Kikötő - Dokkok és kikötő
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
| Tenger és szigetek (új) Kikötői erdőség (új) Csatornarendszer (új) | Dokkok és kikötő | Lakónegyed (új) Vámház (új) Világítótorony (új) |  |
3060. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2016-10-04 20:51:35
Üzenet elküldve: 2016-10-04 20:51:35
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 586
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 586
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
//Sa'argathot Diadala - Mentőakció//
*Úgy tűnik nincs ellenvetés, tehát folytatják az utat céljuk felé. Zia eleinte a korábbihoz hasonló, nyaktörő iramot diktál. A félvér kicsit örül is a korábbi pihenőnek. amennyiben túlélik az elkövetkező kalandot, - aminek a vörössel kapcsolatos korábbi tapasztalatai alapján nincs túl nagy esélye- akkor sietősen kell majd távozniuk a helyszínről, tehát szükségük lesz az ép és egészséges lovakra. Pláne, ha sikeresen kimentik a hadnagykisasszony vőlegényét és a melák mélységi matrónáját is, ami ugyebár pluszt terhet fog jelenteni a hátasoknak.
A folyóhoz érve aztán lassítanak és sokkal óvatosabban haladnak tovább. A hely a kiürítésnek köszönhetően siralmas látványt nyújt. annyira, hogy Cotysnak eszébe jutnak a tarisznyájában lapuló gömbölyded palackok. De nem nyúl értük, nincs itt az ideje a piálásnak. Pedig az égen ismételten lejátszódó történéseket látva az őrmesternek mégis csak nagy kedve lenne berúgni, de alaposan.*
~Már megint mi ez? Hát sosem lesz már vége?~
*Leveses tányérnyira tágult pupillákkal bámulja a jelenést, mikor arra eszmél, hogy felettese a nevén szólítja és kezével is felé nyúlkál anélkül, hogy rá pillantana.*
-Ki? Tessék. Mi a fene ez?
*Motyogja egyre nagyobb döbbenettel.*
*Úgy tűnik nincs ellenvetés, tehát folytatják az utat céljuk felé. Zia eleinte a korábbihoz hasonló, nyaktörő iramot diktál. A félvér kicsit örül is a korábbi pihenőnek. amennyiben túlélik az elkövetkező kalandot, - aminek a vörössel kapcsolatos korábbi tapasztalatai alapján nincs túl nagy esélye- akkor sietősen kell majd távozniuk a helyszínről, tehát szükségük lesz az ép és egészséges lovakra. Pláne, ha sikeresen kimentik a hadnagykisasszony vőlegényét és a melák mélységi matrónáját is, ami ugyebár pluszt terhet fog jelenteni a hátasoknak.
A folyóhoz érve aztán lassítanak és sokkal óvatosabban haladnak tovább. A hely a kiürítésnek köszönhetően siralmas látványt nyújt. annyira, hogy Cotysnak eszébe jutnak a tarisznyájában lapuló gömbölyded palackok. De nem nyúl értük, nincs itt az ideje a piálásnak. Pedig az égen ismételten lejátszódó történéseket látva az őrmesternek mégis csak nagy kedve lenne berúgni, de alaposan.*
~Már megint mi ez? Hát sosem lesz már vége?~
*Leveses tányérnyira tágult pupillákkal bámulja a jelenést, mikor arra eszmél, hogy felettese a nevén szólítja és kezével is felé nyúlkál anélkül, hogy rá pillantana.*
-Ki? Tessék. Mi a fene ez?
*Motyogja egyre nagyobb döbbenettel.*
3059. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2016-10-04 19:11:57
Üzenet elküldve: 2016-10-04 19:11:57
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1240
OOC üzenetek: 210
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1240
OOC üzenetek: 210
Játékstílus: Vakmerő
//Sa'argathot Diadala - Mentőakció//
*A spéci fegyverek hát kiosztásra kerültek, véleménye szerint terve egyszerű, nagyszerű, és hatásos. Persze ő maga sosem számol mások kusza érzelmi reakcióival. Teszem azt, mint hogy őt ott nem kedvelnék, így Aldas ötletén kissé elmereng, majd határozottan bólint rá.*
-Legyen.
*Vonja meg vállát is a végén. Felőle aztán mehet így is, a lényeg, hogy sikerrel járjanak. Sötételftől a replikát hangosan felröhögve nyugtázza. Nem kell városőrnek lenni ahhoz, hogy Zia szimpátiáját elnyerjék, az efféle visszavágások is épp elegendőek.*
-Nyeregbe!
*Adja ki az utasítást, leginkább önmagának, majd szófogadóan követi saját parancsát, hogy hasonló iramban, mint miként érkeztek hagyják el az ösvényt, és térjenek a Dokkok felé vezető útra.
A folyót elérve azonban már jobb lassítani, figyelmesebbnek lenni, csendesebben haladni. Nem mintha az egész táj, a maga kiüresített kopárságában nem lenne elég néma. Halott. Leginkább ilyennek tűnik emberek, járókelők, utazók, dolgaik után siető élők nélkül. Halott, a kifejezés régi értelmében, mikor a halál még a megszűnést, a síri csendet, a Semmit jelentette, nem pedig egy új lehetőséget a harcokra.
Közben színeváltozás az égen, az események odafenn, már lassan követhetetlen kuszaságban zajlanak. Vagyis egy újabb ok a gyorsabb iramra. Aztán egy másik a ledöbbent megtorpanásra.*
-Amos.
*Leheli halkan, miközben immár az ácsorgó Kilences hátáról kémleli ámulattal az eget.*
-Ald?
*Nem is pillant az őrmester felé, csak jobbjával tapogat vakon irányába. Most aztán át kell gondolni itt egy halom csomó mindent. Konkrétan a taktikájukat is.*
*A spéci fegyverek hát kiosztásra kerültek, véleménye szerint terve egyszerű, nagyszerű, és hatásos. Persze ő maga sosem számol mások kusza érzelmi reakcióival. Teszem azt, mint hogy őt ott nem kedvelnék, így Aldas ötletén kissé elmereng, majd határozottan bólint rá.*
-Legyen.
*Vonja meg vállát is a végén. Felőle aztán mehet így is, a lényeg, hogy sikerrel járjanak. Sötételftől a replikát hangosan felröhögve nyugtázza. Nem kell városőrnek lenni ahhoz, hogy Zia szimpátiáját elnyerjék, az efféle visszavágások is épp elegendőek.*
-Nyeregbe!
*Adja ki az utasítást, leginkább önmagának, majd szófogadóan követi saját parancsát, hogy hasonló iramban, mint miként érkeztek hagyják el az ösvényt, és térjenek a Dokkok felé vezető útra.
A folyót elérve azonban már jobb lassítani, figyelmesebbnek lenni, csendesebben haladni. Nem mintha az egész táj, a maga kiüresített kopárságában nem lenne elég néma. Halott. Leginkább ilyennek tűnik emberek, járókelők, utazók, dolgaik után siető élők nélkül. Halott, a kifejezés régi értelmében, mikor a halál még a megszűnést, a síri csendet, a Semmit jelentette, nem pedig egy új lehetőséget a harcokra.
Közben színeváltozás az égen, az események odafenn, már lassan követhetetlen kuszaságban zajlanak. Vagyis egy újabb ok a gyorsabb iramra. Aztán egy másik a ledöbbent megtorpanásra.*
-Amos.
*Leheli halkan, miközben immár az ácsorgó Kilences hátáról kémleli ámulattal az eget.*
-Ald?
*Nem is pillant az őrmester felé, csak jobbjával tapogat vakon irányába. Most aztán át kell gondolni itt egy halom csomó mindent. Konkrétan a taktikájukat is.*
3058. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2016-10-01 12:45:14
Üzenet elküldve: 2016-10-01 12:45:14
ÚJ
![>Letrion Wandar [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/144_ember-elf-felelf_ferfi.jpg)
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 204
OOC üzenetek: 153
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 204
OOC üzenetek: 153
Játékstílus: Vakmerő
*Elérkeznek hát a dokkokhoz. Nem rövid az út, de vannak ilyen előnyei annak, ha az ember hátrahagyja a porhüvelyét, mint hogy nem kell lerohadnia a lábának egy kiadósabb táv után. Persze érti ő, hogy milyen ember az, aki nem képes száz kilométert egyhuzamban letepózni pihenés, és bütyökmasszírozás nélkül, és hogy az nem menő, de ez van. Gonoszunk életében sosem volt meg a hajlam, hogy szuperhőssé váljon. Sokkalta jobban áll neki különben is a gonosz oldal. Persze, hátrányok, de... Jóformán most nem is tudják megkarcolni, nemhogy megsebezni. Sebek, amik fájnak, útban vannak, ja, és el is fertőződnek, ha mégis elfelejtik őket.*
3057. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2016-09-25 19:57:29
Üzenet elküldve: 2016-09-25 19:57:29
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 42
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 42
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
*Gorden megérkezett a Dokkokhoz. Végre! Innen már látja az agyatlanok hadát.*
-Valahogy ki kell jutnom ebből a labirintusból! *morog. Mióta kiürítették ezt a területet azóta az alvilág az úr. Veszélyes most erre menni de az elf bízik abban, hogy a kétes személyek, a had láttán, menedékbe húzódtak és nem háborgatják az utazókat. Ez egyfelől jó, egyfelől rossz. A jót már említettem, a rossz az, hogy Gorden még mindig nem próbálhatta ki a mesterétől kapott pálcákat.*
-Majd a harctéren. *mondja magának, bizakodva abban, hogy lesz kit kínoznia.*
-Valahogy ki kell jutnom ebből a labirintusból! *morog. Mióta kiürítették ezt a területet azóta az alvilág az úr. Veszélyes most erre menni de az elf bízik abban, hogy a kétes személyek, a had láttán, menedékbe húzódtak és nem háborgatják az utazókat. Ez egyfelől jó, egyfelől rossz. A jót már említettem, a rossz az, hogy Gorden még mindig nem próbálhatta ki a mesterétől kapott pálcákat.*
-Majd a harctéren. *mondja magának, bizakodva abban, hogy lesz kit kínoznia.*
3056. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2016-09-18 10:46:52
Üzenet elküldve: 2016-09-18 10:46:52
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 1090
OOC üzenetek: 107
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1090
OOC üzenetek: 107
Játékstílus: Megfontolt
//Toronylátogató//
* Figyelmük most már nem lankadhat. Ha igaz amit Ziana mondott akkor itt veszélyben lehetnek. Tekintete minden utcába besikli, bármely mozgolódásra hajlamos a lovak közé csapni remélve, hogy senki sem követi őket.*
- A holdmagia igen erős védő varázslatokat tartalmaz. Annak idején amikor apám jóváhagyását kértem, azért választottam ezt az ágat, hogy megvédhessem a családomat.* kezdi az elején miközben nyíl egyenesen haladnak a Mágustorony felé.*
- Már nem emlékszem pontosan, a te leveled vagy Ryz említette, hogy az előző csatában, belenyultak a harcosok fejébe. Na erre van egy jó kis varázslat. Koncentrálnod kell, hogy fentartsd de közben nyugodtan dobálhatod a bájitalokat.* mondja biztatóan Nestar felé mosolyogva.*
- Sajnos a számomra nem sok segítséget nyújt, mert ha védem a gondolataimat nem tudok varázsolni.* mondja elgondolkozva.*
- Talán ha nagyon irreális valami akkor varázsolom csak magamra. Másik lehetőség, hogy fegyverrel harcoljak védővarázs mellett.
* Figyelmük most már nem lankadhat. Ha igaz amit Ziana mondott akkor itt veszélyben lehetnek. Tekintete minden utcába besikli, bármely mozgolódásra hajlamos a lovak közé csapni remélve, hogy senki sem követi őket.*
- A holdmagia igen erős védő varázslatokat tartalmaz. Annak idején amikor apám jóváhagyását kértem, azért választottam ezt az ágat, hogy megvédhessem a családomat.* kezdi az elején miközben nyíl egyenesen haladnak a Mágustorony felé.*
- Már nem emlékszem pontosan, a te leveled vagy Ryz említette, hogy az előző csatában, belenyultak a harcosok fejébe. Na erre van egy jó kis varázslat. Koncentrálnod kell, hogy fentartsd de közben nyugodtan dobálhatod a bájitalokat.* mondja biztatóan Nestar felé mosolyogva.*
- Sajnos a számomra nem sok segítséget nyújt, mert ha védem a gondolataimat nem tudok varázsolni.* mondja elgondolkozva.*
- Talán ha nagyon irreális valami akkor varázsolom csak magamra. Másik lehetőség, hogy fegyverrel harcoljak védővarázs mellett.
3055. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2016-09-17 20:50:26
Üzenet elküldve: 2016-09-17 20:50:26
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 849
OOC üzenetek: 102
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 849
OOC üzenetek: 102
Játékstílus: Megfontolt
//Toronylátogató//
*Érdeklődve tekint a fontos szóra, mert őt még nem tájékoztatták arról, hogy pontosan micsoda, így természetesnek tűnik, hogy rá is tér.*
-Pontosan mire is gondolt? Mert én nekem kevés információm van a holdmágiák mikéntje felől, ugyanis a Szentély elég messze van és sajnos most már nem is elérhető. Sőt, ha jól látom, akkor elérhető távolságon belül nincs is igazán maradt a Mágustornyon túl mágiatanulási lehetőség és ők is nagyon elzárkóztak attól, hogy a földiekkel is beszéljenek.
*Persze ez egyáltalán nem kéne azt jelentse, hogy a templomban is felfüggesztik az oktatást, hisz az oktatók ott vannak és a könyvtár még mindig megvan a maga békességében, de valószínűleg fontosabbnak tűnt az anomália vizsgálata.*
*Érdeklődve tekint a fontos szóra, mert őt még nem tájékoztatták arról, hogy pontosan micsoda, így természetesnek tűnik, hogy rá is tér.*
-Pontosan mire is gondolt? Mert én nekem kevés információm van a holdmágiák mikéntje felől, ugyanis a Szentély elég messze van és sajnos most már nem is elérhető. Sőt, ha jól látom, akkor elérhető távolságon belül nincs is igazán maradt a Mágustornyon túl mágiatanulási lehetőség és ők is nagyon elzárkóztak attól, hogy a földiekkel is beszéljenek.
*Persze ez egyáltalán nem kéne azt jelentse, hogy a templomban is felfüggesztik az oktatást, hisz az oktatók ott vannak és a könyvtár még mindig megvan a maga békességében, de valószínűleg fontosabbnak tűnt az anomália vizsgálata.*
3054. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2016-09-16 22:14:57
Üzenet elküldve: 2016-09-16 22:14:57
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 404
OOC üzenetek: 46
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 404
OOC üzenetek: 46
Játékstílus: Szelíd
//Sötét kilátások//
*A sebhelyes elmosolyodik a kérdésre.*
-Nem kell keresned, megmutatjuk, merre találod. Még csak messzire sem kell menned. Nekem csak az a lényeg, hogy eltedd láb alól. Utána akár mehetsz is, amerre tetszik, bár a fizetségért még visszajönnék a helyedben.
*Meghallgatják a lány feltételeit is. A korábban annyira kéjsóvár mélységi felröhög és a másik két férfi is hidegen elmosolyodik.*
-Nagyon jól látod, nem vagy abban a helyzetben, hogy feltételeket szabj. Ha elvégzed ezt a munkát és túléled, akkor elkezdhetünk beszélgetni arról, hogy te mit szeretnél. Ha valamelyik feltétel nem teljesül, így vagy úgy végzed kukacok eledeleként. Ez az én drága barátom, Girhilus el fog téged kísérni, mutatja az utat és vigyáz, hogy nehogy el akarj szaladni a felelősséged elől.
*Az udvarias sötételf mosolyogva bólint és jelzésértékűen megigazítja a szablyáját a hüvelyében. A sebhelyes visszaül eredeti helyére, onnan néz Ceiára.*
-Nos, tudni akarsz még valamit, vagy indulsz végre?
*A sebhelyes elmosolyodik a kérdésre.*
-Nem kell keresned, megmutatjuk, merre találod. Még csak messzire sem kell menned. Nekem csak az a lényeg, hogy eltedd láb alól. Utána akár mehetsz is, amerre tetszik, bár a fizetségért még visszajönnék a helyedben.
*Meghallgatják a lány feltételeit is. A korábban annyira kéjsóvár mélységi felröhög és a másik két férfi is hidegen elmosolyodik.*
-Nagyon jól látod, nem vagy abban a helyzetben, hogy feltételeket szabj. Ha elvégzed ezt a munkát és túléled, akkor elkezdhetünk beszélgetni arról, hogy te mit szeretnél. Ha valamelyik feltétel nem teljesül, így vagy úgy végzed kukacok eledeleként. Ez az én drága barátom, Girhilus el fog téged kísérni, mutatja az utat és vigyáz, hogy nehogy el akarj szaladni a felelősséged elől.
*Az udvarias sötételf mosolyogva bólint és jelzésértékűen megigazítja a szablyáját a hüvelyében. A sebhelyes visszaül eredeti helyére, onnan néz Ceiára.*
-Nos, tudni akarsz még valamit, vagy indulsz végre?
3053. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2016-09-14 17:38:25
Üzenet elküldve: 2016-09-14 17:38:25
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 35
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 35
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Sötét kilátások//
*A támadás elől bár kitér a sötételf, nagyjából harminc centi a híja a találatnak. ~Igen, akkor valószínű, hogy ő a legjobbak között van.~ Elismerően bólintanak neki, de nem nagyon érti a szituációt, hiszen megpróbálta megölni, és mosolyt kapott cserébe a célzott áldozattól. ~Hát, tény, hogy vannak beteg emberek.~ Az eddig hitetlen férfi most valahogy más szemmel néz Ceiara. ~De... Megfogadtam, hogy nem vállalok többet. Még ha... Annyira is szeretem csinálni. Szeretem megkeresni a célpontot, és az utasítás szerint eltenni láb alól. Talán, nem is lenne más választásom. Ha nemet mondok, még a végén megtámadnak.
Végül bólint, de még feltesz egy kérdést.*
- Szóval, kikötő? ~Egy ilyen kihalt helyen kéne megkeresnem valakit? Magas és vékony, Korast a neve. Nem éri meg a holnapot. Áhmáá, értem én, hát hogyne.~ *A padlódeszkához lép, egyik kezével megmarkolja a tőrét, másikkal kitámasztja a deszkát, és kihúzva visszateszi a helyére. Indulni kézül, minél előbb megtalálja ezt a Korast, annál hamarabb nekiláthat. ~Nem hiszem el, hogy megszegem az ígéretem. Talán, ha fogom magam, és meglépek... De nem lehet, mert talán kaphatok eligazítást. Talán nem olyan mocskosak ezek a sötételfek, hogy megcsináltassák velem a melót, majd minden infó nélkül hagyják.*
- Ó, az ára. *Kezd bele.* Gondolom úgy érzed, nem vagyok olyan helyzetben, hogy ilyesmiről beszéljek. De keresek valakit. *A férfi szemébe néz, jelezve, amit most mondd, komolyan is gondolja.* Ha kezeskedsz nekem a témában a feladat után, a tőlem telhető legjobb munkát hajtom végre.
A hozzászólás írója (Vérholló Ceia) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.09.14 17:40:01
*A támadás elől bár kitér a sötételf, nagyjából harminc centi a híja a találatnak. ~Igen, akkor valószínű, hogy ő a legjobbak között van.~ Elismerően bólintanak neki, de nem nagyon érti a szituációt, hiszen megpróbálta megölni, és mosolyt kapott cserébe a célzott áldozattól. ~Hát, tény, hogy vannak beteg emberek.~ Az eddig hitetlen férfi most valahogy más szemmel néz Ceiara. ~De... Megfogadtam, hogy nem vállalok többet. Még ha... Annyira is szeretem csinálni. Szeretem megkeresni a célpontot, és az utasítás szerint eltenni láb alól. Talán, nem is lenne más választásom. Ha nemet mondok, még a végén megtámadnak.
Végül bólint, de még feltesz egy kérdést.*
- Szóval, kikötő? ~Egy ilyen kihalt helyen kéne megkeresnem valakit? Magas és vékony, Korast a neve. Nem éri meg a holnapot. Áhmáá, értem én, hát hogyne.~ *A padlódeszkához lép, egyik kezével megmarkolja a tőrét, másikkal kitámasztja a deszkát, és kihúzva visszateszi a helyére. Indulni kézül, minél előbb megtalálja ezt a Korast, annál hamarabb nekiláthat. ~Nem hiszem el, hogy megszegem az ígéretem. Talán, ha fogom magam, és meglépek... De nem lehet, mert talán kaphatok eligazítást. Talán nem olyan mocskosak ezek a sötételfek, hogy megcsináltassák velem a melót, majd minden infó nélkül hagyják.*
- Ó, az ára. *Kezd bele.* Gondolom úgy érzed, nem vagyok olyan helyzetben, hogy ilyesmiről beszéljek. De keresek valakit. *A férfi szemébe néz, jelezve, amit most mondd, komolyan is gondolja.* Ha kezeskedsz nekem a témában a feladat után, a tőlem telhető legjobb munkát hajtom végre.
A hozzászólás írója (Vérholló Ceia) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.09.14 17:40:01
3052. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2016-09-11 19:43:37
Üzenet elküldve: 2016-09-11 19:43:37
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
// Vörös és Fekete //
*Érzi, tudja, hogy a lány még korántsem ismeri annyira, hogy tudja, hogy amit elhatároz magában, azt sokszor gondolkodás nélkül véghez is viszi. Így az ellenkezés, amibe belebotlik Seju arcán, nem tarthatja vissza.*
- Így még inkább vissza kell szereznünk. *Mosolyog a lányra. Eltökélt és szinte teljesen biztos is a sikerében, még akkor is, ha egy arctalan mélységi szülöttet kell keresni a városban, ahol mostanság egyébként is eléggé elszaporodtak. Azt rögtön meg is állapítja, hogy hiába keresné például a nagy kúriába szorultak között a nyomorultat, azok ritkán vetemednek ilyesmire. Ez valami utcai csöves lesz, aki hajlamos csontot lopni. Ha nem Sejuról lenne szó, hanem egy ismeretlenről, kinek lelki világa számára mellékes, talán elismeréssel adózna a módszer mellett, amivel egy lelket lehet kínozni, de most csak feldühíti.*
- H-hogy érted? *Riadtan pislog a lányra, amikor az hátra pillant.* Ilyet nem áll módomban megígérni. De azt igen, hogy egyikünknek sem eshet baja.
*Megszaporítja a lépteit, hogy utolérje őt, mellé lépve, amint kiseper pár tincset a szeméből, beszédbe kezd.*
- Volt egy kardom. Nekem kovácsolták, az én kezembe illet a markolat, az én testsúlyommal volt arányos. Olyan volt, mint a karom. Eggyé váltunk. *Tudatlanul is a mostani kardra siklanak ujjai. Lehet ez erősebb, mágikusabb, mások számára nagyobbra tartott, ő sosem fogja egyenrangúnak tartani Azzal, aminek még nevet adni sem tudott.* Mára a tenger alján rozsdásodik. Elvették és a hullámoknak adták. Olyan volt, mintha a testemből szakították volna ki tőből, szinte még érzem, ahogy sajog a bőröm a hiányától. Őt már nem felhozni, de egy kormosképű kis korcsot örömmel hátsón lendítek, hogy neked ne maradjon ennyire sötét ez az emlék. *A város felé veszi az irányt, a barlangba nem mehetnek, a Kikötő pedig immár nem biztonságos a kapott hírek alapján, s vélhetőleg a tolvajt sem itt fogják meglelni.*
// Vörös és Fekete //
*Érzi, tudja, hogy a lány még korántsem ismeri annyira, hogy tudja, hogy amit elhatároz magában, azt sokszor gondolkodás nélkül véghez is viszi. Így az ellenkezés, amibe belebotlik Seju arcán, nem tarthatja vissza.*
- Így még inkább vissza kell szereznünk. *Mosolyog a lányra. Eltökélt és szinte teljesen biztos is a sikerében, még akkor is, ha egy arctalan mélységi szülöttet kell keresni a városban, ahol mostanság egyébként is eléggé elszaporodtak. Azt rögtön meg is állapítja, hogy hiába keresné például a nagy kúriába szorultak között a nyomorultat, azok ritkán vetemednek ilyesmire. Ez valami utcai csöves lesz, aki hajlamos csontot lopni. Ha nem Sejuról lenne szó, hanem egy ismeretlenről, kinek lelki világa számára mellékes, talán elismeréssel adózna a módszer mellett, amivel egy lelket lehet kínozni, de most csak feldühíti.*
- H-hogy érted? *Riadtan pislog a lányra, amikor az hátra pillant.* Ilyet nem áll módomban megígérni. De azt igen, hogy egyikünknek sem eshet baja.
*Megszaporítja a lépteit, hogy utolérje őt, mellé lépve, amint kiseper pár tincset a szeméből, beszédbe kezd.*
- Volt egy kardom. Nekem kovácsolták, az én kezembe illet a markolat, az én testsúlyommal volt arányos. Olyan volt, mint a karom. Eggyé váltunk. *Tudatlanul is a mostani kardra siklanak ujjai. Lehet ez erősebb, mágikusabb, mások számára nagyobbra tartott, ő sosem fogja egyenrangúnak tartani Azzal, aminek még nevet adni sem tudott.* Mára a tenger alján rozsdásodik. Elvették és a hullámoknak adták. Olyan volt, mintha a testemből szakították volna ki tőből, szinte még érzem, ahogy sajog a bőröm a hiányától. Őt már nem felhozni, de egy kormosképű kis korcsot örömmel hátsón lendítek, hogy neked ne maradjon ennyire sötét ez az emlék. *A város felé veszi az irányt, a barlangba nem mehetnek, a Kikötő pedig immár nem biztonságos a kapott hírek alapján, s vélhetőleg a tolvajt sem itt fogják meglelni.*
3051. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2016-09-10 11:57:51
Üzenet elküldve: 2016-09-10 11:57:51
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 337
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 337
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
// Vörös és Fekete //
*Riadtan rázza meg a fejét az ígéretre. Épp eleget vesztett már, a gondolatra pedig, hogy az a démon kárt tehet Dyntinában, rettegéssel tölti el. Mielőtt azonban megnyikkanhatna, egy férfi érkezik. Kaiyko mindjárt a vörös mögé húzódik, mikor egyértelművé válik, hogy ő ismeri az illetőt. Rá se néz, egyetlen hangot sem ejt ki, csak Dyntina ruhájába markol a karjánál, amikor a férfi előáll a rossz hírekkel.
Az nem lehet, hogy ne fussanak ki azzal a hajóval. Nem lehet, hiszen a Sors ezt jelölte. Mintha reményei utolsó sugarait nyelné el a sötétbe boruló látóhatár. Mintha minden rossz elől az a hajó lett volna a kiút. A hajó, ami nem bont vitorlát és nem szed horgonyt. Az a hajó nem megy velük sehová. Kaiyko pedig a lelke mélyén már érti, hogy miért. Vogari nélkül azok a csontok nem hajlandók. Márpedig Vogari annál a démonnál van.
Felpislog Dyntinára és bátortalanul nyújtja a kezét. Talpra állva viszont megtorpantja az indulást.*
- Nem jól tudod *néz a vörösre azon a jellegzetes módján, amitől az embernek általában különös, kényelmetlen érzése támad.* - Én vagyok az övék. Nem fordítva. *Azzal el is lép a lány mellett és elindul. Csak néhány lépés után néz vissza a válla felett.*
- Ha úgy alakulna *szól csendesen* -, ne alkudj az életemre. Ne nézz vissza. Csak élj. Ígérd meg nekem.
*Nem erőlteti azonnal ezt az ígéretet. Ahhoz túl súlyos. Csak sóhajt és Dyntire mosolyog.*
- Menjünk. *Hosszú lesz az út visszafelé és itt már nincs semmi, ami maradni adhatna okot.*
A hozzászólás írója (Kaiyko Di'Arie) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.09.10 12:05:43
// Vörös és Fekete //
*Riadtan rázza meg a fejét az ígéretre. Épp eleget vesztett már, a gondolatra pedig, hogy az a démon kárt tehet Dyntinában, rettegéssel tölti el. Mielőtt azonban megnyikkanhatna, egy férfi érkezik. Kaiyko mindjárt a vörös mögé húzódik, mikor egyértelművé válik, hogy ő ismeri az illetőt. Rá se néz, egyetlen hangot sem ejt ki, csak Dyntina ruhájába markol a karjánál, amikor a férfi előáll a rossz hírekkel.
Az nem lehet, hogy ne fussanak ki azzal a hajóval. Nem lehet, hiszen a Sors ezt jelölte. Mintha reményei utolsó sugarait nyelné el a sötétbe boruló látóhatár. Mintha minden rossz elől az a hajó lett volna a kiút. A hajó, ami nem bont vitorlát és nem szed horgonyt. Az a hajó nem megy velük sehová. Kaiyko pedig a lelke mélyén már érti, hogy miért. Vogari nélkül azok a csontok nem hajlandók. Márpedig Vogari annál a démonnál van.
Felpislog Dyntinára és bátortalanul nyújtja a kezét. Talpra állva viszont megtorpantja az indulást.*
- Nem jól tudod *néz a vörösre azon a jellegzetes módján, amitől az embernek általában különös, kényelmetlen érzése támad.* - Én vagyok az övék. Nem fordítva. *Azzal el is lép a lány mellett és elindul. Csak néhány lépés után néz vissza a válla felett.*
- Ha úgy alakulna *szól csendesen* -, ne alkudj az életemre. Ne nézz vissza. Csak élj. Ígérd meg nekem.
*Nem erőlteti azonnal ezt az ígéretet. Ahhoz túl súlyos. Csak sóhajt és Dyntire mosolyog.*
- Menjünk. *Hosszú lesz az út visszafelé és itt már nincs semmi, ami maradni adhatna okot.*
A hozzászólás írója (Kaiyko Di'Arie) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.09.10 12:05:43
3050. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2016-09-10 10:12:29
Üzenet elküldve: 2016-09-10 10:12:29
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
// Vörös és Fekete //
*Fejét olykor oldalra billentve, gyanakvó tekintettel méri végig a lány vonásait, ahogy kérdésére reagál. Nem csak azt figyeli, hogy mit mond, azt is, hogy azt milyen mimikával teszi meg.
Szinte rögtön elförmed a tekintete.*
- Tárnalakó… *Az undor ül ki az arcára. Sohasem foglalkozott a fajok különbözőségeivel, igazán színesnek találja ekképpen a világot, kiváltképpen nagyra becsülte, hogy ezek az elfeknek egykor külön utakra vetődött népsége mennyire különc. De ők valahogy nem így viselkednek vele, arról nem is szólva, hogy a legutóbbi egyén mindenféle mézes mázos szöveget lenyomott neki, mielőtt meg akarta volna ölni.
Nem tudja mit kezdjen a helyzettel, vigaszként sohasem állta meg a helyét, keze megindul a levegőben, hogy támaszt leljen a lány hátán, de fél úton visszahúzza. Lehet csak fokozná a helyzetet vele, ezért csak mellé kucorodik, addig is a közelében lesz. Lehangolva nézi láthatóan szűkösebb tartalommal rendelkező batyura, amelyről tudja, mit kellene, hogy rejtsen. Végül csak ráfekteti a kezét a lányéra, amelyben a szütyőt fogja.*
- Visszaszerzem neked. *Jelenti ki határozottan.
Mintha csak éppen a helyzetet kívánná megágyazni, megérkezik a Dahla kapitánya. Egy ideig vakargatja a tarkóját a lányok felé hatalmasodva, láthatóan nehezen tudja eldönteni mit mondjon és hogyan kezdjen hozzá, de végül óvatosan kifejti a Vörös felé, hogy a Kikötő körüli vizek cseppet sem biztonságosak jelenleg, s talán el kellene halasztani az utat. Dynti, bár mérges, de visszafogja dührohamát és csak int neki, hogy menjen el.
Remek. Szegény Seju megjárta a saját poklát, amíg ideért, s mostanra még a lány sem tudja felé beváltani ígéretét. Mélyen beszívja a levegőt. Két helyzetet kellene megoldania.*
- Elmegyünk a tengerre. El fogunk, de nem most. Előbb… *Azzal a mozdulattal fel is áll, letörli magáról a füvet, majd kezét nyújtja a lány felé, hogy felhúzza a földről.* Visszaszerezzük azt, ami a te jogos tulajdonod.
// Vörös és Fekete //
*Fejét olykor oldalra billentve, gyanakvó tekintettel méri végig a lány vonásait, ahogy kérdésére reagál. Nem csak azt figyeli, hogy mit mond, azt is, hogy azt milyen mimikával teszi meg.
Szinte rögtön elförmed a tekintete.*
- Tárnalakó… *Az undor ül ki az arcára. Sohasem foglalkozott a fajok különbözőségeivel, igazán színesnek találja ekképpen a világot, kiváltképpen nagyra becsülte, hogy ezek az elfeknek egykor külön utakra vetődött népsége mennyire különc. De ők valahogy nem így viselkednek vele, arról nem is szólva, hogy a legutóbbi egyén mindenféle mézes mázos szöveget lenyomott neki, mielőtt meg akarta volna ölni.
Nem tudja mit kezdjen a helyzettel, vigaszként sohasem állta meg a helyét, keze megindul a levegőben, hogy támaszt leljen a lány hátán, de fél úton visszahúzza. Lehet csak fokozná a helyzetet vele, ezért csak mellé kucorodik, addig is a közelében lesz. Lehangolva nézi láthatóan szűkösebb tartalommal rendelkező batyura, amelyről tudja, mit kellene, hogy rejtsen. Végül csak ráfekteti a kezét a lányéra, amelyben a szütyőt fogja.*
- Visszaszerzem neked. *Jelenti ki határozottan.
Mintha csak éppen a helyzetet kívánná megágyazni, megérkezik a Dahla kapitánya. Egy ideig vakargatja a tarkóját a lányok felé hatalmasodva, láthatóan nehezen tudja eldönteni mit mondjon és hogyan kezdjen hozzá, de végül óvatosan kifejti a Vörös felé, hogy a Kikötő körüli vizek cseppet sem biztonságosak jelenleg, s talán el kellene halasztani az utat. Dynti, bár mérges, de visszafogja dührohamát és csak int neki, hogy menjen el.
Remek. Szegény Seju megjárta a saját poklát, amíg ideért, s mostanra még a lány sem tudja felé beváltani ígéretét. Mélyen beszívja a levegőt. Két helyzetet kellene megoldania.*
- Elmegyünk a tengerre. El fogunk, de nem most. Előbb… *Azzal a mozdulattal fel is áll, letörli magáról a füvet, majd kezét nyújtja a lány felé, hogy felhúzza a földről.* Visszaszerezzük azt, ami a te jogos tulajdonod.
3049. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2016-09-09 06:04:37
Üzenet elküldve: 2016-09-09 06:04:37
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 404
OOC üzenetek: 46
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 404
OOC üzenetek: 46
Játékstílus: Szelíd
//Sötét kilátások//
*A másik három meg sem rezzen a hirtelen csuklya hátravetésre, azért ennél ijesztőbbet is láttak már. Rövid töprengése is reakció nélkül marad, még az eddig olyan hangos és a lány bájai iránt igen lelkes sötételf is hallgat. A csendet várakozónak is lehetne nevezni, most egy pillanatra minden jelenlévő Ceiára figyel, aki ki is használja ezt és egy szép dobótőr dobással honorálja az érdeklődést. A mozdulat gyors, váratlan és főleg pontos, így a penge a megfelelő irányba indul el. Persze a sötételf már régen nincs ott, fejét legalább harminc centivel kerüli el a kés, ami célpontját eltévesztve végül a padlódeszkába ékelődve áll meg. A támadást éppen, hogy túlélő férfi mosolyogva néz a lányra és elismerősen bólint. A sebhelyes képű is hasonlóan gondolkozhat, mert ahogy újra végigméri a lányt, látszik rajta, hogy most már érdekli is, amit lát.*
-Jól van, látom, hogy legalább a fegyvereidet nem csak díszből hordod. Még a végén kiderül, hogy van valami értelmes dolog, amire használható vagy. *Kicsit elgondolkozva vakarja az állát, nézegeti a lányt, aztán hümmög kicsit, mint aki éppen eldönt valamit, és valóban, ez történt.*
-Kapsz egy lehetőséget, hogy megmutasd, mit érsz odakint. *Fejével az utca felé bök, de inkább a Kikötő alvilágára gondolhat.*
-Csontos Korast, vagy Korast, a Hosszú. Ezzel el is mondtam mindent, amit tudnod érdemes róla: egy magas, vékony ember. Ja, még egy fontos dolog: nem szeretném, ha megérné a holnapot. Van kérdésed?
A hozzászólás írója (Mesélő) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.09.09 06:34:00
*A másik három meg sem rezzen a hirtelen csuklya hátravetésre, azért ennél ijesztőbbet is láttak már. Rövid töprengése is reakció nélkül marad, még az eddig olyan hangos és a lány bájai iránt igen lelkes sötételf is hallgat. A csendet várakozónak is lehetne nevezni, most egy pillanatra minden jelenlévő Ceiára figyel, aki ki is használja ezt és egy szép dobótőr dobással honorálja az érdeklődést. A mozdulat gyors, váratlan és főleg pontos, így a penge a megfelelő irányba indul el. Persze a sötételf már régen nincs ott, fejét legalább harminc centivel kerüli el a kés, ami célpontját eltévesztve végül a padlódeszkába ékelődve áll meg. A támadást éppen, hogy túlélő férfi mosolyogva néz a lányra és elismerősen bólint. A sebhelyes képű is hasonlóan gondolkozhat, mert ahogy újra végigméri a lányt, látszik rajta, hogy most már érdekli is, amit lát.*
-Jól van, látom, hogy legalább a fegyvereidet nem csak díszből hordod. Még a végén kiderül, hogy van valami értelmes dolog, amire használható vagy. *Kicsit elgondolkozva vakarja az állát, nézegeti a lányt, aztán hümmög kicsit, mint aki éppen eldönt valamit, és valóban, ez történt.*
-Kapsz egy lehetőséget, hogy megmutasd, mit érsz odakint. *Fejével az utca felé bök, de inkább a Kikötő alvilágára gondolhat.*
-Csontos Korast, vagy Korast, a Hosszú. Ezzel el is mondtam mindent, amit tudnod érdemes róla: egy magas, vékony ember. Ja, még egy fontos dolog: nem szeretném, ha megérné a holnapot. Van kérdésed?
A hozzászólás írója (Mesélő) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.09.09 06:34:00
3048. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2016-09-07 19:42:30
Üzenet elküldve: 2016-09-07 19:42:30
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 35
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 35
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Sötét kilátások//
*Beérnek egy kisebb szobába, amelyből rögtön egy másik is nyílik a végén. ~No, mi a szösz?~ Mosolyogva nézi a heges arcú férfit, valami különösen ismerős neki benne. De biztos, csak összekeveri valakivel. Rövid ideig valamit sutyorognak ketten, aztán azt kéri, a minden bizonnyal főnök ezen a helyen, hogy ölje meg a sötételfet. ~No, aztán mégis minek? Várjunk egy percet. Ha ez a valaki a fülébe suttoghat, akkor számít. Ha azt akarja, pont őt öljem meg, csapta lesz. Annak kell lennie... Talán nagyon erős? Vagy mágus? Esetleg különösen tud regenerálódni...?~ Ceia hunyorogva merül el az előtte álló, sebhelyes uraság szemeiben. ~Hol tudnék menekülni, ha arra fordulnak a dolgok? Az ajtó, az persze megvan. Kifele nyílik. De ott lesz, vagy akár lesznek a lövészek.~ Hirtelen mozdulattal emeli le fejéről a csukját, kíváncsi, erre mit reagálnak a többiek. A gyors mozzanatra akár hárman is mozdulhatnak, ami annyit jelent; csapta.
Amennyiben viszont csak a kijelölt ellenség rezdül, közelebb lép a főnökhöz, és jobb kezét nyújtja.*
- Nem akarok én semmi rosszat. A nevem Éden. *Ám ahogy nyújtja kezét, másikkal sietve kap elő egy tört, és hajítja a célpontja felé. Mosolya nem hagy el, úgy hiszi, a dobás találni fog, hacsak nem tér ki előle a másik.*
*Beérnek egy kisebb szobába, amelyből rögtön egy másik is nyílik a végén. ~No, mi a szösz?~ Mosolyogva nézi a heges arcú férfit, valami különösen ismerős neki benne. De biztos, csak összekeveri valakivel. Rövid ideig valamit sutyorognak ketten, aztán azt kéri, a minden bizonnyal főnök ezen a helyen, hogy ölje meg a sötételfet. ~No, aztán mégis minek? Várjunk egy percet. Ha ez a valaki a fülébe suttoghat, akkor számít. Ha azt akarja, pont őt öljem meg, csapta lesz. Annak kell lennie... Talán nagyon erős? Vagy mágus? Esetleg különösen tud regenerálódni...?~ Ceia hunyorogva merül el az előtte álló, sebhelyes uraság szemeiben. ~Hol tudnék menekülni, ha arra fordulnak a dolgok? Az ajtó, az persze megvan. Kifele nyílik. De ott lesz, vagy akár lesznek a lövészek.~ Hirtelen mozdulattal emeli le fejéről a csukját, kíváncsi, erre mit reagálnak a többiek. A gyors mozzanatra akár hárman is mozdulhatnak, ami annyit jelent; csapta.
Amennyiben viszont csak a kijelölt ellenség rezdül, közelebb lép a főnökhöz, és jobb kezét nyújtja.*
- Nem akarok én semmi rosszat. A nevem Éden. *Ám ahogy nyújtja kezét, másikkal sietve kap elő egy tört, és hajítja a célpontja felé. Mosolya nem hagy el, úgy hiszi, a dobás találni fog, hacsak nem tér ki előle a másik.*
3047. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2016-09-06 22:10:53
Üzenet elküldve: 2016-09-06 22:10:53
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 404
OOC üzenetek: 46
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 404
OOC üzenetek: 46
Játékstílus: Szelíd
//Sötét kilátások//
*Mindkét sötételf elégedett a kialakult helyzettel a maguk módján.*
-Örülök, hogy a jó döntést hoztad. Akkor hát gyere! *A nyugodtabb csuklyás udvarias mozdulattal int és maga elé engedve a lány, egy sikátornak is alig nevezhető, két házfal között nyíló kis út felé tereli.*
-Végre rájöttél, jobb neked, ha hagyod magad, ugye, szépségem? *Társa vihogása nem sok jót ígér, de ő zárja a sort, így legalább Ceia és közte ott a kevésbé ellenszenves fajtárs.*
*Néhány tucat lépés után egy ütött-kopott ajtóhoz érnek, amit kísérője kulccsal nyit a lánynak. Ahogy belépnek, egy tágasabb szobába jutnak, amiből egy ajtó nyílik tovább. Odaátról rakodás hangja hallatszik, parancsok csattannak és vernek visszhangot. A szobában a szemközti fal mellett, a bejárattal szemben egy asztal található, mellett szekrények. A falon egy fegyverállvány, amin rövid kardok sorakoznak. Az asztalnál egy egyszerű faszéken egy viharvert képű ember ücsörög és valami papírt böngész nagy gonddal, előtte további papírok hevernek. Arcán több forradás éktelenkedik, bal fülét pedig mintha valami megrágta volna. Érkeztükre felpillant, szemügyre veszi őket, majd visszafordul a papírlap felé és úgy kérdez.*
-Feltételezve, hogy felfogtátok, mikor azt mondtam, csak akkor zavarjatok, ha valami életbe vágóan fontos, gondolom, ez most életbe vágóan fontos. Tehát? *Az udvariasabb sötételf válaszol.*
-Ezt itt most fogtuk a kijárat mellett. *Az ülő férfi az olvasásból fel sem nézve válaszol.*
-És mi akadályozott meg titeket abban, hogy a parancs szerint kinyírjátok, feldaraboljátok, betegyétek egy hordóba és oda tegyétek a többi, vízre szánt hordó közé? *A sötételf mellé lép és rövid ideig sutyorog a fülébe, amit csak egyszer szakít meg a ragyásképű "És engem ez miért érdekeljen?" felhorkanása, aztán, ahogy amaz a mondandója végére ér, újra a lányra pillant. Rosszalló fejcsóválással áll föl és méri végig tetőtől talpig.*
-Nem tudom, a társaim említették-e, de igen rosszkor látogattál meg minket. *Hangja egy házigazda dorgálását idézi, de szeme egy gyilkolni készülő ragadozó pillantása.*
-Ez az én drága munkatársam itt azt mondja, lát benned fantáziát. Én mondjuk nem, de a világért sem bántanám meg ezt a remek sötételfet, úgyhogy adok egy esélyt, hogy bizonyíthass. *Az eddigi kísérőjére, az udvariasabb sötételfre mutat.*
-Öld meg!
*Mindkét sötételf elégedett a kialakult helyzettel a maguk módján.*
-Örülök, hogy a jó döntést hoztad. Akkor hát gyere! *A nyugodtabb csuklyás udvarias mozdulattal int és maga elé engedve a lány, egy sikátornak is alig nevezhető, két házfal között nyíló kis út felé tereli.*
-Végre rájöttél, jobb neked, ha hagyod magad, ugye, szépségem? *Társa vihogása nem sok jót ígér, de ő zárja a sort, így legalább Ceia és közte ott a kevésbé ellenszenves fajtárs.*
*Néhány tucat lépés után egy ütött-kopott ajtóhoz érnek, amit kísérője kulccsal nyit a lánynak. Ahogy belépnek, egy tágasabb szobába jutnak, amiből egy ajtó nyílik tovább. Odaátról rakodás hangja hallatszik, parancsok csattannak és vernek visszhangot. A szobában a szemközti fal mellett, a bejárattal szemben egy asztal található, mellett szekrények. A falon egy fegyverállvány, amin rövid kardok sorakoznak. Az asztalnál egy egyszerű faszéken egy viharvert képű ember ücsörög és valami papírt böngész nagy gonddal, előtte további papírok hevernek. Arcán több forradás éktelenkedik, bal fülét pedig mintha valami megrágta volna. Érkeztükre felpillant, szemügyre veszi őket, majd visszafordul a papírlap felé és úgy kérdez.*
-Feltételezve, hogy felfogtátok, mikor azt mondtam, csak akkor zavarjatok, ha valami életbe vágóan fontos, gondolom, ez most életbe vágóan fontos. Tehát? *Az udvariasabb sötételf válaszol.*
-Ezt itt most fogtuk a kijárat mellett. *Az ülő férfi az olvasásból fel sem nézve válaszol.*
-És mi akadályozott meg titeket abban, hogy a parancs szerint kinyírjátok, feldaraboljátok, betegyétek egy hordóba és oda tegyétek a többi, vízre szánt hordó közé? *A sötételf mellé lép és rövid ideig sutyorog a fülébe, amit csak egyszer szakít meg a ragyásképű "És engem ez miért érdekeljen?" felhorkanása, aztán, ahogy amaz a mondandója végére ér, újra a lányra pillant. Rosszalló fejcsóválással áll föl és méri végig tetőtől talpig.*
-Nem tudom, a társaim említették-e, de igen rosszkor látogattál meg minket. *Hangja egy házigazda dorgálását idézi, de szeme egy gyilkolni készülő ragadozó pillantása.*
-Ez az én drága munkatársam itt azt mondja, lát benned fantáziát. Én mondjuk nem, de a világért sem bántanám meg ezt a remek sötételfet, úgyhogy adok egy esélyt, hogy bizonyíthass. *Az eddigi kísérőjére, az udvariasabb sötételfre mutat.*
-Öld meg!
3046. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2016-09-05 06:06:04
Üzenet elküldve: 2016-09-05 06:06:04
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 35
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 35
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Sötét kilátások//
*Ceia legszívesebben a kutya ebédjének aprítaná fel a két kedves kis sötételfeket.*
- Nem tudtam, hogy ilyen a testvéri szeretet. *Felpillant szeme sarkából a háztetőre.* Hohó. Ki mondta, hogy én az vagyok? Csak egy ilyen uraságot keresek. *Nem kell hozzá nagy ész, hogy bárki rájöjjön, csaptába került. Nem hinné, hogy csak úgy valaki felmászna egy tetőre, ijesztgetésből, hogy mesteri lövész.*
- Legyen... *Ökölbe szorul jobb keze, de továbbra is egyenesen áll kettejük előtt. ~Az ég ebédjére, hogy nem szakad rájuk valami átok. Pont velem kell ennek megtörténnie? Hol érdekel, ki mit akar szállítani, és hova! Hidegen hagy!~ Dühösen kifújja a levegőt, és várja, mit lép a két kedves, mikor kell indulniuk.*
~Miért mindig én kerül ilyen helyzetbe?~
A hozzászólás írója (Vérholló Ceia) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.09.05 06:06:41
*Ceia legszívesebben a kutya ebédjének aprítaná fel a két kedves kis sötételfeket.*
- Nem tudtam, hogy ilyen a testvéri szeretet. *Felpillant szeme sarkából a háztetőre.* Hohó. Ki mondta, hogy én az vagyok? Csak egy ilyen uraságot keresek. *Nem kell hozzá nagy ész, hogy bárki rájöjjön, csaptába került. Nem hinné, hogy csak úgy valaki felmászna egy tetőre, ijesztgetésből, hogy mesteri lövész.*
- Legyen... *Ökölbe szorul jobb keze, de továbbra is egyenesen áll kettejük előtt. ~Az ég ebédjére, hogy nem szakad rájuk valami átok. Pont velem kell ennek megtörténnie? Hol érdekel, ki mit akar szállítani, és hova! Hidegen hagy!~ Dühösen kifújja a levegőt, és várja, mit lép a két kedves, mikor kell indulniuk.*
~Miért mindig én kerül ilyen helyzetbe?~
A hozzászólás írója (Vérholló Ceia) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.09.05 06:06:41
3045. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2016-09-04 19:04:00
Üzenet elküldve: 2016-09-04 19:04:00
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 404
OOC üzenetek: 46
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 404
OOC üzenetek: 46
Játékstílus: Szelíd
//Sötét kilátások//
*A lány bájaira fogékonyabb férfi felröhög.*
-Húha, szóval te ilyen kis veszélyes vagy? Családostul, azt mondod? Talán még karmolsz is meg harapsz? *De nem jön közelebb, csak megáll csípőre tett kézzel és vigyorogva vizslatja a lányt. Társa kicsit elhúzza a száját és elgondolkozva fürkészi Ceia arcát.*
-Orgyilkos létedre elég nagy a szád. Tudod, mi itt szeretjük a diszkréciót. *Vállat von és mintha csak valami könnyed kis történetet mesélne, a lány elé tárja a lehetőségeit.*
-Az az igen tiszteletreméltó sötételf, aki nekünk fizet, ezen a környéken pakoltat most mindenfélét, amiről nem szeretné, ha mások is tudnának. Tudod, mi azért állunk itt, hogy aki erre téved, azt megöljük. Persze csak a végeredmény számít, az senkit nem zavar, ha előtte eljátszadozunk vele. *Egy közeli tetőre mutat, ahonnan egy sötét bőrű alak int mosolyogva, kezében lazán lóg egy számszeríj.*
-Ha most azon gondolkoznál, hogy elszaladsz, Gairos nagyon hálás lesz, szeret mozgó célpontra gyakorolni. *Széttárja a kezét.*
-Szóval az a helyzet, hogy most vagy jössz és meggyőzöl minket, hogy értékes vagy a számunkra, vagy véredet vesszük. Ha pedig úgy döntünk, hogy életben hagyunk, na, akkor elkezdhetünk beszélni arról, hogy te mit szeretnél. *Még csak nem is nyúl fegyverei felé, sem más fenyegetőt nem tesz, teljesen nyugodtan, tárgyilagosan beszél, de egyértelmű, hogy tényeket közöl. Társa, arcán a letörölhetetlen vigyorral bólogat hozzá, a képére van írva, melyik végkimenetelnek örülne a legjobban. Ha a lány le valahogy le is tudná győzni mindkettőt, akkor is tökéletes célpont lenne a tetőn figyelő lövésznek, aki ellen semmit nem tud tenni, dobótőreit ilyen messzire hajítani lehetetlen. Elérhető közelségben nincs fedezék, így valószínűtlen, hogy meg tudna lépni.*
*A lány bájaira fogékonyabb férfi felröhög.*
-Húha, szóval te ilyen kis veszélyes vagy? Családostul, azt mondod? Talán még karmolsz is meg harapsz? *De nem jön közelebb, csak megáll csípőre tett kézzel és vigyorogva vizslatja a lányt. Társa kicsit elhúzza a száját és elgondolkozva fürkészi Ceia arcát.*
-Orgyilkos létedre elég nagy a szád. Tudod, mi itt szeretjük a diszkréciót. *Vállat von és mintha csak valami könnyed kis történetet mesélne, a lány elé tárja a lehetőségeit.*
-Az az igen tiszteletreméltó sötételf, aki nekünk fizet, ezen a környéken pakoltat most mindenfélét, amiről nem szeretné, ha mások is tudnának. Tudod, mi azért állunk itt, hogy aki erre téved, azt megöljük. Persze csak a végeredmény számít, az senkit nem zavar, ha előtte eljátszadozunk vele. *Egy közeli tetőre mutat, ahonnan egy sötét bőrű alak int mosolyogva, kezében lazán lóg egy számszeríj.*
-Ha most azon gondolkoznál, hogy elszaladsz, Gairos nagyon hálás lesz, szeret mozgó célpontra gyakorolni. *Széttárja a kezét.*
-Szóval az a helyzet, hogy most vagy jössz és meggyőzöl minket, hogy értékes vagy a számunkra, vagy véredet vesszük. Ha pedig úgy döntünk, hogy életben hagyunk, na, akkor elkezdhetünk beszélni arról, hogy te mit szeretnél. *Még csak nem is nyúl fegyverei felé, sem más fenyegetőt nem tesz, teljesen nyugodtan, tárgyilagosan beszél, de egyértelmű, hogy tényeket közöl. Társa, arcán a letörölhetetlen vigyorral bólogat hozzá, a képére van írva, melyik végkimenetelnek örülne a legjobban. Ha a lány le valahogy le is tudná győzni mindkettőt, akkor is tökéletes célpont lenne a tetőn figyelő lövésznek, aki ellen semmit nem tud tenni, dobótőreit ilyen messzire hajítani lehetetlen. Elérhető közelségben nincs fedezék, így valószínűtlen, hogy meg tudna lépni.*
3044. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2016-09-04 16:09:43
Üzenet elküldve: 2016-09-04 16:09:43
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 337
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 337
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
// Vörös és Fekete //
*Szinte hátrébb hőköl a kérdésre, de inkább az arcára szökik döbbenet, mintsem hogy igazán mozdulna. Nővére pontos, mint már korábban is bizonyította. Van ebben valami ijesztő és valami bensőségesen óvó.
Kaiyko nem bírja soká tartani magát. Ajka szeglete le-lebiggyed, szemöldökei rándulnak, ahogy a pityereghetnék egyre inkább szorongatja a torkát.*
- Démon *rázza a fejét, mint aki maga sem tudja, minek tartsa azt a férfit.* - A mélység szülötte.
*Rozoga kis védművei eddig bírják. Lehajtja a fejét és hiába zárja szorosra a szemeit, forró könnyek szántják végig az arcát. Némán rázza a sírás. Szavai csak nyúlós vinnyogásnak tetszenek a saját fülében.*
- Elvette. Elvette tőlem *zárja markába a megmaradt jóscsontok szütyőjét.* - Én pedig hátrahagytam. Nem tehettem mást *néz vissza Dyntinára sírástól vöröslő szemmel. A könnyek úgy fodrozódnak benne, mint a tárnákba kitett tálakban a víz, melyet áthat egy közeledő omlás robaja.
Szégyen hatja át ezt az utolsó mondatot és az a tény, hogy a lányban nagyon is dolgozik az életösztön. Akár a róka, amelyik lerágja a saját lábát, mikor hurokba szorul. Kaiyko is megnyomorodott. De él. Ki sem nézni belőle elsőre ilyen akaratot. Inkább olyannak tűnik, aki elereszti a kötelet, melyen a mélység felett függ, ha már túl nehéz tartania magát.*
- De most már itt vagyok, nem igaz? *sóhajt szipogva és bágyatag, erőlködő mosolyfélével az arcán a ruhaujjába törli a könnyeit.*
// Vörös és Fekete //
*Szinte hátrébb hőköl a kérdésre, de inkább az arcára szökik döbbenet, mintsem hogy igazán mozdulna. Nővére pontos, mint már korábban is bizonyította. Van ebben valami ijesztő és valami bensőségesen óvó.
Kaiyko nem bírja soká tartani magát. Ajka szeglete le-lebiggyed, szemöldökei rándulnak, ahogy a pityereghetnék egyre inkább szorongatja a torkát.*
- Démon *rázza a fejét, mint aki maga sem tudja, minek tartsa azt a férfit.* - A mélység szülötte.
*Rozoga kis védművei eddig bírják. Lehajtja a fejét és hiába zárja szorosra a szemeit, forró könnyek szántják végig az arcát. Némán rázza a sírás. Szavai csak nyúlós vinnyogásnak tetszenek a saját fülében.*
- Elvette. Elvette tőlem *zárja markába a megmaradt jóscsontok szütyőjét.* - Én pedig hátrahagytam. Nem tehettem mást *néz vissza Dyntinára sírástól vöröslő szemmel. A könnyek úgy fodrozódnak benne, mint a tárnákba kitett tálakban a víz, melyet áthat egy közeledő omlás robaja.
Szégyen hatja át ezt az utolsó mondatot és az a tény, hogy a lányban nagyon is dolgozik az életösztön. Akár a róka, amelyik lerágja a saját lábát, mikor hurokba szorul. Kaiyko is megnyomorodott. De él. Ki sem nézni belőle elsőre ilyen akaratot. Inkább olyannak tűnik, aki elereszti a kötelet, melyen a mélység felett függ, ha már túl nehéz tartania magát.*
- De most már itt vagyok, nem igaz? *sóhajt szipogva és bágyatag, erőlködő mosolyfélével az arcán a ruhaujjába törli a könnyeit.*
3043. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2016-09-04 15:35:09
Üzenet elküldve: 2016-09-04 15:35:09
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
// Vörös és Fekete //
*Hunyorítva pillant a Dahla irányába. Ha nem tartozna a kapitánynak egy élettel, vélhetőleg elhajtották volna melegebb (még ennél is melegebb) éghajlatokra, így viszont, mint olyan, sikerült kicsikarnia egy sétahajókázást, ha cserébe egy kisebb rumkészlettel gazdagítja meg őket. A Lélekvesztőre nem kívánta a lányt csalni. Társai egymáshoz való viszonya, megnyilvánulásai Sejut olyan messzire kergetnék a tenger mellől, ahonnan már kicsiny pontnak sem tűnnének. Ismeri őket, erőszakosak, többnyire bunkók, vagy túlságosan perverzek, ezt pedig nem engedhette meg. Na meg ott a másik érve. A lányt megtartja magának és nem bevetni a hiénák közé.
Fogalma sincs mennyi idő telik el, de csak sejti, hogy a földön, a tűző napon fekve talán még lassabban. Tenyere alatt lehunyja a szemét, gyűrűje a szemhéját karcolja, de engedi. Azért van az ujján, hogy emlékeztesse, már nincs egyedül a földön.
Emlékek mélyére veszve találja meg őt a csillapító, hűs homlok, szinte sistereg a bőre a jós tenyerétől. Halovány mosoly húzódik a szája sarkába.*
- Eljöttél. *Suttogja vissza olyan hanggal, mint akinek kétsége sem volt e felől, holott átment az agyán a gondolat, hogy feleslegesen vár. Balját a lány kézfejének külsejére teszi, majd kimozdulva jelenlegi helyzetéből, hasra fordul, hogy két szemével láthassa a hanghoz tartozó arcot.
A változás szembetűnő, enyhén oldalra fordítja a fejét gyanakvón. Nem számított semmiféle parádés érkezésre, nem illett volna ide, de eleget látott már az életből, hogy legalább sejthesse, valami nincs rendben. A legkevésbé sem.*
- Ki volt? *A sejtése egy harmadik félhez fűződik, ehhez kötné legalább az erőtlennek tetsző jelenséget maga előtt, így a rendhagyó „Mi történt veled? ” helyett, másik oldalról igyekszik a dolog végére járni.*
// Vörös és Fekete //
*Hunyorítva pillant a Dahla irányába. Ha nem tartozna a kapitánynak egy élettel, vélhetőleg elhajtották volna melegebb (még ennél is melegebb) éghajlatokra, így viszont, mint olyan, sikerült kicsikarnia egy sétahajókázást, ha cserébe egy kisebb rumkészlettel gazdagítja meg őket. A Lélekvesztőre nem kívánta a lányt csalni. Társai egymáshoz való viszonya, megnyilvánulásai Sejut olyan messzire kergetnék a tenger mellől, ahonnan már kicsiny pontnak sem tűnnének. Ismeri őket, erőszakosak, többnyire bunkók, vagy túlságosan perverzek, ezt pedig nem engedhette meg. Na meg ott a másik érve. A lányt megtartja magának és nem bevetni a hiénák közé.
Fogalma sincs mennyi idő telik el, de csak sejti, hogy a földön, a tűző napon fekve talán még lassabban. Tenyere alatt lehunyja a szemét, gyűrűje a szemhéját karcolja, de engedi. Azért van az ujján, hogy emlékeztesse, már nincs egyedül a földön.
Emlékek mélyére veszve találja meg őt a csillapító, hűs homlok, szinte sistereg a bőre a jós tenyerétől. Halovány mosoly húzódik a szája sarkába.*
- Eljöttél. *Suttogja vissza olyan hanggal, mint akinek kétsége sem volt e felől, holott átment az agyán a gondolat, hogy feleslegesen vár. Balját a lány kézfejének külsejére teszi, majd kimozdulva jelenlegi helyzetéből, hasra fordul, hogy két szemével láthassa a hanghoz tartozó arcot.
A változás szembetűnő, enyhén oldalra fordítja a fejét gyanakvón. Nem számított semmiféle parádés érkezésre, nem illett volna ide, de eleget látott már az életből, hogy legalább sejthesse, valami nincs rendben. A legkevésbé sem.*
- Ki volt? *A sejtése egy harmadik félhez fűződik, ehhez kötné legalább az erőtlennek tetsző jelenséget maga előtt, így a rendhagyó „Mi történt veled? ” helyett, másik oldalról igyekszik a dolog végére járni.*
3042. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2016-09-04 12:24:33
Üzenet elküldve: 2016-09-04 12:24:33
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 35
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 35
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Sötét kilátások//
~Úgy tűnik rájöttek, nem csak egy eltévedt vándor vagyok.~ *Ceia egy ideig agyal, fogalma sincs, mi lenne most a legjobb döntés.* ~Ha velük megyek, lehet még több sötétvérűhöz kevernek, ott végképp nem lenne esélyem. Viszont, ha tényleg tudnának segíteni, vagy legalább ki lehetne belőlük szedni, merre találom azt a semmirekellőt...~
- Ó, és vajon mit akarnak cserébe a nagylelkű fiatalemberek? Mi lenne, ha itt elmondjátok, láttátok-e, vagy ismeritek-e azt, akit keresek, aztán megyek a dolgomra, ti pedig a tiétekre? *Ceia tudja, nem fog ebből egykönnyen kikerülni. Ő is felkapja fejére a csuklyáját, és most teljesen a férfiak felé fordul.* ~Nos, ha én nem láthatom a szép kis orcátokat, ti miért láthatnátok az enyémet?~
- Kezdjük ott, olyan orgyilkos felbérlőt keresek, aki szereti a számára piszkos személyeket a családtagjaival elpucolni. Valami ötlet? Ha nincs, én mennék is!
~Úgy tűnik rájöttek, nem csak egy eltévedt vándor vagyok.~ *Ceia egy ideig agyal, fogalma sincs, mi lenne most a legjobb döntés.* ~Ha velük megyek, lehet még több sötétvérűhöz kevernek, ott végképp nem lenne esélyem. Viszont, ha tényleg tudnának segíteni, vagy legalább ki lehetne belőlük szedni, merre találom azt a semmirekellőt...~
- Ó, és vajon mit akarnak cserébe a nagylelkű fiatalemberek? Mi lenne, ha itt elmondjátok, láttátok-e, vagy ismeritek-e azt, akit keresek, aztán megyek a dolgomra, ti pedig a tiétekre? *Ceia tudja, nem fog ebből egykönnyen kikerülni. Ő is felkapja fejére a csuklyáját, és most teljesen a férfiak felé fordul.* ~Nos, ha én nem láthatom a szép kis orcátokat, ti miért láthatnátok az enyémet?~
- Kezdjük ott, olyan orgyilkos felbérlőt keresek, aki szereti a számára piszkos személyeket a családtagjaival elpucolni. Valami ötlet? Ha nincs, én mennék is!
3041. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2016-09-04 02:08:46
Üzenet elküldve: 2016-09-04 02:08:46
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 404
OOC üzenetek: 46
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 404
OOC üzenetek: 46
Játékstílus: Szelíd
//Sötét kilátások//
*A két ismeretlen közül az egyik lép még egyet a lány felé, arcán és hangján egyértelműen látszik szavainak mögöttes tartalma.*
-Csak jól érezzük magunkat együtt. Hidd el, tetszeni fog! *Szavaiból, tekintetéből kéjsóvárság csöpög.
Társa azonban figyelmesebb, látja a lány tartásán, helyezkedésén, hogy nem olyan lánnyal akadtak össze, akinek első ránézésre tűnt. Összeszámolja fegyvereit, felméri erejét és úgy dönt, változtat a hangon.*
-Halgass, te idióta! Nem látod, hogy milyen veszélyes kis tündérrel akadtunk össze? *Elvigyorodik és int a lánynak, hogy jöjjön.*
-Gyere, meséld el, kit keresel, aztán hátha mi is tudunk neked olyat mondani, amit érdekesnek találsz!
*A két ismeretlen közül az egyik lép még egyet a lány felé, arcán és hangján egyértelműen látszik szavainak mögöttes tartalma.*
-Csak jól érezzük magunkat együtt. Hidd el, tetszeni fog! *Szavaiból, tekintetéből kéjsóvárság csöpög.
Társa azonban figyelmesebb, látja a lány tartásán, helyezkedésén, hogy nem olyan lánnyal akadtak össze, akinek első ránézésre tűnt. Összeszámolja fegyvereit, felméri erejét és úgy dönt, változtat a hangon.*
-Halgass, te idióta! Nem látod, hogy milyen veszélyes kis tündérrel akadtunk össze? *Elvigyorodik és int a lánynak, hogy jöjjön.*
-Gyere, meséld el, kit keresel, aztán hátha mi is tudunk neked olyat mondani, amit érdekesnek találsz!
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5247-5266