Külső területek - Arthenior közelében
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 116 (2301. - 2320. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
2320. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2016-09-14 23:06:29
Üzenet elküldve: 2016-09-14 23:06:29
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 286
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 286
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
//Artheniori beszerző körút//
//Gius//
*Kicsit persze ő is fáradt, számára teljesen más volt ez az út mint a többieknek. Lényegesen erősebb az alacsonyabb népeknél és az állóképességére sem volt még soha panasz, csak hát... ahol az emberek még kényelmesen elsétálnak az ágak alatt, ott neki már harcolnia kellett velük. Nagyjából az elmúlt három évét azzal töltötte hogy menetelt, hiába volt ott Biga mindig mellette, azért gyalogolt ő is rendesen, egyszerűen hozzászokott már, nem viselik meg az egész napos túrázások. A város láttán azért nyújtózik egyet és megropogtatja csontjait, mégis egy fontos állomás, hiába fog még tovább menni néhányadmagával. Gius éppen egy kellemesebb pillanatában találja meg, jól esik neki hogy aggódik érte a férfi.*
- Nyugi, ott lesz majd Sharall helyettem. Vele aztán ORKvérzésig vághatjátok majd a fát. Csak nehogy megORRKoljon rád a sok hülye szóvicced miatt.
*Játékosan meglöki az ember vállát, persze ő talán máshogy éli meg az erőkülönbség miatt.*
- Ne félj, nem szabadulsz meg tőlem.
A hozzászólás írója (Fényvér Shiriqa) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.09.14 23:06:51
//Gius//
*Kicsit persze ő is fáradt, számára teljesen más volt ez az út mint a többieknek. Lényegesen erősebb az alacsonyabb népeknél és az állóképességére sem volt még soha panasz, csak hát... ahol az emberek még kényelmesen elsétálnak az ágak alatt, ott neki már harcolnia kellett velük. Nagyjából az elmúlt három évét azzal töltötte hogy menetelt, hiába volt ott Biga mindig mellette, azért gyalogolt ő is rendesen, egyszerűen hozzászokott már, nem viselik meg az egész napos túrázások. A város láttán azért nyújtózik egyet és megropogtatja csontjait, mégis egy fontos állomás, hiába fog még tovább menni néhányadmagával. Gius éppen egy kellemesebb pillanatában találja meg, jól esik neki hogy aggódik érte a férfi.*
- Nyugi, ott lesz majd Sharall helyettem. Vele aztán ORKvérzésig vághatjátok majd a fát. Csak nehogy megORRKoljon rád a sok hülye szóvicced miatt.
*Játékosan meglöki az ember vállát, persze ő talán máshogy éli meg az erőkülönbség miatt.*
- Ne félj, nem szabadulsz meg tőlem.
A hozzászólás írója (Fényvér Shiriqa) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.09.14 23:06:51
2319. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2016-09-14 22:23:56
Üzenet elküldve: 2016-09-14 22:23:56
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 179
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 179
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Napváltás//
//Artheniori beszerző körút//
*A második nap is délutánba hajlik már, mikor megpillanthatják úti céljuk, Arthenior házait. Azért a folyamatos menés megviselte Giust, hiába, nagy távot tettek meg, viszonylag gyorsan. Mindenesetre nem panaszkodik, ha odafelé nem volt egy szava, most még kevésbé lesz. Körülnéz a többieken, ha talál valakit, akit látványosan megviselt az út, legelteti a szemét rajta egy kicsit, időt hagyva az összes kárörvendő gondolatnak, hogy kényelmesen eszébe juthasson. Aztán odalép és megkérdezi az illetőt, segíthet-e, vagy bírja-e még egy kicsit. Sylweran persze feltűnően pihent, mosolyogva osztogatja parancsait lóhátról. Gius komolyan elgondolkozik, hogy megdobja valamivel. A hátast méregetve, összehúzott szemmel hozza meg a döntést. ~Nekem is kell egy olyan!~ Eddig nem nagyon figyelt arra, hogy pontosan mi a terv, de most fülébe jut, hogy itt több felé válik a csapat. Shiriqához lép, hogy elbúcsúzzon és a lányra vigyorog.*
-A többiek mellett azért magadra is vigyázz! Rém unalmas lenne egyedül vágni a fát.
//Artheniori beszerző körút//
*A második nap is délutánba hajlik már, mikor megpillanthatják úti céljuk, Arthenior házait. Azért a folyamatos menés megviselte Giust, hiába, nagy távot tettek meg, viszonylag gyorsan. Mindenesetre nem panaszkodik, ha odafelé nem volt egy szava, most még kevésbé lesz. Körülnéz a többieken, ha talál valakit, akit látványosan megviselt az út, legelteti a szemét rajta egy kicsit, időt hagyva az összes kárörvendő gondolatnak, hogy kényelmesen eszébe juthasson. Aztán odalép és megkérdezi az illetőt, segíthet-e, vagy bírja-e még egy kicsit. Sylweran persze feltűnően pihent, mosolyogva osztogatja parancsait lóhátról. Gius komolyan elgondolkozik, hogy megdobja valamivel. A hátast méregetve, összehúzott szemmel hozza meg a döntést. ~Nekem is kell egy olyan!~ Eddig nem nagyon figyelt arra, hogy pontosan mi a terv, de most fülébe jut, hogy itt több felé válik a csapat. Shiriqához lép, hogy elbúcsúzzon és a lányra vigyorog.*
-A többiek mellett azért magadra is vigyázz! Rém unalmas lenne egyedül vágni a fát.
2318. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2016-09-14 21:44:25
Üzenet elküldve: 2016-09-14 21:44:25
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 286
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 286
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
//Indulás Vadvédből//
*Hallja ám Sylweran "tréfáját" az első éjszakával kapcsolatban. Manapság elég rosszul érinti minden ami ilyen és hasonló témákat érint, de megpróbál nem foglalkozni vele. A megnyugtatásra csak mosolyogva bólogat, tudja ő hogy bízhat a társaiban, csak hát a létszám lesz kevés. Tart még az elf egy gyors létszámellenőrzést, elmondja még egyszer a legfontosabbakat, aztán végre indulnak is, hogy megint hosszan menetelhessenek a rengetegen át.*
//Napváltás//
//Artheniori beszerző körút//
*A folyón való átkelés kissé aggodalmas volt, de azért most bőven vannak elegen, állig felfegyverkezve, csatára készen... Ráadásul a majd' három méteres óriás két hatalmas pallosa pillanatok alatt apró húscafatokra szabdalna bármit ami ártani szeretne nekik a víz alatt. Ilyen népes társasággal még az őrködés is lényegesen kényelmesebben megy, bőven van váltás lehetőség, nem úgy mint amikor még csak ő, az elf, és az a kis tündér bolyongtak bent Erdőmélyén. Mi is volt a neve? Már nem is emlékszik. A reggeli ébredés szokásához híven nehezen ment neki, olyankor mindig morcos, de általában hamar túl is lendül ezen, most sem volt másképp. Sylweran lovas tréfájára csak legyint a sor végéről, ennél abszurdabb már csak az lenne ha Sharallt akarná a nyeregbe ültetni, aki bár alacsonyabb az óriásnál, de fogadni merne rá hogy többet nyom. Nem örül annyira a város látványának mint a többiek, ő ha minden igaz továbbviszi néhány társukat a mágustoronyhoz, odáig meg bőven van még gyalogolnivalójuk. Egyrészt azért akarnak oda is ellátogatni, hogy kicsit közelebbről lássák és hallják az élőholtak fenyegetését, másrészt vannak köztük olyanok akik nem az edzőtéren vagy a barakkban fejlesztenék tovább a tudásukat, és mivel az artheniori templom továbbra is szünetelteti az ilyen jellegű szolgáltatásait, nem marad más lehetőség csak a mágustorony. Egyedül meg mégsem engedik jó szívvel olyan messzire az újoncokat, Shiriqa rögtön jelentkezett is a kíséretükre, ez legalább neki is kapóra jön, így feltűnés nélkül járhat utána annak ami egy ideje már nagyon foglalkoztatja.*
*Hallja ám Sylweran "tréfáját" az első éjszakával kapcsolatban. Manapság elég rosszul érinti minden ami ilyen és hasonló témákat érint, de megpróbál nem foglalkozni vele. A megnyugtatásra csak mosolyogva bólogat, tudja ő hogy bízhat a társaiban, csak hát a létszám lesz kevés. Tart még az elf egy gyors létszámellenőrzést, elmondja még egyszer a legfontosabbakat, aztán végre indulnak is, hogy megint hosszan menetelhessenek a rengetegen át.*
//Napváltás//
//Artheniori beszerző körút//
*A folyón való átkelés kissé aggodalmas volt, de azért most bőven vannak elegen, állig felfegyverkezve, csatára készen... Ráadásul a majd' három méteres óriás két hatalmas pallosa pillanatok alatt apró húscafatokra szabdalna bármit ami ártani szeretne nekik a víz alatt. Ilyen népes társasággal még az őrködés is lényegesen kényelmesebben megy, bőven van váltás lehetőség, nem úgy mint amikor még csak ő, az elf, és az a kis tündér bolyongtak bent Erdőmélyén. Mi is volt a neve? Már nem is emlékszik. A reggeli ébredés szokásához híven nehezen ment neki, olyankor mindig morcos, de általában hamar túl is lendül ezen, most sem volt másképp. Sylweran lovas tréfájára csak legyint a sor végéről, ennél abszurdabb már csak az lenne ha Sharallt akarná a nyeregbe ültetni, aki bár alacsonyabb az óriásnál, de fogadni merne rá hogy többet nyom. Nem örül annyira a város látványának mint a többiek, ő ha minden igaz továbbviszi néhány társukat a mágustoronyhoz, odáig meg bőven van még gyalogolnivalójuk. Egyrészt azért akarnak oda is ellátogatni, hogy kicsit közelebbről lássák és hallják az élőholtak fenyegetését, másrészt vannak köztük olyanok akik nem az edzőtéren vagy a barakkban fejlesztenék tovább a tudásukat, és mivel az artheniori templom továbbra is szünetelteti az ilyen jellegű szolgáltatásait, nem marad más lehetőség csak a mágustorony. Egyedül meg mégsem engedik jó szívvel olyan messzire az újoncokat, Shiriqa rögtön jelentkezett is a kíséretükre, ez legalább neki is kapóra jön, így feltűnés nélkül járhat utána annak ami egy ideje már nagyon foglalkoztatja.*
2317. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2016-09-14 20:26:35
Üzenet elküldve: 2016-09-14 20:26:35
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 277
OOC üzenetek: 38
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 277
OOC üzenetek: 38
Játékstílus: Megfontolt
//Indulás Vadvédből//
*Sylweran még vált néhány szót a többiekkel mielőtt elnyomja a szónoklatát.
Aztán odakint már csak vigyorognia kell Tray szavain, hogy ő mindig mindenhol elsőnek kell, hogy legyen.*
- Az első éjszaka joga is az enyém. *mond is vissza egy tréfát, szélesen vigyorogva és rákacsintva a mélységire, jelezve, hogyha elvenné Merut, akkor számítson erre. Persze nem gondolja komolyan a dolgot, és nem is lenne ideje rá, mert érkeznek a többiek, és Giusnak elhangzanak a kihagyhatatlan poénjai. Először csak felvont szemöldökkel hallgatja a férfit, majd röviden felnevet.*
- Látom elemedben vagy. Legyen így készen a kardod is az útra. *vigyorog az emberre az elf. Majd Shirqa hangját hallja meg, aki nem is beszél olyan halkan, mint amilyen halknak gondolhatja. Na meg egy óriás dörmögése vagy suttogása is hangosabb lehet, mint mondjuk egy tündéré.*
- Ne aggódj, tudnak vigyázni magukra. És itt lesz Jezabiel is. *mosolyog a nőre.
Eztán már csak vár, hogy mindenki megérkezzen, végül jó tanítóbácsihoz mérten sorra veszi a jelenlévőket.*
- Akkor hát... Shiriqa... Mylanara... Sharall... Niavi...Tray... Paru... Szana... és Gius. Rendben van. Távollétemben Jezabiel lesz Vadvéd vezetője.
*Azokhoz fordul akik maradnak.*
- Ha bármi baj van, rögtön szóljatok nekem! Egy csapat azonnal visszajön Vadvédbe. Addig is legyetek nagyon óvatosak, és maradjatok a falakon belül. Van elég élelem is most, hogy ne kelljen kimenni vadászni. Pár nap múlva érkezünk!
*Visszafordul a sokasághoz.*
- Akkor hát... mindenki kész? *vigyorodik el.*
- Indulás Artheniorba!
*A kapuk kinyílnak, és Sylweran - egyelőre még csak kantárszáron fogva a lovat - kisétál rajtuk, hogy a nagy ajtószárnyak megcsukódjanak mögöttük, és pár pillanat múltán elnyelje őket a sűrű erdő.*
//Napváltás//
//Artheniori beszerző körút//
*Viszonylag eseménytelenül telt az elmúlt két nap.
Végre nem esett az eső, és lassan felszáradt a sár is, habár alaposan meg kellett mosakodniuk a folyóban, mire odaértek, ugyanis legalább térdig sikerült sárosnak lenniük ezután a nagy vihar után.
És a mosakodásnak ráadásul még óvatosnak is lennie kellett, nehogy feltűnjön még itt pár furcsa lila teremtmény, mint amikről Jezabielék meséltek.
Nem a folyónál táboroztak le, hiszen az csak pár órányira volt Vadvédtől, csak tartottak egy pár perces pihenőt, majd már mentek is tovább a sokkal kellemesebb, egyenletesebb talajon.
Végül egy egészen kicsinyke tisztáson vertek tábort. Sátrakat felesleges lett volna felállítani, és a még nedves föld miatt nem is volt tanácsos. Így Sylweran is csak szőrmékbe csavarta magát és úgy aludt, miközben hol egyikük hol másikuk őrködött párosával a tűz körül. Már egészen jól ment ez nekik.
Mindig volt bőven jelentkező a tűzrakásra, az őrségre, vagy arra, hogy valamit gyorsan süssenek vacsorára - habár most nem akartak ezzel vacakolni, és volt náluk elég hideg élelem az útra.
Reggel pirkadatkor már indultak is tovább. A kevésbé sűrű erdőben Sylweran végre felülhetett Borókára, bár nem vágtázott vele semerre, hiszen nem akarta maga mögött hagyni a többieket. Így csak kényelmes tempóban haladt, és néha felajánlotta egyik-másik hölgynek, hogy kicsit utazzon a nyeregben, és pihenjen ezáltal. Még Shiriqának is, aki minden bizonnyal jót nevethetett az ötleten.
Aztán végre, másnap délutánra feltűntek a távolban Arthenior házainak halványan derengő csúcsai.
Nagyjából egy óra és odaérhetnek végre. Ha a fogadóban még ágyakat is ki lehet venni... az különösen jót fog tenni mindenkinek. De első a kötelesség.
Amint a főtérre érnek majd, Sylweran meg fogja állítani a csapatot, hogy elmondja a további teendőket és a találkozási pontot és időt is megbeszéljék. Most viszont elég csak örülniük.*
- Hamarosan megérkezünk! *szól is a többieknek mosolyogva feléjük egyet.*
- Szerintem intézzük el hamar azokat, amiért jöttünk, utána pihenhetünk. És holnap... ha valami közbejönne, akkor pedig holnapután indulunk haza. De ezt majd ott megvitatjuk. *fordul vissza előre.*
*Sylweran még vált néhány szót a többiekkel mielőtt elnyomja a szónoklatát.
Aztán odakint már csak vigyorognia kell Tray szavain, hogy ő mindig mindenhol elsőnek kell, hogy legyen.*
- Az első éjszaka joga is az enyém. *mond is vissza egy tréfát, szélesen vigyorogva és rákacsintva a mélységire, jelezve, hogyha elvenné Merut, akkor számítson erre. Persze nem gondolja komolyan a dolgot, és nem is lenne ideje rá, mert érkeznek a többiek, és Giusnak elhangzanak a kihagyhatatlan poénjai. Először csak felvont szemöldökkel hallgatja a férfit, majd röviden felnevet.*
- Látom elemedben vagy. Legyen így készen a kardod is az útra. *vigyorog az emberre az elf. Majd Shirqa hangját hallja meg, aki nem is beszél olyan halkan, mint amilyen halknak gondolhatja. Na meg egy óriás dörmögése vagy suttogása is hangosabb lehet, mint mondjuk egy tündéré.*
- Ne aggódj, tudnak vigyázni magukra. És itt lesz Jezabiel is. *mosolyog a nőre.
Eztán már csak vár, hogy mindenki megérkezzen, végül jó tanítóbácsihoz mérten sorra veszi a jelenlévőket.*
- Akkor hát... Shiriqa... Mylanara... Sharall... Niavi...Tray... Paru... Szana... és Gius. Rendben van. Távollétemben Jezabiel lesz Vadvéd vezetője.
*Azokhoz fordul akik maradnak.*
- Ha bármi baj van, rögtön szóljatok nekem! Egy csapat azonnal visszajön Vadvédbe. Addig is legyetek nagyon óvatosak, és maradjatok a falakon belül. Van elég élelem is most, hogy ne kelljen kimenni vadászni. Pár nap múlva érkezünk!
*Visszafordul a sokasághoz.*
- Akkor hát... mindenki kész? *vigyorodik el.*
- Indulás Artheniorba!
*A kapuk kinyílnak, és Sylweran - egyelőre még csak kantárszáron fogva a lovat - kisétál rajtuk, hogy a nagy ajtószárnyak megcsukódjanak mögöttük, és pár pillanat múltán elnyelje őket a sűrű erdő.*
//Napváltás//
//Artheniori beszerző körút//
*Viszonylag eseménytelenül telt az elmúlt két nap.
Végre nem esett az eső, és lassan felszáradt a sár is, habár alaposan meg kellett mosakodniuk a folyóban, mire odaértek, ugyanis legalább térdig sikerült sárosnak lenniük ezután a nagy vihar után.
És a mosakodásnak ráadásul még óvatosnak is lennie kellett, nehogy feltűnjön még itt pár furcsa lila teremtmény, mint amikről Jezabielék meséltek.
Nem a folyónál táboroztak le, hiszen az csak pár órányira volt Vadvédtől, csak tartottak egy pár perces pihenőt, majd már mentek is tovább a sokkal kellemesebb, egyenletesebb talajon.
Végül egy egészen kicsinyke tisztáson vertek tábort. Sátrakat felesleges lett volna felállítani, és a még nedves föld miatt nem is volt tanácsos. Így Sylweran is csak szőrmékbe csavarta magát és úgy aludt, miközben hol egyikük hol másikuk őrködött párosával a tűz körül. Már egészen jól ment ez nekik.
Mindig volt bőven jelentkező a tűzrakásra, az őrségre, vagy arra, hogy valamit gyorsan süssenek vacsorára - habár most nem akartak ezzel vacakolni, és volt náluk elég hideg élelem az útra.
Reggel pirkadatkor már indultak is tovább. A kevésbé sűrű erdőben Sylweran végre felülhetett Borókára, bár nem vágtázott vele semerre, hiszen nem akarta maga mögött hagyni a többieket. Így csak kényelmes tempóban haladt, és néha felajánlotta egyik-másik hölgynek, hogy kicsit utazzon a nyeregben, és pihenjen ezáltal. Még Shiriqának is, aki minden bizonnyal jót nevethetett az ötleten.
Aztán végre, másnap délutánra feltűntek a távolban Arthenior házainak halványan derengő csúcsai.
Nagyjából egy óra és odaérhetnek végre. Ha a fogadóban még ágyakat is ki lehet venni... az különösen jót fog tenni mindenkinek. De első a kötelesség.
Amint a főtérre érnek majd, Sylweran meg fogja állítani a csapatot, hogy elmondja a további teendőket és a találkozási pontot és időt is megbeszéljék. Most viszont elég csak örülniük.*
- Hamarosan megérkezünk! *szól is a többieknek mosolyogva feléjük egyet.*
- Szerintem intézzük el hamar azokat, amiért jöttünk, utána pihenhetünk. És holnap... ha valami közbejönne, akkor pedig holnapután indulunk haza. De ezt majd ott megvitatjuk. *fordul vissza előre.*
2316. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2016-09-14 16:35:49
Üzenet elküldve: 2016-09-14 16:35:49
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 71
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 71
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Leon Descobrat//
*Gradak átveszi a rajzot a férfitől és elégedetten füttyent.*
-Ügyesen rajzolsz. Egész felismerhető. *Elteszi a rajzot.*
-Amint alkalom adódik rá, ezt továbbítom az artheniori Városőrségnek. *Úgy tűnik, akármilyen opportunista gazembernek látszik is, azért Leon is hajlandó tenni a jó ügy érdekében, ha megfelelően presszionálják.*
//Epilógus//
*Gradaknak közös útjuk alapján teljesen egyértelmű, hogy Leon és Ő nagyon különböző módon nézik a világot. Látszik, hogy ebből nem lesz hosszútávú és tartós barátság. Ezzel együtt hálás a férfinek, hiszen jó útitárs volt Arthenior felé mentében. Ha nem nyomasztaná a szívét gond és aggodalom, azt is mondhatná, hogy a körülményekhez képest jól érezte magát. Biztos benne, hogy ha valami vész tört volna rájuk, számíthatott volna Leon segítségére. Ahogy elérik a város közelébe érnek, Gradak illendő módon és őszinte jókívánságokkal búcsúzik a férfitől és a Sillerforw villa felé indul.*
//Leon Descobrat//
*Gradak átveszi a rajzot a férfitől és elégedetten füttyent.*
-Ügyesen rajzolsz. Egész felismerhető. *Elteszi a rajzot.*
-Amint alkalom adódik rá, ezt továbbítom az artheniori Városőrségnek. *Úgy tűnik, akármilyen opportunista gazembernek látszik is, azért Leon is hajlandó tenni a jó ügy érdekében, ha megfelelően presszionálják.*
//Epilógus//
*Gradaknak közös útjuk alapján teljesen egyértelmű, hogy Leon és Ő nagyon különböző módon nézik a világot. Látszik, hogy ebből nem lesz hosszútávú és tartós barátság. Ezzel együtt hálás a férfinek, hiszen jó útitárs volt Arthenior felé mentében. Ha nem nyomasztaná a szívét gond és aggodalom, azt is mondhatná, hogy a körülményekhez képest jól érezte magát. Biztos benne, hogy ha valami vész tört volna rájuk, számíthatott volna Leon segítségére. Ahogy elérik a város közelébe érnek, Gradak illendő módon és őszinte jókívánságokkal búcsúzik a férfitől és a Sillerforw villa felé indul.*
2315. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2016-09-08 15:39:37
Üzenet elküldve: 2016-09-08 15:39:37
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 89
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 89
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Vakmerő
//Sa'agathot ébredése//
//A levél//
*Nem könnyű dolog sötétben őrködni. Sőt mondhatnánk teljességgel reménytelen. Rowon mégis ezt teszi Raeyannal egyetemben, miközben lovagjaik, az öregembert igyekeznek életre itatni egy bájitallal. Mivel a szemeit nemigen használhatja, ezért a többi érzékszervére koncentrál, főképpen a füleire. Ahogy egykoron bölcs mestere tanította neki, megpróbál egyé válni a sötétséggel. Érzi a hűs esti levegőt, ahogy az arcához ér. Szagolja a természet orrába csapódó illatait. Szinte érezni véli bőrén, a levegő megnövekedett elektromos töltöttségét, amit a távoli vihar okoz. Hallja az éjjeli állatok motozását a közelben. Talán nem is csoda, hogy érzékszerveinek eme felfokozott állapotában, társnője közeli, és nem várt suttogása, szinte robajnak tűnik számára.*
-Hogyazajó...
*Fojtja el káromkodását, és pusztán remélni tudja hogy a sötétben Raeyan nem látta hogy rezdül össze a hangjára.*
-Nem látok semmit.
*Felelete nyilván nem lepi meg társát, hiszen itt az lenne a fura ha látnának valamit.*
-Talán vissza kéne menünk. Kíváncsi vagyok az öregre. Fura volt ahogy az ég felé emelte a kezét.
*A távoli vihar felé emeli a tekintetét, ahol egy kósza villám, egy pillanatra fényességet hoz. A villámról a fénysugár jut eszébe a templomban. Megtudtak néhány dolgot a rejtélyről ami körüllengi ezt az egész élőholt históriát, de lényegében mégsem tudnak semmit. És ez bosszantó.*
//A levél//
*Nem könnyű dolog sötétben őrködni. Sőt mondhatnánk teljességgel reménytelen. Rowon mégis ezt teszi Raeyannal egyetemben, miközben lovagjaik, az öregembert igyekeznek életre itatni egy bájitallal. Mivel a szemeit nemigen használhatja, ezért a többi érzékszervére koncentrál, főképpen a füleire. Ahogy egykoron bölcs mestere tanította neki, megpróbál egyé válni a sötétséggel. Érzi a hűs esti levegőt, ahogy az arcához ér. Szagolja a természet orrába csapódó illatait. Szinte érezni véli bőrén, a levegő megnövekedett elektromos töltöttségét, amit a távoli vihar okoz. Hallja az éjjeli állatok motozását a közelben. Talán nem is csoda, hogy érzékszerveinek eme felfokozott állapotában, társnője közeli, és nem várt suttogása, szinte robajnak tűnik számára.*
-Hogyazajó...
*Fojtja el káromkodását, és pusztán remélni tudja hogy a sötétben Raeyan nem látta hogy rezdül össze a hangjára.*
-Nem látok semmit.
*Felelete nyilván nem lepi meg társát, hiszen itt az lenne a fura ha látnának valamit.*
-Talán vissza kéne menünk. Kíváncsi vagyok az öregre. Fura volt ahogy az ég felé emelte a kezét.
*A távoli vihar felé emeli a tekintetét, ahol egy kósza villám, egy pillanatra fényességet hoz. A villámról a fénysugár jut eszébe a templomban. Megtudtak néhány dolgot a rejtélyről ami körüllengi ezt az egész élőholt históriát, de lényegében mégsem tudnak semmit. És ez bosszantó.*
2314. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2016-09-08 13:25:52
Üzenet elküldve: 2016-09-08 13:25:52
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 67
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 67
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Sa'argathot ébredése//
//A levél//
*Őszintén szólva ezt a bájitalt leginkább magának tartogatta, de ha egy életet megmenthet vele, akkor szívesen felhasználja. Az öregember az élet és halál kapujában áll és bizony el is indult már a fény felé, amin ha átlép onnan már lehetetlen visszahozni. Gyorsan kapja le a kupak tetejét, ha kell erőszakkal, de az 1 db Sötétzöld varázsitalt bizony leönti az öregember Mesélő (Daidalos) torkán.
Nem foglalkozik vele, hogy Ryrin tenyere hol pihen, hiszen ez nem a legjobb pillanat az imádkozásra vagy arra, hogy feladja az utolsó kenetet. Aztán lehet, hogy az öreg semmi értékes információt nem fog mondani, de ha tudják meg kell menteniük az életét, ez lovagi kötelességük! Hiszen az öreg is egy elesett. Nem tudja, hogy ez a zöld kotyvalék mire lesz elég, hiszen alapvetően nem arra szolgál, hogy egy félig halott embert visszarántson a halál kaszája elől, de mégis képes gyógyítani. Kíváncsian fürkészi az öreget, nem igazán törődve azzal, hogy a többiek mire figyelnek fel. Az most nem az ő dolga, meg ha valami baj van hát szóljanak.*
//A levél//
*Őszintén szólva ezt a bájitalt leginkább magának tartogatta, de ha egy életet megmenthet vele, akkor szívesen felhasználja. Az öregember az élet és halál kapujában áll és bizony el is indult már a fény felé, amin ha átlép onnan már lehetetlen visszahozni. Gyorsan kapja le a kupak tetejét, ha kell erőszakkal, de az 1 db Sötétzöld varázsitalt bizony leönti az öregember Mesélő (Daidalos) torkán.
Nem foglalkozik vele, hogy Ryrin tenyere hol pihen, hiszen ez nem a legjobb pillanat az imádkozásra vagy arra, hogy feladja az utolsó kenetet. Aztán lehet, hogy az öreg semmi értékes információt nem fog mondani, de ha tudják meg kell menteniük az életét, ez lovagi kötelességük! Hiszen az öreg is egy elesett. Nem tudja, hogy ez a zöld kotyvalék mire lesz elég, hiszen alapvetően nem arra szolgál, hogy egy félig halott embert visszarántson a halál kaszája elől, de mégis képes gyógyítani. Kíváncsian fürkészi az öreget, nem igazán törődve azzal, hogy a többiek mire figyelnek fel. Az most nem az ő dolga, meg ha valami baj van hát szóljanak.*
2313. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2016-09-08 07:29:15
Üzenet elküldve: 2016-09-08 07:29:15
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 929
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 929
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Gradak Wolfer//
*Kicsit azért zavarja, hogy a férfi szinte nem is vesz tudomást róla. Neki meg sem fordulna a fejében, hogy elítéljen valakit azért, amiből a pénzét szerzi. Ez alól talán csak a nők bántalmazása kivétel, amit nem állhat, de ilyenről most szó sincs, csak egy semmirekellő ember halála van előttük. Úgy kell neki! Minek jött ide? Azonban látva a férfi nagy odafigyelését, azért elgondolkodik a dolgon, hogy minek gyalázza meg azt aki már meghalt? Addig jut a dologgal, hogy papírt és szénceruzát vesz a kezébe, és egy gyors, de határozottan jó, és felismerhető rajzot készít a férfiről, amit Gradak kezébe nyom végül. Az egész nem telik annyi időbe, míg a férfi elrendezi a testet.*
-Talán így könnyebb lesz nekik beazonosítani. Lehet valami fontos ember volt, és kapok érte valamit, hogy megtaláltuk. *Próbálja ezt magával elhitetni, de azért nem valószínű, hogy ilyesmi előfordulhat. Úgy gondolja, hogy nem is fogják keresni a fickót és az egész megállásuk, meg kutatásuk teljes időfecsérlés volt. Azért, meghagyja a férfit abban, hogy jó ember, nem fogja elvenni a kedvét azzal, hogy a kalóz inkább életben maradni akar, nem pedig más holtestével törődni. Ezután pedig újból elindulnak az úton, maguk mögött hagyva a halottat.* ~Jó helyen is van ott! Legalább esznek a madarak is valami jót.~
//Gradak Wolfer//
*Kicsit azért zavarja, hogy a férfi szinte nem is vesz tudomást róla. Neki meg sem fordulna a fejében, hogy elítéljen valakit azért, amiből a pénzét szerzi. Ez alól talán csak a nők bántalmazása kivétel, amit nem állhat, de ilyenről most szó sincs, csak egy semmirekellő ember halála van előttük. Úgy kell neki! Minek jött ide? Azonban látva a férfi nagy odafigyelését, azért elgondolkodik a dolgon, hogy minek gyalázza meg azt aki már meghalt? Addig jut a dologgal, hogy papírt és szénceruzát vesz a kezébe, és egy gyors, de határozottan jó, és felismerhető rajzot készít a férfiről, amit Gradak kezébe nyom végül. Az egész nem telik annyi időbe, míg a férfi elrendezi a testet.*
-Talán így könnyebb lesz nekik beazonosítani. Lehet valami fontos ember volt, és kapok érte valamit, hogy megtaláltuk. *Próbálja ezt magával elhitetni, de azért nem valószínű, hogy ilyesmi előfordulhat. Úgy gondolja, hogy nem is fogják keresni a fickót és az egész megállásuk, meg kutatásuk teljes időfecsérlés volt. Azért, meghagyja a férfit abban, hogy jó ember, nem fogja elvenni a kedvét azzal, hogy a kalóz inkább életben maradni akar, nem pedig más holtestével törődni. Ezután pedig újból elindulnak az úton, maguk mögött hagyva a halottat.* ~Jó helyen is van ott! Legalább esznek a madarak is valami jót.~
2312. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2016-09-07 19:57:00
Üzenet elküldve: 2016-09-07 19:57:00
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 193
OOC üzenetek: 75
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 193
OOC üzenetek: 75
Játékstílus: Megfontolt
//Sa'agathot ébredése//
//A levél//
*Az idegesség. A sötétség. És van még valami: a csend. Nem az a fülsüketítő, dobhártyasértő síri csend, amiben még szívedet is hallod, ahogy kitartóan próbálja pumpálni az erekbe fagyott vért, de a helyzetet tekintve van olyan zavaró. Pedig még csak meg sem erőlteti magát a környezet, csak a szokásos éjszakai környezeti zajok, a távolban még egy vihar fény- és hangjátéka is kényelmesen elfér. Hősnőnk a légzését szabályozva próbálja a figyelmét, és idegességét egyaránt kordában tartani. Amit a fényben lubickoló Ryrinék tárgyalnak a haldoklóval, azt nem igazán hallja, de ha tudná, hogy nem maradt le semmiről, sem változtatna semmin. Őrt áll Rowonnal, akire szintén figyel, ahány érzékszervvel csak képes őt érzékelni.*
- Látsz-e valamit?
*Kérdezi szarkasztikusan, már amennyire a suttogásból ezt ki lehet venni.*
//A levél//
*Az idegesség. A sötétség. És van még valami: a csend. Nem az a fülsüketítő, dobhártyasértő síri csend, amiben még szívedet is hallod, ahogy kitartóan próbálja pumpálni az erekbe fagyott vért, de a helyzetet tekintve van olyan zavaró. Pedig még csak meg sem erőlteti magát a környezet, csak a szokásos éjszakai környezeti zajok, a távolban még egy vihar fény- és hangjátéka is kényelmesen elfér. Hősnőnk a légzését szabályozva próbálja a figyelmét, és idegességét egyaránt kordában tartani. Amit a fényben lubickoló Ryrinék tárgyalnak a haldoklóval, azt nem igazán hallja, de ha tudná, hogy nem maradt le semmiről, sem változtatna semmin. Őrt áll Rowonnal, akire szintén figyel, ahány érzékszervvel csak képes őt érzékelni.*
- Látsz-e valamit?
*Kérdezi szarkasztikusan, már amennyire a suttogásból ezt ki lehet venni.*
2311. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2016-09-06 21:04:17
Üzenet elküldve: 2016-09-06 21:04:17
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 71
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 71
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Leon Descobrat//
//Keresés: rossz//
//Sikertelen//
*Rá sem hederít a másik férfi szövegelésére, bár azon azért eltöpreng, jót tesz-e a házzal, hogy egy ilyen ember felesküszik rájuk. Még a végén egy szép napon valóban beállít. Bár a nemesi házaknak nem árt, ha vannak alvilági összeköttetései és azért az már Gradaknak is dereng, hogy ez a férfi nem olyasmivel keresi a mindennapi betevőjét, amit szívesen bevallana, ha egy artheniori városőr megkérdezné. Kicsit viszket is a háta, ahogy a földet és az ágakat pásztázva úgy fordul, hogy nem látja a másikat, de ha eddig nem élt vissza a helyzetével, remélhetőleg nem most támad ellene.
Viszont keresése teljesen hiábavaló, nem találja nyomát, hogy honnan rángathatták ide a szerencsétlen holtat. Megjegyzi hát az arcát és ruháját, hogy az őröknek majd elmondhassa, ahogy azt is, hol találta. Valószínűleg kiküldenek egy-két katonát, hogy Ők is megvizsgálják és ha kideríthető, hogy ki volt, értesítsék azt, akinek tudni kell erről.
Nehéz szívvel fordul újra az út felé.*
-Megtettük, amit meg lehetett. Menjünk, tényleg csak az maradt, hogy az őrségnek jelentsük a történteket. *Hátára emeli a nehéz csomagot és folytatják útjukat Arthenior felé.*
//Leon Descobrat//
//Keresés: rossz//
//Sikertelen//
*Rá sem hederít a másik férfi szövegelésére, bár azon azért eltöpreng, jót tesz-e a házzal, hogy egy ilyen ember felesküszik rájuk. Még a végén egy szép napon valóban beállít. Bár a nemesi házaknak nem árt, ha vannak alvilági összeköttetései és azért az már Gradaknak is dereng, hogy ez a férfi nem olyasmivel keresi a mindennapi betevőjét, amit szívesen bevallana, ha egy artheniori városőr megkérdezné. Kicsit viszket is a háta, ahogy a földet és az ágakat pásztázva úgy fordul, hogy nem látja a másikat, de ha eddig nem élt vissza a helyzetével, remélhetőleg nem most támad ellene.
Viszont keresése teljesen hiábavaló, nem találja nyomát, hogy honnan rángathatták ide a szerencsétlen holtat. Megjegyzi hát az arcát és ruháját, hogy az őröknek majd elmondhassa, ahogy azt is, hol találta. Valószínűleg kiküldenek egy-két katonát, hogy Ők is megvizsgálják és ha kideríthető, hogy ki volt, értesítsék azt, akinek tudni kell erről.
Nehéz szívvel fordul újra az út felé.*
-Megtettük, amit meg lehetett. Menjünk, tényleg csak az maradt, hogy az őrségnek jelentsük a történteket. *Hátára emeli a nehéz csomagot és folytatják útjukat Arthenior felé.*
2310. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2016-09-06 20:17:21
Üzenet elküldve: 2016-09-06 20:17:21
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 416
OOC üzenetek: 270
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 416
OOC üzenetek: 270
Játékstílus: Vakmerő
//Sa'argathot ébredése//
//A levél//
*Sajnos a varázslat nem sikerült, de ettől sokkal jobban bosszantja az a tény, hogy Bentrass kezében megvillan egy sötétzöld fiola. Már régen a sérült torkát kellene melegítenie, erre Ryrint kérdezgeti.*
-Itasd meg vele, ne nekem add! A sistergős...
*Nyeli le a káromkodást, ám a mondat közben arrébb megy, hogy Bentrass odaférjen az itallal.
A másodperc tört részére csendben marad, becsukja a szemét, majd egy nagyot sóhajt. Megszabadul talán a benne felgyülemlett feszültségtől, amiket a hirtelen jött küldetés, Aviolan, és most már Bentrass bénázása, és Amos Thenior említése belé ültetett. Tenyere továbbra is a szenvedő lény homlokán van, majd immár tiszta fejjel, újult erővel próbálja meg az imént besült varázslatot. Ha a bájitallal elkéstek, ez az életét nem fogja megmenteni a férfinek, ez egészen bizonyos, ám az utolsó másodperceit szebbé, elviselhetőbbé teheti. Ez a nemes cél az, ami munkál már csak Ryrinban, bár már régen megszabadította volna a szerencsétlent a szenvedésétől, ha nem nem húzott volna elő Bentrass egy utolsó mentsvárat, egy bájitalt. Meg aztán túlzottan fontos az az információ is, amit a férfi tud. Lehet, hogy életek, sőt, egy egész város biztonsága függ tőle. Ha nem sikerül kiszedni, akkor csupán az az öröm marad a lovagban, hogy hagyták a szellemek szerencsétlent úgy eltávozni, hogy közben emberek ölelték körül, s nem holtak.*
A varázsló végigsimít a célpont homlokán, melynek hatására a lázat vagy fájdalmat langyos víz érzete mossa el. A tünetek jelentősen enyhülnek.
//A levél//
*Sajnos a varázslat nem sikerült, de ettől sokkal jobban bosszantja az a tény, hogy Bentrass kezében megvillan egy sötétzöld fiola. Már régen a sérült torkát kellene melegítenie, erre Ryrint kérdezgeti.*
-Itasd meg vele, ne nekem add! A sistergős...
*Nyeli le a káromkodást, ám a mondat közben arrébb megy, hogy Bentrass odaférjen az itallal.
A másodperc tört részére csendben marad, becsukja a szemét, majd egy nagyot sóhajt. Megszabadul talán a benne felgyülemlett feszültségtől, amiket a hirtelen jött küldetés, Aviolan, és most már Bentrass bénázása, és Amos Thenior említése belé ültetett. Tenyere továbbra is a szenvedő lény homlokán van, majd immár tiszta fejjel, újult erővel próbálja meg az imént besült varázslatot. Ha a bájitallal elkéstek, ez az életét nem fogja megmenteni a férfinek, ez egészen bizonyos, ám az utolsó másodperceit szebbé, elviselhetőbbé teheti. Ez a nemes cél az, ami munkál már csak Ryrinban, bár már régen megszabadította volna a szerencsétlent a szenvedésétől, ha nem nem húzott volna elő Bentrass egy utolsó mentsvárat, egy bájitalt. Meg aztán túlzottan fontos az az információ is, amit a férfi tud. Lehet, hogy életek, sőt, egy egész város biztonsága függ tőle. Ha nem sikerül kiszedni, akkor csupán az az öröm marad a lovagban, hogy hagyták a szellemek szerencsétlent úgy eltávozni, hogy közben emberek ölelték körül, s nem holtak.*
A varázsló végigsimít a célpont homlokán, melynek hatására a lázat vagy fájdalmat langyos víz érzete mossa el. A tünetek jelentősen enyhülnek.
2309. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2016-09-06 18:26:21
Üzenet elküldve: 2016-09-06 18:26:21
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 217
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 217
Játékstílus: Szelíd
//Sa'argathot ébredése//
//A levél//
*Az öregen hát nem segített a meddő varázs, azonban az itóka még mindig hasznos lehet.*
-Elhéstheteek! Nésszetek a faaa...!
*Leheli még utolsó szavaival, majd szeme fenn akad, talán öt másodperce még lehet hátra, egy csoda még megmenthetné. Pedig valamit nagyon el akarhatott mondani.
Viszont, ha nem tesznek semmit a furcsa és halott öregemberrel, akinél közben az ében csikó tisztes távban, de azért ott van, akkor elkezdhetnek azon gondolkodni, hogy most, ezek hallatán hogyan tovább.
Az őrszemek éjjeli motozás hangjait hallják egyelőre csupán, a távolban mennydörgések rázzák meg a vidéket, de itt ez csupán már csak apró fényjáték néha az égen a hegyek most már árnyként sem látható tövénél. Messze vannak onnan, itt jelenleg síri béke honol. Ám tudhatjuk, mostanában ez nem a legmegbízhatóbb dolog.*
//A levél//
*Az öregen hát nem segített a meddő varázs, azonban az itóka még mindig hasznos lehet.*
-Elhéstheteek! Nésszetek a faaa...!
*Leheli még utolsó szavaival, majd szeme fenn akad, talán öt másodperce még lehet hátra, egy csoda még megmenthetné. Pedig valamit nagyon el akarhatott mondani.
Viszont, ha nem tesznek semmit a furcsa és halott öregemberrel, akinél közben az ében csikó tisztes távban, de azért ott van, akkor elkezdhetnek azon gondolkodni, hogy most, ezek hallatán hogyan tovább.
Az őrszemek éjjeli motozás hangjait hallják egyelőre csupán, a távolban mennydörgések rázzák meg a vidéket, de itt ez csupán már csak apró fényjáték néha az égen a hegyek most már árnyként sem látható tövénél. Messze vannak onnan, itt jelenleg síri béke honol. Ám tudhatjuk, mostanában ez nem a legmegbízhatóbb dolog.*
2308. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2016-09-03 20:06:32
Üzenet elküldve: 2016-09-03 20:06:32
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 929
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 929
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Gradak Wolfer//
*Éppen menni készülne el, hogy folytathassák útjukat, amikor Gradak kifejezi felháborodását. Leon felvont szemöldökkel hallgatja, majd hiéna vigyorra húzódik a szája, úgy válaszol.*
-Nem tudom, tisztában vagy-e vele, de nem vicceltem, mikor találkoztunk. Meg akartalak ölni. *Vállat von.*
-Gyakorlatilag nem nagyon érdekel, hogy él vagy hal-e egy ilyen rabló. Én is öltem már, és ha most elindulnék megkeresni, az olyan lenne, mintha magamat kergetném! *Próbál fejben érveket felsorakoztatni, amiért vásárra viheti a bőrét egy ilyen miatt, de nem jut semmi az eszébe. Figyelemmel kíséri ahogy a férfi kutakodik. Meg sem lepődik, amikor a földet vizsgálja, hiszen nagy lovag ő, ez a dolga.* ~A macska rúgja meg az ilyeneket, nem úgy volt, hogy sietünk a városba?~ *Kivont karddal álldogál most és a környezetét pásztázza, amíg Gradak keresgél. Nem kéne ilyen beláthatatlan helyen huzamosabb időre megállni, mert bármi történhet.*
-Menjünk már, a fenébe is! Majd jelented az Őrségnek, úgyis azoknak a dolga az ilyesmi. *Nem ideges, csak türelmetlen, többek közt amiatt, hogy nem talált a hullánál semmi értékeset. Pedig egy gyűrű most jól jött volna neki.*
//Gradak Wolfer//
*Éppen menni készülne el, hogy folytathassák útjukat, amikor Gradak kifejezi felháborodását. Leon felvont szemöldökkel hallgatja, majd hiéna vigyorra húzódik a szája, úgy válaszol.*
-Nem tudom, tisztában vagy-e vele, de nem vicceltem, mikor találkoztunk. Meg akartalak ölni. *Vállat von.*
-Gyakorlatilag nem nagyon érdekel, hogy él vagy hal-e egy ilyen rabló. Én is öltem már, és ha most elindulnék megkeresni, az olyan lenne, mintha magamat kergetném! *Próbál fejben érveket felsorakoztatni, amiért vásárra viheti a bőrét egy ilyen miatt, de nem jut semmi az eszébe. Figyelemmel kíséri ahogy a férfi kutakodik. Meg sem lepődik, amikor a földet vizsgálja, hiszen nagy lovag ő, ez a dolga.* ~A macska rúgja meg az ilyeneket, nem úgy volt, hogy sietünk a városba?~ *Kivont karddal álldogál most és a környezetét pásztázza, amíg Gradak keresgél. Nem kéne ilyen beláthatatlan helyen huzamosabb időre megállni, mert bármi történhet.*
-Menjünk már, a fenébe is! Majd jelented az Őrségnek, úgyis azoknak a dolga az ilyesmi. *Nem ideges, csak türelmetlen, többek közt amiatt, hogy nem talált a hullánál semmi értékeset. Pedig egy gyűrű most jól jött volna neki.*
2307. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2016-09-03 19:40:43
Üzenet elküldve: 2016-09-03 19:40:43
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 71
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 71
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Leon Descobrat//
*Mikor rádöbben, hogy miről is beszél Leon, megbotránkozik. ~Hogy a fájás essen abba a semmit sem tisztelő, hullarabló fajtádba!~ Igyekszik úrrá lenni felháborodásán, tekintettel a közelmúltban kialakult jó viszonyra, így igyekszik véleményét diplomatikusan megfogalmazni.*
-Nem gondolom, hogy elsősorban az ellopható értékekre kellene koncentrálnunk. Nem is csak azért, mert a hullarablás ocsmány dolog, hanem legfőképpen azért, mert aki meggyilkolt itt egy utazót, meggyilkolhat még mást is. Mint tisztességes, fegyvert bíró férfiaknak kötelességünk megtenni, amire lehetőségünk van, hogy ilyen többe ne fordulhasson elő és a gyilkost törvény elé juttassuk. Nekem, mint lovagnak gyakorlatilag a becsületem múlik ezen.
*Módszeresen kutatja át a környező pár métert, hogy megállapítsa, milyen irányból húzták ide a halottat, hogy azon a nyomon elindulva próbálják kideríteni, amit csak lehet.*
A hozzászólás írója (Gradak Wolfer) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.09.03 19:42:16
//Leon Descobrat//
*Mikor rádöbben, hogy miről is beszél Leon, megbotránkozik. ~Hogy a fájás essen abba a semmit sem tisztelő, hullarabló fajtádba!~ Igyekszik úrrá lenni felháborodásán, tekintettel a közelmúltban kialakult jó viszonyra, így igyekszik véleményét diplomatikusan megfogalmazni.*
-Nem gondolom, hogy elsősorban az ellopható értékekre kellene koncentrálnunk. Nem is csak azért, mert a hullarablás ocsmány dolog, hanem legfőképpen azért, mert aki meggyilkolt itt egy utazót, meggyilkolhat még mást is. Mint tisztességes, fegyvert bíró férfiaknak kötelességünk megtenni, amire lehetőségünk van, hogy ilyen többe ne fordulhasson elő és a gyilkost törvény elé juttassuk. Nekem, mint lovagnak gyakorlatilag a becsületem múlik ezen.
*Módszeresen kutatja át a környező pár métert, hogy megállapítsa, milyen irányból húzták ide a halottat, hogy azon a nyomon elindulva próbálják kideríteni, amit csak lehet.*
A hozzászólás írója (Gradak Wolfer) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.09.03 19:42:16
2306. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2016-09-03 11:50:03
Üzenet elküldve: 2016-09-03 11:50:03
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 201
OOC üzenetek: 30
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 201
OOC üzenetek: 30
Játékstílus: Megfontolt
//Sa'argathot ébredése//
//A levél//
*Rowon ott van. Ő maga meg is erősíti, mikor Sunuko látószögébe kerül. Ő maga elégedetten (és meglepetten) bólint megjelenésére, majd miután Bentrass is eléri a csapatot, egészen megkönnyebbülten érzi magát. Ameddig meg nem pillantja az öregembert, akinek (Vagy aminek?) látványától megfagy a vér az ereiben. Ösztönösen a kardjához kap, bár egyáltalán nem húzza azt ki. Agyában összevissza kergették egymást a gondolatok, és az csak tetézi, hogy a láthatóan utolsó perceket járó személy a társaság által oly ismert mágus nevét mondja ki. Úgy néz ki, többre nem képes erejéből. De mit jelenthet ez? Talán pont ide akarta őket a rejtélyes hátas vezetni? Egyvalamiben azért biztos volt.*
- Nem lehet ő az. - *hangja alig volt hangosabb a szellőnél, mégis tisztán és érthetően csengett.* - Egy Amoshoz hasonló erejű mágus tud vigyázni magára, és még az ehhez hasonló sérüléseket is rendbe tudná hozni saját maga. - *További véleménynyilvánításra nem kap időt, ugyanis parancsot kap Ryrintől.*
- Értettem. - *Ezzel a szóval fel is pattan Gesztenyére, aki a helyzet nyugtalanságát átérezve kaparta a földet. megsimogatja hátasát, majd visszafelé poroszkál tíz és egyvalahány métert. Megáll egy vihar által kitépett fatuskónál, egypár széles lengéssel és jó erős fújással eloltja a fáklyát, majd lova nyakát vakarva vár, szemét és fülét le nem véve a fénylő ponttól, amitől eltávolodott. Valószínűleg olyan erősen beleolvadhat a környezetébe, hogy alig bírják észrevenni, de azért hallótávolságban vannak. Körülötte teljes sötétség van, amitől nem nyugszik meg, de legalább (reméli) ellenségek elől észrevétlenné teszi.*
//A levél//
*Rowon ott van. Ő maga meg is erősíti, mikor Sunuko látószögébe kerül. Ő maga elégedetten (és meglepetten) bólint megjelenésére, majd miután Bentrass is eléri a csapatot, egészen megkönnyebbülten érzi magát. Ameddig meg nem pillantja az öregembert, akinek (Vagy aminek?) látványától megfagy a vér az ereiben. Ösztönösen a kardjához kap, bár egyáltalán nem húzza azt ki. Agyában összevissza kergették egymást a gondolatok, és az csak tetézi, hogy a láthatóan utolsó perceket járó személy a társaság által oly ismert mágus nevét mondja ki. Úgy néz ki, többre nem képes erejéből. De mit jelenthet ez? Talán pont ide akarta őket a rejtélyes hátas vezetni? Egyvalamiben azért biztos volt.*
- Nem lehet ő az. - *hangja alig volt hangosabb a szellőnél, mégis tisztán és érthetően csengett.* - Egy Amoshoz hasonló erejű mágus tud vigyázni magára, és még az ehhez hasonló sérüléseket is rendbe tudná hozni saját maga. - *További véleménynyilvánításra nem kap időt, ugyanis parancsot kap Ryrintől.*
- Értettem. - *Ezzel a szóval fel is pattan Gesztenyére, aki a helyzet nyugtalanságát átérezve kaparta a földet. megsimogatja hátasát, majd visszafelé poroszkál tíz és egyvalahány métert. Megáll egy vihar által kitépett fatuskónál, egypár széles lengéssel és jó erős fújással eloltja a fáklyát, majd lova nyakát vakarva vár, szemét és fülét le nem véve a fénylő ponttól, amitől eltávolodott. Valószínűleg olyan erősen beleolvadhat a környezetébe, hogy alig bírják észrevenni, de azért hallótávolságban vannak. Körülötte teljes sötétség van, amitől nem nyugszik meg, de legalább (reméli) ellenségek elől észrevétlenné teszi.*
2305. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2016-09-01 23:23:17
Üzenet elküldve: 2016-09-01 23:23:17
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 193
OOC üzenetek: 75
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 193
OOC üzenetek: 75
Játékstílus: Megfontolt
//Sa'argathot ébredése//
//A levél//
*A vakság szép lassan megy az idegeire, ezért is sóhajt fel olyan nagyon, amikor elérkezik a fényhozó, bevilágítva a világtalanságot.*
- Köszönöm. *Mondja hálásan a megváltónak, magához fogadván a fényt, melyet az fabotok végére rögzítve osztogat híveinek. Majd pedig felzárkóznak, és már attól is csak egy kicsit ijed meg, ahogy Rowon, akit eddig a fény ellenére nem nagyon vett észre, szólal fel mögötte. Ellenben megrökönyödve nézi ezt a csont- és bőrkollekciót, ami a lovacska úti céljaként fedi fel magát, s nem pusztán a hideg, de a folyók hava személyesen fut végig a gerincén. Nem biztos benne, hogy ez élő, halott, vagy mindkettő, ám a beszédre képes, és nem is rest művelni. Egy nevet mond, ami a nap fényesebb részében talán túl gyakran is felmerült már.*
- Amos Thenior... Ez a... Neved? *Bukik ki belőle az első benyomása a dologról. Mert hát ugye miért is hajtogatna valaki egy nevet, ha az nem a sajátja. A csapat többi része talán ezt nevezné női logikának. Majd parancsot is kap. Vissza a...
Sötétségbe. Az idegesség visszakúszik a torkába. Eloltja a fáklyát, így vagy úgy.*
-Vigyázzatok Szöszire. *Engedi el, rábízza a maradókra, hisz lopakodni kell, azt meg egy lóval nem lehet, ugyanis azokat nem érdekli az osonkodás, tiloppolnak, és prüszkölnek szégyentelenül. Jobbjába veszi kardját, mert anélkül már tényleg nem lenne meg a sötétben. Egy ijedt pillantást vált Rowonnal. fél a helyzettől, de nem szól. Mély levegő, és óvatos léptekkel megindul Rowonnal a világtalanságba. Nem csak a lépteit, de a szuszogását is hallgatja, ami egyébként csak húsz másodperc után hangzik el, akkor jut eszébe levegőt venni. Emellett persze szeretne meghallani mindent, ami nem a saját, vagy a férfi életjele. Meg egyszer-kétszer hátra is tekint, amolyan tájékozódási pontként a lovagok még világító fáklyáira.*
//A levél//
*A vakság szép lassan megy az idegeire, ezért is sóhajt fel olyan nagyon, amikor elérkezik a fényhozó, bevilágítva a világtalanságot.*
- Köszönöm. *Mondja hálásan a megváltónak, magához fogadván a fényt, melyet az fabotok végére rögzítve osztogat híveinek. Majd pedig felzárkóznak, és már attól is csak egy kicsit ijed meg, ahogy Rowon, akit eddig a fény ellenére nem nagyon vett észre, szólal fel mögötte. Ellenben megrökönyödve nézi ezt a csont- és bőrkollekciót, ami a lovacska úti céljaként fedi fel magát, s nem pusztán a hideg, de a folyók hava személyesen fut végig a gerincén. Nem biztos benne, hogy ez élő, halott, vagy mindkettő, ám a beszédre képes, és nem is rest művelni. Egy nevet mond, ami a nap fényesebb részében talán túl gyakran is felmerült már.*
- Amos Thenior... Ez a... Neved? *Bukik ki belőle az első benyomása a dologról. Mert hát ugye miért is hajtogatna valaki egy nevet, ha az nem a sajátja. A csapat többi része talán ezt nevezné női logikának. Majd parancsot is kap. Vissza a...
Sötétségbe. Az idegesség visszakúszik a torkába. Eloltja a fáklyát, így vagy úgy.*
-Vigyázzatok Szöszire. *Engedi el, rábízza a maradókra, hisz lopakodni kell, azt meg egy lóval nem lehet, ugyanis azokat nem érdekli az osonkodás, tiloppolnak, és prüszkölnek szégyentelenül. Jobbjába veszi kardját, mert anélkül már tényleg nem lenne meg a sötétben. Egy ijedt pillantást vált Rowonnal. fél a helyzettől, de nem szól. Mély levegő, és óvatos léptekkel megindul Rowonnal a világtalanságba. Nem csak a lépteit, de a szuszogását is hallgatja, ami egyébként csak húsz másodperc után hangzik el, akkor jut eszébe levegőt venni. Emellett persze szeretne meghallani mindent, ami nem a saját, vagy a férfi életjele. Meg egyszer-kétszer hátra is tekint, amolyan tájékozódási pontként a lovagok még világító fáklyáira.*
2304. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2016-09-01 19:23:25
Üzenet elküldve: 2016-09-01 19:23:25
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 929
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 929
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Gradak Wolfer//
*Látja, hogy meghalt a férfi. Ugyan először nem mondja ki Gradak, le azért egyértelmű a mozdulataiból. Leon nem kifejezetten csapdára számított, hanem egyszerűen ijedtségből elkövetett támadásra, ami nem szokatlan az ilyen bozótosban alvó népeknél. A kalóznak nagyon nem számít mi lett a szerencsétlennel, értékeket keres. Hangosan is hangot ad csalódottságának.*
-Még egy gyűrűje sem volt, vagy nyaklánc. Semmi! Tiszta felesleges volt lehajolnom érte! *Ahogy feláll, még bele is rúg a holttestbe, ami így egy méterrel arrébb landol. Ezután egy erszényéből előhalászott rongyba beletörli a kezét, és végül elrakja. Közben hangozhatott el társának mondata, amit csak most ért meg igazán.*
-Előbb is mondhattad volna! Nyílván megölték az úton, kirabolták aztán idedobták rohadni. *Még egyszer végignéz a maradványon, de ő nem talál semmit. Nem volt olyan nagyon alapos sem, csak az olyan helyeket nézte, amiben értéktárgyak, vagy pénz lehet.*
-Rohadékok! Az ilyet meg kéne jelölni, hogy ne menjen felesleges vele az ember ideje!
//Gradak Wolfer//
*Látja, hogy meghalt a férfi. Ugyan először nem mondja ki Gradak, le azért egyértelmű a mozdulataiból. Leon nem kifejezetten csapdára számított, hanem egyszerűen ijedtségből elkövetett támadásra, ami nem szokatlan az ilyen bozótosban alvó népeknél. A kalóznak nagyon nem számít mi lett a szerencsétlennel, értékeket keres. Hangosan is hangot ad csalódottságának.*
-Még egy gyűrűje sem volt, vagy nyaklánc. Semmi! Tiszta felesleges volt lehajolnom érte! *Ahogy feláll, még bele is rúg a holttestbe, ami így egy méterrel arrébb landol. Ezután egy erszényéből előhalászott rongyba beletörli a kezét, és végül elrakja. Közben hangozhatott el társának mondata, amit csak most ért meg igazán.*
-Előbb is mondhattad volna! Nyílván megölték az úton, kirabolták aztán idedobták rohadni. *Még egyszer végignéz a maradványon, de ő nem talál semmit. Nem volt olyan nagyon alapos sem, csak az olyan helyeket nézte, amiben értéktárgyak, vagy pénz lehet.*
-Rohadékok! Az ilyet meg kéne jelölni, hogy ne menjen felesleges vele az ember ideje!
2303. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2016-09-01 18:25:28
Üzenet elküldve: 2016-09-01 18:25:28
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 71
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 71
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Leon Descobrat//
*Leon nyomában Gradak is a testhez lép. Leteszi nehéz csomagját és próbálva kikerülni az ágakat, a test fölé hajol. Megtapogatja a nyakát és megállapítja, hogy egy halottal van dolguk. Nem aggódik, hogy felugrana, Leon nagyon bölcsen készenlétben tartja a kardját, ha ez valamilyen csapda lenne, bár ez inkább az úthoz közelebb, jobban látható helyen lenne hatékony.
Ahogy közelebbről is megszemléli a testet, több szúrásnyomot talál rajta, mind a felsőtestén. Ahogy kicsit megmozgatja a már merev testet, látja, hogy a mellkast két oldalról is érték szúrások. Lábuk alatt a talajt kezdi vizsgálgatni. ~Túl kevés a vér. Akkor pedig...~ Hangosan is kimondja, mire jutott.*
-Ez a szerencsétlen nem itt halt meg. Idevonszolták. *Máris kezdi keresni a vérnyomokat vagy a halott ruhájának cafatait, amik jelzik, hogy merről húzták ide a megboldogultat. Közben Leon átvizsgálja a halott ruháit, nyilván azért, hátha talál valamit, amiről azonosítható szegény pára vagy ami a történtekre ad magyarázatot.*
//Leon Descobrat//
*Leon nyomában Gradak is a testhez lép. Leteszi nehéz csomagját és próbálva kikerülni az ágakat, a test fölé hajol. Megtapogatja a nyakát és megállapítja, hogy egy halottal van dolguk. Nem aggódik, hogy felugrana, Leon nagyon bölcsen készenlétben tartja a kardját, ha ez valamilyen csapda lenne, bár ez inkább az úthoz közelebb, jobban látható helyen lenne hatékony.
Ahogy közelebbről is megszemléli a testet, több szúrásnyomot talál rajta, mind a felsőtestén. Ahogy kicsit megmozgatja a már merev testet, látja, hogy a mellkast két oldalról is érték szúrások. Lábuk alatt a talajt kezdi vizsgálgatni. ~Túl kevés a vér. Akkor pedig...~ Hangosan is kimondja, mire jutott.*
-Ez a szerencsétlen nem itt halt meg. Idevonszolták. *Máris kezdi keresni a vérnyomokat vagy a halott ruhájának cafatait, amik jelzik, hogy merről húzták ide a megboldogultat. Közben Leon átvizsgálja a halott ruháit, nyilván azért, hátha talál valamit, amiről azonosítható szegény pára vagy ami a történtekre ad magyarázatot.*
2302. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2016-09-01 17:51:23
Üzenet elküldve: 2016-09-01 17:51:23
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 929
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 929
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Gradak Wolfer//
*Lopakodni Leon sem nagyon tud, de azért nem úgy csörtet, mint egy megvadult vaddisznó. Gradak mögötte marad. Jól is teszi, mert ahogy Leon meglátja, hogy mit találtak, arcán elégedett vigyor terül el.* ~Talán mégis lesz valami jó ebben a napban, nem csak séta meg letargikus beszélgetés!~ *A kardot nemes egyszerűséggel arrébb rúgja, nehogy annak gazdája a bokájába állítsa a kalóznak. Az kéne csak! Akkor rögtön két bicegő is lenne, és a méltósága is oda, na meg egy jó nadrág is, amiből kezd kifogyni, annyira gyorsan szakadnak mostanában. Csizmája orrával kezdi el böködni a fickót aki a földön fekszik, és ha az megmozdul egy kard pengéjét fogja a szeme előtt találni. Ha pedig nem történik ilyesmi, Leon lehajol, és elkezdi átvizsgálni az értékeket, hátha hever ott valami, amit megéri ellopni. Ha ez a második opció volt sikeres akkor a kutakodás végeztével újra a fekvőhöz fordul és megnézi mi baja van.*
//Gradak Wolfer//
*Lopakodni Leon sem nagyon tud, de azért nem úgy csörtet, mint egy megvadult vaddisznó. Gradak mögötte marad. Jól is teszi, mert ahogy Leon meglátja, hogy mit találtak, arcán elégedett vigyor terül el.* ~Talán mégis lesz valami jó ebben a napban, nem csak séta meg letargikus beszélgetés!~ *A kardot nemes egyszerűséggel arrébb rúgja, nehogy annak gazdája a bokájába állítsa a kalóznak. Az kéne csak! Akkor rögtön két bicegő is lenne, és a méltósága is oda, na meg egy jó nadrág is, amiből kezd kifogyni, annyira gyorsan szakadnak mostanában. Csizmája orrával kezdi el böködni a fickót aki a földön fekszik, és ha az megmozdul egy kard pengéjét fogja a szeme előtt találni. Ha pedig nem történik ilyesmi, Leon lehajol, és elkezdi átvizsgálni az értékeket, hátha hever ott valami, amit megéri ellopni. Ha ez a második opció volt sikeres akkor a kutakodás végeztével újra a fekvőhöz fordul és megnézi mi baja van.*
2301. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2016-09-01 11:47:06
Üzenet elküldve: 2016-09-01 11:47:06
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 89
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 89
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Vakmerő
//Sa'argathot ébredése//
//A levél//
*Végül a póni megérkezik céljához, ami egy haldokló ember. Érdekes hogy a ló így megtalálta ezt a személyt, aki vélhetően a gazdája. Rowon él a gyanúperrel, hogy a haldokló varázslattal hívhatta magához az állatot. Amos Thenior nevének hallatán, pedig még az is eszébe jut, hogy ő maga a hírneves mágus. Amikor Ryrin a testhez siet, Rowon a talajt kezdi fürkészni, a fáklyák fényében, nyomokat kutatva. Hátha kiderül hányan jártak még itt előttük, és merre távoztak. A lovag utasítására, feltekint a kutakodásból, majd kissé kényszeredetten bólint. Raeynra tekint majd csendben elindul előre. Nem szándékszik túlzottan eltávolodni Ryrinék fáklyafényétől, csak annyira hogy a sötét éppen beburkolja. Más lehetősége nem igen lévén, fülelni kezd, hátha hall valakit közeledni, vagy éppen távolodni.*
//A levél//
*Végül a póni megérkezik céljához, ami egy haldokló ember. Érdekes hogy a ló így megtalálta ezt a személyt, aki vélhetően a gazdája. Rowon él a gyanúperrel, hogy a haldokló varázslattal hívhatta magához az állatot. Amos Thenior nevének hallatán, pedig még az is eszébe jut, hogy ő maga a hírneves mágus. Amikor Ryrin a testhez siet, Rowon a talajt kezdi fürkészni, a fáklyák fényében, nyomokat kutatva. Hátha kiderül hányan jártak még itt előttük, és merre távoztak. A lovag utasítására, feltekint a kutakodásból, majd kissé kényszeredetten bólint. Raeynra tekint majd csendben elindul előre. Nem szándékszik túlzottan eltávolodni Ryrinék fáklyafényétől, csak annyira hogy a sötét éppen beburkolja. Más lehetősége nem igen lévén, fülelni kezd, hátha hall valakit közeledni, vagy éppen távolodni.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6203-6222