//Létfontosságú küldemény//
*A csapat végül kiegészül a hatodik személlyel. A kereskedő elégedetten konstatálja, hogy emberei összegyűjtötték a kért létszámot, s ezt egy mosoly is jelzi. A két páncélos úgy tűnik, hogy némiképp megkönnyebbült. Ennek jele, hogy mindketten, furcsamód pont egyszerre eresztenek meg egy sóhajt.*
- Nos, most, hogy megérkeztek. Ideje, hogy bemutatkozzam. Elnézést, hogy eddig halogattam, de nem szeretem ismételni magam, így megvártam, hogy teljes legyen kis csoportunk. A nevem Drahvel Morsus. Arthenior város nagynevű kereskedőinek egyike vagyok. Akik ide kísérték önöket, az embereim. Fogytán vagyok belőlük, ezért van szükségem a segítségükre, természetesen fizetség fejében. *mondja. Itt a nő alig észrevehetően bólint Lohrunn felé, hogy belemegy a szívességet-szívességért alkuba.*
- A hölgyemény itt mellettem Silesta Urdur. *mutat a nőszemély felé. Silesta fogja az arcára húzott maszkot és leveszi. Haján igazít egyet, s most már látszik az is, hogy nem más, mint egy elf. Haja rövidre nyírt, szőke. Zöld szemeiben elszántság tombol. Ha rajta van a maszk, nem csoda, hogy férfinak hiszik egyesek. Domborulatait rendesen takarja köpenye. Csak mozdulatai árulkodnak néha valódi kilétéről. Hátán egy pajzs pihen, oldalán pedig egy rövidkard. További fegyverzetéről eddig csak egyetlen embernek van tudomása.*
- Ő pedig... Nos, ez az uraság Hrehmer Geldin. *mutat a másik páncélos felé.*
- Most, hogy bemutatkoztunk... Kérem tegyék meg önök is. Utána pedig elmondom, hogy mi lenne a feladatunk az elkövetkezendő időszakban. *szólal fel, s vár. Amint a bemutatkozásnak vége, megköszörüli torkát. Tapsol egyet a levegőben, hogy ismét magára hívja a figyelmet és sejtelmesen elmosolyodik.*
- A feladatunk egyszerű, mégis létfontosságú a város és a mi jövőnk szempontjából is. Egy csomagot kell megtalálnunk. A pontos helyét majd út közben fogom elmondani. A küldeményt el kell juttatnunk egy hajóhoz, ami majd tovább szállítja azt. Végül is... Ennyi lenne az egész. Hogy mégis miért kellenek önök? Hogy az út közben adódó veszélyek elhárításához. Lehet, hogy sétagalopp lesz az egész, de az is lehet, hogy nem. Én pedig szeretek mindenre felkészülni. Nos... Most már nem fordulhatnak vissza. Ha igen, elintézem, hogy az egész város üldözze magukat. Vagy itt helyben végeznek magukkal az embereim. Lehet, hogy kegyetlenség, de kérem értsék meg. Én még szeretnék élni. Gondolom maguk is így vannak ezzel. *mondja egyszerűen.*
- Esetleg van kérdésük?
A hozzászólást Wylen (Moderátor) módosította, ekkor: 2012.12.22 13:31:59, a következő indokkal:
Kérésre