton, és bár a rabló mostanra már halott annyi erő még talán akad benne, hogy arrébb másszon, és akkor valószínűleg más kaparintja meg azt a pénzt ami nála van. Ezt ugye nem hagyhatja, és ösztönszerűen rühelli az elvarratlan szálakat, akinek meg kell halnia az haljon meg. Így amint a sikeres döfés után egy pillanatnyi lélekjelenléthez jut máris rántja ki a kardot a szerencsétlenből, nem nem várja meg amíg az komótosan lecsúszik róla és agonizálni kezd a sarokban. Nem pillant fel a másik alakra aki egyelőre még távolabb van és nem jelent rá közvetlen veszélyt, hanem azonnali hatállyal elmetszi a rohadt késes csirkefogó torkát, már ha abba nem szorult mégis némi harcolhatnék.
Ha ez sikeres volt akkor felkapja a fickó kését. Talán még jó szolgálatot tehet. Sok nagy vívó harcolt ezzel a stílussal, egy kard a jobb kézben, és egy aljas rövid penge a balban. Másodjára már nem fogja tudni előadni az árnytánc műveletét, egy trükköt nem lőhet el két éjszaka, így kénytelen most ehhez a másik trükkhöz folyamodni.
Ha a másik figura ekkorra már megfojtotta az áldozatot, akinek az életéért egyébként annyira sem aggódik mint az utcán heverő ürülékért, akkor védekezően emeli fel fegyvereit. Ha nem... Akkor hadd végezzen, addig legalább kifújhatja magát, és kipihenheti az átokverte rablóvezér öngyilkossága miatti szörnyű megrázkódtatásokat, mibe feltehetőleg, még legalább két másodpercig bele fog remegni a kis lelke.
Egyébként vigyorogva nézi a műsort, a nagyfiú jó fáradt lehet a fojtogatás végére, hisz nem lehetett könnyű féken tartani az áldozatot. Egyébként jó lett volna egy társ még a harc kezdetén aki segít szétrúgni ezt a két embernek álcázott segget, de a végén valószínűleg őt is meg kellett volna ölnie. Nem beszél, azzal is csak fogyna az energiája.
Ha a másik támadó végzett az áldozatával, lassan kardját előre tartva kezd közeledni feléje, azon gondolkodva melyik irányból tudná elkapni, egy gyors támadással ezt az alakot.*
3222. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2017-01-09 18:53:48
Üzenet elküldve: 2017-01-09 18:53:48
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 404
OOC üzenetek: 46
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 404
OOC üzenetek: 46
Játékstílus: Szelíd
//Halszagú közjáték//
//Este//
*Adakver koncentrációja, árnyszerűen gyors reflexei soknak bizonyulnak a rabló számára. Egy pillanatig úgy tűnik, a két férfi kölcsönösen felnyársalja egymást, de az utolsó pillanatban az elf villámgyorsan oldalra mozdul, amire a másik képtelen reagálni. Az ugrás irányán, érkezése sebességén nem tud változtatni, saját testsúlya hozzáadódik az döfés erejéhez, így a penge markolatig szalad a hasába. Apró, csodálkozó hördülést hallat, majd oldalra dőlve a földre rogy és lecsúszik a földre, szabaddá, egyszersmind vérmocskossá téve a kardpengét. A sebe súlyos és a férfi harcképtelennek tűnik, de még eszméleténél van, még menekülni próbál. Fél kezét a gyomorsebre szorítja, másik kezével inge egyik gyűrődésében kezd matatni. Adakver felpillantva láthatja, hogy a haramia cimborája éppen befejezi eredeti áldozatuk megfojtását, tőle egyelőre nem kell tartania, viszont ha nem rohan rá azonnal, megöli a harmadik ismeretlent. Ha viszont itt hagyja ezt, aki a lábánál hever, ki tudja, nem vonszolja-e el magát, mire visszatérne, hogy annak rendje és módja szerint kifossza? Nyíllal nem tud próbálkozni, a fojtogató vigyáz rá, hogy a fojtogatott férfi teste fedezze a lövések elől.*
//Este//
*Adakver koncentrációja, árnyszerűen gyors reflexei soknak bizonyulnak a rabló számára. Egy pillanatig úgy tűnik, a két férfi kölcsönösen felnyársalja egymást, de az utolsó pillanatban az elf villámgyorsan oldalra mozdul, amire a másik képtelen reagálni. Az ugrás irányán, érkezése sebességén nem tud változtatni, saját testsúlya hozzáadódik az döfés erejéhez, így a penge markolatig szalad a hasába. Apró, csodálkozó hördülést hallat, majd oldalra dőlve a földre rogy és lecsúszik a földre, szabaddá, egyszersmind vérmocskossá téve a kardpengét. A sebe súlyos és a férfi harcképtelennek tűnik, de még eszméleténél van, még menekülni próbál. Fél kezét a gyomorsebre szorítja, másik kezével inge egyik gyűrődésében kezd matatni. Adakver felpillantva láthatja, hogy a haramia cimborája éppen befejezi eredeti áldozatuk megfojtását, tőle egyelőre nem kell tartania, viszont ha nem rohan rá azonnal, megöli a harmadik ismeretlent. Ha viszont itt hagyja ezt, aki a lábánál hever, ki tudja, nem vonszolja-e el magát, mire visszatérne, hogy annak rendje és módja szerint kifossza? Nyíllal nem tud próbálkozni, a fojtogató vigyáz rá, hogy a fojtogatott férfi teste fedezze a lövések elől.*
3221. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2017-01-09 08:07:18
Üzenet elküldve: 2017-01-09 08:07:18
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 310
OOC üzenetek: 31
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 310
OOC üzenetek: 31
Játékstílus: Vakmerő
* Utolsó pihenőjekor elhatározta, hogy többet nem áll meg. A fák lombjai közt már amúgy is felrémlettek a magasabb épületek sziluettjei, eltévedni nem is tudna igazán. Célja elsősorban a Kikötő, s ot találni valakit, aki megmutatja az utat a Mágustorony felé, de mindenek előtt; megeteti. Vagy az is bőven jó, ha kiszolgálja, így a célpont nem más, mint egy fogadó, ahol találkozhat egy kedves, aranyos bácsival vagy nénivel... Főleg most, hogy a Kikötőben többnyire csak a rosszarcú bagázs maradt. Na de tündérünk erről nem tud. *
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5256-5275