Külső területek - Arthenior közelében
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 28 (541. - 560. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
560. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2013-12-14 19:53:35
Üzenet elküldve: 2013-12-14 19:53:35
ÚJ
![>Xomorr Corrg [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/1041_ember-elf-felelf_ferfi.jpg)
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 97
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 97
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Szelíd
//Thargodar honfoglalás//
*A fősátor lassan elkészül, a bárd komoran biccent a szolgáknak.*
-Csak így tovább, a többivel feleennyi idő alatt legyetek kész, mivel azok feleekkorák..Ne kelljen visszajönnöm noszogatni..
*Ezután körülnéz hol tehetné még hasznossá magát, ekkor kapja el Chiari pillantását. Csókot dob felé: pár évükkel még friss házasnak számítanak, ilyenkor még dúl a szerelem. Közben megpillantja az ásó brigádot s a legutolsó szerszámot felmarkolva csatlakozik a gödörben a vezérhez, a törpéhez, a gnómhoz s a druida sógorhoz. Közben jelentést is tesz, ahogy illik.*
-A fősátor áll, a többi is kész lesz három fertályórán belül.
*A gnóm utolsó szavait elkapva viszont őt is elkapja a filozofálhatnék, s két ásónyomás között hozzáteszi a magáét.*
-Sajnos a legtöbben akik ezt a következményt érik el mégis inkább célnak tartják.
*A fősátor lassan elkészül, a bárd komoran biccent a szolgáknak.*
-Csak így tovább, a többivel feleennyi idő alatt legyetek kész, mivel azok feleekkorák..Ne kelljen visszajönnöm noszogatni..
*Ezután körülnéz hol tehetné még hasznossá magát, ekkor kapja el Chiari pillantását. Csókot dob felé: pár évükkel még friss házasnak számítanak, ilyenkor még dúl a szerelem. Közben megpillantja az ásó brigádot s a legutolsó szerszámot felmarkolva csatlakozik a gödörben a vezérhez, a törpéhez, a gnómhoz s a druida sógorhoz. Közben jelentést is tesz, ahogy illik.*
-A fősátor áll, a többi is kész lesz három fertályórán belül.
*A gnóm utolsó szavait elkapva viszont őt is elkapja a filozofálhatnék, s két ásónyomás között hozzáteszi a magáét.*
-Sajnos a legtöbben akik ezt a következményt érik el mégis inkább célnak tartják.
559. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2013-12-14 19:29:35
Üzenet elküldve: 2013-12-14 19:29:35
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 19
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 19
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
//Thargodar Honfoglalás//
*Nosza, táborverés. Ő csinálja azt amit csinál, jó lelke se tudja mit, de halad vele. Azon kívül pedig, kicsit bánja, hogy elküldte a sólymát. Kicsit meztelennek érzi magát nélküle. Ja, hogy az is. Külső szemlélőnek ez a viselet lehet megbotránkoztató, főleg ilyen teles időben, ami bár még épp tűrhető. Náluk ez már ha nem is mindennapos, de már teljesen természetes eset.
Így munka közben meghallja, hogy ásókra van szükség. Nem a szerszámra, vagy szerszámára, az van ott. De jobbjára, megsegédkezik. Gyorsan felhúz bal lábára lábbelit, mert még megnyomorítja a talpát.
Felkap egy ásót, megy az ásókhoz.*
- Joszt élesedjetedjetek, mert elcsorbultan helyre tösznek.
*Ez után pedig az ásókhoz.*
- Jó napos időt! Hasamra süt a nap! Mi mélyre megyen?
- A mészárlás ne cél legyen, csak következmény. *Ezt fűzi hozzá a törpének a kérdésére, amit meghallott.*
A hozzászólást Themis (Moderátor) módosította, ekkor: 2013.12.14 20:56:20, a következő indokkal:
Jelpótlás, múlt helyett jelen idő
*Nosza, táborverés. Ő csinálja azt amit csinál, jó lelke se tudja mit, de halad vele. Azon kívül pedig, kicsit bánja, hogy elküldte a sólymát. Kicsit meztelennek érzi magát nélküle. Ja, hogy az is. Külső szemlélőnek ez a viselet lehet megbotránkoztató, főleg ilyen teles időben, ami bár még épp tűrhető. Náluk ez már ha nem is mindennapos, de már teljesen természetes eset.
Így munka közben meghallja, hogy ásókra van szükség. Nem a szerszámra, vagy szerszámára, az van ott. De jobbjára, megsegédkezik. Gyorsan felhúz bal lábára lábbelit, mert még megnyomorítja a talpát.
Felkap egy ásót, megy az ásókhoz.*
- Joszt élesedjetedjetek, mert elcsorbultan helyre tösznek.
*Ez után pedig az ásókhoz.*
- Jó napos időt! Hasamra süt a nap! Mi mélyre megyen?
- A mészárlás ne cél legyen, csak következmény. *Ezt fűzi hozzá a törpének a kérdésére, amit meghallott.*
A hozzászólást Themis (Moderátor) módosította, ekkor: 2013.12.14 20:56:20, a következő indokkal:
Jelpótlás, múlt helyett jelen idő
558. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2013-12-14 19:20:55
Üzenet elküldve: 2013-12-14 19:20:55
ÚJ
![>Leandana Thargodar [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/10216_ember_no.jpg)
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1542
OOC üzenetek: 99
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1542
OOC üzenetek: 99
Játékstílus: Vakmerő
//Thargodar honfoglalás//
*Csak kiugrik az a bizonyos nyuszi a bokorból, Isuriinak mégis van szerelmese.*
- Ugyan kedvesem, nagyon szép vagy. Ha keresni kezdem akkor mindenkiben találok hibát. Magamban a legtöbbet: vastag a vádlim, kicsi a mellem, az orrom sem elég pisze, az alsó ajkam sokkal vékonyabb mint a felső. Nem tudok vadászni, se halászni, se kenyeret dagasztani. Még napestig sorolhatnám... Ő is khm.. gyengéd érzelmeket táplál irántad? Vagy csak távolról nézed?
*faggatja is, nyugtatja is.*
- Ha olyan fickót választ, aki nem kedvedre való, akkor a Szellemek ezt tudatni fogják vele. Szóval emiatt ne aggódj, csak tudasd velem időben.
*széles mosolyt villant Isuriira. És igen, a foga sem tökéletesen szabályos, de mondjuk nem is bántó a szabálytalansága. Ha mondjuk kiharapná a pókot a sarokból akkor lehet, hogy nem mosolyogna ilyen szélesen.
Battyognak az erdő felé, Lea nyeregben Isu meg lábon.*
- Remélem...
*mondja fojtott hangon, mikor már egészen közel érnek. A tűzön fövő "tea" szaga nem túl bizalomgerjesztő és már messziről orrba vágja Leát, így aztán a két férfi először a fintorával szembesülhet. Ez a fintor pedig predesztinálja azt is, hogy visszautasítja az igen kedves, és marasztaló meghívást:*
- Szerintem csipkedjétek magatokat, mert Kagan nem lesz túl vidám, mellesleg a füst már kilométerekről is látszik, és ez a szag is legalább oda érződik...
*nem száll le a nyeregből egyelőre. Valahogy úgy érzi, hogy ma mindenki meggárgyult kissé: Lisé ugrabugrál csúszós köveken, Rolko szintén a folyóban ugrabugrál, ezek ketten itt valami azonosítatlan löttyöt isznak. Valaki ma még sírni fog, vagy a nyakát szegi, esetleg kifossa a lelkét is.*
- Akkor most, hogy van valami meleg a gyomrotokban..
*a "meleg" szót kissé megnyomja, hiszen sokszor volt abban része,hogy férfiak úgy tesznek illetlen ajánlatokat, hogy azt ígérik, hogy "lesz majd valami meleg a gyomrában"...*
- ...Javaslom, hogy induljatok vissza a táborba, ha kell a ló után köthetitek...
*nagylelkű hangulatba került úgy tűnik, illetve szeretne minél előbb leülni egy meleg sátorban, vagy elaludni egy meleg sátorban. Bármit csinálna egy meleg sátorban, csak legyen végre egy meleg sátor.*
*Csak kiugrik az a bizonyos nyuszi a bokorból, Isuriinak mégis van szerelmese.*
- Ugyan kedvesem, nagyon szép vagy. Ha keresni kezdem akkor mindenkiben találok hibát. Magamban a legtöbbet: vastag a vádlim, kicsi a mellem, az orrom sem elég pisze, az alsó ajkam sokkal vékonyabb mint a felső. Nem tudok vadászni, se halászni, se kenyeret dagasztani. Még napestig sorolhatnám... Ő is khm.. gyengéd érzelmeket táplál irántad? Vagy csak távolról nézed?
*faggatja is, nyugtatja is.*
- Ha olyan fickót választ, aki nem kedvedre való, akkor a Szellemek ezt tudatni fogják vele. Szóval emiatt ne aggódj, csak tudasd velem időben.
*széles mosolyt villant Isuriira. És igen, a foga sem tökéletesen szabályos, de mondjuk nem is bántó a szabálytalansága. Ha mondjuk kiharapná a pókot a sarokból akkor lehet, hogy nem mosolyogna ilyen szélesen.
Battyognak az erdő felé, Lea nyeregben Isu meg lábon.*
- Remélem...
*mondja fojtott hangon, mikor már egészen közel érnek. A tűzön fövő "tea" szaga nem túl bizalomgerjesztő és már messziről orrba vágja Leát, így aztán a két férfi először a fintorával szembesülhet. Ez a fintor pedig predesztinálja azt is, hogy visszautasítja az igen kedves, és marasztaló meghívást:*
- Szerintem csipkedjétek magatokat, mert Kagan nem lesz túl vidám, mellesleg a füst már kilométerekről is látszik, és ez a szag is legalább oda érződik...
*nem száll le a nyeregből egyelőre. Valahogy úgy érzi, hogy ma mindenki meggárgyult kissé: Lisé ugrabugrál csúszós köveken, Rolko szintén a folyóban ugrabugrál, ezek ketten itt valami azonosítatlan löttyöt isznak. Valaki ma még sírni fog, vagy a nyakát szegi, esetleg kifossa a lelkét is.*
- Akkor most, hogy van valami meleg a gyomrotokban..
*a "meleg" szót kissé megnyomja, hiszen sokszor volt abban része,hogy férfiak úgy tesznek illetlen ajánlatokat, hogy azt ígérik, hogy "lesz majd valami meleg a gyomrában"...*
- ...Javaslom, hogy induljatok vissza a táborba, ha kell a ló után köthetitek...
*nagylelkű hangulatba került úgy tűnik, illetve szeretne minél előbb leülni egy meleg sátorban, vagy elaludni egy meleg sátorban. Bármit csinálna egy meleg sátorban, csak legyen végre egy meleg sátor.*
557. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2013-12-14 19:18:47
Üzenet elküldve: 2013-12-14 19:18:47
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 147
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 147
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Thargodar Honfoglalás - halvacsora sütés//
*Isurii és Leandana nem követik olyan gyorsan. Így vacog elég rendesen.*
~Bár tudnék tényleg tüzet varázsolni, vagy csak egy kis meleget is jó lenne, de megbékélnék azzal is ha megszáríthatnám a hajam…~
*Gondolja két didergés között. Nagyot sóhajtana, de a reszketés erősebb, így valami erősen reszkető lehelet kerekedik ki belőle. Ajkai előtt fehéren gomolygó füstpamacs jelzi milyen hideg is van. Ez még inkább felnagyítja a fázását.
Körbe pillant a tábor már nagyjából kész, a tábortüzek is több helyen lobbannak fel. Lisének pedig több se kell. Rögtön az első legközelebb eső tűzhöz lép, melegedni. Kancáját engedi menjen amerre lát a táborból ki úgy se megy. Előtte persze lecsatolja a nyerget róla, és a nyeregtáskát. Zablát sosem használ, így a lova máris szegényes füvesnek nem nevezhető tisztáson keres némi rágható zöldcsomót. Lisé pedig munkához lát, megpucolja a tűz mellett azt a pár halat, addig is reméli szárad a haja és melegszik fel átfagyott teste. A legapróbb szellőre is megrezzen, és a nyeregtáskából egy másik kopottabb kendőt vesz elő és megdörgöli haját, hogy nagyjából csak nedves legyen. A csonttőre pedig tovább pusztítja a halak pikkelyét. Minél előbb végez annál előbb lesz nyársra tűzve sülhet meg és lakhat be.*
- Milyen rég ettem halat.
*Jelenti ki elmélázva. Nomád élet a pusztaságban nem nagyon bővelkedik ilyen féle hússal.*
- Lehet még nem is ettem.
*Elmélkedik tovább, de azt tudja, hogy meg kell tisztítani a pikkelytől. Kicsit megáll, és ujjai közé vesz egy pikkelyt. Talán jó ékszert lehetne belőle készíteni. A gondolat jó és tetszetős, ezért is tovább ügyködik. Amint az összes hal megtisztult felhasítja aljukat és kibelezi őket, majd a színtiszta húst botokra tűzködi, és a tűz melege felé szúrja a földbe. A hideg csípős levegőbe pedig lassacskán a sülő hús illata vegyül.*
*Isurii és Leandana nem követik olyan gyorsan. Így vacog elég rendesen.*
~Bár tudnék tényleg tüzet varázsolni, vagy csak egy kis meleget is jó lenne, de megbékélnék azzal is ha megszáríthatnám a hajam…~
*Gondolja két didergés között. Nagyot sóhajtana, de a reszketés erősebb, így valami erősen reszkető lehelet kerekedik ki belőle. Ajkai előtt fehéren gomolygó füstpamacs jelzi milyen hideg is van. Ez még inkább felnagyítja a fázását.
Körbe pillant a tábor már nagyjából kész, a tábortüzek is több helyen lobbannak fel. Lisének pedig több se kell. Rögtön az első legközelebb eső tűzhöz lép, melegedni. Kancáját engedi menjen amerre lát a táborból ki úgy se megy. Előtte persze lecsatolja a nyerget róla, és a nyeregtáskát. Zablát sosem használ, így a lova máris szegényes füvesnek nem nevezhető tisztáson keres némi rágható zöldcsomót. Lisé pedig munkához lát, megpucolja a tűz mellett azt a pár halat, addig is reméli szárad a haja és melegszik fel átfagyott teste. A legapróbb szellőre is megrezzen, és a nyeregtáskából egy másik kopottabb kendőt vesz elő és megdörgöli haját, hogy nagyjából csak nedves legyen. A csonttőre pedig tovább pusztítja a halak pikkelyét. Minél előbb végez annál előbb lesz nyársra tűzve sülhet meg és lakhat be.*
- Milyen rég ettem halat.
*Jelenti ki elmélázva. Nomád élet a pusztaságban nem nagyon bővelkedik ilyen féle hússal.*
- Lehet még nem is ettem.
*Elmélkedik tovább, de azt tudja, hogy meg kell tisztítani a pikkelytől. Kicsit megáll, és ujjai közé vesz egy pikkelyt. Talán jó ékszert lehetne belőle készíteni. A gondolat jó és tetszetős, ezért is tovább ügyködik. Amint az összes hal megtisztult felhasítja aljukat és kibelezi őket, majd a színtiszta húst botokra tűzködi, és a tűz melege felé szúrja a földbe. A hideg csípős levegőbe pedig lassacskán a sülő hús illata vegyül.*
556. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2013-12-14 18:55:26
Üzenet elküldve: 2013-12-14 18:55:26
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 3
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 3
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Thargodar Honfoglalás//
* Nem kell őt sem nagyon noszogatni azért, hogy dolgozzon. Lovát húgára és a tündérkére bízva, majd ledobja prémes kabátját és feltűri zöld ingének ujját, s meg sem áll a készülő gödörig. Hrothgaar mellett már maga Kagan is ott szorgoskodik. *
- Bemászom én is.
* Szól csak úgy egyszerűen a nyilvánvalóról, mert akkor már kezébe fogta a megmaradt ásók egyikét. Némán kezd neki a munkának két társa mellett, amúgy is megszokták már, hogy ritkán és keveset beszél. Nincs sok mondanivalója, s ha mégis akad, azt röviden és tömören adja elő. Nem is nagyon kedvelik ezért, egy szófukar druida nem a legmókásabb társaság. *
* Nem kell őt sem nagyon noszogatni azért, hogy dolgozzon. Lovát húgára és a tündérkére bízva, majd ledobja prémes kabátját és feltűri zöld ingének ujját, s meg sem áll a készülő gödörig. Hrothgaar mellett már maga Kagan is ott szorgoskodik. *
- Bemászom én is.
* Szól csak úgy egyszerűen a nyilvánvalóról, mert akkor már kezébe fogta a megmaradt ásók egyikét. Némán kezd neki a munkának két társa mellett, amúgy is megszokták már, hogy ritkán és keveset beszél. Nincs sok mondanivalója, s ha mégis akad, azt röviden és tömören adja elő. Nem is nagyon kedvelik ezért, egy szófukar druida nem a legmókásabb társaság. *
555. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2013-12-14 18:49:26
Üzenet elküldve: 2013-12-14 18:49:26
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 88
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 88
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Thargodar Honfoglalás//
*Lelkesedése alábbhagy némileg...szép fokozatosan. Eleinte még azzal nyugtatja magát, ezek a gazak és egyebek csak úgy...kellenek, de el bírja viselni, ha kerül mellé valami erősebb is. Azonban végül csak elérkezik a pillanat, mikor a borzadályt késznek minősíti készítője, és abban biza egy csepp szesz nem sok, annyi sincsen. Épp csak nyúlbogyó nem került bele, de él a gyanúperrel, hogy azért, mert az nem akadt kézre. A másik furcsa perverziója lehet a természet olyan imádata, hogy mindent megeszik és iszik, ami az említett közeghez tartozik. A maga részéről ezt ugyan nem teszi szóvá, ám lehunyja a szemét, és vesz egy mély lélegzetet, hogy ne essen neki habzó szájjal és kiforduló szemekkel, csatabárdot emelve reményei összeroppantójának. S történetekre sem reagál sokat érdemben, mivel pozitívat nemigen tudna...legföljebb, hogy reménykedik az esetleges mellékhatások nem sújtják majd őket. Végül csak megkóstolja a főzetet...le is nyeli, ám eddig terjed ki tehetsége. A minősítésre már csak értőn bólogat...bizony, kár lenne hazudni, még ez is az igazság szépítésének tűnik, amit hall.*
- Hát...rosszabbat is ittam már. Bár nem sokat. Tényleg legalább...meleg. Csak az étel megmaradjon majd bennem, de ne örökre. Nem tudom mit okoz...azért csak életben maradunk.
*Közben észreveszi az érkezőket is, na meg érzi a szemrehányást mely feléjük sugárzik a "lazsálás" okán. Nos, itt a bosszú ideje a számonkérés miatt...felemelinti a maga adagját a löttyből, melyből nem sok hiányzik.*
- Egen...ahogy Bron mondja, üljetek csak le, és igyatok...az enyém is odaadom, ez már iható is...vagy mi. Meleg.
*Egyéb pozitív jelző nem jut eszébe, mellyel csábíthatná az érkezetteket eme matéria elfogyasztására, de tán a kicsi lángok melege, és az előbb közölt tény elég lesz a csapdába csalásukhoz.*
*Lelkesedése alábbhagy némileg...szép fokozatosan. Eleinte még azzal nyugtatja magát, ezek a gazak és egyebek csak úgy...kellenek, de el bírja viselni, ha kerül mellé valami erősebb is. Azonban végül csak elérkezik a pillanat, mikor a borzadályt késznek minősíti készítője, és abban biza egy csepp szesz nem sok, annyi sincsen. Épp csak nyúlbogyó nem került bele, de él a gyanúperrel, hogy azért, mert az nem akadt kézre. A másik furcsa perverziója lehet a természet olyan imádata, hogy mindent megeszik és iszik, ami az említett közeghez tartozik. A maga részéről ezt ugyan nem teszi szóvá, ám lehunyja a szemét, és vesz egy mély lélegzetet, hogy ne essen neki habzó szájjal és kiforduló szemekkel, csatabárdot emelve reményei összeroppantójának. S történetekre sem reagál sokat érdemben, mivel pozitívat nemigen tudna...legföljebb, hogy reménykedik az esetleges mellékhatások nem sújtják majd őket. Végül csak megkóstolja a főzetet...le is nyeli, ám eddig terjed ki tehetsége. A minősítésre már csak értőn bólogat...bizony, kár lenne hazudni, még ez is az igazság szépítésének tűnik, amit hall.*
- Hát...rosszabbat is ittam már. Bár nem sokat. Tényleg legalább...meleg. Csak az étel megmaradjon majd bennem, de ne örökre. Nem tudom mit okoz...azért csak életben maradunk.
*Közben észreveszi az érkezőket is, na meg érzi a szemrehányást mely feléjük sugárzik a "lazsálás" okán. Nos, itt a bosszú ideje a számonkérés miatt...felemelinti a maga adagját a löttyből, melyből nem sok hiányzik.*
- Egen...ahogy Bron mondja, üljetek csak le, és igyatok...az enyém is odaadom, ez már iható is...vagy mi. Meleg.
*Egyéb pozitív jelző nem jut eszébe, mellyel csábíthatná az érkezetteket eme matéria elfogyasztására, de tán a kicsi lángok melege, és az előbb közölt tény elég lesz a csapdába csalásukhoz.*
554. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2013-12-14 17:33:04
Üzenet elküldve: 2013-12-14 17:33:04
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 856
OOC üzenetek: 175
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 856
OOC üzenetek: 175
Játékstílus: Vakmerő
//Thargodar Honfoglalás//
*Gondolataiba merülve ássa a gödröt, van ideje kicsit mélázni, elmélkedni, mivel eleddig egyetlen segítőtársa sem akadt.*
~ végülis nem olyan nagy dolog ez az egész, tábort verünk, nem kötekszünk… egy ideig… aztán a többi jön majd magától… talán még valami jó kis meló is akadna, vagy valami asszonynakvaló…~
*Kicsit össze is rezdül, ahogy Kagan hangja kizökkenti gondolatmenetéből.*
- Te vagy az?
*Láthatóan megrökönyödik, ami annak tudható be, hogy nem valamelyik „hétköznapi” társa, hanem maga a csapat vezetője gyürkőzik neki a munkának. Mintha egy pillanatra elöntené agyát a vér ettől, és Hrothgaar panaszosan felkiált.*
- HEE! Há’ tán’ leesne az ujjatokró’ az aranygyűrű, ha segítenétek!!!
*Mély morgó hangja messze száll a hideg levegőben. Fejcsóválva tekint embertársára, és már jóval visszafogottabban folytatja.*
- Mondanám, hogy hagyd csak, de nem úgy ismerlek…
*Arcán barátságos mosoly jelenik meg és tovább folytatja a munkát. Csendben dolgozik egy ideig, majd megtöri az esetleg beköszöntő hallgatást.*
- Mondd csak, Kagan… szoktál még arra gondolni? Tudod, a mészárlásra, amikor eljöttünk…
*Nem áll meg beszéd közben, hisz annál tovább fog görnyedezni, minél többet áll, de fülét hegyezi. Vastag csíkokban hömpölyög arca körül lehelete, akár köd-sárkányok, szárnyra kapnak a hideg légben.*
A hozzászólás írója (Hrothgaar Skyllagrimmson) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2013.12.14 18:38:47
*Gondolataiba merülve ássa a gödröt, van ideje kicsit mélázni, elmélkedni, mivel eleddig egyetlen segítőtársa sem akadt.*
~ végülis nem olyan nagy dolog ez az egész, tábort verünk, nem kötekszünk… egy ideig… aztán a többi jön majd magától… talán még valami jó kis meló is akadna, vagy valami asszonynakvaló…~
*Kicsit össze is rezdül, ahogy Kagan hangja kizökkenti gondolatmenetéből.*
- Te vagy az?
*Láthatóan megrökönyödik, ami annak tudható be, hogy nem valamelyik „hétköznapi” társa, hanem maga a csapat vezetője gyürkőzik neki a munkának. Mintha egy pillanatra elöntené agyát a vér ettől, és Hrothgaar panaszosan felkiált.*
- HEE! Há’ tán’ leesne az ujjatokró’ az aranygyűrű, ha segítenétek!!!
*Mély morgó hangja messze száll a hideg levegőben. Fejcsóválva tekint embertársára, és már jóval visszafogottabban folytatja.*
- Mondanám, hogy hagyd csak, de nem úgy ismerlek…
*Arcán barátságos mosoly jelenik meg és tovább folytatja a munkát. Csendben dolgozik egy ideig, majd megtöri az esetleg beköszöntő hallgatást.*
- Mondd csak, Kagan… szoktál még arra gondolni? Tudod, a mészárlásra, amikor eljöttünk…
*Nem áll meg beszéd közben, hisz annál tovább fog görnyedezni, minél többet áll, de fülét hegyezi. Vastag csíkokban hömpölyög arca körül lehelete, akár köd-sárkányok, szárnyra kapnak a hideg légben.*
A hozzászólás írója (Hrothgaar Skyllagrimmson) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2013.12.14 18:38:47
553. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2013-12-14 17:19:04
Üzenet elküldve: 2013-12-14 17:19:04
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 494
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 494
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Megfontolt
//Thargodar Honfoglalás//
* Nem is kicsit fáradt el így, lóháton ülve, de hát ritka az az alkalom, hogy ő meg bírjon maradni egy szekéren. Jobb kedveli saját tempóját és így több alkalom adódik arra, hogy szemlélődjön. Vége aztán megérkeznek és nekilátnak tábort verni. Leszállva lováról megdörgöli prémes nadrággal melegen tartott lábait. Csendesen szemlélődik, míg Eanna is leszáll a lóról. Néha a háta mögé vette és együtt szemlélték a környéket. Megtanít neki útközben is néhány hasznos apróságot. *
- Gyere Eanna, szedjük össze a lovakat és lássuk el őket.
* A kis tündér amúgy is kedveli a lovakat, később majd talán a főzésnél, vagy másnál is besegítenek. Azért még egy szóra elkapja bátyát is, hogy menjen és segítsen ásni Hrothgaarnak. Xomorr felé is vet néhány pillantást, de előbb a táborállítással legyenek készen. Ők ketten addig lecsutakolják nem csak a saját, hanem a többiek lovait is. Ellátják őket abrakkal, vízzel, végül kicsit takarítanak is körülöttük. *
* Nem is kicsit fáradt el így, lóháton ülve, de hát ritka az az alkalom, hogy ő meg bírjon maradni egy szekéren. Jobb kedveli saját tempóját és így több alkalom adódik arra, hogy szemlélődjön. Vége aztán megérkeznek és nekilátnak tábort verni. Leszállva lováról megdörgöli prémes nadrággal melegen tartott lábait. Csendesen szemlélődik, míg Eanna is leszáll a lóról. Néha a háta mögé vette és együtt szemlélték a környéket. Megtanít neki útközben is néhány hasznos apróságot. *
- Gyere Eanna, szedjük össze a lovakat és lássuk el őket.
* A kis tündér amúgy is kedveli a lovakat, később majd talán a főzésnél, vagy másnál is besegítenek. Azért még egy szóra elkapja bátyát is, hogy menjen és segítsen ásni Hrothgaarnak. Xomorr felé is vet néhány pillantást, de előbb a táborállítással legyenek készen. Ők ketten addig lecsutakolják nem csak a saját, hanem a többiek lovait is. Ellátják őket abrakkal, vízzel, végül kicsit takarítanak is körülöttük. *
552. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2013-12-14 17:00:11
Üzenet elküldve: 2013-12-14 17:00:11
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 324
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 324
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Thargodar Honfoglalás - vadászok//
-Ügyes volt.
*Dicséri meg halkan a visszatér lányt. Jól sikerült a terelés. Salanel tulajdonképpen nem vezetője egyik lánynak se, de azért biccent egyet, mert a kisebb vadak elejtését jó ötletnek tartja.*
-Ne maradj túl sokáig. Még a táborban is szükség lehet ránk.
*Mondja, miközben összekötözi az őz mellső és hátsó lábait, aztán a hátára veti a zsákmányt. Fizikai ereje nem vetekszik a törzs férfi tagjaiéval. Többségük erősebb a fél-elfnél, de ezt a zsákmányt azért elbírja.*
-És szólj Elenyelnek, hogy visszatérek a többiekhez az őzzel.
*Nem tartja kizártnak, hogy az elf lány is marad még vadászni. Két őzzel és néhány kisebb állattal már meg lehet tölteni a törzs tagjainak hasát. Az őz tetemével a hátán a visszaút valamivel hosszabbra sikeredik, de végül csak megérkezik a táborba. Első útja pedig Waldranhoz, amennyiben őt nem találja, akkor Kaganhoz vezet.*
-Akheel és Elenyel még ott maradtak, lőnek néhány kisebb vadat. Ma nem fogunk éhezni.
*Mondja elégedetten, aztán vissza is tér a zsákmányhoz és hozzálát a nyúzáshoz.*
-Ügyes volt.
*Dicséri meg halkan a visszatér lányt. Jól sikerült a terelés. Salanel tulajdonképpen nem vezetője egyik lánynak se, de azért biccent egyet, mert a kisebb vadak elejtését jó ötletnek tartja.*
-Ne maradj túl sokáig. Még a táborban is szükség lehet ránk.
*Mondja, miközben összekötözi az őz mellső és hátsó lábait, aztán a hátára veti a zsákmányt. Fizikai ereje nem vetekszik a törzs férfi tagjaiéval. Többségük erősebb a fél-elfnél, de ezt a zsákmányt azért elbírja.*
-És szólj Elenyelnek, hogy visszatérek a többiekhez az őzzel.
*Nem tartja kizártnak, hogy az elf lány is marad még vadászni. Két őzzel és néhány kisebb állattal már meg lehet tölteni a törzs tagjainak hasát. Az őz tetemével a hátán a visszaút valamivel hosszabbra sikeredik, de végül csak megérkezik a táborba. Első útja pedig Waldranhoz, amennyiben őt nem találja, akkor Kaganhoz vezet.*
-Akheel és Elenyel még ott maradtak, lőnek néhány kisebb vadat. Ma nem fogunk éhezni.
*Mondja elégedetten, aztán vissza is tér a zsákmányhoz és hozzálát a nyúzáshoz.*
551. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2013-12-14 16:57:09
Üzenet elküldve: 2013-12-14 16:57:09
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
//Thargodar honfoglalás//
*Sem Eruannát, sem lovát nem leli, és ez érthető módon kellő mennyiségű méreggel tölti el.*
~ Szíjat hasítok a kis cafka hátából! *fogadkozik magában, de arcára csak méla gorombaság ül ki, ez a bizonyos "most ne szólj hozzám" kifejezés. Idővel - sokkal gyorsabban, mint ahogy az egy Thargodartól elvárható lenne - leküzdi a feltoluló gyomorsavat és egyéb váladékot, így már nem személyes elégedetlenségével, hanem a tábor cseppet sem szívderítő állapotával foglalkozik.*
- Nem tolonganak a népek, hogy gödröt áshassanak, nem igaz? *pillant le a törpére, ki javában - de egyedül - ássa a raktárnak valót. Kagan úgy dönt, hogy jó példával jár elől és már dobja is lefelé a bundát, majd ásót (egyikét a kevés megmaradtnak, mit zsákmányoltak) ragad és Hrothgaar mellett munkába fog.*
- Ma este már vadhúst eszünk, és finom nyulat. Aki megérdemli, a sörből is kap. *abból sincs már sok, az utolsó adagokat fogja szétosztatni. De immár nem kell tovább spórolniuk, megérkeztek, és még senki sem támadt rájuk. Remek kezdet!*
*Sem Eruannát, sem lovát nem leli, és ez érthető módon kellő mennyiségű méreggel tölti el.*
~ Szíjat hasítok a kis cafka hátából! *fogadkozik magában, de arcára csak méla gorombaság ül ki, ez a bizonyos "most ne szólj hozzám" kifejezés. Idővel - sokkal gyorsabban, mint ahogy az egy Thargodartól elvárható lenne - leküzdi a feltoluló gyomorsavat és egyéb váladékot, így már nem személyes elégedetlenségével, hanem a tábor cseppet sem szívderítő állapotával foglalkozik.*
- Nem tolonganak a népek, hogy gödröt áshassanak, nem igaz? *pillant le a törpére, ki javában - de egyedül - ássa a raktárnak valót. Kagan úgy dönt, hogy jó példával jár elől és már dobja is lefelé a bundát, majd ásót (egyikét a kevés megmaradtnak, mit zsákmányoltak) ragad és Hrothgaar mellett munkába fog.*
- Ma este már vadhúst eszünk, és finom nyulat. Aki megérdemli, a sörből is kap. *abból sincs már sok, az utolsó adagokat fogja szétosztatni. De immár nem kell tovább spórolniuk, megérkeztek, és még senki sem támadt rájuk. Remek kezdet!*
550. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2013-12-14 16:36:18
Üzenet elküldve: 2013-12-14 16:36:18
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 547
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 547
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
//Thargodar Honfoglalás - vadászok//
*Az őz után ered, míg meg nem hallja, vagy látja, hogy Salanel sikerrel járt. Akkor visszatér korábbi helyére és a képzeletbeli vonalán halad tovább. Talán a közelben lesz még az anyja az előbbinek, esetleg a társai. Ha látótávolságon belül maradt Salanel, akor int neki, így jelezve, hogy ő tovább halad, amíg hasonló zsákmányt nem sikerül elejtenie.
Ám Akheelnek úgy tűnik ma nincs nagy szerencséje. Az őz, amit keres Elenyel felé tért le. A nyomokból, illetve azok hiányából hamar megsejti és visszatér Salanelhez. Lemondón rázza meg fejét: itt már nem lesz több őz.
Ha az aktuális vezetőnek titulált férfi jónak látja, kint marad még és lő pár kisebb vadat.*
*Az őz után ered, míg meg nem hallja, vagy látja, hogy Salanel sikerrel járt. Akkor visszatér korábbi helyére és a képzeletbeli vonalán halad tovább. Talán a közelben lesz még az anyja az előbbinek, esetleg a társai. Ha látótávolságon belül maradt Salanel, akor int neki, így jelezve, hogy ő tovább halad, amíg hasonló zsákmányt nem sikerül elejtenie.
Ám Akheelnek úgy tűnik ma nincs nagy szerencséje. Az őz, amit keres Elenyel felé tért le. A nyomokból, illetve azok hiányából hamar megsejti és visszatér Salanelhez. Lemondón rázza meg fejét: itt már nem lesz több őz.
Ha az aktuális vezetőnek titulált férfi jónak látja, kint marad még és lő pár kisebb vadat.*
549. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2013-12-14 16:26:48
Üzenet elküldve: 2013-12-14 16:26:48
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 82
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 82
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
//Thargodar Honfoglalás//
*Bron most már hangosan felröhög két ütés közepette.*
- De van ám!
*Folytatják a munkát, ki-ki a magáét. Hamarosan mindketten elkészülnek; ő a maga részéről egész tetemes mennyiségű, alkar hossztól az egész karos méretig, mindenféle fát összecsapkod az alapanyagból. Egészen elégedett lesz magával a végére. Kedvtelve nézegeti ággyűjteményét, nemkülönben a felpislákoló tábortüzüket.*
- Ezt látná meg az a nagydarab bennszülött!
*Jegyzi meg jó kedélyűen, majd a tűz mellé telepszik. Neki is lát a ténykedésnek. Övéről vízzel teli kulacsot varázsol elő, mely igen praktikus, és kedvelt eszközeinek egyike. Teteje lepattintható, és ugyanolyan széles, mint maga a flaska; valójában edényként szolgál. Máris önt bele vizet (úgy fél liternyit tud még kifacsarni kulacsából), aztán óvatosan, fel ne boruljon, a pattogó, ropogó lángok közé teszi.*
- Így. *lihegi bele a párás időbe* - Már csak a hozzávalókat kell összeszedegetni.
*Azzal fel is pattan helyéről, hogy szétnézzen a környéken.*
- Legjobb benne, hogy minden itt van, az ember közvetlen környezetében. *magyarázza hozzá tudálékosan* - Bevallom neked, én is kíváncsi vagyok arra a főzetre. A teám a legkülönfélébb adalékokból, a legkülönfélébb ízzel készül el, és én magam sem tudom, milyen lesz előre. Igazából a legnagyobb jóindulattal lehet csak teának nevezni.
*Közben lázasan kutakodik. Összeszed egy fél maroknyi lágy, zöld növényszárat, ezeket csokorba fogva beleejti az edénybe. Aztán elmorzsol néhány frissnek tűnő falevelet, azok is követik az előbbiek útját. Virágot így nagy hirtelen nem talál, pedig arra is fente a fogát.. Ellenben lehánt némi fakérget, tőrével lekapargatja annak belső, nedves, gyantás részét, s az is megy a levesbe.*
- Csak az ízéért! *teszi hozzá vigyorogva*
*Majd visszatelepszik, hogy kényelmesen megvárja, míg a leves forrni kezd. Közben kezeit a lángok felé nyújtja. Jólesően fut fel ujjai végétől a tűz melege.*
- Ittam már hárs, éger, kökény és cserszömörce teát. Fűz, fenyő, és juharfát is. Néha azt sem tudtam, hogy mit szedtem össze, mert nem ismertem fel. Egy alkalommal előfordult, hogy két napig ment a hasam, egy másikban pedig olyan gyomorgörcsöm lett, hogy nem bírtam kiegyenesedni. Hát, van ilyen. De ez még csak olyan 100 esetből 2-szer fordult elő. Többnyire jókat sikerül kotyvasztani. Persze az is nagyban hozzájárul, hogy milyen az ízlésed. Hehh. Az ember lejjebb adja az igényeit, ha a vadonban kell vergődnie. Teszem azt, tíz évig. Néhány alkalommal tudod, mit ittam? Kőteát. Apró kavicsokat zúztam porrá, és vedeltem be. Bizony. *Most nem vigyorog. Elmerengve megrágja ajkait. Közben forrni kezd a tea, kesztyűs kezével leveszi a tűzről. Jelentőségteljesen Cadavres-re mered, majd óvatosan ajkához emeli, és kortyol belőle egy aprót. Elhúzza száját, talán meg is égeti kicsit. Leteszi a földre, fújogatja még.*
- Az ember lejjebb adja az igényeit. *ismétli önmagát, majd megvonja a vállát* - De vettem a lapot, cimbora, amint módunk lesz rá, leöblítjük torkunkat egy jó erős, fűszeres forralt borral, vagy mézsörrel!
*Ismét belekortyol a teába. Arcán nem látszik semmilyen változás. Átnyújtja Cadavres-nek is az itókát.*
- Hát ez jó szar lett! *fűzi hozzá, immár megint vígan* - Oda se neki! Legalább forró, és nem mérgező!
*Aztán nagyot néz, mikor két jövevény bukkan fel az erdőszélen. Isurii az, és a tüzes sámánjuk. Tüzes, mert sosem fázik. Bron pedig szélesen elvigyorodik.*
- A táborban is tüzet rakunk, majd estére. Meg kellett pihenünk a nagy munka közepette. És azt mondom, még mielőtt ti is megfagynátok, gyertek közelebb a tüzünkhöz. Majd így négyesben szépen felmelegszünk, utána szállítjuk ezt az ághalmot, vissza a táborba.
*Az összevagdalt ágak felé biccent. Aztán oda saját maga mellé, a földre.*
- Igyatok teát! *indítványozza nagylelkűen.*
A hozzászólás írója (Bron von Naberus) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2013.12.14 16:38:50
*Bron most már hangosan felröhög két ütés közepette.*
- De van ám!
*Folytatják a munkát, ki-ki a magáét. Hamarosan mindketten elkészülnek; ő a maga részéről egész tetemes mennyiségű, alkar hossztól az egész karos méretig, mindenféle fát összecsapkod az alapanyagból. Egészen elégedett lesz magával a végére. Kedvtelve nézegeti ággyűjteményét, nemkülönben a felpislákoló tábortüzüket.*
- Ezt látná meg az a nagydarab bennszülött!
*Jegyzi meg jó kedélyűen, majd a tűz mellé telepszik. Neki is lát a ténykedésnek. Övéről vízzel teli kulacsot varázsol elő, mely igen praktikus, és kedvelt eszközeinek egyike. Teteje lepattintható, és ugyanolyan széles, mint maga a flaska; valójában edényként szolgál. Máris önt bele vizet (úgy fél liternyit tud még kifacsarni kulacsából), aztán óvatosan, fel ne boruljon, a pattogó, ropogó lángok közé teszi.*
- Így. *lihegi bele a párás időbe* - Már csak a hozzávalókat kell összeszedegetni.
*Azzal fel is pattan helyéről, hogy szétnézzen a környéken.*
- Legjobb benne, hogy minden itt van, az ember közvetlen környezetében. *magyarázza hozzá tudálékosan* - Bevallom neked, én is kíváncsi vagyok arra a főzetre. A teám a legkülönfélébb adalékokból, a legkülönfélébb ízzel készül el, és én magam sem tudom, milyen lesz előre. Igazából a legnagyobb jóindulattal lehet csak teának nevezni.
*Közben lázasan kutakodik. Összeszed egy fél maroknyi lágy, zöld növényszárat, ezeket csokorba fogva beleejti az edénybe. Aztán elmorzsol néhány frissnek tűnő falevelet, azok is követik az előbbiek útját. Virágot így nagy hirtelen nem talál, pedig arra is fente a fogát.. Ellenben lehánt némi fakérget, tőrével lekapargatja annak belső, nedves, gyantás részét, s az is megy a levesbe.*
- Csak az ízéért! *teszi hozzá vigyorogva*
*Majd visszatelepszik, hogy kényelmesen megvárja, míg a leves forrni kezd. Közben kezeit a lángok felé nyújtja. Jólesően fut fel ujjai végétől a tűz melege.*
- Ittam már hárs, éger, kökény és cserszömörce teát. Fűz, fenyő, és juharfát is. Néha azt sem tudtam, hogy mit szedtem össze, mert nem ismertem fel. Egy alkalommal előfordult, hogy két napig ment a hasam, egy másikban pedig olyan gyomorgörcsöm lett, hogy nem bírtam kiegyenesedni. Hát, van ilyen. De ez még csak olyan 100 esetből 2-szer fordult elő. Többnyire jókat sikerül kotyvasztani. Persze az is nagyban hozzájárul, hogy milyen az ízlésed. Hehh. Az ember lejjebb adja az igényeit, ha a vadonban kell vergődnie. Teszem azt, tíz évig. Néhány alkalommal tudod, mit ittam? Kőteát. Apró kavicsokat zúztam porrá, és vedeltem be. Bizony. *Most nem vigyorog. Elmerengve megrágja ajkait. Közben forrni kezd a tea, kesztyűs kezével leveszi a tűzről. Jelentőségteljesen Cadavres-re mered, majd óvatosan ajkához emeli, és kortyol belőle egy aprót. Elhúzza száját, talán meg is égeti kicsit. Leteszi a földre, fújogatja még.*
- Az ember lejjebb adja az igényeit. *ismétli önmagát, majd megvonja a vállát* - De vettem a lapot, cimbora, amint módunk lesz rá, leöblítjük torkunkat egy jó erős, fűszeres forralt borral, vagy mézsörrel!
*Ismét belekortyol a teába. Arcán nem látszik semmilyen változás. Átnyújtja Cadavres-nek is az itókát.*
- Hát ez jó szar lett! *fűzi hozzá, immár megint vígan* - Oda se neki! Legalább forró, és nem mérgező!
*Aztán nagyot néz, mikor két jövevény bukkan fel az erdőszélen. Isurii az, és a tüzes sámánjuk. Tüzes, mert sosem fázik. Bron pedig szélesen elvigyorodik.*
- A táborban is tüzet rakunk, majd estére. Meg kellett pihenünk a nagy munka közepette. És azt mondom, még mielőtt ti is megfagynátok, gyertek közelebb a tüzünkhöz. Majd így négyesben szépen felmelegszünk, utána szállítjuk ezt az ághalmot, vissza a táborba.
*Az összevagdalt ágak felé biccent. Aztán oda saját maga mellé, a földre.*
- Igyatok teát! *indítványozza nagylelkűen.*
A hozzászólás írója (Bron von Naberus) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2013.12.14 16:38:50
548. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2013-12-14 16:24:50
Üzenet elküldve: 2013-12-14 16:24:50
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 68
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 68
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
//Thargodar Honfoglalás - vadászok//
*A jobb szélről nem láthatja, elf hallása ellenére nem is hallhatja, ezáltal nem is tudhat róla, hogy a másik két vadász máris elejtett egy őzet. Ám egy őz a csapatnyi éhes száj számára messze nem elég. Ki tudja, hogy mennyi idő alatt élnék fel és holnap sikerrel járnak-e? Ma nem adhatják fel legalább háromnál alább. Orrát szinte a fűbe fúrva keresi a paták nyomait. Felőle lehet az páros és páratlan ujjú, lehet az vaddisznó, őz vagy szarvas, lényeges viszont, hogy nagy legyen. És akkor észrevesz egy egészen friss nyomot és szinte lélegzetvisszafojtva elindul annak mentén. Nem tudja, hogy hová vezet, az viszont biztos, hogy kisebb őzé és alig negyed órás. A szél még szembe fúj vele, így biztosan nem a vadászokat szúrta ki a vad. Büszke lopakodási képességeire, így meg sem hallhatta, reméli, hogy ezután sem fogja. A nyílvessző lassan közelíti az ideget, ő pedig hasonlóan lassú tempóban közelíti meg az állatot. Aztán hirtelen mozgásra lesz figyelmes. Talán valami neszre kapta fel a fejét, de hirtelen ott áll nyíllövésnyi távolságra a hús. Még saját lábain és még élve, de akkor is a törzs élelme. Ő pedig nem hagyja veszni a lehetőséget. A felegyenesedés és az ideg megfeszítése füléig egy szemvillanásnyi idő. Inkább ösztönből és rutinból lő, mint célzásból, hisz a vessző tolla a füle mellett jár, ám a sok éves gyakorlás a több tucatnyi fatörzsre vesztegetett lövedék meghozza a kívánt eredményt: a menekülő őz nyaki erét és a torkát viszi keresztül a tűhegyes vadásznyíl.*
*A jobb szélről nem láthatja, elf hallása ellenére nem is hallhatja, ezáltal nem is tudhat róla, hogy a másik két vadász máris elejtett egy őzet. Ám egy őz a csapatnyi éhes száj számára messze nem elég. Ki tudja, hogy mennyi idő alatt élnék fel és holnap sikerrel járnak-e? Ma nem adhatják fel legalább háromnál alább. Orrát szinte a fűbe fúrva keresi a paták nyomait. Felőle lehet az páros és páratlan ujjú, lehet az vaddisznó, őz vagy szarvas, lényeges viszont, hogy nagy legyen. És akkor észrevesz egy egészen friss nyomot és szinte lélegzetvisszafojtva elindul annak mentén. Nem tudja, hogy hová vezet, az viszont biztos, hogy kisebb őzé és alig negyed órás. A szél még szembe fúj vele, így biztosan nem a vadászokat szúrta ki a vad. Büszke lopakodási képességeire, így meg sem hallhatta, reméli, hogy ezután sem fogja. A nyílvessző lassan közelíti az ideget, ő pedig hasonlóan lassú tempóban közelíti meg az állatot. Aztán hirtelen mozgásra lesz figyelmes. Talán valami neszre kapta fel a fejét, de hirtelen ott áll nyíllövésnyi távolságra a hús. Még saját lábain és még élve, de akkor is a törzs élelme. Ő pedig nem hagyja veszni a lehetőséget. A felegyenesedés és az ideg megfeszítése füléig egy szemvillanásnyi idő. Inkább ösztönből és rutinból lő, mint célzásból, hisz a vessző tolla a füle mellett jár, ám a sok éves gyakorlás a több tucatnyi fatörzsre vesztegetett lövedék meghozza a kívánt eredményt: a menekülő őz nyaki erét és a torkát viszi keresztül a tűhegyes vadásznyíl.*
547. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2013-12-14 16:06:23
Üzenet elküldve: 2013-12-14 16:06:23
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 324
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 324
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Thargodar Honfoglalás - vadászok//
*Apróbb állatok nagyobb számban is előfordulnak a környéken: néhány nyúl, kisebb madarak. Ezeket azonban nem veszi célba a férfi. Több tucatnyit kéne belőlük elejteni ahhoz, hogy jól lakjon a csapat (főleg az óriások a problémásak). Nagyobb vadra fáj a foga. Őzre, szarvasra vagy valami hasonló négylábúra, amin sok az ehető rész. Tőle balra Akheel, jobbra pedig Elenyel. Salanel lassan, csendesen halad, szinte törpejárásban mozog. Szerencsére rugalmas testfelépítését elf felmenőjétől örökölte, így szinte meglepően könnyedén képes így haladni. Figyeli a közeli bokrok és az aljnövényzet rezzenéseit, zsákmány után kutat. És nem is kell csalódnia, hamarosan megpillant egy nyúlnál jóval nagyobb méretű állatot. Fiatal és kissé bizonytalannak tűnő őz botladozik éppen a vesztébe. Balról, vagyis Akheel területéről érkezik, talán a lány terelte erre. Salanel magabiztosan emeli az íjat és veszi célba az állatot. Az ideg megfeszül, a nyílvessző pedig a pillanat töredéke alatt szeli át a vad és a vadász közötti elhanyagolható távolságot, végül keresztüldöfi az őz oldalát. Az állat, bár megpróbál menekülni, néhány lépés után összerogy és kileheli a lelkét. Jó fogás.*
*Apróbb állatok nagyobb számban is előfordulnak a környéken: néhány nyúl, kisebb madarak. Ezeket azonban nem veszi célba a férfi. Több tucatnyit kéne belőlük elejteni ahhoz, hogy jól lakjon a csapat (főleg az óriások a problémásak). Nagyobb vadra fáj a foga. Őzre, szarvasra vagy valami hasonló négylábúra, amin sok az ehető rész. Tőle balra Akheel, jobbra pedig Elenyel. Salanel lassan, csendesen halad, szinte törpejárásban mozog. Szerencsére rugalmas testfelépítését elf felmenőjétől örökölte, így szinte meglepően könnyedén képes így haladni. Figyeli a közeli bokrok és az aljnövényzet rezzenéseit, zsákmány után kutat. És nem is kell csalódnia, hamarosan megpillant egy nyúlnál jóval nagyobb méretű állatot. Fiatal és kissé bizonytalannak tűnő őz botladozik éppen a vesztébe. Balról, vagyis Akheel területéről érkezik, talán a lány terelte erre. Salanel magabiztosan emeli az íjat és veszi célba az állatot. Az ideg megfeszül, a nyílvessző pedig a pillanat töredéke alatt szeli át a vad és a vadász közötti elhanyagolható távolságot, végül keresztüldöfi az őz oldalát. Az állat, bár megpróbál menekülni, néhány lépés után összerogy és kileheli a lelkét. Jó fogás.*
546. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2013-12-14 16:06:15
Üzenet elküldve: 2013-12-14 16:06:15
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1295
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1295
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Vakmerő
//Thargodar honfoglalás//
*A biztatásra villant egy száz fogas vigyort Leandanára. Vele néha szokott bohóckodni, hiszen leggyakrabban az ő társaságában időzik. Ismeri Isurii minden kis titkát, hiszen szülők, vagy idősebb lány testvér híján hozzá szokott fordulni a bajaival. *
-Hát...
* Gondolkozik el egy kicsit, hátha sikerül felidéznie az érzést. *
-Nem. Nincs ilyen érzésem, de szeretném ha szépnek és ügyesnek látna. Jó lenne ha előtte nem rontanék el semmit, de hát... én nem értek annyira az asszonyi dolgokhoz. Mosni még csak sikerülne, de nem tudom előkészíteni a vadat, nem forgatok fegyvert, mint itt többen. Nem vagyok olyan erős, vagy jó mozgású mint a harcosok. Meg nem is nagyon tudok barátkozni. Valahogy sose tudok semmi értelmeset mondani.
*Panaszolja el Leandanának, közben egy fakó fűszálat tépked apróbb és apróbb darabokra. A vajákos okfejtegetését az esélytelenek nyugalmával hallgatja egészen addig, míg szó nem esik arról, hogy Kagan más férfi gondjaira bízná őt. Egy olyan férfi gondjaira, akit ő érdemesnek talál. *
-Leandana!
*Kiállt fel és megragadja a felállni készülő lány kezét.*
-Mi lesz ha ő hamarabb választ nekem férjet?!
*Arca egész lesápad, szemei elkerekednek. Lehet, hogy még is meg tudna nevezni valakit, akivel szívesen töltené az idejét? Na de ereszti a nőt, had álljon fel. Úgy tűnik észrevett valamit.*
-Mi? Valaki tüzet rakott a közelben?
*Nem egyértelmű, hogy ez megijeszti, vagy fellelkesíti a fázós lányt, de nem habozik soká. Fáradt lovát kímélve, gyalog indul abba az irányba, ahonnan a felszálló füstöt látja. *
-A mieink?
*Kérdezi, mintha mindenre tudhatná a választ a Szellemjáró.*
*A biztatásra villant egy száz fogas vigyort Leandanára. Vele néha szokott bohóckodni, hiszen leggyakrabban az ő társaságában időzik. Ismeri Isurii minden kis titkát, hiszen szülők, vagy idősebb lány testvér híján hozzá szokott fordulni a bajaival. *
-Hát...
* Gondolkozik el egy kicsit, hátha sikerül felidéznie az érzést. *
-Nem. Nincs ilyen érzésem, de szeretném ha szépnek és ügyesnek látna. Jó lenne ha előtte nem rontanék el semmit, de hát... én nem értek annyira az asszonyi dolgokhoz. Mosni még csak sikerülne, de nem tudom előkészíteni a vadat, nem forgatok fegyvert, mint itt többen. Nem vagyok olyan erős, vagy jó mozgású mint a harcosok. Meg nem is nagyon tudok barátkozni. Valahogy sose tudok semmi értelmeset mondani.
*Panaszolja el Leandanának, közben egy fakó fűszálat tépked apróbb és apróbb darabokra. A vajákos okfejtegetését az esélytelenek nyugalmával hallgatja egészen addig, míg szó nem esik arról, hogy Kagan más férfi gondjaira bízná őt. Egy olyan férfi gondjaira, akit ő érdemesnek talál. *
-Leandana!
*Kiállt fel és megragadja a felállni készülő lány kezét.*
-Mi lesz ha ő hamarabb választ nekem férjet?!
*Arca egész lesápad, szemei elkerekednek. Lehet, hogy még is meg tudna nevezni valakit, akivel szívesen töltené az idejét? Na de ereszti a nőt, had álljon fel. Úgy tűnik észrevett valamit.*
-Mi? Valaki tüzet rakott a közelben?
*Nem egyértelmű, hogy ez megijeszti, vagy fellelkesíti a fázós lányt, de nem habozik soká. Fáradt lovát kímélve, gyalog indul abba az irányba, ahonnan a felszálló füstöt látja. *
-A mieink?
*Kérdezi, mintha mindenre tudhatná a választ a Szellemjáró.*
545. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2013-12-14 15:45:23
Üzenet elküldve: 2013-12-14 15:45:23
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1542
OOC üzenetek: 99
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1542
OOC üzenetek: 99
Játékstílus: Vakmerő
//Thargodar honfoglalás//
*Valian fityiszével nem törődik különösebben, most még tűréshatáron belül van a kis szárnyas viselkedése, meg aztán a következő pillanatban meg is kapja az élettől a revansot: Rolko által. Alapesetben rászólna az óriásra, hogy figyeljen jobban, de most ez elmarad. Ha Valian véletlenül áldozatául esik az öcsikéjének akkor így járt.
Széles mosollyal hallgatja Isurii nevetését, jobban kedveli amikor vidám. Bár sajnos olyan sokszor ez nem szokott "előfordulni". Biztatóan szorítja meg a másik vállát.*
- Többet kéne nevess.
*Némán gondolkodik el Isu szavain egy pillanatig, közben érkezik Lisé és a felajánlott víz, amit elutasít ismét: ivott már, kétszer is, másodjára Rolko jóvoltából.*
- Nem értek veled egyet, igenis könnyű szerelembe esni. Megremeg a térded amikor meglátod? Furcsa érzés a gyomrodban, és a mellkasodban?
*Lea meglehetősen jó emberismerő, legalábbis a mások reakcióiban nagyon jól tud olvasni, általában azt is kiszúrja ha hazudnak neki. Ugyanakkor ő is egy fiatal nő, és nincs fából, továbbá nem is vak, észreveszi a jóképű férfiakat.*
- Egyébként azt hiszem, hogy ha szerelembe esnél, akkor fivéred annál jobban gyűlölné a választottad minél jobban szereted te. De sosem bántaná, hiszen téged sem bántana. Sőt, ha érdemesnek találná rá, akkor tán a gondjaira is bízna.
*közben feláll, és körülnéz és meglátja a nem túl messziről felszálló füstöt. Csettint nyelvével és az addig békésen legelésző lova odaüget hozzá. Megsimogatja az állat pofáját.*
- Gyere nézzük meg ki tüzeskedik... Egyébként egyelőre nem tudom, hogy mik is a hosszútávú tervek, kapjunk erőre, aztán majd meglátjuk...
*nyeregbe pattan, és ismét a kezét nyújtja Isuriinak, és ha a másik felmászott mögé, akkor akár mehetnek is. Közepes tempóban egy fertályóra sem kell ahhoz, hogy odaérjenek.
A piáló favágó tüzeskedő férfiakhoz.*
- Nem a táborban kéne tüzet rakjatok?
*nyilván hallották az érkezésüket, hiszen lóháton érkeznek és nem is nagyon törekednek a lopakodásra. Abban persze Lea is csak reménykedni tud, hogy az övéik akik tüzeskednek ilyen közel az ő táborukhoz. Csak abból indul ki, hogy a haramiák, akik épp rájuk készülnek támadni nem hívnák fel a figyelmüket magukra.*
*Valian fityiszével nem törődik különösebben, most még tűréshatáron belül van a kis szárnyas viselkedése, meg aztán a következő pillanatban meg is kapja az élettől a revansot: Rolko által. Alapesetben rászólna az óriásra, hogy figyeljen jobban, de most ez elmarad. Ha Valian véletlenül áldozatául esik az öcsikéjének akkor így járt.
Széles mosollyal hallgatja Isurii nevetését, jobban kedveli amikor vidám. Bár sajnos olyan sokszor ez nem szokott "előfordulni". Biztatóan szorítja meg a másik vállát.*
- Többet kéne nevess.
*Némán gondolkodik el Isu szavain egy pillanatig, közben érkezik Lisé és a felajánlott víz, amit elutasít ismét: ivott már, kétszer is, másodjára Rolko jóvoltából.*
- Nem értek veled egyet, igenis könnyű szerelembe esni. Megremeg a térded amikor meglátod? Furcsa érzés a gyomrodban, és a mellkasodban?
*Lea meglehetősen jó emberismerő, legalábbis a mások reakcióiban nagyon jól tud olvasni, általában azt is kiszúrja ha hazudnak neki. Ugyanakkor ő is egy fiatal nő, és nincs fából, továbbá nem is vak, észreveszi a jóképű férfiakat.*
- Egyébként azt hiszem, hogy ha szerelembe esnél, akkor fivéred annál jobban gyűlölné a választottad minél jobban szereted te. De sosem bántaná, hiszen téged sem bántana. Sőt, ha érdemesnek találná rá, akkor tán a gondjaira is bízna.
*közben feláll, és körülnéz és meglátja a nem túl messziről felszálló füstöt. Csettint nyelvével és az addig békésen legelésző lova odaüget hozzá. Megsimogatja az állat pofáját.*
- Gyere nézzük meg ki tüzeskedik... Egyébként egyelőre nem tudom, hogy mik is a hosszútávú tervek, kapjunk erőre, aztán majd meglátjuk...
*nyeregbe pattan, és ismét a kezét nyújtja Isuriinak, és ha a másik felmászott mögé, akkor akár mehetnek is. Közepes tempóban egy fertályóra sem kell ahhoz, hogy odaérjenek.
A piáló favágó tüzeskedő férfiakhoz.*
- Nem a táborban kéne tüzet rakjatok?
*nyilván hallották az érkezésüket, hiszen lóháton érkeznek és nem is nagyon törekednek a lopakodásra. Abban persze Lea is csak reménykedni tud, hogy az övéik akik tüzeskednek ilyen közel az ő táborukhoz. Csak abból indul ki, hogy a haramiák, akik épp rájuk készülnek támadni nem hívnák fel a figyelmüket magukra.*
544. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2013-12-14 15:29:54
Üzenet elküldve: 2013-12-14 15:29:54
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 547
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 547
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
//Thargodar Honfoglalás - vadászok//
*Akheel, bár bolond kis nőstény, nagyon tud koncentrálni (többnyire csak egy dologra). Komoly és fegyelmezett. Tőle leváló társainál előrébb siet, majd az erdő növényzetébe közt ejtőzik. Fácánok, madarak jelennek meg, de neki nagyobb vadra fáj a foga. Egy, esetleg két őzzel már ki lennének segítve.
Izmai megfeszülnek, amint megpillantja a zsákmányt. Elég nyeszlett, elég fiatal, bizonyára ezért olyan óvatlan is. Egy apró követ emel fel és hajítja a vad hát mögé, hogy az a fákon, köveken tovább koppanva előre és egyben Akheel társai felé űzze, kik tőle jobbra helyezkednek el.*
*Akheel, bár bolond kis nőstény, nagyon tud koncentrálni (többnyire csak egy dologra). Komoly és fegyelmezett. Tőle leváló társainál előrébb siet, majd az erdő növényzetébe közt ejtőzik. Fácánok, madarak jelennek meg, de neki nagyobb vadra fáj a foga. Egy, esetleg két őzzel már ki lennének segítve.
Izmai megfeszülnek, amint megpillantja a zsákmányt. Elég nyeszlett, elég fiatal, bizonyára ezért olyan óvatlan is. Egy apró követ emel fel és hajítja a vad hát mögé, hogy az a fákon, köveken tovább koppanva előre és egyben Akheel társai felé űzze, kik tőle jobbra helyezkednek el.*
543. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2013-12-14 14:58:37
Üzenet elküldve: 2013-12-14 14:58:37
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 68
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 68
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
//Thargodar Honfoglalás - vadászok//
*Az elfek a természet népe, az ő érzékszerveik és alkatuk a legalkalmasabb a vadászathoz és a felderítéshez, legalábbis Elenyel meggyőződése szerint. Ráadásul olyan rutinnal mozog a természetben, ahogy a bányászok a tárnákban és a polgárok az utcákon. Persze az sem elhanyagolható körülmény, hogy a természetközeli népek, és ebbe már társait is beleveszi, nagyon is jól tudják, hogy milyen vidéken milyen állatok élnek, hogyan néznek ki, mik a szokásaik és melyik napszakban merre lehet a legnagyobb eséllyel fellelni őket. Mondhatni, nagyon is tisztában vannak vele és nagyon is tudják, hogy mit csinálnak. A csatárlánc jobb szélére húzódva távolodik minden hang nélkül, előregörnyedve és lehetőleg széllel szemben. Íja és egy nyílvessző máris ott rejtőzik kecses ujjai között. Csupán le kell lőnie egy növényevőt, rituálisan el kell vágnia a nyakát és köszönetet mondva a természetnek vállra kell kapnia és a táborba kell cipelnie. Egy szép őz új cipőt és új szoknyát jelentene, na meg élelmet.*
*Az elfek a természet népe, az ő érzékszerveik és alkatuk a legalkalmasabb a vadászathoz és a felderítéshez, legalábbis Elenyel meggyőződése szerint. Ráadásul olyan rutinnal mozog a természetben, ahogy a bányászok a tárnákban és a polgárok az utcákon. Persze az sem elhanyagolható körülmény, hogy a természetközeli népek, és ebbe már társait is beleveszi, nagyon is jól tudják, hogy milyen vidéken milyen állatok élnek, hogyan néznek ki, mik a szokásaik és melyik napszakban merre lehet a legnagyobb eséllyel fellelni őket. Mondhatni, nagyon is tisztában vannak vele és nagyon is tudják, hogy mit csinálnak. A csatárlánc jobb szélére húzódva távolodik minden hang nélkül, előregörnyedve és lehetőleg széllel szemben. Íja és egy nyílvessző máris ott rejtőzik kecses ujjai között. Csupán le kell lőnie egy növényevőt, rituálisan el kell vágnia a nyakát és köszönetet mondva a természetnek vállra kell kapnia és a táborba kell cipelnie. Egy szép őz új cipőt és új szoknyát jelentene, na meg élelmet.*
542. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2013-12-14 14:38:31
Üzenet elküldve: 2013-12-14 14:38:31
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 324
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 324
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Thargodar Honfoglalás - vadászok//
*A lehető legcsendesebben oson, nehogy elijessze az esetleg közelükbe tévedő vadakat. Íja a kezében, nyílvessző a húron, lövésre készen bármelyik pillanatban. Akheel elég tapasztalt vadász, így szerencsére nem kell őt noszogatni vagy irányítgatni. Nem a lánnyal együtt halad, egy idő után elválik tőle, hiszen ostobaság lenne egymás közvetlen közelében mozogni, Ha szétválnak, sokkal nagyobb területet le tudnak védeni és nagyobb eséllyel botlanak vacsora alapanyagba. A vadak minden bizonnyal nem merészkednek a város közvetlen közelébe, így valamivel távolabb kell kutatniuk, de megéri türelmesnek maradni, hiszen nem csak saját magukat, hanem a törzs többi tagját is ebből a zsákmányból fogják ellátni.*
*A lehető legcsendesebben oson, nehogy elijessze az esetleg közelükbe tévedő vadakat. Íja a kezében, nyílvessző a húron, lövésre készen bármelyik pillanatban. Akheel elég tapasztalt vadász, így szerencsére nem kell őt noszogatni vagy irányítgatni. Nem a lánnyal együtt halad, egy idő után elválik tőle, hiszen ostobaság lenne egymás közvetlen közelében mozogni, Ha szétválnak, sokkal nagyobb területet le tudnak védeni és nagyobb eséllyel botlanak vacsora alapanyagba. A vadak minden bizonnyal nem merészkednek a város közvetlen közelébe, így valamivel távolabb kell kutatniuk, de megéri türelmesnek maradni, hiszen nem csak saját magukat, hanem a törzs többi tagját is ebből a zsákmányból fogják ellátni.*
541. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2013-12-14 14:28:31
Üzenet elküldve: 2013-12-14 14:28:31
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1295
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1295
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Vakmerő
//Thargodar honfoglalás - folyó //
-Lehet...
*Gondolkozik el barátnője szavain. Igaza lehet, hiszen jól ismeri Kagan azon oldalát is, amelyet Isunak nem gyakran mutat meg. Nincs ideje sokáig merengni, az események nagyon pörögnek a folyóparton. Csak halkan kuncog Leandana kifakadásán. Biztos róla is sokszor gondol hasonlókat a vajákos asszony, csak nem mondja.
Az, hogy mivel és hogyan kenegetnék az óriások Lisé fenekét csak később esik le neki, akkor viszont már nem állhatja, hogy ne nevessen fel jóízűen. Lea mesélt neki már ezt-azt a testvérpárról, így sejti mire gondolhatott az imént.
Ritka pillanatok egyike, hogy ilyen önfeledt. Nem is tart soká. Visszatérnek a komoly dolgokra. Illetve, az éppen aktuális világfájdalmára. De hát neki is kell valami, ha már úgy sem csinálhat semmit érdemben. Azt nem tilthatják meg neki, hogy ne nyekegjen unalmában Az állatoknál is megfigyelhető a jelenség: az a kutya amelyik láncra van verve megugatja még a bolháit is, míg amelyik vadászik... észre sem veszi, hogy vannak bolhái.*
-Nem megy az olyan könnyen.
*Motyogja szégyenlősen a választ. Természetesen van olyan férfi aki tetszik neki a törzsből, de neki nem akarna ártani. Igazából senkinek sem kívánná, hogy rászálljon a vezér, főleg ha az illetőt még kedveli, szereti is.*
-De akkor hogyan?
Kíváncsiskodik. Keveset látott még az életből.
-Majd imádkozom hozzájuk.
*Vigyorog Leandanára, elértve a célzást, közben a röpködő tündért figyeli vigyázó tekintete.*
-Én kérek!
*Szól Lisének és elveszi tőle a kulacsot, hogy kortyoljon párat. *
-Köszönöm.
*Nyújtja neki vissza a tömlőjét, szabad kezével megtörli száját.*
-Vigyázz magadra!
*Kiabál a távolodó vörös után, elvégre nem hiányzik senkinek sem egy sérült, sebesült tag. Így is eléggé le vannak gyengülve mindannyian, egy kisebb fertőzés is végzetes lehet ilyen állapotban.*
-Szerinted meddig maradunk? Tudsz valamit a bátyám terveiről?
*Fordul vissza a vajákos felé. Kagan nem avatja be mindenbe Isuriit.*
-Lehet...
*Gondolkozik el barátnője szavain. Igaza lehet, hiszen jól ismeri Kagan azon oldalát is, amelyet Isunak nem gyakran mutat meg. Nincs ideje sokáig merengni, az események nagyon pörögnek a folyóparton. Csak halkan kuncog Leandana kifakadásán. Biztos róla is sokszor gondol hasonlókat a vajákos asszony, csak nem mondja.
Az, hogy mivel és hogyan kenegetnék az óriások Lisé fenekét csak később esik le neki, akkor viszont már nem állhatja, hogy ne nevessen fel jóízűen. Lea mesélt neki már ezt-azt a testvérpárról, így sejti mire gondolhatott az imént.
Ritka pillanatok egyike, hogy ilyen önfeledt. Nem is tart soká. Visszatérnek a komoly dolgokra. Illetve, az éppen aktuális világfájdalmára. De hát neki is kell valami, ha már úgy sem csinálhat semmit érdemben. Azt nem tilthatják meg neki, hogy ne nyekegjen unalmában Az állatoknál is megfigyelhető a jelenség: az a kutya amelyik láncra van verve megugatja még a bolháit is, míg amelyik vadászik... észre sem veszi, hogy vannak bolhái.*
-Nem megy az olyan könnyen.
*Motyogja szégyenlősen a választ. Természetesen van olyan férfi aki tetszik neki a törzsből, de neki nem akarna ártani. Igazából senkinek sem kívánná, hogy rászálljon a vezér, főleg ha az illetőt még kedveli, szereti is.*
-De akkor hogyan?
Kíváncsiskodik. Keveset látott még az életből.
-Majd imádkozom hozzájuk.
*Vigyorog Leandanára, elértve a célzást, közben a röpködő tündért figyeli vigyázó tekintete.*
-Én kérek!
*Szól Lisének és elveszi tőle a kulacsot, hogy kortyoljon párat. *
-Köszönöm.
*Nyújtja neki vissza a tömlőjét, szabad kezével megtörli száját.*
-Vigyázz magadra!
*Kiabál a távolodó vörös után, elvégre nem hiányzik senkinek sem egy sérült, sebesült tag. Így is eléggé le vannak gyengülve mindannyian, egy kisebb fertőzés is végzetes lehet ilyen állapotban.*
-Szerinted meddig maradunk? Tudsz valamit a bátyám terveiről?
*Fordul vissza a vajákos felé. Kagan nem avatja be mindenbe Isuriit.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6203-6222