Amon Ruadh - Amon Ruadh
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 75 (1481. - 1500. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
1500. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-02-25 16:32:35
Üzenet elküldve: 2015-02-25 16:32:35
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 844
OOC üzenetek: 1416
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 844
OOC üzenetek: 1416
Játékstílus: Vakmerő
//Építők//
* Készen van a második ház is, ha minden igaz. Lesz még talán vele némi teendő a jövőben, de mivel Morwon nem igazán tudja, hogy még mi kellhet, így nem kezd bele, inkább hallgatja Bry-t.
~ Tehát kell még egy. ~
Felnéz az égboltra, s látja, hogy a nap egyre mélyebbre ereszkedik. A bódéval aligha fognak végezni, mielőtt teljesen besötétedik. Főleg, hogy a tél már csak ilyen. *
- Gyorsnak kell lennünk, vagy holnapra halasztjuk... * Mondja, hátha valaki még nem vette észre a "fáradó" korongot.
Mivel Bry az építkezés felelőse, így rajta áll a döntés. Holnapra halasztják, vagy megpróbálják megcsinálni? *
- A bódét kell felújítanunk, vagy azt lerombolni és a helyére a kocsmát, vagy mit? * Néz továbbra is fajtársára, bármi is lett előző kérdésére a válasz. Természetesen annak tekintetében cselekszik. Ha még ma befejezik, akkor egyből elkezdi csinálni, amit kell - néhány invitáló szóval a többiek felé is; de, ha holnapra halasztják, úgy visszaindul az erődbe, hogy megvacsorázzon, ha még nem faltak fel mindent a többiek, azután pedig aludni... *
* Készen van a második ház is, ha minden igaz. Lesz még talán vele némi teendő a jövőben, de mivel Morwon nem igazán tudja, hogy még mi kellhet, így nem kezd bele, inkább hallgatja Bry-t.
~ Tehát kell még egy. ~
Felnéz az égboltra, s látja, hogy a nap egyre mélyebbre ereszkedik. A bódéval aligha fognak végezni, mielőtt teljesen besötétedik. Főleg, hogy a tél már csak ilyen. *
- Gyorsnak kell lennünk, vagy holnapra halasztjuk... * Mondja, hátha valaki még nem vette észre a "fáradó" korongot.
Mivel Bry az építkezés felelőse, így rajta áll a döntés. Holnapra halasztják, vagy megpróbálják megcsinálni? *
- A bódét kell felújítanunk, vagy azt lerombolni és a helyére a kocsmát, vagy mit? * Néz továbbra is fajtársára, bármi is lett előző kérdésére a válasz. Természetesen annak tekintetében cselekszik. Ha még ma befejezik, akkor egyből elkezdi csinálni, amit kell - néhány invitáló szóval a többiek felé is; de, ha holnapra halasztják, úgy visszaindul az erődbe, hogy megvacsorázzon, ha még nem faltak fel mindent a többiek, azután pedig aludni... *
1499. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-02-25 15:50:54
Üzenet elküldve: 2015-02-25 15:50:54
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 70
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 70
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Kovácsműhely//
*Dhaven is látja, hogy az "írhnok" Hrothgaarnak fizetett, miközben vele alkudott meg, ami nem egészen fair az ő nézőpontjából. Mert az, hogy ő odaadta volna a törpnek, az egy dolog, ezt "Letrhion" nem tudhatta. Mivel azonban mások előtt bizonyosan nem fogja szóvá tenni, így nem foglalkozik vele egyelőre. Ahogyan azt sem teszi szóvá, hogy korábban ingyen dolgozott, a markolatgombbal, mert hogy eleddig fizetséget még nem látott belőle. Ha a kovácsmesternek magától nem jut eszébe, úgy Dhaven fog rákérdezni, amint egyszer maguk közt maradnak. S ha nem hajlik a fizetésre a másik, gond egy szál se, Dhaven fogja a motyóját, és egy büdös szó nélkül faképnél hagyja, s hátra se néz.*
-Igen, tudom, add csak ide. *nyújtja a kezét Lia felé, várva, hogy a nő odaadja a másik alkarvédőt is.*
-Éppen van annyi időm, hogy megcsináljam, nem jöttél rosszkor. *legyint, majd ha megkapja, úgy neki is áll, hogy szépen levakarássza a dzsuvát arról is. Nem megerőltető, vagy nehéz feladat ez, továbbra sem, közben bőven ráér mondjuk, teszem azt, beszélgetni a nővel.*
-Kaptál munkát végül? *kérdi rápillantva, majd figyelmének nagyobbik részét újfent az alkarvédőnek szenteli. A vihar gondolatára azonban az ő gondolatai is elborulnak. Vagy komorodnak, ez talán helyesebb kifejezés volna.*
-Hrothgaar mester, megkaphatom a sátrat? Még azelőtt felállítanám, hogy leszakad az ég. *szól a törpnek, egyszersmind magyarázattal is szolgálva a hirtelen jött sátorállítási vágyálmaira. Mert a franc sem akar esőben sátrat verni, hogy aztán a nedves, hideg vászon alatt éjszakázzon.*
*Dhaven is látja, hogy az "írhnok" Hrothgaarnak fizetett, miközben vele alkudott meg, ami nem egészen fair az ő nézőpontjából. Mert az, hogy ő odaadta volna a törpnek, az egy dolog, ezt "Letrhion" nem tudhatta. Mivel azonban mások előtt bizonyosan nem fogja szóvá tenni, így nem foglalkozik vele egyelőre. Ahogyan azt sem teszi szóvá, hogy korábban ingyen dolgozott, a markolatgombbal, mert hogy eleddig fizetséget még nem látott belőle. Ha a kovácsmesternek magától nem jut eszébe, úgy Dhaven fog rákérdezni, amint egyszer maguk közt maradnak. S ha nem hajlik a fizetésre a másik, gond egy szál se, Dhaven fogja a motyóját, és egy büdös szó nélkül faképnél hagyja, s hátra se néz.*
-Igen, tudom, add csak ide. *nyújtja a kezét Lia felé, várva, hogy a nő odaadja a másik alkarvédőt is.*
-Éppen van annyi időm, hogy megcsináljam, nem jöttél rosszkor. *legyint, majd ha megkapja, úgy neki is áll, hogy szépen levakarássza a dzsuvát arról is. Nem megerőltető, vagy nehéz feladat ez, továbbra sem, közben bőven ráér mondjuk, teszem azt, beszélgetni a nővel.*
-Kaptál munkát végül? *kérdi rápillantva, majd figyelmének nagyobbik részét újfent az alkarvédőnek szenteli. A vihar gondolatára azonban az ő gondolatai is elborulnak. Vagy komorodnak, ez talán helyesebb kifejezés volna.*
-Hrothgaar mester, megkaphatom a sátrat? Még azelőtt felállítanám, hogy leszakad az ég. *szól a törpnek, egyszersmind magyarázattal is szolgálva a hirtelen jött sátorállítási vágyálmaira. Mert a franc sem akar esőben sátrat verni, hogy aztán a nedves, hideg vászon alatt éjszakázzon.*
1498. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-02-25 11:53:50
Üzenet elküldve: 2015-02-25 11:53:50
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 115
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 115
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
// Délután //
*Senkinek nincs ellenvetése. Rilai még bíztatja is a félvért, Khan nem szól egy szót sem, a nagydarab Gabrien meg már el is távozott. Oriiza nagyon reméli, hogy ennél csak jobb közönsége lesz. Mondjuk több Rilai, aki még talán be is szállna egy-egy nótába néhanapján, amikor nincs annyi dolga a nemsokára felépülő fogadóban. Na, nem baj, ha csak egy embert szórakoztat az is szórakoztatás. Nem hagyja abba a dobolást, becsukja szemeit és fejével is követi a ritmust, majd kinyílnak a mélykék szemek és egy kalózos tájszólással kezd bele a dalba.*
- Heimskyr híres kapitány, volt egy nemes jámbor ember, és becsülendő férfiú!
*Szünet s erősített dobolás, majd a lábával is hozzá döngöl némi mély hangot, majd folytatja egy-egy szónak a végét szándékosan hamisan felvonva.*
- Lyányka sétált hajónk előtt, egyik éjjel bűvölve őt, kapitányunk meglátta őt, s első pillantásra elvérzett.
Elé ugrott kifogással, annak szerény reménye által, hogy ágyba csábítsa kigyelmét, jól esett volna néki egy kis élvezet!
Heimskyr, a konok férfi, gyengéd szíve szenvedett, barna szemek által ő, mély lelkéig megfertezett.
Barátok jertek, igyatok vélem, pálinkából kérjetek! Nézd a kapitány épp csak áll, józan esze már rég elszállt, beléből is pia folyik, Ő már a világra ívben szarik!
Nézd, hogy mászik a fedélzetre, jaj, imbolygó szegény feje! Nézd, hogy tesz egy apró lépést, s már zuhan is mélybe!
A kínok csak egyre nőttek, a pia csak jött s a kapitánynak lőttek. A lyányka játszott piszkosul, pénzt is kapott zsírosul, bánatában hogy szerelme, ittasan zuhant a mélybe, arannyal, s ezüsttel, itatta könnyeit s állt tovább tüstént.
Minden legény jegyezze meg, félje azokat a barna szemeket, Heimskyr végzetének oka, csábít téged borsos árért, oly nagyért mit sosem FELEDSZ!
*Utolsó szavát figyelmeztető jelleggel megnyomja, majd hosszasan dobol, s újra és újra elismétli azt a két-három szót.*
- Lezuhant ő, lezuhant ő, lezuhant ő, s mélység nyelte el! Lezuhant ő, lezuhant ő, lezuhant ő, s mélység nyelte el! Lezuhant ő, lezuhant ő, lezuhant ő, s mélység nyelte el! Lezuhant ő, lezuhant ő, lezuhant ő, s mélység nyelte el!
*Végül egy nyomatékos „hej” szóval fejezi be és kurjantásával együtt áll meg a keze is az utolsó ütemnél. Elmosolyodik a hallgatóság felé. Aztán feltekint az égre, hamarosan sötét lesz, és ki tudja ő hova húzódhatna be. Valószínűleg keres egy sátrat idekünn, mert az erődbe nem engedik be. Nem is bánja, ha beengednék, akkor beavatott lenne, tag. Nem akar tag lenni, semmi esetre sem. Khan Lero még az imént feltett neki egy kérdést, amire válaszol is. Hazudik, mint a vízfolyás.*
- Ennek előtte hajón szolgáltam *ez igaz*, zenélgettünk a srácokkal, lányokkal, jól megvoltunk, a kapitány bírta a muzsikánkat.
*Ez hazugság, igazából a matrózokkal hadakozott rumért. Eleinte szívesen kínálták, csak hát utólag tudták meg hogy mennyit képes leküldeni. Baj van a részeg tengerésszel.*
- Mindenképpen a kikötőbe vezet majd az utam, ha meg ott nem találok semmit, akkor a külső területekre, északra megyek. Ha az sem jön, be marad a város.
*Igazából ő sem tudja, mit akar pontosan. Munka kéne, ami könnyű és sok pénzt hoz, bárdság extrákkal. Azt a pénzt italra költené, hogy ne zavarja meg senki az agyát. Az utóbbi időben, abban a pár napban, amit itt töltött esténként kegyetlen tűk szúrták a koponyáját. Nagyrészt Rumyack, aztán Suluk, majd Runa.*
*Senkinek nincs ellenvetése. Rilai még bíztatja is a félvért, Khan nem szól egy szót sem, a nagydarab Gabrien meg már el is távozott. Oriiza nagyon reméli, hogy ennél csak jobb közönsége lesz. Mondjuk több Rilai, aki még talán be is szállna egy-egy nótába néhanapján, amikor nincs annyi dolga a nemsokára felépülő fogadóban. Na, nem baj, ha csak egy embert szórakoztat az is szórakoztatás. Nem hagyja abba a dobolást, becsukja szemeit és fejével is követi a ritmust, majd kinyílnak a mélykék szemek és egy kalózos tájszólással kezd bele a dalba.*
- Heimskyr híres kapitány, volt egy nemes jámbor ember, és becsülendő férfiú!
*Szünet s erősített dobolás, majd a lábával is hozzá döngöl némi mély hangot, majd folytatja egy-egy szónak a végét szándékosan hamisan felvonva.*
- Lyányka sétált hajónk előtt, egyik éjjel bűvölve őt, kapitányunk meglátta őt, s első pillantásra elvérzett.
Elé ugrott kifogással, annak szerény reménye által, hogy ágyba csábítsa kigyelmét, jól esett volna néki egy kis élvezet!
Heimskyr, a konok férfi, gyengéd szíve szenvedett, barna szemek által ő, mély lelkéig megfertezett.
Barátok jertek, igyatok vélem, pálinkából kérjetek! Nézd a kapitány épp csak áll, józan esze már rég elszállt, beléből is pia folyik, Ő már a világra ívben szarik!
Nézd, hogy mászik a fedélzetre, jaj, imbolygó szegény feje! Nézd, hogy tesz egy apró lépést, s már zuhan is mélybe!
A kínok csak egyre nőttek, a pia csak jött s a kapitánynak lőttek. A lyányka játszott piszkosul, pénzt is kapott zsírosul, bánatában hogy szerelme, ittasan zuhant a mélybe, arannyal, s ezüsttel, itatta könnyeit s állt tovább tüstént.
Minden legény jegyezze meg, félje azokat a barna szemeket, Heimskyr végzetének oka, csábít téged borsos árért, oly nagyért mit sosem FELEDSZ!
*Utolsó szavát figyelmeztető jelleggel megnyomja, majd hosszasan dobol, s újra és újra elismétli azt a két-három szót.*
- Lezuhant ő, lezuhant ő, lezuhant ő, s mélység nyelte el! Lezuhant ő, lezuhant ő, lezuhant ő, s mélység nyelte el! Lezuhant ő, lezuhant ő, lezuhant ő, s mélység nyelte el! Lezuhant ő, lezuhant ő, lezuhant ő, s mélység nyelte el!
*Végül egy nyomatékos „hej” szóval fejezi be és kurjantásával együtt áll meg a keze is az utolsó ütemnél. Elmosolyodik a hallgatóság felé. Aztán feltekint az égre, hamarosan sötét lesz, és ki tudja ő hova húzódhatna be. Valószínűleg keres egy sátrat idekünn, mert az erődbe nem engedik be. Nem is bánja, ha beengednék, akkor beavatott lenne, tag. Nem akar tag lenni, semmi esetre sem. Khan Lero még az imént feltett neki egy kérdést, amire válaszol is. Hazudik, mint a vízfolyás.*
- Ennek előtte hajón szolgáltam *ez igaz*, zenélgettünk a srácokkal, lányokkal, jól megvoltunk, a kapitány bírta a muzsikánkat.
*Ez hazugság, igazából a matrózokkal hadakozott rumért. Eleinte szívesen kínálták, csak hát utólag tudták meg hogy mennyit képes leküldeni. Baj van a részeg tengerésszel.*
- Mindenképpen a kikötőbe vezet majd az utam, ha meg ott nem találok semmit, akkor a külső területekre, északra megyek. Ha az sem jön, be marad a város.
*Igazából ő sem tudja, mit akar pontosan. Munka kéne, ami könnyű és sok pénzt hoz, bárdság extrákkal. Azt a pénzt italra költené, hogy ne zavarja meg senki az agyát. Az utóbbi időben, abban a pár napban, amit itt töltött esténként kegyetlen tűk szúrták a koponyáját. Nagyrészt Rumyack, aztán Suluk, majd Runa.*
1497. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-02-25 01:32:32
Üzenet elküldve: 2015-02-25 01:32:32
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 383
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 383
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Megfontolt
//Kovácsműhely//
*Csendesen figyel a tűz mellé húzódva. Hrothgaar mester figyelmetlenségén sem akad ki, hiszen a törpe kovács a maga módján mindig kedves vele, és talán pont ezért, ő is kedveli.
Mosolyogva nézi, ahogy valamiféle szerkezet nyitjára próbál éppen rájönni.
Aztán a tekintete Dhaven és a lovag felé fordul. Persze nem kezdi őket bámulni, az nem lenne illendő, de azért fülel, hogyan is megy a tárgyalás. Kereskedők sarja, így magában végiggondolja, vajon az alku jó-e.
Nem mintha beleszólhatna.
De mint látja, szükség sem igen lenne rá.*
~Dhavent nem ejtették a fejére. Bár ezt már tudtam eddig is. ~
*Pontosan nem ismeri a kovácsmunkák értékét, de gyanítja a férfi tisztességes árat szabott, és a feltételei is jók.*
~Nagyon is tisztességes az ajánlata, és a feltételek is jók, hogy a fele pénzt kell előre fizetni, a felét, ha a vevő elégedett. Az ilyen dolog pedig hosszútávon kifizetődő lehet. Ha jól dolgozik, hírét viszik, és akkor még több munkája lesz, ha pedig sok munkája lesz, válogathat és kérhet többet is a szakértelméért. Így megy ez, lépésenként.~
*Aztán Dhaven felé fordul, ő pedig kis mosollyal felel:*
– Azt mondtad, benézhetek, ha úgy alakul, és megreparálod a másik alkarvédőmet is. Hoztam a szokásos fizetséget is érte. *Siet kijelenteni, miközben reméli, Dhaven is emlékszik, mivel fizetett délelőtt. Meg úgy általában reménykedik, hogy a férfi komolyan gondolta a szavait a Bódénál, és nem csak úgy mondta őket.*
– De ha alkalmatlan időben jöttem…
~Akkor el is mehetek.~
*Ekkor hallja meg a kiáltást kintről, öblös férfihang, melyet felismer, ő utasítgatta Chiarit, hogy menjen utána, Kagan az, a vezér, és esőre figyelmeztet, komoly esőre. És Liának nincs oka, hogy kételkedjen benne. Az úton járok, a vándorok, a nomádok gyakran megérzik az ilyesmit, vagy egyszerűen csak megtanultak olvasni az ég színéből és a felhőkből.*
~Ha eső lesz, nagy eső, és bizony én is láttam, hogy fura színű volt az ég, akár pórul is járhatok, még egy rozoga kis sátorban is. Valami biztos hely kéne éjszakára, legalább egy erősebb sátor. De hol?~
*Dhavenre néz, majd Hrothgaar mesterre, hogy lássa, ők hogyan reagálnak a hírre. És nem csak a vihar hírére. Mert hiszen jelen volt ő majdnem végig, de azt hallotta, hogyan alkudott meg a lovag Dhavennel, és azt is látta, hogyan fizetett a törpe mesternek. Csak azt nem tudja, a két kovács mit beszélt meg ilyen esetekre egymás között. Nem mintha köze lenne hozzá. Bár a kereskedő vére miatt kíváncsi.*
~De bele nem szólok, hacsak nem kérdezi valamelyikük a véleményemet.~
*Kérdőn pillant Dhavenre, majd Hrothgaar mesterre, majd újra a fiatal kovácsra, hogy akkor most menjen-e, vagy épp jókor jött.*
*Csendesen figyel a tűz mellé húzódva. Hrothgaar mester figyelmetlenségén sem akad ki, hiszen a törpe kovács a maga módján mindig kedves vele, és talán pont ezért, ő is kedveli.
Mosolyogva nézi, ahogy valamiféle szerkezet nyitjára próbál éppen rájönni.
Aztán a tekintete Dhaven és a lovag felé fordul. Persze nem kezdi őket bámulni, az nem lenne illendő, de azért fülel, hogyan is megy a tárgyalás. Kereskedők sarja, így magában végiggondolja, vajon az alku jó-e.
Nem mintha beleszólhatna.
De mint látja, szükség sem igen lenne rá.*
~Dhavent nem ejtették a fejére. Bár ezt már tudtam eddig is. ~
*Pontosan nem ismeri a kovácsmunkák értékét, de gyanítja a férfi tisztességes árat szabott, és a feltételei is jók.*
~Nagyon is tisztességes az ajánlata, és a feltételek is jók, hogy a fele pénzt kell előre fizetni, a felét, ha a vevő elégedett. Az ilyen dolog pedig hosszútávon kifizetődő lehet. Ha jól dolgozik, hírét viszik, és akkor még több munkája lesz, ha pedig sok munkája lesz, válogathat és kérhet többet is a szakértelméért. Így megy ez, lépésenként.~
*Aztán Dhaven felé fordul, ő pedig kis mosollyal felel:*
– Azt mondtad, benézhetek, ha úgy alakul, és megreparálod a másik alkarvédőmet is. Hoztam a szokásos fizetséget is érte. *Siet kijelenteni, miközben reméli, Dhaven is emlékszik, mivel fizetett délelőtt. Meg úgy általában reménykedik, hogy a férfi komolyan gondolta a szavait a Bódénál, és nem csak úgy mondta őket.*
– De ha alkalmatlan időben jöttem…
~Akkor el is mehetek.~
*Ekkor hallja meg a kiáltást kintről, öblös férfihang, melyet felismer, ő utasítgatta Chiarit, hogy menjen utána, Kagan az, a vezér, és esőre figyelmeztet, komoly esőre. És Liának nincs oka, hogy kételkedjen benne. Az úton járok, a vándorok, a nomádok gyakran megérzik az ilyesmit, vagy egyszerűen csak megtanultak olvasni az ég színéből és a felhőkből.*
~Ha eső lesz, nagy eső, és bizony én is láttam, hogy fura színű volt az ég, akár pórul is járhatok, még egy rozoga kis sátorban is. Valami biztos hely kéne éjszakára, legalább egy erősebb sátor. De hol?~
*Dhavenre néz, majd Hrothgaar mesterre, hogy lássa, ők hogyan reagálnak a hírre. És nem csak a vihar hírére. Mert hiszen jelen volt ő majdnem végig, de azt hallotta, hogyan alkudott meg a lovag Dhavennel, és azt is látta, hogyan fizetett a törpe mesternek. Csak azt nem tudja, a két kovács mit beszélt meg ilyen esetekre egymás között. Nem mintha köze lenne hozzá. Bár a kereskedő vére miatt kíváncsi.*
~De bele nem szólok, hacsak nem kérdezi valamelyikük a véleményemet.~
*Kérdőn pillant Dhavenre, majd Hrothgaar mesterre, majd újra a fiatal kovácsra, hogy akkor most menjen-e, vagy épp jókor jött.*
1496. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-02-25 00:28:41
Üzenet elküldve: 2015-02-25 00:28:41
ÚJ
![>Letrion Wandar [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/144_ember-elf-felelf_ferfi.jpg)
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 204
OOC üzenetek: 153
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 204
OOC üzenetek: 153
Játékstílus: Vakmerő
// Kovácsműhely (balra el) //
- Hmm, milyen cseles. Akkohr hatvan. *Összegzi, majd nekiáll kibányászni az aranyat kompakt bányájából, vagyis a kis szütyőjéből. Bármily bonyolult feladat is ez, makacsul kotorászik, mígnem sikeresen előidéz 60 aranyat, hogy rendezze a felmerült költséget Hrothgaar Skyllagrimmson részére
– végülis ő a kijelölt műhelyvezető főkoordinátor, legalábbis amennyire Wandar emlékszik. Azután az a pár másodperc fejvakarás „volt még valami?” címen, majd arra jut, ha volt is, majd visszatér ha eszébe jut. Persze nem ma, mert abból már nem sok van hátra, így egy „Tiszteletem!”-el kísérve elhagyja a műhelyet – hopp, ajtó! Ezúttal majdnem kifogott rajta, ám Wandar észrevette még időben a szabotázsakciót. Kiérve azt látja – és hallja – hogy a vezér már a vihar elleni előkészületeket riadóztatja. Nagyszerű, tocsogós napoknak nézünk elébe. Jobb dolog híján így ő is megindul befelé.*
- Hmm, milyen cseles. Akkohr hatvan. *Összegzi, majd nekiáll kibányászni az aranyat kompakt bányájából, vagyis a kis szütyőjéből. Bármily bonyolult feladat is ez, makacsul kotorászik, mígnem sikeresen előidéz 60 aranyat, hogy rendezze a felmerült költséget Hrothgaar Skyllagrimmson részére
– végülis ő a kijelölt műhelyvezető főkoordinátor, legalábbis amennyire Wandar emlékszik. Azután az a pár másodperc fejvakarás „volt még valami?” címen, majd arra jut, ha volt is, majd visszatér ha eszébe jut. Persze nem ma, mert abból már nem sok van hátra, így egy „Tiszteletem!”-el kísérve elhagyja a műhelyet – hopp, ajtó! Ezúttal majdnem kifogott rajta, ám Wandar észrevette még időben a szabotázsakciót. Kiérve azt látja – és hallja – hogy a vezér már a vihar elleni előkészületeket riadóztatja. Nagyszerű, tocsogós napoknak nézünk elébe. Jobb dolog híján így ő is megindul befelé.*
1495. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-02-24 20:52:38
Üzenet elküldve: 2015-02-24 20:52:38
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 460
OOC üzenetek: 115
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 460
OOC üzenetek: 115
Játékstílus: Vakmerő
//Ewangel, Janemita//
-Azért, mert ezt a kendőt csak éjszaka használom, álcázásra. Más képet kell mutatnom, mint nappal, bele kel olvadnom a környezetbe. Máskor természetesen máshogy kell kerülnöm a feltűnést, nappal például egy barátságos, hétköznapi öltözékkel és hajjal. Tudod?
*Simít végig Ewa aranyszín haján, akinek épp az orgyilkosok világának egy szegletét mutatta meg.*
-Olyan haj kell, ami az arcomat úgy megváltoztatja, hogy nem ismernek fel.
*Harap egy újabbat az ételébe, majd jóízűen rágni kezdi. Egy fél perc is eltelik, mire a másik lány, Janemita visszatér.*
~Száz arany. Éppen ennyit szándékoztam adni.~
*Megszakítja étkezését, majd feláll és a kért 100 aranyat átnyújtja Ágrólszakadt Janemita részére.*
-Felívelő karrier vár rád szabóként, ha ilyen szépen dolgozol!
*Mosolyog rá a lányra, akinél biztosra veszi, hogy hamarosan beletanul abba, hogy melyik szövetet mennyiért árulja. Addig meg jó is, hogy Kaganra hallgat, hiszen szívében jóindulat bővelkedik, s a kis Janemita számára biztosan nem fog előnytelen árat mondani.
Ha a lány maradni kíván, helyet kínál neki Aletai, ha viszont nem szeretné az ebédet megzavarni, akkor távozása után visszaül a meleg cipó mellé, mit Ewa tört neki, s egy jóízűt beleharap.*
-Ha a gesztenyeszín hajjal garantálod, hogy át tudod szabni a képem, akkor nem bánom, rád bízom a hajam formálását.
*Egyben pedig hatalmas felelősséget helyez Kedvese vállára. Ha felismerik Aletai és ebből adódóan baja származik, talán megviseli majd Ewangel szerető szívét. Természetesen a félelf ekkor sem fog haragudni szerelmére, hisz feltételezi, hogy nem akart szándékosan ártani neki.*
-Legalább olyan jól főzöl, mint ahogy a kis Janemita varr!
*Dicséri meg az étket, bár tisztában van vele, hogy rajta kívül Chiari és Lia összehangolt munkájának is köszönheti.
Persze, a legnagyobb dicséret az, hogy a félvér az utolsó morzsáig elfogyasztja a szarvashúst és a cipót. A következő nedűnek jobban megörül, mint a napsütötte szőlőből készült bornak, vagy az aranyló mézsör selymes zamatának.*
-Hű, tej! Én is kérhetek?
*Húzódik széles mosolyra szája, mert ő sem ivott már azóta, mióta eljött Pirtianesből.*
-Azért, mert ezt a kendőt csak éjszaka használom, álcázásra. Más képet kell mutatnom, mint nappal, bele kel olvadnom a környezetbe. Máskor természetesen máshogy kell kerülnöm a feltűnést, nappal például egy barátságos, hétköznapi öltözékkel és hajjal. Tudod?
*Simít végig Ewa aranyszín haján, akinek épp az orgyilkosok világának egy szegletét mutatta meg.*
-Olyan haj kell, ami az arcomat úgy megváltoztatja, hogy nem ismernek fel.
*Harap egy újabbat az ételébe, majd jóízűen rágni kezdi. Egy fél perc is eltelik, mire a másik lány, Janemita visszatér.*
~Száz arany. Éppen ennyit szándékoztam adni.~
*Megszakítja étkezését, majd feláll és a kért 100 aranyat átnyújtja Ágrólszakadt Janemita részére.
*-Felívelő karrier vár rád szabóként, ha ilyen szépen dolgozol!
*Mosolyog rá a lányra, akinél biztosra veszi, hogy hamarosan beletanul abba, hogy melyik szövetet mennyiért árulja. Addig meg jó is, hogy Kaganra hallgat, hiszen szívében jóindulat bővelkedik, s a kis Janemita számára biztosan nem fog előnytelen árat mondani.
Ha a lány maradni kíván, helyet kínál neki Aletai, ha viszont nem szeretné az ebédet megzavarni, akkor távozása után visszaül a meleg cipó mellé, mit Ewa tört neki, s egy jóízűt beleharap.*
-Ha a gesztenyeszín hajjal garantálod, hogy át tudod szabni a képem, akkor nem bánom, rád bízom a hajam formálását.
*Egyben pedig hatalmas felelősséget helyez Kedvese vállára. Ha felismerik Aletai és ebből adódóan baja származik, talán megviseli majd Ewangel szerető szívét. Természetesen a félelf ekkor sem fog haragudni szerelmére, hisz feltételezi, hogy nem akart szándékosan ártani neki.*
-Legalább olyan jól főzöl, mint ahogy a kis Janemita varr!
*Dicséri meg az étket, bár tisztában van vele, hogy rajta kívül Chiari és Lia összehangolt munkájának is köszönheti.
Persze, a legnagyobb dicséret az, hogy a félvér az utolsó morzsáig elfogyasztja a szarvashúst és a cipót. A következő nedűnek jobban megörül, mint a napsütötte szőlőből készült bornak, vagy az aranyló mézsör selymes zamatának.*
-Hű, tej! Én is kérhetek?
*Húzódik széles mosolyra szája, mert ő sem ivott már azóta, mióta eljött Pirtianesből.*
1494. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-02-24 20:26:41
Üzenet elküldve: 2015-02-24 20:26:41
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
// Korán esteledő délután //
*Az érkező késő téli-kora tavaszi vihar első szele borzolja fel szakállát, minek köszönhetően mogorva tekintettel sandít fel a szürkésfekete égre.*
- Egen, elég soknak tűnik nekem. *erősíti meg, mert ennyi idegen nő már érdemes a figyelmére.*
- Hmmm. *egy újabb fél-elf. Ágyasnak, feleségnek tökéletesek, de a természet gonosz tréfája csattanó nélküli viccnek teremtette őket - utód nélkül legyen bármily tökéletesek, örök feledésre ítéltettek.*
- Aha. Nissa és Lia. Értem. *Dhavennel már összefutott, ha jól emlékszik, de persze tévedhet is.*
- Rendezkedjetek be éjszakára idekint. Ha készek az épületek, kiköltözik a tábor, és csak a harcosok meg a közvetlen ellátók maradnak az erődben. *Rilaival is találkozott már, így egyébre nem kíváncsi, tovább engedi Chiarit és figyelme a kis félvér lány, a Gabriennel érkezett Janemita felé fordul.*
- Rendben, Janemita. Majd gondom lesz rátok. *jobban örült volna, ha egyértelműen pozitív visszajelzést kap, de ez is jobb, mint a hazugság.*
- Menj. *biccent a lánynak, és megállja, hogy bátorítólag ne paskoljon a fenekére, még ha ez teljes mértékig adja is magát ekkora lelkesedés láttán.*
*Utoljára marad a lassan érkező Waldran rokon.*
- Látom. *vigyorodik el, mert való igaz: látja, hogy visszatértek.*
- Kár. Rám férne némi jó hír, wald. *dörmögi, de aztán meghallgatja a jelentést. Arca egyre komorabb színt ölt, a végén már vetekszik a viharfellegekével.*
- Az a fattyú. *vicsorogja, de még csak félerővel, hiszen számos kérdés megválaszolásra vár.*
- Menjetek be, egyetek és pihenjetek. Holnap számot adtok az egész kalandról, aztán eldöntjük, szükséges e határainkat a Rilkh barlangjáig kiterjesztenünk. Aztán indulunk délnek! Dolgunk akadt a Kikötőben... és a Kikötővel! *tájékoztatja vigyorrá alakult szájhúzással Waldrant, majd útjára engedi őt is, és a többi lovagot is. A vihar közben egyre közeleg, és kiadós esővel kecsegtet.*
- Chiari! Hrothgaar! Csomagoljatok be, komoly esőre számítok! *kiált a műhelybe, valamint Chiarinak, miközben elindul befelé. Nincs most dolga itt több.*
*Az érkező késő téli-kora tavaszi vihar első szele borzolja fel szakállát, minek köszönhetően mogorva tekintettel sandít fel a szürkésfekete égre.*
- Egen, elég soknak tűnik nekem. *erősíti meg, mert ennyi idegen nő már érdemes a figyelmére.*
- Hmmm. *egy újabb fél-elf. Ágyasnak, feleségnek tökéletesek, de a természet gonosz tréfája csattanó nélküli viccnek teremtette őket - utód nélkül legyen bármily tökéletesek, örök feledésre ítéltettek.*
- Aha. Nissa és Lia. Értem. *Dhavennel már összefutott, ha jól emlékszik, de persze tévedhet is.*
- Rendezkedjetek be éjszakára idekint. Ha készek az épületek, kiköltözik a tábor, és csak a harcosok meg a közvetlen ellátók maradnak az erődben. *Rilaival is találkozott már, így egyébre nem kíváncsi, tovább engedi Chiarit és figyelme a kis félvér lány, a Gabriennel érkezett Janemita felé fordul.*
- Rendben, Janemita. Majd gondom lesz rátok. *jobban örült volna, ha egyértelműen pozitív visszajelzést kap, de ez is jobb, mint a hazugság.*
- Menj. *biccent a lánynak, és megállja, hogy bátorítólag ne paskoljon a fenekére, még ha ez teljes mértékig adja is magát ekkora lelkesedés láttán.*
*Utoljára marad a lassan érkező Waldran rokon.*
- Látom. *vigyorodik el, mert való igaz: látja, hogy visszatértek.*
- Kár. Rám férne némi jó hír, wald. *dörmögi, de aztán meghallgatja a jelentést. Arca egyre komorabb színt ölt, a végén már vetekszik a viharfellegekével.*
- Az a fattyú. *vicsorogja, de még csak félerővel, hiszen számos kérdés megválaszolásra vár.*
- Menjetek be, egyetek és pihenjetek. Holnap számot adtok az egész kalandról, aztán eldöntjük, szükséges e határainkat a Rilkh barlangjáig kiterjesztenünk. Aztán indulunk délnek! Dolgunk akadt a Kikötőben... és a Kikötővel! *tájékoztatja vigyorrá alakult szájhúzással Waldrant, majd útjára engedi őt is, és a többi lovagot is. A vihar közben egyre közeleg, és kiadós esővel kecsegtet.*
- Chiari! Hrothgaar! Csomagoljatok be, komoly esőre számítok! *kiált a műhelybe, valamint Chiarinak, miközben elindul befelé. Nincs most dolga itt több.*
1493. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-02-24 19:14:18
Üzenet elküldve: 2015-02-24 19:14:18
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 70
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 70
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
// Kovácsműhely //
*~Szóval íhrnok. Kíváncsi lennék, vajon íhrásban is rhaccsol-e.~ gondolja cinikus felhanggal Dhaven, midőn kisül, hogy ez a Letrion valamiféle írnok-lovag-szerű-izébigyó. Vagy valami olyasmi. Na persze ez a kovácsot különösebben nem érdekli, számára csak az a fontos, hogy a munkát elvállalta, megegyeztek az árban is, innentől pedig őfelőle Letrion lehet akár a magasságos tűznyelő bádogfarú irgalmas agyaggalamb is, amíg kifizeti azt, ami jár.*
-A felét most, a másik felét, ha készen lesz. Így mindkettőnk kap biztosítékot, hogy nem pazaroljuk egymás idejét, s energiáit.*válaszol a lovagnak, ami azt jelenti, hogy jelen álláspont szerint egészen konkrétan, pontosan hatvan arannyal tartozik neki a férfi, s másik hatvannal meg akkor, amikor majd elkészül az általa kért fegyver. Mert "hozom"-ra nem dolgozik Dhaven, de nem ám, még a legjobb barátjának sem.
Mivel ők ketten végeztek, hát úgy véli, hogy rábízza a továbbiakban Hraccsolós Uhraságot a törp kovács gondjaira, ő pedig Lia felé fordul.*
-Hát te? Mi járatban erre, hol még a madár is csak fél szárnnyal repül által? *kérdi a nőtől, igen választékosan megfogalmazván azt a kérdéskört, hogy úgy ő már meg mégis mit akar emitten. Teszi ezt azonban kedves mosollyal a képén, mert hát valahol azért örül annak, hogy látja Liát, bár ennek okára magyarázattal szolgálni aligha tudna, ámbár az is bizonyos, hogy nem is igen igyekszik így tenni. Mert ugyebár minek mindent túlmagyarázni? Na ugye.*
*~Szóval íhrnok. Kíváncsi lennék, vajon íhrásban is rhaccsol-e.~ gondolja cinikus felhanggal Dhaven, midőn kisül, hogy ez a Letrion valamiféle írnok-lovag-szerű-izébigyó. Vagy valami olyasmi. Na persze ez a kovácsot különösebben nem érdekli, számára csak az a fontos, hogy a munkát elvállalta, megegyeztek az árban is, innentől pedig őfelőle Letrion lehet akár a magasságos tűznyelő bádogfarú irgalmas agyaggalamb is, amíg kifizeti azt, ami jár.*
-A felét most, a másik felét, ha készen lesz. Így mindkettőnk kap biztosítékot, hogy nem pazaroljuk egymás idejét, s energiáit.*válaszol a lovagnak, ami azt jelenti, hogy jelen álláspont szerint egészen konkrétan, pontosan hatvan arannyal tartozik neki a férfi, s másik hatvannal meg akkor, amikor majd elkészül az általa kért fegyver. Mert "hozom"-ra nem dolgozik Dhaven, de nem ám, még a legjobb barátjának sem.
Mivel ők ketten végeztek, hát úgy véli, hogy rábízza a továbbiakban Hraccsolós Uhraságot a törp kovács gondjaira, ő pedig Lia felé fordul.*
-Hát te? Mi járatban erre, hol még a madár is csak fél szárnnyal repül által? *kérdi a nőtől, igen választékosan megfogalmazván azt a kérdéskört, hogy úgy ő már meg mégis mit akar emitten. Teszi ezt azonban kedves mosollyal a képén, mert hát valahol azért örül annak, hogy látja Liát, bár ennek okára magyarázattal szolgálni aligha tudna, ámbár az is bizonyos, hogy nem is igen igyekszik így tenni. Mert ugyebár minek mindent túlmagyarázni? Na ugye.*
1492. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-02-24 17:32:44
Üzenet elküldve: 2015-02-24 17:32:44
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 614
OOC üzenetek: 85
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 614
OOC üzenetek: 85
Játékstílus: Vakmerő
// Délután //
*Úgy fest, ez a nap sem lesz más mint az ezt megelőző a tar platón. A napkelte buzgó munka közben lel a törzsbéliekre és az őket szolgálókra, és ezt a képet viszi magával akkor is, amikor a nyugati dombokon túl álomra hajtja a fejét. Khan egy mosoly fakó lenyomatával jelzi mindössze örömét, mert azt feleslegesen próbálná tagadni, hogy az éhezéssel és nélkülözéssel töltött évek után, valami hasonlóra vágyott. Töltekezni akart abból az erőből, amit csak egy ilyen, összetartó közösségben találhat meg.
Gabrien távozóra fogja és ezúttal a zöldszemű sem próbálja megakadályozni benne. Látta már néhányszor morcosnak, de ez most valami egészen más lehet.*
~ Biztosan éhes is, hallottam, hogy van akin az éhség így ütközik ki. ~
*Intéssel fordul csak a melák lovag felé, ő még elmarad a Bódéban, mulattatóbb ugyanis, mint egyedül treníroztatni a testet. Meg persze önmagában a tény, hogy társasága van, és nem csak árnyéka jóvoltából.*
- Kagan azt mondta, hogy készüljünk fel, mert hamarosan újra útnak indulunk, legyél a gyakorlótér környékén! - *Ezt még hirtelen felindulásában Gabrien után kiáltja, maga sem tudja pontosan miért. Talán a kíváncsiság, hogy ha mégis úgy kanyarodna az élet, meddig bírná talpon a vaskatona ellen. Masszív az evilági jelenléte, de nincsen olyan ember, elf vagy törpe aki ne volna győzhető a megfelelő módszerekkel. Plusz férfiakról lévén szó, szinte evidens, hogy szeretnék tudni, meddig húzódnak képességeik határai. Nem utolsósorban, Kagan valóban utasította némi felkészülésre a Kikötőbe látogatás előtt.
Oriiza újabb dalra fakadását nem bánja, noha nem is igazán ösztönzi. Nem azért, mert híján volna a szépérzéknek vagy mert ne kedvelné a mulatságot, csak épp máson jár az esze. Most, hogy lovag lett, egy lépcsőfokkal közelebb került ahhoz, hogy saját uradalmat birtokolhasson, várnéppel és minden ezzel együtt járóval. Elő is pattan egy elképzelése arról, hogy mivel kezdhetné összesöpörni a "hozzávalókat".*
- Pár száz arany, úgy? És ha visszavásároltad a szabadságod, mihez kezdesz? Hogyan éltél, amikor az még megvolt? - *Rilai kérdésére a vállát vonja csak, ő nem osztozik abban a lelkesedésben ami a lányt annyira feltüzeli az óriások kapcsán.*
- Kint találsz egyet, Morwonnak hívják. De amennyire én láttam elég átlagos népség. Már ha nem veszed figyelembe, hogy magasságuk majd' kétszerese a miénknek. - *Némaságot erőltet magára, mert eszébe jut egy korábbi dolog a mai délutánról.*
- Mit szólsz a leendő fogadó neveként a Taknyos Törpéhez?
A hozzászólás írója (Khan Lero) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.02.24 17:33:10
*Úgy fest, ez a nap sem lesz más mint az ezt megelőző a tar platón. A napkelte buzgó munka közben lel a törzsbéliekre és az őket szolgálókra, és ezt a képet viszi magával akkor is, amikor a nyugati dombokon túl álomra hajtja a fejét. Khan egy mosoly fakó lenyomatával jelzi mindössze örömét, mert azt feleslegesen próbálná tagadni, hogy az éhezéssel és nélkülözéssel töltött évek után, valami hasonlóra vágyott. Töltekezni akart abból az erőből, amit csak egy ilyen, összetartó közösségben találhat meg.
Gabrien távozóra fogja és ezúttal a zöldszemű sem próbálja megakadályozni benne. Látta már néhányszor morcosnak, de ez most valami egészen más lehet.*
~ Biztosan éhes is, hallottam, hogy van akin az éhség így ütközik ki. ~
*Intéssel fordul csak a melák lovag felé, ő még elmarad a Bódéban, mulattatóbb ugyanis, mint egyedül treníroztatni a testet. Meg persze önmagában a tény, hogy társasága van, és nem csak árnyéka jóvoltából.*
- Kagan azt mondta, hogy készüljünk fel, mert hamarosan újra útnak indulunk, legyél a gyakorlótér környékén! - *Ezt még hirtelen felindulásában Gabrien után kiáltja, maga sem tudja pontosan miért. Talán a kíváncsiság, hogy ha mégis úgy kanyarodna az élet, meddig bírná talpon a vaskatona ellen. Masszív az evilági jelenléte, de nincsen olyan ember, elf vagy törpe aki ne volna győzhető a megfelelő módszerekkel. Plusz férfiakról lévén szó, szinte evidens, hogy szeretnék tudni, meddig húzódnak képességeik határai. Nem utolsósorban, Kagan valóban utasította némi felkészülésre a Kikötőbe látogatás előtt.
Oriiza újabb dalra fakadását nem bánja, noha nem is igazán ösztönzi. Nem azért, mert híján volna a szépérzéknek vagy mert ne kedvelné a mulatságot, csak épp máson jár az esze. Most, hogy lovag lett, egy lépcsőfokkal közelebb került ahhoz, hogy saját uradalmat birtokolhasson, várnéppel és minden ezzel együtt járóval. Elő is pattan egy elképzelése arról, hogy mivel kezdhetné összesöpörni a "hozzávalókat".*
- Pár száz arany, úgy? És ha visszavásároltad a szabadságod, mihez kezdesz? Hogyan éltél, amikor az még megvolt? - *Rilai kérdésére a vállát vonja csak, ő nem osztozik abban a lelkesedésben ami a lányt annyira feltüzeli az óriások kapcsán.*
- Kint találsz egyet, Morwonnak hívják. De amennyire én láttam elég átlagos népség. Már ha nem veszed figyelembe, hogy magasságuk majd' kétszerese a miénknek. - *Némaságot erőltet magára, mert eszébe jut egy korábbi dolog a mai délutánról.*
- Mit szólsz a leendő fogadó neveként a Taknyos Törpéhez?
A hozzászólás írója (Khan Lero) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.02.24 17:33:10
1491. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-02-24 15:59:38
Üzenet elküldve: 2015-02-24 15:59:38
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 494
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 494
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Megfontolt
// Délután //
* Majd szakít időt arra is, hogy a lányával is eltöltsön némi időt. De most még sok munka van az erődön belül és kívül, az új épületek felhúzásával, a belakással. Ha majd ez a "vihar" is leült, több ideje lesz rá is, másokra is, másképp. Menne tovább, de Kagan még vissza tartja egy szóra, vagyis egy kérdésre? *
- Sok fehérnép? Hát...
* Nem tudja pontosan, hogy kit ismer, kit nem, úgyhogy nagyon egyszerűen magyarázni kezd és mutogatni. Jó, a mutogatást nem műveli feltűnően, csak annyira, hogy Kagan be tudja tájolni őket. *
- Az a lány ott, akivel Bry beszélt és most az épületek oldalát tapasztja be, E'Nissa Shor, félvér, de szorgosan dolgozik. A kis réseket tömi most be a házakon, hogy ne fújjon be minden szél a göcssörtökön.
- Aki Ewangel-el együtt jött ki, az Liahwulfe Amenho Khyr, vagyis Lia. Egy Dhaven nevű fickóval jött. A férfi kovács, bent van Hrothival. A lányt Ewangel mellett befogtam főzni. Állítása szerint ért még a szabáshoz, varráshoz is.
- Rilai Raeling, aki Oriiza mellé lett befogva a leendő fogadóba.
- Kíváncsi vagy még valakire Kagan?
* Teszi fel a kérdést, mert akkor megnézi magának a mutatott személyt és megmondja ő, ki fia-borjaként mutatkozott be. *
* Majd szakít időt arra is, hogy a lányával is eltöltsön némi időt. De most még sok munka van az erődön belül és kívül, az új épületek felhúzásával, a belakással. Ha majd ez a "vihar" is leült, több ideje lesz rá is, másokra is, másképp. Menne tovább, de Kagan még vissza tartja egy szóra, vagyis egy kérdésre? *
- Sok fehérnép? Hát...
* Nem tudja pontosan, hogy kit ismer, kit nem, úgyhogy nagyon egyszerűen magyarázni kezd és mutogatni. Jó, a mutogatást nem műveli feltűnően, csak annyira, hogy Kagan be tudja tájolni őket. *
- Az a lány ott, akivel Bry beszélt és most az épületek oldalát tapasztja be, E'Nissa Shor, félvér, de szorgosan dolgozik. A kis réseket tömi most be a házakon, hogy ne fújjon be minden szél a göcssörtökön.
- Aki Ewangel-el együtt jött ki, az Liahwulfe Amenho Khyr, vagyis Lia. Egy Dhaven nevű fickóval jött. A férfi kovács, bent van Hrothival. A lányt Ewangel mellett befogtam főzni. Állítása szerint ért még a szabáshoz, varráshoz is.
- Rilai Raeling, aki Oriiza mellé lett befogva a leendő fogadóba.
- Kíváncsi vagy még valakire Kagan?
* Teszi fel a kérdést, mert akkor megnézi magának a mutatott személyt és megmondja ő, ki fia-borjaként mutatkozott be. *
1490. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-02-24 15:04:24
Üzenet elküldve: 2015-02-24 15:04:24
ÚJ
![>Waldran Thargodar [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/11356_1544563224_ember_ferfi.jpg)
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 596
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 596
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
//Visszatérve//
*Nem kell különösebben sokat várnia arra, hogy Kagan elé érkezzen. Olybá tűnik, hogy rokona a kis csapat indulása óta a kapuban időzik. Bizonyára nagyon aggódott értük és egész nap azt leste, hogy vajon mikor bukkannak fel az úton. Hisz amint meglátja Waldrant, máris lóbálja a kezét és kiabál, hogy amaz el ne tévessze. Nem okoz csalódást a törzsfőnek, arra irányítja a lovát. Néhány szempillantás múlva -addig Kagan legalább egy tucat párbeszédet le tud bonyolítani - máris ott terem.*
- Visszatértünk. *Mondja, mintha Kagan ezt az egyszerű következtetést nem tudná levonni. Ámde érzi, hogy ez vérszegény beszámoló, legfeljebb a kettejük közti beszélgetést indíthatja be.*
- Nincsenek jó híreim, azt leszámítva, hogy csak egy csepp vért vesztettünk. *Toldja hozzá, komor tekintete pedig már a szavai előtt elárulják érzéseit. Ereklyékért mentek, de aligha találtak akár egyet is. Igaz, van nála néhány ősrégi tárgy, de leginkább érméknek, megkopott kupáknak és egyéb értéktelen csecsebecséknek tűnnek.*
- Öcsénk hazudott. *Szűri a fogai között a szavakat, minek következtében még sötétebb fellegek vonulnak végig a homlokán. Bizony, Brennus nem volt túlságosan őszinte. Néhány lényeges elemben eltért a története: például szavát sem ejtette annak, hogy a kapuhoz bájitalra lenne szükség. Ha a mesét követi, Waldran átugrik rajta és szénné ég. Erre félúton jött rá, amikor végiggondolta a történteket.*
- Ugyanakkor több járat is húzódik. Sokkal több, mint amennyit képesek lettünk volna felderíteni. *Folytatja a beszámolót, eddigre valószínűleg félrehúzódtak, de Waldran egyébként sem megy bele a részletekbe, azt majd négyszemközt. Most csak a kulcsfontosságú dolgokat veszi sorra. Például azt a megérzését, hogy akár több sírkamra is lehet, de a tisztás kialakulására is kíváncsi lenne.*
- Voltak ott kufárok is, de ha van egy kis eszük, már elkotródtak. *Fejezi be, Waldran nem látott se óriásdenevéreket, se trollokat, csak a tenyérnyi méretű barlangi pókok jelentettek némi gondot. A legkülönlegesebb "szörny" - a csodablöki - pedig az ő oldalukon harcolt.
Eközben ha Kagan úgy akarja, akkor beljebb mennek. Legalábbis Waldran így tenne és most, hogy megérkezett a csapat, Kagan ittléte is okafogyottá vált, nem kell aggódva a messzibe révednie.*
*Nem kell különösebben sokat várnia arra, hogy Kagan elé érkezzen. Olybá tűnik, hogy rokona a kis csapat indulása óta a kapuban időzik. Bizonyára nagyon aggódott értük és egész nap azt leste, hogy vajon mikor bukkannak fel az úton. Hisz amint meglátja Waldrant, máris lóbálja a kezét és kiabál, hogy amaz el ne tévessze. Nem okoz csalódást a törzsfőnek, arra irányítja a lovát. Néhány szempillantás múlva -addig Kagan legalább egy tucat párbeszédet le tud bonyolítani - máris ott terem.*
- Visszatértünk. *Mondja, mintha Kagan ezt az egyszerű következtetést nem tudná levonni. Ámde érzi, hogy ez vérszegény beszámoló, legfeljebb a kettejük közti beszélgetést indíthatja be.*
- Nincsenek jó híreim, azt leszámítva, hogy csak egy csepp vért vesztettünk. *Toldja hozzá, komor tekintete pedig már a szavai előtt elárulják érzéseit. Ereklyékért mentek, de aligha találtak akár egyet is. Igaz, van nála néhány ősrégi tárgy, de leginkább érméknek, megkopott kupáknak és egyéb értéktelen csecsebecséknek tűnnek.*
- Öcsénk hazudott. *Szűri a fogai között a szavakat, minek következtében még sötétebb fellegek vonulnak végig a homlokán. Bizony, Brennus nem volt túlságosan őszinte. Néhány lényeges elemben eltért a története: például szavát sem ejtette annak, hogy a kapuhoz bájitalra lenne szükség. Ha a mesét követi, Waldran átugrik rajta és szénné ég. Erre félúton jött rá, amikor végiggondolta a történteket.*
- Ugyanakkor több járat is húzódik. Sokkal több, mint amennyit képesek lettünk volna felderíteni. *Folytatja a beszámolót, eddigre valószínűleg félrehúzódtak, de Waldran egyébként sem megy bele a részletekbe, azt majd négyszemközt. Most csak a kulcsfontosságú dolgokat veszi sorra. Például azt a megérzését, hogy akár több sírkamra is lehet, de a tisztás kialakulására is kíváncsi lenne.*
- Voltak ott kufárok is, de ha van egy kis eszük, már elkotródtak. *Fejezi be, Waldran nem látott se óriásdenevéreket, se trollokat, csak a tenyérnyi méretű barlangi pókok jelentettek némi gondot. A legkülönlegesebb "szörny" - a csodablöki - pedig az ő oldalukon harcolt.
Eközben ha Kagan úgy akarja, akkor beljebb mennek. Legalábbis Waldran így tenne és most, hogy megérkezett a csapat, Kagan ittléte is okafogyottá vált, nem kell aggódva a messzibe révednie.*
1489. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-02-24 10:48:28
Üzenet elküldve: 2015-02-24 10:48:28
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 190
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 190
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Visszatérés - bódé//
*Az út során inkább hátvéd maradt, így a kis csapatból ha nem is utolsóként, de lemaradva érkezik. A nagy építkezést természeten észreveszi, mégis kinek ne szúrnának szemet a munkálatok? Tűnődve figyeli egy darabig a dolgos népeket, majd maga is a bódé felé lépteti lovát, mégis csak arra találhatóak azok, akiket legalább névről ismer, és ha más nem, hát legalább megebédel, ráfér egy pár jó falat.
Leszáll a szürke nyergéből, majd biccent az ott levőknek, illetve a távozónak. Nem meglepő módon lát ismeretlen arcokat, a nem ismeretlen eggyel kevesebb lett, mire ideért, és némileg meglepő módon a Khan nevezetűnek is a helyén van még a feje. Mégis csak tudhat valamit, ha ennyire döcögős kezdet után még mindig büszkélkedhet egy kobakkal a nyakán.*
- Az ebédből én is kérnék! *Csatlakozik a rendelés sorhoz, még egy fáradt mosolyt is megejtene, de fura grimaszba fordul, mivel az egyik pókmarás épp akkor dönt úgy, hogy irritálódna, és ezt kellemetlen, szúró érzésekkel jelzi.*
- Hogy nem pusztulna meg mind ott ahol van. *Hadarja el gyorsan egy szuszra jókívánságait az ízelt lábúak egész seregletének, de hamar kibosszankodja magát és nyugalmat erőltet magára.*
*Az út során inkább hátvéd maradt, így a kis csapatból ha nem is utolsóként, de lemaradva érkezik. A nagy építkezést természeten észreveszi, mégis kinek ne szúrnának szemet a munkálatok? Tűnődve figyeli egy darabig a dolgos népeket, majd maga is a bódé felé lépteti lovát, mégis csak arra találhatóak azok, akiket legalább névről ismer, és ha más nem, hát legalább megebédel, ráfér egy pár jó falat.
Leszáll a szürke nyergéből, majd biccent az ott levőknek, illetve a távozónak. Nem meglepő módon lát ismeretlen arcokat, a nem ismeretlen eggyel kevesebb lett, mire ideért, és némileg meglepő módon a Khan nevezetűnek is a helyén van még a feje. Mégis csak tudhat valamit, ha ennyire döcögős kezdet után még mindig büszkélkedhet egy kobakkal a nyakán.*
- Az ebédből én is kérnék! *Csatlakozik a rendelés sorhoz, még egy fáradt mosolyt is megejtene, de fura grimaszba fordul, mivel az egyik pókmarás épp akkor dönt úgy, hogy irritálódna, és ezt kellemetlen, szúró érzésekkel jelzi.*
- Hogy nem pusztulna meg mind ott ahol van. *Hadarja el gyorsan egy szuszra jókívánságait az ízelt lábúak egész seregletének, de hamar kibosszankodja magát és nyugalmat erőltet magára.*
1488. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-02-24 09:01:34
Üzenet elküldve: 2015-02-24 09:01:34
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 91
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 91
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
// Építők //
* Egy röpke pillanatra megszakad a társalgás, ahogy egy számára idegen nő fut közéjük. Persze ezen nincs semmi meglepő, alapjában véve mindenki idegen. De az számára is kezd egyértelművé válni, hogy ez a nevezett Kagan vagy maga az oly sokat emlegetett Hadúr lehet, vagy valamilyen magasabb vezető. Ha már az építkezésekről rendelkezik. De ennyi, bővebbet nem tud meg, de kérdezősködni sem akar, így nem. Úgy tartja, amit tudnia kell, azt közlik vele, amit meg nem, azt nem. Ha ilyen egyszerűen tartja magát az életben és nem kontárkodik, nem furakodik, nem lesz baja.*
- Még nem tudom, mi lesz. De az biztos, hogy két napig maradok itt. Egy... egy barátomnak megígértem, hogy megvárom míg visszatér.
* Bár erős túlzás Nimue-t barátjának nevezni, főképp elf léte okán, de mi mást mondhatna. És miért is akarná pont az óriásnak boncolgatni társas kapcsolatainak nehézségét. Nincs oka, nincs értelme.
Közben készül a következő épület, így csak biccent a feladat-kiosztás hallatán. Nem probléma, nem bánja, hogy továbbra is elfoglalhatja magát, így amikor Bry a dolgára indul ő sem tesz másként. Csak egy pillanat, míg megigazítja a hátán pihenő zsákját, újrabogolja nadrággá kötött szoknyáját, hogy az ne csúszkáljon, aztán már lép is a legközelebbi falhoz, kezét a sárba merítve kezdvén el tömködni a lyukakat.*
* Egy röpke pillanatra megszakad a társalgás, ahogy egy számára idegen nő fut közéjük. Persze ezen nincs semmi meglepő, alapjában véve mindenki idegen. De az számára is kezd egyértelművé válni, hogy ez a nevezett Kagan vagy maga az oly sokat emlegetett Hadúr lehet, vagy valamilyen magasabb vezető. Ha már az építkezésekről rendelkezik. De ennyi, bővebbet nem tud meg, de kérdezősködni sem akar, így nem. Úgy tartja, amit tudnia kell, azt közlik vele, amit meg nem, azt nem. Ha ilyen egyszerűen tartja magát az életben és nem kontárkodik, nem furakodik, nem lesz baja.*
- Még nem tudom, mi lesz. De az biztos, hogy két napig maradok itt. Egy... egy barátomnak megígértem, hogy megvárom míg visszatér.
* Bár erős túlzás Nimue-t barátjának nevezni, főképp elf léte okán, de mi mást mondhatna. És miért is akarná pont az óriásnak boncolgatni társas kapcsolatainak nehézségét. Nincs oka, nincs értelme.
Közben készül a következő épület, így csak biccent a feladat-kiosztás hallatán. Nem probléma, nem bánja, hogy továbbra is elfoglalhatja magát, így amikor Bry a dolgára indul ő sem tesz másként. Csak egy pillanat, míg megigazítja a hátán pihenő zsákját, újrabogolja nadrággá kötött szoknyáját, hogy az ne csúszkáljon, aztán már lép is a legközelebbi falhoz, kezét a sárba merítve kezdvén el tömködni a lyukakat.*
1487. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-02-24 08:12:09
Üzenet elküldve: 2015-02-24 08:12:09
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 719
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 719
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
// Délután - Aletai, Jane //
* Alig érkezik ki a sátorhoz és ül le a tűz mellé már jön is a tegnapról ismert lány.*
- Üdv. *mosolyog rá és érdeklődve néz a köpeny és fejfedő felé amit Ale számára készített a lány. Miután továbbsiet Jane, kíváncsian meg is érinti csak az anyag fogását ellenőrizve. Nem ért a varráshoz, tehát csak megcsodálni képes az aprólékos munkát.*
- Ha fejfedő is van akkor minek akarod a hajadat levágni? *kérdezi csodálkozva. *Szerintem mondjuk olyan vállig érőt nyugodtan meghagyhatsz, hogy azért hasonlíthass egy félvérre. *majd elgondolkodva néz a férfi szemeibe sőt inkább valahova mögé elképzelve miként nézne ki haj nélkül * Nem pedig valakire akit épp most szalasztottak a bolondokházából. *mondja egy félmosoly kíséretében.*
- Ha gondolod a színét meg tudom sötétíteni egy kis gesztenyehéj főzettel sőt ha szükséges fonatokba le is fonhatom még vizesen. Ha kibontod olyan mintha sűrű göndör hajjal születtél volna. Barna, rövid, göndör a szőke, hosszú, egyenes helyett?
* Amint az ételhez érnek kivesz magának is a sült húsból és tör a meleg cipóból, a többit Ale elé teszi. A raguból nem kér, még bent kóstolgatta eleget Liával amíg az izésítésen dolgozott a másik lány, viszont sajtot azt vesz a tányérjába.*
- Jó étvágyat! *szól mosolyogva majd hozzálát az evéshez. Amikor jóllakott csak akkor szólal meg újra addig inkább csak kíváncsian néz néha körbe vagy pedig az étekbe feledkezik.
Ha készen van, a reggel hozott veder vízben kezet mos, már ha még megvan majd megvárja, hogy megszáradjon és csak utána veszi kezébe Aletai rajzát. Kíváncsian forgatja, nézegeti.*
- Szép fegyver. *mondja végül a laikus egyszerűségével. Nem látja benne azt a különlegességet amitől egyesek kezében penge mások kezében pedig csak egy vasdarab, de hát jó ha egy orgyilkosnak megvannak a saját titkai. A további kérdésre mosolyogva válaszol.*
- Ami fontos, megismerkedtem a raktárral. Azt hiszem ha egészen nyárig nem menne ki senki vadászni akkor is megélnének. *mondja szórakozottan majd ha már az ételnél tartanak pontosítja is annak a nevét amit most épp Ale eszik.*
- Ma szarvashúsból dolgoztunk Liával és Chiarival. *mondja majd tölt magának egy csupor tejet. *Ilyent is régen ittam utoljára. *szól jókedvűen majd az érkező Janemitára néz.*
- Szépen tudsz varrni. *dicséri meg a lány keze munkáját.*
A hozzászólás írója (Ewangel Nortsan) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.02.24 09:37:30
* Alig érkezik ki a sátorhoz és ül le a tűz mellé már jön is a tegnapról ismert lány.*
- Üdv. *mosolyog rá és érdeklődve néz a köpeny és fejfedő felé amit Ale számára készített a lány. Miután továbbsiet Jane, kíváncsian meg is érinti csak az anyag fogását ellenőrizve. Nem ért a varráshoz, tehát csak megcsodálni képes az aprólékos munkát.*
- Ha fejfedő is van akkor minek akarod a hajadat levágni? *kérdezi csodálkozva. *Szerintem mondjuk olyan vállig érőt nyugodtan meghagyhatsz, hogy azért hasonlíthass egy félvérre. *majd elgondolkodva néz a férfi szemeibe sőt inkább valahova mögé elképzelve miként nézne ki haj nélkül * Nem pedig valakire akit épp most szalasztottak a bolondokházából. *mondja egy félmosoly kíséretében.*
- Ha gondolod a színét meg tudom sötétíteni egy kis gesztenyehéj főzettel sőt ha szükséges fonatokba le is fonhatom még vizesen. Ha kibontod olyan mintha sűrű göndör hajjal születtél volna. Barna, rövid, göndör a szőke, hosszú, egyenes helyett?
* Amint az ételhez érnek kivesz magának is a sült húsból és tör a meleg cipóból, a többit Ale elé teszi. A raguból nem kér, még bent kóstolgatta eleget Liával amíg az izésítésen dolgozott a másik lány, viszont sajtot azt vesz a tányérjába.*
- Jó étvágyat! *szól mosolyogva majd hozzálát az evéshez. Amikor jóllakott csak akkor szólal meg újra addig inkább csak kíváncsian néz néha körbe vagy pedig az étekbe feledkezik.
Ha készen van, a reggel hozott veder vízben kezet mos, már ha még megvan majd megvárja, hogy megszáradjon és csak utána veszi kezébe Aletai rajzát. Kíváncsian forgatja, nézegeti.*
- Szép fegyver. *mondja végül a laikus egyszerűségével. Nem látja benne azt a különlegességet amitől egyesek kezében penge mások kezében pedig csak egy vasdarab, de hát jó ha egy orgyilkosnak megvannak a saját titkai. A további kérdésre mosolyogva válaszol.*
- Ami fontos, megismerkedtem a raktárral. Azt hiszem ha egészen nyárig nem menne ki senki vadászni akkor is megélnének. *mondja szórakozottan majd ha már az ételnél tartanak pontosítja is annak a nevét amit most épp Ale eszik.*
- Ma szarvashúsból dolgoztunk Liával és Chiarival. *mondja majd tölt magának egy csupor tejet. *Ilyent is régen ittam utoljára. *szól jókedvűen majd az érkező Janemitára néz.*
- Szépen tudsz varrni. *dicséri meg a lány keze munkáját.*
A hozzászólás írója (Ewangel Nortsan) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.02.24 09:37:30
1486. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-02-24 07:35:29
Üzenet elküldve: 2015-02-24 07:35:29
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 628
OOC üzenetek: 77
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 628
OOC üzenetek: 77
Játékstílus: Vakmerő
// Délután //
*A pletykás kérdéskörre reagálván félredönti fejét.*
- Nem. Mogorvának tűnsz. - *Pillant felfele ismét, és szemében nincs félelem, pedig nyilván nem jó érzés ha egy maroknyi teremtésnek kétszáz kiló izom mászik az aurájába. Sajnos vagy szerencsére Gabrien nem szentel neki több figyelmet, így ő tovább nyúzza Khan Lerót, ha akad rá ideje.*
- Ja, a tavasz, meg az újrakezdés. De nem hallottad? - *Kagan felé bök. Habár a leány bemutatkozott, a vezér nem osztotta meg vele miként szólítsa.* - Nem hallottad őt? Fogadó lesz! De hogy lesz? Kik azok az óriások?!
*Izgatottságának oka egyrészt az aranyszirmokat hajtó remény, hogy nem ez a koszlott tákolmány lesz a fényes jövő, minek reményében ide érkezett, másrészt -és ezt kalandunk olvasói bocsássák meg számára- a leány épp hogy húsz múlt, s bár az élet kellemetlenebb részéből jóval többet látott, mint néhol kellett volna, még mindig gyermeki lelkesedéssel tölti el, hogy barbárokkal, óriásokkal, meg ki tudja még miféle mesebeli figurákkal népesedett be a napja. Ő legalábbis kényszerű ideköltözésére jórészt kalandként tekint. Aztán majd meglátjuk.*
- Hé, én várom még a dalt - *Szúrja közbe a bárdleány felé pislogva, mert úgy tűnik, az ebéd, az új érkezők, meg a Kagan körül fellépő általános darázsfészek szindróma elvonta a figyelmet a kiindulási ponttól: a dalolásról, ivásról. S ha már ez téma, ő szívesen hoz egy korsó sört a most érkezett Ryrinnek is, ha Oriizát esetleg lefoglalná a szórakoztatás. Ő ugyan pillanatnyilag nem éhes, ahhoz túl sok minden történt vele a mai napon, de szívesen segít majd Chiarinak, ha azok visszatérnek, estebédestül.*
*A pletykás kérdéskörre reagálván félredönti fejét.*
- Nem. Mogorvának tűnsz. - *Pillant felfele ismét, és szemében nincs félelem, pedig nyilván nem jó érzés ha egy maroknyi teremtésnek kétszáz kiló izom mászik az aurájába. Sajnos vagy szerencsére Gabrien nem szentel neki több figyelmet, így ő tovább nyúzza Khan Lerót, ha akad rá ideje.*
- Ja, a tavasz, meg az újrakezdés. De nem hallottad? - *Kagan felé bök. Habár a leány bemutatkozott, a vezér nem osztotta meg vele miként szólítsa.* - Nem hallottad őt? Fogadó lesz! De hogy lesz? Kik azok az óriások?!
*Izgatottságának oka egyrészt az aranyszirmokat hajtó remény, hogy nem ez a koszlott tákolmány lesz a fényes jövő, minek reményében ide érkezett, másrészt -és ezt kalandunk olvasói bocsássák meg számára- a leány épp hogy húsz múlt, s bár az élet kellemetlenebb részéből jóval többet látott, mint néhol kellett volna, még mindig gyermeki lelkesedéssel tölti el, hogy barbárokkal, óriásokkal, meg ki tudja még miféle mesebeli figurákkal népesedett be a napja. Ő legalábbis kényszerű ideköltözésére jórészt kalandként tekint. Aztán majd meglátjuk.*
- Hé, én várom még a dalt - *Szúrja közbe a bárdleány felé pislogva, mert úgy tűnik, az ebéd, az új érkezők, meg a Kagan körül fellépő általános darázsfészek szindróma elvonta a figyelmet a kiindulási ponttól: a dalolásról, ivásról. S ha már ez téma, ő szívesen hoz egy korsó sört a most érkezett Ryrinnek is, ha Oriizát esetleg lefoglalná a szórakoztatás. Ő ugyan pillanatnyilag nem éhes, ahhoz túl sok minden történt vele a mai napon, de szívesen segít majd Chiarinak, ha azok visszatérnek, estebédestül.*
1485. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-02-24 00:38:06
Üzenet elküldve: 2015-02-24 00:38:06
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 383
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 383
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Megfontolt
//Kovácsműhely//
*Dhaven köszönése, a hangja vidám színezete kiold egy nagy csomót a gyomrában, úgymond. Kissé megnyugszik, aprót bólint, hiszen tényleg nem akarja zavarni a férfiakat és a kovácsműhely munkáját. Egyszerűen csak idebent meleg van és világosság, és csak nem fog kint várni a hideg estében.
Mikor azonban a lovag is köszön neki, elmosolyodik, jó tudni, hogy a másik beszélgetőtársat sem idegesítette fel túlzottan a jelenléte.
Le még nem ül, de már lazít, és nem igazán figyel semmire, így nem veszi észre időben, hogy a törpe mester is visszatér.
Csak egy olyan közepesforma erejű taszítást érez, szerencsére el nem esik, meg igazán nem is fáj semmije.
Mikor meghallja Hrothgaar mester káromkodását meglepetésében kerekre nyílnak a szemei, mert hát mit tehet ő arról, hogy a törpe nem nézett semerre, hanem nekigyalogolt?
Ámde a bocsánatkérésre megenyhül, még el is mosolyodik.*
- Rendben, Hrothgaar mester, semmi gond. *Felel csendesen, majd félrehúzódik, amíg az alku tart, hogy ne legyen útban.*
~Szólítanak majd, mikor következem.~
*Dhaven köszönése, a hangja vidám színezete kiold egy nagy csomót a gyomrában, úgymond. Kissé megnyugszik, aprót bólint, hiszen tényleg nem akarja zavarni a férfiakat és a kovácsműhely munkáját. Egyszerűen csak idebent meleg van és világosság, és csak nem fog kint várni a hideg estében.
Mikor azonban a lovag is köszön neki, elmosolyodik, jó tudni, hogy a másik beszélgetőtársat sem idegesítette fel túlzottan a jelenléte.
Le még nem ül, de már lazít, és nem igazán figyel semmire, így nem veszi észre időben, hogy a törpe mester is visszatér.
Csak egy olyan közepesforma erejű taszítást érez, szerencsére el nem esik, meg igazán nem is fáj semmije.
Mikor meghallja Hrothgaar mester káromkodását meglepetésében kerekre nyílnak a szemei, mert hát mit tehet ő arról, hogy a törpe nem nézett semerre, hanem nekigyalogolt?
Ámde a bocsánatkérésre megenyhül, még el is mosolyodik.*
- Rendben, Hrothgaar mester, semmi gond. *Felel csendesen, majd félrehúzódik, amíg az alku tart, hogy ne legyen útban.*
~Szólítanak majd, mikor következem.~
1484. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-02-23 22:23:59
Üzenet elküldve: 2015-02-23 22:23:59
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 204
OOC üzenetek: 153
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 204
OOC üzenetek: 153
Játékstílus: Vakmerő
// Kovácsműhely //
*Bezony, Wandar hosszútávra tervez, mi több, lehet ennyit egész életében nem fog ellőni, már tekintve egy számszeríj lövési rátáját, meg hogy eddig mennyire volt szüksége egyáltalán az íjra is. Ám jobb biztosra menni, s további információkat is kap arról a bizonyos acélfejűről. Úgy tűnik ráadásul, hogy Dhaven valóban felfogta és megfelelően értelmezte a rendelést, amikor részletezi a leendő fegyver attribútumait. Közben megérkezik a hölgyemény is a kovácsműhelybe – megjegyzendő, ő is azt a taktikát alkalmazza, amit korábban Wandar: először elhárítja az ajtó által felállított akadályt, és csak azután lép be. Nagyon okos trükk ám, mert máskülönben az illető, hiába nő vagy férfi, valószínű felterülne az ajtóra.*
- Üdvözlet!
*Biccent elismerően a stratéga nőnek, majd visszafordul Dhavenhez:*
- Hmm, megfelel. És a tűhegyesből pedig vennék tízet.
*Közben ő is végez egy kis fejszámolást, hogy hetven meg húszszor egyszer gyökkettő zárójelben a négyzeten, vagyis összesen százhúsz, aminél igazából még sokkal többel is lehúzhatták volna, amennyire az alkudozáshoz ért. S ha ezt a tényt most átlátná, valóban kifejezetten szerencsésen járt, persze ez függ a még csak tervekben, és a jövőben létező fegyver valódi minőségétől is.*
- Most fizessem, avagy ha kész lesz?
*Mert ugye nem mindegy, hogy elvitelre, vagy itt fogyasztja, és úgy tudja, előfordulnak variációk ilyen téren a kovácsoknál, hogy előlegben, meg utólagban, meg mindkettő, szóval ezt jobb tisztázni. Előlegesen. Közben a törpe, akit legutóbb tán a vadászaton látott, és emlékszik, hogy ő lett megbízva többek között a kovácsműhely vezetésével, megérkezik, egy kisebb ütközés kíséretében - nem az ajtóval, hiszen azt ő is sikeresen kijátszotta, hanem a lánnyal, aki nemrég ért be.*
- Tiszteletem! Épp egy hrendelést adtam le az úhrnak itt, egy számszehríj készítéséhe.
*A részleteket meg majd megbeszélik egymás közt a kovácsok.*
A hozzászólás írója (Letrion Wandar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.02.23 23:05:56
*Bezony, Wandar hosszútávra tervez, mi több, lehet ennyit egész életében nem fog ellőni, már tekintve egy számszeríj lövési rátáját, meg hogy eddig mennyire volt szüksége egyáltalán az íjra is. Ám jobb biztosra menni, s további információkat is kap arról a bizonyos acélfejűről. Úgy tűnik ráadásul, hogy Dhaven valóban felfogta és megfelelően értelmezte a rendelést, amikor részletezi a leendő fegyver attribútumait. Közben megérkezik a hölgyemény is a kovácsműhelybe – megjegyzendő, ő is azt a taktikát alkalmazza, amit korábban Wandar: először elhárítja az ajtó által felállított akadályt, és csak azután lép be. Nagyon okos trükk ám, mert máskülönben az illető, hiába nő vagy férfi, valószínű felterülne az ajtóra.*
- Üdvözlet!
*Biccent elismerően a stratéga nőnek, majd visszafordul Dhavenhez:*
- Hmm, megfelel. És a tűhegyesből pedig vennék tízet.
*Közben ő is végez egy kis fejszámolást, hogy hetven meg húszszor egyszer gyökkettő zárójelben a négyzeten, vagyis összesen százhúsz, aminél igazából még sokkal többel is lehúzhatták volna, amennyire az alkudozáshoz ért. S ha ezt a tényt most átlátná, valóban kifejezetten szerencsésen járt, persze ez függ a még csak tervekben, és a jövőben létező fegyver valódi minőségétől is.*
- Most fizessem, avagy ha kész lesz?
*Mert ugye nem mindegy, hogy elvitelre, vagy itt fogyasztja, és úgy tudja, előfordulnak variációk ilyen téren a kovácsoknál, hogy előlegben, meg utólagban, meg mindkettő, szóval ezt jobb tisztázni. Előlegesen. Közben a törpe, akit legutóbb tán a vadászaton látott, és emlékszik, hogy ő lett megbízva többek között a kovácsműhely vezetésével, megérkezik, egy kisebb ütközés kíséretében - nem az ajtóval, hiszen azt ő is sikeresen kijátszotta, hanem a lánnyal, aki nemrég ért be.*
- Tiszteletem! Épp egy hrendelést adtam le az úhrnak itt, egy számszehríj készítéséhe.
*A részleteket meg majd megbeszélik egymás közt a kovácsok.*
A hozzászólás írója (Letrion Wandar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.02.23 23:05:56
1483. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-02-23 22:13:12
Üzenet elküldve: 2015-02-23 22:13:12
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 461
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 461
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
// Délután //
*Bátran gondolhatná bárki, hogy valami baja van a kolosszusnak, pedig igazából a fáradtságon kívül semmi komoly. A kis bárdlány egyelőre átment az első próbán, ami persze nem jelenti azonnal azt, hogy bizonyította profizmusát. De kezdetnek nem rossz.
Unottan kiissza az utolsó kortyot a korsójából, talán nem kellene többet innia, mert abból még baj lesz.
Egyetlen dolog képes kizökkenteni komorságából, az pedig Janemita megjelenése. Halovány mosolykezdemény fejlődik a szája sarkában, amit csaknem eltakar az állát hóként borító, egyre hosszabb borosta.
~ Talán szakállat növesztek. ~
A gondolat kizökkenti bambulásából, Jane pedig Kagannal kezd beszélni, majd eltűnik a sátorok felé. Elszakítja aranyszín tekintetét a sátraktól, amikor valaki hátba veri. Barátságosan ugyan, de a "támadás" meglepetészerűen éri, azonnal mozdul is, jobbja, benne a korsóval emelkedik, hogy viszonozza a mozdulatot, amikor megpillantja társát, Ryrint, aki vele együtt volt küldetésben a kalandban.*
- Bocs.
*Engedi le öklét, majd az asztalra teszi inkább az üres korsót. Halkan sóhajt, majd az asztal körül állókra, végül Khanra néz.*
- Mentem.
*Közli kurtán, majd a fizetést is feledve megindul oda, ahová Balthazardot kötötte ki, amikor visszaérkezett Amon Ruadhba. Elköti a csatamént, majd megindul az erőd felé.
Tényleg fáradt, mióta elindultak, nem nagyon pihentek és legyen bármennyire is erős és kitartó, a páncél viselése kikezdni a legjobb állóképességűek teherbírását is.
A járomcsontján viszketni kezd az apró seb, amit a barlangban szedett össze, ami eszébe juttatja, hogy talán nem ártana kimosni, mielőtt elfertőződik. A tű, ami megsebezte, mérgezett volt, úgyhogy nem árt bizonyos óvatosság.
Út közben, ha összefut Janemitával, halovány mosolyt villant a lányra.*
- Minden rendben?
*Kérdi rekedtes hangon, majd a választ megvárja, de folytatja útját a kapun keresztül az erődbe. Már alig várja, hogy levesse a karvérteket és a sodronyinget. Bírná még, ha muszáj volna, de ha nem feltétlen szükséges, akkor már örülne, ha levethetné a vasakat magáról.*
*Bátran gondolhatná bárki, hogy valami baja van a kolosszusnak, pedig igazából a fáradtságon kívül semmi komoly. A kis bárdlány egyelőre átment az első próbán, ami persze nem jelenti azonnal azt, hogy bizonyította profizmusát. De kezdetnek nem rossz.
Unottan kiissza az utolsó kortyot a korsójából, talán nem kellene többet innia, mert abból még baj lesz.
Egyetlen dolog képes kizökkenteni komorságából, az pedig Janemita megjelenése. Halovány mosolykezdemény fejlődik a szája sarkában, amit csaknem eltakar az állát hóként borító, egyre hosszabb borosta.
~ Talán szakállat növesztek. ~
A gondolat kizökkenti bambulásából, Jane pedig Kagannal kezd beszélni, majd eltűnik a sátorok felé. Elszakítja aranyszín tekintetét a sátraktól, amikor valaki hátba veri. Barátságosan ugyan, de a "támadás" meglepetészerűen éri, azonnal mozdul is, jobbja, benne a korsóval emelkedik, hogy viszonozza a mozdulatot, amikor megpillantja társát, Ryrint, aki vele együtt volt küldetésben a kalandban.*
- Bocs.
*Engedi le öklét, majd az asztalra teszi inkább az üres korsót. Halkan sóhajt, majd az asztal körül állókra, végül Khanra néz.*
- Mentem.
*Közli kurtán, majd a fizetést is feledve megindul oda, ahová Balthazardot kötötte ki, amikor visszaérkezett Amon Ruadhba. Elköti a csatamént, majd megindul az erőd felé.
Tényleg fáradt, mióta elindultak, nem nagyon pihentek és legyen bármennyire is erős és kitartó, a páncél viselése kikezdni a legjobb állóképességűek teherbírását is.
A járomcsontján viszketni kezd az apró seb, amit a barlangban szedett össze, ami eszébe juttatja, hogy talán nem ártana kimosni, mielőtt elfertőződik. A tű, ami megsebezte, mérgezett volt, úgyhogy nem árt bizonyos óvatosság.
Út közben, ha összefut Janemitával, halovány mosolyt villant a lányra.*
- Minden rendben?
*Kérdi rekedtes hangon, majd a választ megvárja, de folytatja útját a kapun keresztül az erődbe. Már alig várja, hogy levesse a karvérteket és a sodronyinget. Bírná még, ha muszáj volna, de ha nem feltétlen szükséges, akkor már örülne, ha levethetné a vasakat magáról.*
1482. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-02-23 21:52:41
Üzenet elküldve: 2015-02-23 21:52:41
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 856
OOC üzenetek: 175
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 856
OOC üzenetek: 175
Játékstílus: Vakmerő
//Délután, Kovácsműhely//
*Rövidke kiruccanást kívánt tenni az erődhöz, hogy megkeresse Kramlafot, de még mielőtt betette volna lábát a kapun belülre, jött egy kósza haránt-impulzus és szinte azonnal sarkon fordult.*
- Nem, nem, ez így nem lesz jó...
*Így dörmög magában, ahogy a kezében lévő kis szerkezetet nézegeti, forgatja. Nincs vele megelégedve, véleménye szerint nem lesz elég strapabíró. Márpedig, ha Kramlaf akarja használni, akkor jól kell majd bírnia a nyüstölést.*
- A szerzetes tud még várni, egyelőre úgyis bucira verték a képét, nem fog mostanában virgonckodni...
*Ám ez a gondolatmenet valaki mást juttat eszébe.*
~Brennus, te barom.~
*Visszatrappol a Kovácvműhelybe és annyira el van merengve, hogy nekiütközik valakinek.*
- Mi az anyám kínja?
*Horkan fel, ahogy észbe kap. Valami puhába futott, nem gerendába, vagy ajtófélfába. Nagy zavarában először nem ismeri meg az alakot, de minden bizonnyal az a lány az, aki a reggel jött és Dhaven-nel úgy turbékolgattak (Liahwulfe Amenho Khyr).*
- Ó! Izé, nem szándékos volt!
*Ha a lány nem ugrott el az érkező Hrothgaar elől, akkor eléggé meglepődhetett az "ütközésen", de Hrothgaar mit sem törődik ilyen apróságokkal. Ahogy kicsit jobban körbenéz. látja, hogy van más is ott még.*
- Áh, írnok-lovag uram! Mi járatban?
*Kérdezi, ahogy a munkaasztalhoz lépve nekiesik és gyors mozdulatokkal szétkapja a kis szerkezetet.*
*Rövidke kiruccanást kívánt tenni az erődhöz, hogy megkeresse Kramlafot, de még mielőtt betette volna lábát a kapun belülre, jött egy kósza haránt-impulzus és szinte azonnal sarkon fordult.*
- Nem, nem, ez így nem lesz jó...
*Így dörmög magában, ahogy a kezében lévő kis szerkezetet nézegeti, forgatja. Nincs vele megelégedve, véleménye szerint nem lesz elég strapabíró. Márpedig, ha Kramlaf akarja használni, akkor jól kell majd bírnia a nyüstölést.*
- A szerzetes tud még várni, egyelőre úgyis bucira verték a képét, nem fog mostanában virgonckodni...
*Ám ez a gondolatmenet valaki mást juttat eszébe.*
~Brennus, te barom.~
*Visszatrappol a Kovácvműhelybe és annyira el van merengve, hogy nekiütközik valakinek.*
- Mi az anyám kínja?
*Horkan fel, ahogy észbe kap. Valami puhába futott, nem gerendába, vagy ajtófélfába. Nagy zavarában először nem ismeri meg az alakot, de minden bizonnyal az a lány az, aki a reggel jött és Dhaven-nel úgy turbékolgattak (Liahwulfe Amenho Khyr).*
- Ó! Izé, nem szándékos volt!
*Ha a lány nem ugrott el az érkező Hrothgaar elől, akkor eléggé meglepődhetett az "ütközésen", de Hrothgaar mit sem törődik ilyen apróságokkal. Ahogy kicsit jobban körbenéz. látja, hogy van más is ott még.*
- Áh, írnok-lovag uram! Mi járatban?
*Kérdezi, ahogy a munkaasztalhoz lépve nekiesik és gyors mozdulatokkal szétkapja a kis szerkezetet.*
1481. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-02-23 21:39:04
Üzenet elküldve: 2015-02-23 21:39:04
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 409
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 409
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
// Délután //
*Lerta épp vegetatív állapotban tobzódik a sátorban, ami talán annak az oka, hogy túlzottan próbálta kialakítani azt a furcsa köteléket a kisállattal, amit csak a druidák tudnak. Megvonja vállait.*
-A fiókával játszódott legutóbb. Gondolom ez olyan druida dolog... *Mondja végül, de azért hozzáteszi.* -Szóval hagy nekem is munkát.
*Ezzel összefoglalja a lényeget, amúgy sem az ő posztja megítélni Lerta munkáját így, hogy nem érti a tudományának művelését.
Aletai ügyében is rendezkedik a Vezér, amire Jane biccent egyet és elvigyorodik. Bár nem sok hasznát veszi itt a pénznek, de ha mind összegyűjti, vehet belőle még több szövetet meg csecsebecsét és készíthet akár magának is ruhát és végtelen ékszert, amit bár nem hord, szeret gyártani.*
-Rendben, köszönöm. *Bólint boldogan vigyorogva, majd ami az elf viselkedését illeti, kicsit kacarászva felel.* -Megmondom.
*Ezután sután meghajol, majd visszarongyol a sátrakhoz, hogy felkeresse a fél-elfet. Száján még mindig a jókedvű vigyor díszeleg és marad is, amíg el nem fáradnak arcizmai vagy le nem törli onnan valaki különös kegyetlenséggel.
Örül neki, hogy a félvér is elégedett a munkájával, de a fejkendőre azért kíváncsi, hogy hogyan néz ki egy fejen igaziból és nem csak a képzeletében vagy egy rajzon. Aletai és Ewangel sátrához érve sajnos megint meg kell zavarnia a beszélgetést.*
-Bocsánat. *Mondja furán vigyorogva, amitől nem feltétlenül tűnik őszintének a szó.* -Kagan 100 aranyat mondott, de nekem kell fizetned.
*Ezzel el is intézi az anyagiakra vonatkozó dolgot, majd kíváncsian fürkészi szemeivel a ruhakupacot. Most viszont nem ér rá kérdezgetni meg érdeklődni, ha sokáig rohangászik itt, ki fog hűlni az őrségnek szánt étel. Ha bezsebelte a pénzt megköszöni és felmászik a gyilokjáróra.*
*Lerta épp vegetatív állapotban tobzódik a sátorban, ami talán annak az oka, hogy túlzottan próbálta kialakítani azt a furcsa köteléket a kisállattal, amit csak a druidák tudnak. Megvonja vállait.*
-A fiókával játszódott legutóbb. Gondolom ez olyan druida dolog... *Mondja végül, de azért hozzáteszi.* -Szóval hagy nekem is munkát.
*Ezzel összefoglalja a lényeget, amúgy sem az ő posztja megítélni Lerta munkáját így, hogy nem érti a tudományának művelését.
Aletai ügyében is rendezkedik a Vezér, amire Jane biccent egyet és elvigyorodik. Bár nem sok hasznát veszi itt a pénznek, de ha mind összegyűjti, vehet belőle még több szövetet meg csecsebecsét és készíthet akár magának is ruhát és végtelen ékszert, amit bár nem hord, szeret gyártani.*
-Rendben, köszönöm. *Bólint boldogan vigyorogva, majd ami az elf viselkedését illeti, kicsit kacarászva felel.* -Megmondom.
*Ezután sután meghajol, majd visszarongyol a sátrakhoz, hogy felkeresse a fél-elfet. Száján még mindig a jókedvű vigyor díszeleg és marad is, amíg el nem fáradnak arcizmai vagy le nem törli onnan valaki különös kegyetlenséggel.
Örül neki, hogy a félvér is elégedett a munkájával, de a fejkendőre azért kíváncsi, hogy hogyan néz ki egy fejen igaziból és nem csak a képzeletében vagy egy rajzon. Aletai és Ewangel sátrához érve sajnos megint meg kell zavarnia a beszélgetést.*
-Bocsánat. *Mondja furán vigyorogva, amitől nem feltétlenül tűnik őszintének a szó.* -Kagan 100 aranyat mondott, de nekem kell fizetned.
*Ezzel el is intézi az anyagiakra vonatkozó dolgot, majd kíváncsian fürkészi szemeivel a ruhakupacot. Most viszont nem ér rá kérdezgetni meg érdeklődni, ha sokáig rohangászik itt, ki fog hűlni az őrségnek szánt étel. Ha bezsebelte a pénzt megköszöni és felmászik a gyilokjáróra.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8741-8760 , 8761-8780 , 8781-8800 , 8801-8820 , 8821-8840 , 8841-8860 , 8861-8880 , 8881-8900 , 8901-8920 , 8921-8940 , 8941-8960 , 8961-8980 , 8981-9000 , 9001-9020 , 9021-9040 , 9041-9060 , 9061-9080 , 9081-9100 , 9101-9120 , 9121-9140 , 9141-9160 , 9161-9180 , 9181-9200 , 9201-9220 , 9221-9240 , 9241-9260 , 9261-9280 , 9281-9300 , 9301-9320 , 9321-9340 , 9341-9360 , 9361-9380 , 9381-9400 , 9401-9420 , 9421-9440 , 9441-9460 , 9461-9480 , 9481-9500 , 9501-9520 , 9521-9540 , 9541-9560 , 9561-9580 , 9581-9600 , 9601-9620 , 9621-9640 , 9641-9660 , 9661-9680 , 9681-9700 , 9701-9720 , 9721-9740 , 9741-9760 , 9761-9780 , 9781-9800 , 9801-9820 , 9821-9840 , 9841-9860 , 9861-9880 , 9881-9900 , 9901-9920 , 9921-9940 , 9941-9960 , 9961-9980 , 9981-10000 , 10001-10020 , 10021-10040 , 10041-10060 , 10061-10080 , 10081-10100 , 10101-10120 , 10121-10140 , 10141-10160 , 10161-10180 , 10181-10200 , 10201-10220 , 10221-10240 , 10241-10260 , 10261-10280 , 10281-10300 , 10301-10320 , 10321-10340 , 10341-10360 , 10361-10380 , 10381-10400 , 10401-10420 , 10421-10440 , 10441-10460 , 10461-10480 , 10481-10500 , 10501-10520 , 10521-10540 , 10541-10560 , 10561-10580 , 10581-10600 , 10601-10620 , 10621-10640 , 10641-10660 , 10661-10680 , 10681-10700 , 10701-10720 , 10721-10740 , 10741-10760 , 10761-10780 , 10781-10800 , 10801-10820 , 10821-10840 , 10841-10860 , 10861-10880 , 10881-10900 , 10901-10920 , 10921-10940 , 10941-10960 , 10961-10980 , 10981-11000 , 11001-11020 , 11021-11040 , 11041-11060 , 11061-11080 , 11081-11100 , 11101-11120 , 11121-11140 , 11141-11160 , 11161-11180 , 11181-11200 , 11201-11220 , 11221-11240 , 11241-11260 , 11261-11280 , 11281-11300 , 11301-11320 , 11321-11340 , 11341-11360 , 11361-11380 , 11381-11400 , 11401-11420 , 11421-11440 , 11441-11460 , 11461-11480 , 11481-11500 , 11501-11520 , 11521-11540 , 11541-11560 , 11561-11580 , 11580-11599