//Lélekvesztő - Fedélzet//
- Nem, nem fogod kinyírni. És nem, ő sem fog téged. Mert különben, aki életben marad, azt én ölöm meg. *Na persze, Taran már sarkon is fordult, így Dynti leginkább szavait a hajókorlátnak és a feneke alatti hordónak címezheti, esetleg Reydisnek.*
- Ismerem az érzést szöszike, de amíg ez a seb be nem gyógyul, addig mi sem fogunk ugrándozni. *Ütögeti meg barátilag a lány vállát.
A Leonról hirtelen felvetett kérdésre torkán akad a szó. Valami olyasmit mondott a lánynak a hajóút előtt, hogy annak szerelme egészen biztosan itt lesz már a kikötőben, mire visszajönnek, s lám, Leonnak nyoma sincs. A vörös fejében máris megjelenik a férfi arca (már, ha ugyanarra gondolnak, mert ő csak egyet ismer), ahogy az élőholtak egy asztalnál lakomáznak belőle derűsen. Ezt egy másik kép követi, ahogy éppen halálra kínozzák, nyúzzák. Nyel egyet és mosolyt erőltet magára.*
- Egészen biztosan rendben van. *Próbálja megnyugtatni, de be kell látnia, ez nem éppen az ő reszortja.* Lehet, csak valami nővel van. *Igen… Pontosan ez az. Gyorsan fel is méri mennyire nem fair, amit mond. Valahogy ennél a pontnál csatlakozhat be Taran is.*
- Vagyis izé. Neem, nővel biztos nincs. Lehet, a barlangban van és téged vár. UGYE Taran? *Fordul a mágus felé, és tekintetével, illetve hangleejtésével is erősen utalgat arra, hogy jobb, ha helyesel a Vöröske szavaira.* Biztos a vérveszteség beszél belőlem. Ne hallgass rám. * Legyint egyet és zavartan elnevetgéli a dolgot.*
- Khm… Szóval lássuk azt a sebet. *Rábízza Taranra az egészet. Pedig csinálhatná ő is. Hiszen, tulajdonképpen nem először művel hasonlót. A sebkötözés legalább annyira része a harcnak, mint kézbe fogni a fegyvert. Meglehet, hogy varrni képtelen lenne, de a többi részét eltudja látni. Most viszont nem szól közbe, nem árt, ha mindenki megtanulja, hogy legközelebb ne legyenek annyira Wramra rászorulva.
Ellenben Reydis számára nem lehet éppen megnyugtató a mágus szájából elhangzó „Olvastam már róla”. Hátba is veri hirtelen, lehetőleg még azelőtt, hogy az olló a szőkeség hátánál lenne.
Elveszi a rongyot és szájhúzva, de csepegtet rá a rumból. Tudja, hogy nincs más lehetőség, de mindig pazarlásként éli meg az isteni nedű efféle felhasználását.
Amíg Taran ügyködik, Dynti igyekszik a fél-elf figyelmét dumával elterelni, azzal, hogy válaszol a kérdését illető sebre.*
- Hát elég ronda. *Szalad ki a száján a sebét elnézve. Ekkor már megforgatja a szemét saját szavai hallatán, de végül nem javít rajta.*
- Szerintem meg is fog maradni. *Les oda Taran válla felett. Valóban, a varratnak még maradnia kell. Ebben egyetértenek, még kimondatlanul is.*
- Mh… *Húzza el a száját.* Na jó, fertőtlenítsd, aztán kötözzük be. Vagyis, kötözd. Én iszok.
- Szóval Reydis. Nem bírod a sebeket? Pedig hidd el nekem, az első még talán fájdalmas és bizarr, még a második is. De a harmadik után, már fel sem fognak tűnni. Emlékeztetőül fognak szolgálni néhány hülyeségre, amit még egyszer egészen biztosan nem akarsz megismételni. *Nagyot kortyol a rumból. Ha az ő sebe fog sorra kerülni, egészen biztosan elfogja várni a lánytól, hogy vessen rá egy pillantást. Ha a csapatban akar maradni, muszáj lesz megedzenie az idegeit.*