Külső területek - Arthenior közelében
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 139 (2761. - 2780. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
2780. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2017-03-24 23:39:18
Üzenet elküldve: 2017-03-24 23:39:18
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 148
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 148
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
*Néhány órája hagyta csak el Artheniort, máris kezd rá sötétedni. Ez valószínűleg az évszak sajátja, bár mindenképpen javuló a tendencia az elmúlt hónapokhoz képest. Ettől függetlenül, a várostól még relatíve biztos távolságra ver sátrat az ork, hogy a fennmaradó távot másnap nap közben kényelmesen meg tudja tenni. Tüzifa mindenképpen kell, de szerencsére kellően száraz volt ez a néhány nap, így nem tart sokáig míg egy tűzrevalót összegyűjt, s némi, a korábbi klánjaiból szerzett tapasztalattal viszonylag gyorsan tüzet csihol magának az éjszakára.*
2779. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2017-03-22 20:45:51
Üzenet elküldve: 2017-03-22 20:45:51
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 855
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 855
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Különóra//
*Wäor úgy hiszi, kevés, amire emlékszik. Hogy semmiség. Yeza vonásaira mégis kiül a szomorkás sóvárgás.*
- Irigyellek ezért *szólal meg némi hallgatás után.* - Én sosem ismertem az érzést, hogy milyen, ha van anyám... vagy apám.
*Ez nagyon meg is látszik rajta. Még kettejük viszonyát tekintve is. Szeretve lenni. Olyan dolog ez, amit nem igazán tud hová tenni. Ő legfeljebb hasznos volt azok számára, akik a legközelebb álltak a szülői szerephez az életében. Kötődésük addig tartott, ameddig kiérdemelte vagy egyéb tényezők másképp nem fordította a dolgokat. Az érzelmek világát pedig olyannyira a munkához kötötte, a Niyss tanai olyannyira eszközzé és felhasználható elemekké tették a szemléletében ezeket, hogy igazán nem is lehet rajta csodálkozni, ha gondjai vannak a céhen kívüli világban.*
- Mit gondolsz? Él még? *kérdi elmerengve.* - Az anyád. Vajon él még?
*Wäorra fordítja a pillantását.*
- Sosem gondoltál rá, hogy megkeresed?
//Különóra//
*Wäor úgy hiszi, kevés, amire emlékszik. Hogy semmiség. Yeza vonásaira mégis kiül a szomorkás sóvárgás.*
- Irigyellek ezért *szólal meg némi hallgatás után.* - Én sosem ismertem az érzést, hogy milyen, ha van anyám... vagy apám.
*Ez nagyon meg is látszik rajta. Még kettejük viszonyát tekintve is. Szeretve lenni. Olyan dolog ez, amit nem igazán tud hová tenni. Ő legfeljebb hasznos volt azok számára, akik a legközelebb álltak a szülői szerephez az életében. Kötődésük addig tartott, ameddig kiérdemelte vagy egyéb tényezők másképp nem fordította a dolgokat. Az érzelmek világát pedig olyannyira a munkához kötötte, a Niyss tanai olyannyira eszközzé és felhasználható elemekké tették a szemléletében ezeket, hogy igazán nem is lehet rajta csodálkozni, ha gondjai vannak a céhen kívüli világban.*
- Mit gondolsz? Él még? *kérdi elmerengve.* - Az anyád. Vajon él még?
*Wäorra fordítja a pillantását.*
- Sosem gondoltál rá, hogy megkeresed?
2778. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2017-03-22 17:40:52
Üzenet elküldve: 2017-03-22 17:40:52
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 288
OOC üzenetek: 140
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 288
OOC üzenetek: 140
Játékstílus: Szelíd
//Vadászathoz bölény is kell - vége//
*Az őr meredten néz az óriásra. Habár nem megszokott a viselkedése, és elég pofátlan is, úgy tűnik, semmi törvénybe ütközőt nem csinált. Azért meg nem tartózhatják le, mert az őrnek rossz napja van. A társa felé fordul, hátha amaz tud valamit hozzászólni, de csak unottan megvonja a vállát, nem igazán érdekli, mit akar Bölény.*
-Na, eriggyen befelé! *Int a kapu felé.* De aztán nehogy egy rossz szót is halljak! *Morog még a bajsza alatt, majd megigazítja ruháját, megpedri rövid kefebajszát, és mint aki jól végezte dolgát, visszaáll strázsálni társa mellé.*
*Az őr meredten néz az óriásra. Habár nem megszokott a viselkedése, és elég pofátlan is, úgy tűnik, semmi törvénybe ütközőt nem csinált. Azért meg nem tartózhatják le, mert az őrnek rossz napja van. A társa felé fordul, hátha amaz tud valamit hozzászólni, de csak unottan megvonja a vállát, nem igazán érdekli, mit akar Bölény.*
-Na, eriggyen befelé! *Int a kapu felé.* De aztán nehogy egy rossz szót is halljak! *Morog még a bajsza alatt, majd megigazítja ruháját, megpedri rövid kefebajszát, és mint aki jól végezte dolgát, visszaáll strázsálni társa mellé.*
2777. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2017-03-22 09:24:05
Üzenet elküldve: 2017-03-22 09:24:05
ÚJ
![>Bölény Grindwullf [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/2638_orias_ferfi.jpg)
Rang: Játékos
IC üzenetek: 246
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 246
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Vakmerő
//Vadászathoz bölény is kell//
*Bambán mered az őrre. Visszadumál a kaja.*
~ Chő, egysze' még megeszlek, ha itt csipszkedöl ~
*De tenni egyelőre nem tesz semmit. Valakinek majd csak eladja azt a cuccot. Most, vagy később. Biztos vannak abban a városban csóróbb, zűrösebb helyek is, ahol nem kellenek engedélyek, meg mindenféle kutya füle farka. Ha valaki túl akar adni a lopott holmin szokott rá vevő lenni. Legalábbis amerről ő jött, valahogy mindig ez volt. Különben hogy élnének meg azok akik a törvény ellentétes oldalán dolgoznak?*
-Hő, há ha megcsókoná, akkor se adnám, koma!*Ércesen felröhög.*
-Anyá'mnak visze, amúgy e.*Kezd bele valami komolyabba.*
-Vár mán régóta. Nem mondom, kutya jó veletek itt álldogáni meg anekdótáni, de szívesebben lennék máshó, szóva, mennék.*Morran, s amennyiben engedik, megy is befelé a városba végre. Igazság szerint lenne bent dolga. Kitalált pár dolgot. Először is a kordét valami sikátorban el akarja hagyni. A minimális kis maradék zsákmányt elsüllyeszti majd a ruhája mélyebb zsebében. Hunságot vállra, ahogy szokta és már menne is, mint a szél.
Persze mindezt csak akkor, ha az őrség engedi.*
*Bambán mered az őrre. Visszadumál a kaja.*
~ Chő, egysze' még megeszlek, ha itt csipszkedöl ~
*De tenni egyelőre nem tesz semmit. Valakinek majd csak eladja azt a cuccot. Most, vagy később. Biztos vannak abban a városban csóróbb, zűrösebb helyek is, ahol nem kellenek engedélyek, meg mindenféle kutya füle farka. Ha valaki túl akar adni a lopott holmin szokott rá vevő lenni. Legalábbis amerről ő jött, valahogy mindig ez volt. Különben hogy élnének meg azok akik a törvény ellentétes oldalán dolgoznak?*
-Hő, há ha megcsókoná, akkor se adnám, koma!*Ércesen felröhög.*
-Anyá'mnak visze, amúgy e.*Kezd bele valami komolyabba.*
-Vár mán régóta. Nem mondom, kutya jó veletek itt álldogáni meg anekdótáni, de szívesebben lennék máshó, szóva, mennék.*Morran, s amennyiben engedik, megy is befelé a városba végre. Igazság szerint lenne bent dolga. Kitalált pár dolgot. Először is a kordét valami sikátorban el akarja hagyni. A minimális kis maradék zsákmányt elsüllyeszti majd a ruhája mélyebb zsebében. Hunságot vállra, ahogy szokta és már menne is, mint a szél.
Persze mindezt csak akkor, ha az őrség engedi.*
2776. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2017-03-21 16:47:57
Üzenet elküldve: 2017-03-21 16:47:57
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 288
OOC üzenetek: 140
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 288
OOC üzenetek: 140
Játékstílus: Szelíd
//Vadászathoz bölény is kell//
*Az őr nem veszi jó néven, hogy így beszélnek vele. Legyen bármekkora a betérni vágyó lény, az ő feladata, hogy kiszűrje a rendbontókat és haramiákat.*
-Nem merészeljen így beszélni velem! *Morran fel, de még csak figyelmeztetés volt, a következő sértésre már nem fog ilyen kedvesen reagálni. Közelebb megy a kis kocsihoz, hogy alaposabban szemügyre vegye a "motyóját". Nem áll szándékában beletúrni, de nem is kell, így is lát mindent.*
-Az ékszeres ládika és az evőeszközök is az öné? Nem eladni akarja őket remélem! Ahhoz engedély kell, igazolás, hogy adózik minden eladott tárgy után.
*Az őr nem veszi jó néven, hogy így beszélnek vele. Legyen bármekkora a betérni vágyó lény, az ő feladata, hogy kiszűrje a rendbontókat és haramiákat.*
-Nem merészeljen így beszélni velem! *Morran fel, de még csak figyelmeztetés volt, a következő sértésre már nem fog ilyen kedvesen reagálni. Közelebb megy a kis kocsihoz, hogy alaposabban szemügyre vegye a "motyóját". Nem áll szándékában beletúrni, de nem is kell, így is lát mindent.*
-Az ékszeres ládika és az evőeszközök is az öné? Nem eladni akarja őket remélem! Ahhoz engedély kell, igazolás, hogy adózik minden eladott tárgy után.
2775. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2017-03-21 14:46:41
Üzenet elküldve: 2017-03-21 14:46:41
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 319
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 319
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Szelíd
//Feltárás a kazamatában//
*Jól haladnak végre és eredménye is van, hamar végeznek ezzel a szobával is, már csak át kell kelniük a túloldalra. Amikor Gavideg lelép a kőlapról, akkor nem süllyed le a hozzá tartozó oszlop. Ezt Reust is észreveszi és lelép a sajátjáról. Minden a helyén marad, tehát az elf nő megoldotta az ő átkelésüket is.*
-Nem tudom, hogy mit csináltál, de az oszlopok a helyükön maradtak, átmegyünk! *Int is a vörös hajúnak, hogy kövesse és át is kel a következő szoba előtt azonban megáll.*
-Na nézzük mit ír a könyv, majd utána bemegyünk körülnézni. *Reméli, ha csapda lenne odabenn, azt jelzi a kis jegyzet valahogyan, amit ősei hagytak rá.*
-Na azt írja, hogy keressem meg a könyv párját és az tovább vezet a családi ereklyéhez. *Ez nem mondd sokat, de gyanítja könyvek lesznek bőven majd.
A következő szobába belépve Reust rálép egy kőlapra, ami zajt okoz, így felemeli a kezét, hogy a többiek várjanak, mi sül ki ebből. Szerencsére az aggodalom hamar alább hagy, mert csak fény gyúl előttük a falon. Nagy sóhaj és tovább is lép, hogy az oldalfalon meggyújtsa a fáklyákat. A telemben az ajtóval szemben van egy kőoltár, amin egy szép aranyból készült kereszt található és több gyertyatartó is, szintén aranyból. Szép fehér lepel fedte egykor a kőlapot, ami már beszürkült a portól. A falon két oldalt szemben és oldalt könyvespolcok láthatóak, tele irományokkal, könyvtámaszokkal és vaskos könyvekkel. Egy portörlés rájuk fér, hogy lássák a borítókat. Az oltár előtt még két oszlopban három-három sor pad található, mintha valami fontos esemény történt volna itt.*
-Ebben a szobában ütötték lovaggá régen a szüleim lovag rendjének tagjait, akik átjutottak a teszteken, azaz a csapdákon, amin mi is átkeltünk. *Szólal meg a lovag, miközben a helyben gyönyörködik. Régi és kopott, pókhálós is, de számára egy legendás hely.
Az ajtó mellett, ahol bejöttek két oldalt vannak ládák is, amik le vannak lakatolva.*
*Jól haladnak végre és eredménye is van, hamar végeznek ezzel a szobával is, már csak át kell kelniük a túloldalra. Amikor Gavideg lelép a kőlapról, akkor nem süllyed le a hozzá tartozó oszlop. Ezt Reust is észreveszi és lelép a sajátjáról. Minden a helyén marad, tehát az elf nő megoldotta az ő átkelésüket is.*
-Nem tudom, hogy mit csináltál, de az oszlopok a helyükön maradtak, átmegyünk! *Int is a vörös hajúnak, hogy kövesse és át is kel a következő szoba előtt azonban megáll.*
-Na nézzük mit ír a könyv, majd utána bemegyünk körülnézni. *Reméli, ha csapda lenne odabenn, azt jelzi a kis jegyzet valahogyan, amit ősei hagytak rá.*
-Na azt írja, hogy keressem meg a könyv párját és az tovább vezet a családi ereklyéhez. *Ez nem mondd sokat, de gyanítja könyvek lesznek bőven majd.
A következő szobába belépve Reust rálép egy kőlapra, ami zajt okoz, így felemeli a kezét, hogy a többiek várjanak, mi sül ki ebből. Szerencsére az aggodalom hamar alább hagy, mert csak fény gyúl előttük a falon. Nagy sóhaj és tovább is lép, hogy az oldalfalon meggyújtsa a fáklyákat. A telemben az ajtóval szemben van egy kőoltár, amin egy szép aranyból készült kereszt található és több gyertyatartó is, szintén aranyból. Szép fehér lepel fedte egykor a kőlapot, ami már beszürkült a portól. A falon két oldalt szemben és oldalt könyvespolcok láthatóak, tele irományokkal, könyvtámaszokkal és vaskos könyvekkel. Egy portörlés rájuk fér, hogy lássák a borítókat. Az oltár előtt még két oszlopban három-három sor pad található, mintha valami fontos esemény történt volna itt.*
-Ebben a szobában ütötték lovaggá régen a szüleim lovag rendjének tagjait, akik átjutottak a teszteken, azaz a csapdákon, amin mi is átkeltünk. *Szólal meg a lovag, miközben a helyben gyönyörködik. Régi és kopott, pókhálós is, de számára egy legendás hely.
Az ajtó mellett, ahol bejöttek két oldalt vannak ládák is, amik le vannak lakatolva.*
2774. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2017-03-21 07:00:45
Üzenet elküldve: 2017-03-21 07:00:45
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 246
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 246
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Vakmerő
//Vadászathoz bölény is kell//
*Nem jött be a terv. Eléri a várost, és eléggé döbbenten néz az őrre amikor az megszólítja.*
-Mi közö' hozzá csipisz?*Kérdi felpaprikázva, anélkül hogy gondolkodna. Nincs hozzá szokva hogy referáljon a kajának. Aztán bambán néz az őrre. Ilyenkor dolgoznak odabent a fogas kerekek, szinte hallani ahogy csikordulnak.*
~ Chő, ez így nem lesz jó' ~
*Nem mintha attól félne hogy lebukik, mert vér folt az nincs. Másrészt, amit csinált az rendkívül messze történt. Kétli hogy bárki odaért a farkasok előtt, ha meg mégis, hogy kötnék össze vele?*
-A motyóm' a*Jelenti be hangosan, s kicsit közelebb lép az őrhöz, hogy amaz érezze hogy szeretve van. Megcsaphatja a szag is. Az pedig ha megcsap, na akkor nem akarsz még egyszer oda szagolni. Mert hogy óriásunk arról is híres hogy a farkasok is elkerülik. Olyan a szaga.
Ezért alszik az erdőben nyugodtan, horkolva, tűz nélkül. Csak egy bolond megy a közelébe. Állat nem.*
-Túrja' csak széjje ha akaro'. Túrj'd*Morran, s keresztbe teszi a kezét. Még a husángot se emeli le. Emeljék le ők ha annyira akarják.*
-Anyámhoz jött'm.*Reccsen még egyet, s nagyot sercint jobb felé.*
*Nem jött be a terv. Eléri a várost, és eléggé döbbenten néz az őrre amikor az megszólítja.*
-Mi közö' hozzá csipisz?*Kérdi felpaprikázva, anélkül hogy gondolkodna. Nincs hozzá szokva hogy referáljon a kajának. Aztán bambán néz az őrre. Ilyenkor dolgoznak odabent a fogas kerekek, szinte hallani ahogy csikordulnak.*
~ Chő, ez így nem lesz jó' ~
*Nem mintha attól félne hogy lebukik, mert vér folt az nincs. Másrészt, amit csinált az rendkívül messze történt. Kétli hogy bárki odaért a farkasok előtt, ha meg mégis, hogy kötnék össze vele?*
-A motyóm' a*Jelenti be hangosan, s kicsit közelebb lép az őrhöz, hogy amaz érezze hogy szeretve van. Megcsaphatja a szag is. Az pedig ha megcsap, na akkor nem akarsz még egyszer oda szagolni. Mert hogy óriásunk arról is híres hogy a farkasok is elkerülik. Olyan a szaga.
Ezért alszik az erdőben nyugodtan, horkolva, tűz nélkül. Csak egy bolond megy a közelébe. Állat nem.*
-Túrja' csak széjje ha akaro'. Túrj'd*Morran, s keresztbe teszi a kezét. Még a husángot se emeli le. Emeljék le ők ha annyira akarják.*
-Anyámhoz jött'm.*Reccsen még egyet, s nagyot sercint jobb felé.*
2773. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2017-03-21 00:54:56
Üzenet elküldve: 2017-03-21 00:54:56
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 288
OOC üzenetek: 140
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 288
OOC üzenetek: 140
Játékstílus: Szelíd
//Vadászathoz bölény is kell//
*Hiába menetel napokig, szerencsétlen időt fogott ki, nem találkozik karavánnal. A legutóbbi szekér után egy árva lélek sem jön szembe vele, ami akár gyanús is lehet neki. Csupán azokat látja az utak környékén, akik az udvarukon, földjükön munkálkodnak, állatot legeltetnek vagy lovagolnak. Még egy egyszemélyes vándorkocsissal sem találkozik, akinek szüksége lehet egy-két ingóságra. Így viszont eléri a várost anélkül, hogy esélyt kapna a többi kacat elpasszolására. Artheniorban is kereshet rájuk vevőt, de ez jóval nehezebb lesz, hiszen a piacon sok minden megtalálható, miért vennék meg egy kétes kinézetű óriástól. Ahogy eléri a város kapuját, a két őr megállítja, nem engedik át.*
-Szép napot! *Üdvözli morcosan az egyik Bölényünket.* Milyen szándékkal érkezik a városba, és mit szállít a kocsin?
*Teszi fel a kérdéseket végigmérve a kis kordély tartalmát.*
*Hiába menetel napokig, szerencsétlen időt fogott ki, nem találkozik karavánnal. A legutóbbi szekér után egy árva lélek sem jön szembe vele, ami akár gyanús is lehet neki. Csupán azokat látja az utak környékén, akik az udvarukon, földjükön munkálkodnak, állatot legeltetnek vagy lovagolnak. Még egy egyszemélyes vándorkocsissal sem találkozik, akinek szüksége lehet egy-két ingóságra. Így viszont eléri a várost anélkül, hogy esélyt kapna a többi kacat elpasszolására. Artheniorban is kereshet rájuk vevőt, de ez jóval nehezebb lesz, hiszen a piacon sok minden megtalálható, miért vennék meg egy kétes kinézetű óriástól. Ahogy eléri a város kapuját, a két őr megállítja, nem engedik át.*
-Szép napot! *Üdvözli morcosan az egyik Bölényünket.* Milyen szándékkal érkezik a városba, és mit szállít a kocsin?
*Teszi fel a kérdéseket végigmérve a kis kordély tartalmát.*
2772. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2017-03-20 22:43:55
Üzenet elküldve: 2017-03-20 22:43:55
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 49
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 49
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Megérkezés//
*Minasyn elég vakmerő és ostoba, hogy így megbízik egy mélységi félelfben, csak azért, mert a nagymamájának a barátja volt. Azóta sok dolog történhetett, amiért nem kéne. A boldog tudatlanság néha tényleg jó dolog.*
-Ne is mondd. *Legyint, hisz őt is meglopták a sztorija alapján a kikötőben.* De aki magabiztos, de nem túlzottan, azt nem próbálják meglopni. *Ez már saját tapasztalat, amit az utcán szedett fel, ő is inkább attól lopott akiben biztos volt, hogy sikerül.*
-Jó nagy adag készült, ahhoz képest, amennyit ettél. *Mondja kissé tömött szájjal és mivel Ryrros már végzett, így a maradékot megeszi, mint egy jó kis konyhamalac, úgy sem látszik meg rajta, hisz ritkán jut ennyi ételhez. A bor első kortya utáni kis bódulat el is múlik, ahogy végez az étellel és mint egy könnyű kis italt gurítja le a maradékot a torkán.*
-Köszönöm, rég ettem már ilyet jót. *Egy elfojtott kis büfögés halk hangja hallatszik, igyekezett finomkodni, de a bor eléggé elbódítja megint.*
-Oké, akkor a város meg a nagyi. *Elhelyezkedik, majd elkuncogja magát az ígéretnél. Hamar el is alszik, végre kényelmes helyen alszik és melegben.*
*Minasyn elég vakmerő és ostoba, hogy így megbízik egy mélységi félelfben, csak azért, mert a nagymamájának a barátja volt. Azóta sok dolog történhetett, amiért nem kéne. A boldog tudatlanság néha tényleg jó dolog.*
-Ne is mondd. *Legyint, hisz őt is meglopták a sztorija alapján a kikötőben.* De aki magabiztos, de nem túlzottan, azt nem próbálják meglopni. *Ez már saját tapasztalat, amit az utcán szedett fel, ő is inkább attól lopott akiben biztos volt, hogy sikerül.*
-Jó nagy adag készült, ahhoz képest, amennyit ettél. *Mondja kissé tömött szájjal és mivel Ryrros már végzett, így a maradékot megeszi, mint egy jó kis konyhamalac, úgy sem látszik meg rajta, hisz ritkán jut ennyi ételhez. A bor első kortya utáni kis bódulat el is múlik, ahogy végez az étellel és mint egy könnyű kis italt gurítja le a maradékot a torkán.*
-Köszönöm, rég ettem már ilyet jót. *Egy elfojtott kis büfögés halk hangja hallatszik, igyekezett finomkodni, de a bor eléggé elbódítja megint.*
-Oké, akkor a város meg a nagyi. *Elhelyezkedik, majd elkuncogja magát az ígéretnél. Hamar el is alszik, végre kényelmes helyen alszik és melegben.*
2771. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2017-03-20 22:28:01
Üzenet elküldve: 2017-03-20 22:28:01
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 246
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 246
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Vakmerő
//Vadászathoz bölény is kell//
*Nem kofa ő hogy alkudozzon. Sokkal inkább az a rabló gyilkos alkat, aki csak elpasszolni szeretné a " véres " szajrét.
Ebből fakadóan nem is nagyon közelít meg újabb tanyákat. Egyrészt, mert a házalás nem az ő asztala, másrészt, mert van ötlete merre passzolja el.*
~ Keresnem ke egy karaván't ~
*A terv már megvan, és ha talál egyet, ott bepróbálkozik majd. A főúton halad, ezzel is javítandó az esélyeit. De nem megy túl gyorsan. Nem akad túl hamar beérni a városba. Jobb lenne még itt kint elsózni a cuccot, hogy valaki más vigye be helyette.
Ha jól kétszerkettőzik, akkor a karavánban érkező kereskedők - utazzanak is bármelyik irányba - mutathatnak érdeklődést.
Szóval résen van, előre is, hátra is, oldalra is figyel. Hátha kiszúr valamerre valamit, ami érdekes lehet az üzlet szempontjából.*
*Nem kofa ő hogy alkudozzon. Sokkal inkább az a rabló gyilkos alkat, aki csak elpasszolni szeretné a " véres " szajrét.
Ebből fakadóan nem is nagyon közelít meg újabb tanyákat. Egyrészt, mert a házalás nem az ő asztala, másrészt, mert van ötlete merre passzolja el.*
~ Keresnem ke egy karaván't ~
*A terv már megvan, és ha talál egyet, ott bepróbálkozik majd. A főúton halad, ezzel is javítandó az esélyeit. De nem megy túl gyorsan. Nem akad túl hamar beérni a városba. Jobb lenne még itt kint elsózni a cuccot, hogy valaki más vigye be helyette.
Ha jól kétszerkettőzik, akkor a karavánban érkező kereskedők - utazzanak is bármelyik irányba - mutathatnak érdeklődést.
Szóval résen van, előre is, hátra is, oldalra is figyel. Hátha kiszúr valamerre valamit, ami érdekes lehet az üzlet szempontjából.*
2770. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2017-03-20 22:07:17
Üzenet elküldve: 2017-03-20 22:07:17
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 385
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 385
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Megfontolt
//Megérkezés//
*Ryrros kedves mosollyal arcán szemléli a lányt, miközben az bizonygatja, hogy rá aztán semmilyen veszély nem leselkedik, az egyszer biztos.*
~Pedig ha csak így, ilyen egyszerűen beszállsz számodra ismeretlenek kocsijába...~
*Nem is gondolja tovább, csak mosolyog rendíthetetlenül.*
- Ugyan, nem kell ahhoz veszélyes kaland, hogy veszélyes lehessen egy közeg. *villannak ki szabályos, fehér fogai.*- Ám ha valaki tehetősebb csak egy arannyal is az átlagnál... *megcsóválja a fejét, kissé szomorkás ábrázatot öltve hozzá.*- De hát a mai világban az útszéli koldustól is elveszik az utolsó, korhadt fabotját.
*Nos igen, ez egy szomorú tény. De igaznak igaz. Legalább van, ami biztosan nem hazugság, bárki szájából is hangozzék el.*
- Örülök, ha ízlik. *nyugtázza, közben újra visszatérő mosollyal a lány kijelentését. Ezután már csak figyeli ahogyan eszik. Persze ő is végez a maga vacsorájával, viszonylag egészen hamar, de nem zavarja a lányt a falatozás és a borozgatás közben.
Egy apróbb incidens ugyan megzavarja őket egy pillanatra, de Minasyn mit sem sejt a dolgokról, Ryrroshvar pedig látszólag könnyeden jelenti be, hogy csak eszébe jutott valami, így úgy tűnik egyelőre ennyi is volt. Ha csak sejtené a lány...
Közben hirtelen füttyszó hangzik el kint, a kocsipányván kívül. Majd egy kisebb zökkenéssel elindulnak.*
- Végre. *mosolyog borát kortyolgatva a férfi a kis vörösre.*- Úton vagyunk hát. A levegő városa pedig... *sóhajt, kissé elkalandozva.*
- De mesélhetek is róla, amíg odaérünk. És a nagyanyádról is. *hunyorog.*
- Gyere, üljünk kényelmesebb helyre, ha gondolod! *int az "ágy" felé.*- Na persze... tudom, hogy illetlenség a hölgyektől ilyet kérni. De nincsenek tisztességtelen szándékaim, erre a szavamat adom. *emeli szívére jobb kezét, a balt pedig a feje mellett a levegőbe. Néha kell egy kis móka. És látszólag ez egy olyan lány, akinek kell is az ilyesmi.
Ezután talán tényleg oda telepednek, de Ryrros alaposan ügyel rá, hogy kellően messze legyen a lánytól, még ha bizalmas közelségbe is kerülhetnek. Talán még egy pohár bor is előkerül ismét. A férfi pedig belefog a mesélésbe. És egészen addig beszél, amíg hangjával el nem altatja a lányt. Utána hajtja csak ő is álomra a fejét a fekhely másik végében, miközben tovább zötykölődnek a poros földúton Arthenior színes városa felé.*
*Ryrros kedves mosollyal arcán szemléli a lányt, miközben az bizonygatja, hogy rá aztán semmilyen veszély nem leselkedik, az egyszer biztos.*
~Pedig ha csak így, ilyen egyszerűen beszállsz számodra ismeretlenek kocsijába...~
*Nem is gondolja tovább, csak mosolyog rendíthetetlenül.*
- Ugyan, nem kell ahhoz veszélyes kaland, hogy veszélyes lehessen egy közeg. *villannak ki szabályos, fehér fogai.*- Ám ha valaki tehetősebb csak egy arannyal is az átlagnál... *megcsóválja a fejét, kissé szomorkás ábrázatot öltve hozzá.*- De hát a mai világban az útszéli koldustól is elveszik az utolsó, korhadt fabotját.
*Nos igen, ez egy szomorú tény. De igaznak igaz. Legalább van, ami biztosan nem hazugság, bárki szájából is hangozzék el.*
- Örülök, ha ízlik. *nyugtázza, közben újra visszatérő mosollyal a lány kijelentését. Ezután már csak figyeli ahogyan eszik. Persze ő is végez a maga vacsorájával, viszonylag egészen hamar, de nem zavarja a lányt a falatozás és a borozgatás közben.
Egy apróbb incidens ugyan megzavarja őket egy pillanatra, de Minasyn mit sem sejt a dolgokról, Ryrroshvar pedig látszólag könnyeden jelenti be, hogy csak eszébe jutott valami, így úgy tűnik egyelőre ennyi is volt. Ha csak sejtené a lány...
Közben hirtelen füttyszó hangzik el kint, a kocsipányván kívül. Majd egy kisebb zökkenéssel elindulnak.*
- Végre. *mosolyog borát kortyolgatva a férfi a kis vörösre.*- Úton vagyunk hát. A levegő városa pedig... *sóhajt, kissé elkalandozva.*
- De mesélhetek is róla, amíg odaérünk. És a nagyanyádról is. *hunyorog.*
- Gyere, üljünk kényelmesebb helyre, ha gondolod! *int az "ágy" felé.*- Na persze... tudom, hogy illetlenség a hölgyektől ilyet kérni. De nincsenek tisztességtelen szándékaim, erre a szavamat adom. *emeli szívére jobb kezét, a balt pedig a feje mellett a levegőbe. Néha kell egy kis móka. És látszólag ez egy olyan lány, akinek kell is az ilyesmi.
Ezután talán tényleg oda telepednek, de Ryrros alaposan ügyel rá, hogy kellően messze legyen a lánytól, még ha bizalmas közelségbe is kerülhetnek. Talán még egy pohár bor is előkerül ismét. A férfi pedig belefog a mesélésbe. És egészen addig beszél, amíg hangjával el nem altatja a lányt. Utána hajtja csak ő is álomra a fejét a fekhely másik végében, miközben tovább zötykölődnek a poros földúton Arthenior színes városa felé.*
2769. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2017-03-20 21:02:29
Üzenet elküldve: 2017-03-20 21:02:29
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 135
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 135
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Különóra//
*Kettejük kis csörtéje sosem a nyers és leplezetlen vágyak kiéléséről szólt. Sorsuk oly régen és mélyen fonódott egybe, elemi szükségletként megélve a másikat, hogy inkább tekinthető csodaszámba menőnek különválásuk. Élete legkiszakíttatottabb időszakát élte meg az elmúlt hatokban, lévén az a kapocs szűnt meg, mely leginkább a világhoz kötötte. A huncut körítés most is, mint mindig, csupán a játék része, mellyel tisztességből önnön burkaikat igyekszenek védeni. Az sz-betűs szó ezt az imént áttörte, de nem történt más, mint hogy hangokban is manifesztálódott az, ami eddig kimondatlan volt, s amit eddig is tudtak.
Nem ágál holmi elvesztegetett ruhadarabok felett. A vörösnek szüksége van rá, természetes, hogy az övé. Az életét is megvédené, holmi vászon vagy posztó nem állhat közéjük. A köpenyt azért elhozza, mint afféle szerelmi trófeát, holmi bokrok helyett igaz gazdájára terítve vissza azt. A fák sűrűjében értő léptekkel, a rövid utat választva érnek vissza alkalmi szállásukra. A tűzrakás nemes feladatát magára vállalja, talán Yezának okoz némi nőies elégtételt, ha legalább a cudar erdő egy darabkáját égni látja. Nemsokára jóllakottan fekszenek újra egymás közelében. A vonzás örök, s ki kell élvezniük, amíg lehetséges. Az élet jó része az egyensúly kereséséről szól, nekik ez most megadatott. Finom morranással adja tudtul, hogy a beszélgetésnél nyugodtabb mulatságokat is le tudna képzelni, ennél tovább viszont nem ágál. A lánynak igaza van, ez kívánkozik a helyzetből.*
- Ki voltam? *zsongítja hangja az előtte fekvőt.*
- Ködből kell azt kimunkálni. Oly régóta a Céh tölti ki az életemet, kiszakítva a gyerekkorból. Az ottaniak nem bolondok, pontosan tudják, hogy fiatalon kell az akaratot megtörni és idomítani. Egy érzelmi viharokban edződő ifjú csak az ellenállást váltaná ki belőlük.
*A kéz óvón simul rá az elefántcsont vállakra, mintha biztos akarna lenni benne, hogy valóban itt van-e vele.*
- Ezért korán elszakítottak a családtól. Anyámra már csak árnyalakként emlékszem. Az arcát sem tudnám felidézni. Csendes asszony volt, de ha veszély fenyegetett, kemény és éles, mint a penge.
*A tűz pattog, narancs burokba vonva a letűnt idők emlékét.*
//Különóra//
*Kettejük kis csörtéje sosem a nyers és leplezetlen vágyak kiéléséről szólt. Sorsuk oly régen és mélyen fonódott egybe, elemi szükségletként megélve a másikat, hogy inkább tekinthető csodaszámba menőnek különválásuk. Élete legkiszakíttatottabb időszakát élte meg az elmúlt hatokban, lévén az a kapocs szűnt meg, mely leginkább a világhoz kötötte. A huncut körítés most is, mint mindig, csupán a játék része, mellyel tisztességből önnön burkaikat igyekszenek védeni. Az sz-betűs szó ezt az imént áttörte, de nem történt más, mint hogy hangokban is manifesztálódott az, ami eddig kimondatlan volt, s amit eddig is tudtak.
Nem ágál holmi elvesztegetett ruhadarabok felett. A vörösnek szüksége van rá, természetes, hogy az övé. Az életét is megvédené, holmi vászon vagy posztó nem állhat közéjük. A köpenyt azért elhozza, mint afféle szerelmi trófeát, holmi bokrok helyett igaz gazdájára terítve vissza azt. A fák sűrűjében értő léptekkel, a rövid utat választva érnek vissza alkalmi szállásukra. A tűzrakás nemes feladatát magára vállalja, talán Yezának okoz némi nőies elégtételt, ha legalább a cudar erdő egy darabkáját égni látja. Nemsokára jóllakottan fekszenek újra egymás közelében. A vonzás örök, s ki kell élvezniük, amíg lehetséges. Az élet jó része az egyensúly kereséséről szól, nekik ez most megadatott. Finom morranással adja tudtul, hogy a beszélgetésnél nyugodtabb mulatságokat is le tudna képzelni, ennél tovább viszont nem ágál. A lánynak igaza van, ez kívánkozik a helyzetből.*
- Ki voltam? *zsongítja hangja az előtte fekvőt.*
- Ködből kell azt kimunkálni. Oly régóta a Céh tölti ki az életemet, kiszakítva a gyerekkorból. Az ottaniak nem bolondok, pontosan tudják, hogy fiatalon kell az akaratot megtörni és idomítani. Egy érzelmi viharokban edződő ifjú csak az ellenállást váltaná ki belőlük.
*A kéz óvón simul rá az elefántcsont vállakra, mintha biztos akarna lenni benne, hogy valóban itt van-e vele.*
- Ezért korán elszakítottak a családtól. Anyámra már csak árnyalakként emlékszem. Az arcát sem tudnám felidézni. Csendes asszony volt, de ha veszély fenyegetett, kemény és éles, mint a penge.
*A tűz pattog, narancs burokba vonva a letűnt idők emlékét.*
2768. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2017-03-20 13:39:38
Üzenet elküldve: 2017-03-20 13:39:38
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 288
OOC üzenetek: 140
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 288
OOC üzenetek: 140
Játékstílus: Szelíd
//Vadászathoz bölény is kell//
*Nem alkudoznak. A gazda nagy örömére a másik rögtön elfogadja a megajánlott pénzt, így meg is kötik az üzletet. A férfi leszámolja Bölény Grindwullfnak a 140 aranyat,
majd egy kötél segítségével a szekér mellé köti a két gömbölyű jószágot, búcsút int az óriásnak, és indulnak tovább. Bölényünk is útra kell, hogy folytassa útját a városba. Ahogy egyre közeledik, megváltozik körülötte a világ. Az egyhangú pusztaságot egyre gyakrabban szakítják meg az egymás hegyére-hátára épült tanyagombócok, ahol öt-hat tanya is épült közvetlenül egymás mellé. Őrjáratokkal is összefuthat az úton, de azok egy futó pillantásnál többet nem vesztegetnek az óriásra.*
*Nem alkudoznak. A gazda nagy örömére a másik rögtön elfogadja a megajánlott pénzt, így meg is kötik az üzletet. A férfi leszámolja Bölény Grindwullfnak a 140 aranyat,
majd egy kötél segítségével a szekér mellé köti a két gömbölyű jószágot, búcsút int az óriásnak, és indulnak tovább. Bölényünk is útra kell, hogy folytassa útját a városba. Ahogy egyre közeledik, megváltozik körülötte a világ. Az egyhangú pusztaságot egyre gyakrabban szakítják meg az egymás hegyére-hátára épült tanyagombócok, ahol öt-hat tanya is épült közvetlenül egymás mellé. Őrjáratokkal is összefuthat az úton, de azok egy futó pillantásnál többet nem vesztegetnek az óriásra.*
2767. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2017-03-19 20:37:02
Üzenet elküldve: 2017-03-19 20:37:02
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 121
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 121
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Megfontolt
//Feltárás a kazamatában//
*Szépen rásétál a kőre, ami lejjebb csúszik, ennek hatására, az ellenkezőjét teszi a szakadék felett a párja. Végignézi ahogy a másikra rásétál az idősebb társa, és látja ahogy végül is használható lesz az ötlete, aminek nagyon örül, mert ennyivel is közelebb van a következő szobához, és a fizetéséghez. A lány átkel a hídként szolgáló köveken, és ő már mozdulna, hogy induljon utána, mikor rájön, hogy ez nem úgy megy. *
-Ja, vissza *mondja, miközben visszaáll a nyomólapra, hogy újra a helyére kerüljön a kő. Most pedig várnak, hátha kiügyeskedik valamit a hölgy a túloldalon. *
*Szépen rásétál a kőre, ami lejjebb csúszik, ennek hatására, az ellenkezőjét teszi a szakadék felett a párja. Végignézi ahogy a másikra rásétál az idősebb társa, és látja ahogy végül is használható lesz az ötlete, aminek nagyon örül, mert ennyivel is közelebb van a következő szobához, és a fizetéséghez. A lány átkel a hídként szolgáló köveken, és ő már mozdulna, hogy induljon utána, mikor rájön, hogy ez nem úgy megy. *
-Ja, vissza *mondja, miközben visszaáll a nyomólapra, hogy újra a helyére kerüljön a kő. Most pedig várnak, hátha kiügyeskedik valamit a hölgy a túloldalon. *
2766. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2017-03-19 12:52:17
Üzenet elküldve: 2017-03-19 12:52:17
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 855
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 855
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Különóra//
//A hozzászólás +16 elemeket tartalmaz//
*Nem mondhatni, hogy Wäort noszogatni kellene ebben a témától való eltévelyedésben, hiszen nem éppen ezért jöttek ide. Bár, hozzá kell tenni, hogy ők meglehetősen gyakran iktatják be ezt az elemet a közös programjaikba. Nem feltétlenül szánt szándékkal, de a körülmények valahogy mindig áldozattá teszik őket. Áldozattá, mégpedig a huncut kis kéjek oltárán.
Azt meg kifejezetten élvezi, hogy a vadász hajlamosságát a szűkszavúságra az ilyen helyzetek egészen feloldják. Ilyenkor aztán lehet beszéltetni, bár nem az a fajta, aki titkokat fecseg ki a szeretőjének. De ha egy témában, amire amúgy tán két szót ha vakkantana, Yeza jobban el akarna merülni, ez egészen jó alternatíva. Arról nem is beszélve, hogy amúgy is élvezetes. Csak sokszor azzal jár, hogy épp a vörös veszti el a gondolatai fonalát. De bánja kánya!
Azért abban biztos, hogy erre az erdei bujálkodásra nem fog rákapni. Ha Wäor nem tudná így elvenni az eszét, biztos nyavalygóra fogta volna. Ahogy talpra kerül, úgy érzi magát, mintha egy személyben lenne rossz kölyök és egy parasztlyány, akit egészen kifosztott egy megátalkodott zsivány. Az erdő fekete földjétől maszatos a bőre, ahogy bozótostól már előzőleg megszaggatott ruhája is. Kócos és levelek meg gizgazok kapaszkodnak rajta, mintha ragaszkodnának hozzá, hogy magával vigye őket. Mezítlen hátsója már eléggé libabőrös a hidegtől, úgyhogy ezúttal már nem kell noszogatni az öltözködésre. Visszarendeződik az ingecske is, a mellény is zárul, visszakerül a csizma is. Sőt! Biztos véletlen kavarodásról lehet szó, de Wäor felsőruházatának egy széthagyott darabja is a vörösön köt ki. A vadász kap helyette egy sürgető pillantást a didergő lánytól, miszerint azért azt a köpenyt még jó volna visszaszerezni a Természet Anyától. Addig pedig Wäor majd férfiasan tűr. Amúgy is jobban viseli a hideget, mint Yeza.
Ha visszakerül a köpeny a jogos tulajdonoshoz, azért visszaszolgáltatja Wäor göncét, de így is szorosan hozzábújik. Nem a legideálisabb erdőjárási mód, de ez most őt nem érdekli. Annak is kifejezetten örül, hogy a vadász átvállalja visszafelé a vezető szerepet és nem erőlteti a gyakorlást (ami pedig ráférne Yezára), de valószínűleg ő is tisztában van vele, hogy a dolgok némileg kicsúsztak a kezükből és így megizzadva, áthűlve a tapasztalatokon túl egy alapos megfázást is begyűjthetnek.
Éppen ezért, amikor visszaérnek a tanyához, ahol a lovakat hagyták, Yeza beveti magát és meginvitáltatja magukat. Nemsokára már vidáman pattog a tűz a kis melléképület kályhájában. A béres lakott itt, de mióta múlt télen elvitte a láz, üresen állt a házikó. Időbe telik, míg valamelyest átmelegszenek a falak, de legalább széltől védett helyen vannak. Még egy kis almás lepényt is kapnak meg kecsketejet, és persze Yezára is ráfér, hogy egy kicsit rendbe szedje magát.
Pilledten kuporodik le Wäorhoz a kályha közelébe húzott szalmazsákra. Hozzábújik és nagyot sóhajt.*
- El bírnék aludni, pedig még magasan jár a nap *ha nem is dugja ki az orcáját a nehézkesen vonuló felhők mögül. Wäor ölelésébe vackolja magát és az ütött-kopott kis kályhára bágyad a pillantása.* - Olyan ritkán mesélsz magadról *szólal meg csendesen egy pár szívdobbanásnyi hallgatás után.* - Arról, hogy ki voltál, mielőtt a céhhez kerültél.
*Furcsa. Régen nem igazán gondolkodott ilyesmin. Akkor a Főnix Háza volt minden. De most... Rá kellett jönnie, hogy azon túl, hogy a céh egyik legjobb vadásza volt, alig tud valamit Wäor életéről.*
//Különóra//
//A hozzászólás +16 elemeket tartalmaz//
*Nem mondhatni, hogy Wäort noszogatni kellene ebben a témától való eltévelyedésben, hiszen nem éppen ezért jöttek ide. Bár, hozzá kell tenni, hogy ők meglehetősen gyakran iktatják be ezt az elemet a közös programjaikba. Nem feltétlenül szánt szándékkal, de a körülmények valahogy mindig áldozattá teszik őket. Áldozattá, mégpedig a huncut kis kéjek oltárán.
Azt meg kifejezetten élvezi, hogy a vadász hajlamosságát a szűkszavúságra az ilyen helyzetek egészen feloldják. Ilyenkor aztán lehet beszéltetni, bár nem az a fajta, aki titkokat fecseg ki a szeretőjének. De ha egy témában, amire amúgy tán két szót ha vakkantana, Yeza jobban el akarna merülni, ez egészen jó alternatíva. Arról nem is beszélve, hogy amúgy is élvezetes. Csak sokszor azzal jár, hogy épp a vörös veszti el a gondolatai fonalát. De bánja kánya!
Azért abban biztos, hogy erre az erdei bujálkodásra nem fog rákapni. Ha Wäor nem tudná így elvenni az eszét, biztos nyavalygóra fogta volna. Ahogy talpra kerül, úgy érzi magát, mintha egy személyben lenne rossz kölyök és egy parasztlyány, akit egészen kifosztott egy megátalkodott zsivány. Az erdő fekete földjétől maszatos a bőre, ahogy bozótostól már előzőleg megszaggatott ruhája is. Kócos és levelek meg gizgazok kapaszkodnak rajta, mintha ragaszkodnának hozzá, hogy magával vigye őket. Mezítlen hátsója már eléggé libabőrös a hidegtől, úgyhogy ezúttal már nem kell noszogatni az öltözködésre. Visszarendeződik az ingecske is, a mellény is zárul, visszakerül a csizma is. Sőt! Biztos véletlen kavarodásról lehet szó, de Wäor felsőruházatának egy széthagyott darabja is a vörösön köt ki. A vadász kap helyette egy sürgető pillantást a didergő lánytól, miszerint azért azt a köpenyt még jó volna visszaszerezni a Természet Anyától. Addig pedig Wäor majd férfiasan tűr. Amúgy is jobban viseli a hideget, mint Yeza.
Ha visszakerül a köpeny a jogos tulajdonoshoz, azért visszaszolgáltatja Wäor göncét, de így is szorosan hozzábújik. Nem a legideálisabb erdőjárási mód, de ez most őt nem érdekli. Annak is kifejezetten örül, hogy a vadász átvállalja visszafelé a vezető szerepet és nem erőlteti a gyakorlást (ami pedig ráférne Yezára), de valószínűleg ő is tisztában van vele, hogy a dolgok némileg kicsúsztak a kezükből és így megizzadva, áthűlve a tapasztalatokon túl egy alapos megfázást is begyűjthetnek.
Éppen ezért, amikor visszaérnek a tanyához, ahol a lovakat hagyták, Yeza beveti magát és meginvitáltatja magukat. Nemsokára már vidáman pattog a tűz a kis melléképület kályhájában. A béres lakott itt, de mióta múlt télen elvitte a láz, üresen állt a házikó. Időbe telik, míg valamelyest átmelegszenek a falak, de legalább széltől védett helyen vannak. Még egy kis almás lepényt is kapnak meg kecsketejet, és persze Yezára is ráfér, hogy egy kicsit rendbe szedje magát.
Pilledten kuporodik le Wäorhoz a kályha közelébe húzott szalmazsákra. Hozzábújik és nagyot sóhajt.*
- El bírnék aludni, pedig még magasan jár a nap *ha nem is dugja ki az orcáját a nehézkesen vonuló felhők mögül. Wäor ölelésébe vackolja magát és az ütött-kopott kis kályhára bágyad a pillantása.* - Olyan ritkán mesélsz magadról *szólal meg csendesen egy pár szívdobbanásnyi hallgatás után.* - Arról, hogy ki voltál, mielőtt a céhhez kerültél.
*Furcsa. Régen nem igazán gondolkodott ilyesmin. Akkor a Főnix Háza volt minden. De most... Rá kellett jönnie, hogy azon túl, hogy a céh egyik legjobb vadásza volt, alig tud valamit Wäor életéről.*
2765. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2017-03-17 01:35:01
Üzenet elküldve: 2017-03-17 01:35:01
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 897
OOC üzenetek: 163
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 897
OOC üzenetek: 163
Játékstílus: Vakmerő
~Így futva nincs is olyan messze~
*Jut eszébe amikor felsejlik a messzeségben Arthenior látképe. Az út egész egyenes, talán négy-öt órája kocoghat már, de hozzá van szokva az ilyesmihez sokkal rosszabb terepen is, nagyobb felszereléssel, csak egy kicsit fázik és éhes. Erről jut eszébe, a gyertyája miatt valószínűleg tele lett otthon a fürdő süteménnyel. Meg kell állnia a röhögéstől és bő egy percet pihen is ha már így alakult, aztán csak nekilendül ismét.*
~Kéne egy ló... vagy egy Griff...~
*Különös, lényegesen rövidebbek már az utak mint azelőtt, mégis folyton azon jár az esze, hogyan rövidíthetné le még jobban őket. Valahol a szekrényében vannak papírjai egy repülő szerkezetről, de túl sok benne a hiányzó láncszem ahhoz, hogy nekiláthatna. Persze mágiával is megoldható mindez, csak a sebesség kérdéses, ezért is lenne egy Griff a legjobb megoldás. Vagy persze a teleportálás, de az nem minden esetben lehetséges, és rettentő kimerítő szellemileg. Ismét csak áldani tudja hogy a legtökéletesebb fajba született, hiszen ereje több van az embereknél, súlya viszont csak töredéke az övéknek, ráadásul a megfelelő varázslattal való utazáshoz is elegendő számára kisebb felület. Gondolkodás közben lábainak hála egyre nő a távoli házak látképe, talán fél óra lehet még hátra és megérkezik végre.*
*Jut eszébe amikor felsejlik a messzeségben Arthenior látképe. Az út egész egyenes, talán négy-öt órája kocoghat már, de hozzá van szokva az ilyesmihez sokkal rosszabb terepen is, nagyobb felszereléssel, csak egy kicsit fázik és éhes. Erről jut eszébe, a gyertyája miatt valószínűleg tele lett otthon a fürdő süteménnyel. Meg kell állnia a röhögéstől és bő egy percet pihen is ha már így alakult, aztán csak nekilendül ismét.*
~Kéne egy ló... vagy egy Griff...~
*Különös, lényegesen rövidebbek már az utak mint azelőtt, mégis folyton azon jár az esze, hogyan rövidíthetné le még jobban őket. Valahol a szekrényében vannak papírjai egy repülő szerkezetről, de túl sok benne a hiányzó láncszem ahhoz, hogy nekiláthatna. Persze mágiával is megoldható mindez, csak a sebesség kérdéses, ezért is lenne egy Griff a legjobb megoldás. Vagy persze a teleportálás, de az nem minden esetben lehetséges, és rettentő kimerítő szellemileg. Ismét csak áldani tudja hogy a legtökéletesebb fajba született, hiszen ereje több van az embereknél, súlya viszont csak töredéke az övéknek, ráadásul a megfelelő varázslattal való utazáshoz is elegendő számára kisebb felület. Gondolkodás közben lábainak hála egyre nő a távoli házak látképe, talán fél óra lehet még hátra és megérkezik végre.*
2764. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2017-03-16 15:10:06
Üzenet elküldve: 2017-03-16 15:10:06
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 135
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 135
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Különóra//
//A hozzászólás +16 elemeket tartalmaz//
*Csevegésük valóban olyan, mint az úri szalonokban dívik. Amennyiben egy hallgatózó tévedne a közelükbe, joggal hihetné azt, hogy friss háztulajdonosok esztétikai értekezése zajlik a lélegzetelállítóan izgalmas lakberendezés témakörében. A sóhajok és esetleges nyögések pedig betudhatóak lennének a kölcsönösen elfúló szakmai gyönyörnek. Még meg is fejelhetnék vele tökéletes fizikai illeszkedés fölötti örömöt. Akkor is, ha az látszólag csak egy óvatlan baleset eredménye. A valóság persze színesebb ennél, kölcsönös gazemberkedések tömkelege teszi maradandóvá ezt az erdei kiruccanást.*
- Ez tényleg igen otthonosan hangzik *bólogat megfontoltan, a fejrázások persze ennek ellenére olyan hatásosra sikerednek, hogy minden egyes alkalommal mozdul vele a teste is. Főleg akkor bólogat nagyon, amikor a szoknyácskák előnyeire kerül a sor. Az tenné csak igazán komfortossá a helyzetet. Cserébe puha szőnyegekről meg komfortos dézsáról regél, kényeztetve egy kicsit a fülcimpát, mert azt hallotta, hogy a delikvens ennek köszönhetően jobban hallja az ígéreteket rejtő suttogásokat. Ennek köszönhetően viszont kissé ügyetlenné válik, olyannyira, hogy négy-öt véletlen mozdulattal a hátára gördíti a vörös, anélkül, hogy egy egymásra simuló testek veszítenének a távolságukból. Átveszi az irányítást, ifjonti hévvel és lendülettel. Ha mindazt be kéne szerezniük, amit eztán mesél és ígér meg, akkor egy élet munkája is kevés lenne hozzá. Másrészt meg egy mozdulatot sem tehetnének a szobában, erős túlzsúfoltság okán. A képzeletbeli berendezés vége igazi tűzijáték, ujjai a lányéra szorulnak, mielőtt egy hosszú csókban lecsengene lelkesedésük.*
- Ezt otthon még tovább kéne gondolnunk *emeli fel lágyan magával kedvesét, finoman lepaskolva róla az esetlegesen megtapadt avart. Az öltöztetésben is szívesen segít, ez jó lehetőséget teremt néhány utolsó simításra.*
- Én vezetek *kínálja fel kezét szíve hölgyének, áldozva az udvariasság oltárán. Áldozatot még nem hozott megy ilyen szívesen.*
A hozzászólást Emphus (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2017.03.17 13:51:39, a következő indokkal:
Korhatárjelzés javítása.
//Különóra//
//A hozzászólás +16 elemeket tartalmaz//
*Csevegésük valóban olyan, mint az úri szalonokban dívik. Amennyiben egy hallgatózó tévedne a közelükbe, joggal hihetné azt, hogy friss háztulajdonosok esztétikai értekezése zajlik a lélegzetelállítóan izgalmas lakberendezés témakörében. A sóhajok és esetleges nyögések pedig betudhatóak lennének a kölcsönösen elfúló szakmai gyönyörnek. Még meg is fejelhetnék vele tökéletes fizikai illeszkedés fölötti örömöt. Akkor is, ha az látszólag csak egy óvatlan baleset eredménye. A valóság persze színesebb ennél, kölcsönös gazemberkedések tömkelege teszi maradandóvá ezt az erdei kiruccanást.*
- Ez tényleg igen otthonosan hangzik *bólogat megfontoltan, a fejrázások persze ennek ellenére olyan hatásosra sikerednek, hogy minden egyes alkalommal mozdul vele a teste is. Főleg akkor bólogat nagyon, amikor a szoknyácskák előnyeire kerül a sor. Az tenné csak igazán komfortossá a helyzetet. Cserébe puha szőnyegekről meg komfortos dézsáról regél, kényeztetve egy kicsit a fülcimpát, mert azt hallotta, hogy a delikvens ennek köszönhetően jobban hallja az ígéreteket rejtő suttogásokat. Ennek köszönhetően viszont kissé ügyetlenné válik, olyannyira, hogy négy-öt véletlen mozdulattal a hátára gördíti a vörös, anélkül, hogy egy egymásra simuló testek veszítenének a távolságukból. Átveszi az irányítást, ifjonti hévvel és lendülettel. Ha mindazt be kéne szerezniük, amit eztán mesél és ígér meg, akkor egy élet munkája is kevés lenne hozzá. Másrészt meg egy mozdulatot sem tehetnének a szobában, erős túlzsúfoltság okán. A képzeletbeli berendezés vége igazi tűzijáték, ujjai a lányéra szorulnak, mielőtt egy hosszú csókban lecsengene lelkesedésük.*
- Ezt otthon még tovább kéne gondolnunk *emeli fel lágyan magával kedvesét, finoman lepaskolva róla az esetlegesen megtapadt avart. Az öltöztetésben is szívesen segít, ez jó lehetőséget teremt néhány utolsó simításra.*
- Én vezetek *kínálja fel kezét szíve hölgyének, áldozva az udvariasság oltárán. Áldozatot még nem hozott megy ilyen szívesen.*
A hozzászólást Emphus (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2017.03.17 13:51:39, a következő indokkal:
Korhatárjelzés javítása.
2763. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2017-03-16 11:20:57
Üzenet elküldve: 2017-03-16 11:20:57
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 855
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 855
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Különóra//
//A hozzászólás +16 elemeket tartalmazhat//
*Ó, Wäor egy igazi úriember. Kedélyes, fesztelen csevegése megállná a helyét a bársonyfüggönyös szalonok világában is. Igaz, a finom célzat a masszív bútorokról talán egy kicsit elüt a közegtől, de Yezánál jobban senki nem tudja, hogy azok a finom urak se vetik meg az efféle szófordulatokat egymás között. Ezek a kicsit sem gáncstalan lovagok csak akkor eresztik le az illem feddhetetlen rostélyát, ha érdekük kívánja.
Wäor ellenben még csak össze sem gombolja magán az erkölcs szűkös jelmezét. Gazembersége mindig ellenállhatatlan afrodiziákumként hatott a vörösre, ahogy ez az ellentét is az indulásra noszogató szavak és a libabőrösre hűlt hátsót cirógató érintés között. Az a galád pontosan tudja, hogyan érjen hozzá, hogy a kéjvágy a lány elhatározása ellen dolgozzon. És az a szenvtelen magabiztosság, amivel teszi... Mintha tényleg csak csevegne.
~Már ha tudsz.~ Nyomaték nélkül fűzi a mondatba az apró fricskát, s mindeközben tudván tudja, hogy Yeza máris elveszett.*
- Még az is megeshet *mondja félhangosan a vadász utóbbi megjegyzésére. ~Bár kötve hiszem, hogy egyedül haza bírnálak cipelni, ha kiszenvedsz a mohóságtól~ teszi hozzá magában.
Emelkedik a csípő, ahogy a vadász kérte, hogy az indulás felé haladhassanak, de túlontúl lassan, hogy a megvalósulás reményének akár csak esélye lenne. Ez a színjáték aztán találkozik a kéjre számított geometria metszetén, vonzások illeszkednek az emelkedés felső nyugvópontján, s a buja ívű dinamika megáll egy érzékien várató pillanatra, hogy aztán egymás felé húzó vágyak uniójában forrjon egymásba e két léha szökevény.*
-Ajj-aj *mondja Yeza megilletődött, már-már szeppent képet vágva. Hiteltelensége csak olaj a tűzre. Mintha csak véletlen baleset lett volna az egész az ügyetlensége okán.
Lusta, érzéki mocorgással élvezkedik, és már egy kicsit sem rejti véka alá, mennyire a kedvére van, ahogy Wäor ilyen csapdái mindig (hideg ide vagy oda).*
- Néhány holmi, ami otthonossá tenné? *csatol vissza mellékesen a beszélgetésre ezúttal ő.* - Mint például *a vadász füléhez hajol a javaslataival. Holmik tekintetében leginkább széthagyott ruhaneműkkel áll elő, méghozzá részletezi is őket. Apró szoknyácskákról duruzsol és azokról a tulajdonságaikról, melyeket így és amúgy (szintén aprólékosan kifejtve) kihasználva, tudja jól, nagyon Wäor kedvére tud lenni bennük. Aztán folytatja finom kis felsőkkel, és érti a módját a beste, hogy viszonozza a vadász korábbi meséjét az erdőről. Aztán rátér a férfi által említett bútordarabokra. Suttogva, sóhajtva duruzsolja el, mi mindent is kell majd kiállniuk. Nem fogja vissza magát, a végletekig akarja feszíteni ezt a húrt. Addig, míg Wäor nem állhatja tovább és a hátára fordítja, hogy természet adta jogával élve ő diktáljon. Mert bár a vadászt igazán nem lehet azzal vádolni, hogy lusta szerető lenne, de Yeza nem elégszik meg akármivel, ha már így lépre csalták.*
//Különóra//
//A hozzászólás +16 elemeket tartalmazhat//
*Ó, Wäor egy igazi úriember. Kedélyes, fesztelen csevegése megállná a helyét a bársonyfüggönyös szalonok világában is. Igaz, a finom célzat a masszív bútorokról talán egy kicsit elüt a közegtől, de Yezánál jobban senki nem tudja, hogy azok a finom urak se vetik meg az efféle szófordulatokat egymás között. Ezek a kicsit sem gáncstalan lovagok csak akkor eresztik le az illem feddhetetlen rostélyát, ha érdekük kívánja.
Wäor ellenben még csak össze sem gombolja magán az erkölcs szűkös jelmezét. Gazembersége mindig ellenállhatatlan afrodiziákumként hatott a vörösre, ahogy ez az ellentét is az indulásra noszogató szavak és a libabőrösre hűlt hátsót cirógató érintés között. Az a galád pontosan tudja, hogyan érjen hozzá, hogy a kéjvágy a lány elhatározása ellen dolgozzon. És az a szenvtelen magabiztosság, amivel teszi... Mintha tényleg csak csevegne.
~Már ha tudsz.~ Nyomaték nélkül fűzi a mondatba az apró fricskát, s mindeközben tudván tudja, hogy Yeza máris elveszett.*
- Még az is megeshet *mondja félhangosan a vadász utóbbi megjegyzésére. ~Bár kötve hiszem, hogy egyedül haza bírnálak cipelni, ha kiszenvedsz a mohóságtól~ teszi hozzá magában.
Emelkedik a csípő, ahogy a vadász kérte, hogy az indulás felé haladhassanak, de túlontúl lassan, hogy a megvalósulás reményének akár csak esélye lenne. Ez a színjáték aztán találkozik a kéjre számított geometria metszetén, vonzások illeszkednek az emelkedés felső nyugvópontján, s a buja ívű dinamika megáll egy érzékien várató pillanatra, hogy aztán egymás felé húzó vágyak uniójában forrjon egymásba e két léha szökevény.*
-Ajj-aj *mondja Yeza megilletődött, már-már szeppent képet vágva. Hiteltelensége csak olaj a tűzre. Mintha csak véletlen baleset lett volna az egész az ügyetlensége okán.
Lusta, érzéki mocorgással élvezkedik, és már egy kicsit sem rejti véka alá, mennyire a kedvére van, ahogy Wäor ilyen csapdái mindig (hideg ide vagy oda).*
- Néhány holmi, ami otthonossá tenné? *csatol vissza mellékesen a beszélgetésre ezúttal ő.* - Mint például *a vadász füléhez hajol a javaslataival. Holmik tekintetében leginkább széthagyott ruhaneműkkel áll elő, méghozzá részletezi is őket. Apró szoknyácskákról duruzsol és azokról a tulajdonságaikról, melyeket így és amúgy (szintén aprólékosan kifejtve) kihasználva, tudja jól, nagyon Wäor kedvére tud lenni bennük. Aztán folytatja finom kis felsőkkel, és érti a módját a beste, hogy viszonozza a vadász korábbi meséjét az erdőről. Aztán rátér a férfi által említett bútordarabokra. Suttogva, sóhajtva duruzsolja el, mi mindent is kell majd kiállniuk. Nem fogja vissza magát, a végletekig akarja feszíteni ezt a húrt. Addig, míg Wäor nem állhatja tovább és a hátára fordítja, hogy természet adta jogával élve ő diktáljon. Mert bár a vadászt igazán nem lehet azzal vádolni, hogy lusta szerető lenne, de Yeza nem elégszik meg akármivel, ha már így lépre csalták.*
2762. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2017-03-15 21:28:26
Üzenet elküldve: 2017-03-15 21:28:26
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 135
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 135
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Különóra//
*Gonoszkodásért neki sem kell a szomszédba mennie. Látszólag a bölcsek nyugalmával üldögél ott az avarban, de ahogy a kis ficergő szemtelenül mozdul, finoman részt kér belőle. Aztán mintha mi sem történt volna, folytatja az évődő beszélgetést, felvéve a szemkontaktust. Még csak egy sóhajjal, vagy szisszenéssel sem jelzi, hogy bármi is történt volna.*
- Azt bizony. Elég puritán még az a szoba, kellene bele néhány holmi, ami egy kicsit otthonosabbá tenné. No meg egy strapabíró ágy, meg asztal *teszi hozzá finom célzattal. Kedélyesen cseveg, mintha csak az időjárást vitatnák meg. Kissé hűvösödik, de a kezei valamennyire ellensúlyozzák ezt.*
- Részemről mehetünk is *mosolyog kedvesére.*
- Szívesen vezetek is, ha ez a kívánságod. Viszont ahhoz először neked kéne talpra keveredned, már ha tudsz, hiszen addig nekem sem megy. Az a dézsa forró víz nekem is fenemód jól esne.
*Tény, ami tény, szívesen kinyújtóztatná a tagjait. Mindegyiket.*
- Amúgy is biztos hiányolnak már bennünket. Nyilván abban a hiszemben vannak, hogy ennyi idő után már valami legendás erdei állat holttetemével térünk haza.
*Szép belépő lenne, igaz, nem túl reális. Mindkettejüknek van még mit tanulniuk a rengetegről.*
//Különóra//
*Gonoszkodásért neki sem kell a szomszédba mennie. Látszólag a bölcsek nyugalmával üldögél ott az avarban, de ahogy a kis ficergő szemtelenül mozdul, finoman részt kér belőle. Aztán mintha mi sem történt volna, folytatja az évődő beszélgetést, felvéve a szemkontaktust. Még csak egy sóhajjal, vagy szisszenéssel sem jelzi, hogy bármi is történt volna.*
- Azt bizony. Elég puritán még az a szoba, kellene bele néhány holmi, ami egy kicsit otthonosabbá tenné. No meg egy strapabíró ágy, meg asztal *teszi hozzá finom célzattal. Kedélyesen cseveg, mintha csak az időjárást vitatnák meg. Kissé hűvösödik, de a kezei valamennyire ellensúlyozzák ezt.*
- Részemről mehetünk is *mosolyog kedvesére.*
- Szívesen vezetek is, ha ez a kívánságod. Viszont ahhoz először neked kéne talpra keveredned, már ha tudsz, hiszen addig nekem sem megy. Az a dézsa forró víz nekem is fenemód jól esne.
*Tény, ami tény, szívesen kinyújtóztatná a tagjait. Mindegyiket.*
- Amúgy is biztos hiányolnak már bennünket. Nyilván abban a hiszemben vannak, hogy ennyi idő után már valami legendás erdei állat holttetemével térünk haza.
*Szép belépő lenne, igaz, nem túl reális. Mindkettejüknek van még mit tanulniuk a rengetegről.*
2761. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2017-03-15 18:10:19
Üzenet elküldve: 2017-03-15 18:10:19
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 855
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 855
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Különóra//
*Mondhatjuk, hogy legkedvesebb időtöltése ez: civódni Wäorral szerelmeskedés után... vagy inkább két szerelmeskedés között. Félig kivetkezve a ruhákból, szemérmetlenül simulva a cirógatásba. Mint a kellemes jóllakottság érzése a desszert előtt.*
- Pedig akár fogadnék is rá *jegyzi meg élveteg félmosollyal, ahogy pillantása minden szégyenlősség nélkül vonul végig a nem akármilyen férfitesten. Ha ez nem ok az asszonyi sóhajtozásra, akkor ugyan mi más? Nem mintha Wäornak így neki kéne vetkeznie, hogy pajzán gondolatokat ébresszen a hölgyekben. Az a vad, hűvös tűzben égő pillantás Yezát is hamar levette a lábáról, pedig ő aztán válogatós fajta.
Gonoszkás, önelégült mosollyal mozdul. Kéjelegve simul a vadász csípőjéhez. Elvégre mi lehetne édesebb bók, mint hogy újra és újra fel tudja piszkálni a férfi vágyait.*
- Azt mondod? *dorombolja, és apró csókot hint Wäor ajkára.* - Bizony, a közös életünkhöz való berendezkedést én se halogatnám sokáig. Gondolom vannak már ötleteid *somolyog. De minthogy hiába a kellemes különóra, azért az erdővel szemben még mindig sokkal inkább kedvére vannak a puha párnák és az ágynemű. Csábító a lehetőség, hogy szokás szerint legyűrje Wäor önuralmát, de hideg van, az avar pedig szúrós és nyirkos, akárki akármit mond. Szóval hajlik az indulási szándékra, de az alól szívesen kibújna, hogy neki kelljen visszafelé kitalálnia az utat.*
- De hamarabb visszaérnénk, ha te vezetnél *jegyzi meg mintegy mellékesen egy laza vállvonással.* - Annyival tovább áztathatnánk magunkat a dézsában.
//Különóra//
*Mondhatjuk, hogy legkedvesebb időtöltése ez: civódni Wäorral szerelmeskedés után... vagy inkább két szerelmeskedés között. Félig kivetkezve a ruhákból, szemérmetlenül simulva a cirógatásba. Mint a kellemes jóllakottság érzése a desszert előtt.*
- Pedig akár fogadnék is rá *jegyzi meg élveteg félmosollyal, ahogy pillantása minden szégyenlősség nélkül vonul végig a nem akármilyen férfitesten. Ha ez nem ok az asszonyi sóhajtozásra, akkor ugyan mi más? Nem mintha Wäornak így neki kéne vetkeznie, hogy pajzán gondolatokat ébresszen a hölgyekben. Az a vad, hűvös tűzben égő pillantás Yezát is hamar levette a lábáról, pedig ő aztán válogatós fajta.
Gonoszkás, önelégült mosollyal mozdul. Kéjelegve simul a vadász csípőjéhez. Elvégre mi lehetne édesebb bók, mint hogy újra és újra fel tudja piszkálni a férfi vágyait.*
- Azt mondod? *dorombolja, és apró csókot hint Wäor ajkára.* - Bizony, a közös életünkhöz való berendezkedést én se halogatnám sokáig. Gondolom vannak már ötleteid *somolyog. De minthogy hiába a kellemes különóra, azért az erdővel szemben még mindig sokkal inkább kedvére vannak a puha párnák és az ágynemű. Csábító a lehetőség, hogy szokás szerint legyűrje Wäor önuralmát, de hideg van, az avar pedig szúrós és nyirkos, akárki akármit mond. Szóval hajlik az indulási szándékra, de az alól szívesen kibújna, hogy neki kelljen visszafelé kitalálnia az utat.*
- De hamarabb visszaérnénk, ha te vezetnél *jegyzi meg mintegy mellékesen egy laza vállvonással.* - Annyival tovább áztathatnánk magunkat a dézsában.
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6203-6222