Arthenior - Arthenior főtere
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 117 (2321. - 2340. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
2340. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2013-12-16 18:25:17
Üzenet elküldve: 2013-12-16 18:25:17
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 10
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 10
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Úton a piacra //
* Mily meglepő, a verselő nő a mihaszna élettől kapott újabb pofon képében hetykén távozik a fogadóból, viszonzatlanul hagyva az elismerő gesztust, befejezetlenül a rögtönzött verset, s faképnél a kékszemű férfit. Csak egy röpke fintor a fakó orcán, majd a kicsiny könyv csattanva zárul markában és landol mellénye belső zsebében, a tintával meg a fekete lúdtollal egyetemben.*
- Agyő, ledér éjjeli pillangóm!
* Leheli fásultan a búcsú keserédes szavait a borgőzős félhomályba, aztán nyikorogva csusszan helyére széke, ő pedig már gázol is át a hahotázó, kurjongató, alkoholmámorban tobzódó kuncsaftok tömegén.
Ahogyan zárul mögötte a lármás fogadó ajtaja, végre körülöleli a néma hajnali szürkület; a nap még bújik a távoli hegyormok takarásában, de első sugarai már haloványan festik az eget. Pompás az idő, zsibongó elméje lassacskán el is csitul, ahogyan nagyokat szippantva a friss, harmatos levegőből átbattyog a főtéren. A szökőkútnál még megáll, s tenyerével mer hűs vizéből, hogy arcát öblítse vele. Mióta nem aludt? Talán előző éjszaka elmerült az álmok birodalmában néhány haszontalan fertályóra erejéig, de szokás szerint kacifántos rémálmok gyötörték. Megszokta már a kialvatlanságot, majd ha már elméje nem bírja tovább az ébrenléttel vívott ádáz harcot végre kipiheni magát, legyen bárhol és bármikor, hirtelen tör majd rá, s letaglózza a kimerültség.
De a röpke arcmosással újabb órákat nyer éberen, lerázza ujjairól a cseppeket, arcát és ázott tincseit majd a hajnali szellő hamarost megszárítja, s újult erővel indul el a piac felé.
A hosszú ébrenlétet bírja, hisz kénytelen volt megszokni, de az üres gyomor bajosabb ennél, a kínzó éhséget bizony nem szívleli. A piaci kofáktól majd vesz valami kalácsfélét, vagy magvas kenyeret, az bőven megteszi reggeli gyanánt. Hogy utána mi lesz? Nos, jó kérdés, egyébként csak a piacon, vagy valamelyik téren, parkban tengetné a napot, de erszényéből már fogyóban van a csörgő arany, valamilyen alkalmi munka után kellene néznie- hiába, már évek óta napról-napra él, céltalanul bolyong ebben az életnek nevezett gyötrelmes létben... *
* Mily meglepő, a verselő nő a mihaszna élettől kapott újabb pofon képében hetykén távozik a fogadóból, viszonzatlanul hagyva az elismerő gesztust, befejezetlenül a rögtönzött verset, s faképnél a kékszemű férfit. Csak egy röpke fintor a fakó orcán, majd a kicsiny könyv csattanva zárul markában és landol mellénye belső zsebében, a tintával meg a fekete lúdtollal egyetemben.*
- Agyő, ledér éjjeli pillangóm!
* Leheli fásultan a búcsú keserédes szavait a borgőzős félhomályba, aztán nyikorogva csusszan helyére széke, ő pedig már gázol is át a hahotázó, kurjongató, alkoholmámorban tobzódó kuncsaftok tömegén.
Ahogyan zárul mögötte a lármás fogadó ajtaja, végre körülöleli a néma hajnali szürkület; a nap még bújik a távoli hegyormok takarásában, de első sugarai már haloványan festik az eget. Pompás az idő, zsibongó elméje lassacskán el is csitul, ahogyan nagyokat szippantva a friss, harmatos levegőből átbattyog a főtéren. A szökőkútnál még megáll, s tenyerével mer hűs vizéből, hogy arcát öblítse vele. Mióta nem aludt? Talán előző éjszaka elmerült az álmok birodalmában néhány haszontalan fertályóra erejéig, de szokás szerint kacifántos rémálmok gyötörték. Megszokta már a kialvatlanságot, majd ha már elméje nem bírja tovább az ébrenléttel vívott ádáz harcot végre kipiheni magát, legyen bárhol és bármikor, hirtelen tör majd rá, s letaglózza a kimerültség.
De a röpke arcmosással újabb órákat nyer éberen, lerázza ujjairól a cseppeket, arcát és ázott tincseit majd a hajnali szellő hamarost megszárítja, s újult erővel indul el a piac felé.
A hosszú ébrenlétet bírja, hisz kénytelen volt megszokni, de az üres gyomor bajosabb ennél, a kínzó éhséget bizony nem szívleli. A piaci kofáktól majd vesz valami kalácsfélét, vagy magvas kenyeret, az bőven megteszi reggeli gyanánt. Hogy utána mi lesz? Nos, jó kérdés, egyébként csak a piacon, vagy valamelyik téren, parkban tengetné a napot, de erszényéből már fogyóban van a csörgő arany, valamilyen alkalmi munka után kellene néznie- hiába, már évek óta napról-napra él, céltalanul bolyong ebben az életnek nevezett gyötrelmes létben... *
2339. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2013-12-16 17:51:20
Üzenet elküldve: 2013-12-16 17:51:20
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 468
OOC üzenetek: 100
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 468
OOC üzenetek: 100
Játékstílus: Vakmerő
// Nilynn Strissa //
*Ezüstszín bundájú macska oson a tetőn, nesztelenül. Apró tappancsa egyik mozdulatkor parányi cserepet lök le az egyszerű tetőről. Magányos lavinaként gördül lefelé megtörve az éjszaka csendjét és a szőrös kis teremtés lassú léptét. Egy pillanat alatt tova illan a jószág, míg végül a kicsiny cserép darab álmosan hull alá az ereszről. Egyenest egy, a fal mellé állított hordó fedelén, melyen egy tompa puffanással jelzi jöttét, végül tovább pattan s a macskaköves úton perdülve párat állapodik meg… A Tető üres, a hold lustán bújik ki felhő ruháiból, hogy egy kis időre megvilágítsa az ezüstszín szőrű kicsiny fenevad hűlt helyét.
Két alak érkezik a főutcán keresztül, végül meg állnak a kisutca szélén ahol magányosan tekint fel rájuk a kicsiny cserépdarab összetört kis teste… beszédfoszlányok hangja szűrődik feléje de sajnos nem hallja… talán ha közelebb húzódna… de nem tud… csupán egy törött cserép darabka…
Itt már több a fény, s néhány ember is kószál a főtér közelében a szökőkút csendesen csobog ahogy ontja magából a hűs vizet. Darel elengedve a lány kezét s meghallva annak szavait a vérrel kapcsolatban, letekint először saját, bőrkesztyűs tenyerében. Bíbor tavacska szinte észrevehetetlen, alig látható… értetlenül figyeli a látványt, majd a lány kezére tekint. Apró kacsóján kicsiny vérpatak kúszik, finoman meg fogja a másik kezét, s szemügyre veszi egy pillanatra nem komoly a seb ez látható.*
- Jobb ha mihamarabb kimossa a sebet!
*Jelenti ki és a szökőkút felé mutat, azzal el is engedve immár végleg a selymes kézfejet. Majd odalépdel a mogyoróbarna hajú hajadon mellett ha úgy dönt, s közben válaszol a kérdésekre mik idő közben a lány rózsaszín ajkait elhagyták.*
- Csupán nemrég érkeztem a városba szóval nem, nem tartozom a városőrök közé… a Worf családhoz tartozom.
*Mondja egyszerűen bár nem túl valószínű, hogy ismerős lenne az északon élő családja neve… féloldalt áll ahogy figyeli a lányt miközben a kútnál állnak és elmosolyodik mikor a másik a pénzről beszél ismét*
- Az igazat megvallva erről a karaván vezetőt kellene megkérdezni … Tőle kaptam fizetségül.
*Folytatja változatlan jókedvűen, talán ezzel a lányt is megnyugtatva*
- A városban nincs családom, a fivéreim és apám pedig nem szenvednek hiányt odahaza…
*Egy teremtett lélek aki még törődik másokkal ebben a világban? Már érti miért hozta így a sors… Látszik rajta, hogy kicsit elgondolkodik ahogy immár nyugodt körülmények között tekint a lányra. Aztán hallgatva a kijelentést és a kérdő, enyhén oldalra billentett arcot látva végül újra mosoly húzódik arcára s egy fél pillanatra lehunyja szemeit.*
- Köszönöm az invitálást, de amint mondtam, ne fájjon miatta a feje.
*Vár picit majd folytatja mikor már nyitva vannak a szemei, még utoljára rátekint a nefelejcs kék szempárra.*
- Menjen, mielőtt megfázik…
*Mondja végül kedvesen, nyugodt hangnemben… Figyeli még a lány távolodó alakját ahogy eltűnik a fogadó ajtajában , végül ő is elhagyja az utcát… *
*Ezüstszín bundájú macska oson a tetőn, nesztelenül. Apró tappancsa egyik mozdulatkor parányi cserepet lök le az egyszerű tetőről. Magányos lavinaként gördül lefelé megtörve az éjszaka csendjét és a szőrös kis teremtés lassú léptét. Egy pillanat alatt tova illan a jószág, míg végül a kicsiny cserép darab álmosan hull alá az ereszről. Egyenest egy, a fal mellé állított hordó fedelén, melyen egy tompa puffanással jelzi jöttét, végül tovább pattan s a macskaköves úton perdülve párat állapodik meg… A Tető üres, a hold lustán bújik ki felhő ruháiból, hogy egy kis időre megvilágítsa az ezüstszín szőrű kicsiny fenevad hűlt helyét.
Két alak érkezik a főutcán keresztül, végül meg állnak a kisutca szélén ahol magányosan tekint fel rájuk a kicsiny cserépdarab összetört kis teste… beszédfoszlányok hangja szűrődik feléje de sajnos nem hallja… talán ha közelebb húzódna… de nem tud… csupán egy törött cserép darabka…
Itt már több a fény, s néhány ember is kószál a főtér közelében a szökőkút csendesen csobog ahogy ontja magából a hűs vizet. Darel elengedve a lány kezét s meghallva annak szavait a vérrel kapcsolatban, letekint először saját, bőrkesztyűs tenyerében. Bíbor tavacska szinte észrevehetetlen, alig látható… értetlenül figyeli a látványt, majd a lány kezére tekint. Apró kacsóján kicsiny vérpatak kúszik, finoman meg fogja a másik kezét, s szemügyre veszi egy pillanatra nem komoly a seb ez látható.*
- Jobb ha mihamarabb kimossa a sebet!
*Jelenti ki és a szökőkút felé mutat, azzal el is engedve immár végleg a selymes kézfejet. Majd odalépdel a mogyoróbarna hajú hajadon mellett ha úgy dönt, s közben válaszol a kérdésekre mik idő közben a lány rózsaszín ajkait elhagyták.*
- Csupán nemrég érkeztem a városba szóval nem, nem tartozom a városőrök közé… a Worf családhoz tartozom.
*Mondja egyszerűen bár nem túl valószínű, hogy ismerős lenne az északon élő családja neve… féloldalt áll ahogy figyeli a lányt miközben a kútnál állnak és elmosolyodik mikor a másik a pénzről beszél ismét*
- Az igazat megvallva erről a karaván vezetőt kellene megkérdezni … Tőle kaptam fizetségül.
*Folytatja változatlan jókedvűen, talán ezzel a lányt is megnyugtatva*
- A városban nincs családom, a fivéreim és apám pedig nem szenvednek hiányt odahaza…
*Egy teremtett lélek aki még törődik másokkal ebben a világban? Már érti miért hozta így a sors… Látszik rajta, hogy kicsit elgondolkodik ahogy immár nyugodt körülmények között tekint a lányra. Aztán hallgatva a kijelentést és a kérdő, enyhén oldalra billentett arcot látva végül újra mosoly húzódik arcára s egy fél pillanatra lehunyja szemeit.*
- Köszönöm az invitálást, de amint mondtam, ne fájjon miatta a feje.
*Vár picit majd folytatja mikor már nyitva vannak a szemei, még utoljára rátekint a nefelejcs kék szempárra.*
- Menjen, mielőtt megfázik…
*Mondja végül kedvesen, nyugodt hangnemben… Figyeli még a lány távolodó alakját ahogy eltűnik a fogadó ajtajában , végül ő is elhagyja az utcát… *
2338. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2013-12-15 18:19:10
Üzenet elküldve: 2013-12-15 18:19:10
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 3
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 3
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
*Éhes és szomjas mikor megérkezik Atheniorba. A tömeg jó alkalomnak tűnik egy kis pénz szerzésre.Leakaszt egy két zacskót az övekről és saját övére akasztja.Mosolyogva állapítja meg, hogy 100 aranyat zsákmányolt. Megpillantja a Pegazus fogadó feliratot és az épület felé veszi az irányt. Mielőtt még belépne megigazgatja ruháját, leporol róla pár láthatatlan porszemet és kinyitja az ajtót.*
2337. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2013-12-13 14:26:51
Üzenet elküldve: 2013-12-13 14:26:51
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 88
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 88
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
*Gondolta, megnézi magának a várost kissé, kíváncsisága erősebbnek bizonyult kedvtelenségénél. Azonban túl sok érdekességet a maga mércéjével nem lelt, annakidején már belekóstolt a városi életbe, és bár a pusztai vándorlás évei elszoktatták tőle, emlékeiben még élénken élnek korábbi élményei. Így tehát némi körülnézés után szótlanul és feltűnés nélkül meg is fordul, és inkább visszatér oda, ahol mondhatni, otthon érzi magát. Furcsa önmagának is bevallani, de már feszélyezik a falak, és a sok ember.*
2336. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2013-12-11 10:19:42
Üzenet elküldve: 2013-12-11 10:19:42
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 468
OOC üzenetek: 100
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 468
OOC üzenetek: 100
Játékstílus: Vakmerő
*Komótosan kel fel a nap a távoli horizonton vörösesre, sárgásra festve a tájat miközben a város egy része még ébredezik. Vannak, kik már régóta sürögnek s végzik némán dolgukat. A megszokott halk hangokat kerékcsörgés zavarja fel ütemes lópatkó kopogások kíséretében. Kufárok, árusok lépdelnek megrakott kocsiik mellett ravasz tekintetük már a csengő érmékre gondol, mit majd a portékáért kapnak, ha jól végzik dolgukat.
Egy jó kiállású fiatal férfiú lépdel a kufárok csapata mellett, mélyzöld köpenye bolondos táncot jár háta mögött, ahogy belekap egy hűvös reggeli szellő.
~ Arthenior, hát megérkeztem ~
Fut át agyán a gondolat, ahogy tekintetével a város ébredezését fürkészi, boltosok készülnek a nyitáshoz unottan, néhányuk feltekint az érkezőkre majd nyugtázva az újabb árusok látványát fordulnak is vissza s végzik tovább megszokott dolgukat. Egy fiúcska pakolja serényen a piros szín almákat igyekezve tartani a katonás rendet a ládában. Friss pékáru illata tekergőzik végig az utcán megcirógatva az orrokat.*
- Darel!
* Egy középkorú, köpcös ember áll elé s szólítja meg a fiatalembert, mélybarna jónak tűnő ruházatban, ujjain néhány egyszerű ékszer éktelenkedik.
A város figyelését abbahagyva az idősebb felé fordítja tekintetét, nyugodt tempóban.*
- Köszönöm a segítséged, az úton! Itt pedig a fizetséged!
* Nyújt át egy apró erszényt mely tompán csörren, átveszi kesztyűs kezével s övére akasztja.*
- Örülök ha segíthettem.
* Jegyzi meg egyszerűen, határozott hangján.*
- Remélem, még találkozunk! Néha elkél egy-egy jó fegyver az úton!
*Néhány csendes pillanat majd még hozzáteszi:*
- Sok szerencsét a városban!
*Zárja le mondókáját sokatmondó vigyorával a középkorú férfi mire biccentéssel válaszol a fiatalabb.*
- Sosem tudni mit hoz a holnap. Jó utat!
*Válaszol az ifjú majd az egyik karaván kocsihoz lépdel, egy közepes méretű barna málha zsákot emel le róla s vállára dobja, valószínűleg ebben lehet maradék felszerelése. A karaván tovább vonul a piactér irányába, folytatva az ütemes kopogást amit a lovak patája és a kerekek hangja képez a macskaköves úton.
Mélyet szippant még a város hűs levegőjéből érdeklődve tekint körbe a míves épületeken s első útja rögvest a tér közepén lévő szökőkúthoz vezet, kortyol egyet a friss hajnali vízből s megpihen egy közeli padon, hosszú volt az út a városig. Egy szép piros almát vesz elő zsákjából, megtisztítja ruha ujján majd jó ízűen beleharap s így választja ki majd szép lassan úti célját, hogy merre is induljon felfedezni a várost...*
*Mostanra feléledt a város, ahogy jobban körülnéz, egész sokan vannak, különféle szerzetek. Csinos fiatal leányok, harcos forma ifjak s idősebbek. Néhányan a napon sütkéreznek, van ki magányosan van ki párjával. S vannak kik sietve vonulnak céljaik irányába. A vérpiros alma leve finoman fröccsen, ahogy beleharap lédús húsába.
~Argus ezt a várost említette, biztosan itt kell legyen valahol…~
Mélázik el a forgatagot figyelve, közben egy pillanatra meg akad a szeme a fogadón mely a térről látható.
~ ”Pegazus Fogadó” nos, legalább már tudom, hol hálhatok az éjjel~
Nyugtázza magában az információt, majd azt is, hogy almája végéhez ért. Lát néhány galambot nem messze tőle, tán azért araszoltak ily közel, mert reménykedtek néhány lepottyanó falatban, reményeik most beteljesednek Darel egy laza mozdulattal feléjük hajítja az almacsutkáját melyen még leledzik néhány ínycsiklandó falat. Ahogy a darabka megérkezik a macskaköves útra egy pillanatra szétreppennek riadtan, de nem sokáig tart a riadalom mert térnek is vissza és falatozni kezdik a potya ebédet.
Felegyenesedik, kicsit megmozgatja vállát, melyet tompa, halk fémes csörrenés nyugtáz ahogy a páncél lemez engedelmeskedik a mozdulatnak. Ezután felcsatolja kardját a hátára, majd a málhazsákot is felerősíti mögé, keresztbe vetve mellkasán a fogóját, mint amolyan tarisznya, bőven elfér hiszen ránézésre sincs túl sok holmi benne…
~Hát akkor, előre…~
A Szegénynegyed felé veszi az irányt, karjait nyugodtan engedi maga mellé, léptei határozottan viszik előre halk koppanások jelzik útját mely az utazó csizmájának köszönhető…*
A hozzászólást Emphus Engora (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2013.12.11 16:38:30, a következő indokkal:
Jelek javítása és pótlása; hozzászólások egybeszerkesztése.
Egy jó kiállású fiatal férfiú lépdel a kufárok csapata mellett, mélyzöld köpenye bolondos táncot jár háta mögött, ahogy belekap egy hűvös reggeli szellő.
~ Arthenior, hát megérkeztem ~
Fut át agyán a gondolat, ahogy tekintetével a város ébredezését fürkészi, boltosok készülnek a nyitáshoz unottan, néhányuk feltekint az érkezőkre majd nyugtázva az újabb árusok látványát fordulnak is vissza s végzik tovább megszokott dolgukat. Egy fiúcska pakolja serényen a piros szín almákat igyekezve tartani a katonás rendet a ládában. Friss pékáru illata tekergőzik végig az utcán megcirógatva az orrokat.*
- Darel!
* Egy középkorú, köpcös ember áll elé s szólítja meg a fiatalembert, mélybarna jónak tűnő ruházatban, ujjain néhány egyszerű ékszer éktelenkedik.
A város figyelését abbahagyva az idősebb felé fordítja tekintetét, nyugodt tempóban.*
- Köszönöm a segítséged, az úton! Itt pedig a fizetséged!
* Nyújt át egy apró erszényt mely tompán csörren, átveszi kesztyűs kezével s övére akasztja.*
- Örülök ha segíthettem.
* Jegyzi meg egyszerűen, határozott hangján.*
- Remélem, még találkozunk! Néha elkél egy-egy jó fegyver az úton!
*Néhány csendes pillanat majd még hozzáteszi:*
- Sok szerencsét a városban!
*Zárja le mondókáját sokatmondó vigyorával a középkorú férfi mire biccentéssel válaszol a fiatalabb.*
- Sosem tudni mit hoz a holnap. Jó utat!
*Válaszol az ifjú majd az egyik karaván kocsihoz lépdel, egy közepes méretű barna málha zsákot emel le róla s vállára dobja, valószínűleg ebben lehet maradék felszerelése. A karaván tovább vonul a piactér irányába, folytatva az ütemes kopogást amit a lovak patája és a kerekek hangja képez a macskaköves úton.
Mélyet szippant még a város hűs levegőjéből érdeklődve tekint körbe a míves épületeken s első útja rögvest a tér közepén lévő szökőkúthoz vezet, kortyol egyet a friss hajnali vízből s megpihen egy közeli padon, hosszú volt az út a városig. Egy szép piros almát vesz elő zsákjából, megtisztítja ruha ujján majd jó ízűen beleharap s így választja ki majd szép lassan úti célját, hogy merre is induljon felfedezni a várost...*
*Mostanra feléledt a város, ahogy jobban körülnéz, egész sokan vannak, különféle szerzetek. Csinos fiatal leányok, harcos forma ifjak s idősebbek. Néhányan a napon sütkéreznek, van ki magányosan van ki párjával. S vannak kik sietve vonulnak céljaik irányába. A vérpiros alma leve finoman fröccsen, ahogy beleharap lédús húsába.
~Argus ezt a várost említette, biztosan itt kell legyen valahol…~
Mélázik el a forgatagot figyelve, közben egy pillanatra meg akad a szeme a fogadón mely a térről látható.
~ ”Pegazus Fogadó” nos, legalább már tudom, hol hálhatok az éjjel~
Nyugtázza magában az információt, majd azt is, hogy almája végéhez ért. Lát néhány galambot nem messze tőle, tán azért araszoltak ily közel, mert reménykedtek néhány lepottyanó falatban, reményeik most beteljesednek Darel egy laza mozdulattal feléjük hajítja az almacsutkáját melyen még leledzik néhány ínycsiklandó falat. Ahogy a darabka megérkezik a macskaköves útra egy pillanatra szétreppennek riadtan, de nem sokáig tart a riadalom mert térnek is vissza és falatozni kezdik a potya ebédet.
Felegyenesedik, kicsit megmozgatja vállát, melyet tompa, halk fémes csörrenés nyugtáz ahogy a páncél lemez engedelmeskedik a mozdulatnak. Ezután felcsatolja kardját a hátára, majd a málhazsákot is felerősíti mögé, keresztbe vetve mellkasán a fogóját, mint amolyan tarisznya, bőven elfér hiszen ránézésre sincs túl sok holmi benne…
~Hát akkor, előre…~
A Szegénynegyed felé veszi az irányt, karjait nyugodtan engedi maga mellé, léptei határozottan viszik előre halk koppanások jelzik útját mely az utazó csizmájának köszönhető…*
A hozzászólást Emphus Engora (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2013.12.11 16:38:30, a következő indokkal:
Jelek javítása és pótlása; hozzászólások egybeszerkesztése.
2335. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2013-12-10 11:06:07
Üzenet elküldve: 2013-12-10 11:06:07
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 8
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 8
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
*Megfáradva ér vissza arra a helyre, ahonnan elindult. Milyen rég is volt már, hogy Athenior városába érkezett. A nagy város felfedezés következtében némileg elfáradt, így úgy dönt, a város főterén elhelyezett padok egyikén megpihen. Sóhajtva ereszkedik le a padra, miközben megigazítja vállán függő tegezét.*
A hozzászólást Emphus Engora (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2013.12.10 14:54:55, a következő indokkal:
Múlt helyett jelen idő.
A hozzászólást Emphus Engora (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2013.12.10 14:54:55, a következő indokkal:
Múlt helyett jelen idő.
2334. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2013-12-07 21:19:54
Üzenet elküldve: 2013-12-07 21:19:54
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 28
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 28
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Szelíd
*Amit belép a kapun szinte tágra nyílt szemekkel bámul mindenre, amit csak meglát. aztán gondolkodni kezd*
"Végre három év után ismét egy városban volnék. El sem hiszem, hogy három évet kóboroltam és most először térek be egy városba. Itt talán megborotválkozom. Bár jobban meggondolva ez a kis szakáll férfiasabbá tesz. Mondjuk, többnyire takarom az arcom, de vannak olyan esetek mikor meg kell mutatnom valakinek. Mint például mikor táplálkozom."
*Ezután odamegy, a szökőkúthoz majd belekortyol. Bár az íze átlagos szörnyen szomjas mivel a kulacsa is teljesen üres. Így hát lecsavarja tetejét és megtölti a vízzel. Ezután leül egy padra és kifújja magát. Már vagy 4 órája gyalogolt jól esett neki, hogy végre leülhet. Majd a tömeget kezdi el bámulni. Egyaránt keveredik benne gazdag és szegény ember. Mondjuk, ha jól látja ez a főtér. Nyilván ha a város gazdag negyedébe téved ott szegényt nem nagyon fog látni. Majd a városőrség katonáira veteti szemét. Hát a legtöbbüken kicsit látszik, hogy inkább a pénz, mint a kötelességtudat hajtsa őket. Aztán kiszúrja a város fogadóját. El is dönti hogy benéz oda, de előtte még pihen egy kicsit a padon. Már úgy is kényelembe helyezte magát rajta. Meg még úgy is ráér, elvégre még csak kora délután lehet. Addig még körbekémleli a főteret. Tesz egy pillantást bárdjára.*
"Hmm, ahhoz képest, hogy alig használom ezt a bárdot nem néz ki valami fényesen. De harcra azért még megfelel."
*Még egyszer körülnéz, aztán feláll és elindul a fogadó felé.*
A hozzászólás írója (Daleilor Narchenar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2013.12.07 22:32:11
"Végre három év után ismét egy városban volnék. El sem hiszem, hogy három évet kóboroltam és most először térek be egy városba. Itt talán megborotválkozom. Bár jobban meggondolva ez a kis szakáll férfiasabbá tesz. Mondjuk, többnyire takarom az arcom, de vannak olyan esetek mikor meg kell mutatnom valakinek. Mint például mikor táplálkozom."
*Ezután odamegy, a szökőkúthoz majd belekortyol. Bár az íze átlagos szörnyen szomjas mivel a kulacsa is teljesen üres. Így hát lecsavarja tetejét és megtölti a vízzel. Ezután leül egy padra és kifújja magát. Már vagy 4 órája gyalogolt jól esett neki, hogy végre leülhet. Majd a tömeget kezdi el bámulni. Egyaránt keveredik benne gazdag és szegény ember. Mondjuk, ha jól látja ez a főtér. Nyilván ha a város gazdag negyedébe téved ott szegényt nem nagyon fog látni. Majd a városőrség katonáira veteti szemét. Hát a legtöbbüken kicsit látszik, hogy inkább a pénz, mint a kötelességtudat hajtsa őket. Aztán kiszúrja a város fogadóját. El is dönti hogy benéz oda, de előtte még pihen egy kicsit a padon. Már úgy is kényelembe helyezte magát rajta. Meg még úgy is ráér, elvégre még csak kora délután lehet. Addig még körbekémleli a főteret. Tesz egy pillantást bárdjára.*
"Hmm, ahhoz képest, hogy alig használom ezt a bárdot nem néz ki valami fényesen. De harcra azért még megfelel."
*Még egyszer körülnéz, aztán feláll és elindul a fogadó felé.*
A hozzászólás írója (Daleilor Narchenar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2013.12.07 22:32:11
2333. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2013-12-07 18:39:30
Üzenet elküldve: 2013-12-07 18:39:30
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 40
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 40
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
// Cralan //
* Még mindig fáj a fejbőre, mert a gazfickó alaposan meghúzta, s közben meg is szabadította pár szál ezüst hajszálától. Ave a halántékát dörzsölgetve tápászkodik fel a földről. A ruhája sáros lett, az arca pedig piszkos az utca porától. Az előtte összerogyott férfi káromkodásával mit sem törődve, gondolja még rátesz egy lapáttal, nehogy még meggondolja magát és felkeljen, gyomorszájon rúgja, amennyire csak bírja, majd eszeveszett mód szaladni kezd Cralan felé, ekkor látja, hogy a szöges deszkával csapást mérnek a fél elf hátára. Ave felsikolt. Tehetetlennek érzi magát. Cralan viszont a sérülés ellenére folytatja a harcot és úgy tűnik felülkerekedik. harcképtelenné teszi mindkét támadóját, s mikorra megérkezik a városőrség, a brigantik már a földön hever jajgatva. Cralan elmondja, mi történt, az őrök pedig megköszönik, hogy megkönnyítette a dolgát, és hogy a három garázdálkodót már régóta keresték, s nem ez az első agresszív fellépésük, sok volt már a rovásukon. Az ágyékon rúgott férfit félkómából rázzák fel, Ave pedig büszke magára. Még csak az kellett volna, hogy egy ilyen bűnöző gyermeket nemzzen. Mai napi jó cselekedet pipa a listán. Miután mindenki távozik, csak ketten maradnak, Cralan pedig magához öleli Ave-et. Ave bátortalanul átöleli a férfit, a vállára hajtja a fejét.*
- Úgy örülök, hogy nem történt nagyobb baj.
* Suttogja, ekkor azonban felfigyel valami furcsára: A férfi hátától ragacsosan nedves lesz a tenyere. Rápillantva Cralan válla fölött látja, hogy a keze vérfoltos. A férfi vére festette meg.*
- Cralan! Te vérzel! * Döbbenten néz a férfi sötét szempárjába. Nem panaszkodott, pedig bizonyára erős fájdalmai vannak. Ave végigtapint a felhasított vérten, melyből lassan csordogál le végig hátának ívén a vér.*
- Ezt el kell látni, minél hamarabb. A legjobb kezekben vagy! Értek a sebkötözéshez. Irány a fogadó. * Aggódás csillog a lány ibolyaszín szempárjában. A lehető leggyorsabban akar a pegazusba érni. Hiszen egy rozsdás szögtől akár el is fertőződhet a seb. Bár még nem vette szemügyre tüzetesebben, így nem tudja, hogy mély e, vagy csak egy kis felszíni karcolás. Ha mély, akkor azonban ki kell égetni, ami ugyancsak fájdalmas, de egy gyertyával és egy tőrrel ez is megoldható. Tű meg cérna pedig van nála a seb összevarrásához. A páros sietősen a fogadó felé veszik az irányt.*
* Még mindig fáj a fejbőre, mert a gazfickó alaposan meghúzta, s közben meg is szabadította pár szál ezüst hajszálától. Ave a halántékát dörzsölgetve tápászkodik fel a földről. A ruhája sáros lett, az arca pedig piszkos az utca porától. Az előtte összerogyott férfi káromkodásával mit sem törődve, gondolja még rátesz egy lapáttal, nehogy még meggondolja magát és felkeljen, gyomorszájon rúgja, amennyire csak bírja, majd eszeveszett mód szaladni kezd Cralan felé, ekkor látja, hogy a szöges deszkával csapást mérnek a fél elf hátára. Ave felsikolt. Tehetetlennek érzi magát. Cralan viszont a sérülés ellenére folytatja a harcot és úgy tűnik felülkerekedik. harcképtelenné teszi mindkét támadóját, s mikorra megérkezik a városőrség, a brigantik már a földön hever jajgatva. Cralan elmondja, mi történt, az őrök pedig megköszönik, hogy megkönnyítette a dolgát, és hogy a három garázdálkodót már régóta keresték, s nem ez az első agresszív fellépésük, sok volt már a rovásukon. Az ágyékon rúgott férfit félkómából rázzák fel, Ave pedig büszke magára. Még csak az kellett volna, hogy egy ilyen bűnöző gyermeket nemzzen. Mai napi jó cselekedet pipa a listán. Miután mindenki távozik, csak ketten maradnak, Cralan pedig magához öleli Ave-et. Ave bátortalanul átöleli a férfit, a vállára hajtja a fejét.*
- Úgy örülök, hogy nem történt nagyobb baj.
* Suttogja, ekkor azonban felfigyel valami furcsára: A férfi hátától ragacsosan nedves lesz a tenyere. Rápillantva Cralan válla fölött látja, hogy a keze vérfoltos. A férfi vére festette meg.*
- Cralan! Te vérzel! * Döbbenten néz a férfi sötét szempárjába. Nem panaszkodott, pedig bizonyára erős fájdalmai vannak. Ave végigtapint a felhasított vérten, melyből lassan csordogál le végig hátának ívén a vér.*
- Ezt el kell látni, minél hamarabb. A legjobb kezekben vagy! Értek a sebkötözéshez. Irány a fogadó. * Aggódás csillog a lány ibolyaszín szempárjában. A lehető leggyorsabban akar a pegazusba érni. Hiszen egy rozsdás szögtől akár el is fertőződhet a seb. Bár még nem vette szemügyre tüzetesebben, így nem tudja, hogy mély e, vagy csak egy kis felszíni karcolás. Ha mély, akkor azonban ki kell égetni, ami ugyancsak fájdalmas, de egy gyertyával és egy tőrrel ez is megoldható. Tű meg cérna pedig van nála a seb összevarrásához. A páros sietősen a fogadó felé veszik az irányt.*
2332. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2013-12-07 10:43:32
Üzenet elküldve: 2013-12-07 10:43:32
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 509
OOC üzenetek: 30
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 509
OOC üzenetek: 30
Játékstílus: Megfontolt
//Avelynn Merinold//
*Cralan feszülten figyeli a támadókat. Kezében a csillaggal keresi azt az áruló mozdulatot, ami elindítja a folyamatokat. Már nem hallja sem a lányt, sem a férfit, egyfajta transzba réved. És megtörténik. A három ember megindul. A vezető Cralan ellen küldi az embereit, miközben maga a lányért indul.*
~Sietnem kell!~
*Mikor a két ember megindul. Egy váratlan, alsó dobással, a baloldali fickó combjába dobja a csillagot, majd ugyanilyen gyorsan a másik felé sújt faragott botjával. Miközben a fickó hárít, Cralan gyorsan a másikra pillant Alak épp akkor rántja ki a lábából a fegyvert és indul a harcolók felé. Cralan ekkor halla meg a szívbemarakoló sikolyt, és ettől haragra gerjed. Szemében tűzvihar tombol. Amint a részeg újabb ütésre készül, Cralan az ütés íve alatt belép a támadó mögé,majd kihasználva a lehetőséget kíméletlenül a fickó tarkójára sújt, letaglózva ezzel. De most nem volt elég gyors, mert közben a másik embernek sikerült a bot szöges részével végig vágni a hátán. Cralan szembefordult vele,miközben érezte, hogy meleg vére végig folyt a hátán. Egy újabb pillantás a lány felé: ekkor látja, hogy a lány ágyékon rúgja a támadóját, aki ettől harcképtelen lesz.*
~Ügyes kislány~
*gondolja magában miközben az utolsó emberrel harcol. Folyamatosan a sérült lábat támadva, elérte, hogy féltérdre essen, majd egy gyors csel után arcba rúgta az embert. Mire feltápászkodhatott volna, megérkezett a városi őrség egyik őrjárata. Cralan röviden elmesélte mi történt, aztán hagyta, hogy intézkedjenek, és inkább a lányhoz rohant. Gyorsan végignézte, hogy nem sérült-e meg a harcban, majd arra a javaslatra, hogy inkább maradjanak a fogadóban, rábólintott*
-Eggyet értek, jobb lesz ha ma éjjel, velem maradsz. A szobát és az ételt én állom, és nincs vita!-
*mondta, majd gyengéden magához ölelte, és homlokon csókolta a lányt*
-Nagyon bátran viselkedtél! Jól csináltad!-
* mondja Cralan és most a dühös tűz helyett, csak féltés látszik sötét szemeiben.*
*Cralan feszülten figyeli a támadókat. Kezében a csillaggal keresi azt az áruló mozdulatot, ami elindítja a folyamatokat. Már nem hallja sem a lányt, sem a férfit, egyfajta transzba réved. És megtörténik. A három ember megindul. A vezető Cralan ellen küldi az embereit, miközben maga a lányért indul.*
~Sietnem kell!~
*Mikor a két ember megindul. Egy váratlan, alsó dobással, a baloldali fickó combjába dobja a csillagot, majd ugyanilyen gyorsan a másik felé sújt faragott botjával. Miközben a fickó hárít, Cralan gyorsan a másikra pillant Alak épp akkor rántja ki a lábából a fegyvert és indul a harcolók felé. Cralan ekkor halla meg a szívbemarakoló sikolyt, és ettől haragra gerjed. Szemében tűzvihar tombol. Amint a részeg újabb ütésre készül, Cralan az ütés íve alatt belép a támadó mögé,majd kihasználva a lehetőséget kíméletlenül a fickó tarkójára sújt, letaglózva ezzel. De most nem volt elég gyors, mert közben a másik embernek sikerült a bot szöges részével végig vágni a hátán. Cralan szembefordult vele,miközben érezte, hogy meleg vére végig folyt a hátán. Egy újabb pillantás a lány felé: ekkor látja, hogy a lány ágyékon rúgja a támadóját, aki ettől harcképtelen lesz.*
~Ügyes kislány~
*gondolja magában miközben az utolsó emberrel harcol. Folyamatosan a sérült lábat támadva, elérte, hogy féltérdre essen, majd egy gyors csel után arcba rúgta az embert. Mire feltápászkodhatott volna, megérkezett a városi őrség egyik őrjárata. Cralan röviden elmesélte mi történt, aztán hagyta, hogy intézkedjenek, és inkább a lányhoz rohant. Gyorsan végignézte, hogy nem sérült-e meg a harcban, majd arra a javaslatra, hogy inkább maradjanak a fogadóban, rábólintott*
-Eggyet értek, jobb lesz ha ma éjjel, velem maradsz. A szobát és az ételt én állom, és nincs vita!-
*mondta, majd gyengéden magához ölelte, és homlokon csókolta a lányt*
-Nagyon bátran viselkedtél! Jól csináltad!-
* mondja Cralan és most a dühös tűz helyett, csak féltés látszik sötét szemeiben.*
2331. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2013-12-06 23:11:29
Üzenet elküldve: 2013-12-06 23:11:29
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 16
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 16
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Szelíd
*Az éji csendet egy furcsa dallam töri meg, csendes, szomorú, egészen szívbe markoló.*
-Hallod ezt?- *kérdezi a kapunál strázsáló őr a társától*
-Mit?- *a másik őr a kapu szegélyének dőlve félálomba merült, amelyből társának hangja ébreszti föl*
-Hát a muzsikát! Vajon honnan jöhet?
-Biztosan a fogadóból.- *válaszolja az utóbbi egy ásítás kíséretében*
-Nem, ez mintha kintről jönne... Ki zenélhet kint ilyenkor?
-Emeris!- *rikoltja hirtelen egy rekedtes hang a fejük fölött.
A váratlan hangtól mindkét őr összerezzen, majd az irányába néznek.
Fölöttük egy oszlopon egy nagy holló csücsül, széttárt szárnyakkal és félrebillentett fejjel. Látszólag érdeklődve néz le rájuk.*
-Mi a fene?!- *fakad ki az egyik őr, látható megkönnyebbüléssel* -Hát ez meg honnan került ide?
-Nézd!- *a másik az út felé mutat, amin lassan egy árny tűnik elő, ezzel egy időben a dallam is felerősödik. Nemsokára az árny körvonalakat nyer, és láthatóvá válik, hogy ez egy ember, vagy egy elf, a hang forrása pedig a kezében tartott lant.
Az őrök némán, előreszegett lándzsákkal várják a jövevény közeledtét. Amaz, mikor már egész közel jár, abbahagyja a játékot, és lantját a hátára akasztja.*
-Emeris!- *kiáltja újra a holló, és az idegen vállára száll*
-Tiéd ez a madár?- *kérdi az egyik lándzsájával felé bökve*
-Igen, az enyém.- *feleli a jövevény. A hangja meglehetősen nyugodt és szépen csengő.* -A nevem Asvil Emeris, a hollóm előbb a vezetéknevemet harsogta.
*A két strázsa jobban szemügyre veszi Asvilt, miután úgy látják, hogy nem kell tőle tartaniuk, leeresztik lándzsáikat, és egyikük közelebb megy hozzá.*
-Holló mi? Nem bírom a fajtájukat. Ezek a halálmadarak csak bajt hoznak. Mondd csak, mi dolgod van errefelé? Valamiféle dalnok vagy?
-Hogy mi járatban vagyok, az csak rám tartozik.- *feleli hűvösen a fél-elf* -A második kérdésedre pedig a válasz: igen, bárd vagyok.
-Igaza van.- *szól közbe a másik őr* -Nem tartoztathatjuk fel a vándorokat csak azért, mert nem teszik a képük. Míg nem tesz semmi törvénybe ütközőt szabadon járhat a városban.
-Hálás köszönet.- *biccent Asvil az őr felé, átlép a kapun, és a fogadó felé veszi az irányt.*
-Bárd!- *int megvetően az első őr a távozó után* -Az előző feleségem is egy ilyennel lépett meg. Meg az a madara! Én mondom neked, ezek itt csak bajt hoznak!
A hozzászólás írója (Asvil Emeris) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2013.12.06 23:15:20
-Hallod ezt?- *kérdezi a kapunál strázsáló őr a társától*
-Mit?- *a másik őr a kapu szegélyének dőlve félálomba merült, amelyből társának hangja ébreszti föl*
-Hát a muzsikát! Vajon honnan jöhet?
-Biztosan a fogadóból.- *válaszolja az utóbbi egy ásítás kíséretében*
-Nem, ez mintha kintről jönne... Ki zenélhet kint ilyenkor?
-Emeris!- *rikoltja hirtelen egy rekedtes hang a fejük fölött.
A váratlan hangtól mindkét őr összerezzen, majd az irányába néznek.
Fölöttük egy oszlopon egy nagy holló csücsül, széttárt szárnyakkal és félrebillentett fejjel. Látszólag érdeklődve néz le rájuk.*
-Mi a fene?!- *fakad ki az egyik őr, látható megkönnyebbüléssel* -Hát ez meg honnan került ide?
-Nézd!- *a másik az út felé mutat, amin lassan egy árny tűnik elő, ezzel egy időben a dallam is felerősödik. Nemsokára az árny körvonalakat nyer, és láthatóvá válik, hogy ez egy ember, vagy egy elf, a hang forrása pedig a kezében tartott lant.
Az őrök némán, előreszegett lándzsákkal várják a jövevény közeledtét. Amaz, mikor már egész közel jár, abbahagyja a játékot, és lantját a hátára akasztja.*
-Emeris!- *kiáltja újra a holló, és az idegen vállára száll*
-Tiéd ez a madár?- *kérdi az egyik lándzsájával felé bökve*
-Igen, az enyém.- *feleli a jövevény. A hangja meglehetősen nyugodt és szépen csengő.* -A nevem Asvil Emeris, a hollóm előbb a vezetéknevemet harsogta.
*A két strázsa jobban szemügyre veszi Asvilt, miután úgy látják, hogy nem kell tőle tartaniuk, leeresztik lándzsáikat, és egyikük közelebb megy hozzá.*
-Holló mi? Nem bírom a fajtájukat. Ezek a halálmadarak csak bajt hoznak. Mondd csak, mi dolgod van errefelé? Valamiféle dalnok vagy?
-Hogy mi járatban vagyok, az csak rám tartozik.- *feleli hűvösen a fél-elf* -A második kérdésedre pedig a válasz: igen, bárd vagyok.
-Igaza van.- *szól közbe a másik őr* -Nem tartoztathatjuk fel a vándorokat csak azért, mert nem teszik a képük. Míg nem tesz semmi törvénybe ütközőt szabadon járhat a városban.
-Hálás köszönet.- *biccent Asvil az őr felé, átlép a kapun, és a fogadó felé veszi az irányt.*
-Bárd!- *int megvetően az első őr a távozó után* -Az előző feleségem is egy ilyennel lépett meg. Meg az a madara! Én mondom neked, ezek itt csak bajt hoznak!
A hozzászólás írója (Asvil Emeris) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2013.12.06 23:15:20
2330. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2013-12-06 22:52:48
Üzenet elküldve: 2013-12-06 22:52:48
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 40
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 40
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
// Cralan //
* Úgy könnyű nagyszájúnak lenni, ha egy széles vállú fél sötételf mögött áll valaki. Ave megpróbált ráijeszteni a fickókra, ám a lány vékony és kedves hangja inkább volt simogatás a fülnek, mint fenyegetőzés.*
- Ó-ó. Most nagyon haragszol? * Pislog a fehér hajú férfira, amikor meglátja szemében az izzó zsarátnokot. Kell neki mindig fecsegnie. Mondták már sokan neki, hogy ne járassa annyit a száját, de valahogy kikívánkozott belőle. Mindenesetre így már kettővel jön a férfinak.*
- Azt már nem. Nem hagylak itt! * Mondja határozottan, de hangja elvékonyodik. Ő bizony egy tapodtat sem lép. Bár lehet, hogy a jelenléte még inkább ront Cralan helyzetén, de úgy tűnik, hogy most egy darabon csöndben marad, s észrevételeit csak neki suttogja majd. Ereiben megfagy a vér és minden porcikája vészriadót fúj, amikor a borostás férfi megemlíti, hogy nem a pénz kell nekik. Önkéntelenül is megszorítja félelmében Cralan vállát, s ő érezheti, hogy remeg.*
- Ugye..nem úgy érti, ahogy gondolom?.. * Suttogja halkan, s a bájos naivitás a gondolkodásában megint megmutatkozik.*
- De bizony arra szépségem. No idejössz, vagy oda menjek? * Válaszolja, s újból a tenyerébe csap a deszkából, melyből kiáll egy rozsdás szög is. Ave ekkorra talán már elszorította Cralan vállát, s ha az nem zsibbad akkor az csak a páncélnak köszönhető. Szerencsére még időben észreveszi, hogy a szorítással gátolja a mozgásban a férfit, s amikor az lenyúl az övéhez ő elhátrál. Látta már, hogy milyen gyors a férfi, és Ave még csak véletlenül sem akar útban lenni, miközben leteríti a három gazembert. Mert hogy így lesz, Ave szentül hiszi. Cralan hidegvérrel ad még egy utolsó figyelmeztetést, mit apró csend követ, mintha az alakok mérlegelnék a választási lehetőséget. A vezér köp egyet, majd a fejével int a háta mögött lévő másik kettőnek, akik nem túl barátságosan közelednek. Ráadásul ütnek is. Míg a két férfi Cralant lefoglalja, a harmadik ezt kihasználva Ave felé sétál, mocskos vigyorral az arcán. Ave hátrál, de megbotlik, s az alak pedig a belekap a lány fejér hajába és erősen meghúzza. Ave fájdalmasan felnyög és próbálja eltolni magától a férfit. A legklasszikusabb módszert választja, s jó alaposan ágyékon rúgja a férfit, ki összerogyva eldől a főtér hideg macskakövein. Mínusz egy rabló. Ahogy visszanyeri lélekjelenlétét ibolyaszín tekintetével Cralant keresi, hogy hogy boldogul a férfi. Ave szíve oly erősen kalimpál, mintha a száján át próbálna menekülni. Eltelhet pár perc ebben a borzasztó állapotban, mikor végre megérkezik a felmentősereg. A városőrség megjelenik és elviszi a rendbontókat. Az ágyékon rúgott borostás fazonra először kerül rá a bilincs, s amaz még megvetően vicsorogva visszanéz a fehér hajú párosra. Ave még mindig kapkodja a levegőt az ijedtségtől. Már nem vágyik semmire, csak tetőre a feje fölé és puha ágyikóra párnákkal. Azonban Trinsáék háza nagyon messze van innen, ráadásul ilyen sötétben már nem is szívesen vágna át a veszélyes utcákon. Nem szívesen botlana bele megint hasonló alakokba. A legoptimálisabb megoldás, ha ma este a fogadóban száll meg. Cralannak is felveti az ötletet, miután kifújja magát és képes hadarás nélkül végigmondani egy mondatot.*
* Úgy könnyű nagyszájúnak lenni, ha egy széles vállú fél sötételf mögött áll valaki. Ave megpróbált ráijeszteni a fickókra, ám a lány vékony és kedves hangja inkább volt simogatás a fülnek, mint fenyegetőzés.*
- Ó-ó. Most nagyon haragszol? * Pislog a fehér hajú férfira, amikor meglátja szemében az izzó zsarátnokot. Kell neki mindig fecsegnie. Mondták már sokan neki, hogy ne járassa annyit a száját, de valahogy kikívánkozott belőle. Mindenesetre így már kettővel jön a férfinak.*
- Azt már nem. Nem hagylak itt! * Mondja határozottan, de hangja elvékonyodik. Ő bizony egy tapodtat sem lép. Bár lehet, hogy a jelenléte még inkább ront Cralan helyzetén, de úgy tűnik, hogy most egy darabon csöndben marad, s észrevételeit csak neki suttogja majd. Ereiben megfagy a vér és minden porcikája vészriadót fúj, amikor a borostás férfi megemlíti, hogy nem a pénz kell nekik. Önkéntelenül is megszorítja félelmében Cralan vállát, s ő érezheti, hogy remeg.*
- Ugye..nem úgy érti, ahogy gondolom?.. * Suttogja halkan, s a bájos naivitás a gondolkodásában megint megmutatkozik.*
- De bizony arra szépségem. No idejössz, vagy oda menjek? * Válaszolja, s újból a tenyerébe csap a deszkából, melyből kiáll egy rozsdás szög is. Ave ekkorra talán már elszorította Cralan vállát, s ha az nem zsibbad akkor az csak a páncélnak köszönhető. Szerencsére még időben észreveszi, hogy a szorítással gátolja a mozgásban a férfit, s amikor az lenyúl az övéhez ő elhátrál. Látta már, hogy milyen gyors a férfi, és Ave még csak véletlenül sem akar útban lenni, miközben leteríti a három gazembert. Mert hogy így lesz, Ave szentül hiszi. Cralan hidegvérrel ad még egy utolsó figyelmeztetést, mit apró csend követ, mintha az alakok mérlegelnék a választási lehetőséget. A vezér köp egyet, majd a fejével int a háta mögött lévő másik kettőnek, akik nem túl barátságosan közelednek. Ráadásul ütnek is. Míg a két férfi Cralant lefoglalja, a harmadik ezt kihasználva Ave felé sétál, mocskos vigyorral az arcán. Ave hátrál, de megbotlik, s az alak pedig a belekap a lány fejér hajába és erősen meghúzza. Ave fájdalmasan felnyög és próbálja eltolni magától a férfit. A legklasszikusabb módszert választja, s jó alaposan ágyékon rúgja a férfit, ki összerogyva eldől a főtér hideg macskakövein. Mínusz egy rabló. Ahogy visszanyeri lélekjelenlétét ibolyaszín tekintetével Cralant keresi, hogy hogy boldogul a férfi. Ave szíve oly erősen kalimpál, mintha a száján át próbálna menekülni. Eltelhet pár perc ebben a borzasztó állapotban, mikor végre megérkezik a felmentősereg. A városőrség megjelenik és elviszi a rendbontókat. Az ágyékon rúgott borostás fazonra először kerül rá a bilincs, s amaz még megvetően vicsorogva visszanéz a fehér hajú párosra. Ave még mindig kapkodja a levegőt az ijedtségtől. Már nem vágyik semmire, csak tetőre a feje fölé és puha ágyikóra párnákkal. Azonban Trinsáék háza nagyon messze van innen, ráadásul ilyen sötétben már nem is szívesen vágna át a veszélyes utcákon. Nem szívesen botlana bele megint hasonló alakokba. A legoptimálisabb megoldás, ha ma este a fogadóban száll meg. Cralannak is felveti az ötletet, miután kifújja magát és képes hadarás nélkül végigmondani egy mondatot.*
2329. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2013-12-05 15:16:24
Üzenet elküldve: 2013-12-05 15:16:24
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 9
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 9
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
// Belthar Jhendorn //
~ Sötételfhez képest egész normálisnak tűnik ez a fazon! De csak tűnik. Nem akarom elkiabálni a dolgokat. ~
*Egyáltalán nem tudja mire vélni a férfi nézését, elvégre nem Nelk volt az, aki elbeszélgetett saját magával. Ő is karba teszi kezeit, majd felhúzott szemöldökökkel néz az éjbőrűre. Ám egy röpke pillanat után elneveti magát, majd legyint egyet.*
-Pattanok is!
*Nagy nehezen felül a lóra, bár már jó ideje nem lovagolt. Nem igazán szereti a lovakat, sőt a lovaglást sem, sokkal inkább szeret sétálni. Viszont ha már így felajánlották neki a "fuvart", akkor miért ne?
Épp úton vannak az erdő felé, Nelk közben nézelődik, majd a családról szóló kérdésnél meglepődik. Mégiscsak egy sötételffel van dolga, jobb, ha nem mond semmit a családjáról.*
- Ugyan. Gondolom látja, illetve látta az íjamat a hátamon. Vadászni szoktam járni az erdőbe.
*Vállat von, majd folytatja a mondanivalóját.*
- Valóban veszélyes, de hát nem lehetünk mindenre felkészülve. A főtéren is bármi megtörténhet.
*Sóhajt egyet, majd a férfit követve ő is bemutatkozik.*
- Milyen kíváncsi maga, Bel'thar. De örvendek... szólítson csak Nelknek.
*S amint ezt kimondta, már gyorsabb tempóra váltottak. Hogy mi lesz az erdőben, azt egyenlőre nem lehet tudni, de Nelk kicsit tart attól, hogy nem lesz ennek jó vége. Bár lehet nem kellene ennyire negatívnak lennie; az is meglehet, hogy Bel'thar otthagyja az erdőben, és soha többé nem látják majd egymást.*
A hozzászólást Oghma (Moderátor) módosította, ekkor: 2013.12.12 19:23:34, a következő indokkal:
Jelek pótlása
~ Sötételfhez képest egész normálisnak tűnik ez a fazon! De csak tűnik. Nem akarom elkiabálni a dolgokat. ~
*Egyáltalán nem tudja mire vélni a férfi nézését, elvégre nem Nelk volt az, aki elbeszélgetett saját magával. Ő is karba teszi kezeit, majd felhúzott szemöldökökkel néz az éjbőrűre. Ám egy röpke pillanat után elneveti magát, majd legyint egyet.*
-Pattanok is!
*Nagy nehezen felül a lóra, bár már jó ideje nem lovagolt. Nem igazán szereti a lovakat, sőt a lovaglást sem, sokkal inkább szeret sétálni. Viszont ha már így felajánlották neki a "fuvart", akkor miért ne?
Épp úton vannak az erdő felé, Nelk közben nézelődik, majd a családról szóló kérdésnél meglepődik. Mégiscsak egy sötételffel van dolga, jobb, ha nem mond semmit a családjáról.*
- Ugyan. Gondolom látja, illetve látta az íjamat a hátamon. Vadászni szoktam járni az erdőbe.
*Vállat von, majd folytatja a mondanivalóját.*
- Valóban veszélyes, de hát nem lehetünk mindenre felkészülve. A főtéren is bármi megtörténhet.
*Sóhajt egyet, majd a férfit követve ő is bemutatkozik.*
- Milyen kíváncsi maga, Bel'thar. De örvendek... szólítson csak Nelknek.
*S amint ezt kimondta, már gyorsabb tempóra váltottak. Hogy mi lesz az erdőben, azt egyenlőre nem lehet tudni, de Nelk kicsit tart attól, hogy nem lesz ennek jó vége. Bár lehet nem kellene ennyire negatívnak lennie; az is meglehet, hogy Bel'thar otthagyja az erdőben, és soha többé nem látják majd egymást.*
A hozzászólást Oghma (Moderátor) módosította, ekkor: 2013.12.12 19:23:34, a következő indokkal:
Jelek pótlása
2328. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2013-12-04 07:10:22
Üzenet elküldve: 2013-12-04 07:10:22
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 509
OOC üzenetek: 30
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 509
OOC üzenetek: 30
Játékstílus: Megfontolt
//Avelynn Merinold//
*Miközben a három rosszarcú fickót méregeti, Cralan döbbent arccal fordul az össze-vissza fecsegő lányra. Mikor a lányra néz, felcsapnak szemében a dühös rőt színű lángok.*
-Hallgatni arany!-
*morogja Ave-nak, közben úgy helyezkedik, hogy védje a lányt.*
-Ha arra kerül a sor, fuss, ne nézz hátra és rohanj az első őrjárathoz, amit találsz.-
*Míg Cralan a lányhoz beszélt, a három fickó félkörbe állt, és a vezetőjük így szólt:*
-He he drágaságom nekünk nem pénz kell. Sokkal drágább kincseid vannak annál. Na meg a nyivászka barátod vére, az kell nekünk.-
*Cralan tudta mire megy ki a játék és nem akarta megadni a kezdeményezés előnyeit ezeknek az alakoknak. Óvatosan a szabad kezével lenyúlt az övéhez, és lepattintotta az egyik dobócsillagját.*
-Ha jól emlékszem, megmondtam már neked, a kocsmában, hogy ne gyere utánam. Adok még egy lehetőséget neked meg a barátaidnak, hogy a saját lábatokon hagyhassátok el ezt a helyet! Mi a választásod?-
*kérdezi az embert miközben tekintetét az ővébe fúrja.*
*Miközben a három rosszarcú fickót méregeti, Cralan döbbent arccal fordul az össze-vissza fecsegő lányra. Mikor a lányra néz, felcsapnak szemében a dühös rőt színű lángok.*
-Hallgatni arany!-
*morogja Ave-nak, közben úgy helyezkedik, hogy védje a lányt.*
-Ha arra kerül a sor, fuss, ne nézz hátra és rohanj az első őrjárathoz, amit találsz.-
*Míg Cralan a lányhoz beszélt, a három fickó félkörbe állt, és a vezetőjük így szólt:*
-He he drágaságom nekünk nem pénz kell. Sokkal drágább kincseid vannak annál. Na meg a nyivászka barátod vére, az kell nekünk.-
*Cralan tudta mire megy ki a játék és nem akarta megadni a kezdeményezés előnyeit ezeknek az alakoknak. Óvatosan a szabad kezével lenyúlt az övéhez, és lepattintotta az egyik dobócsillagját.*
-Ha jól emlékszem, megmondtam már neked, a kocsmában, hogy ne gyere utánam. Adok még egy lehetőséget neked meg a barátaidnak, hogy a saját lábatokon hagyhassátok el ezt a helyet! Mi a választásod?-
*kérdezi az embert miközben tekintetét az ővébe fúrja.*
2327. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2013-12-03 23:07:02
Üzenet elküldve: 2013-12-03 23:07:02
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 27
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 27
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
// Nelk //
* Nem gyakori a főtéren, hogy valaki rendbont, hiszen a közelben megtalálható az összes olyan létesítmény, ami kedvére való a naplopó csürhéjének: Bordélyház, kocsma, fogadó és piactér, ahol még a tolvajok is megtömhetik a zsebüket. Pont ezért nem lepődött meg a sötételf, amikor két fickó megpróbálja kirabolni, nem egyszer futott már össze hasonló alakokkal, kik ugyanarra a sorsra jutottak, mint ezek pár perc múltán. Mennyit számít egy figyelemelterelés. Egy szó, egy ágreccsenés, vagy akármilyen nesz, amivel a tudatlan halandók figyelmét elterelhetik. Bár a hosszú fehér hajú nő, már önmagában is figyelemelterelő jelenség, mégis a hangja volt az, melyre hátrafordultak a tolvajok, s ez pont elég ahhoz, hogy legalább egy "köszönöm"-öt kinyögjön a férfi. Meg is teszi hát, illetve tenné, csak a hölgy közbeszól, mire Bel'thar fehér szemöldökei a magasba emelkednek. Nincs hozzászokva, hogy egy nő félbeszakítsa. A nők helyéről egész kiforrt elképzelése van, és jól lehet, hogy az nem tetszene a másiknak, ha elmesélné. Keresztbe fonja maga előtt karját. Most az egyszer elnézi neki, hiszen fajtársával áll szemben... vagy mégsem? Látszólag de, hiszen a lány bőre hasonlóan világos obszidián színben pompázik, mint az övé. Egyelőre nem lát olyan okot, mi miatt másképp vélekedhetne. Kurtán biccent a lánynak, hogy folytassa csak. Hűvös és távolságtartó, ugyanakkor természetesen kész elkísérni a hölgyet az erdőig, bár nem igazán érti, mi dolga lenne ott, egy olyan fehérnépnek, mint amilyen ő, így az éjszaka. Az erdő veszélyes, de bizonyára ezzel a másik is tisztában van.*
- Miért is ne? Pattanjon fel a lóra, segítek. * Segédkezet nyújt a felszállásnál, majd ő is felszáll, kezébe veszi a nyerget és elindulnak az erdő felé vezető úton. A ló patája halkan kopog az egyenetlenül kirakott macskaköveken, s ezen kívül más hangot nem is hallani hallani. A város elcsendesedett. A pórnép jobb esetben ilyenkor már alszik.*
- Tán az erdőben táborozott le a családja? Mert tudja, ilyenkor elég veszélyes az erdő.. hacsak nincs felkészülve az ember. * Gondolkodik hangosan. Mást nemigen tud elképzelni, hiszen nem ismeri a lányt, még csak a nevét sem tudja.*
- Mi a neve? Engem hívjon csak Bel'tharnak. * Mondja, majd ránt egyet a gyeplőn, ezzel gyorsabb iramra ösztökélve az állatot. A tempótól érezni a hűs esti szellőt is mialatt haladnak. *
* Nem gyakori a főtéren, hogy valaki rendbont, hiszen a közelben megtalálható az összes olyan létesítmény, ami kedvére való a naplopó csürhéjének: Bordélyház, kocsma, fogadó és piactér, ahol még a tolvajok is megtömhetik a zsebüket. Pont ezért nem lepődött meg a sötételf, amikor két fickó megpróbálja kirabolni, nem egyszer futott már össze hasonló alakokkal, kik ugyanarra a sorsra jutottak, mint ezek pár perc múltán. Mennyit számít egy figyelemelterelés. Egy szó, egy ágreccsenés, vagy akármilyen nesz, amivel a tudatlan halandók figyelmét elterelhetik. Bár a hosszú fehér hajú nő, már önmagában is figyelemelterelő jelenség, mégis a hangja volt az, melyre hátrafordultak a tolvajok, s ez pont elég ahhoz, hogy legalább egy "köszönöm"-öt kinyögjön a férfi. Meg is teszi hát, illetve tenné, csak a hölgy közbeszól, mire Bel'thar fehér szemöldökei a magasba emelkednek. Nincs hozzászokva, hogy egy nő félbeszakítsa. A nők helyéről egész kiforrt elképzelése van, és jól lehet, hogy az nem tetszene a másiknak, ha elmesélné. Keresztbe fonja maga előtt karját. Most az egyszer elnézi neki, hiszen fajtársával áll szemben... vagy mégsem? Látszólag de, hiszen a lány bőre hasonlóan világos obszidián színben pompázik, mint az övé. Egyelőre nem lát olyan okot, mi miatt másképp vélekedhetne. Kurtán biccent a lánynak, hogy folytassa csak. Hűvös és távolságtartó, ugyanakkor természetesen kész elkísérni a hölgyet az erdőig, bár nem igazán érti, mi dolga lenne ott, egy olyan fehérnépnek, mint amilyen ő, így az éjszaka. Az erdő veszélyes, de bizonyára ezzel a másik is tisztában van.*
- Miért is ne? Pattanjon fel a lóra, segítek. * Segédkezet nyújt a felszállásnál, majd ő is felszáll, kezébe veszi a nyerget és elindulnak az erdő felé vezető úton. A ló patája halkan kopog az egyenetlenül kirakott macskaköveken, s ezen kívül más hangot nem is hallani hallani. A város elcsendesedett. A pórnép jobb esetben ilyenkor már alszik.*
- Tán az erdőben táborozott le a családja? Mert tudja, ilyenkor elég veszélyes az erdő.. hacsak nincs felkészülve az ember. * Gondolkodik hangosan. Mást nemigen tud elképzelni, hiszen nem ismeri a lányt, még csak a nevét sem tudja.*
- Mi a neve? Engem hívjon csak Bel'tharnak. * Mondja, majd ránt egyet a gyeplőn, ezzel gyorsabb iramra ösztökélve az állatot. A tempótól érezni a hűs esti szellőt is mialatt haladnak. *
2326. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2013-12-03 12:10:37
Üzenet elküldve: 2013-12-03 12:10:37
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 40
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 40
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
// Cralan //
* Ibolyaszín szemekkel néz fel a férfira, ki félbehagyja mondatát, s Ave nem érti először, hogy miért, mindaddig míg meg nem pillantja a három alakot. Miért pont most? Pedig oly kíváncsi lett volna a mondat befejezésére, még ha az egy kis semmiség is. Cralan óva inti az idegeneket, s fenyegetően megragadja a botját is, de úgy tűnik a túlerőt nem riasztja ez vissza. Ave nem tudja mikor kell befognia a száját, s úgy érzi ez alkalommal is muszáj megszólalnia.*
- Igen uraim! Ha nem szeretnének csúnya sérüléseket, már amúgy is rusnya pofázmányukra, akkor melegen ajánlom, hogy távozzanak, de tüstént! * Ave kirohanása után pár perces néma csend következik, s a lány már akkor tudta, hogy hiba volt,hogy megszólalt, amikor az egyik fickó élesen felkacag. Ave Cralan háta mögé szalad. A legmagasabbik, minden kétséget kizáróan ő lehetett a vezérük egy valahonnan felkapott deszkával a tenyerét csapkodva kezd közeledni. Ez nem jó, nagyon nem jó. Szégyen a futás de hasznos, és az éjszaka úgy sem tudnák követni őket.*
- Na de uraim. Kérem. Mit szeretnének? Nincsen nálunk pénz. Egy fityingem sincsen, szobalány vagyok! * Magyarázza Cralan válla mögül kikukucskálva, s az idegenek megtorpannak egy pillanatra és ordenáré röhögésbe kezdenek.*
* Ibolyaszín szemekkel néz fel a férfira, ki félbehagyja mondatát, s Ave nem érti először, hogy miért, mindaddig míg meg nem pillantja a három alakot. Miért pont most? Pedig oly kíváncsi lett volna a mondat befejezésére, még ha az egy kis semmiség is. Cralan óva inti az idegeneket, s fenyegetően megragadja a botját is, de úgy tűnik a túlerőt nem riasztja ez vissza. Ave nem tudja mikor kell befognia a száját, s úgy érzi ez alkalommal is muszáj megszólalnia.*
- Igen uraim! Ha nem szeretnének csúnya sérüléseket, már amúgy is rusnya pofázmányukra, akkor melegen ajánlom, hogy távozzanak, de tüstént! * Ave kirohanása után pár perces néma csend következik, s a lány már akkor tudta, hogy hiba volt,hogy megszólalt, amikor az egyik fickó élesen felkacag. Ave Cralan háta mögé szalad. A legmagasabbik, minden kétséget kizáróan ő lehetett a vezérük egy valahonnan felkapott deszkával a tenyerét csapkodva kezd közeledni. Ez nem jó, nagyon nem jó. Szégyen a futás de hasznos, és az éjszaka úgy sem tudnák követni őket.*
- Na de uraim. Kérem. Mit szeretnének? Nincsen nálunk pénz. Egy fityingem sincsen, szobalány vagyok! * Magyarázza Cralan válla mögül kikukucskálva, s az idegenek megtorpannak egy pillanatra és ordenáré röhögésbe kezdenek.*
2325. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2013-12-02 22:18:20
Üzenet elküldve: 2013-12-02 22:18:20
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 9
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 9
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
// Belthar Jhendorn //
*Teljesen higgadtan nézi végig, amint az éjbőrű leteríti a - józannak nem mondható - fazont. Nelk nőből van, nem a harcra termett, így hát nem is tudott volna mit tenni...a kiabáláson kívül. Bár mire a városőrök odaértek volna - már ha meghallották volna - talán már rég a földön heverne egy szúrt vagy vágott sebbel. Vagy még rosszabb.
Fejét csóválva megejt egy kisebb mosolyt is.*
~ Mindig csak ez a fránya erőszak... ~
*Még egy lépést hátrébb lép, mert érzi, hogy ennek még nincs vége, ugyanis a másik koma még ügyködik. De pár röpke pillanat után már a barátja mellett hever.
Kissé attól fél, hogy a végén még ő is kap egy jobbost, esetleg egy balost, vagy legrosszabb esetben mindkettőt. Fogalma nincs, hogy mennyire van felhergelve a sötételf, de ha annyira, mint annak lova, akkor jobb, ha Nelk most szép lassan távozik.*
~ Mi a fene lehet a baja ennek a lónak?! Valami nagyon nem stimmel vele. ~
*Halkan kuncog azon, amint az éjbőrű épp a lovával veszekszik. De mintha sejtene valamit a ló. Állandóan böködi gazdáját, mire a férfi megszólítja Nelket.*
- Ugyan már, hiszen nem csináltam semmit, azon kívül, hogy csendesen végignéztem mindezt itt.
*Lepillant a földre a két fickóra, majd vissza a sötételfre.*
- Viszlát!
~ Hát ez hamar megvolt. ~
*Épp intene, mikor újból megszólítják.*
- Nem kell meghálá...
*Ekkor félbeszakítják, és nagyon úgy tűnik, hogy a férfi elbeszélget magában.*
~ Ez ugyanolyan bolond mint a lova! ~
- Befejezhetném?! Köszönöm.
*Ha fájó szívvel is, de kissé szemtelen módon vág közbe a férfi monológjába.*
- Szóval nem kell meghálálni, tényleg nem csináltam semmit.
*Ismét a lovat kezdi el nézni. Mintha valami csodaló lenne, mintha mindig sejtene valamit. Vagyis nem. Mondhatni, hogy ő mondja meg a gazdájának, hogy mit csináljon.*
~ Vannak még fura kapcsolatok a világban... ~
*Az ajánlat hallatán csak pillog egy kis ideig. Nem tudja mire vélni. Inkább elutasítja ezt, mert fél, hogy ha valóban hazavinnék, akkor bajba kerülne. Főleg úgy, ha megtudnák róla, hogy elf.*
- Nem köszönöm. Inkább maradnék itt. Vaaagy, elvihetne az erdőig.
*Talán újból megpróbálkozna a vadászattal, ha a tegnapi nap nem igazán jött neki össze. Bár picit bízik abban, hogy nem fogják bántani, mégiscsak egy éjbőrűvel lenne.*
A hozzászólás írója (Nelk Amontiel) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2013.12.02 22:21:01
*Teljesen higgadtan nézi végig, amint az éjbőrű leteríti a - józannak nem mondható - fazont. Nelk nőből van, nem a harcra termett, így hát nem is tudott volna mit tenni...a kiabáláson kívül. Bár mire a városőrök odaértek volna - már ha meghallották volna - talán már rég a földön heverne egy szúrt vagy vágott sebbel. Vagy még rosszabb.
Fejét csóválva megejt egy kisebb mosolyt is.*
~ Mindig csak ez a fránya erőszak... ~
*Még egy lépést hátrébb lép, mert érzi, hogy ennek még nincs vége, ugyanis a másik koma még ügyködik. De pár röpke pillanat után már a barátja mellett hever.
Kissé attól fél, hogy a végén még ő is kap egy jobbost, esetleg egy balost, vagy legrosszabb esetben mindkettőt. Fogalma nincs, hogy mennyire van felhergelve a sötételf, de ha annyira, mint annak lova, akkor jobb, ha Nelk most szép lassan távozik.*
~ Mi a fene lehet a baja ennek a lónak?! Valami nagyon nem stimmel vele. ~
*Halkan kuncog azon, amint az éjbőrű épp a lovával veszekszik. De mintha sejtene valamit a ló. Állandóan böködi gazdáját, mire a férfi megszólítja Nelket.*
- Ugyan már, hiszen nem csináltam semmit, azon kívül, hogy csendesen végignéztem mindezt itt.
*Lepillant a földre a két fickóra, majd vissza a sötételfre.*
- Viszlát!
~ Hát ez hamar megvolt. ~
*Épp intene, mikor újból megszólítják.*
- Nem kell meghálá...
*Ekkor félbeszakítják, és nagyon úgy tűnik, hogy a férfi elbeszélget magában.*
~ Ez ugyanolyan bolond mint a lova! ~
- Befejezhetném?! Köszönöm.
*Ha fájó szívvel is, de kissé szemtelen módon vág közbe a férfi monológjába.*
- Szóval nem kell meghálálni, tényleg nem csináltam semmit.
*Ismét a lovat kezdi el nézni. Mintha valami csodaló lenne, mintha mindig sejtene valamit. Vagyis nem. Mondhatni, hogy ő mondja meg a gazdájának, hogy mit csináljon.*
~ Vannak még fura kapcsolatok a világban... ~
*Az ajánlat hallatán csak pillog egy kis ideig. Nem tudja mire vélni. Inkább elutasítja ezt, mert fél, hogy ha valóban hazavinnék, akkor bajba kerülne. Főleg úgy, ha megtudnák róla, hogy elf.*
- Nem köszönöm. Inkább maradnék itt. Vaaagy, elvihetne az erdőig.
*Talán újból megpróbálkozna a vadászattal, ha a tegnapi nap nem igazán jött neki össze. Bár picit bízik abban, hogy nem fogják bántani, mégiscsak egy éjbőrűvel lenne.*
A hozzászólás írója (Nelk Amontiel) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2013.12.02 22:21:01
2324. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2013-12-02 20:07:59
Üzenet elküldve: 2013-12-02 20:07:59
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 27
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 27
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
* Amíg az egyik férfi hátraszorítja a sötételf karját, addig a másik a lovának cuccait kutatja át. Bel'thar azonban csak kis ideig működik együtt, s pont jókor szólal meg a lány. Tökéletes figyelemelterelés, majd meg is fogja köszönni neki, miután kiiktatta a két gazfickót. Egy cseles félfordulattal szembefordul a foghíjassal, de ezzel párhuzamban már ki is csavarta a kezéből a csorba kést, ez után jön erős bal horog, s a férfi már kábán el is terül a földön. Mindez pár másodperc alatt zajlik, s eközben a másik sem tétlenkedik, otthagyja a férfi táskáját és próbál nekivetődni, de ekkor.*
- Mi a... * Üvölt fel, s nemsokára ráesik barátjára, tenyerébe köpve talán utolsó fogait. Mindketten feltápászkodnak, motyognak még valami csúnyát a sötételfekről, de miután Bel úgy tesz, mintha utánuk akarna menni elinalnak. Az fickó csorba kését belehajítja a fába, s az nyílegyenesen remegő véggel megállapodik az egyik levágott göcsört közepében. Mindezek után újból a lova felé igyekszik, aki egy egyéniség lehet, merthogy csak csak nem engedi felszállni a hátára és orrával a nő irányába bök többször is.*
- Mi bajod Rorbag?! Engedj már fel! Odaadlak egy farmernek és veszek rajtad egy hasznosabb állatot. * A ló csak csak arrébb vonszolja testes mindenségét és eltolja Belt. Újból a nő felé bök nagy fejével, s ezúttal nyerít is egyet. Bel'thar végre veszi a lapot és ő is a nő felé fordul.*
- Á.. Már értem. * Köszörüli meg a torkát és végigmér a sötételfen. Legalábbis határozottan sötételfnek tűnik a lány, s nem is egy átlagos darab. Morfondírozik Bel, s ismét megpaskolja Rorbag nyakát. Nem is olyan buta ez az állat. Esze ágában sincs megszabadulni tőle.*
- Azt hiszem köszönetet kell mondanom hölgyem. Köszönöm. Viszlát! * Mondja, de Rorbag orrával a férfi hátába bök és közelebb tolja a lányhoz.*
- Nos öhm.. Esetleg.. Meghálálhatom valahogy, hogy elterelte a két gazfickó figyelmét, s ezáltal eltehettem őket láb alól? Nem? Ó.. kár. Szép estét! * Újból szembetalálja magát a ló dühös tekintetével, s Bel tudja, hogy hála nélkül nem fogja felengedni a hátára, így újból visszafordul a csinos leányzó felé.*
- Esetleg hazavihetném. * Itt a lovára mutat, nem gyalog gondolta a dolgot.*
- Mi a... * Üvölt fel, s nemsokára ráesik barátjára, tenyerébe köpve talán utolsó fogait. Mindketten feltápászkodnak, motyognak még valami csúnyát a sötételfekről, de miután Bel úgy tesz, mintha utánuk akarna menni elinalnak. Az fickó csorba kését belehajítja a fába, s az nyílegyenesen remegő véggel megállapodik az egyik levágott göcsört közepében. Mindezek után újból a lova felé igyekszik, aki egy egyéniség lehet, merthogy csak csak nem engedi felszállni a hátára és orrával a nő irányába bök többször is.*
- Mi bajod Rorbag?! Engedj már fel! Odaadlak egy farmernek és veszek rajtad egy hasznosabb állatot. * A ló csak csak arrébb vonszolja testes mindenségét és eltolja Belt. Újból a nő felé bök nagy fejével, s ezúttal nyerít is egyet. Bel'thar végre veszi a lapot és ő is a nő felé fordul.*
- Á.. Már értem. * Köszörüli meg a torkát és végigmér a sötételfen. Legalábbis határozottan sötételfnek tűnik a lány, s nem is egy átlagos darab. Morfondírozik Bel, s ismét megpaskolja Rorbag nyakát. Nem is olyan buta ez az állat. Esze ágában sincs megszabadulni tőle.*
- Azt hiszem köszönetet kell mondanom hölgyem. Köszönöm. Viszlát! * Mondja, de Rorbag orrával a férfi hátába bök és közelebb tolja a lányhoz.*
- Nos öhm.. Esetleg.. Meghálálhatom valahogy, hogy elterelte a két gazfickó figyelmét, s ezáltal eltehettem őket láb alól? Nem? Ó.. kár. Szép estét! * Újból szembetalálja magát a ló dühös tekintetével, s Bel tudja, hogy hála nélkül nem fogja felengedni a hátára, így újból visszafordul a csinos leányzó felé.*
- Esetleg hazavihetném. * Itt a lovára mutat, nem gyalog gondolta a dolgot.*
2323. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2013-12-02 19:36:46
Üzenet elküldve: 2013-12-02 19:36:46
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 9
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 9
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
*Úgy tűnik, hogy míg Nelk nyújtózkodott, a tündér fiú eltűnt mellőle.*
~ Milyen kár! Biztos mókás lett volna, ahogy a fogadóig próbálkozik a repüléssel. De ennyit erről. ~
*Immáron ismét egyedül van, ám kissé megszomjazott, így hát a szökőkúthoz ballag, majd iszik annak vizéből.*
~ Egy tea jobban esett volna, de a Pegazus kissé messze van. ~
*Leül a szökőkút peremére, és onnan figyeli tovább az eseményeket. A főtér most egészen csendes...volt mindaddig, míg meg nem hallja egy ló prüszkölését. Hátranéz, és épp egy sötételffel látja a lovat. *
~ Remélem nem most akar megbolondulni szegény állat! Bár egy éjbőrű mellett én is megvadulnék... ~
// Belthar Jhendorn //
*Két fura fazon jelenik meg az éjbőrű mellett, és nem úgy tűnik, mint akik ismerik egymást. Nelk csak vállat von, mit sem törődve azzal, hogy mi zajlik a három férfi közt. Ám a kés láttán kissé megijed, pedig nem is az ő torkához tartják.*
~ Értem én, hogy nem kedvelik a sötételfeket...de nem itt a főtéren kéne őket megölni. Hjaj! Hol vannak ilyenkor a városőrök?! ~
*Nem akarja íját használni, jó helyen van az a hátán. Inkább lassan odabattyog, és megszólítja a három férfit.*
- Khm. Üdvözletem uraim, minden rendben van?
*Nyel egy nagyot, elvégre nem tudja, hogy a késes fazon hogyan fog reagálni. Bár a legtöbb ilyen esetben úgy tesz mindenki, mintha minden rendben lenne.*
~ Milyen kár! Biztos mókás lett volna, ahogy a fogadóig próbálkozik a repüléssel. De ennyit erről. ~
*Immáron ismét egyedül van, ám kissé megszomjazott, így hát a szökőkúthoz ballag, majd iszik annak vizéből.*
~ Egy tea jobban esett volna, de a Pegazus kissé messze van. ~
*Leül a szökőkút peremére, és onnan figyeli tovább az eseményeket. A főtér most egészen csendes...volt mindaddig, míg meg nem hallja egy ló prüszkölését. Hátranéz, és épp egy sötételffel látja a lovat. *
~ Remélem nem most akar megbolondulni szegény állat! Bár egy éjbőrű mellett én is megvadulnék... ~
// Belthar Jhendorn //
*Két fura fazon jelenik meg az éjbőrű mellett, és nem úgy tűnik, mint akik ismerik egymást. Nelk csak vállat von, mit sem törődve azzal, hogy mi zajlik a három férfi közt. Ám a kés láttán kissé megijed, pedig nem is az ő torkához tartják.*
~ Értem én, hogy nem kedvelik a sötételfeket...de nem itt a főtéren kéne őket megölni. Hjaj! Hol vannak ilyenkor a városőrök?! ~
*Nem akarja íját használni, jó helyen van az a hátán. Inkább lassan odabattyog, és megszólítja a három férfit.*
- Khm. Üdvözletem uraim, minden rendben van?
*Nyel egy nagyot, elvégre nem tudja, hogy a késes fazon hogyan fog reagálni. Bár a legtöbb ilyen esetben úgy tesz mindenki, mintha minden rendben lenne.*
2322. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2013-12-02 18:26:15
Üzenet elküldve: 2013-12-02 18:26:15
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 27
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 27
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
- Affene essen beléd! * Megrántja hollófekete kancájának kantárát. A ló nyugtalanul prüszkölget és a földet kaparássza.*
- Nyughass már Rorbag! * Csitítja az állatot és megpaskolja annak nyakát. Átvezeti a téren a szökőkúthoz és megitatja a kristálytiszta vízzel. A tér kihaltnak mondható, pár járókelőt leszámítva csak egy részeg csürhét lát akik bevágtatnak az egyik közeli bordélyba. Belthar leheveredik a szökőkút széléhez és sötétkék csuklyája alól kivesz egy kulacsot. Az italból elég pár korty is, s az kellemes melegen tartja a férfit, oly erős alkohol. Élvezi a hűs esti levegőt, egészen kellemes estének ígérkezik, legalábbis eddig úgy tűnt, csakhogy nemsokára megzavarják Bel nyugodt pihenését. A bordélyház ajtaja megnyílik és a részeg banda két tagját kihajítják. A másik olyan messzire csusszan az ajtótól, hogy közvetlenül a sötét elf férfi csizmája előtt áll csak meg. Bel még kortyol egyet, s visszatekint a bamba képű fickóra, aki foghíjjas mosollyal üdvözli az elfet. Bel unottal feláll, leporolja a ruháját és a kikötött lovához sétál. Illetve sétálna..*
- Hé várjon, sötét elf uram. Nincs egy filkóm sem. Tudja jó ember vagyok én, szánjon már meg pár tallérral. * Az alak kihúzza nadrágjából üres zsebeit, hogy megmutassa őszintén beszél, csakhogy Bel'thart ez nem igazán érdekli. Hátat fordít a két alaknak és már ülne is fel lovára, amikor érzi, hogy valaki megérinti a vállát s ezzel megakadályozza a mozgásban.*
- Hová siet uram? Trevon, motozd meg. A málhát is. Úgy meg van pakolva, kár lenne úgy hagyni. * Belthar megfordulna, de ekkor a fickó kés tart a torkához.*
- Nyugalom uram. Csak könnyítenénk a terhén. Egy perc és már itt sem vagyunk. Óh ne! kérem ne tegyen hirtelen mozdulatokat, még a végén megvágom a nyakát. * Belthar levette a kezét Rorbagről és úgy tűnt, mint aki együttműködik, azonban ez csak a látszat.*
A hozzászólás írója (Belthar Jhendorn) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2013.12.02 18:38:11
- Nyughass már Rorbag! * Csitítja az állatot és megpaskolja annak nyakát. Átvezeti a téren a szökőkúthoz és megitatja a kristálytiszta vízzel. A tér kihaltnak mondható, pár járókelőt leszámítva csak egy részeg csürhét lát akik bevágtatnak az egyik közeli bordélyba. Belthar leheveredik a szökőkút széléhez és sötétkék csuklyája alól kivesz egy kulacsot. Az italból elég pár korty is, s az kellemes melegen tartja a férfit, oly erős alkohol. Élvezi a hűs esti levegőt, egészen kellemes estének ígérkezik, legalábbis eddig úgy tűnt, csakhogy nemsokára megzavarják Bel nyugodt pihenését. A bordélyház ajtaja megnyílik és a részeg banda két tagját kihajítják. A másik olyan messzire csusszan az ajtótól, hogy közvetlenül a sötét elf férfi csizmája előtt áll csak meg. Bel még kortyol egyet, s visszatekint a bamba képű fickóra, aki foghíjjas mosollyal üdvözli az elfet. Bel unottal feláll, leporolja a ruháját és a kikötött lovához sétál. Illetve sétálna..*
- Hé várjon, sötét elf uram. Nincs egy filkóm sem. Tudja jó ember vagyok én, szánjon már meg pár tallérral. * Az alak kihúzza nadrágjából üres zsebeit, hogy megmutassa őszintén beszél, csakhogy Bel'thart ez nem igazán érdekli. Hátat fordít a két alaknak és már ülne is fel lovára, amikor érzi, hogy valaki megérinti a vállát s ezzel megakadályozza a mozgásban.*
- Hová siet uram? Trevon, motozd meg. A málhát is. Úgy meg van pakolva, kár lenne úgy hagyni. * Belthar megfordulna, de ekkor a fickó kés tart a torkához.*
- Nyugalom uram. Csak könnyítenénk a terhén. Egy perc és már itt sem vagyunk. Óh ne! kérem ne tegyen hirtelen mozdulatokat, még a végén megvágom a nyakát. * Belthar levette a kezét Rorbagről és úgy tűnt, mint aki együttműködik, azonban ez csak a látszat.*
A hozzászólás írója (Belthar Jhendorn) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2013.12.02 18:38:11
2321. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2013-12-02 08:07:11
Üzenet elküldve: 2013-12-02 08:07:11
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 7
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 7
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Szelíd
*Lagavund odalép a városkapuhoz és rátapasztja a fülét, hogy hallja a kiszűrődő hangokat. Régóta nem találkozott mar állatokon kívül egy lénnyel sem aki beszelt volna, ezert kissé feszült de persze ez nem latszik rajta. Amint hallgatózik egy hatalmas korgással adja tudtul teste, hogy egy ideje nem evett növényeken kívül semmi táplálót.
- Hol van a fogadó! *Lagavund hangja bar mennydörgő de barátságos. Az őr megmutatja. Szó nélkül és elképedve nézi, ahogy az óriás elindul a téren a fogadó irányába.*
A hozzászólást Vérnyúl (Moderátor) módosította, ekkor: 2013.12.02 13:07:27, a következő indokkal:
ékezetek; kapu meg nincs
- Hol van a fogadó! *Lagavund hangja bar mennydörgő de barátságos. Az őr megmutatja. Szó nélkül és elképedve nézi, ahogy az óriás elindul a téren a fogadó irányába.*
A hozzászólást Vérnyúl (Moderátor) módosította, ekkor: 2013.12.02 13:07:27, a következő indokkal:
ékezetek; kapu meg nincs
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8637-8656