//Hét év, hét gyertya//
//Tortázás//
*Megérkezik Lorew is, remélhetőleg befut még a nagy finálé előtt. Mondani sem kell, hogy senki nem szerzett olyan értékes nyereményt a játékok során, mint ő. Azt persze nem tudja még, hogy ez egyéb hátrányokkal is fog járni, de hát kit érdekel? Ha tudná, hogy így havonta hét percet hörcsögként kell leéljen, valószínűleg az sem zavarná. Ebben a pillanatban kizárólag a táblára koncentrál. Nem esküdött volna meg rá, hogy mg hazavinni is lesz ideje, de úgy látszik, korán érkezett. Amint megfordult a negyedben, másodszor is befut a főtérre, ám ezúttal már nem pusztán átutazóban van, hanem ténylegesen ide érkezett. A nagy finálé, vagyis ilyesmiben reménykedik, hiszen az egyre gyűlő embertömegből úgy ítéli meg, az elmúlt órák eseményeiből mindenki kivette a részét. Őszintén szólva egy röpke körültekintés után máris három ismerős arcot, és egy ismerős tarkót pillant meg, szóval úgy fest, akadnak itt bőven barátai, s ellenségei közül is. Habár természetesen utóbbiakkal nem rendelkezik. Vicces, újabban mindenhol feltűnnek a mágusok, ahol valami hasonló esemény van kilátásban. Legutóbb a tornyot árasztották el, és ha jól látja, Worenth itt is tiszteletét teszi. Legutóbb nem volt alkalma szemügyre venni a gnóm lányt, most viszont egészen biztos benne, hogy ugyanarról van szó, akivel a gazdagnegyedben találkozott, és aki éppen ezekben a pillanatokban adja át a begyűjtött gyertyákat. Nem mintha sok nőnemű gnóm tengne-lengne a városban. A nevére már nem bizonyos, hogy emlékszik, csak arra, hogy Eralilról érdeklődött. De hát nem az ismertségek felelevenítése végett van itt, hanem hogy meglássa, milyen nagyszerű zárást terveznek, ha esetleg minden gyertya idejében a helyére kerülne. Bár őszintén abban reménykedik, hogy ennek hiányában is kapnak tortát, igazán rászolgáltak. Főleg Lorew, aki a visszafelé vezető úton kétszer is szivárványszínűt hányt a sok bájitaltól.*