Nincs játékban - Barakk
Karaktered neve: ---       Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó       Pénzed: --- arany     
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!


Üdvözlünk!

Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.

Vissza a főoldalra!
Nincs "nagyobb" helyszínBarakkNincs "kisebb" helyszín

IC változások a helyszínen, ld. hírverő 2016-08-30!
Ezen a helyszínen lehetőséged van edzeni! Kattints ide, hogy edzhess!


<< Előző oldal - Mostani oldal: 369 (7361. - 7361. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása:

7361. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2018-11-09 13:18:05
 ÚJ
>Sydnarus D'Qrwayoh avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 496
OOC üzenetek: 12

Játékstílus: Vakmerő

//A harag napja//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//

*A szép tervből a behatolásról nem lesz semmi. Még ott tart, hogy szabaddá tegye a bejáratot, mikor megjelenik valami holdkóros és prédikálni kezd, teljesen megbolondítva a tömeget. Syd fejében megfordul, hogy most rögtön agyon kéne lőni, de túl nagy a távolság, nem is látszik rendesen. Majd, ha már bent lesznek. Még nagyobb lendülettel tépkedi a növényzetet, míg végül az készen áll arra, hogy vért nélkül átszuszakolja magát rajta. Már nyúl a csatért, hogy a vállvédők lekerüljenek, mikor csontjait remegtető morajjal megmozdul a világ és Sydet elfújja a szél. Döbbenten figyeli, ahogy szeme előtt az épületek, a kerítés, minden megemelkedik, aztán ő maga is emelkedni kezd, éppen csak nem áll meg. A rommá omló Barakk képe szürreális sebességgel távolodik, Syd pedig meghökkenten veszi tudomásul, hogy repül. A levegőből látható pusztítás látványát csak még valószerűtlenebbé teszi a tény, hogy semmit nem hall belőle. Még azt is van ideje felfogni, hogy mindjárt megérkezik valahova és az valószínűleg nagyon kemény lesz. Igyekszik oldalra fordulni, vállait felhúzza, állát melléhez, könyökét bordáihoz zárja, lábait felhúzza, hogy tompítsa a becsapódás okozta károkat, de az még így is olyan, hogy egy pillanatra azt hiszi, belehal. Mintha minden belső szerve ki akarna szakadni, mintha minden izma egyszerre görcsölne be. Rázuhan a sötétség.

De él, lélegzik. Óvatosan megmozgatja a kezét, lábát. Működnek, de mintha egy csomó kő között mozogna. Kinyitja a szemét és látja, hogy tényleg egy halom szürke, formátlanná tört szikla alá van félig eltemetve. Feje úgy fáj, mintha pöröllyel csapkodták volna puhára, de ahogy óvatosan körül néz, a gerincét óvandó keményre görcsölt izmok szorításán kívül nem érez semmi szokatlant. Ha belül nem szakadt le valamije, még akár túl is élheti. Lassú mozdulatokkal tolja arrébb magáról a törmeléket, aztán mikor kellően kiszabadult hozzá, kezével támasztva magát felül és lassan tapogatva, a vért alá benyúlkálva sebeket keres magán. Több helyen szivárog a vére, például a füleiből is, de egyik sem súlyos, a bár a csend vészt jósol. Syd megpróbál gondolkozni.
~Ha megsüketültem... akkor is élek.~
Lassan tápászkodik, bár vérében egyre jobban üvölt a menekülhetnék. Rohanni akar, el innen, de nagyon gyorsan. Mivel az egész környéket ellepi a sűrű por, fogalma sincs, hogy hol van. Szédül is, alig bír felállni, meg is támaszkodik a térdein. A porfüggönybe mered és próbálja eldönteni, merre rohanjon. Mit is csinált éppen, mikor ez történt? Hol volt és kivel?
~Nae...~
Az elf lány! A katonája, a csapattársa! Most még vigasztalanabbnak tűnik a porfüggöny. Merre induljon, merre keresse? Mi van, ha valami maga alá temette?
Valami moccan a lábánál. Syd bambán mered a bokája mellett egy halom kő alól kikandikáló másik csizmára, agya lassan dolgozza fel az információt. Akkor viszont törődött állapotához mérten fürgén veti magát a törmelékre és kaparja elő alóla a fehér hajú lányt. Az elhelyezkedése alapján pont alá került, ami furcsa módon megrázza.
~Ha én ütöttem agyon...~
De a lány mocorog, tehát él. Talán nyög is, de Syd nem hallja. Mellé térdel és igyekszik szemügyre venni, hogy van-e valami sérülése. A bokája úgy áll, ahogy egy bokának nem kéne, szóval járni nem fog tudni.*
-Bassza meg! *szakad ki Sydből az indulat, aztán már cselekszik is. A lány felső teste mellé guggol, aztán lába között átfogja a combját, másik kezét a hóna alatt a hátára csúsztatja, aztán minden erejét összeszedi és talpra áll. Kicsit imbolyogva, de megindul arra, amerre a fekvő helyzetük alapján úgy gondolja, hogy a katasztrófától elfelé vezet.*
-Húzzunk innen! Gyerünk, nyomás, el innen, gyerünk, gyerünk, gyerünk... *Nem biztos benne, hogy mondja vagy csak gondolja, hiszen csak a fejében hallja a gondolatokat, de az biztos, hogy más most nem jár a fejében, csak az, hogy a lánnyal együtt minél messzebb jusson ebből a káoszból.*


7360. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2018-11-09 10:39:45
 ÚJ
><b style='color:#c03010'>Mesélő (inaktív)</b> avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Mesélő
IC üzenetek: 932
OOC üzenetek: 97

Játékstílus: Szelíd

//A harag napja//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//

//Mindenki//

*Beesteledett, az éjszaka sötét árnyai már mindenhová bekúsztak. Lobogva világító fáklyák kereszttüze mindenhol, melyek vadregényes árnyakat festenek a barakk méltóságteljesen magasló falaira. A holdak ugyan kevés fényt adnak, s a csillagok sem tündökölnek, mert füstbe burkolózik a táj. Akár idilli, ködben úszó festménynek is lehetne tekinteni, ha nem zavarnák meg a bent ragadt és kintről segíteni próbáló felkelők elkeseredett hangjai az összképet. Sokan sírnak már, főleg a bentiek, de az ifjú gyermekeiktől elválasztott édesanyák is tombolnak, miközben lassan tenyerükbe már vérpatakokat húz az erőlködés, mellyel a rácsot kívánják felfeszegetni felfelé, ami persze nem mozdul. Egyesek karjaikat nyújtják át, s, ha véletlenül egy-egy hozzátartozójuk eléjük kerül arcát gyöngéden, s búcsúzóul simogatják meg, mintha csak várnának valamire. A nép körében futótűzként terjed a hír, hogy idegenek szállták meg a barakkot, nincsenek sokan, de rendkívül rutinosan és összeszokottan mozognak, fürgék, mint a gyík, a hamvadó sivatagi kövön, mikor ragadozó les reá. Elébb csak néhányan, aztán egyre többen adják fel a harcot, s csak mélán ülnek le a ráccsal és egymással szemben. Kiáltás hallik:*
- Anya menjetek haza! Menjetek békével! *Ámde zokogásba torkollik, mondatát a kiáltó nem fejezi be.*

//Worenth, Sydnarus, Naesala, Arnakh//

*Ahogy a férfi elmondta mondandóját, az öreg férfi kezeiből kiszakítja magát, s tétován kezd el rohanni egy irányba. Meggondolva magát, mégis visszafordul, s Worenthet próbálja elrángatni a barakk közepe tájáról. Mozdulatai nem tudni, hogy sikeresek-e, a tömeg és a kavarodás még mindig nagy, bár rengetegen ülnek le a porba, tettetett nyugalommal, s lassú beletörődéssel. A hangzavar is elül, ezt Worenth láthatja, Sydnarus és Naesala pedig keresgélésük közepette kiválóan hallhatja. Talán Arnakhnak is feltűnhet kutatása és elkeseredett küldetése során, hogy valami megváltozott.*
- Ott jön... ki az?! Ismeritek?! *Hallatszik egy elkezdődő csendes zúgolódás, melyet az egyelőre még kint rekedt két kalandor kiválóan hallhat a beállt éjszakai csendben. Worenth láthatja is, s még Arnakh is, ha a csendre kitekint az egyik ablakon, mert a pincesor felől, méltóságteljes és peckes léptekkel és egy jó felépítésű, talpig feketébe burkolt szerzet lépked, mondhatni büszkén, a gyakorlótér közepe felé. Sokaknak bent akad a lélegzetük ekkora merészség láttán, s még a vasrács előtt ülők is felállnak szinte azonnal, hogy figyeljenek, bántani nem bántják. A barakkon kívül, vasrácson túl is terjed a hír, s egyre többen tömörülnek ismét oda, van, ki bent lévő férjének kezét szorítja meg, s reménykedve tekintenek egymásra. Talán a változás, mit vártak most jön el. A szerzet útját a karóba húzott vöröspalástos tetemek által vetett elnyújtott árnyéka keresztezi, szinte játékosan, bár csuklya mögött van, de sejthető, hogy mosolyogva lép át egy-két árnyat játékosan és kedvesen. Sydnarus és Naesala mindeközben rálelnek a titkos kis járatra, s pont akkor szólal meg, mikor Sydnarus elkezdene befurakodni az azóta már minden bizonnyal borostyánnal és ágakkal benőtt régi lyukba. Sokáig eltart míg megtisztítják, így nincs akadálya, hogy a torkát megköszörülő férfi hangjára felfigyeljenek. Mert férfi, ez nem vitás, szinte kedvesen mély és érces hangú:*
- Arthenior népe... üdvözöllek benneteket! *Színpadiasan meghajol, s a hangjában bujkáló gúny, szinte elsöprő erejű.*
- Nagy nap ez a mai. A Harag Napjaként emlegetik számosan. Mégis megváltásnak mondható, hisz a hőn áhított szabadságotok immár karnyújtásnyira áll. *Apró szünetet tart, megvárja míg mindenki a másikra figyel egy kicsit, s a hallottakat összegzi magában.*
- De! De... *Emeli fel mutatóujját a levegőbe.* Egyúttal az egyensúly is beáll, mert tudniillik egyensúly nélkül nincs élet. Ugye? *Két kezét kitárva az ég felé kiált fel, hogy mindenki hallhassa:*
- HÁT ÖRVENDJETEK!!! HÁT ÜVÖLTSETEK, HADD HALLJÁK, INTSETEK A SÖTÉT ÉJ FELÉ! SZABADSÁG! EGYENLŐSÉG!!! *Szinte mondatai végére megőrül, sarkain kezd körbe forogni, sokan eleinte csak furcsállva nézik a jelenséget, aztán kitör az orkán, s a nép közös hangja immár elsöprő erejű.*
- Sza-bad-ság! Sza-bad-ság! Sza-bad-ság! *A férfi öklét ütemre rázva forog körbe, s buzdítja a férfiakat, asszonyokat, gyerekeket. A rács előtt is öklüket rázzák már páran, oda is hamar eljutott a hír, s a vasrácsok helyett immár egymásba kapaszkodnak boldogan.*

*Érdekes dolog a remény, mely, ha tűzzel párosul elsöprő erejű. Érdekes dolog a tudás és a szó, mely, ha egymással találkozik különösen meggyőző. Az eddig keservesen síró anyák és őrjöngő apák hálába burkolt tekintettel, s reménnyel megtelt szívvel borulnak egymásba.*
- Örvendjetek. *Hajol meg a férfi, s mondandójának végeztével ismét az ég felé tárja kezeit, s fejét félrecsapva fordul egyet.*

*A robbanás hirtelen és elemi erővel érkezik. Úgy rázza meg a környező falakat, mintha pusztán pergamenből lennének. Érezhetően alulról jön, s felfelé tör, a frekventált pontokon állók azonnal darabokra szakadnak, s a fejek, melyekre a beszéd miatt korábban reményteli mosoly költözött, úgy is távoznak, szerteszéjjel. Az első pillanatban, még csak körülbelül száz embert tép szét a lökéshullám, ami olybá tűnik a pincéből indul, de nem áll meg, mert a barakk több pontján is egy időben feltör. A második pillanatban a szétrepülő repeszek szabdalják össze a nőket, férfiakat, gyerekeket, van ki csak szeme világát veszíti el, de van, ki torkára ragasztott kézzel mered bután, miközben a belőle bugyogó vér festi meg a száraz gyakorlóteret. A harmadik sóhaj alatt előbb a póznák indulnak meg lefelé a hirtelen támadt résen keresztül, majd mint egy lavinaként követi a többi tetem, s a körötte sorakozó immár fejvesztve menekülő embertömeg. Mert a tátongó rés nem szűkül, nem telíti el az a sok ember, ki belezuhan, tovább tágul, s mint áradás után a hegyekből leömlő iszamós sártenger, úgy tép le egy-egy darabot a még stabilan álló tér széleiből.*

//Worenth//

*Worenth szinte azonnal meghal, eltalálja egy szikladarab a halántékánál. Esélytelen, hogy bármit tegyen magával, még mágiával sem lenne elég ideje, hogy meggyógyuljon. Gyakorlatilag a fél feje leszakad, s az a kiváló elme, most kitárulkozva és szétfreccsenve fekszik a földön. Nem veszi észre senki, sokan át is esnek rajta, de a rés csak tágul és tágul.*

//Sydnarus és Naesala//

*Még javában tart a titkos járat kitakarítása, s mikor Sydnarus már épp bepréselné magát, hirtelen lökést érezhet, s a lyuk úgy veti ki magából, mint csikót a szülőcsatorna. Ez a szerencséjük, mert Naesalát is magával sodorja, nem tudni mekkora távolságra. A feszültség óriási, s a nyomás kellő erejű, miután földet érnek, azonnal tetemek és törmelékek halmai borítják el őket, azonban a réstől kellő távolságra kerülnek, Sydnarus füleinek hallását nem tudni, hogy időlegesen, vagy véglegesen, de elveszíti. Naesala levegője bent szorul, s vélhetően egyik bokája is törik az érkezéstől, de ettől függetlenül más bajuk nem keletkezik. Persze, ha a halmok alól nem tornásszák fel magukat, vagy nem kapnak segítséget, könnyen itt hagyhatják a fogukat.*

//Arnakh//

*A fegyverraktár felé menet éri a robbanás. Egy kicsit több idő jut neki, mint Worenthnek, de nem sokkal. Gerincén találja el egy repesz, s a szélesedő rés széle elkapja, majd fokozatosan csúszik. Érdekes módon nyaktól lefelé nem érez semmit, bár gondolatban minden bizonnyal megkapaszkodna, teste a parancsnak nem engedelmeskedik. Ideje támad végiggondolni életét, s tetteit, utolsó cselekedeteit. Az ásító és immár tátongó üreg nyeli el végleg. Arnakhnak bevégeztetett, s immár az utolsó vörös kabátos is elpusztul.*

//Mindenki//

*A felharsanó és rémült kiáltásokkal egyszerre harap a rés darabokat a barakk aljából. A pince berobbant, s több más hely is, alant érdekes módon nem az aljzat látszódik, hanem sötét üreg ásít. Lassan megindulnak a falak is, melyek az alátámasztás hiányában úgy borulnak bele a résbe, s tűnnek el, mintha sohasem álltak volna ott délcegen. Eltűnnek a tornyok, eltűnik a vasrács, eltűnnek a benti emberek, mintegy legalább két-háromezren. A kintiek közül az elsők szintén belecsúsznak a keletkezett hasadékba. Rengetegen tűnnek el végleg, míg végül a hátul állók visszarántják a többieket, s bután merednek a félbeszakadt Arthenior túloldalán megmaradt romos területekre. Az átjutás reménytelen. Sokan megkapaszkodnak a hasadék szélében, majd lehullanak, mint a rohadt gyümölcs a fáról, elnyúló ordítása még a fent maradtak fülében fog csengeni hetekig. Néhányan a szakadék széléhez állnak, mely nagy kiterjedésű és széles, hosszanti irányban és keresztben egyaránt. Letekintve Arthenior eleddig nem látott világa tűnik fel. A csipkézett oldalakon különböző járatok, nagyon mélyen alulról víz csobogása is hallik, de senkin nem látja a rés alját. Mintha a tátongó gonosz nyílt volna a világra, mintha felébresztették volna, hogy most tágra nyílt szemekkel és szájjal tekintsen felfelé.*

*A felkelésnek vége, meglehetősen nagy csattanóval zárult. Hosszú órákig keresik még egymást az elszakadtak. Van ki szerencsés, de a többség immár egyedül marad. Az elsők nem sokkal éjközép után indulnak el, hogy furcsa, meglepett tekintettel nézzenek fel a szétdúlt városban. Rengeteg épület megrongálódott, s a helyreállítás hosszú ideig tarthat. Nem tudni, hogy a másik oldalon rekedtekkel mi lesz, emellett a robbanás ott csapott le igazán. A hasadékon külső segítség nélkül senki nem fog átkelni, ez már most látszik. Fel kell ébredni egy kiadós alvás után, sokan talán azt gondolhatják, hogy ez csak egy reményvesztett és kegyetlen álom, hiszen csak szabadságot akartak... és egyenlőséget. Az nem lehet, hogy ennek ekkora ára van. Az nem lehet. Pedig igen. Mindennek, mindenkor ára van, melyet meg kell fizetni. Egy nap volt csupán, mikor valaki úgy gondolta, hogy tréfás, olykor groteszk meglepetéssel lepik meg a városlakókat. A tréfa rosszul sült el, vagy talán megrázó erejű.*

*Egy kisgyermek marad egyedül a hasadék szélén, ahol apját és anyját is elveszítette. Nem sír, nem könyörög. Csak bután mered a mélységbe, s közben leégett házukra gondol. Madár száll az egyik járat szélére, s csőrével kezdi azt csipegetni. Járatot akar magának, biztonságot nyújtó és meleg üreget. A kisfiú egy darabig nézi, majd poros arccal feláll, s elindul talán hazafelé, talán máshová. A madár megerősítette valamiben, talán, hogy sohasem lehet így vége. Ez erőt ad számára. Szerencsére hamarabb elfordul, mint, hogy lássa az üregből kicsapódó karmokkal borított kezet, mely a madarat elkapja. Egy apró csippanás, s elégedett csámcsogás hallik. Aztán újra csend, csak néhány szanaszéjjel szóródó, a mélység felé szállingózó toll jelzi a madár életét.*

A hozzászólás írója (Mesélő) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.11.09 10:49:36


7359. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2018-11-08 15:13:37
 ÚJ
>Arnakh Harlin [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 249
OOC üzenetek: 3

Játékstílus: Vakmerő

//A harag napja//

*A helyzet igen csak kellemetlen. A levelet a végrendeletekkel egy darabig forgatja a kezében, majd elteszi. Egy kis hamisítás után lehúzhat némi bőrt a családokról. A megjelenése viszont kimondottan szerencsétlen. Megpróbál eljutni a legénységi szállásokig, ahol felveheti a régi rongyait. Mindig fel volt készülve rá, hogy egyszer menekülnie kell innen. Bár, azt hitte a bűneiért és nem azért mert ezeknek nyalt egy kicsit. Ha sikerült és már teljes a fosztogató álca akkor még a fegyverraktár irányába látogat el. Ha még nem dúlták fel ott is találhat némi értéket. Főleg a drágább darabok érdeklik. Meg saját használatra ha van akkor egy számszeríjat eltenne. Már nem olyan fürge a karja, hogy a kardja erejében bízzon.*


7358. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2018-11-08 14:09:45
 ÚJ
>Sydnarus D'Qrwayoh avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 496
OOC üzenetek: 12

Játékstílus: Vakmerő

//A harag napja//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//

*Lovon hamar elérik a földön fekvő testet. Nem kell senkit legázolni, egy pár száz kilós állat közeledése még ilyen tömegben is kitérésre ösztökél mindenkit, a legerősebbek kivételével. A legerősebb pedig, íme, leterítve fekszik az utca kövén. Syd egyszerre érez megnyugvást és csalódottságot.
~Vajon megbűnhődött azért, amit elkövetett? Vajon igazság szolgáltattatott?~
Kérdés a nagyszakállú bölcseknek. Syd mindenesetre mostantól eggyel kevesebb problémával küzd, az üldözött gyilkos, az emberevő szörnyeteg immár halott. A férfi már az újabb gondokra koncentrálva veti oda Naesalának a tényt.*
-Bölény. Halott. Ezzel nincs több dolgunk. *Körülnéz, átgondol, elemez. A tömeg befelé törekszik, ez világos. Azonban nem látja a bosszúszomjas őrjöngést. A tömeg nem dühöng, inkább... fél.
~Mint akik az utolsó hajóra akarnak felszállni a sziget elsüllyedése előtt.~
A gondolat őt magát is megdöbbenti. A Barakk udvarába kémlelve látja a karóba húzott testeket. Nae felé fordul, a kivégzettekre mutat.*
-Miért nem szedték le őket, ha még az Őrség bent az úr? Meg egyáltalán, ki tehette? *Az Őrség csak akasztott, esetleg lefejezett. Karóba húzás, holttest közszemlére tétele sosem volt engedélyezve.* Ha pedig nem az Őrség bent az úr, miért vannak zárva a kapuk? *Akárhogy is van, egyértelmű, mit kell tenniük.*
-Ezt nem hagyhatjuk ennyiben. Bemegyünk. Gyere!
*Mint mindenki az Őrségnél, aki legalulról kezdte a ranglétrát és elég megbízható volt, hogy beavassák, Syd is tudja, hogy a kerítés egy helyen, a Barakk hátoldalán, egy bokor tövénél kis búvónyílást rejt. Nem kevés szesz jutott itt be a Barakk legénységéhez, ha a szolgálatos őrmesterek úgy döntöttek, hogy most éppen szemet hunynak egy kis tolerálható dorbézolás fölött. Újszülött gyermekek, előléptetések kerültek így megünneplésre a zord falak között. Ehhez a titkos átjáróhoz siet most Syd. Itt nincs tömeg, hiszen a bejáratot minden katona titokban tartotta. Ha híre ment volna, az Őrség kénytelen lett volna befalaztatni, ami saját maguk lábon lövésével ért volna föl. Így most Syd akadálytalanul kötheti ki a lovát és veselkedhet neki, hogy vértezetét sietve lecsatolja, hiszen a szűk nyíláson csak így van esélye átjutni. Az egyes darabokat Naesala kezébe nyomja, aztán már furakodik is át az apró lyukon. Két perc erőlködés után mocskosan, vörös fejjel áll fel a túloldalon és lihegve szól.*
-Jöhet a vért! Dobjad! *Ha megkapta a felszerelést, fürgén öltözik.*
-Gyerünk, derítsük ki, mi folyik itt!


7357. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2018-11-06 23:34:35
 ÚJ
>Zaratinate Roentra avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 406
OOC üzenetek: 6

Játékstílus: Vakmerő

//Zara, Cale//

*Nem vitatkozik, ő is egyetért abban, hogy jobb minél hamarabb átvergődni a gazdagnegyeden. Ki gondolta volna, hogy az a városrész, ahol a nemes asszonyok teljes nyugodtsággal villanthatták meg drágábbnál drágább ékszereik csak hogy eldicsekedjenek vele, ők ezt is megengedhetik, most gyakorlatilag egy háborús övezetnek felelne meg.*
~Na itt vonuljon végig valamelyik picsa, biztos berángatnák az egyik ház tövébe. Vagy még oda sem, itt az út közepén.~
*Éppenséggel ez ő is lehetne. Nem tart ettől, meg tudja magát védeni, de négy-öt férfi ellen nem sok esélye lenne egyedül, így külön örül neki, hogy nem egyedül kell ezt az utat megtennie.
Várakozásaikkal ellentétben a barakkban sem sokkal jobb a helyzet, sőt! Az utcán legalább rajtuk kívül egy-két ember lézengett elvétve, itt viszont azt túlzás lenne állítani, hogy kihalt a hely. És kivételesen nem a jó értelemben.*
- Menjünk.
*Mondja, aztán már sarkon is fordul követve a mélységit. Semmi kedve összetűzésbe keveredni most. Hasonló véleményen vannak Caleval, miszerint jobb innen mihamarabb odébbállni, különben biztos nem kerülik el, hogy elő kelljen húzniuk a kardjuk.*
- Mit szólnál, ha az ivás előtt még arra is elnéznénk. *Bök fejével a templom és a tisztás irányába.* Jó lenne tudni, mire számítsunk, ha itt akarunk maradni.
*Arra talán már kicsit biztonságosabb lesz. Nagyon meg lenne lepődve, ha a templom körül is lázadoztak volna az emberek, talán olyan messzire ők sem mentek. A város határán meg túl nagy okuk nem lett volna tombolni, maximum a fákat tudták volna felgyújtani, azt meg mégis minek.*


7356. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2018-11-06 22:58:34
 ÚJ
>Salwar Caleihaisan avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 421
OOC üzenetek: 145

Játékstílus: Vakmerő

//Zara, Cale//

- Nem szándékosan, úgy soha. De a nagy segítőkészség olykor inkább káros, mint hasznos. Mint amikor egy anya túlságosan is óvja a gyerekét. * Vonja meg a vállát a mélységi, aki ugyan sose ismerte az anyját, de hallott már ilyen dolgokról. Ki tudja ő hol lenne, ha nagyon félti valaki gyerekként. Időközben szétnézhetnek a szegénynegyedben történt pusztításon, ami meglepi, és egyben lenyűgözi Calet. Nem semmi, amit a város itt végig vitt.*
- A városi őrségnek esélye se lehetett ezek után... gyere gyorsan! * Mondja, és szaporázza a lépteit, hogy mielőbb a barakkokhoz érhessenek, de persze közben figyel Zara szavaira, és lépteire is most, hogy a háta mögé került a nő. Persze Cale sem bízik még meg benne, csak ezt nagyon jól titkolja. Ahogy odaérnek viszont hirtelen megáll. *
- Nem igaz... * Suttogja, ahogy a helyzetet nézi. * Te Zara... szerintem menjünk innen mihamarabb. * Súgja oda, na nem gyávaságból, sokkal inkább ésszerű okokból. Ott, ahol a képzett katonák nem tudják tartani a frontot nem két bárd fogja megfordítani a csata helyzetét, és abban se biztos, hogy ha az emberek úgy döntenek, hogy ideje megerőszakolni a legszebb nőt a közelben, akkor meg tudja védeni partnerét. *
- Erre innom kell... * Teszi még hozzá. * Mit szólsz, meghívhatlak a Pegazusban egy italra? *És már indul is a fogadó felé, a nő pedig eldöntheti, hogy vele tart, vagy sem. *


7355. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2018-10-28 13:27:34
 ÚJ
><b style='color:#c03010'>Mesélő (inaktív)</b> avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Mesélő
IC üzenetek: 932
OOC üzenetek: 97

Játékstílus: Szelíd

//A harag napja//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//

//Sydnarus, Naesala//

*A két vándor elkötelezve céljuk iránt gyorsan halad, s a barakkot övező térre gond nélkül érnek el lóháton. Az első, ami a szemükbe ötölhet, hogy már semmi sem a régi. A barakk méltóságteljes épülete, mintha megkopott volna, fegyelmezetlenség, őrjöngés és káosz, mit láthatnak. Egyelőre senkinek sem tűnik fel az érkezésük, a tömeg, mi a barakk előtt sűrű sorokba tömörülve összecsődült, olybá tűnik, mintha befelé kívánnának hatolni, de sikertelenül. Más is feltűnhet a harcosoknak, az pedig a levegőben kúszó, erőteljes félelem szaga. A tömeg retteg, talán valamiért a bent rekedtekért, mert az is nyilvánvalóan látszik, hogy a vasrács lezárult, s többen azon küzdenek, hogy megpróbálják felfeszíteni, mondani sem kell, hogy sikertelenül, mert a rács tömör vas, védelemre szolgál, s pont az ilyen helyzetek elkerülésére készítették.*
- Gyerünk már! Mi lesz?! *Hangzanak fel a rémült kiáltások.* Segítsetek már! *Egy ember a többieket nógatja, s izzadságtól iszamós arccal feszül a rácsnak, nyakán kidagadnak az erek, ahogyan sok más próbálkozónál is ez a helyzet. Sydnarus és Naesala lóhátról sokkal több mindent belát. A kapu nyitva, így a vasrácson keresztül megfigyelhetnek néhány dolgot. Láthatnak holttesteket, nem is egyet, de ami talán a legborzasztóbb lehet a néhai katonáknak, az a vörös palástba bújtatott, karóba húzott városőrség tetemei, melyek, mint jelzőoszlop ágaskodnak a gyakorlótéren. A másik ami feltűnhet, valóban egy hatalmas és vérző test, szinte a vasrácstól nem messze. Túl nehéz volt, hogy elvonszolják, de alaposan összeszabdalták, jórészt halála előtt, de még halála után is. Egyik karja már hiányzik, ki tudja miért. Bölény az, ki korábbi méltóságteljes kiállásához képest, most vérben és mocsokban, holtan fekszik. De talán az egyik karóba húzott test is ismerős lehet, feltéve persze, ha látták már, mert Danlonak kifejezetten előkelő hely jutott, a vasráccsal szemben, a gyakorlótér közepén. Vöröslő köpenyébe olykor bele-belekap a feltámadó szél, a tömeg által fáklyával szegélyezett póznája alulról van megvilágítva. A tömeg láthatóan irányítás nélküli, bár Sydnek és Naesalának feltűnhet a rácsok előtt feltűnő öregember is, kinek ugyan ruháját és arcát meggyűrték a sötétségben töltött órák, mégis jellemző vonásaikat felismerhetik, feltéve ha ismerik, azt is láthatják, hogy kissé tanácstalanul bár, de próbál rendet tenni a sorokban. A tömeg immár dúlni nem akar, csak társaikat kívánják menteni, de jelenleg tehetetlenek és ötlettelenek. Emellett kiabálásra is felfigyelhetnek:*
- Mit akarnak a pincében?! Mi a francot akarnak, állítsátok meg őket!! *Hangzik az ordítás. A két kalandorra még senki sem figyel fel, egyelőre. Fülük a tömeg zsivaján kívül felfigyelhet a Worenth és a rácsot tépő férfi beszélgetésére is.*

//Worenth, Arnakh//

*Worenth, bár nagyon nehezen, de keresztül préseli magát a tömegen a rácsok felé. Senki sem ismeri fel, senki sem akarja bántani, a tömlöcben töltött napok már-már a szegényekhez hasonlatossá tették. Mindenki azt gondolja, hogy közülük való lehet, így nem háborgatják, letudják egy habókos öregembernek, aki ki akarja venni a részét a harcokból. Neki is feltűnhetnek a póznára szúrt városőrség tetemei, ahogyan a rácstól nem messze fekvő Bölény, az óriás, hatalmas, kivérzett, lassan fehéredő teste. Az ember, akit erővel megfordít, előbb meglepetten, ijedten méri végig, aztán összefüggéstelenül hadarva kezdi mondani:*
- A pincébe! Oda mentek, halált akarnak, sok halált. Nem közülünk valók. *Elsírja magát.* De elvegyültek. *Megragadja Worenth ruháját, s ő is rángatja.* Mi csak igazságot akartunk, csak részt a jóból, nem ezt! *Mutat körbe zokogva.* Mi csak jót akartunk... a gyerekek... az asszonyok... mind itt vannak! BECSAPTAK BENNÜNKET!!!! *Ordítja hirtelen hisztérikusan. Majd visszafordul a rácshoz, hogy tovább feszegesse felfelé. A rács egy millimétert sem mozdul.

Arnakh feltűnését senki sem észleli. Gond nélkül folytathatja tevékenységét, bár az ő fülét is megütheti a kinti ordítás és kétségbeesés. Ha kitekint az ablakon láthatja azt is, hogy a városőrség írmagja sem létezik, kizárólag a fékevesztett tömeg az, aki kint dúl. Az értékeket gond nélkül elteheti, a levelek közül csak egyetlen értékelhetőt talál, az néhány katona végrendelete és búcsúlevele családjukhoz, akikhez már soha nem térhetnek többé haza. Ha haza kíván térni, gondokba ütközhet, ugyanis a barakk kijárata zárva, így csapdába esett. Az ablakok túl magasak, a bástyára felmászni, szinte lehetetlen, ezt Bölény is megkísérelte már korábban. Jóllehet a férfi esetében még vörös ruhája is feltűnő lehet, ezidáig csak azért élte túl, mert a hely, ahol fosztogat kissé kiesik a tömeg útvonalából. Lehet, hogy az utolsó dolog, mit kezében foghat az aranytoll lesz? Nem lehet tudni, de a kijutásra, úgy ahogy Bölénynek, Danlonak, Vazoghnak, úgy Arnakhnak sem sok esélye van jelenleg. Meghallhatja, ahogyan többen pincébe távozó kisebb csapatról beszélnek kint, akik nem voltak része a tervnek, illetve nem így.*


7354. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2018-10-28 12:52:10
 ÚJ
>Naesala Wynroris avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 480
OOC üzenetek: 10

Játékstílus: Vakmerő

//A harag napja//
//A hozzászólás +16-os jelenetet tartalmaz!//

*Naesala, mint általában, most is Syd nyomában szorosan haladva érkezik meg a Barakkba. Régen járt itt, egészen furán érzi magát ilyen állapotban viszontlátva volt lakhelyét és talán meg is rohannák az időközben megszépült emlékek, ha erre most lenne ideje. De baromira nincs.
Szemeivel ő is városőröket keres a tömegben, ismerős arcokat, de nagyon ügy tűnik senki sincs, aki elszántan megpróbálná visszaverni a lázongókat. Tekintete egy darabig elidőz a bezárt kapu rácsain, próbálja megfejteni, mi a franc is folyik itt, de sok ideje nincs agyalni, Syd szavai ugyanis hamarosan kizökkentik.
Halványan bólint a parancsot hallva majd szófogadóan követi volt őrmesterét.
Közben azon jár az esze, vajon hová lehettek a vörös köpenyesek. Valószínűleg kivezényelték a nagy részüket a Gazdagnegyedbe, úgy tűnt ott volt a legnagyobb pusztítás, de annyira ostobák nem lehettek, hogy nem hagytak senkit sem a Barakkban. Persze az is lehet, hogy a tömeg már legyalulta őket vagy csak szimplán elhagyták a süllyedő hajót. Akárhogy is történt, Arthenior talán nagyobb szarban van, mint ahogy azt Naesala elsőre gondolta.
A félvér mögött haladva hamarosan az ő tekintete is megakad az ismerős holttesten, s ha sikerül egészen közel kerülniük hozzá kissé meglepetten pillant társára.*
-Te, ez nem...?


7353. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2018-10-28 02:49:47
 ÚJ
>Arnakh Harlin [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 249
OOC üzenetek: 3

Játékstílus: Vakmerő

//A harag napja//

*Arnakh profin dolgozik. A szekrényeket kinyitja, a polcokat ha kell kifeszíti és igyekszik a rejtekhelyeket is megtalálni. A célja pedig egyszerű. Megtalálni a kincset. A vörös csak egy hadnagy volt és mégis egy rahedli varázstárgy megfordult a keze alatt. Egy parancsnok irodájában mégis mi lehet? Ha leveleket talál azokat is átfutja hátha valami hasznos a kezébe akad. Ha hallja, hogy kint elbuktak vagy hasonló akkor nem gondolkozik sokat. Ledobja az egyenruhát az értékes dolgokat, beleértve a parancsnok aranytollát olyan helyre próbálja tenni ahol nem látszanak és az értékesnek tűnő, de kevésbé az dolgokat pedig próbálja egy zsákba vagy a vörös köpenyébe csomagolni és immár fosztogatóvá válva vagyis a régi szakmát visszavéve mielőbb lelépni erről az elátkozott helyről mielőtt még belé kötnek.*


7352. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2018-10-25 10:05:38
 ÚJ
>Sydnarus D'Qrwayoh avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 496
OOC üzenetek: 12

Játékstílus: Vakmerő

//A harag napja//
//A hozzászólás +16-os jelenetet tartalmaz!//

*Van annyi esze, hogy ne hatalmas lelkesedéssel és teátrális megmenthetnékkel érkezzen meg a Barakk előtti térségre. Az utolsó dolog, amire most szükségük van, a nem kívánatos feltűnés és a zavaró érdeklődés. A lóháton ülés tagadhatatlan előnye, hogy ellát a tömeg feje fölött, így a jelen lévők kisebbségét alkotva elmondhatja magáról, hogy többé-kevésbé átlátja a helyzetet.

Így azt is igen hamar megállapíthatja, hogy a helyzet nem rózsás, sőt, kimondottan rózsátlan. Katonának, vörös köpenyes alakzatnak, fegyelmezetten fegyverben álló férfiaknak és nőknek híre-pora sincs, csak a felbőszült tömeg, aki jobban megnézve mintha éppen lincselne valakit. Mintha... Syd megdermed, majd int Naesalának, hogy kövesse.*
-Gyere szorosan mögöttem! *Elindul arra, ahol Bölény a földre került. Ha jól látta, amit lát, végre pont kerülhet egy régi ügyre. Aztán közelebbről körülnézve még azt is eldönthetik, hogyan tovább, merre induljanak.*


7351. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2018-10-21 22:07:57
 ÚJ
>Worenth Yosden [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 1521
OOC üzenetek: 51

Játékstílus: Megfontolt

//A harag napja//

*Igyekszik lekövetni a tömegben lévő emberek minden rezdülését. Szinte kézzel fogható félelem lesz úrrá a népeken.
Viszonylag gyorsan pörögnek az események. Hirtelen szinte mindenki azon kezd el munkálkodni, hogy a rácsot megemeljék. Worenth néhány lépést tesz hátra, hogy előrébb engedje a fizikailag erősebbeket, hisz ő aligha lenne képes nagy erőkifejtésre.
Végül megragadja az egyik ember vállát, aki a segítségnyújtáson ügyködik és meghúzza maga felé, hogy az szembe forduljon vele.*
-Mi folyik itt? Kik tartanak a pincébe, vagy mitől retteg mindenki ennyire? Ki vele! *mondja határozottan. Neki mindegy, hogy kitől kap választ, csak lásson végre tisztán.*
-Talán segíthetek.
*Semmiképp nem szeretne most azoknak a segítségére lenni, akik emelik a rácsot. Talán később. Ha belefér, akkor még egy kérdést intéz azon egyén felé, akitől kérdez.*
-Ért itt valaki a mágiához?


7350. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2018-10-21 19:22:11
 ÚJ
><b style='color:#c03010'>Mesélő (inaktív)</b> avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Mesélő
IC üzenetek: 932
OOC üzenetek: 97

Játékstílus: Szelíd

//A harag napja//

*Abban a pillanatban, ahogy Worenth kilép a gyakorlótérre, az eleddig kissé halkabb és beszűrődő hangokat immár jóval erőteljesebbek váltják fel. A kavarodásban senkinek nem tűnik fel, a megjelenő néhai mágus alakja, teste megtört, ruhája csapzottan, egyébként sem tűnik ki a szegények mélán ordító tömegéből. Ha oldalra néz, láthatja, hogy a nyikorgás, mit eddig hallott a barakk vaskapujának záródó rácsaitól származtak, melyek most tompa puffanással fúródnak a földbe. Jócskán rekedtek kint is és bent is. Távolról némiképp látható, ahogy a kintiek zavart tekintettel néznek előbb a rácsra, majd egymásra, mintha nem értenék pontosan mi is történik. A tömeg, nagyjából negyedrésze, kik még az óriás és a vöröspalástosok támadásától életben maradt előbb kissé tanácstalanok, aztán egyre nyugtalanabbak lesznek.*
- Ki zárta be? *Hangzik egy kósza kérdés, majd szinte azonnal követi a másik.*
- Miért zárták be? *Hallhatóan terjed a félelem, mint a futótűz, talán Worenth még kissé homályos látásának is feltűnik, ahogy az eddig csupán aggódó kiáltásokat egyre inkább ijedtebbek váltják fel. Senki sem tudja, hogy mi és miért történik, lassan indul el a pánikhangulat, mint, amikor egy apró szikra esik a félig nedves szalmakazal közepébe, hogy aztán teret engedve magának, feljebb tornászva magát a szárazabb szálakon lassan lángra kapjon. Pattanásig feszült a hangulat, mígnem valaki fel nem üvölt a tanácstalan tömegben:*
- A pincébe tartanaaak!!! *Hogy ez mit akar jelenteni nem lehet tudni, de Worenth előtt előbb egy, majd kettő, majd egy egész csapat ember fut el a rács felé, hogy kezükkel próbálják azt megemelni, s kint lévő társaik segítenek nekik ebben.*


7349. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2018-10-15 16:32:31
 ÚJ
>Worenth Yosden [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 1521
OOC üzenetek: 51

Játékstílus: Megfontolt

//A harag napja//

*A beszűrődő hangok folyamatosan váltakoznak. Mivel nem tudja a teljes fejleményt, hogy mi is zajlott le nemrégiben, csak a sötétben tapogatózik. Természetesen tippelgethet és találgathat, hogy így meg úgy, de teljesen felesleges.
Lehetősége adódik kimenni a gyakorlótérre, hisz senki és semmi nem állja útját. Ily módon ki is sétál a gyakorlótérre, mert egész egyszerűen nem akar már a börtönblokkban sínylődni.*
~Lesz mit elintéznem, ha kikerülök innen.~
*Konkrét tervei és céljai vannak, amikbe olyan is beletartozik, ami korábban teljes mértékben kizárt lett volna.*
~Ideje bekeményíteni.~


7348. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2018-10-14 20:34:26
 ÚJ
><b style='color:#c03010'>Mesélő (inaktív)</b> avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Mesélő
IC üzenetek: 932
OOC üzenetek: 97

Játékstílus: Szelíd

//A harag napja//

*Worenth összeszedi magát, s végül kilép a zárkából. Óvatosan és megfontoltan sétál abba az irányba melyről a hangot hallja, s a tetemet is elkerüli. Nem sejti, nem sejtheti, hogy pont ez az ork volt az, ki segített rajta egykoron, s csúnya halált halt mielőtt kijutott volna. Ahogy közeledik azt is észreveheti, hogy a cellasor ajtaja résnyire nyitva áll, hisz a fénypászma is onnan szűrődik be a testre. Tehát a nyikorgás és az erős hang, mintha láncok súrlódnának, nem a zárkasor ajtaja miatt jön, az az ajtó nem mozdul. Kívülről hallható, s ahogy közeledik egyre erőteljesebb és zavaróbb. Valahogy a kinti hangzavar viszont csendesedik, egyre inkább aggódó hangok vegyülnek a tömegbe, mintha félnének valamitől, holott az imént éljeneztek. Ha Worenth ki akarna menni a barakk gyakorló terére megteheti, előtte nincs akadály.*


7347. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2018-10-12 11:36:37
 ÚJ
>Worenth Yosden [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 1521
OOC üzenetek: 51

Játékstílus: Megfontolt

//A harag napja//

~Mindenütt tetemek.~
*Ez a felismerés az, ami leginkább szembeötlő.*
~Sehol egy lélek.~
*A nagydarab tetemet csak messziről nézi inkább. Látott a közelmúltban nem egy olyan esetet, amikor életre kelt egy a már halottnak hitt test.*
~A legkevésbé sem hiányzik.~
*Az éljenzés és a hangos ordibálás nem kerüli el a figyelmét. Komótosan, öregesen indul meg abba az irányba, ahol a vasak nyikorognak.*
~A zárkasor ajtaját készülnek bezúzni.~
*Worenth legalábbis úgy gondolja, ez a leglogikusabb következtetés, de persze mindez csak tipp, vagy inkább erős gyanú. Inkább az itt a kérdés, hogy kik vannak a másik oldalon, kik azok, akik bejönni készülnek. Tisztogatók, vagy megmentők?*
~Vinné el a Barakkot a kánya!~
*Nincs semmi baja a Barakkal egyébként, csupán az, hogy a mágusokra béklyót köt, ami jelen esetben elég nagy probléma.*
~Nyakig benne vagyok.~
*Így vagy úgy, de hamarosan pont kerül a történet végére.*
~Mennyi ideje is vagyok már bezárva? Te jó ég... fogalmam sincs!~
*A sötétben való várakozás mindennél rosszabb, még a halálnál is. Ezért is örül annak, hogy némileg erőt vett magán.*


7346. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2018-10-09 23:21:56
 ÚJ
><b style='color:#c03010'>Mesélő (inaktív)</b> avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Mesélő
IC üzenetek: 932
OOC üzenetek: 97

Játékstílus: Szelíd

//A harag napja//
//Worenth//

*Sok idő eltelt, mióta Vazogh az idősödő, szakállas ember cellájának ajtaját kinyitotta. Hogy miért tette? Nem lehet tudni. Talán az ork utolsó leheletében még segíteni akart, vagy azt gondolta, minden fogvatartott mellé áll, végeredményben ez így is történt, csak a gyümölcsét ő már nem élvezheti. Nem úgy Worenth, ki ha minden erejét összeszedi, a hosszú egy helyben üléstől elgémberedett és zsibbadt tagokkal, óvatosan fel tud állni. Az ajtó valóban nyitva, s a cella előtti folyosón, egy teremtett lelket sem lát. Ha kilép cellája ajtaján, nem sokkal messzebb, előtte, egy vaskos tetem fekszik a földön, melyre a távolabban fekvő lépcsőforduló tetejéről beszűrődő halovány, már-már lenyugvó napfény, fehér csíkot világít. Ha a másik oldal felé tekint, csak sötét zárkasor látható, kicsit messzebb ott is tetemek, bár nem olyan nagyok talán, mint a hozzá közelebb eső egy. Immár gondolatait is össze tudja szedni, illetve figyelhet a külvilágra, mert a lépcsőforduló felől hangos ordibálás és éljenzés ütheti meg fülét. Sőt, mintha vasak nyikorgását is hallaná, mintha valamit erősen mozgatnának, de innen nem tudja megállapítani, hogy mi az.*


7345. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2018-10-07 19:42:25
 ÚJ
>Bölény Grindwullf [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 246
OOC üzenetek: 19

Játékstílus: Vakmerő

//A harag napja//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz//

*Nem nagyon érkezik az a fránya teleport és azt kell, hogy mondjuk nem is fog. De, mindez továbbra sem tántorítja el Bölényt életben maradási terveit illetően, észlelvén a problémákat még keményebben soroz, pofoz, harap. Indulna is előre, bízva erejében, mely soha, semmikor, egy percre se hagyta cserben élete során, de most nem megy.
A parancs elindul az agyból, végig száguld, de a lábak felől csak annyi visszajelzés érkezik hogy " bocs tesó, kifogytunk a bugiból ". Márpedig anélkül nem megy.
Hosszú, utolsó sóhaj tör fel torkából, ma jobbak voltak nála, ez van. Nem mindig verhetünk mindenkit laposra.
A beismerés fejcsóválással párosulna, ha még mozogna rendesen a nyaka, de mivel keresztül szúrtak rajta három kardot, ezt amúgy a szeme sarkából még észleli is, nem megy. Az egyetlen dolog ami jelen helyzetében még meglepi, hogy még mindig nem halt meg.
De csak másodpercek kérdése. Nem első bálozó már. Ölt eleget, tudja mi jön.
Látása homályosul, gyanúsan nem fájnak a sebei, márpedig tudja, hogy átkozottul kéne fájniuk. Úgy tűnik igaz a mondás. Tényleg addig jó amíg fáj, addig nincs baj.*
-Baszódjato' mög.*Szájából patakban ömlik a vér, ennyi hozzáfűzni valója maradt a nép mai teljesítményéhez. Sírkő feliratnak is kiváló lehet. Ha valaki esetleg elásná.
De ne szaladjunk előre!
Egy trükkje még maradt, és leveli béka legyen ha nem dobja be.*
~ Te még velem gyüvő' kooméé' ~
*A szemből gyomrába döfő emberre igyekszik ráfogni, ha még van egyetlen izom is a testében ami fogni képes, akkor pedig fogni is fog. Nagyon sok minden elmondható róla, köztük igen rossz, kellemetlen, sértő, vagy épp borzalmas dolgok, melyek épp úgy jellemezhetik jellemét vagy testét, de az nem, hogy feladná!
Most se teszi.
Előre omló mamut testével maga alá fogja temetni azt a kutyát aki elsőnek harap. Ezt még elviszi. A többi kiélvezheti a művét.*

---------------------------------------------------

*Ahogy hasal, esküdni merne hogy meglép alóla a föld, és ő zuhan, becsapódás nélkül. Aztán a sötétség szertefoszlik, kinyílik az égbolt. S ő üvöltve zuhan, teljes sebességgel, és csapódik is, bele valami marha mély hóba.*
~ Nem is tom' mé szüzeket vártom, nem azok szoktak ilyenkó' lenni? ~
-Faszoma'.*Nyögi, s valahogy felemeli a fejét. Valami hegyen van, és kurvára fáj mindene, mert hogy ugrott egy hasast a hegyoldalba. Valahogy talpra küzdi magát. A sebei beforrtak. Meleg prémek fedik a testét, és a vértje!.*
-Beszará'*Pillant végig magán, majd fel és hátra, és előre. Valami böszme alak közelít felé.*
-Hátt te mög ki az anyád vagyo'? Oszt hó vannak a picsá'kok?*A fickó tetőtől talpig végig végig méri. Ő is a fickót. Méretben egyen rangúak. Súlyban se maradnak el. De annál van fegyver is. Meg több vért.*
-Bölény Grindwulf?
-Oszt'aa mi a faszé akarodod tudni? eh? Magányos vagyó? Vagy csak bazd'mög!*A fickó megrázza a fejét, és bólint.*
-Bölény Grindwulf, hamisítatlanul, életnagyságban.*Kipipál egy nevet a listáját, s újra óriásunk felé fordul.*
-Dolgunk van kölyök!
-Mi vaa', én aztat' hitte hogy halott vagyok, aztá' ez más világ, és maj' piálunk meg dugunk, meg...*Bölény kissé bambán mered a másikra. Jó szokása az életben a halálban is elkísérte.*
-Hah.*Az ismeretlen óriás hangosan felkacag, s hangjától megremeg a hegyoldal is.*
-Az még messze van kölyök. Figyeltük ezt a dolgot amit harc címén műveltél nemrég. Lassú vagy, nincs lábmunkád, nem értesz egyetlen fegyver rendeltetés szerű használatához sem. Rossz a tartásod, tanulatlan vagy, és ostoba mint egy hegyi zerge. De.. férfiként haltál.Nem adtad fel. Az utolsó utáni percben se. Pedig a legtöbben megteszik. Szinte mindenki.De te nem. És ez kell nekünk, kölyök!
-Osztaakkó most mi'?*Továbbra is bambán mered előre, majd még egyszer hátra, hátha esetleg van visszafelé is.*
-Most, Bölény, kis komám, harcost faragunk belőled.* A fickó int, s mivel más lehetősége amúgy sincs, követi a másikat az ösvényen felfelé.*
-Az még ugggycse vótam'.



7344. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2018-10-06 10:01:04
 ÚJ
>Worenth Yosden [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 1521
OOC üzenetek: 51

Játékstílus: Megfontolt

//Átmeneti otthon?//
//A harag napja//

*Olyannyira belemerült gondolatai végtelen tengerébe, hogy mit sem érzékel az idő múlásáról. Igazából ha megkérdeznék tőle, hogy milyen nap van, vagy nagyjából mennyi lehet az idő, legyen bármennyire intelligens, nem tudna válaszolni. Rengeteg dolog van, amit rendbe kell tennie elsősorban a fejében. Bánat? Keserűség? Csalódás? Bosszú? Vagy mindezek egyvelege? Jelen pillanatban ő maga sem tudná megmondani.
Az események fölött azonban még ő sem hunyhat szemet, bármennyire is szeretné. A korábban tompa visszhangoknak tűnő zajok, ordítások és a fegyverek csattogása mostanra teljesen felerősödtek. Már nem képes kizárni a külvilágot.*
~Hmmm... nyitva az ajtó.~
*Fogalma sincs, hogy ki és mikor volt oly kedves, hogy kinyitotta a celláját. Vélhetően az az illető nem foglalkozott túlságosan sokat egy vénemberrel, aki magában roskadva, félig-meddig megtörten ücsörgött a sötétben.*
~Tápászkodj fel, öreg harcos! Ha eljött halálod órája és itt ér a vég, úgy nem tehetsz ellene semmit. De ha a sors kivezet innen, felégetheted és porig pusztíthatod azt és azokat, akik megérdemlik. Mert elnyerik méltó büntetésüket!~
*Valami oknál fogva saját gondolatai erőt adnak neki. Most a bosszúvágy az, ami hajtja. Az édes bosszú íze, mi talán hamarosan kesernyés hamuvá válik szájában.
Szép óvatosan igyekszik kisétálni a cellából és felmérni a terepet, illetve latolgatni a lehetőségeit.*


7343. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2018-10-05 19:41:24
 ÚJ
><b style='color:#c03010'>Mesélő (inaktív)</b> avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Mesélő
IC üzenetek: 932
OOC üzenetek: 97

Játékstílus: Szelíd

//A harag napja//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz//

*Kisebb csapat válik le a tömegről, mind egy szálig feketében és fegyveresek. Jó néhányan az óriás körül maradnak, azonban néhányan a dühöngő nép soraiba vegyülve keresnek valamit. Valamit, ami talán mindent megváltoztathat. Hogy kinek a javára, még nem lehet tudni, de vészesen villogó szem fehérjük sokat nem árul el. Legalább egy azonosító jelzés lehetne rajtuk, tán wegtoreni halálbrigád? Vagy lihanechi fényhozók? Esetleg pirtianesi bérgyilkosok? Senki sem tudhatja.
Bölénynek kisebb gondja is nagyobb annál, minthogy ezzel foglalkozzon. Lábán a vágás mély, aortát talán nem ért, de a gyógyitalnak hatása lassan elvész, s a fájdalom kezd szétáradni testében. Elképesztő hadműveleteket vitt véghez, mi a városőröknek nem sikerült, ő egyedül megoldotta. Eddig. Most féltérdre támaszkodva, fáradtan és izzadtan, néhol iszamós vér borítja testét. Ura nevét üvölti, de nem kétségbeesett kiáltás ez. Nem is halálhörgés, még nem, azonban választ nem kap rá. Az istenek is elhagyták ezt a helyet, vagy a népre és a városra bízzák a döntést. Nem lehet kijelenteni, hogy mindenkinek hátat fordítottak, talán életük legjobb bábjátékát nézik végig ki fentről, ki alulról, de minden bizonnyal jól szórakoznak. Ahogy az óriás féltérdre zuhan, szinte azonnal majd' százak rohanják meg ismét. Mint éhező, marakodó kutyák, a közibük hányavetin odavetett húsdarabra, úgy rontanak rá. Bölény szinte eltűnik a tömeg alatt, s ha ez még nem lenne elég a kardos fickók is be-beszúrnak olykor a kezek és lábak halmai közé. Kap is néhány szúrást comb és deréktájékra, de a nép is hullik, mert a kardosok nem nézik kit találnak el, csak olykor hallatszik néhány öblös röhögés tőlük, az eltaláltak visítása és halálhörgése közé vetülve. Bölény dönt, s utolsó mentsvárát használja ki. Állatias üvöltését visszahangozzák a falak, sokan még távolról is felkapják fejüket a hangra, sőt mi több, a város több pontján rémülten felsírnak a gyermekek. A visszhang erős, egy túlélni akaró ordítása ez, s miközben szeme vérbe fordul, ajkáról az íny felhúzódik, óriási mészárlásba kezd, csak úgy fél térden. A fájdalom elmúlt, a fáradtság is, nem érzi a vérveszteséget, pedig csordogál belőle rendesen. Egy vállrándításába kerül, s ketten lerepülnek róla. Ahogy jobb karját megmozdítja, valakinek eltörik az álla, s fogaival fúródik a homokba. Bal kezének csapása egyvalaki gyomrába vágódik, ki is ereszti beleinek tartalmát. A kardosok azonban, mintha erre vártak volna. Láthatóan Bölény már nem menekül, pusztítani akar. Furfangosak a feketék, mert arra az oldalra állnak, amerre az óriás éppen nem fordul. Számtalan szúrást bevisznek így, de Bölény nem érzi egyiket sem. Már mindkét keze szabad, így van helye és lehetősége is csépelni, gyakorlatilag úgy dobálja el a rá rontókat, mintha rongyos ruhák lennének, csontok ropogása és vérfagyasztó üvöltés hallik. Aztán hirtelen azt érzi, hogy másik lába sem mozdul. Ha maga alá tekint vérszomjában, talán némiképp meglepetten meredhet az alant elterülő tócsára, melyben ugyan fekszenek bőven holttestek, de nem az ő vérük. Napcserzette bőre sápad, szinte alig maradt már benne folyadék, mit szíve keresztül pumpálhat testén. Azt érzi, hogy lábai nem működnek. Ereje teljében és vérszomjában hull le térdre, kezei még mozognak ugyan, de így magaslati fölénye lassan odavész. Fájdalmat nem, de bökést érez a nyakszirt környékén is, mintha bőrét tompa tárggyal nyomkodnák, azonban ezúttal nyakának másik oldalán is ugyanezt érzi, ahogyan a penge keresztülhatol. Már nehezen kap levegőt, szinte tátognia kell. Mozdulatai lassulnak, s a körülötte lévők halálra vált tekintetén lassan diadalittas érzés kezd eluralkodni, mely kívülről is látszódhat. Ha saját teste nem árulja el, a körötte állók arcáról le tudja olvasni a történet lassú végét. Még számtalan szúrást elvisel, s a végletekig harcol, az utolsó pillanatban sem adja fel. Az élet fintora furcsa. Bölény soha nem tartozott a megbecsült lanawiniak közé. Világéletében kitaszított és mostoha sors jellemezte, köszönhetően ez hirtelen természetének és különös szokásainak. Most mégis adódik neki egy utolsó lehetőség, hogy körbetekintsen, mert a legvégén, akik életben maradtak, támadásra készen ugyan, de valahogy néma tisztelettel adóznak egy hatalmas küzdő előtt, mielőtt a végső rohamra nekiindulnak egy gyakorlatilag már mindenhonnan vérző dúvadnak. Immár esélye sincs, érezheti, hogy az utolsó pillanatok jönnek életében. Végigpörgetheti az egészet, vagy adózhat az utolsó szépségének, ez az ő választása lesz. Az idő megáll, s szinte száz kasza, vasvilla, kard indul meg teste felé, hihetetlen mennyien kellettek ahhoz, hogy legyűrjék.

Talán pont ilyen véget képzelt el, nem lehet tudni, de Gurgothaar és Barmadhúr végtelen, hófödte, hűvös bércei között, minden bizonnyal elsőbbségi helye lesz, hogy az örök óriások birodalmában, tovább rója öles lépteit prémes csizmába bújtatott lábaival. Bölény Grindwullf számára bevégeztetett.*


7342. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2018-10-02 23:49:28
 ÚJ
>Bölény Grindwullf [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 246
OOC üzenetek: 19

Játékstílus: Vakmerő

//A harag napja//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz//

*Szinte ott van az a rohadt kapu egy karnyújtásnyira, és mégis elérhetetlen.
A hátába vágott tőr, fel se tűnt neki, talán az adrenalin teszi. Ellenben a gnóm kaszája már sokkal élénkebben kapja el a tudatát. Aztán lassulni kezd, s valami öngyilkosjelölt belevág a térdhajlatába.*
~ Mi a tetves kurva anyád'? ~
*Ennyi suhan át elméjén, mert a következő szívdobbanás már mozgás közben éri. Nem elhanyagolható kartávolsága révén, kivágódó bal mancsa igyekszik a fickó dereka után kapni, míg ezzel egy időben zúduló jobb ökle pépesre zúzni a felső testét, s amennyiben sikerrel járt, úgy rongybabként arrébb hajítani a hullát. Persze, erről majd a végzet dönt. De azért ő nagyon odateszi magát. Mindig is utálta a vigyori, kardos csipiszeket.
Mind esetre, van most egyéb gondja is. Örömmel konstatálja hogy még mindig nem halott. Ezek szerint jobban szerepelt mint száz akárhány városőr.*
~ Ha nem lennénö' akkora puhányo, ez mé' jó is hangozgatodóna' ~
*Nem teljesen őszinte vigyora, és briliáns nyelv tani ismereti most sem hagyják cserben.
A kérdés csupán az, hogy merre legyen az arra. Tekintettel arra, hogy még mindig lélegzik, ezzel kapcsolatos gondolatai aktuálisak.*
-Khunezk!*Hörgi hirtelen ügyeletes megmentőjének a nevét. A sötét fél-isten már kihúzta egyszer a pácból. Ezért nem figyel rá a Satratty, rossz felé küldte a jelzést. Az őr angyalának kell ilyenkor szólni, nem a nagy-nagy-nagy főnöknek.
Hát persze, neki már kiutaltak egy ügyintézőt, hogy nem jutott eddig eszébe?
Csak erősen kell koncentrálnia. Pont mint legutóbb a teleport előtt.*
~ Khunezk!!! Itt Bölé', tudod a Grindwuff, húzz ki a szarbó' és nem bánod meg, mútt'kó is meghálátt'om, most se marado' adóso, húzz ki a szarbó öreg harco' olya híröim vannak hogy beszarsz ~
*A vészjelzést gondolati úton leadta az illetékes hatóságnak, most már nincs is más dolga mint kitartani a mentő teleportig. Legalábbis, ő meg van győződve erről. És nincs veszélyesebb mint egy meggyőzött óriás.*
-GYERTEEEE' MOCSKOS KIS FÉNYZABÁLÓÓ'KOK!!!*Bődül, s minden maradék erejét bedobva igyekszik a fél térdes pozíciót megtartva a lehetséges irányok legnagyobb rádiuszában pusztító csapásokkal bombázni azt aki csak a közelébe merészkedik.*
~ Itte vok' vétöl. Khunezk nagy arc jelentközz, a Barakkbó, teleportációnálást kérök, azonnai' kurvára mostan, me' az arcomba vannak a férgők, vétöl ~
*Ökle buzogányként csap, méghozzá célzottan, fejre megy, ölni akar, egy ütés, egy halott. Nincs kecmec.*

// Aktív képességhasználat - Vérszomj //


1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7342-7361