Külső területek - Arthenior közelében
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 61 (1201. - 1220. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
1220. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2014-01-23 19:49:42
Üzenet elküldve: 2014-01-23 19:49:42
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 30
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 30
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
// Thargodar tábor //
*Badumir szeme elkerekedik, ahogyan meghallja az ork szavait. "Nem lehet!" Tűnődik magában kissé megremegve. Mint már Leandananak is elmondta, azért jött a táborba, hogy elmondja álmát... De hogy a szellemek két jóslatot is küldenek? Még pedig két, teljesen külön személytől?! Ez hihetetlen... Badumir torka összeszorul, ahogyan Kagan felé pislant. Hogyha már Uguggal így összeakadtak jövendölése miatt, hát vele mit fog tenni? A torka csak csíp és éget, azonban muszáj megszólalnia, ha nem akar meghalni.*
- Lombjáró Badumir vagyok, Kagan vezér.* Mutatkozik be gyorsan meghajolva.* És előre is bocsánatot kérek, azért amit mondani fogok.* A Szellemjáró és Isurii felé pillant, majd pedig a törzsfőnök szemeibe.* Engem az erdő szellemének parancsa hívott ide. Egy üzenetet hoztam tőle, amit csak neked szánt, azonban őt sajnálatos módon nem képes mindenki meghallani. Sajnálom, hogy első találkozásunkkor nem szóltam, de a sors úgy akarta, hogy most történjen meg az üzenet átadása.* Hangja egyre bátrabb, azonban még mindig fél. Nem retteg a haláltól, azonban az erőszakot és a fájdalmat nem kedveli.* Négyszemközt kellett volna átadnom pár nappal ezelőtt, azonban úgy tűnik, a törzsed fültanúja lesz minden szónak... Ha kívánod, ím az erdő szellemének szava...* Halkul el, majd egy lépést hátrál. Tétován körbe pillant, végig minden tagon és jelenlévőn. Nem akarta hogy hallják. Nem akarta, hogy lássák. Mély levegőt vesz, és kellemes, mély hangján újra énekelni kezd, talán életében utoljára.*
'Hegyeknek gyermeke, hallgass meg engem,
Jövőről szólok most epekedve,
Pusztának földjén, harcával harc,
Végig csak küzd és egymásba mar.
Száműzve messze, oly messze távol,
Ott ahol már csak egy apró tűz lángol,
Zöldeknek mancsa, s nomádnak kardja,
Embernek kárt tesz csak vak haragja.
Harcosként nőtt fel, vezérré érett,
Törzsének szíve, ami az élet,
De hallgass meg engem, jövőről szólok,
Kardok közt dárdák, dárdák közt pajzsok.
Idegen jő el, akar majd kardot,
Kardot meg dárdát, és persze pajzsot,
Pajzsot, de nem olyat, ami ti adtok,
Neki az kell, hogy pénzéért haltok.
Sok csengő arany vakít majd téged,
De ne felejtsd el, hogy aranyért véred,
Véred és pajzsod, dárdád és kardod,
Aranyért dől el, aranyért adod.
Ellenség vár rád, aranyért feje,
Sok csengő arany, vérével tied,
De sok csengő arany, mind-mind véres lesz,
Kardod és dárdát, pajzsod megremeg.
Ellenfél között, nagy mágusnak híre,
Nagy ereje és végzetes igéje,
Karjában bűbáj, szava mint dárda,
Benne ott ég a mágia lángja.
Legyőzni nehéz, hangjában ige,
Aranynál jóval többet ér vére,
Többet ér vére, de hallgasd meg szavam,
Embered ne add, ily erőnek hanyatt.
Második ellen, ki oly sokat érhet,
De hogyha támadsz, könnyen lesz véged,
Kardjában láng és védi a pajzs,
Aranyért harcolsz, aranyért halsz.
Ereje is nagy, bajt okoz neked,
Harcosnak vére végzeted lehet,
Karjában acél és lábában vas,
Nem dárda, nem kard, ő maga a pajzs.
És végül harmadik, kinek vére kell,
Őt nem találod, kit sötétség rejt,
Elméje árnyék, keze mint kard,
Mire meghallod torkodba mar.
Torkodba mar és mélyen feltép,
Tövisként szúr és gyilkosként él,
Karom lesz benned, oly méret mar,
Tépőfog kínoz, hogyha elkap.
Sok csengő arany vakít majd téged,
De ne felejtsd el, hogy aranyért véred,
Véred és pajzsod, dárdád és kardod,
Aranyért dől el, aranyért adod.
Hegyeknek gyermeke, hallgass meg engem,
Jövőről szólok most epekedve,
Pusztának földjén, harcával harc,
Végig csak küzd és egymásba mar.'
*Badumir a jóslat végén elhallgat, majd pedig mélyen lehajtja a fejét. Ez teljes mértékben a tisztelet jele, de nem marad így sokáig. Pár pillanatig marad csak így, majd felemeli arcát és a vezér szemeibe pillant. Némán várja a válaszát.*
*Badumir szeme elkerekedik, ahogyan meghallja az ork szavait. "Nem lehet!" Tűnődik magában kissé megremegve. Mint már Leandananak is elmondta, azért jött a táborba, hogy elmondja álmát... De hogy a szellemek két jóslatot is küldenek? Még pedig két, teljesen külön személytől?! Ez hihetetlen... Badumir torka összeszorul, ahogyan Kagan felé pislant. Hogyha már Uguggal így összeakadtak jövendölése miatt, hát vele mit fog tenni? A torka csak csíp és éget, azonban muszáj megszólalnia, ha nem akar meghalni.*
- Lombjáró Badumir vagyok, Kagan vezér.* Mutatkozik be gyorsan meghajolva.* És előre is bocsánatot kérek, azért amit mondani fogok.* A Szellemjáró és Isurii felé pillant, majd pedig a törzsfőnök szemeibe.* Engem az erdő szellemének parancsa hívott ide. Egy üzenetet hoztam tőle, amit csak neked szánt, azonban őt sajnálatos módon nem képes mindenki meghallani. Sajnálom, hogy első találkozásunkkor nem szóltam, de a sors úgy akarta, hogy most történjen meg az üzenet átadása.* Hangja egyre bátrabb, azonban még mindig fél. Nem retteg a haláltól, azonban az erőszakot és a fájdalmat nem kedveli.* Négyszemközt kellett volna átadnom pár nappal ezelőtt, azonban úgy tűnik, a törzsed fültanúja lesz minden szónak... Ha kívánod, ím az erdő szellemének szava...* Halkul el, majd egy lépést hátrál. Tétován körbe pillant, végig minden tagon és jelenlévőn. Nem akarta hogy hallják. Nem akarta, hogy lássák. Mély levegőt vesz, és kellemes, mély hangján újra énekelni kezd, talán életében utoljára.*
'Hegyeknek gyermeke, hallgass meg engem,
Jövőről szólok most epekedve,
Pusztának földjén, harcával harc,
Végig csak küzd és egymásba mar.
Száműzve messze, oly messze távol,
Ott ahol már csak egy apró tűz lángol,
Zöldeknek mancsa, s nomádnak kardja,
Embernek kárt tesz csak vak haragja.
Harcosként nőtt fel, vezérré érett,
Törzsének szíve, ami az élet,
De hallgass meg engem, jövőről szólok,
Kardok közt dárdák, dárdák közt pajzsok.
Idegen jő el, akar majd kardot,
Kardot meg dárdát, és persze pajzsot,
Pajzsot, de nem olyat, ami ti adtok,
Neki az kell, hogy pénzéért haltok.
Sok csengő arany vakít majd téged,
De ne felejtsd el, hogy aranyért véred,
Véred és pajzsod, dárdád és kardod,
Aranyért dől el, aranyért adod.
Ellenség vár rád, aranyért feje,
Sok csengő arany, vérével tied,
De sok csengő arany, mind-mind véres lesz,
Kardod és dárdát, pajzsod megremeg.
Ellenfél között, nagy mágusnak híre,
Nagy ereje és végzetes igéje,
Karjában bűbáj, szava mint dárda,
Benne ott ég a mágia lángja.
Legyőzni nehéz, hangjában ige,
Aranynál jóval többet ér vére,
Többet ér vére, de hallgasd meg szavam,
Embered ne add, ily erőnek hanyatt.
Második ellen, ki oly sokat érhet,
De hogyha támadsz, könnyen lesz véged,
Kardjában láng és védi a pajzs,
Aranyért harcolsz, aranyért halsz.
Ereje is nagy, bajt okoz neked,
Harcosnak vére végzeted lehet,
Karjában acél és lábában vas,
Nem dárda, nem kard, ő maga a pajzs.
És végül harmadik, kinek vére kell,
Őt nem találod, kit sötétség rejt,
Elméje árnyék, keze mint kard,
Mire meghallod torkodba mar.
Torkodba mar és mélyen feltép,
Tövisként szúr és gyilkosként él,
Karom lesz benned, oly méret mar,
Tépőfog kínoz, hogyha elkap.
Sok csengő arany vakít majd téged,
De ne felejtsd el, hogy aranyért véred,
Véred és pajzsod, dárdád és kardod,
Aranyért dől el, aranyért adod.
Hegyeknek gyermeke, hallgass meg engem,
Jövőről szólok most epekedve,
Pusztának földjén, harcával harc,
Végig csak küzd és egymásba mar.'
*Badumir a jóslat végén elhallgat, majd pedig mélyen lehajtja a fejét. Ez teljes mértékben a tisztelet jele, de nem marad így sokáig. Pár pillanatig marad csak így, majd felemeli arcát és a vezér szemeibe pillant. Némán várja a válaszát.*
1219. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2014-01-23 15:08:20
Üzenet elküldve: 2014-01-23 15:08:20
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 48
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 48
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
// Thargodar tábor //
* Most a vezíren a sor, hogy véleményt nyilvánítson, Ugug meg némán hallgatja végig minden szavát. Igazi hegyi ember ez a Kagan, nyers, szűkszavú és karakán, talán öntelt is, de hát nem is lehet a szemére vetni, van mire. Ha valóban levágta a vén Hrodgát, fiait, meg csatlósait, s idáig elvezette szakadár népét, akkor van vér a pucájában; Ugug talán még tiszteletre méltónak is találja e teljesítményt. *
- Úgy kellett neki, a molyrágta Hrodgának, remélem a szellemek sem bánnak vele kesztyűs kézzel!
* Pofája széles vigyorra áll, ahogy elképzeli a vén fajzatot sűrű vérében fuldokolva. Habár sosem látta Hrodgát, csak történeteket hallott, meg híreket északról; úgy tűnik megmaradt talpnyalói elsumákolták az igazat... így megy ez, ha egy másik törzs megtudja, hogy legyengültek, azon nyomban lemészárolják őket, megkaparintva a Hrodga fenségterületet. *
- Félreértesz, Kagan... * Tér most a sértésre, mit a vezír neki címzett imént * -..., én csak azt mondom mit hallottam, mit tudok. A hegyekben csak Kitaszítottként emlegetnek, kit a Hrodgák levágtak, vagy hamarost le fognak, mikor melyik hír jön északról. Nem vitatom el tőled, mit tettél, sőt, elismerésem érte!
* Lejjebb ereszti végre vállát, háta újra meggörnyed, s beszéde is lágyabbá lesz, amennyire ez egy ork förtelmes mély hangjához képest lehetséges. *
- Lehet, hogy kitaszított vagyok, de egy cseppet sem bánom, Gnabaduggal ellentétben én bírom a Szellemek bizalmát, egy nap saját kezemmel fogom lenyúzni csontjáról minden bőrét meg húsát.
* Gusztustalanul megnyalja nyelvével száját, nem mintha a zöldbőrűek felfalnák egymást- legalábbis épp náluk ez nem szokás-, de a bosszú gondolata kívánatosan cseng. *
- S bírom a Szellemek bizalmát, különben már köztük járnék mostan. Az álmok vezettek idáig, de ismételten mondom, én csak tolmácsolom, mit láttam.
* Mostanra tiszta előtte helyzete, heves természete, forró vére ellenére visszafogja magát, tudja jól, hogy a barbár szívesen levágná őt is, mint a Hrodgát. Most tekint csak oldalra, mikor a vezír valami fánfutót emlegetve amarra veti szemét. Bamba fejjel mered rá, nem érti miért is futna az a fákon, nincsen rajta semmi szokatlan, külsőre egy egyszerű harcos. De úgy tűnik egy cipőben járnak... *
* Most a vezíren a sor, hogy véleményt nyilvánítson, Ugug meg némán hallgatja végig minden szavát. Igazi hegyi ember ez a Kagan, nyers, szűkszavú és karakán, talán öntelt is, de hát nem is lehet a szemére vetni, van mire. Ha valóban levágta a vén Hrodgát, fiait, meg csatlósait, s idáig elvezette szakadár népét, akkor van vér a pucájában; Ugug talán még tiszteletre méltónak is találja e teljesítményt. *
- Úgy kellett neki, a molyrágta Hrodgának, remélem a szellemek sem bánnak vele kesztyűs kézzel!
* Pofája széles vigyorra áll, ahogy elképzeli a vén fajzatot sűrű vérében fuldokolva. Habár sosem látta Hrodgát, csak történeteket hallott, meg híreket északról; úgy tűnik megmaradt talpnyalói elsumákolták az igazat... így megy ez, ha egy másik törzs megtudja, hogy legyengültek, azon nyomban lemészárolják őket, megkaparintva a Hrodga fenségterületet. *
- Félreértesz, Kagan... * Tér most a sértésre, mit a vezír neki címzett imént * -..., én csak azt mondom mit hallottam, mit tudok. A hegyekben csak Kitaszítottként emlegetnek, kit a Hrodgák levágtak, vagy hamarost le fognak, mikor melyik hír jön északról. Nem vitatom el tőled, mit tettél, sőt, elismerésem érte!
* Lejjebb ereszti végre vállát, háta újra meggörnyed, s beszéde is lágyabbá lesz, amennyire ez egy ork förtelmes mély hangjához képest lehetséges. *
- Lehet, hogy kitaszított vagyok, de egy cseppet sem bánom, Gnabaduggal ellentétben én bírom a Szellemek bizalmát, egy nap saját kezemmel fogom lenyúzni csontjáról minden bőrét meg húsát.
* Gusztustalanul megnyalja nyelvével száját, nem mintha a zöldbőrűek felfalnák egymást- legalábbis épp náluk ez nem szokás-, de a bosszú gondolata kívánatosan cseng. *
- S bírom a Szellemek bizalmát, különben már köztük járnék mostan. Az álmok vezettek idáig, de ismételten mondom, én csak tolmácsolom, mit láttam.
* Mostanra tiszta előtte helyzete, heves természete, forró vére ellenére visszafogja magát, tudja jól, hogy a barbár szívesen levágná őt is, mint a Hrodgát. Most tekint csak oldalra, mikor a vezír valami fánfutót emlegetve amarra veti szemét. Bamba fejjel mered rá, nem érti miért is futna az a fákon, nincsen rajta semmi szokatlan, külsőre egy egyszerű harcos. De úgy tűnik egy cipőben járnak... *
1218. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2014-01-23 12:38:30
Üzenet elküldve: 2014-01-23 12:38:30
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1295
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1295
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Vakmerő
//Thargodar tábor//
*Sutyorgásuknak a látványosan feléjük közeledő törpe vet véget. Isurii nem is bánná, szépen bemutatkozik Leandana után. Elárulja azt is, hogy Thargodar, de nem részletezi kivel milyen viszonyban van a családon belül.
De ha tudta volna, hogy milyen kínos lesz ez a helyzet is...*
-Eh.
*Kínjába hátranyúl nyakához, azt masszírozza jobbjával, míg bal kezével előveszi a kis kék csomagot.*
-Akkor ez ismerős neked?
*Nyújtja Ryamtia felé a rejtélyes kis bársonyzsákot és a bizonyára benne lévő fiolát. Talán kiderül, hogy akkor most ki is hagyta ott a nyergén és miért.*
-Leandana...
*Próbálja meg félbe szakítani a vajákost, de elég gyenge próbálkozás.*
-Köszönjük szépen.
*Erősíti meg a másik nő szavait közvetlenül utána, a többihez már azonban nem szól. Elvégre, igaza van neki: egy kis félreértésen túl nagyobb kellemetlenségeket is okozhatott volna az ezüsthajúnak jó szándékuk.
Kagan menti ki őt, illetve őket a helyzetből, mert összehívja a törzset, hogy döntsön az ork és Badumir sorsáról.*
~ezer asszony szeretője, ezer ló fékezője...~
*Ismétli magában szórakozottan bátyja szavait, Pedig, ha látták volna a vándorlás elején hogyan ülte meg a lovat! De nem látták. És ki emlékszik már arra bárki is a törzsből? Senki, aki jót akar magának.
Isurii kíváncsian ólálkodik közelebb, de arra azért ügyel, hogy mindig a másik oldalon legyen, mint Ugug. Mindkettőjük ügye foglalkoztatja. Egyrészről, mert nem akar orkot látni a táborban, másrészről örülne, ha dalolhatna még nekik Badumir. Csak reméli, hogy utóbbi bölcsebben szól, mint a sámán-féle.*
*Sutyorgásuknak a látványosan feléjük közeledő törpe vet véget. Isurii nem is bánná, szépen bemutatkozik Leandana után. Elárulja azt is, hogy Thargodar, de nem részletezi kivel milyen viszonyban van a családon belül.
De ha tudta volna, hogy milyen kínos lesz ez a helyzet is...*
-Eh.
*Kínjába hátranyúl nyakához, azt masszírozza jobbjával, míg bal kezével előveszi a kis kék csomagot.*
-Akkor ez ismerős neked?
*Nyújtja Ryamtia felé a rejtélyes kis bársonyzsákot és a bizonyára benne lévő fiolát. Talán kiderül, hogy akkor most ki is hagyta ott a nyergén és miért.*
-Leandana...
*Próbálja meg félbe szakítani a vajákost, de elég gyenge próbálkozás.*
-Köszönjük szépen.
*Erősíti meg a másik nő szavait közvetlenül utána, a többihez már azonban nem szól. Elvégre, igaza van neki: egy kis félreértésen túl nagyobb kellemetlenségeket is okozhatott volna az ezüsthajúnak jó szándékuk.
Kagan menti ki őt, illetve őket a helyzetből, mert összehívja a törzset, hogy döntsön az ork és Badumir sorsáról.*
~ezer asszony szeretője, ezer ló fékezője...~
*Ismétli magában szórakozottan bátyja szavait, Pedig, ha látták volna a vándorlás elején hogyan ülte meg a lovat! De nem látták. És ki emlékszik már arra bárki is a törzsből? Senki, aki jót akar magának.
Isurii kíváncsian ólálkodik közelebb, de arra azért ügyel, hogy mindig a másik oldalon legyen, mint Ugug. Mindkettőjük ügye foglalkoztatja. Egyrészről, mert nem akar orkot látni a táborban, másrészről örülne, ha dalolhatna még nekik Badumir. Csak reméli, hogy utóbbi bölcsebben szól, mint a sámán-féle.*
1217. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2014-01-23 11:51:13
Üzenet elküldve: 2014-01-23 11:51:13
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
// Thargodar tábor //
*Karba font kézzel nézi a vörös szemű ork sámánt, ahogy az megpróbál domináns tartást felvenni, kevés sikerrel. Így, sebesülten amúgy sincs sok esélye.*
- A Hrodgák... *szűkülnek össze a topázszín ragadozószemek, majd Kagan - látszólag kevéssé törődve a sértéssel - halkan felnevet.*
- Mint láthadod, nem vagyunk levágva...*vigyorog, ám ez a vigyor fenyegető, a halál ígéretével terhes.*
- Grobak Hrodga visítva halt meg, saját beleibe és vérébe fulladva, két fiának koponyája pedig a sátramat díszíti, ó! Ugug, a Réveteg! Vénjeitek hazugok és ostobák, ha azt hitték, hogy egy rakás Hrodga-fattyú meg csatlós elbír velünk! A messzi északi erdőségek rejti csontjaikat, és a Thargodarok diadaltort ültek legyőzött szellemeik felett! *pillant körül a táboron, majd visszafordul Ugug felé.*
- Szavaid nem árulkodnak túlzott bölcsességről, Karguk száműzöttje. Inkább rád illik a Kitaszított szó... mi Thargodarok vagyunk, megtagadtuk a gyenge és vérfertőző Thargodrym rokonságot, és a magunk urai vagyunk! *a sámán fenyegetését az enyészetről csak félig veszi komolyan; az álmok világa Leandana birodalma, így a nőnek kell állást foglalnia e kérdésben, Kagan pedig majd dönt. Addig azonban ez nem más, mint ork hablatyolás és vicsorgás.*
- Az enyészet tíz éve jár a nyomunkban, korcs, és tíz éve húzza mindig más a rövidebbet! Gondold meg hát jól, milyen szavak hagyják el agyaras pofázmányod. *Badumir most kapja az első pillantást, és Kagan foghegyről érkező kérdését.*
- Még mindig néma vagy, Fánfutó Badumir, vagy most már megered a nyelved? *némi érdeklődés csendül szavaiból, mert míg az ork a halál elől futva keresett menedéket nálunk, a Lombjáró Badumir egyszerűen besétált közéjük és elfogatta magát.*
~ Furcsa egy fazon. Biztosan ilyen törzs bolondja volt, és inkább magányos él odakinn. ~ *mereng, miközben válaszra vár, de nem csak a két hímére; Leandana szavát is hallaniuk kellene.*
- A kérdéseket feltettem legutóbb. Most a válaszokat várom. Türelmem véges, fickó. *magában felsóhajt, nehéz a törzsfő élete. Itt ez a két problémacsomó, és még az a Kramlaf nevű figura is, nem is beszélve az elvállalt feladatról. Három nehézfiú, két aprólék.*
~ Merre lehet Bren, és mikor ér vissza Waldran az északiakkal. Ezer démon és lidérc!
*Karba font kézzel nézi a vörös szemű ork sámánt, ahogy az megpróbál domináns tartást felvenni, kevés sikerrel. Így, sebesülten amúgy sincs sok esélye.*
- A Hrodgák... *szűkülnek össze a topázszín ragadozószemek, majd Kagan - látszólag kevéssé törődve a sértéssel - halkan felnevet.*
- Mint láthadod, nem vagyunk levágva...*vigyorog, ám ez a vigyor fenyegető, a halál ígéretével terhes.*
- Grobak Hrodga visítva halt meg, saját beleibe és vérébe fulladva, két fiának koponyája pedig a sátramat díszíti, ó! Ugug, a Réveteg! Vénjeitek hazugok és ostobák, ha azt hitték, hogy egy rakás Hrodga-fattyú meg csatlós elbír velünk! A messzi északi erdőségek rejti csontjaikat, és a Thargodarok diadaltort ültek legyőzött szellemeik felett! *pillant körül a táboron, majd visszafordul Ugug felé.*
- Szavaid nem árulkodnak túlzott bölcsességről, Karguk száműzöttje. Inkább rád illik a Kitaszított szó... mi Thargodarok vagyunk, megtagadtuk a gyenge és vérfertőző Thargodrym rokonságot, és a magunk urai vagyunk! *a sámán fenyegetését az enyészetről csak félig veszi komolyan; az álmok világa Leandana birodalma, így a nőnek kell állást foglalnia e kérdésben, Kagan pedig majd dönt. Addig azonban ez nem más, mint ork hablatyolás és vicsorgás.*
- Az enyészet tíz éve jár a nyomunkban, korcs, és tíz éve húzza mindig más a rövidebbet! Gondold meg hát jól, milyen szavak hagyják el agyaras pofázmányod. *Badumir most kapja az első pillantást, és Kagan foghegyről érkező kérdését.*
- Még mindig néma vagy, Fánfutó Badumir, vagy most már megered a nyelved? *némi érdeklődés csendül szavaiból, mert míg az ork a halál elől futva keresett menedéket nálunk, a Lombjáró Badumir egyszerűen besétált közéjük és elfogatta magát.*
~ Furcsa egy fazon. Biztosan ilyen törzs bolondja volt, és inkább magányos él odakinn. ~ *mereng, miközben válaszra vár, de nem csak a két hímére; Leandana szavát is hallaniuk kellene.*
- A kérdéseket feltettem legutóbb. Most a válaszokat várom. Türelmem véges, fickó. *magában felsóhajt, nehéz a törzsfő élete. Itt ez a két problémacsomó, és még az a Kramlaf nevű figura is, nem is beszélve az elvállalt feladatról. Három nehézfiú, két aprólék.*
~ Merre lehet Bren, és mikor ér vissza Waldran az északiakkal. Ezer démon és lidérc!
1216. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2014-01-22 22:56:56
Üzenet elküldve: 2014-01-22 22:56:56
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 48
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 48
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
// Thargodar tábor //
* A vezír nem váratja sokáig, zengő hangon teszi meg a cifra, s tekintélyt parancsoló bemutatkozást, mire Ugugnak résnyire szűkülnek vörös szemei, részben a kíváncsiságtól, részben a meglepettségtől.*
~ Thargodar? Ezer ork gyilkosa? Hmmm...~
* Már önmagában a név is ismerősen cseng számára, ez pedig halovány mosolyt húz ocsmány pofájára, miközben hallgatja a hozzá intézett szavakat. Lehet, hogy a nagy visszavonulás után népe újra kicsiny törzsekre szakadt, de ezek közt szorosabb, vagy lazább kötelékek fűződnek, törzsszövetségek kusza hálóját alkotva, s így az egyes törzsek a távolság ellenére máig is kapcsolatban állnak. A szövetkezés alapja vagy a vérségi kötelék, vagy egy közös ellenfél általában, fajtája előszeretettel irtja egymást régi, vagy friss sérelmek miatt rivalizálva, vagy csak a területszerzés végett. Egy a lényeg, elméjében lassan körvonalazódnak, s tisztázódnak az emlékek, miket az ismerősen csengő Thargodar név juttat eszébe.*
- Thargodar-föld? *Morogja derűsen, szórakozott hangon* - Azt hittük, hogy a Hrodgák mind levágtak titeket egy szálig. Legalábbis a vének ezt rebesgették... Messzire jutottál, Kitaszított!
* Mintha biccentene is egyet, de ezt nehéz lenne megmondani, ahogyan azt is, hogy a kiejtett szavak elismerően harsantak-e, vagy sem. *
- Ugug vagyok, a Réveteg, a Karguk törzsből. * Ha még lehet még jobban kihúzza magát, büszkén meresztgeti maga mellett méretes karmait. * - Sámán voltam, amíg kitaszított nem lettem én is, az átkozott Gnabadug által. Akadt köztünk némi vita, s természetesen én húztam a rövidebbet, felvágott hússal engedtek az erdőnek. Azt hitték így legalább hosszasan halódom, mert szembementem a törzsfővel... tévedtek! * Nagyot csattanva összeüti ökleit egy elfojtott mordulás kíséretében, aztán folytatja is :* - Maj' egy hétig vonszoltam magam a vadonban, az Ősi Szellemek vezettek idáig. Álmot láttam, s az alapján azt hiszem nyomodban az enyészet, Kitaszított!
* Recsegő hangja sejtelmesen felerősödik, s megemeli karját, göcsörtös mutatóujja egyenest a vezírre mutat. Az álmok nem voltak tiszták, sem a pontos hely, sem az idő, de halált sugalltak a kusza, homályos képek. A sátrakat látta feldúlva, hullákkal szegélyezve, de hogy kiknek a teste hevert szanaszét nem tudhatja, azt mindig eltakarták a fellobbanó lángok. *
* A vezír nem váratja sokáig, zengő hangon teszi meg a cifra, s tekintélyt parancsoló bemutatkozást, mire Ugugnak résnyire szűkülnek vörös szemei, részben a kíváncsiságtól, részben a meglepettségtől.*
~ Thargodar? Ezer ork gyilkosa? Hmmm...~
* Már önmagában a név is ismerősen cseng számára, ez pedig halovány mosolyt húz ocsmány pofájára, miközben hallgatja a hozzá intézett szavakat. Lehet, hogy a nagy visszavonulás után népe újra kicsiny törzsekre szakadt, de ezek közt szorosabb, vagy lazább kötelékek fűződnek, törzsszövetségek kusza hálóját alkotva, s így az egyes törzsek a távolság ellenére máig is kapcsolatban állnak. A szövetkezés alapja vagy a vérségi kötelék, vagy egy közös ellenfél általában, fajtája előszeretettel irtja egymást régi, vagy friss sérelmek miatt rivalizálva, vagy csak a területszerzés végett. Egy a lényeg, elméjében lassan körvonalazódnak, s tisztázódnak az emlékek, miket az ismerősen csengő Thargodar név juttat eszébe.*
- Thargodar-föld? *Morogja derűsen, szórakozott hangon* - Azt hittük, hogy a Hrodgák mind levágtak titeket egy szálig. Legalábbis a vének ezt rebesgették... Messzire jutottál, Kitaszított!
* Mintha biccentene is egyet, de ezt nehéz lenne megmondani, ahogyan azt is, hogy a kiejtett szavak elismerően harsantak-e, vagy sem. *
- Ugug vagyok, a Réveteg, a Karguk törzsből. * Ha még lehet még jobban kihúzza magát, büszkén meresztgeti maga mellett méretes karmait. * - Sámán voltam, amíg kitaszított nem lettem én is, az átkozott Gnabadug által. Akadt köztünk némi vita, s természetesen én húztam a rövidebbet, felvágott hússal engedtek az erdőnek. Azt hitték így legalább hosszasan halódom, mert szembementem a törzsfővel... tévedtek! * Nagyot csattanva összeüti ökleit egy elfojtott mordulás kíséretében, aztán folytatja is :* - Maj' egy hétig vonszoltam magam a vadonban, az Ősi Szellemek vezettek idáig. Álmot láttam, s az alapján azt hiszem nyomodban az enyészet, Kitaszított!
* Recsegő hangja sejtelmesen felerősödik, s megemeli karját, göcsörtös mutatóujja egyenest a vezírre mutat. Az álmok nem voltak tiszták, sem a pontos hely, sem az idő, de halált sugalltak a kusza, homályos képek. A sátrakat látta feldúlva, hullákkal szegélyezve, de hogy kiknek a teste hevert szanaszét nem tudhatja, azt mindig eltakarták a fellobbanó lángok. *
1215. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2014-01-22 21:12:52
Üzenet elküldve: 2014-01-22 21:12:52
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 30
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 30
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
//Thargodar tábor - A vezér elé állítva//
*A vezér elé állították, ő pedig megjelent. Kihúzza magát, megigazítja ruháját és a bundát, amit egy napja talán ha kapott. A vezér egyértelműen alkalmas pozíciójára: tiszteletet parancsoló kinézete, páncélzata és fegyverei mind erőt és hatalmat sugároznak. Badumir némán hallgatja a szavakat amit hozzá és zöldbőrű "társához" intéznek. Hogyha hinni lehet Kagan szavainak, és valóban ezer orkot, nomádot űzött el, ezer lovat fékezett meg és ezer asszony sikította kéjesen a nevét, akkor valóban van mitől félniük. Valószínűleg erős túlzás amit a törzsfő állít, azonban a férfi szavai és hangsúlya olyan 'megnyerő', hogy Badumir még képes lenne el is hinni, amit mond. Szívesen meghajolna, illendően bemutatkozna és elmondaná, hogy mit is keres itt, elmondaná az erdő szellemének üzenetét, hogy miféle jövendőt jósol Kagannak és a törzsnek a bölcs entitás, azonban nem rajta áll most a sor. Az ork kap elő jogot a beszédhez, amit Badumir nem is bán annyira. Ameddig eldöntik mi legyen az orkkal, még egyszer összeszedi gondolatait, hogy egyszer se szóljon rosszat ha őt kérdezik.*
*A vezér elé állították, ő pedig megjelent. Kihúzza magát, megigazítja ruháját és a bundát, amit egy napja talán ha kapott. A vezér egyértelműen alkalmas pozíciójára: tiszteletet parancsoló kinézete, páncélzata és fegyverei mind erőt és hatalmat sugároznak. Badumir némán hallgatja a szavakat amit hozzá és zöldbőrű "társához" intéznek. Hogyha hinni lehet Kagan szavainak, és valóban ezer orkot, nomádot űzött el, ezer lovat fékezett meg és ezer asszony sikította kéjesen a nevét, akkor valóban van mitől félniük. Valószínűleg erős túlzás amit a törzsfő állít, azonban a férfi szavai és hangsúlya olyan 'megnyerő', hogy Badumir még képes lenne el is hinni, amit mond. Szívesen meghajolna, illendően bemutatkozna és elmondaná, hogy mit is keres itt, elmondaná az erdő szellemének üzenetét, hogy miféle jövendőt jósol Kagannak és a törzsnek a bölcs entitás, azonban nem rajta áll most a sor. Az ork kap elő jogot a beszédhez, amit Badumir nem is bán annyira. Ameddig eldöntik mi legyen az orkkal, még egyszer összeszedi gondolatait, hogy egyszer se szóljon rosszat ha őt kérdezik.*
1214. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2014-01-22 19:10:13
Üzenet elküldve: 2014-01-22 19:10:13
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
//Thargodar tábor - Kramlaf-kezelés//
*Gyors - legalábbis számára gyors - fejszámolást végez, és korrektnek ítéli az árat. Amúgy is, csak három dolgot tehet: vagy fizet, vagy vitatkozik, mint valami olcsó szőnyegkufár, vagy pedig egyszerűen elásatja Gramornt és húgát a tábor közepén.*
~ 20 aranyért is megtettük egykor... ~ *humorizál magában, de természetesen most ez szóba se jöhet. Fogja a kis bőrzacskót, és Gramorn Kevdakfelé dobja. Könnyen elkapható, és barátságos gesztusnak szánja, hogy így adja át a 200 aranyat a kereskedőnek.
Ezzel az üzlet teljesedésbe ment; Kagan is teljesítette a vállalását.*
- Kétszáz arany. Számold meg. *ez nem amolyan "megszámolhatod" típusú javaslat, hanem inkább utasítás: Kagan (Barbár törzsfő létére) tudja az aranyszabályt, mert rém egyszerű. Minden jó kapcsolat alapja a pontos elszámolás. Amellett a törzsfő nem túl erős számolásból sem, ha már elhagyták a százat, így nem árt ellenőrizni; ne legyen hiány.*
- További jó kalmárkodást, Gramorn kereskedő, a Kevdakok házából, és neked is, Ryamtia Vanrgan Thogretor. Lelkem örül, hogy vendégül láthattalak benneteket! Remélem, találkozunk még! *ezzel azonban le is tudja a kötelező kört, és el is veszíti érdeklődését; pontosabban: más köti le. Lesz, aki majd foglalkozik a párossal, példának okáért Hrothgaar, vagy Leandana (míg a kötelesség el nem szólítja) minden bizonnyal.*
*Badumirt már elé cibálták, és a Lombjáró a kelleténél sokkal jobb formában van. Nem sokkal ez után a réveteg Ugug is megjelenik kísérői között, így majdnem minden feltétel adott, hogy gyorsan lecsapassa a fejüket és mehessen aludni. Már csak a Szellemjáró kell, mert a Levélen-ügetővel neki van valami számadása.*
- Halljátok hát szvam: Kagan Thargodar vagyok, a Thargodar-törzs feje, e csapat vezére, ezer ork gyilkosa, ezer nomád űzője, ezer asszony szeretője, ezer ló fékezője! *jelenti ki, mert hátha van még itt, aki nem tudja.*
- Szólítom a törzs Szellemjáróját, és szólítom a törzs tagjait, hogy tanúi legyenek: miként ülök törvényt e két idegen felett, kik Thargodar-földre léptek! *ez persze vitatható álláspont, a föld helyi ura, valami "nemes" vagy mi, biztosan másként gondolja. Kagannak azonban van néhány pengeéles érve álláspontja megvédésére.*
- Előbb a zöldbőrű csikaszhoz szól szavam: ki vagy, honnan jöttél és mit keresel erre, távol néped barlangjaitól és tákolmány putrijaitól? Mi dolgod erre, és mi dolgod a Thargodarok táborában?!
*Gyors - legalábbis számára gyors - fejszámolást végez, és korrektnek ítéli az árat. Amúgy is, csak három dolgot tehet: vagy fizet, vagy vitatkozik, mint valami olcsó szőnyegkufár, vagy pedig egyszerűen elásatja Gramornt és húgát a tábor közepén.*
~ 20 aranyért is megtettük egykor... ~ *humorizál magában, de természetesen most ez szóba se jöhet. Fogja a kis bőrzacskót, és Gramorn Kevdakfelé dobja. Könnyen elkapható, és barátságos gesztusnak szánja, hogy így adja át a 200 aranyat a kereskedőnek.
Ezzel az üzlet teljesedésbe ment; Kagan is teljesítette a vállalását.*- Kétszáz arany. Számold meg. *ez nem amolyan "megszámolhatod" típusú javaslat, hanem inkább utasítás: Kagan (Barbár törzsfő létére) tudja az aranyszabályt, mert rém egyszerű. Minden jó kapcsolat alapja a pontos elszámolás. Amellett a törzsfő nem túl erős számolásból sem, ha már elhagyták a százat, így nem árt ellenőrizni; ne legyen hiány.*
- További jó kalmárkodást, Gramorn kereskedő, a Kevdakok házából, és neked is, Ryamtia Vanrgan Thogretor. Lelkem örül, hogy vendégül láthattalak benneteket! Remélem, találkozunk még! *ezzel azonban le is tudja a kötelező kört, és el is veszíti érdeklődését; pontosabban: más köti le. Lesz, aki majd foglalkozik a párossal, példának okáért Hrothgaar, vagy Leandana (míg a kötelesség el nem szólítja) minden bizonnyal.*
*Badumirt már elé cibálták, és a Lombjáró a kelleténél sokkal jobb formában van. Nem sokkal ez után a réveteg Ugug is megjelenik kísérői között, így majdnem minden feltétel adott, hogy gyorsan lecsapassa a fejüket és mehessen aludni. Már csak a Szellemjáró kell, mert a Levélen-ügetővel neki van valami számadása.*
- Halljátok hát szvam: Kagan Thargodar vagyok, a Thargodar-törzs feje, e csapat vezére, ezer ork gyilkosa, ezer nomád űzője, ezer asszony szeretője, ezer ló fékezője! *jelenti ki, mert hátha van még itt, aki nem tudja.*
- Szólítom a törzs Szellemjáróját, és szólítom a törzs tagjait, hogy tanúi legyenek: miként ülök törvényt e két idegen felett, kik Thargodar-földre léptek! *ez persze vitatható álláspont, a föld helyi ura, valami "nemes" vagy mi, biztosan másként gondolja. Kagannak azonban van néhány pengeéles érve álláspontja megvédésére.*
- Előbb a zöldbőrű csikaszhoz szól szavam: ki vagy, honnan jöttél és mit keresel erre, távol néped barlangjaitól és tákolmány putrijaitól? Mi dolgod erre, és mi dolgod a Thargodarok táborában?!
1213. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2014-01-22 18:57:12
Üzenet elküldve: 2014-01-22 18:57:12
ÚJ
![>Xomorr Corrg [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/1041_ember-elf-felelf_ferfi.jpg)
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 97
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 97
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Szelíd
// Thargodar tábor - Dél - Őrség //
*Bár pár napig el volt bújva a sátra mélyén épp itt az ideje, hogy újra kidugja az orrát. Hisz akiktől tart, azok messze vannak ráadásul épp most hallotta Valiant ahogy a megduplázott őrségre toboroz embereket. Miután visszavedlik tábori szerelésbe és a tőreit is az övén függő tokokba rakja jelentkezik is bevállalni a déli részt.
Posztjára érve pedig kiderül, hogy jól választott: a holnap, a reménység iránya. Ha hinni lehet a táborban folyó pletykáknak erre fognak indulni hogy letelepedjenek. Pont ideális őrhely hát egy klasszikus álmodozónak aki szinte csak a holnapban él. Ami - jelen esetben - szép kis személyiséghasadás, hisz a hobbija a múlthoz köti. Hangszerét ugyan otthon hagyta, de fütyörészni így is remekül tud: hátát egy fatörzsnek veti hát, s különböző ütemű ritmusokkal szórakoztatja magát és a környező madarakat akik gyanúsan figyelik milyen választékosan fejezi ki magát furcsa nyelvükön ez a szárnyatlan jószág.*
*Bár pár napig el volt bújva a sátra mélyén épp itt az ideje, hogy újra kidugja az orrát. Hisz akiktől tart, azok messze vannak ráadásul épp most hallotta Valiant ahogy a megduplázott őrségre toboroz embereket. Miután visszavedlik tábori szerelésbe és a tőreit is az övén függő tokokba rakja jelentkezik is bevállalni a déli részt.
Posztjára érve pedig kiderül, hogy jól választott: a holnap, a reménység iránya. Ha hinni lehet a táborban folyó pletykáknak erre fognak indulni hogy letelepedjenek. Pont ideális őrhely hát egy klasszikus álmodozónak aki szinte csak a holnapban él. Ami - jelen esetben - szép kis személyiséghasadás, hisz a hobbija a múlthoz köti. Hangszerét ugyan otthon hagyta, de fütyörészni így is remekül tud: hátát egy fatörzsnek veti hát, s különböző ütemű ritmusokkal szórakoztatja magát és a környező madarakat akik gyanúsan figyelik milyen választékosan fejezi ki magát furcsa nyelvükön ez a szárnyatlan jószág.*
1212. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2014-01-22 17:03:14
Üzenet elküldve: 2014-01-22 17:03:14
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 394
OOC üzenetek: 137
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 394
OOC üzenetek: 137
Játékstílus: Vakmerő
//Thargodar tábor - Kramlaf-kezelés//
- Nálatok, nem hisznek a pusztai nomádok gondolatvilágában? Egy törzsnél tanultam, hadd magyarázzam el ezt a filozófiát, azaz gondolkodásmódot. Minden lénynek több élete volt, a mostani előtt; neked, nekem, Kagannak, sőt még annak az óriásnak is.
*Mutat fel lassan a fickóra.*
- És ha előző életében két szellem nagyon szoros kapcsolatot épített, az következő életükben is megnyilvánulhat.Tudtomon kívül egy pillanatra hallhattam a gondolataidat, és ez csupán átlagos információknál működik tudtommal. Tehát semmilyen bennfentes fontos információt nem tudhatok rólatok, amit amúgy nem mondanál el egy vacsora közbe egy jó történet gyanánt. Tehát megnyugodhatsz.
* Rakja le kezét az óriásról lassan és mosolyog; érzi a nő félelmét. De még mindig ugyan az a politikája. Ha meg kell halni és ez a sorsa akkor hát legyen.*
* Ugyan úgy állja a nő szúrós tekintetét mint Kaganét állta annak idején, három, öt bő perce.*
~ Vajon rájön hogy nem jelentek fenyegetést? Mit tehettem amivel így fonják a nornák a sorsom? Vagy nagy előrelépés lesz, vagy hatalmas hátracammogás, hamarosan kiderül.~
* Hatalmas lett a sötétség és a tábor is megállt mind Elenyelre várnak, érzi a rá szegeződő fegyvereket.Vagy a tehernek ekkora a súlya?*
~ Lehet az elején elkellet volna kezdenem futni? De hát nem csináltam semmit. Akkor biztos levadásztak volna, remélem fényes pont lesz Elenyel a ma estémben.~
* Mosolya nem hagy alább.*
A hozzászólást Emphus (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2014.01.22 17:12:55, a következő indokkal:
Fölösleges jelek törlése.
- Nálatok, nem hisznek a pusztai nomádok gondolatvilágában? Egy törzsnél tanultam, hadd magyarázzam el ezt a filozófiát, azaz gondolkodásmódot. Minden lénynek több élete volt, a mostani előtt; neked, nekem, Kagannak, sőt még annak az óriásnak is.
*Mutat fel lassan a fickóra.*
- És ha előző életében két szellem nagyon szoros kapcsolatot épített, az következő életükben is megnyilvánulhat.Tudtomon kívül egy pillanatra hallhattam a gondolataidat, és ez csupán átlagos információknál működik tudtommal. Tehát semmilyen bennfentes fontos információt nem tudhatok rólatok, amit amúgy nem mondanál el egy vacsora közbe egy jó történet gyanánt. Tehát megnyugodhatsz.
* Rakja le kezét az óriásról lassan és mosolyog; érzi a nő félelmét. De még mindig ugyan az a politikája. Ha meg kell halni és ez a sorsa akkor hát legyen.*
* Ugyan úgy állja a nő szúrós tekintetét mint Kaganét állta annak idején, három, öt bő perce.*
~ Vajon rájön hogy nem jelentek fenyegetést? Mit tehettem amivel így fonják a nornák a sorsom? Vagy nagy előrelépés lesz, vagy hatalmas hátracammogás, hamarosan kiderül.~
* Hatalmas lett a sötétség és a tábor is megállt mind Elenyelre várnak, érzi a rá szegeződő fegyvereket.Vagy a tehernek ekkora a súlya?*
~ Lehet az elején elkellet volna kezdenem futni? De hát nem csináltam semmit. Akkor biztos levadásztak volna, remélem fényes pont lesz Elenyel a ma estémben.~
* Mosolya nem hagy alább.*
A hozzászólást Emphus (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2014.01.22 17:12:55, a következő indokkal:
Fölösleges jelek törlése.
1211. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2014-01-22 16:35:49
Üzenet elküldve: 2014-01-22 16:35:49
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 68
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 68
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
//Thargodar tábor - Kramlaf-kezelés//
- Ez egy gondolatolvasó!
*Mutat ujjával vádlón Kramlafra. A nomád táborokban az efféle mágikus praktikák legalábbis gyanúsnak számítanak. Arról a bizonyos óriás vadászatról ugyanis nem szólt, de még nonverbális jelekkel sem utalt rá. Mindezek fényében vagy valami hatalmas félreértés megtoldva nagy adag véletlennel, vagy a fickó tényleg a fejébe látott egy pillanatra, anélkül, hogy erről tudomást szerzett volna. Nem ártana, ha az egyik törzsi varászhasználó, legjobb esetben a sámán gondjaira bíznák, ám ezt majd Kagan eldönti, ha még hallótávon belül tartózkodik.*
- Honnan tudsz az óriásokról?
*Nem úgy érti, hogy honnan veszi, hogy a táborban óriások is vannak, hisz kilógnak a sátrak közül, önjáró hegyvonulatok módjára, hanem úgy, hogy a vadászat mikéntje hogyan jutott a tudomására az idegennek? Hónapok óta aktív megfigyelés alatt álltak volna? Esetleg a város máris tud érkezésükről, számukról és máris fegyverkezik és készül visszaűzni őket oda, ahonnan jöttek? Kramlaf elvesztette a lány rokonszenvét és a helyét gyanakvás és feszült éberség vette át.*
- Ez egy gondolatolvasó!
*Mutat ujjával vádlón Kramlafra. A nomád táborokban az efféle mágikus praktikák legalábbis gyanúsnak számítanak. Arról a bizonyos óriás vadászatról ugyanis nem szólt, de még nonverbális jelekkel sem utalt rá. Mindezek fényében vagy valami hatalmas félreértés megtoldva nagy adag véletlennel, vagy a fickó tényleg a fejébe látott egy pillanatra, anélkül, hogy erről tudomást szerzett volna. Nem ártana, ha az egyik törzsi varászhasználó, legjobb esetben a sámán gondjaira bíznák, ám ezt majd Kagan eldönti, ha még hallótávon belül tartózkodik.*
- Honnan tudsz az óriásokról?
*Nem úgy érti, hogy honnan veszi, hogy a táborban óriások is vannak, hisz kilógnak a sátrak közül, önjáró hegyvonulatok módjára, hanem úgy, hogy a vadászat mikéntje hogyan jutott a tudomására az idegennek? Hónapok óta aktív megfigyelés alatt álltak volna? Esetleg a város máris tud érkezésükről, számukról és máris fegyverkezik és készül visszaűzni őket oda, ahonnan jöttek? Kramlaf elvesztette a lány rokonszenvét és a helyét gyanakvás és feszült éberség vette át.*
1210. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2014-01-22 09:24:21
Üzenet elküldve: 2014-01-22 09:24:21
ÚJ
![>Leandana Thargodar [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/10216_ember_no.jpg)
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1542
OOC üzenetek: 99
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1542
OOC üzenetek: 99
Játékstílus: Vakmerő
//Thargodar tábor//
*Lea továbbra is csak hápog emiatt az orcátlanság miatt, amit a kufár elkövetett.*
- És mindez az után volt, hogy átkutatták a holmitokat, vagy még előtte?
*mert ugyebár ha előtte, akkor azzal nagyon könnyen bajba keverhette volna a lányt, ha meg utána, nos akkor meg az amúgy is zaklatott hangulatot miért kell tovább izgatni ilyen rejtélyes csomagokkal?*
- Én mondtam Kagannak, hogy a város rossz. A Szellemek is mondták...
*jegyzi meg lemondó sóhajjal. Kagan mindig meghallgatja a Szellemek tanácsát, aztán vagy a magáévá teszi őket, vagy nem. Avagy a saját szája íze szerint értelmezi, ami nem is baj, hisz a Szellemek tanácsa mindig nagyon kétértelmű. Csak Kaganon áll, hogy miként is cselekszik, ha úgy akarja akkor a Szellemek igazolják a cselekedeteit, ha pedig nem, akkor "lebeszélik". Ez így működik már nagyon hosszú ideje, és nagyon jól működik.
Aztán a további beszélgetésüket megakasztja az, hogy odalép a törpe lány, és bemutatkozik.*
- Leandana vagyok a törzs Szellemjárója.
*hogy ez mit is takar pontosan azt nem fejti ki, nyilván Ryamtia is össze tudja rakni, mert nem túl bonyolult. Leandana egyébként nem arról híres, hogy túl kedves lenne idegenekkel ezért a hangja most is meglehetősen rideg. Meg amúgy is bele kell harapjon a nyelvébe ahhoz, hogy meg ne kérdezze a lánytól, hogy ugyan mikor fog már szakálla nőni?? A lényeg, hogy udvarias legyen, mindazonáltal a szívélyességnek még csak a szikrája is hiányzik belőle momentán. Zaklatott, főleg Isurii meséje miatt. Amibe beletartoznak a kekeckedő városi őrök és a titokzatos üvegcse is.
Arra, hogy a lány elmondja, hogy az üvegcse csupán az ő ajándéka felhúzza a fél szemöldökét. Igen, egyre biztosabb abban, hogy ezek a városi népek furcsák, nagyon mások a szokásaik, mint nekik. Sőt Lea szemében kifejezetten udvariatlanok - bár ez nyilván fordítva is igaz.*
- Tehát felétek nem csinálnak problémát abból ha férfiak ajándékokat adnak asszonyoknak? Mert nálunk ez meglehetős tiszteletlenség. Csak az "olyan" lányoknak szokás. Férfi nálunk a jegyesének, vagy az asszonyának ad ajándékot. Meg a családja nőtagjainak. A fivéred talán Isurii jegyese?
*végülis miért ne lehetne? Könnyen lehet, hogy Kagan megbeszélt vele ilyesmit, csak erről nem tájékoztatta sem a húgát, sem pedig Leandanát. Amit Lea mondjuk meg is ért, mert abban a pillanatban tört volna ki a palotaforradalom.*
- Köszönjük egyébként, igazán kedves tőled, hogy gondoltál ránk. De máskor a fivéred óvakodjon az ilyesmitől, mert pórul járhat. Isurii pedig nem "olyan" lány.
*igen, ez nagyon jellemző Leára, megköszöni az ajándékot, hiszen az udvariasság úgy kívánja, de ugyanakkor ott a burkolt fenyegetés is. Ami jelen esetben inkább csak jó tanács. A barbárok nem tűrik azt, hogy ilyen tiszteletlenség érje asszonyaikat.*
*Lea továbbra is csak hápog emiatt az orcátlanság miatt, amit a kufár elkövetett.*
- És mindez az után volt, hogy átkutatták a holmitokat, vagy még előtte?
*mert ugyebár ha előtte, akkor azzal nagyon könnyen bajba keverhette volna a lányt, ha meg utána, nos akkor meg az amúgy is zaklatott hangulatot miért kell tovább izgatni ilyen rejtélyes csomagokkal?*
- Én mondtam Kagannak, hogy a város rossz. A Szellemek is mondták...
*jegyzi meg lemondó sóhajjal. Kagan mindig meghallgatja a Szellemek tanácsát, aztán vagy a magáévá teszi őket, vagy nem. Avagy a saját szája íze szerint értelmezi, ami nem is baj, hisz a Szellemek tanácsa mindig nagyon kétértelmű. Csak Kaganon áll, hogy miként is cselekszik, ha úgy akarja akkor a Szellemek igazolják a cselekedeteit, ha pedig nem, akkor "lebeszélik". Ez így működik már nagyon hosszú ideje, és nagyon jól működik.
Aztán a további beszélgetésüket megakasztja az, hogy odalép a törpe lány, és bemutatkozik.*
- Leandana vagyok a törzs Szellemjárója.
*hogy ez mit is takar pontosan azt nem fejti ki, nyilván Ryamtia is össze tudja rakni, mert nem túl bonyolult. Leandana egyébként nem arról híres, hogy túl kedves lenne idegenekkel ezért a hangja most is meglehetősen rideg. Meg amúgy is bele kell harapjon a nyelvébe ahhoz, hogy meg ne kérdezze a lánytól, hogy ugyan mikor fog már szakálla nőni?? A lényeg, hogy udvarias legyen, mindazonáltal a szívélyességnek még csak a szikrája is hiányzik belőle momentán. Zaklatott, főleg Isurii meséje miatt. Amibe beletartoznak a kekeckedő városi őrök és a titokzatos üvegcse is.
Arra, hogy a lány elmondja, hogy az üvegcse csupán az ő ajándéka felhúzza a fél szemöldökét. Igen, egyre biztosabb abban, hogy ezek a városi népek furcsák, nagyon mások a szokásaik, mint nekik. Sőt Lea szemében kifejezetten udvariatlanok - bár ez nyilván fordítva is igaz.*
- Tehát felétek nem csinálnak problémát abból ha férfiak ajándékokat adnak asszonyoknak? Mert nálunk ez meglehetős tiszteletlenség. Csak az "olyan" lányoknak szokás. Férfi nálunk a jegyesének, vagy az asszonyának ad ajándékot. Meg a családja nőtagjainak. A fivéred talán Isurii jegyese?
*végülis miért ne lehetne? Könnyen lehet, hogy Kagan megbeszélt vele ilyesmit, csak erről nem tájékoztatta sem a húgát, sem pedig Leandanát. Amit Lea mondjuk meg is ért, mert abban a pillanatban tört volna ki a palotaforradalom.*
- Köszönjük egyébként, igazán kedves tőled, hogy gondoltál ránk. De máskor a fivéred óvakodjon az ilyesmitől, mert pórul járhat. Isurii pedig nem "olyan" lány.
*igen, ez nagyon jellemző Leára, megköszöni az ajándékot, hiszen az udvariasság úgy kívánja, de ugyanakkor ott a burkolt fenyegetés is. Ami jelen esetben inkább csak jó tanács. A barbárok nem tűrik azt, hogy ilyen tiszteletlenség érje asszonyaikat.*
1209. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2014-01-21 23:16:29
Üzenet elküldve: 2014-01-21 23:16:29
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 201
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 201
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Szelíd
// Thargodar tábor - Észak - Őrség //
*Hát igen, az őrséggel az a legnagyobb baj, hogy nem sok érdemi tennivaló akad. Mármint a fagyoskodáson és a nézelődésen, meg a piáláson kívül. Előbbi kettő teljességgel kötelező, míg a legutolsó inkább csak hobbi. Ha már mindenképp itt kint kell lennie. Időnként azért megengedi magának azt a korty rumocskát. Aztán jön Salanel.*
-Rendben.*Biccent a másiknak. Jelezvén egyrészt hogy az északi szektort óvó szárnyai alá vette, másrészt, hogy a többiek megkeresését is tárásra hagyja. Nincs tehát más dolga mint nagyokat pislogni az éjszakába.
Meg persze a kések élezése. Komótosan le is szedi magáról a dobó tőr hevedereket, s nagy szakértelemmel megkezdi a kések élezését. Ő elég sokat foglalkozik ezzel, és nem csak sima dobótőröket használ, amiknek hegyük van. Ezek minőségi fegyverek, kiváló éllel. Erre nagyon figyel. Gondosan ellenőrzi, és élezi őket minden héten. Végső soron, ezeken múlik az élete.*
*Hát igen, az őrséggel az a legnagyobb baj, hogy nem sok érdemi tennivaló akad. Mármint a fagyoskodáson és a nézelődésen, meg a piáláson kívül. Előbbi kettő teljességgel kötelező, míg a legutolsó inkább csak hobbi. Ha már mindenképp itt kint kell lennie. Időnként azért megengedi magának azt a korty rumocskát. Aztán jön Salanel.*
-Rendben.*Biccent a másiknak. Jelezvén egyrészt hogy az északi szektort óvó szárnyai alá vette, másrészt, hogy a többiek megkeresését is tárásra hagyja. Nincs tehát más dolga mint nagyokat pislogni az éjszakába.
Meg persze a kések élezése. Komótosan le is szedi magáról a dobó tőr hevedereket, s nagy szakértelemmel megkezdi a kések élezését. Ő elég sokat foglalkozik ezzel, és nem csak sima dobótőröket használ, amiknek hegyük van. Ezek minőségi fegyverek, kiváló éllel. Erre nagyon figyel. Gondosan ellenőrzi, és élezi őket minden héten. Végső soron, ezeken múlik az élete.*
1208. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2014-01-21 22:38:56
Üzenet elküldve: 2014-01-21 22:38:56
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 394
OOC üzenetek: 137
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 394
OOC üzenetek: 137
Játékstílus: Vakmerő
//Thargodar tábor - Kramlaf-kezelés//
*Megérti Kagan sürgését, hisz most értek vissza egy kimerítő útról. Plusz bármennyire város képe van, ez egy hadi tábor, nem szabad elfelejtenie. Biccent Salanelnek és hozzáfűzi.*
-Sok sikert barátom. *Nem néz hátra de még mindig utána mosolyog Kramlaf. Belegondol, mennyire bugyután nézhet ki a sok csatátviselt, veterán között, kinézetre nem sok különbség van köztük mégis, úgy érzi, hogy egy meleg aura veszi körül a hideg ellenére, amit legfőképp piros színnel jellemezne.Persze nem a vérpiros hanem a rubint színe, ha magának kéne megfogalmazni. Bár már nagyon rég volt hogy rubint látott utoljára, még anno a kolostorban, micsoda gazdagságot hagyott ott. ~Óh istenek~ Sóhajt magában. Lassan feleszmél, hogy Elenyelre bízták rá. ~Szegény lány, cipelheti még az én dolgaim is.~*
-Esetleg felajánlhatom, hogy vinném valamidet Elenyel, persze egy nem fegyvernek látszó tárgyat. *Harsányan nevet.* -Nem szeretnék felkoncolódva lenni, valamelyik olyan óriás által aki belém állít egy kardot, mint azokba a vadakba *Nevetése alábbhagy, de jókedve tapintható.*
-És, drága mit tudunk tenni hogy elüssük az időt? Én meditálhatok is akár, de te nem hiszem hogy élveznéd. Bár tény hogy nem ismerlek, ez egy jó kiindulópont, a tűz mellet megvitatjuk? *Most először villantja ki fogát nem csak mosolyog, úgy érzi talán végre nem veszik sértésnek ezt a gesztust. Látszik hogy túl szorosan vannak a fogai a következő bölcsesség fogánál girbe-gurba lesz a fogsora. Arcán már sűrű a szőrzet, látszik hogy nem most volt megborotválva. Haja is megnőtt enyhén zsíros, mégis férfiassá teszi eme kinézet. Bőrvértje alatt több réteg ruhát hord, nagyobb célpontnak tetszik mint amekkora. De arcán látszik egyáltalán nincs elhízva.*
A hozzászólást Emphus (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2014.01.22 01:08:12, a következő indokkal:
Jelpótlás; fölösleges jelek törlése.
*Megérti Kagan sürgését, hisz most értek vissza egy kimerítő útról. Plusz bármennyire város képe van, ez egy hadi tábor, nem szabad elfelejtenie. Biccent Salanelnek és hozzáfűzi.*
-Sok sikert barátom. *Nem néz hátra de még mindig utána mosolyog Kramlaf. Belegondol, mennyire bugyután nézhet ki a sok csatátviselt, veterán között, kinézetre nem sok különbség van köztük mégis, úgy érzi, hogy egy meleg aura veszi körül a hideg ellenére, amit legfőképp piros színnel jellemezne.Persze nem a vérpiros hanem a rubint színe, ha magának kéne megfogalmazni. Bár már nagyon rég volt hogy rubint látott utoljára, még anno a kolostorban, micsoda gazdagságot hagyott ott. ~Óh istenek~ Sóhajt magában. Lassan feleszmél, hogy Elenyelre bízták rá. ~Szegény lány, cipelheti még az én dolgaim is.~*
-Esetleg felajánlhatom, hogy vinném valamidet Elenyel, persze egy nem fegyvernek látszó tárgyat. *Harsányan nevet.* -Nem szeretnék felkoncolódva lenni, valamelyik olyan óriás által aki belém állít egy kardot, mint azokba a vadakba *Nevetése alábbhagy, de jókedve tapintható.*
-És, drága mit tudunk tenni hogy elüssük az időt? Én meditálhatok is akár, de te nem hiszem hogy élveznéd. Bár tény hogy nem ismerlek, ez egy jó kiindulópont, a tűz mellet megvitatjuk? *Most először villantja ki fogát nem csak mosolyog, úgy érzi talán végre nem veszik sértésnek ezt a gesztust. Látszik hogy túl szorosan vannak a fogai a következő bölcsesség fogánál girbe-gurba lesz a fogsora. Arcán már sűrű a szőrzet, látszik hogy nem most volt megborotválva. Haja is megnőtt enyhén zsíros, mégis férfiassá teszi eme kinézet. Bőrvértje alatt több réteg ruhát hord, nagyobb célpontnak tetszik mint amekkora. De arcán látszik egyáltalán nincs elhízva.*
A hozzászólást Emphus (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2014.01.22 01:08:12, a következő indokkal:
Jelpótlás; fölösleges jelek törlése.
1207. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2014-01-21 22:20:37
Üzenet elküldve: 2014-01-21 22:20:37
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 48
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 48
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
// Thargodar tábor //
* Kérdésére választ nem kap, így ő sem firtatja tovább a dolgot, hátradől ismét a pokrócon, egy ideig még fészkelődik, aztán el is nyomja gyorsan az álom. Még mindig kimerültnek érzi magát, nem is csoda, egy heti tortúrát nem fog egy éjszaka alatt kiheverni.
Kisebb zsibongás téríti magához, valamitől felbolydult a tábor; tán az a híres vezír tért volna vissza? Bizony, jól gondolta, a gyógyító máris noszogatja, ideje az emlegetett nagyúr elé járulnia. Kagannak hívják, már ezt is megtudta, ahogyan egy lehetséges gödörbéli kaland képét is felfestették előtte. Miért ne beszélne? Nincsen neki titka, de lehet csak azért is megmakacsolja magát, attól függ ez, hogy milyen alak az a Kagan.*
- Uccu neki!
* Támolyogva feltápászkodik a földről, lábai remegnek alatta, s csak csiga lassúsággal, poroszkálva tud megindulni a sátor kijárata felé. Húzza maga után lábát, közben meg a szokottnál is görnyedtebben markolja oldalát. Kiérve gyorsan körbepillant, de sok mindent egyelőre nem lát, csak újabb sátrakat, meg néhány szedett-vedett ruhába öltözött figurát. Már majdnem egészen besötétedett, az égen már pislákol néhány csillag, a sátrak közt meg imitt-amott fényesen égnek a tüzek. A gyógyító után baktat lassan, kimérten, közben fejét forgatva jobbra-balra. Elhagyva az egyik sátrat úgy tűnik a tábor közepére érnek, hol több idegen bóklászik, meg cseveg a tűznél, vajon melyik lesz ezek közül az a Kagan?
Hamar kiderül ez is, mikor az elf nőstény jelent, s Ugug néhány lépésnyire megáll tőlük, nem csoszog közelebb, inkább alaposan végigméri a vezírt. Testes egy szerzet, alakja valóban tiszteletre méltó, nem az a puhány, nyikhaj fajta. De vajon esze mennyi? Ránézésre harcos, valami barbár fajta, azoknál meg a kőagy dominál- épp mint orkéknál.
Mindenesetre a bestia a fájdalom ellenére némán kihúzza magát, kissé megrázza vállát, s így már olyan magas, mint a híres vezír, talán egy cseppet még magasabb is. Nem szól egy szót sem, csak méregeti tovább türelmesen.*
A hozzászólást Themis (Moderátor) módosította, ekkor: 2014.01.22 20:42:13, a következő indokkal:
Jelpótlás
* Kérdésére választ nem kap, így ő sem firtatja tovább a dolgot, hátradől ismét a pokrócon, egy ideig még fészkelődik, aztán el is nyomja gyorsan az álom. Még mindig kimerültnek érzi magát, nem is csoda, egy heti tortúrát nem fog egy éjszaka alatt kiheverni.
Kisebb zsibongás téríti magához, valamitől felbolydult a tábor; tán az a híres vezír tért volna vissza? Bizony, jól gondolta, a gyógyító máris noszogatja, ideje az emlegetett nagyúr elé járulnia. Kagannak hívják, már ezt is megtudta, ahogyan egy lehetséges gödörbéli kaland képét is felfestették előtte. Miért ne beszélne? Nincsen neki titka, de lehet csak azért is megmakacsolja magát, attól függ ez, hogy milyen alak az a Kagan.*
- Uccu neki!
* Támolyogva feltápászkodik a földről, lábai remegnek alatta, s csak csiga lassúsággal, poroszkálva tud megindulni a sátor kijárata felé. Húzza maga után lábát, közben meg a szokottnál is görnyedtebben markolja oldalát. Kiérve gyorsan körbepillant, de sok mindent egyelőre nem lát, csak újabb sátrakat, meg néhány szedett-vedett ruhába öltözött figurát. Már majdnem egészen besötétedett, az égen már pislákol néhány csillag, a sátrak közt meg imitt-amott fényesen égnek a tüzek. A gyógyító után baktat lassan, kimérten, közben fejét forgatva jobbra-balra. Elhagyva az egyik sátrat úgy tűnik a tábor közepére érnek, hol több idegen bóklászik, meg cseveg a tűznél, vajon melyik lesz ezek közül az a Kagan?
Hamar kiderül ez is, mikor az elf nőstény jelent, s Ugug néhány lépésnyire megáll tőlük, nem csoszog közelebb, inkább alaposan végigméri a vezírt. Testes egy szerzet, alakja valóban tiszteletre méltó, nem az a puhány, nyikhaj fajta. De vajon esze mennyi? Ránézésre harcos, valami barbár fajta, azoknál meg a kőagy dominál- épp mint orkéknál.
Mindenesetre a bestia a fájdalom ellenére némán kihúzza magát, kissé megrázza vállát, s így már olyan magas, mint a híres vezír, talán egy cseppet még magasabb is. Nem szól egy szót sem, csak méregeti tovább türelmesen.*
A hozzászólást Themis (Moderátor) módosította, ekkor: 2014.01.22 20:42:13, a következő indokkal:
Jelpótlás
1206. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2014-01-21 22:14:02
Üzenet elküldve: 2014-01-21 22:14:02
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 324
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 324
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Thargodar tábor//
-Nem tudok róluk. Legjobb tudomásom szerint Bron nincs itt. Igenis.
*Sóhajt, aztán feláll, biccent egyet az idegen felé. Lehet, hogy már nem találkoznak, ki tudja meddig marad. Aztán indul is a dolgára. Először Rolkot keresi fel.*
-Kagan látni akarja az új játékszeredet. Vezesd elé. Egyébként a fivéred merre jár ? Próbáld majd meg előkeresni.
*A másik óriásra is nagy szüksége lenne a törzsnek. Következő útja ahhoz a sátorhoz vezet, ahol az ork lábadozik. Leellenőrzni, hogy minden rendben van-e, aztán Kellt keresi meg, hogy tájékoztassa feladatáról, miszerint legyen készenlétben, mert hamarosan elő kell vezetnie az orkot. Nemsokára mindkét fogoly sorsa eldől. Valiant már a tábor szélén találja, őrségben.*
-Már a posztodon is ? Remek. A többi őrszemet majd én felkutatom, azokkal ne fáradj.
*Hogy ez mennyi időbe fog telni, az kérdéses, de próbálja minél gyorsabban végrehajtani a feladatot. Néhány harcosuk még az északi területeket ellenőrzi, de az nem létezik, hogy három őrszemet ne tudna valahogy összekaparni. Körbe járja a tábort, alkalmas harcosok után kutatva, akiket be lehet fogni ennek a feladatnak a végzésére.*
-Nem tudok róluk. Legjobb tudomásom szerint Bron nincs itt. Igenis.
*Sóhajt, aztán feláll, biccent egyet az idegen felé. Lehet, hogy már nem találkoznak, ki tudja meddig marad. Aztán indul is a dolgára. Először Rolkot keresi fel.*
-Kagan látni akarja az új játékszeredet. Vezesd elé. Egyébként a fivéred merre jár ? Próbáld majd meg előkeresni.
*A másik óriásra is nagy szüksége lenne a törzsnek. Következő útja ahhoz a sátorhoz vezet, ahol az ork lábadozik. Leellenőrzni, hogy minden rendben van-e, aztán Kellt keresi meg, hogy tájékoztassa feladatáról, miszerint legyen készenlétben, mert hamarosan elő kell vezetnie az orkot. Nemsokára mindkét fogoly sorsa eldől. Valiant már a tábor szélén találja, őrségben.*
-Már a posztodon is ? Remek. A többi őrszemet majd én felkutatom, azokkal ne fáradj.
*Hogy ez mennyi időbe fog telni, az kérdéses, de próbálja minél gyorsabban végrehajtani a feladatot. Néhány harcosuk még az északi területeket ellenőrzi, de az nem létezik, hogy három őrszemet ne tudna valahogy összekaparni. Körbe járja a tábort, alkalmas harcosok után kutatva, akiket be lehet fogni ennek a feladatnak a végzésére.*
1205. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2014-01-21 21:46:37
Üzenet elküldve: 2014-01-21 21:46:37
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 494
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 494
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Megfontolt
// Thargodar tábor //
* A szuka megnevezésre már nem reagál. Hagyja, hogy olyasmit tegyen a hím, ami fajtájától általában merőben idegen cselekedet: gondolkozzon. Nők és a blöff. Mosolyogva bólint, akkor mára elég volt ennyi a beszélgetésből. *
- Majd megtudod.
* Több kérdésre nem válaszol, a hím maradjon csendben a helyén és gyógyulgasson, hogy a fene vinné el. Megeteti a hímet, átnézi sebeit és várja vissza a vezért, hogy végre megszabaduljon a hímtől. Este ez meg is történik, mikor Kagan visszatér a többiekkel a városból. Kimegy a tábortűzhöz, nem nagyon érdekli most, hogy mi hír a városban, csak meghallgatja Kagan parancsát és visszafordul az orkért. *
- Gyere, most mehetsz Kagan elé meghallgatásra és jobban jársz, ha beszélsz. A másik fogoly ezt nem tette meg és a gödörben éjszakázott.
* Noszogatja kedvesen a hímet. Na nem várja el tőle, hogy most máris felpattanjon és szaladjon utána. De hamarjában kelljen fel az ágyról és kövesse őt a vezérig. *
- A sebe még eleven, de nemsokára begyógyul teljesen. Most még könnyen felszakadhat egy-egy erősebb mozdulatra.
* Jelent Kagannak, mikor erre kerül sor. Pedig lenne még mit mondani, mert a hím ezt-azt elmondott neki. De ha van annyi esze az orknak, akkor elmondja magától. *
* A szuka megnevezésre már nem reagál. Hagyja, hogy olyasmit tegyen a hím, ami fajtájától általában merőben idegen cselekedet: gondolkozzon. Nők és a blöff. Mosolyogva bólint, akkor mára elég volt ennyi a beszélgetésből. *
- Majd megtudod.
* Több kérdésre nem válaszol, a hím maradjon csendben a helyén és gyógyulgasson, hogy a fene vinné el. Megeteti a hímet, átnézi sebeit és várja vissza a vezért, hogy végre megszabaduljon a hímtől. Este ez meg is történik, mikor Kagan visszatér a többiekkel a városból. Kimegy a tábortűzhöz, nem nagyon érdekli most, hogy mi hír a városban, csak meghallgatja Kagan parancsát és visszafordul az orkért. *
- Gyere, most mehetsz Kagan elé meghallgatásra és jobban jársz, ha beszélsz. A másik fogoly ezt nem tette meg és a gödörben éjszakázott.
* Noszogatja kedvesen a hímet. Na nem várja el tőle, hogy most máris felpattanjon és szaladjon utána. De hamarjában kelljen fel az ágyról és kövesse őt a vezérig. *
- A sebe még eleven, de nemsokára begyógyul teljesen. Most még könnyen felszakadhat egy-egy erősebb mozdulatra.
* Jelent Kagannak, mikor erre kerül sor. Pedig lenne még mit mondani, mert a hím ezt-azt elmondott neki. De ha van annyi esze az orknak, akkor elmondja magától. *
1204. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2014-01-21 21:18:43
Üzenet elküldve: 2014-01-21 21:18:43
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 201
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 201
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Szelíd
// Thargodar tábor - Észak - Őrség //
*Tekintettel arra, hogy egyelőre nem sikerült a megfelelő számú embert őrségbe állítani, úgy dönt - ahogy bármelyik valamira való parancsnok is tenné - saját magát helyezi szolgálatba. Így hát leszedi az eddig a nyeregtáska mellett tartott íjat. Vállára veszi a tegezt, s oda hordja az egyik észak felé néző őrtűz mellé, mely jelenleg üresen áll. Ha ez megvan, szerez egy üveg rumot a raktárkészletéből. Meg egy nagy kondér kaját. Az íját maga mellé fekteti a földre a tegezzel együtt, míg ő alaposan beburkolózik a medvebőrbe. Mindig is rühellte az őrséget.*
~ Órákon keresztül bámulhatom a semmit ~
*Első körben nekiáll a vacsorának. Alaposan megtömi a hasát, mert ugye az nem árt. Főleg ha esetleg orkok ütnek rajtuk.*
~ Nincs is jobb egy hajnali ork támadásnál ~
*Egyszer már volt őrségben támadás közben. A tábor őreinek felét még azelőtt leölték, hogy megnyikkanhattak volna. Ő is csak azért úszta meg mert nem látszott ki a medvebőrből. Meg, mert mellesleg elaludt. Bár akkor még többen voltak, és váltott műszakban őrködtek.
Persze ez a tényen nem változtatott, hogy a zöldek csatakiáltására és halál sikolyra ébredni a havas pusztán nem épp a legjobb előjelek egyike. Mire felkelhetett volna, máris a védő gyűrűn kívül találta magát. És aztán majdnem 7 órán keresztül feküdt egy döglött ork alatt, a mocskos féreg beleivel melegítve saját magát.
Még most is elfogja a hányinger ha csak visszagondol arra az éjszakára. Mindössze egyetlen döggel végzett, és ami azt illeti, saját áldozata alatt fekve töltötte az egész csatát. Nem volt nagy haditett, de ő mégis sikerrel járt, akkor amikor több százan hevertek holtan a hóban. Mikor elült a harc ő még lélegzett, ez pedig nem akármi. Méghozzá sértetlenül. Már ha a bűzlő ork vért, és beleket leszámítjuk.*
~ Egy álló hétig sikáltam magam utána ~
*Azóta nem vágyik túlságosan őrségbe. Ez az egy alkalom a védő körön kívül, a fagyban fekve, nagyon is jól megtanította rá, hogy miért kell mindig a védő vonalon belül maradni. Alaposan megtanulta a leckét.
Miközben eszik szemei a látóhatárt kutatják, már amennyire ellát az éjszakában. Tulajdonképpen ez a táv nem lehet több 100-200 méternél. De azért figyel, s csak időnként enged meg magának pár kortyot a rumból. Egyelőre nem ihatja le magát tök részegre. Remélhetőleg eljön még annak is az ideje.*
~ Utálom az őrséget ~
*Ha már úgyis kint ragadt, legalább van ideje hogy megélezze a késeit.*
A hozzászólás írója (Valian de Bravadore) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.01.21 21:20:40
*Tekintettel arra, hogy egyelőre nem sikerült a megfelelő számú embert őrségbe állítani, úgy dönt - ahogy bármelyik valamira való parancsnok is tenné - saját magát helyezi szolgálatba. Így hát leszedi az eddig a nyeregtáska mellett tartott íjat. Vállára veszi a tegezt, s oda hordja az egyik észak felé néző őrtűz mellé, mely jelenleg üresen áll. Ha ez megvan, szerez egy üveg rumot a raktárkészletéből. Meg egy nagy kondér kaját. Az íját maga mellé fekteti a földre a tegezzel együtt, míg ő alaposan beburkolózik a medvebőrbe. Mindig is rühellte az őrséget.*
~ Órákon keresztül bámulhatom a semmit ~
*Első körben nekiáll a vacsorának. Alaposan megtömi a hasát, mert ugye az nem árt. Főleg ha esetleg orkok ütnek rajtuk.*
~ Nincs is jobb egy hajnali ork támadásnál ~
*Egyszer már volt őrségben támadás közben. A tábor őreinek felét még azelőtt leölték, hogy megnyikkanhattak volna. Ő is csak azért úszta meg mert nem látszott ki a medvebőrből. Meg, mert mellesleg elaludt. Bár akkor még többen voltak, és váltott műszakban őrködtek.
Persze ez a tényen nem változtatott, hogy a zöldek csatakiáltására és halál sikolyra ébredni a havas pusztán nem épp a legjobb előjelek egyike. Mire felkelhetett volna, máris a védő gyűrűn kívül találta magát. És aztán majdnem 7 órán keresztül feküdt egy döglött ork alatt, a mocskos féreg beleivel melegítve saját magát.
Még most is elfogja a hányinger ha csak visszagondol arra az éjszakára. Mindössze egyetlen döggel végzett, és ami azt illeti, saját áldozata alatt fekve töltötte az egész csatát. Nem volt nagy haditett, de ő mégis sikerrel járt, akkor amikor több százan hevertek holtan a hóban. Mikor elült a harc ő még lélegzett, ez pedig nem akármi. Méghozzá sértetlenül. Már ha a bűzlő ork vért, és beleket leszámítjuk.*
~ Egy álló hétig sikáltam magam utána ~
*Azóta nem vágyik túlságosan őrségbe. Ez az egy alkalom a védő körön kívül, a fagyban fekve, nagyon is jól megtanította rá, hogy miért kell mindig a védő vonalon belül maradni. Alaposan megtanulta a leckét.
Miközben eszik szemei a látóhatárt kutatják, már amennyire ellát az éjszakában. Tulajdonképpen ez a táv nem lehet több 100-200 méternél. De azért figyel, s csak időnként enged meg magának pár kortyot a rumból. Egyelőre nem ihatja le magát tök részegre. Remélhetőleg eljön még annak is az ideje.*
~ Utálom az őrséget ~
*Ha már úgyis kint ragadt, legalább van ideje hogy megélezze a késeit.*
A hozzászólás írója (Valian de Bravadore) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.01.21 21:20:40
1203. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2014-01-21 20:22:52
Üzenet elküldve: 2014-01-21 20:22:52
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 22
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 22
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Szelíd
//Thargodarok - hazafelé//
* Csendben lovagol a csapattal nem messze a húgától. A pálinka és az a néhány sört kicsit lezsibbasztotta, de a hűvös levegőtől ő is magához tér. Ritkán szokott inni a munka miatt, szereti ha "tiszta a feje". Azt nem bánja, ha Ry és Hrothgaar "duruzsolnak". A lány kevés törpét ismer, jószerivel nem sok mindent tud saját fajtájáról és múltjukról. Hiába van az az egynéhány tekercs, teljes képet azokból nem kaphat. ~Sosem volt igazán városi lány~ *
//Thargodar tábor//
* A táborba érve köszönt mindenkit, aki elé kerül, ha már újra itt van. Talán most sikerül a törzs többi tagját is megismernie. Leszáll lováról és elszöszmötöl vele, bólintva jelezve Kagan felé hogy megvárja, míg egyéb dolgait elintézi. *
- Nem kószálok el.
* Biztosítja erről megpaskolja lova fejét. Nyeregtáskájából egy almát vesz elő, amit a jószágnak kínál és az el is ropogtatja hamar. El telik némi idő, mire Kagan ráér foglalkozni az üzlettel is. Nem is kertel, ki mondja az árat. Ha Kagan és a többiek szétnéztek a piacon, akkor tudhatják, hogy ez az ár igen korrekt és a minőséggel nincs gond. Nagy haszna nincs most rajta, de ő még mindig hosszú távra tervez kereskedelmi kapcsolatot kiépíteni velük. *
- 200 arany lesz az ára vezér és ebben persze a malac is benne van.
* Csendben lovagol a csapattal nem messze a húgától. A pálinka és az a néhány sört kicsit lezsibbasztotta, de a hűvös levegőtől ő is magához tér. Ritkán szokott inni a munka miatt, szereti ha "tiszta a feje". Azt nem bánja, ha Ry és Hrothgaar "duruzsolnak". A lány kevés törpét ismer, jószerivel nem sok mindent tud saját fajtájáról és múltjukról. Hiába van az az egynéhány tekercs, teljes képet azokból nem kaphat. ~Sosem volt igazán városi lány~ *
//Thargodar tábor//
* A táborba érve köszönt mindenkit, aki elé kerül, ha már újra itt van. Talán most sikerül a törzs többi tagját is megismernie. Leszáll lováról és elszöszmötöl vele, bólintva jelezve Kagan felé hogy megvárja, míg egyéb dolgait elintézi. *
- Nem kószálok el.
* Biztosítja erről megpaskolja lova fejét. Nyeregtáskájából egy almát vesz elő, amit a jószágnak kínál és az el is ropogtatja hamar. El telik némi idő, mire Kagan ráér foglalkozni az üzlettel is. Nem is kertel, ki mondja az árat. Ha Kagan és a többiek szétnéztek a piacon, akkor tudhatják, hogy ez az ár igen korrekt és a minőséggel nincs gond. Nagy haszna nincs most rajta, de ő még mindig hosszú távra tervez kereskedelmi kapcsolatot kiépíteni velük. *
- 200 arany lesz az ára vezér és ebben persze a malac is benne van.
1202. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2014-01-21 20:03:07
Üzenet elküldve: 2014-01-21 20:03:07
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 30
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 30
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
//Thargodar tábor - A vezér visszatérte//
*Badumir örül, hogy megvan a növénycsokra, hiszen igazán értékes kis gyűjtemény is az. A Lombjáró felszisszen mikor az óriás durva kezében látja megvillanni a ritka hajtásokat, azonban nem tehet semmit. Az óriás úgy tűnik megkedvelte őt, azonban kissé túlságosan is közel került hozzá. Amolyan játékszerként tekint az erdőlakóra, ami egyáltalán nem baj. Jobb ha van legalább egy ember (vagy óriás) aki a pártját fogja majd a törzsben. Nem kíván egyelőre megválni egyik testrészétől sem, így a legtöbb amit tehet az az, hogy elismerteti személyét a tagokkal. Ezt pedig egyféleképpen teheti meg: beszélnie kell Kagannal. Nem halogathatja tovább az üzenet átadását, hiszen nem csak a saját, de mások életét is veszélyezteti ezzel. Muszáj átadnia az erdő szellemének jóslatát, hiszen ezért szenvedett eddig. Muszáj.*
*Szerencséjére (vagy éppen szerencsétlenségére?) éppen másnap érkezik meg a törzsfőnök távollétéből. Badumir nem meri megközelíteni egyelőre a páncélos férfit, hiszen mikor legutóbb megkísérelte ezt, a gödör alján kötött ki. Csak áll a bundák és hordók között, magasra kihúzva magát. Szinte biztos benne, hogy Kagan küld majd egy őrt vagy egy óriást érte, ezért nem indul el önfejűen. Ő most fogoly, nem lébecolhat csak úgy össze-vissza. Ha a vezér látni akarja, hát majd elé viszik a Lombjárót.*
*Badumir örül, hogy megvan a növénycsokra, hiszen igazán értékes kis gyűjtemény is az. A Lombjáró felszisszen mikor az óriás durva kezében látja megvillanni a ritka hajtásokat, azonban nem tehet semmit. Az óriás úgy tűnik megkedvelte őt, azonban kissé túlságosan is közel került hozzá. Amolyan játékszerként tekint az erdőlakóra, ami egyáltalán nem baj. Jobb ha van legalább egy ember (vagy óriás) aki a pártját fogja majd a törzsben. Nem kíván egyelőre megválni egyik testrészétől sem, így a legtöbb amit tehet az az, hogy elismerteti személyét a tagokkal. Ezt pedig egyféleképpen teheti meg: beszélnie kell Kagannal. Nem halogathatja tovább az üzenet átadását, hiszen nem csak a saját, de mások életét is veszélyezteti ezzel. Muszáj átadnia az erdő szellemének jóslatát, hiszen ezért szenvedett eddig. Muszáj.*
*Szerencséjére (vagy éppen szerencsétlenségére?) éppen másnap érkezik meg a törzsfőnök távollétéből. Badumir nem meri megközelíteni egyelőre a páncélos férfit, hiszen mikor legutóbb megkísérelte ezt, a gödör alján kötött ki. Csak áll a bundák és hordók között, magasra kihúzva magát. Szinte biztos benne, hogy Kagan küld majd egy őrt vagy egy óriást érte, ezért nem indul el önfejűen. Ő most fogoly, nem lébecolhat csak úgy össze-vissza. Ha a vezér látni akarja, hát majd elé viszik a Lombjárót.*
1201. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2014-01-21 19:41:09
Üzenet elküldve: 2014-01-21 19:41:09
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 13
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 13
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Thargodarok - hazafelé//
* Egykedvűen döcög a szekérrel és nem is nagy gond ez. Saját hátasa, ami kisebb a többi lónál otthon maradt. Márpedig magas lónál jobb a szekér is, még ha döcög, akkor is. Ám láthatóan ez olyasmi, ami nem zavarja, apró vigyorral az arcán halad a kis csapattal. Csak azt nem tudja, hogy a társaság, vagy a korsó vajsör miatt érzi ilyen jól magát? Nem számít, a városon kívül már nincs zaj és az este közeledtével is hűl az idő, a feje is "kitisztul" kicsit. Agyalni kezd a bátyján és a szokásain, amikről nem tud leszokni. Mint például az ajándékosztás. Na nem mintha olyan sűrűn jönne rá az ilyesmi, de ismeri már annyira, hogy számítson az ilyen húzására. Mentőötleteken agyal akkor is, mikor Hrothgaar szólal meg mellette. Mosolyogva fordul felé, amolyan "mi a helyzet pajtikám?" pillantással. Ami néhány fokkal komorabbá válik a kérdéssorozat hallatán. Összébb húzza magán kabátját, hogy némi időt nyerjen ezzel is. Pedig nem titok, hogy került a családhoz, csak nem szívesen mesél róla. *
- Öt esztendős voltam, mikor apám elhozott a Kevdak családhoz, az öregek régi barátok voltak. Anyám meghalt, apa meg nem akart felnevelni. Azt hiszem túlsággal emlékeztettem őt anyámra és nem tudott mellettem megmaradni, vagy valami ilyesmi. Nekem már ők a családom, Gramorn a bátyám. A csarnokunkról pedig nem tudok semmit, nem beszéltem apámmal és most már ő is meghalt.
* Nincs ellenére a duruzsolás, de ezt ne a családjáról ejtsék meg, hanem például a mézsör finomságáról, vagy a malac sült, ropogós füléről, pecsenyéjéről. Bármiről.
//Thargodar tábor//
* Csak eljutnak aztán a táborba megint és felbolydul az élet. Emberek és más szerzetek jönnek-mennek, mintha más idegen is érkezne rajtuk kívül, de ez már olyasmi, amivel nem győz foglalkozni. A nagy gond az, hogy néha nehezen tud megmaradni a fenekén és már majdnem felajánlja Hrothgaarnak hogy segít pakolni, de lemond róla. Pedig szeret rámolni, de hülyén venné ki magát, ha egy idegen helyen tenné ezt. Aztán meg meglátja a hóhajút egy másik nővel beszélgetve jönni-menni, vagyis elhaladnak a közelében és mennek tovább. *
- Rendben, visszavárlak.
* Vigyorog, mert amúgy sem megy el a szekér nélkül, meg aztán. Na. Továbbra is vigyorogva még bizalmasan közel hajol a törpe füléhez. Nagyon halkan súgja az instrukciókat, hátha nem Hrothgaar az általános kamrafőnök. *
- A húsféléket hideg helyre, kivéve a malacot, mert az halálra fagyna. Gabonát és sót száraz helyre.
* Kicsi kerülővel a hóhajú és a másik lány felé kerül, így már szemből tart feléjük rövidke lábain, mosolyogva. Szándékosan, nehogy megzavarja a beszélgetésüket. *
- Sziasztok! Még be sem mutatkoztam igazán nektek, Ryamtia vagyok, Gramorn húga. Örülök annak, hogy sikerült ma is találkoznom veletek, tegnap nem volt alkalmunk jobban ismerkedni.
* Ez főleg a magas, barna hajú nőnek szól. De szeme már fordul is vissza a hóhajú felé. *
- Tudtam hogy Gramorn készül vissza hozzátok, hiszen a malacot már lebeszélték a vezéretekkel, de mondtam biztosan szükségetek lesz másra is. Küldtem vele egy kis apróságot neked, igazából nektek. Tudom hogy most amúgy is az élelem, só és ilyesmik a fontosak, de egy kis nőies apróság is jól jön néha. Ha szükségetek van ilyesmikre, szóljatok nekem, Gramorn nem nagyon ért ezekhez és képes összekeverni a dolgokat.
* Van amihez a férfiak nem értenek, az ilyesmiket pedig hajlamosak összekutyulni. Az ő bátyja sem különbözik ebben a többiektől. *
* Egykedvűen döcög a szekérrel és nem is nagy gond ez. Saját hátasa, ami kisebb a többi lónál otthon maradt. Márpedig magas lónál jobb a szekér is, még ha döcög, akkor is. Ám láthatóan ez olyasmi, ami nem zavarja, apró vigyorral az arcán halad a kis csapattal. Csak azt nem tudja, hogy a társaság, vagy a korsó vajsör miatt érzi ilyen jól magát? Nem számít, a városon kívül már nincs zaj és az este közeledtével is hűl az idő, a feje is "kitisztul" kicsit. Agyalni kezd a bátyján és a szokásain, amikről nem tud leszokni. Mint például az ajándékosztás. Na nem mintha olyan sűrűn jönne rá az ilyesmi, de ismeri már annyira, hogy számítson az ilyen húzására. Mentőötleteken agyal akkor is, mikor Hrothgaar szólal meg mellette. Mosolyogva fordul felé, amolyan "mi a helyzet pajtikám?" pillantással. Ami néhány fokkal komorabbá válik a kérdéssorozat hallatán. Összébb húzza magán kabátját, hogy némi időt nyerjen ezzel is. Pedig nem titok, hogy került a családhoz, csak nem szívesen mesél róla. *
- Öt esztendős voltam, mikor apám elhozott a Kevdak családhoz, az öregek régi barátok voltak. Anyám meghalt, apa meg nem akart felnevelni. Azt hiszem túlsággal emlékeztettem őt anyámra és nem tudott mellettem megmaradni, vagy valami ilyesmi. Nekem már ők a családom, Gramorn a bátyám. A csarnokunkról pedig nem tudok semmit, nem beszéltem apámmal és most már ő is meghalt.
* Nincs ellenére a duruzsolás, de ezt ne a családjáról ejtsék meg, hanem például a mézsör finomságáról, vagy a malac sült, ropogós füléről, pecsenyéjéről. Bármiről.
//Thargodar tábor//
* Csak eljutnak aztán a táborba megint és felbolydul az élet. Emberek és más szerzetek jönnek-mennek, mintha más idegen is érkezne rajtuk kívül, de ez már olyasmi, amivel nem győz foglalkozni. A nagy gond az, hogy néha nehezen tud megmaradni a fenekén és már majdnem felajánlja Hrothgaarnak hogy segít pakolni, de lemond róla. Pedig szeret rámolni, de hülyén venné ki magát, ha egy idegen helyen tenné ezt. Aztán meg meglátja a hóhajút egy másik nővel beszélgetve jönni-menni, vagyis elhaladnak a közelében és mennek tovább. *
- Rendben, visszavárlak.
* Vigyorog, mert amúgy sem megy el a szekér nélkül, meg aztán. Na. Továbbra is vigyorogva még bizalmasan közel hajol a törpe füléhez. Nagyon halkan súgja az instrukciókat, hátha nem Hrothgaar az általános kamrafőnök. *
- A húsféléket hideg helyre, kivéve a malacot, mert az halálra fagyna. Gabonát és sót száraz helyre.
* Kicsi kerülővel a hóhajú és a másik lány felé kerül, így már szemből tart feléjük rövidke lábain, mosolyogva. Szándékosan, nehogy megzavarja a beszélgetésüket. *
- Sziasztok! Még be sem mutatkoztam igazán nektek, Ryamtia vagyok, Gramorn húga. Örülök annak, hogy sikerült ma is találkoznom veletek, tegnap nem volt alkalmunk jobban ismerkedni.
* Ez főleg a magas, barna hajú nőnek szól. De szeme már fordul is vissza a hóhajú felé. *
- Tudtam hogy Gramorn készül vissza hozzátok, hiszen a malacot már lebeszélték a vezéretekkel, de mondtam biztosan szükségetek lesz másra is. Küldtem vele egy kis apróságot neked, igazából nektek. Tudom hogy most amúgy is az élelem, só és ilyesmik a fontosak, de egy kis nőies apróság is jól jön néha. Ha szükségetek van ilyesmikre, szóljatok nekem, Gramorn nem nagyon ért ezekhez és képes összekeverni a dolgokat.
* Van amihez a férfiak nem értenek, az ilyesmiket pedig hajlamosak összekutyulni. Az ő bátyja sem különbözik ebben a többiektől. *
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6203-6222