Kikötő - Dokkok és kikötő
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
| Tenger és szigetek (új) Kikötői erdőség (új) Csatornarendszer (új) | Dokkok és kikötő | Lakónegyed (új) Vámház (új) Világítótorony (új) |  |
2820. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2016-05-17 12:19:58
Üzenet elküldve: 2016-05-17 12:19:58
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 111
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 111
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Szelíd
//Egy kereskedő bőrében//
*Aletai elég sokáig pihenhet számottevő jelenség nélkül. Népek persze jönnek-mennek, de nem túl sűrűn a mostani helyzetre való tekintettel. Az első ami számára érdekes lehet egy lovas, a karaván kísérői közül. Sietve érkezik, de nem hajtja túl a hátasát. Könnyű ügetésben veszi bele magát a dokkok útvesztőjébe, látszólag teljes magabiztossággal, hamar el is tűnik szem elől. Maga a karaván bő fél napra rá érkezik szép rendezetten, lovasíjászokkal körülvéve. A nap már lemenőfélben de még nem bújtak elő a csillagok az égen. Tudják hová mennek méghozzá sietősen, persze a szekerek miatt könnyen követni lehet őket, távolról különösebb feltűnés nélkül. Egy nagy raktárépületbe hajtanak be, ajtajánál két városőrnek látszó fickó csuklyás láncingben, orrvédős sisakkal, kerek fémpajzzsal és lándzsával, előre nyitják is a karavánnak a kétszárnyas nagykaput. Az épület maga egyszerű, leginkább fából készült, téglalap alakú és durván hússzor harminc méter alapterületű, falai négy méter magasra nyúlnak. Ablakból nem sok van, az is mind egyszerűen fából, magasan fent és a szürkületre, vagy ki tudja mi másra való tekintettel már csukva. Az utolsó szekér behaladtával egy kísérő lovas marad kint a két őrrel, az ajtót pedig becsukják. A raktár közvetlen közelében más épület nincs, hordókkal és ládákkal van a környék alaposan megpakolva, van hova elbújni a megfigyeléshez és körbe tudja járni Aletai az épületet. Különösebb érdekességet nem talál, a nagykapu a raktár rövidebbik oldalának közepén található, a túloldalon felfedezhet egy ugyanilyet, ugyancsak két városőrnek látszó fickóval védve.*
*Aletai elég sokáig pihenhet számottevő jelenség nélkül. Népek persze jönnek-mennek, de nem túl sűrűn a mostani helyzetre való tekintettel. Az első ami számára érdekes lehet egy lovas, a karaván kísérői közül. Sietve érkezik, de nem hajtja túl a hátasát. Könnyű ügetésben veszi bele magát a dokkok útvesztőjébe, látszólag teljes magabiztossággal, hamar el is tűnik szem elől. Maga a karaván bő fél napra rá érkezik szép rendezetten, lovasíjászokkal körülvéve. A nap már lemenőfélben de még nem bújtak elő a csillagok az égen. Tudják hová mennek méghozzá sietősen, persze a szekerek miatt könnyen követni lehet őket, távolról különösebb feltűnés nélkül. Egy nagy raktárépületbe hajtanak be, ajtajánál két városőrnek látszó fickó csuklyás láncingben, orrvédős sisakkal, kerek fémpajzzsal és lándzsával, előre nyitják is a karavánnak a kétszárnyas nagykaput. Az épület maga egyszerű, leginkább fából készült, téglalap alakú és durván hússzor harminc méter alapterületű, falai négy méter magasra nyúlnak. Ablakból nem sok van, az is mind egyszerűen fából, magasan fent és a szürkületre, vagy ki tudja mi másra való tekintettel már csukva. Az utolsó szekér behaladtával egy kísérő lovas marad kint a két őrrel, az ajtót pedig becsukják. A raktár közvetlen közelében más épület nincs, hordókkal és ládákkal van a környék alaposan megpakolva, van hova elbújni a megfigyeléshez és körbe tudja járni Aletai az épületet. Különösebb érdekességet nem talál, a nagykapu a raktár rövidebbik oldalának közepén található, a túloldalon felfedezhet egy ugyanilyet, ugyancsak két városőrnek látszó fickóval védve.*
2819. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2016-05-16 21:22:56
Üzenet elküldve: 2016-05-16 21:22:56
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 284
OOC üzenetek: 140
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 284
OOC üzenetek: 140
Játékstílus: Szelíd
//Lóti-futi néhány lóért//
* A férfi vigyora nem lankad, mikor megkapja a nyolcszázötven aranyat (melyet persze egyből zsebre is vág, mielőtt még kiszúrnák a nála lévő sok pénzt a tömeg tolvajai), sőt!
A kérdésre felvonja szemöldökét, majd lassacskán lejjebb ereszti azokat, és összehúzza őket. *
- Ez valami trükk? * Bár nem tudja hogyan lehetne ebből trükköt csinálni, de aki ért hozzá, az bármiből tud. Fél szemmel az aranyon van szeme, nehogy visszalopja tőle a férfi - ez esetben egyből értelmet nyerni a "trükk" (mármint a "figyelemelterelés"), de amennyiben továbbra sem próbálkozik ilyennel, úgy szépen lassan elmondja. *
- Azt úgy kell, hogy egyik kezedben egy kantárt, a másikban kettőt fogsz. Így három lovat tudsz elvinni, holott csak két kézzel fogod őket. Bámulatos a tudomány. * Vigyorgása miatt nem igazán lehet észrevenni, hogy még inkább kiszélesedett a szája, hiszen azt már aligha lehet fokozni. *
- Az alak, akit leszólítottál az előbb, az csak egy cseléd, vagy mifene. Egy gazdagabb kereskedő elutazik mostanság, azért vitt a hajóra lovat. * Mondja végül, majd megvonja vállait és hozzáteszi. *
- Legalábbis ezt hallottam. * Hogy mennyi igaz abból, amit hallott, és mennyi igaz abból, amit mondott, az kérdéses, de akár igaz is lehet. Akkor pedig Zaras tudhatja, hogy nem lesz könnyű hozzájutni a lovakhoz, ha egyáltalán még emlékszik rá, hogy melyik hajóra meneteltek fel a négylábúak. *
* A férfi vigyora nem lankad, mikor megkapja a nyolcszázötven aranyat (melyet persze egyből zsebre is vág, mielőtt még kiszúrnák a nála lévő sok pénzt a tömeg tolvajai), sőt!
A kérdésre felvonja szemöldökét, majd lassacskán lejjebb ereszti azokat, és összehúzza őket. *
- Ez valami trükk? * Bár nem tudja hogyan lehetne ebből trükköt csinálni, de aki ért hozzá, az bármiből tud. Fél szemmel az aranyon van szeme, nehogy visszalopja tőle a férfi - ez esetben egyből értelmet nyerni a "trükk" (mármint a "figyelemelterelés"), de amennyiben továbbra sem próbálkozik ilyennel, úgy szépen lassan elmondja. *
- Azt úgy kell, hogy egyik kezedben egy kantárt, a másikban kettőt fogsz. Így három lovat tudsz elvinni, holott csak két kézzel fogod őket. Bámulatos a tudomány. * Vigyorgása miatt nem igazán lehet észrevenni, hogy még inkább kiszélesedett a szája, hiszen azt már aligha lehet fokozni. *
- Az alak, akit leszólítottál az előbb, az csak egy cseléd, vagy mifene. Egy gazdagabb kereskedő elutazik mostanság, azért vitt a hajóra lovat. * Mondja végül, majd megvonja vállait és hozzáteszi. *
- Legalábbis ezt hallottam. * Hogy mennyi igaz abból, amit hallott, és mennyi igaz abból, amit mondott, az kérdéses, de akár igaz is lehet. Akkor pedig Zaras tudhatja, hogy nem lesz könnyű hozzájutni a lovakhoz, ha egyáltalán még emlékszik rá, hogy melyik hajóra meneteltek fel a négylábúak. *
2818. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2016-05-16 21:10:27
Üzenet elküldve: 2016-05-16 21:10:27
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 165
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 165
Játékstílus: Vakmerő
//Lóti-futi néhány lóért//
* Hát a nyolcszázötven sem sokkal több, mint a nyolcszáz, ezért nem is látja az elf akadályát annak, hogy homlokát ráncolva belemenjen az üzletbe. Persze előtte azért még méregeti néhány másodpercig a fickót, megpróbálva azt az igazi "kereskedőnézést" utánozni. Ha összejön, ha nem, végül rábólint a nyolcszázötvenes árra. *
- Rendben van, legyen annyi.
* Azzal kiszámol kereken 850 aranyat, amit átad a marcona fickónak (Mesélő (Morw)).
Ezután a lovakat veszi jobban szemügyre, majd elégedetten bólint, leszállva megfogja a kantárjukat, majd kérdőn néz a fickóra. *
- Hogyan viszek el három lovat egyszerre?
* Hát a nyolcszázötven sem sokkal több, mint a nyolcszáz, ezért nem is látja az elf akadályát annak, hogy homlokát ráncolva belemenjen az üzletbe. Persze előtte azért még méregeti néhány másodpercig a fickót, megpróbálva azt az igazi "kereskedőnézést" utánozni. Ha összejön, ha nem, végül rábólint a nyolcszázötvenes árra. *
- Rendben van, legyen annyi.
* Azzal kiszámol kereken 850 aranyat, amit átad a marcona fickónak (Mesélő (Morw)).
Ezután a lovakat veszi jobban szemügyre, majd elégedetten bólint, leszállva megfogja a kantárjukat, majd kérdőn néz a fickóra. *
- Hogyan viszek el három lovat egyszerre?
2817. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2016-05-16 19:28:05
Üzenet elküldve: 2016-05-16 19:28:05
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1240
OOC üzenetek: 210
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1240
OOC üzenetek: 210
Játékstílus: Vakmerő
//Sa'argathot ébredése//
*Személy szerint jól szórakozik, élvezi a lovaglást, a szabadságot, vagyis a kiszakadást a mindennapi teendőiből, és azt a fajta gondtalanságot, amit az utazás okoz minden vándornak. Lehet a cél aggasztó, de azzal most nem törődik.*
-Hm?
*Egészen meg is feledkezett arról, hogy nem egyedül kirándul, a kérdést meg nem túlzottan érti. Elgondolkodva tekint a mellkasát átfutó tegez pántjára, és az íjra.*
-Van még egy tőröm is.
*Nyugtatja meg Aont az elképzelhető legmagabiztosabb mosollyal, mit csak Lanawin valaha láthatott.*
-Azt meg erre rajtad kívül ki tudja, hogy hadnagy vagyok?
*Hiszen ránézésre csak egy fruska, fiús ruhákba öltözve. Majd adja meg magát az aggodalomnak, és fúj nagyot.*
-Tudok vigyázni magamra, hidd el. Hisz még élek!
*Vigyorodik el szélesen, kell-e ennél jobb, nyomósabb érv? Valahol élvezi, hogy törékeny kis virágszálnak tartják, hogy nem néznek ki belőle többet a felcserkedésnél. Holott talán senki előtt sem lehet rejtett az a tény, hogy ha valakinek ekkora pofája van, ennyire keresi a zűrt, akkor meg tudja védeni magát.*
*Személy szerint jól szórakozik, élvezi a lovaglást, a szabadságot, vagyis a kiszakadást a mindennapi teendőiből, és azt a fajta gondtalanságot, amit az utazás okoz minden vándornak. Lehet a cél aggasztó, de azzal most nem törődik.*
-Hm?
*Egészen meg is feledkezett arról, hogy nem egyedül kirándul, a kérdést meg nem túlzottan érti. Elgondolkodva tekint a mellkasát átfutó tegez pántjára, és az íjra.*
-Van még egy tőröm is.
*Nyugtatja meg Aont az elképzelhető legmagabiztosabb mosollyal, mit csak Lanawin valaha láthatott.*
-Azt meg erre rajtad kívül ki tudja, hogy hadnagy vagyok?
*Hiszen ránézésre csak egy fruska, fiús ruhákba öltözve. Majd adja meg magát az aggodalomnak, és fúj nagyot.*
-Tudok vigyázni magamra, hidd el. Hisz még élek!
*Vigyorodik el szélesen, kell-e ennél jobb, nyomósabb érv? Valahol élvezi, hogy törékeny kis virágszálnak tartják, hogy nem néznek ki belőle többet a felcserkedésnél. Holott talán senki előtt sem lehet rejtett az a tény, hogy ha valakinek ekkora pofája van, ennyire keresi a zűrt, akkor meg tudja védeni magát.*
2816. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2016-05-16 18:34:12
Üzenet elküldve: 2016-05-16 18:34:12
ÚJ
![>Myna Foks [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/767_ember-felelf_no.jpg)
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1050
OOC üzenetek: 138
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1050
OOC üzenetek: 138
Játékstílus: Vakmerő
//Úton a jövőhöz//
*Valami megváltozott Ryrrosban érzi Myna, de még nem tudja, hogy ez most jó vagy rossz, ráhagyja az időre, majd az kideríti. Egy dologban biztos, a férfi mindig megtartja a szavát és ha megengedte neki, hogy lelépjen ha ez nem működik közöttük majd, akkor az úgy is lesz, de eddig ennek ellentétét tapasztalja.
Jólesik füleinek a félvér nevetése és persze a vágyakozónak tűnő válasz is, de annak még nem jött el a pillanata, teret kell hagyniuk egymásnak, hiszen egymás életére törtek már és ez lehet a szeretet átbontakozása gyűlölködésbe is akár. ~Bizalmat kell adnom neki és hinnem kell benne, hogy tényleg működni fog ez most.~ Tereli pozitívra a gondolatait. Csendesen telik az út, amit a szép erős telivéren gyorsan megtesznek és már a dokkok jellegzetes illatára el is húzza a száját Myna és az orrát belenyomja az előtte ülőbe. Ryrrosnak mindig jó illata van és amíg lehet azt szaglássza. Ahogy letekint a lóról sok embert lát maguk körül. Ahogy ügetésbe fognak erősebben kapaszkodik. Ha valamit, ezt utálja a legjobban, mert könnyen lepattoghat az állatról. Már nem is öleli a másikat, hanem szó szerint kapaszkodik benne.*
-Kérlek ne ügessünk, ha ilyen jó időben vagyunk sétálhat is szegény paci nem? *Nem is árt egy kis pihenés az állatnak, de leginkább csak nem akar leesni a lóról való félelme beszél belőle most.*
-Meg akartad látogatni a mágus tornyot nem? Ott talán meghúzhatnánk magunk estére is, mert a tömeget elnézve nem sok hely lehet a helyi kocsmában. *Na meg nem is szívesen menne be oda a történtek után Morfiusszal.*
*Valami megváltozott Ryrrosban érzi Myna, de még nem tudja, hogy ez most jó vagy rossz, ráhagyja az időre, majd az kideríti. Egy dologban biztos, a férfi mindig megtartja a szavát és ha megengedte neki, hogy lelépjen ha ez nem működik közöttük majd, akkor az úgy is lesz, de eddig ennek ellentétét tapasztalja.
Jólesik füleinek a félvér nevetése és persze a vágyakozónak tűnő válasz is, de annak még nem jött el a pillanata, teret kell hagyniuk egymásnak, hiszen egymás életére törtek már és ez lehet a szeretet átbontakozása gyűlölködésbe is akár. ~Bizalmat kell adnom neki és hinnem kell benne, hogy tényleg működni fog ez most.~ Tereli pozitívra a gondolatait. Csendesen telik az út, amit a szép erős telivéren gyorsan megtesznek és már a dokkok jellegzetes illatára el is húzza a száját Myna és az orrát belenyomja az előtte ülőbe. Ryrrosnak mindig jó illata van és amíg lehet azt szaglássza. Ahogy letekint a lóról sok embert lát maguk körül. Ahogy ügetésbe fognak erősebben kapaszkodik. Ha valamit, ezt utálja a legjobban, mert könnyen lepattoghat az állatról. Már nem is öleli a másikat, hanem szó szerint kapaszkodik benne.*
-Kérlek ne ügessünk, ha ilyen jó időben vagyunk sétálhat is szegény paci nem? *Nem is árt egy kis pihenés az állatnak, de leginkább csak nem akar leesni a lóról való félelme beszél belőle most.*
-Meg akartad látogatni a mágus tornyot nem? Ott talán meghúzhatnánk magunk estére is, mert a tömeget elnézve nem sok hely lehet a helyi kocsmában. *Na meg nem is szívesen menne be oda a történtek után Morfiusszal.*
2815. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2016-05-16 18:13:24
Üzenet elküldve: 2016-05-16 18:13:24
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 385
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 385
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Megfontolt
//Úton a jövőhöz//
*Mikor Myna megöleli, különös érzés lesz úrrá rajta. Maga sem tudja pontosan, hogy milyen.
És, hogy miért kérdezi annyit, hogy megmarad e a nyeregben? Hiszen épp az imént mondta a lány, hogy nem igazán nagy lovagló virtuóz. Ám a következő ezzel kapcsolatos mondata... Ryrros nem tudja megállni, és most felnevet. Különösen őszintén hangzik ez a nevetés. És különös, hogy mintha megborzongna a tarkójánál, ahol megérezte a lány leheletét.*
- Igen... pontosan tudom, hogy mennyire. *hallatszik aztán a válasz, amely mintha kissé vágyakozó hangnemben csengene. De eztán nem is mond többet a férfi, s nem láthatja Myna sem az arcát, hogy mosolyog e vagy sem, mit gondolhat, mit érezhet. Csak vágtára bírja a lovat, s már száguldanak is keresztül árkon, bokron át.
Így megy ez nagyon sokáig. Csak vágtáznak és vágtáznak, mígnem a távolban fel nem tűnnek a kikötői dokkok. Ám a férfi még ekkor sem lassít. Egészen addig nem teszi ezt, amíg már nem kezd sűrűsödni a forgalom körülöttük. Ekkor meghúzza a kantárt, de nem állnak meg. Ügetésben mennek tovább a körülöttük egyre növekvő embertömegben. Különösen sokan vannak most itt. Mintha mindenki hajóra akarna szállni, hogy elhagyják ezt a vidéket. Nem csodálkozna rajta a férfi. De hova mennének? Wegtorenbe? A Nap karavánpihenőbe, ami még nem vált a holtak martalékává? Vagy onnan fel, északra, Pirtianesbe? Végül is az katonai város. Az talán nem is tűnik annyira ostobaságnak.
Kezd rájuk esteledni. Sokáig úton voltak, s mire elértek idáig, már jócskán vöröslik az ég, s a nap is alig kukucskál már ki a házak omladozó, cseréphíjas teteje mögül.*
- Hamarabb ideértünk lóháton, semmint azt gondoltam. *mondja ekkor. De hát nem is számított hátasra. Azt hitte, a lánnyal vagy anélkül, de gyalog kell majd visszatérnie a kikötőbe.*
- Van még jó pár napunk. Szóval? Mit csináljunk? *veti hátra a válla mögött Mynának, a dokkok rakodómunkásait kerülgetve. Valahol mélyen elismeréssel adózik a lánynak, hogy kibírta az utat, és nem csúszott le a nyeregből. Pedig Ryrros rendesen meghajtotta az állatot.*
*Mikor Myna megöleli, különös érzés lesz úrrá rajta. Maga sem tudja pontosan, hogy milyen.
És, hogy miért kérdezi annyit, hogy megmarad e a nyeregben? Hiszen épp az imént mondta a lány, hogy nem igazán nagy lovagló virtuóz. Ám a következő ezzel kapcsolatos mondata... Ryrros nem tudja megállni, és most felnevet. Különösen őszintén hangzik ez a nevetés. És különös, hogy mintha megborzongna a tarkójánál, ahol megérezte a lány leheletét.*
- Igen... pontosan tudom, hogy mennyire. *hallatszik aztán a válasz, amely mintha kissé vágyakozó hangnemben csengene. De eztán nem is mond többet a férfi, s nem láthatja Myna sem az arcát, hogy mosolyog e vagy sem, mit gondolhat, mit érezhet. Csak vágtára bírja a lovat, s már száguldanak is keresztül árkon, bokron át.
Így megy ez nagyon sokáig. Csak vágtáznak és vágtáznak, mígnem a távolban fel nem tűnnek a kikötői dokkok. Ám a férfi még ekkor sem lassít. Egészen addig nem teszi ezt, amíg már nem kezd sűrűsödni a forgalom körülöttük. Ekkor meghúzza a kantárt, de nem állnak meg. Ügetésben mennek tovább a körülöttük egyre növekvő embertömegben. Különösen sokan vannak most itt. Mintha mindenki hajóra akarna szállni, hogy elhagyják ezt a vidéket. Nem csodálkozna rajta a férfi. De hova mennének? Wegtorenbe? A Nap karavánpihenőbe, ami még nem vált a holtak martalékává? Vagy onnan fel, északra, Pirtianesbe? Végül is az katonai város. Az talán nem is tűnik annyira ostobaságnak.
Kezd rájuk esteledni. Sokáig úton voltak, s mire elértek idáig, már jócskán vöröslik az ég, s a nap is alig kukucskál már ki a házak omladozó, cseréphíjas teteje mögül.*
- Hamarabb ideértünk lóháton, semmint azt gondoltam. *mondja ekkor. De hát nem is számított hátasra. Azt hitte, a lánnyal vagy anélkül, de gyalog kell majd visszatérnie a kikötőbe.*
- Van még jó pár napunk. Szóval? Mit csináljunk? *veti hátra a válla mögött Mynának, a dokkok rakodómunkásait kerülgetve. Valahol mélyen elismeréssel adózik a lánynak, hogy kibírta az utat, és nem csúszott le a nyeregből. Pedig Ryrros rendesen meghajtotta az állatot.*
2814. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2016-05-16 13:52:57
Üzenet elküldve: 2016-05-16 13:52:57
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 6
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 6
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
*Lábai a levegőben lógnak, kezével a sötét bundát markolássza. Nem lát most semmit, de mindez nem zavarja. Megbízik abban, aki cipeli. Hallja a körülötte nyüzsgő embereket, de nem foglakozik velük.*
- Induljunk a kikötő felé! *Mondja, megpaskolva az állat oldalát. Érzi, ahogy megindul alatta a Minx, de szemét még mindig csukva hagyja. Tény, hogy látna, teljesen jól, a maszkja úgy lett készítve. De talán, nem kíváncsi arra, mi van körülötte. Előredől, átöleli az állatot, és teljesen rábízza magát. Közben halkan dúdol egy dallamot, amit nem hall senki, csak ők ketten.*
- Induljunk a kikötő felé! *Mondja, megpaskolva az állat oldalát. Érzi, ahogy megindul alatta a Minx, de szemét még mindig csukva hagyja. Tény, hogy látna, teljesen jól, a maszkja úgy lett készítve. De talán, nem kíváncsi arra, mi van körülötte. Előredől, átöleli az állatot, és teljesen rábízza magát. Közben halkan dúdol egy dallamot, amit nem hall senki, csak ők ketten.*
2813. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2016-05-16 01:28:49
Üzenet elküldve: 2016-05-16 01:28:49
ÚJ
![>Aoneer Hraefg Glimriorathan [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/10718_1474303661_ember_ferfi.jpg)
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1087
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1087
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
//Sa'argathot ébredése//
*A rövid pihenőt újabb lovaglás követi. Északkelet felé lassan ismét megközelítik a folyópartot, és persze a Grombar félelmetes palotája is méterről méterre közelebb ér hozzájuk. Bármennyire is távol legyen. A férfi most is hallgatag marad, ha nem kérdezik, vagy nem lát közvetlen veszélyt akkor nem szól egy szót sem, így az út jobbára egyhangú marad. A szórakozásnak nem most van itt az ideje, elvégre egy katonai felderítő művelet kellős közepén vannak, ő pedig egy emberként védelmezi a látszólag teljesen harcképtelen hadnagyot, akit így ránézésre az első szembejövő erősebb széllökés is képes lenne a világfal hegyláncig repíteni ha nem kapaszkodna rendesen a lova kantárába. Kellemetlenül veszélyes feladat, kellemetlenül sok kockázattal, és legalább annyira idegesítően kevés biztosítékkal. Egy tegezre való nyíl, öt üveg lámpaolaj, és egy méregdrága mithril fogpiszkáló. Ez az összes fegyverük, egy több ezer fős élőhalott horda és az időközben ujjá éledt fekete lovassal szemben. Mely utóbbival egy őrjáratra való Thargoddar elit harcos sem tudott végezni, és most teljesen új felszerelése van amiről jóformán semmit sem tudnak.
Legalább ilyen szintű aggodalmak szükségesek ahhoz, hogy a férfi kéretlenül kinyissa a száját, de valószínűleg ezt az egy alkalmat is meg fogja bánni.*
-Kisasszony? *A saját fegyvereit nem adja oda. Az íjpuska túl nehéz, a mesterkard meg marad nála, ha már becserélte érte a kedves alabárdját.*
-Elnézést a kérdésért, de nem lenne szüksége egy saját fegyverre? A hadnagyi rang jelenleg sok veszéllyel jár, és a katonák nem lehetnek ott mindenkor. *Jegyzi meg tiszteletteljesen, de tovább nem viszi a fonalat, tudni szeretné mi a véleménye a "kisasszonynak" erről a javaslatról. Persze nem kényszeríthet egy baltát a kezébe, de ha már az őrség tisztje, akkor legalább egy gyíklesőt tarthatna magánál.*
*A rövid pihenőt újabb lovaglás követi. Északkelet felé lassan ismét megközelítik a folyópartot, és persze a Grombar félelmetes palotája is méterről méterre közelebb ér hozzájuk. Bármennyire is távol legyen. A férfi most is hallgatag marad, ha nem kérdezik, vagy nem lát közvetlen veszélyt akkor nem szól egy szót sem, így az út jobbára egyhangú marad. A szórakozásnak nem most van itt az ideje, elvégre egy katonai felderítő művelet kellős közepén vannak, ő pedig egy emberként védelmezi a látszólag teljesen harcképtelen hadnagyot, akit így ránézésre az első szembejövő erősebb széllökés is képes lenne a világfal hegyláncig repíteni ha nem kapaszkodna rendesen a lova kantárába. Kellemetlenül veszélyes feladat, kellemetlenül sok kockázattal, és legalább annyira idegesítően kevés biztosítékkal. Egy tegezre való nyíl, öt üveg lámpaolaj, és egy méregdrága mithril fogpiszkáló. Ez az összes fegyverük, egy több ezer fős élőhalott horda és az időközben ujjá éledt fekete lovassal szemben. Mely utóbbival egy őrjáratra való Thargoddar elit harcos sem tudott végezni, és most teljesen új felszerelése van amiről jóformán semmit sem tudnak.
Legalább ilyen szintű aggodalmak szükségesek ahhoz, hogy a férfi kéretlenül kinyissa a száját, de valószínűleg ezt az egy alkalmat is meg fogja bánni.*
-Kisasszony? *A saját fegyvereit nem adja oda. Az íjpuska túl nehéz, a mesterkard meg marad nála, ha már becserélte érte a kedves alabárdját.*
-Elnézést a kérdésért, de nem lenne szüksége egy saját fegyverre? A hadnagyi rang jelenleg sok veszéllyel jár, és a katonák nem lehetnek ott mindenkor. *Jegyzi meg tiszteletteljesen, de tovább nem viszi a fonalat, tudni szeretné mi a véleménye a "kisasszonynak" erről a javaslatról. Persze nem kényszeríthet egy baltát a kezébe, de ha már az őrség tisztje, akkor legalább egy gyíklesőt tarthatna magánál.*
2812. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2016-05-15 21:51:02
Üzenet elküldve: 2016-05-15 21:51:02
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 284
OOC üzenetek: 140
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 284
OOC üzenetek: 140
Játékstílus: Szelíd
//Lóti-futi néhány lóért//
* Az alak mond a kettőért kilencszázat, Zaras pedig nyolcszázat. A vigyorgó vár egy kicsit, gondolkozik, számolgat, aztán megszólal. *
- Nyolcszázötven van a kettő között, az mindkettőnknek megéri. * Legalábbis neki megéri. Szóval nem kell vásárra sem vinni a lovakat, elég, ha itt eladja, ennek a gazdagnak tűnő férfinak. Ugyanis nyolcszáz arany sem terem minden zsebben, sokan pedig még csak bele sem mernek gondolni, hogy lovat vegyenek, tehát a férfi viszonylag gazdagnak mondható. A vigyorgóhoz képest pedig főleg, habár neki meg van két lova, az nagyjából kiegyensúlyozza talán a dolgot. Habár, ha az üzlet összejön - és nem állnak tőle nagyon messze -, akkor fordul a kocka, és Zaras nyolcszáz-nyolcszázötven arannyal szegényebb, két lóval gazdagabb lesz, az alak pedig fordítva. *
* Az alak mond a kettőért kilencszázat, Zaras pedig nyolcszázat. A vigyorgó vár egy kicsit, gondolkozik, számolgat, aztán megszólal. *
- Nyolcszázötven van a kettő között, az mindkettőnknek megéri. * Legalábbis neki megéri. Szóval nem kell vásárra sem vinni a lovakat, elég, ha itt eladja, ennek a gazdagnak tűnő férfinak. Ugyanis nyolcszáz arany sem terem minden zsebben, sokan pedig még csak bele sem mernek gondolni, hogy lovat vegyenek, tehát a férfi viszonylag gazdagnak mondható. A vigyorgóhoz képest pedig főleg, habár neki meg van két lova, az nagyjából kiegyensúlyozza talán a dolgot. Habár, ha az üzlet összejön - és nem állnak tőle nagyon messze -, akkor fordul a kocka, és Zaras nyolcszáz-nyolcszázötven arannyal szegényebb, két lóval gazdagabb lesz, az alak pedig fordítva. *
2811. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2016-05-15 21:44:55
Üzenet elküldve: 2016-05-15 21:44:55
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 55
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 55
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
*Lassú, kimért léptekkel sétál egyre távolodva a hajóktól. Jobb keze az oldalára erősített kardja markolatán pihen. Inkább támaszkodik rajta, mintsem fenyegetésül markolná azt. Hosszasan végignéz a környezetén, mindent próbál alaposan végigmérni. Fürkésző tekintete kíváncsi szemek után kutat, hátha felfigyel rá valaki akitől majd útbaigazítást kérhetne, merre haladjon tovább, hogy eljusson oda ahová szeretne. Udvariasan biccent a felé tévelyedő halászoknak, őket nem szándékozik megzavarni kérdéseivel.*
2810. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2016-05-15 18:14:11
Üzenet elküldve: 2016-05-15 18:14:11
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 161
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 161
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Lélekvesztő - Fedélzet//
*Taran erősen koncentrál a sebfertőtlenítő, kötöző munkára, és egyébként jól is áll neki a fókuszált figyelemtől összeráncolt homlok. Mégis ellágyulnak a vonásai, amint Dyn rumozni hívja a keze alatt pihenő Reydist. Elmosolyodik, és felpillant Dyntire.*
-Nem is baj, legalább érzéstelenít egy kicsit!
*Pont ahogy Tarant is az elmúlt napokban elszenvedett lelki fájdalomtól. Illetve most is! Várjunk csak!? Ezek úgy bíztak rá egy sebészi műtétet, hogy a férfi ittas!? Mindegy is! Így talán nem remeg a keze! Mindenesetre méltó magyarázatot szolgáltat az eset arra, hogy miért koncentrál arra, amit csinál.*
-Hidd el Reydis, egészen finom a rum! Addig igyál, míg van belőle!
*Neveti el magát a nő ódzkodására, aztán lehervad az arcáról a mosoly.*
~Elment az eszed! Még rászokik! Egyel több lesz, aki apasztja a készletet!~
*Megrázza a fejét, hogy elhessegesse az önző gondolatot.*
~Na! Nem voltál te ilyen, Taran! Úgy látszik, hogy egyre több ragad rád a Kárhozottak mentalitásából!~
*Úgy dönt, hogy nem szólal meg egy darabig, bár könnyen lehet, hogy nem is feltétlen tudna, mert Reydis fedetlen bájaitól egészen más magaslatokba kúszik. Zavartan oldalra pillant, aztán fel, és le, végül pedig kényszeredetten Dyntire, aki pont most veszi le a ruháját.*
~Höhejj! Azért ez már nem hoz zavarba! Na de lázba annál inkább!~
*Sejtelmesen elmosolyodik, főleg úgy, hogy látja, hogy a Vöröske arcán megjelent az a jellegzetes pír. Lehet, hogy mégiscsak jó ötlet lesz ezeket leitatni?
Az a fránya vigyor nem hervad le az arcáról, miközben felvágja a másik nő kötését is és alápillant. Megereszt egy fél másodperce fintort, amiből a többiek arra következtethetnek, hogy ha Reydis sebéből nem szedte ki a varratot, akkor bizony Dynéből sem fogja!*
-Mély a seb, és nem is túl szép! Egy kis rum már nagyon kell neki, hogy ennél csúnyább már ne legyen!
*Bizony éppen jókor bontották fel a kötést, így még elkerülhető a sebfertőzés. Azon viszont meglepődik, hogy Reydis rutinszerű mozdulatokkal, mi több, magabiztosan esik neki a vágás fertőtlenítésének.*
~Nem azt mondta az előbb, hogy rosszul van a vértől!?~
*Egy pár pillanatig értetlenül mered a nőre, de időközben ő már végez is a fertőtlenítéssel. Taran így ismét a feladatára koncentrál, és az ing maradékából köt egy úgy kötést.*
-Nya! Kész is! Továbbra is csak óvatosan!
*Elégedetten vigyorog, miközben Reydis elindul inni.*
~Mi? Az előbb még ezt sem akart!~
*Megrázza a fejét, majd Dyntire néz.*
-Gyerünk utána! Még a végén megissza!
*Int fejével, miközben az ollót eldobja, és elindul a nő után.*
*Taran erősen koncentrál a sebfertőtlenítő, kötöző munkára, és egyébként jól is áll neki a fókuszált figyelemtől összeráncolt homlok. Mégis ellágyulnak a vonásai, amint Dyn rumozni hívja a keze alatt pihenő Reydist. Elmosolyodik, és felpillant Dyntire.*
-Nem is baj, legalább érzéstelenít egy kicsit!
*Pont ahogy Tarant is az elmúlt napokban elszenvedett lelki fájdalomtól. Illetve most is! Várjunk csak!? Ezek úgy bíztak rá egy sebészi műtétet, hogy a férfi ittas!? Mindegy is! Így talán nem remeg a keze! Mindenesetre méltó magyarázatot szolgáltat az eset arra, hogy miért koncentrál arra, amit csinál.*
-Hidd el Reydis, egészen finom a rum! Addig igyál, míg van belőle!
*Neveti el magát a nő ódzkodására, aztán lehervad az arcáról a mosoly.*
~Elment az eszed! Még rászokik! Egyel több lesz, aki apasztja a készletet!~
*Megrázza a fejét, hogy elhessegesse az önző gondolatot.*
~Na! Nem voltál te ilyen, Taran! Úgy látszik, hogy egyre több ragad rád a Kárhozottak mentalitásából!~
*Úgy dönt, hogy nem szólal meg egy darabig, bár könnyen lehet, hogy nem is feltétlen tudna, mert Reydis fedetlen bájaitól egészen más magaslatokba kúszik. Zavartan oldalra pillant, aztán fel, és le, végül pedig kényszeredetten Dyntire, aki pont most veszi le a ruháját.*
~Höhejj! Azért ez már nem hoz zavarba! Na de lázba annál inkább!~
*Sejtelmesen elmosolyodik, főleg úgy, hogy látja, hogy a Vöröske arcán megjelent az a jellegzetes pír. Lehet, hogy mégiscsak jó ötlet lesz ezeket leitatni?
Az a fránya vigyor nem hervad le az arcáról, miközben felvágja a másik nő kötését is és alápillant. Megereszt egy fél másodperce fintort, amiből a többiek arra következtethetnek, hogy ha Reydis sebéből nem szedte ki a varratot, akkor bizony Dynéből sem fogja!*
-Mély a seb, és nem is túl szép! Egy kis rum már nagyon kell neki, hogy ennél csúnyább már ne legyen!
*Bizony éppen jókor bontották fel a kötést, így még elkerülhető a sebfertőzés. Azon viszont meglepődik, hogy Reydis rutinszerű mozdulatokkal, mi több, magabiztosan esik neki a vágás fertőtlenítésének.*
~Nem azt mondta az előbb, hogy rosszul van a vértől!?~
*Egy pár pillanatig értetlenül mered a nőre, de időközben ő már végez is a fertőtlenítéssel. Taran így ismét a feladatára koncentrál, és az ing maradékából köt egy úgy kötést.*
-Nya! Kész is! Továbbra is csak óvatosan!
*Elégedetten vigyorog, miközben Reydis elindul inni.*
~Mi? Az előbb még ezt sem akart!~
*Megrázza a fejét, majd Dyntire néz.*
-Gyerünk utána! Még a végén megissza!
*Int fejével, miközben az ollót eldobja, és elindul a nő után.*
2809. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2016-05-15 12:05:33
Üzenet elküldve: 2016-05-15 12:05:33
ÚJ
![>Reydis Syna [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/10880_1490455601_fel_elf_no.jpg)
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 604
OOC üzenetek: 17
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 604
OOC üzenetek: 17
Játékstílus: Vakmerő
//Lélekvesztő - Fedélzet//
-Én nem merek inni. *Még mindig benne él, hogy Véreb eluralkodott rajta és majdnem megölte Leont. Bár ha belegondol, most nincs itt senki, akit meg akarna ölni, így lehet nem is lenne annyira rossz.*
- Bár mi bajom történhetne? *Vágja rá kis habozás után nevetve.* De a mágusunk szeretetét meghagyom neked, engem sorozatosan szellemnek néznek, amíg valaki rám nem mutat. *Ezért Reydis se fordít rájuk sokkal nagyobb figyelmet.*
-Miért? Szép vagyok és fiatal is, tőlem jobbat nem talál úgy sem. Nem öregszem valami gyorsan és ha gyereket sem akart már, így pláne megérte velem lennie a többiről nem is beszélve. *Nem Leonnak ad sok önbizalmat, hanem saját magának, tisztába van a képességeivel és sokkal több önbizalma van, ha a külsőségekről van szó vagy akrobatikáról.*
-Hát ha mással van legyen boldog vele, túlteszem magam rajta. *Jelenti ki határozottan, csak egy apró bizonytalanság van a szemében, de Reydis megfogadta magának, hogy erősebb lesz és jól tudja, hogy ezt ezzel kell elkezdenie. A szerelmet ha eldobja magától, akkor erős lesz.*
-Csak könnyebb úgy lezárni a dolgot, ha tudom mi van vele, mert ha keres és én lezárom a dolgot magamban, az hülyén jönne le nem? *Elég labilis még érzelmileg, de talán a Dynti megérti min vívódik ennyire. A témát a kalóz férfi érkezése zárja le, ahogy nekikezd a műveletnek. Kicsit felszisszen, ahogy csípi a sebét az alkoholos sebtisztítás. Beharapja ajkait, hogy ne sziszegje végig a sebtisztítását. Összeszorítja a fogait és átadja magát Vérebnek. Ha az az énje van szabadon, sokkal jobban bírja a fájdalmat. El is vigyorodik a végére és ahogy végeznek feláll és lenéz a rogy öltözékre, ami eddig rajta volt.*
-Megengeded, hogy felvegyek valamit? De rendes vagy. *Tép egy csíkot a ruhából és azt köti meg mellmagasságban. Nem kell neki több, csak ami éppen csak takarja a nőiességét.*
-Így több levegőt kap a seb és hamarabb begyógyul. *Vigyorodik el és már nézi is a másik nő testén a sebeket, amin végighúzza a kicsit hideg ujját.*
-Ja nem vészes, de ha nem tetszik egy szép tetoválással el lehet tüntetni igaz? *Nem tudja, hogy jutott ez most az eszébe, de annyi fájdalmat lehet megér, hogy egy szép motívum legyen a hátán, akkor már pláne nem kéne egész alakot fedő ruhát hordania, csak ha el akarja azt takarni.*
-Ó ne aggódj, bírom a vért és a sebeket. *Mosolyodik el kicsit ijesztően, de ezt csak a mágus látja csak, ahogy tép egy csíkot a fehér ingből és berumozza azt. Teljesen más valami Reydisben, valahogy nem az aki lefeküdt nem rég a hátát leápoltatni.*
-Óvatos leszek, de már egy párszor túlélted ezt a sebtisztításos bulit. *Gyengéden nyúl a sebhez és kíméletesen nyomja csak a sebre, hogy azét mégis kitisztítsa azt és alaposan minden kis részre ügyelve halad. Dynti mikor felnéz a félelfre furcsának láthatja a tekintetét, mintha valahogy más lenne, de mégis ugyanaz a test.*
-Kész vagy Drága! *Lép hátrébb és a rongyot Taran felé dobja el, lehetőleg úgy, ha nem kapja el, akkor a fején landoljon.*
-Na akkor kezdhetjük az ivást ugye? Csak, hogy jó helyre is menjen belőle! *Somolyog és meg is indul a hordó felé, ami szerencsére nincs messze. Le is ül mellé és egy korsóba már tölt is magának, hogy lenyakalja azt.*
-Én nem merek inni. *Még mindig benne él, hogy Véreb eluralkodott rajta és majdnem megölte Leont. Bár ha belegondol, most nincs itt senki, akit meg akarna ölni, így lehet nem is lenne annyira rossz.*
- Bár mi bajom történhetne? *Vágja rá kis habozás után nevetve.* De a mágusunk szeretetét meghagyom neked, engem sorozatosan szellemnek néznek, amíg valaki rám nem mutat. *Ezért Reydis se fordít rájuk sokkal nagyobb figyelmet.*
-Miért? Szép vagyok és fiatal is, tőlem jobbat nem talál úgy sem. Nem öregszem valami gyorsan és ha gyereket sem akart már, így pláne megérte velem lennie a többiről nem is beszélve. *Nem Leonnak ad sok önbizalmat, hanem saját magának, tisztába van a képességeivel és sokkal több önbizalma van, ha a külsőségekről van szó vagy akrobatikáról.*
-Hát ha mással van legyen boldog vele, túlteszem magam rajta. *Jelenti ki határozottan, csak egy apró bizonytalanság van a szemében, de Reydis megfogadta magának, hogy erősebb lesz és jól tudja, hogy ezt ezzel kell elkezdenie. A szerelmet ha eldobja magától, akkor erős lesz.*
-Csak könnyebb úgy lezárni a dolgot, ha tudom mi van vele, mert ha keres és én lezárom a dolgot magamban, az hülyén jönne le nem? *Elég labilis még érzelmileg, de talán a Dynti megérti min vívódik ennyire. A témát a kalóz férfi érkezése zárja le, ahogy nekikezd a műveletnek. Kicsit felszisszen, ahogy csípi a sebét az alkoholos sebtisztítás. Beharapja ajkait, hogy ne sziszegje végig a sebtisztítását. Összeszorítja a fogait és átadja magát Vérebnek. Ha az az énje van szabadon, sokkal jobban bírja a fájdalmat. El is vigyorodik a végére és ahogy végeznek feláll és lenéz a rogy öltözékre, ami eddig rajta volt.*
-Megengeded, hogy felvegyek valamit? De rendes vagy. *Tép egy csíkot a ruhából és azt köti meg mellmagasságban. Nem kell neki több, csak ami éppen csak takarja a nőiességét.*
-Így több levegőt kap a seb és hamarabb begyógyul. *Vigyorodik el és már nézi is a másik nő testén a sebeket, amin végighúzza a kicsit hideg ujját.*
-Ja nem vészes, de ha nem tetszik egy szép tetoválással el lehet tüntetni igaz? *Nem tudja, hogy jutott ez most az eszébe, de annyi fájdalmat lehet megér, hogy egy szép motívum legyen a hátán, akkor már pláne nem kéne egész alakot fedő ruhát hordania, csak ha el akarja azt takarni.*
-Ó ne aggódj, bírom a vért és a sebeket. *Mosolyodik el kicsit ijesztően, de ezt csak a mágus látja csak, ahogy tép egy csíkot a fehér ingből és berumozza azt. Teljesen más valami Reydisben, valahogy nem az aki lefeküdt nem rég a hátát leápoltatni.*
-Óvatos leszek, de már egy párszor túlélted ezt a sebtisztításos bulit. *Gyengéden nyúl a sebhez és kíméletesen nyomja csak a sebre, hogy azét mégis kitisztítsa azt és alaposan minden kis részre ügyelve halad. Dynti mikor felnéz a félelfre furcsának láthatja a tekintetét, mintha valahogy más lenne, de mégis ugyanaz a test.*
-Kész vagy Drága! *Lép hátrébb és a rongyot Taran felé dobja el, lehetőleg úgy, ha nem kapja el, akkor a fején landoljon.*
-Na akkor kezdhetjük az ivást ugye? Csak, hogy jó helyre is menjen belőle! *Somolyog és meg is indul a hordó felé, ami szerencsére nincs messze. Le is ül mellé és egy korsóba már tölt is magának, hogy lenyakalja azt.*
2808. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2016-05-14 15:45:49
Üzenet elküldve: 2016-05-14 15:45:49
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 165
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 165
Játékstílus: Vakmerő
//Lóti-futi néhány lóért//
* Az útját sikeresen elállja a vigyorinak, a másik alak, az óriási ember viszont nem szándékozik az elf tervei szerint cselekedni. Micsoda nyűg. Az árra először végigméri a fazont, majd a lovakat, és száját kissé elhúzva felel. *
- Nyolcszáz.
* Nem sokat tud az alkudozásról, ide nővére kellett volna, akkor talán még fél ár alatt vették volna meg. Így azonban a hozzá nem értő elfnek kell megoldania a helyzetet. Mi a legrosszabb, ami történhet? Négy helyett két lóval tér vissza? Az se lenne olyan nagy baj, s ahogyan a fickó épp az imént utalt rá, könnyebb lovakhoz jutni. Most már csak a vigyori vadember válaszára vár, reménykedve, hogy mihamarabb letudhatja ezt a lóti-futit. *
* Az útját sikeresen elállja a vigyorinak, a másik alak, az óriási ember viszont nem szándékozik az elf tervei szerint cselekedni. Micsoda nyűg. Az árra először végigméri a fazont, majd a lovakat, és száját kissé elhúzva felel. *
- Nyolcszáz.
* Nem sokat tud az alkudozásról, ide nővére kellett volna, akkor talán még fél ár alatt vették volna meg. Így azonban a hozzá nem értő elfnek kell megoldania a helyzetet. Mi a legrosszabb, ami történhet? Négy helyett két lóval tér vissza? Az se lenne olyan nagy baj, s ahogyan a fickó épp az imént utalt rá, könnyebb lovakhoz jutni. Most már csak a vigyori vadember válaszára vár, reménykedve, hogy mihamarabb letudhatja ezt a lóti-futit. *
2807. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2016-05-13 11:37:50
Üzenet elküldve: 2016-05-13 11:37:50
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 62
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 62
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
*Már jó egy hete, hogy a kikötőben tevékenykedik és tengeti életét a kalózból lett szakács, aki már oly sok szakmát űzött, hogy maga sem tudja mihez is ért igazán. Ennek ellenére, amíg akad sör, vagy bor és dohánya pipájában addig keseregni nem nagyon akar. Mindig talál valami elfoglaltságot, vagy valamivel feltalálja magát. Nincs ez másként most sem, hiszen az egész délvidék és a levegő városának környéke is bővelkedik a sétáló holtak seregében, így akad riadalom, amely munkát is ad. A kereskedők, izgatottak és portékáikat hol ki hol be rámolják a hajókba, vagy akinek épp nincs lehetősége elszállítani az akár áron alul is megválik tőle. Arthemos azonban nem kereskedő ő csak egy egyszerű szakács, vagy kertész, vagy matróz meg az ilyenek, így ezen a módon keresi meg a napi betevőt. A kikötő habár érdekes hely és lebilincselő események színhelye, mégis úgy érzi, hogy a város talán több és jobb lehetőségeket kínálhat számára. Nem is vacakol sokat a döntéssel, elindul Arthenior irányáb, tehát a folyó felé, ahol reményei szerint elindulhat észak felé*
2806. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2016-05-12 10:49:47
Üzenet elküldve: 2016-05-12 10:49:47
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 284
OOC üzenetek: 140
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 284
OOC üzenetek: 140
Játékstílus: Szelíd
// Lóti-futi néhány lóért //
* A vigyorgó alak menne tovább egyenesen, azonban az elf gyors megállásra késztető szavai miatt megáll egy percre. *
- Úgy nézek ki, mint egy kereskedő? * Veti oda félvállról, és megáll egy helyben, hogy Zaras szemügyre vehesse sötét ruháját, sebhelyes arcát, oldalán lévő görbe pengét. Persze senki nem mondta, hogy olcsón akarja tőle megvenni az elf, és azt sem mondta senki, hogy csak a kereskedők kereskedhetnek. A vigyorgásából ítélve meg amúgy is bőven a beszerzési áron alul vitte el a két jószágot, noha sose lehet tudni, hogy éppen miért mosolyog olyan jóízűen az ember fia. Végül vár egy kicsit, és amennyiben az első mondatára nem adja fel a vásárlást az elf - ami rendkívül valószínű -, úgy némi töprengés után így szól. *
- Ötszáz-ötszáz, együtt viszont csak kilencszáz. Háborús időket élünk, nem nehéz lovakhoz jutni, ráadásul te is láthatod, hogy nemesebb lovak ezek! Már, ha nem csak vakságra kaptad azt a két szemed. * Mondja, nem túl kedves hangnemmel, de látszólag ő is hasznát venné a lovaknak, épp ezért nem akar tőlük olcsón megválni.
A nagydarab fickó már egészen más eset. A kiáltásra először körbenéz, hogy még kinek vannak lovai a közelben, aztán hátrafordul a hang forrásába és keresni kezdi azt, aki megszólította. A távolság viszonylag nagy közte és az elf között, ráadásul a lovakat sem akarja tovább kínozni azzal, hogy ide-oda viszi őket, úgyhogy úgy dönt, nem megy oda Zarashoz, inkább folytatja tovább útját, az egyik hajóra, természetesen a lovakkal együtt. Egy szép nagy gályára viszi fel a hátasokat, melynek oldalán az "Arany Bálna" felírat olvasható. Tehát ő eltűnik arra, míg a sebhelyes türelmetlenül topog lábával, mivel maga is menne a dolgára. *
* A vigyorgó alak menne tovább egyenesen, azonban az elf gyors megállásra késztető szavai miatt megáll egy percre. *
- Úgy nézek ki, mint egy kereskedő? * Veti oda félvállról, és megáll egy helyben, hogy Zaras szemügyre vehesse sötét ruháját, sebhelyes arcát, oldalán lévő görbe pengét. Persze senki nem mondta, hogy olcsón akarja tőle megvenni az elf, és azt sem mondta senki, hogy csak a kereskedők kereskedhetnek. A vigyorgásából ítélve meg amúgy is bőven a beszerzési áron alul vitte el a két jószágot, noha sose lehet tudni, hogy éppen miért mosolyog olyan jóízűen az ember fia. Végül vár egy kicsit, és amennyiben az első mondatára nem adja fel a vásárlást az elf - ami rendkívül valószínű -, úgy némi töprengés után így szól. *
- Ötszáz-ötszáz, együtt viszont csak kilencszáz. Háborús időket élünk, nem nehéz lovakhoz jutni, ráadásul te is láthatod, hogy nemesebb lovak ezek! Már, ha nem csak vakságra kaptad azt a két szemed. * Mondja, nem túl kedves hangnemmel, de látszólag ő is hasznát venné a lovaknak, épp ezért nem akar tőlük olcsón megválni.
A nagydarab fickó már egészen más eset. A kiáltásra először körbenéz, hogy még kinek vannak lovai a közelben, aztán hátrafordul a hang forrásába és keresni kezdi azt, aki megszólította. A távolság viszonylag nagy közte és az elf között, ráadásul a lovakat sem akarja tovább kínozni azzal, hogy ide-oda viszi őket, úgyhogy úgy dönt, nem megy oda Zarashoz, inkább folytatja tovább útját, az egyik hajóra, természetesen a lovakkal együtt. Egy szép nagy gályára viszi fel a hátasokat, melynek oldalán az "Arany Bálna" felírat olvasható. Tehát ő eltűnik arra, míg a sebhelyes türelmetlenül topog lábával, mivel maga is menne a dolgára. *
2805. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2016-05-10 22:06:59
Üzenet elküldve: 2016-05-10 22:06:59
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 165
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 165
Játékstílus: Vakmerő
// Lóti-futi néhány lóért //
* Hát a Kikötő sem éppen az a kifejezett lóvásár, de már többet lát abból a bizonyos állatból, mint például Kalácsfalván. Nem tart neki sem sokáig, mire kiszúrja a vele szembe jövő lovak gazdáját, s már állítaná is meg, mikor egy vén banya lép hozzá, hogy megpróbálja rásózni a ki tudja, milyen növényeket. *
- Nem kell a füved, vénasszony, menj, bosszants mást.
* Ha éppen békén hagyja egy pillanatra, úgy a rossz arcú figurát állítja meg hasonlóképp, mint őt az öreganyó, csakhogy ő vele ellentétben nem nyom az orra alá semmit, csupán szavakat. *
- Hé, ember!
* Hangosan beszél, próbálja túlkiabálni a tömeget, hogy a másik biztosan meghallja. *
- Mennyiért adod azokat a lovakat?
* Szeme sarkából közben látja, hogy a másik irányba is halad egy gigantikus teremtmény, egy óriási ember, vagy egy emberi óriás, fene se tudja eldönteni. Akárhogy is, magassága még az elfén is túltesz néhány centivel. Őt is meg kéne állítania, nehogy elmenjen mellette. Ennek a kettőnek pont négy ló van a birtokában, neki meg négy ló kell, ennél egyszerűbb sem lehetne a dolga, egyből ide kellett volna jönnie. És ha a nagydarabot is magához inti, s nem árulja el, hányat akar venni, akkor talán versengeni fognak a pénzéért, s egymás alá mennek az árakkal, csakhogy az ő lovukat vegye meg a nemes. A végén meg megveszi mind a négyet töredék áron. Tökéletes taktika. Aríwyen büszke lenne rá, az egyszer biztos. Már csak meg kell tudni, hogy mennyire működik. *
- Hé te! Te nagydarab, ott! A lovakkal!
* Ordít a másik felé is. Ha az észreveszi és nem rest közel lépni hozzá, akkor bele is kezd a vásárlásba. *
- Mennyiért adtok nekem egy lovat?
* Pillant egyikről a másikra, majd vissza, s ezt megismételve. Nagyon reméli, hogy a terve működőképes, pont úgy, ahogyan azt elképzelte. *
* Hát a Kikötő sem éppen az a kifejezett lóvásár, de már többet lát abból a bizonyos állatból, mint például Kalácsfalván. Nem tart neki sem sokáig, mire kiszúrja a vele szembe jövő lovak gazdáját, s már állítaná is meg, mikor egy vén banya lép hozzá, hogy megpróbálja rásózni a ki tudja, milyen növényeket. *
- Nem kell a füved, vénasszony, menj, bosszants mást.
* Ha éppen békén hagyja egy pillanatra, úgy a rossz arcú figurát állítja meg hasonlóképp, mint őt az öreganyó, csakhogy ő vele ellentétben nem nyom az orra alá semmit, csupán szavakat. *
- Hé, ember!
* Hangosan beszél, próbálja túlkiabálni a tömeget, hogy a másik biztosan meghallja. *
- Mennyiért adod azokat a lovakat?
* Szeme sarkából közben látja, hogy a másik irányba is halad egy gigantikus teremtmény, egy óriási ember, vagy egy emberi óriás, fene se tudja eldönteni. Akárhogy is, magassága még az elfén is túltesz néhány centivel. Őt is meg kéne állítania, nehogy elmenjen mellette. Ennek a kettőnek pont négy ló van a birtokában, neki meg négy ló kell, ennél egyszerűbb sem lehetne a dolga, egyből ide kellett volna jönnie. És ha a nagydarabot is magához inti, s nem árulja el, hányat akar venni, akkor talán versengeni fognak a pénzéért, s egymás alá mennek az árakkal, csakhogy az ő lovukat vegye meg a nemes. A végén meg megveszi mind a négyet töredék áron. Tökéletes taktika. Aríwyen büszke lenne rá, az egyszer biztos. Már csak meg kell tudni, hogy mennyire működik. *
- Hé te! Te nagydarab, ott! A lovakkal!
* Ordít a másik felé is. Ha az észreveszi és nem rest közel lépni hozzá, akkor bele is kezd a vásárlásba. *
- Mennyiért adtok nekem egy lovat?
* Pillant egyikről a másikra, majd vissza, s ezt megismételve. Nagyon reméli, hogy a terve működőképes, pont úgy, ahogyan azt elképzelte. *
2804. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2016-05-10 18:49:17
Üzenet elküldve: 2016-05-10 18:49:17
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 844
OOC üzenetek: 1416
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 844
OOC üzenetek: 1416
Játékstílus: Vakmerő
- Dádádádá-dá... Dádádádá-dá! Hüm-hü-hü-hü-hü... Hühühü-hüm. * Dúdolgat magában, miközben a hatalmas monstrumokat figyeli, ahogy ide-oda billegnek a végtelen pocsolyán. Valahol a távolban világítótorony világít, csupán mivel most éppen nappal van, így annak fénye nem olyan feltűnő. Vagy lehet, hogy nem is világít ilyenkor. Morwon szerint igenis világít, hiszen az igazságtalan lenne azokkal, akik fényes nappal szoktak hajózni menni, hogy nem világítanak nekik, csupán azoknak, akik este mennek. Akkor nyilván mindenki este menne. Pedig a vízen lévő halászhajókból ítélve most is vannak ott páran. Tehát minden bizonnyal most is van világítás. Vagy csak a halászok tüntetnek ezzel az ellen, hogy ne csak éjszaka legyen világítás a világítótoronyban. Ki tudja ezeket? Ami azt illeti, óriásunk nem is nagyon szeretné beleütni az orrát ebbe, hiszen ő nem a kikötő lakosa, de még csak nem is szokott erre járni. Most van itt életében talán harmadszor. Egyszer, még jó régen, mikor az egyik rokonával jöttek - akkor még kicsi Morwon volt -, aztán néhány éve Moon-nal, a sötételffel, és végül most. Eddig sosem tanult mágiát, és most sem fog valószínűleg. Egyelőre épp elég nehéz neki az írás gyakorlása, szóval nem kell neki még annál is nehezebb mágiát tanulnia. Remélhetőleg. De aztán ki tudja? Lehet, hogy a Mágustorony furfangos őrzője ráveszi Morwont, hogy legyen olyan bolond, hogy hagyja ott minden pénzét. Simán elképzelhető. De egyelőre az sem biztos, hogy a mágustoronyba megy. Egyelőre azt sem tudja, hogy hol van? Talán délen, talán északon. Vagy fent, vagy lent. *
2803. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2016-05-10 18:40:21
Üzenet elküldve: 2016-05-10 18:40:21
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 844
OOC üzenetek: 1416
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 844
OOC üzenetek: 1416
Játékstílus: Vakmerő
- Víz! * Csapja össze tenyerét, és a maradék utat már tényleg futva teszi meg a vízpartig, így épp csak meg tud állni, mielőtt bele is gázolna. *
- Ez büdös. Hajók járják, belepisilnek, beleköpnek. * Állapítja meg, miután fél kezét belelógatja, majd megszagolja azt. Aztán meglát egy halárust is, így továbbgondolja a továbbgondolni valót. *
- Még a halak is beledöglöttek, pedig ők vízben élnek. Akkor ez nem tiszta. Ami pedig nem tiszta, az nem finom. * Szóval nem érzi úgy, hogy neki mindenképpen most kell csillapítania a szomjúságát. Ennél még a nála lévő kulacs tartalma is jobb, amit amúgy az amoni folyó vízéből kerített, és van már vagy két hatos. De ugye az víz, nem pedig sör, bor, vagy pálinka. Így jobban belegondolva a büdös, pisis, halmegdöglesztő víz is víz, szóval újabb indok arra, hogy ne ezt igya, hanem a... Hanem egyelőre ne igyon semmit, hanem keresse meg a bujkálókat, hátha azoknak van italuk. Hiszen, aki ennyit bujkál, mint a Rolko-félék, annak bizonyára van valamije, csak nem éhen-szomjan bujkálnak. Tovább folytatja hát kalandos útját a kikötői hajók mellett. *
- Ez büdös. Hajók járják, belepisilnek, beleköpnek. * Állapítja meg, miután fél kezét belelógatja, majd megszagolja azt. Aztán meglát egy halárust is, így továbbgondolja a továbbgondolni valót. *
- Még a halak is beledöglöttek, pedig ők vízben élnek. Akkor ez nem tiszta. Ami pedig nem tiszta, az nem finom. * Szóval nem érzi úgy, hogy neki mindenképpen most kell csillapítania a szomjúságát. Ennél még a nála lévő kulacs tartalma is jobb, amit amúgy az amoni folyó vízéből kerített, és van már vagy két hatos. De ugye az víz, nem pedig sör, bor, vagy pálinka. Így jobban belegondolva a büdös, pisis, halmegdöglesztő víz is víz, szóval újabb indok arra, hogy ne ezt igya, hanem a... Hanem egyelőre ne igyon semmit, hanem keresse meg a bujkálókat, hátha azoknak van italuk. Hiszen, aki ennyit bujkál, mint a Rolko-félék, annak bizonyára van valamije, csak nem éhen-szomjan bujkálnak. Tovább folytatja hát kalandos útját a kikötői hajók mellett. *
2802. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2016-05-10 18:06:27
Üzenet elküldve: 2016-05-10 18:06:27
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 284
OOC üzenetek: 140
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 284
OOC üzenetek: 140
Játékstílus: Szelíd
// Lóti-futi néhány lóért //
* Hogyha Kalácsfalván át, az erdei ösvényen egészen idáig jött az elf, bizonyára tényleg fontos lehet neki az a néhány ló, amiket meg akar venni.
Ha rendesen körülnéz, láthatja, hogy lovak terén igencsak hiányt szenved a kínálat, így kilogikázhatja, hogy aki még nem adta el a sajátját, az nem fogja túl méltányos áron árulni. Egy rossz arcú, vigyorgó fickó mellett két kifejlett paripa lépked, épp Zarassal szemben haladnak, noha amennyiben az elf nem állítja meg őket, úgy gyorsan tova is mennek. A férfi arcát széles sebhely díszíti, a vigyorgás hatására kilátszó sárga fogai össze-vissza állnak. Mindkét ló sötétbarna, teljesen egészségesnek tűnnek, még nyereg is van a hátukon.
Nagyjából húsz méterrel arrébb szintén két ló baktat. Egyikük engedelmesen teljesíti gazdájuk parancsát, a másiknak azonban nem sínylik a parancsolgatás, ő sokkal gőgösebb, mindenáron megpróbál megszabadulni a "béklyóktól". Az ő gazdájuk egy jól megtermett férfi, széles vállaival, majd két méteres magasságával jól kitűnik a tömegből, csupán az óriások nemzedéke tornyosul felé. Ő a kikötői hajókupac felé próbálja vinni az állatait, habár az elengedhetetlenebbnek hála ez még legalább öt-tíz percet igénybe fog venni, attól függően, hogy a kikötő mely részére vezényli őket.
Egyelőre ennyi a felhozatal, azonban aki járt már a dokkok rengetegében, az tudhatja, hogy nem csak lóárusok bújnak meg itt, sőt: úgy néz ki, ők vannak a legkisebb számban. Bizonytalan hatású füveket, italokat áruló asszonyok és férfiak. Ki hangosabban, ki halkabban próbálja eladni a maga áruit. Egy idős asszony például azóta figyeli Zarast, mióta megérkezett, és folyton ilyen-olyan szárított növényeket próbál az orrába nyomni, hátha kedvet kap rájuk az elf. *
* Hogyha Kalácsfalván át, az erdei ösvényen egészen idáig jött az elf, bizonyára tényleg fontos lehet neki az a néhány ló, amiket meg akar venni.
Ha rendesen körülnéz, láthatja, hogy lovak terén igencsak hiányt szenved a kínálat, így kilogikázhatja, hogy aki még nem adta el a sajátját, az nem fogja túl méltányos áron árulni. Egy rossz arcú, vigyorgó fickó mellett két kifejlett paripa lépked, épp Zarassal szemben haladnak, noha amennyiben az elf nem állítja meg őket, úgy gyorsan tova is mennek. A férfi arcát széles sebhely díszíti, a vigyorgás hatására kilátszó sárga fogai össze-vissza állnak. Mindkét ló sötétbarna, teljesen egészségesnek tűnnek, még nyereg is van a hátukon.
Nagyjából húsz méterrel arrébb szintén két ló baktat. Egyikük engedelmesen teljesíti gazdájuk parancsát, a másiknak azonban nem sínylik a parancsolgatás, ő sokkal gőgösebb, mindenáron megpróbál megszabadulni a "béklyóktól". Az ő gazdájuk egy jól megtermett férfi, széles vállaival, majd két méteres magasságával jól kitűnik a tömegből, csupán az óriások nemzedéke tornyosul felé. Ő a kikötői hajókupac felé próbálja vinni az állatait, habár az elengedhetetlenebbnek hála ez még legalább öt-tíz percet igénybe fog venni, attól függően, hogy a kikötő mely részére vezényli őket.
Egyelőre ennyi a felhozatal, azonban aki járt már a dokkok rengetegében, az tudhatja, hogy nem csak lóárusok bújnak meg itt, sőt: úgy néz ki, ők vannak a legkisebb számban. Bizonytalan hatású füveket, italokat áruló asszonyok és férfiak. Ki hangosabban, ki halkabban próbálja eladni a maga áruit. Egy idős asszony például azóta figyeli Zarast, mióta megérkezett, és folyton ilyen-olyan szárított növényeket próbál az orrába nyomni, hátha kedvet kap rájuk az elf. *
2801. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2016-05-10 17:27:06
Üzenet elküldve: 2016-05-10 17:27:06
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 165
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 165
Játékstílus: Vakmerő
* Hosszas, unalmas út után, de végre valahára megérkezik a víz mellett elterülő városba. Mindenféle népség mellett megy el, van köztük kormos, óriás, törpe, ember, elf, egy szóval minden faj képviselője megtalálható itt. A legtöbbjük társaságban, szórakoznak, a sárga földig isszák le magukat, mások a mindennapi betevőért dolgoznak, ki többet, ki kevesebbet, tehát megy az élet a normális kerékvágásban. Már csak egy nyavalyás árust kellene találnia, aki el tud neki adni négy hátast, ahogyan azt a mágusmester kérte. *
- De... az rendben van, hogy megveszem a lovakat, de hogyan viszem őket haza?
* Most ismét belé csap a felismerés. Ha még ehhez is bérelnie kell valakit, Worenthet nyakon fogja vágni, az egyszer biztos. Húzza it az ő drága idejét a pacijaival. *
- De... az rendben van, hogy megveszem a lovakat, de hogyan viszem őket haza?
* Most ismét belé csap a felismerés. Ha még ehhez is bérelnie kell valakit, Worenthet nyakon fogja vágni, az egyszer biztos. Húzza it az ő drága idejét a pacijaival. *
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260