Amon Ruadh - Amon Ruadh
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 528 (10541. - 10560. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
10560. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2018-10-22 20:55:53
Üzenet elküldve: 2018-10-22 20:55:53
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//A máglya fénye//
*Érzi, hogy bizony nem a mai nap volt élete legjobb napja, de kétségkívül lehetett volna szörnyűbb is. Szerencsére a tündér távozása után nem zaklatja senki, így magára marad a gondolataival egy időre. Távolabb a díszes társaságtól, ételének majszolása közben jövőbeni teendőin agyal. Megoldatlan probléma a még mindig nem létező házvezetőnő ügye, valamint az imént kapott pénzt is legalább valami hasznos célra kellene eltennie vagy befektetnie valamibe. Na meg ott van a gyümölcsös is az épületek mellett, meg az állatok, sőt a kufárléte végett a jövőben reá bízott feladatokba inkább bele sem gondol, mert már így is kiveri a víz. És ez még nem minden, hisz ezek pusztán az anyagi dolgok. Ott vannak tudattalanja legmélyén rejtőző problémái, melyeknek valódi létéről mit sem tud, csak a hatásait érzi... Meg a késztetést, hogy még egyszer utoljára meglátogassa régi kúriáját. Hogy ezt is miként fogja kivitelezni, az kérdéses. Annyi kérdés és probléma örvénylik elméjében, inkább hagyja most az egészet a francba, s az étel elfogyasztásával az agyát is kiüríti.
Elfordul a többiek felé. Úgy tűnik, a tornak hamarost vége. Integet Aenae-nek, aki szemmel láthatóan Nirs társaságában kívánja tölteni az estét. Ez részéről teljesen rendben van, hisz úgy tűnik, neki is akad társasága. Kagan hívására érkezik is a válasz, s felpattanván helyéről aludni tér ő maga is, méghozzá a férfi társaságában.*
//Napváltás//
*Habár álmait gyakorta zavarták meg az utóbbi hetek alatt rémálmok s nyugtalanság, ez az éjszaka kivétel volt. Alapjáraton nem szokott aktívan és zökkenőmentesen ébredni, kell még neki is idő az ocsúdáshoz. Kagan tapogatózására tehát érthető, miért rezzen össze kicsit, hisz azt sem tudja, hol van még.*
- Hö?
*Felemeli fejét, megpillantja a férfit, aztán zavartan elmosolyodik és azzal a hévvel, ahogy felemelte, vissza is huppan párnájára. Még fekvő pozícióban kinyújtózik egy hangos nyögés kíséretében.*
- HÍÍÍÍÍ!
*Vagy visítás, kinek mi.*
- Jól aludtál?
*Elhatározza, hogy fekszik még egy kicsit, mielőtt aktív résztvevőjévé válik az e világi létnek eme mai csodás napon.*
*Érzi, hogy bizony nem a mai nap volt élete legjobb napja, de kétségkívül lehetett volna szörnyűbb is. Szerencsére a tündér távozása után nem zaklatja senki, így magára marad a gondolataival egy időre. Távolabb a díszes társaságtól, ételének majszolása közben jövőbeni teendőin agyal. Megoldatlan probléma a még mindig nem létező házvezetőnő ügye, valamint az imént kapott pénzt is legalább valami hasznos célra kellene eltennie vagy befektetnie valamibe. Na meg ott van a gyümölcsös is az épületek mellett, meg az állatok, sőt a kufárléte végett a jövőben reá bízott feladatokba inkább bele sem gondol, mert már így is kiveri a víz. És ez még nem minden, hisz ezek pusztán az anyagi dolgok. Ott vannak tudattalanja legmélyén rejtőző problémái, melyeknek valódi létéről mit sem tud, csak a hatásait érzi... Meg a késztetést, hogy még egyszer utoljára meglátogassa régi kúriáját. Hogy ezt is miként fogja kivitelezni, az kérdéses. Annyi kérdés és probléma örvénylik elméjében, inkább hagyja most az egészet a francba, s az étel elfogyasztásával az agyát is kiüríti.
Elfordul a többiek felé. Úgy tűnik, a tornak hamarost vége. Integet Aenae-nek, aki szemmel láthatóan Nirs társaságában kívánja tölteni az estét. Ez részéről teljesen rendben van, hisz úgy tűnik, neki is akad társasága. Kagan hívására érkezik is a válasz, s felpattanván helyéről aludni tér ő maga is, méghozzá a férfi társaságában.*
//Napváltás//
*Habár álmait gyakorta zavarták meg az utóbbi hetek alatt rémálmok s nyugtalanság, ez az éjszaka kivétel volt. Alapjáraton nem szokott aktívan és zökkenőmentesen ébredni, kell még neki is idő az ocsúdáshoz. Kagan tapogatózására tehát érthető, miért rezzen össze kicsit, hisz azt sem tudja, hol van még.*
- Hö?
*Felemeli fejét, megpillantja a férfit, aztán zavartan elmosolyodik és azzal a hévvel, ahogy felemelte, vissza is huppan párnájára. Még fekvő pozícióban kinyújtózik egy hangos nyögés kíséretében.*
- HÍÍÍÍÍ!
*Vagy visítás, kinek mi.*
- Jól aludtál?
*Elhatározza, hogy fekszik még egy kicsit, mielőtt aktív résztvevőjévé válik az e világi létnek eme mai csodás napon.*
10559. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2018-10-22 20:46:26
Üzenet elküldve: 2018-10-22 20:46:26
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 251
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 251
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Napváltás//
*Öles léptekkel halad el a torony mellett, igyekszik dúdolni közben, nehogy véletlenül kéjes sikkantásokat halljon meg, bár az is Nirs érdemei mellett szólna, félő, hogy rájuk borítaná a házat, így marad a dúdolás. A máglyához visszaérve beszélgetni már senkivel sincs kedve, így csak egy szokványos méretű hordót kap hóna alá, majd a máglya közelébe ül:*
- Rád! Szellemjáró. *Mert már a titulusát is megtudja. Azzal a lendülettel akasztja alsó ajkára a boroshordó likát, majd megborítja úgy istenesen. Hosszú ideig nyeldekel, bátorságot kell merítsen, mert, ha minden igaz, a holnapi nap fontos lesz életében. Synmirára megy. Ezt már korábban eldöntötte és jelenleg is ekörül forognak gondolatai. Vajon megtalálja? Ha igen, szóba áll vele? Ha nem, akkor megint leüti? Számos megválaszolatlan kérdés, mely válaszokra vár. Nadrágzsebében megtapogatja az útra készített apró ajándékot, majd ismét egy hatalmas korttyal nyugtázza annak meglétét. Méla szemmel, immár kissé fátyolosan tekint körbe, hirtelen el is érzékenyül ennyi jó ember láttán. Vannak akik még bőszen mulatnak, mások csendesen beszélgetnek, Laor is kedves szavakkal illette, ismét otthon érzi magát. Az iménti többszörös mennyiség, amit bevitt egy ökörnek is elegendőnek lett volna, de nem Zaxdornak, aki végül az utolsó cseppig kiissza a maradék bort, ha tehetné és elég hosszú lenne a nyelve hozzá ki is nyalná, egészen a talpáig. Így csak a negyedéig jut, legalábbis ő mákonyos állapotában így képzeli. Igazából észre sem veszi, amikor elvágódik ültében hátrafelé, s hamarosan bal kezét feje alatt nyugtatva, jobbal még ölelve az üres hordót, óriáshorkolás tölti ki az éjszakát. Úgy látszik Zaxdor ma meleg helyen szeretne aludni, reményei szerint, bár most nem is igazán foglalkozik vele, a tűz nem kap bele nadrágjába.*
*Öles léptekkel halad el a torony mellett, igyekszik dúdolni közben, nehogy véletlenül kéjes sikkantásokat halljon meg, bár az is Nirs érdemei mellett szólna, félő, hogy rájuk borítaná a házat, így marad a dúdolás. A máglyához visszaérve beszélgetni már senkivel sincs kedve, így csak egy szokványos méretű hordót kap hóna alá, majd a máglya közelébe ül:*
- Rád! Szellemjáró. *Mert már a titulusát is megtudja. Azzal a lendülettel akasztja alsó ajkára a boroshordó likát, majd megborítja úgy istenesen. Hosszú ideig nyeldekel, bátorságot kell merítsen, mert, ha minden igaz, a holnapi nap fontos lesz életében. Synmirára megy. Ezt már korábban eldöntötte és jelenleg is ekörül forognak gondolatai. Vajon megtalálja? Ha igen, szóba áll vele? Ha nem, akkor megint leüti? Számos megválaszolatlan kérdés, mely válaszokra vár. Nadrágzsebében megtapogatja az útra készített apró ajándékot, majd ismét egy hatalmas korttyal nyugtázza annak meglétét. Méla szemmel, immár kissé fátyolosan tekint körbe, hirtelen el is érzékenyül ennyi jó ember láttán. Vannak akik még bőszen mulatnak, mások csendesen beszélgetnek, Laor is kedves szavakkal illette, ismét otthon érzi magát. Az iménti többszörös mennyiség, amit bevitt egy ökörnek is elegendőnek lett volna, de nem Zaxdornak, aki végül az utolsó cseppig kiissza a maradék bort, ha tehetné és elég hosszú lenne a nyelve hozzá ki is nyalná, egészen a talpáig. Így csak a negyedéig jut, legalábbis ő mákonyos állapotában így képzeli. Igazából észre sem veszi, amikor elvágódik ültében hátrafelé, s hamarosan bal kezét feje alatt nyugtatva, jobbal még ölelve az üres hordót, óriáshorkolás tölti ki az éjszakát. Úgy látszik Zaxdor ma meleg helyen szeretne aludni, reményei szerint, bár most nem is igazán foglalkozik vele, a tűz nem kap bele nadrágjába.*
10558. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2018-10-22 20:26:47
Üzenet elküldve: 2018-10-22 20:26:47
ÚJ
![>Waldran Thargodar [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/11356_1544563224_ember_ferfi.jpg)
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 596
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 596
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
//Napváltás//
//A Mágustorony felé tartó csoport//
* Hacsak nincs olyan, aki a kapuban aludt, akkor Waldran alighanem elsőként érkezik meg a kapuba, Keszeggel együtt, akit már felszerelt, és most indulásra kész. A reggeli nap nem bántja, úgyhogy nem keres árnyékot, inkább jól látható helyen várja a kis csapatot, akiknek szólt, hogy legyenek itt. Fegyverei rendben, kulacsa feltöltve, tényleg már csak a többiek érkezése hiányzik. Kaján vigyorral az arcán gondol arra, hogy Nirs milyen másnapos lehet, nála is sokkal jobban. Szerencsére a vándornak már van rutinja a fejfájás és kábaság terén, és háborgó gyomráról se vesz tudomást. Annyira nem is vészes ez a másnap, volt már sokkal rosszabb. *
//A Mágustorony felé tartó csoport//
* Hacsak nincs olyan, aki a kapuban aludt, akkor Waldran alighanem elsőként érkezik meg a kapuba, Keszeggel együtt, akit már felszerelt, és most indulásra kész. A reggeli nap nem bántja, úgyhogy nem keres árnyékot, inkább jól látható helyen várja a kis csapatot, akiknek szólt, hogy legyenek itt. Fegyverei rendben, kulacsa feltöltve, tényleg már csak a többiek érkezése hiányzik. Kaján vigyorral az arcán gondol arra, hogy Nirs milyen másnapos lehet, nála is sokkal jobban. Szerencsére a vándornak már van rutinja a fejfájás és kábaság terén, és háborgó gyomráról se vesz tudomást. Annyira nem is vészes ez a másnap, volt már sokkal rosszabb. *
10557. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2018-10-22 20:08:22
Üzenet elküldve: 2018-10-22 20:08:22
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 117
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 117
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//A máglya fénye//
//Karheia és Prexi//
*Sajnos lekéste a fejedelemhez vezető beszélgetést, aki úgy látszik már az előtte lévők vendégekre sem kíváncsi. Ő annál inkább, főleg, hogy számára egy nagyon kedves személyről van szó. Akaratlanul, jobban mondva szánt szándékossággal is belehallgat a beszélgetésünkbe.*
-Egy közeli barátjánál megszáll a Vaskorsóban. Már, ha te is úgy szeretnéd.
*Engedi meg magának sokat sejtető csábmosolyát, de a gyereket se felejti el. Főleg, mert nem akar bunkónak tűnni.*
-Amúgy kellemes estét, mi még nem találkoztunk, Nozarin vagyok és a széphölgynek hoztam egy beígért ajándékot. Téged hogy hívnak?
*Eredeti terve szerint becsukatná Karheia szemeit és az ujjáról adná a szájába az első kóstolót, de sajnos ismervén a nőt, nem értékelné ekkora tömeg előtt az ilyen játékokat. És még nem tudja, de hacsak ismeretei nem csalják meg és a gyerekek tényleg úgy nőnek, mint a gombák, akkor nem az övé és ennél tovább nem is érdeklik a vérségi viszonyai. Most csak a nőnek készült édességgel, de ki tudja, majd lekenyerezi valamivel az apróságot is, ha sokat lesz láb alatt. Kezébe készíti a könnyed szütyőt, másik kezével színpadiasan szétnyitja. Egy deka, aranybarna por a messzi tengerekről, levonva belőle azt a veszteséget, amit a út hányattatásai fizettetnek vele.*
-Fahéj, ahogy ígértem. A tiéd.
*Készen áll arra, hogy ha véletlen nekiugrik Karheia örömében, akkor meg tudja menteni a csomagocskát, de még nem tudja, mire számítson.*
//Karheia és Prexi//
*Sajnos lekéste a fejedelemhez vezető beszélgetést, aki úgy látszik már az előtte lévők vendégekre sem kíváncsi. Ő annál inkább, főleg, hogy számára egy nagyon kedves személyről van szó. Akaratlanul, jobban mondva szánt szándékossággal is belehallgat a beszélgetésünkbe.*
-Egy közeli barátjánál megszáll a Vaskorsóban. Már, ha te is úgy szeretnéd.
*Engedi meg magának sokat sejtető csábmosolyát, de a gyereket se felejti el. Főleg, mert nem akar bunkónak tűnni.*
-Amúgy kellemes estét, mi még nem találkoztunk, Nozarin vagyok és a széphölgynek hoztam egy beígért ajándékot. Téged hogy hívnak?
*Eredeti terve szerint becsukatná Karheia szemeit és az ujjáról adná a szájába az első kóstolót, de sajnos ismervén a nőt, nem értékelné ekkora tömeg előtt az ilyen játékokat. És még nem tudja, de hacsak ismeretei nem csalják meg és a gyerekek tényleg úgy nőnek, mint a gombák, akkor nem az övé és ennél tovább nem is érdeklik a vérségi viszonyai. Most csak a nőnek készült édességgel, de ki tudja, majd lekenyerezi valamivel az apróságot is, ha sokat lesz láb alatt. Kezébe készíti a könnyed szütyőt, másik kezével színpadiasan szétnyitja. Egy deka, aranybarna por a messzi tengerekről, levonva belőle azt a veszteséget, amit a út hányattatásai fizettetnek vele.*
-Fahéj, ahogy ígértem. A tiéd.
*Készen áll arra, hogy ha véletlen nekiugrik Karheia örömében, akkor meg tudja menteni a csomagocskát, de még nem tudja, mire számítson.*
10556. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2018-10-22 19:53:54
Üzenet elküldve: 2018-10-22 19:53:54
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 182
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 182
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//NAPVÁLTÁS//
//Őrség//
*Ő maga nem annyira vett részt a toron, mert fáradt volt az előkészületek miatt, meg nem is ismeri ezeket a barbárokat. Viszont megkerülni sem tudja őket, ezért kénytelen egyet kvaterkázni a Kancellárral.*
- Üdv neked! *int joviális mosollyal az őrnek. Nincs nála semmi fegyver, mindent lent hagyott a fogadóban.*
- Bemennék. A Kancellár nagyságos urasághoz. Mehetek? *érdeklődik, majd ha mehet, akkor megy, sőt, szedi a lábát, hogy találkozhasson a Nagy Emberrel.*
~ Jól kell előadnom a mondandóm! ~ *rágja a szája szélét.*
//Őrség//
*Ő maga nem annyira vett részt a toron, mert fáradt volt az előkészületek miatt, meg nem is ismeri ezeket a barbárokat. Viszont megkerülni sem tudja őket, ezért kénytelen egyet kvaterkázni a Kancellárral.*
- Üdv neked! *int joviális mosollyal az őrnek. Nincs nála semmi fegyver, mindent lent hagyott a fogadóban.*
- Bemennék. A Kancellár nagyságos urasághoz. Mehetek? *érdeklődik, majd ha mehet, akkor megy, sőt, szedi a lábát, hogy találkozhasson a Nagy Emberrel.*
~ Jól kell előadnom a mondandóm! ~ *rágja a szája szélét.*
10555. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2018-10-22 18:58:25
Üzenet elküldve: 2018-10-22 18:58:25
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 113
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 113
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//A máglya fénye//
//Karheia//
- Végül is, úgyis halad - * vigyorog önfeledten a fiú, persze tudja nagyon jól, hogy egy ekkora állatnak legalább az összes almafájuk termését meg kéne zabálnia ahhoz, hogy jó szélesre hízzon, de azt Learon úgysem engedné. A paci sanyarú sorsa meg természetesen önmagáért beszél, kijárna neki némi kényeztetés, de hát sajnos nem etetheti fel vele az egész termést. A fejedelem bizonyára nem örülne neki. *
- Tényleg? - * néz fel kérdőn a nőre, de nem azzal a hitetlenkedő fajtával, hanem a lelkes, madárfogó boldogsággal. * - Aha, ja, persze. Talán beszélgetnek is majd a maguk módján. Szerinted az állatok tudnak beszélgetni? - * kicsit félrefordítja a fejét, hogy a lovakat lesve kiderítse jár-e a szájuk suttyomban, de nem lát suttogásra utaló jeleket, így, ha képesek is a dumálásra egymás között, azt emberi értelemmel talán fel sem lehet fogni. Kár, pedig igazán remek lenne, ha megtanulna lóul. *
- Szerintem kedves. Meg abszolút nem hirtelen haragú, legalábbis én még nem láttam dühösnek - * ez persze igaz, tényleg nem látta még mérgesnek. Unottnak talán, mókásnak is, amikor az a fura dolog volt a tavasz kezdésével, de úgy általában higgadtnak és megfontoltnak látta még eddig. * - Csak valamiért szereti birizgálni a fejem. Mondjuk ez a többiekre is igaz - * Prexi nem érti miért kell kéztartónak használni a kobakját, meg miért kell a haját összekócolni, de hát ez nyilván ilyen tharg rituálé lehet, meg egyebet nem tudnak tenni vele. Kézfogás az nem jár neki, hát marad a hajborzolás. Az is valami.
A fejedelmet természetesen illendően köszöntené, csakhogy lemarad Karheia mellől, mivel az illatok, amelyet a lovak szaga odébb teljességgel elnyomott elvonja a figyelmét és bár nem kívánja a nőt magára hagyni, főleg nem a fejedelem köszöntését elmulasztani, azért mindkettőt sikerül, mivel egy balkanyarral a kajára fordul. Elég rég nem evett, és az asztalok bősége egy pillanatra elfeledteti vele a lányt, azonban miután néhány gyors falatot a szájába töm, ráeszmél, hogy Karheia már Thargodar nagyúrral tárgyal. Elég rövid beszélgetés volt, mert a fejedelem sarkon fordul és távozik, de sebaj, Prexi a lányhoz siet, igyekezve a falatokat lenyelni. *
- Bofi, lemavatam - * motyogja teli szájjal, majd néhány szótlan pillanat során lenyeli a kaját, aztán az asztalokra bök fejével. * - Ha éhes vagy van bőven, meg szerintem úgysem fogyna el, szóval te is nyugodtan ehetsz. Majd azt mondom, hogy Learon hívott meg - * Prexi úgy véli a pásztormágus kicsit többet tud a latba nyomni, ha probléma adódna, mint saját maga, így talán senki nem fogja megszólni a lányt. Meg, hát halotti tor, ilyenkor mindenki szívesen látott vendég. *
- Aludni hol fogsz? - * kérdi a lányt. * - Én, a szekérnél, vagy rajta. Még nem döntöttem el. Persze csak miután elláttam Learon lovát - * ki kell majd fogni, és meg kell etetni, de ha Learon nem akarja az istállóba vinni, úgyis jó, csak macerásabb, ezt majd megkérdi tőle, ha visszatér a társalgásból.
//Napváltás//
Prexi, függetlenül attól, hogy Karheia hol töltötte az éjszakát a szekéren aludt. Pokrócba csomagolva. Álmos, kócos fejjel ébred, és még néhány pillanatnak el kell telnie, hogy rájöjjön hol is van pontosan. Amikor észhez tér felül és elkezdi a lábait vakargatni. Meglehet összeszedett néhány bolhát. Sebaj, majd a havi fürdéskor eltünteti őket. *
//Karheia//
- Végül is, úgyis halad - * vigyorog önfeledten a fiú, persze tudja nagyon jól, hogy egy ekkora állatnak legalább az összes almafájuk termését meg kéne zabálnia ahhoz, hogy jó szélesre hízzon, de azt Learon úgysem engedné. A paci sanyarú sorsa meg természetesen önmagáért beszél, kijárna neki némi kényeztetés, de hát sajnos nem etetheti fel vele az egész termést. A fejedelem bizonyára nem örülne neki. *
- Tényleg? - * néz fel kérdőn a nőre, de nem azzal a hitetlenkedő fajtával, hanem a lelkes, madárfogó boldogsággal. * - Aha, ja, persze. Talán beszélgetnek is majd a maguk módján. Szerinted az állatok tudnak beszélgetni? - * kicsit félrefordítja a fejét, hogy a lovakat lesve kiderítse jár-e a szájuk suttyomban, de nem lát suttogásra utaló jeleket, így, ha képesek is a dumálásra egymás között, azt emberi értelemmel talán fel sem lehet fogni. Kár, pedig igazán remek lenne, ha megtanulna lóul. *
- Szerintem kedves. Meg abszolút nem hirtelen haragú, legalábbis én még nem láttam dühösnek - * ez persze igaz, tényleg nem látta még mérgesnek. Unottnak talán, mókásnak is, amikor az a fura dolog volt a tavasz kezdésével, de úgy általában higgadtnak és megfontoltnak látta még eddig. * - Csak valamiért szereti birizgálni a fejem. Mondjuk ez a többiekre is igaz - * Prexi nem érti miért kell kéztartónak használni a kobakját, meg miért kell a haját összekócolni, de hát ez nyilván ilyen tharg rituálé lehet, meg egyebet nem tudnak tenni vele. Kézfogás az nem jár neki, hát marad a hajborzolás. Az is valami.
A fejedelmet természetesen illendően köszöntené, csakhogy lemarad Karheia mellől, mivel az illatok, amelyet a lovak szaga odébb teljességgel elnyomott elvonja a figyelmét és bár nem kívánja a nőt magára hagyni, főleg nem a fejedelem köszöntését elmulasztani, azért mindkettőt sikerül, mivel egy balkanyarral a kajára fordul. Elég rég nem evett, és az asztalok bősége egy pillanatra elfeledteti vele a lányt, azonban miután néhány gyors falatot a szájába töm, ráeszmél, hogy Karheia már Thargodar nagyúrral tárgyal. Elég rövid beszélgetés volt, mert a fejedelem sarkon fordul és távozik, de sebaj, Prexi a lányhoz siet, igyekezve a falatokat lenyelni. *
- Bofi, lemavatam - * motyogja teli szájjal, majd néhány szótlan pillanat során lenyeli a kaját, aztán az asztalokra bök fejével. * - Ha éhes vagy van bőven, meg szerintem úgysem fogyna el, szóval te is nyugodtan ehetsz. Majd azt mondom, hogy Learon hívott meg - * Prexi úgy véli a pásztormágus kicsit többet tud a latba nyomni, ha probléma adódna, mint saját maga, így talán senki nem fogja megszólni a lányt. Meg, hát halotti tor, ilyenkor mindenki szívesen látott vendég. *
- Aludni hol fogsz? - * kérdi a lányt. * - Én, a szekérnél, vagy rajta. Még nem döntöttem el. Persze csak miután elláttam Learon lovát - * ki kell majd fogni, és meg kell etetni, de ha Learon nem akarja az istállóba vinni, úgyis jó, csak macerásabb, ezt majd megkérdi tőle, ha visszatér a társalgásból.
//Napváltás//
Prexi, függetlenül attól, hogy Karheia hol töltötte az éjszakát a szekéren aludt. Pokrócba csomagolva. Álmos, kócos fejjel ébred, és még néhány pillanatnak el kell telnie, hogy rájöjjön hol is van pontosan. Amikor észhez tér felül és elkezdi a lábait vakargatni. Meglehet összeszedett néhány bolhát. Sebaj, majd a havi fürdéskor eltünteti őket. *
10554. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2018-10-22 18:03:43
Üzenet elküldve: 2018-10-22 18:03:43
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 10
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 10
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Napváltás//
//Őrség//
*Nyugodt éjszakája volt a fogadóban, kipihente magát annak ellenére, hogy idegen földön tette mindezt. Miután Pipit pórázra kötötte nyomban elindult a hegyre.*
*Úgy tartja a mondás, hogy ki korán kel, aranyat lel. Ebben bizakodik Lanzri, hiszen alighogy felkel a nap, máris a város kapuja előtt ácsorog.
Pipi kissé nyugtalankodik. Igen, a reggeli vadászata most elmaradt, hiszen fontosabb dolgok is vannak ennél, de mihelyt elrendezte a dolgokat sort kerít a sólymára is.*
-Jó reggelt! *köszönti nagyon egyszerű formában az őrséget.*
~Vajon a vicces figura van most is?~
*Ezúttal nem várja meg, hogy megkérdezzék tőle, mi járatban, hanem egyből a lényegre tér.*
-Szeretnék belépni a városba és beszélni a kancellárral. *biccent a Radkraal irányába.* -Tegnap elmondták a szabályokat, így a fegyvereimet és a madaramat is leteszem.
*Ha megmutatják neki a fegyvertárat, akkor lecsatolja oldaláról a kardot, előveszi a tőrt, leteszi a pajzsot.*
~Az is fegyver.~
*Pipit kénytelen lesz kikötni valahová, mint a kutyát. A finom bőrből készült béklyó nem zavarja a lábát, nem szorítja, de ahhoz elég, hogy egy helyben tartsa. A forgókarika gátolja a béklyók összecsavarodását, így ha kicsit verdes is majd, nem törik a lába.*
-Maradj itt, kis barátom. *vakarja meg ujja végével a sólyom csőre alatti tollazatot.
Ezután az őr felé fordul.*
-Mehetek? Mik a találkozás szabályai? *érdeklődik, hiszen nem mindegy, mi módon állít be.* -Csak kopogjak és menjek befelé, vagy van ott valaki, akinél előbb be kell jelentkezni?
*Őr, inas, írnok. Ilyesmikre gondol.*
//Őrség//
*Nyugodt éjszakája volt a fogadóban, kipihente magát annak ellenére, hogy idegen földön tette mindezt. Miután Pipit pórázra kötötte nyomban elindult a hegyre.*
*Úgy tartja a mondás, hogy ki korán kel, aranyat lel. Ebben bizakodik Lanzri, hiszen alighogy felkel a nap, máris a város kapuja előtt ácsorog.
Pipi kissé nyugtalankodik. Igen, a reggeli vadászata most elmaradt, hiszen fontosabb dolgok is vannak ennél, de mihelyt elrendezte a dolgokat sort kerít a sólymára is.*
-Jó reggelt! *köszönti nagyon egyszerű formában az őrséget.*
~Vajon a vicces figura van most is?~
*Ezúttal nem várja meg, hogy megkérdezzék tőle, mi járatban, hanem egyből a lényegre tér.*
-Szeretnék belépni a városba és beszélni a kancellárral. *biccent a Radkraal irányába.* -Tegnap elmondták a szabályokat, így a fegyvereimet és a madaramat is leteszem.
*Ha megmutatják neki a fegyvertárat, akkor lecsatolja oldaláról a kardot, előveszi a tőrt, leteszi a pajzsot.*
~Az is fegyver.~
*Pipit kénytelen lesz kikötni valahová, mint a kutyát. A finom bőrből készült béklyó nem zavarja a lábát, nem szorítja, de ahhoz elég, hogy egy helyben tartsa. A forgókarika gátolja a béklyók összecsavarodását, így ha kicsit verdes is majd, nem törik a lába.*
-Maradj itt, kis barátom. *vakarja meg ujja végével a sólyom csőre alatti tollazatot.
Ezután az őr felé fordul.*
-Mehetek? Mik a találkozás szabályai? *érdeklődik, hiszen nem mindegy, mi módon állít be.* -Csak kopogjak és menjek befelé, vagy van ott valaki, akinél előbb be kell jelentkezni?
*Őr, inas, írnok. Ilyesmikre gondol.*
10553. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2018-10-22 17:44:46
Üzenet elküldve: 2018-10-22 17:44:46
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 510
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 510
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
//A máglya fénye//
//Nairada//
*Kellően telefalta magát, és úgy tűnik, hogy Nairada is letudta a kötelező köröket, amivel földet meg más haszontalanságot tud szerezni magának. Amikor a lány ránéz, rövidet biccent neki, majd az egyik kutyának dobja az utolsó falatját és kezét akkurátusan beletörli a ruhaujjába. Persze nem a sajátjáébe, hanem egy hányodó darabba.*
- Mehetünk? *kérdezi a lányt, amikor odaér hozzá, mert már nagyon mehetnéke van. Haza is, meg ágyba is. Lehetőleg nem egyedül.*
- Volt valami érdekes? Mit akart az a részeges? *utal Waldranra enyhe féltékenységgel, mert ha jól látta, a fickó igencsak pénzes, Nairada meg, lévén nemeshölgy, nem rendelkezik kellő erejű morális és erkölcsi védművekkel az ilyen fickók ellen.*
- Mit mondott?
//Nairada//
*Kellően telefalta magát, és úgy tűnik, hogy Nairada is letudta a kötelező köröket, amivel földet meg más haszontalanságot tud szerezni magának. Amikor a lány ránéz, rövidet biccent neki, majd az egyik kutyának dobja az utolsó falatját és kezét akkurátusan beletörli a ruhaujjába. Persze nem a sajátjáébe, hanem egy hányodó darabba.*
- Mehetünk? *kérdezi a lányt, amikor odaér hozzá, mert már nagyon mehetnéke van. Haza is, meg ágyba is. Lehetőleg nem egyedül.*
- Volt valami érdekes? Mit akart az a részeges? *utal Waldranra enyhe féltékenységgel, mert ha jól látta, a fickó igencsak pénzes, Nairada meg, lévén nemeshölgy, nem rendelkezik kellő erejű morális és erkölcsi védművekkel az ilyen fickók ellen.*
- Mit mondott?
10552. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2018-10-22 17:18:31
Üzenet elküldve: 2018-10-22 17:18:31
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
// A máglya fénye //
//Sziszpek, Kaehyla, Karheia//
*Kaehyla láthatóan megint tojik arra, hogy a vezér magához rendeli.*
~ Lesz még gond a lány nevelésével. De majd beleszokok... ~ *legfeljebb kissé vastagabb lesz addigra a bőre.*
- Mmm. *szegény Sizpaknak két hatalmas hátrányt kell ledolgoznia: egyrészt idegen kalmár, másrészt tündér férfi. Na de innen szép nyerni.*
- Mmm... legyen, tündér uraság. Holnap megbeszéljük a részleteket. Addig... a Vashegy vendége vagy, ha akarod... *int fejével az asztalok és hordók felé. Közben újabb érkezőkkel kellene foglalkoznia.*
*Az érkező nő nyitása kevés híján kizökkenti a nyugalmából, aztán pedig kevés híján kardot ránt, hogy fejét vegye Karheiának. Eddig ugyanis senki nem tudta azonosítani a hívást, tehát jó eséllyel valami tudákos rokont, mágusvérű nőstényt hozott ide a Hívás. Erre utal az Isuriiéhez hasonló fakó szőke, szinte fehér haj, de a kevertvérűségre következtet a kék szemekből. Mivel a sárga szem apai ágon szinte kivétel nélkül öröklődik, így a nő valamelyik Thargodrym asszony leszármazottja lehet.*
~ Rhagodar. ~ *ehhez viszont mára már nincs ereje és türelme.*
- Holnap! *vakkantja oda a szőkének, majd körbenéz. A tor kezd alaposan leülni, Hrothgaar pedig meg sem jelent, hogy egyet igyanak Leandanára.*
~ Meh. ~ *biztosan részegen fetreng valahol.*
- Holnap! *ismétli meg, majd sarkon fordul, és otthagy mindenkit, mint eb azt a bizonyost. Ephemiát keresi tekintetével, majd miután legalább így távolról jelezte szándékát, aludni tér, és ebben még az sem zavarja meg, hogy vélhetően rájön a hangokból, hova is tűnt "testőre". Vagy nem.*
//Napváltás//
*Szeme ezúttal nem a szokott éberséggel pattan fel, hanem mint valami ogre kölyök, lapos, dülledten fáradt pillantással próbál az ébren lévők világába kerülni. Keze önkéntelenül is körbetapogat maga körül...*
//Sziszpek, Kaehyla, Karheia//
*Kaehyla láthatóan megint tojik arra, hogy a vezér magához rendeli.*
~ Lesz még gond a lány nevelésével. De majd beleszokok... ~ *legfeljebb kissé vastagabb lesz addigra a bőre.*
- Mmm. *szegény Sizpaknak két hatalmas hátrányt kell ledolgoznia: egyrészt idegen kalmár, másrészt tündér férfi. Na de innen szép nyerni.*
- Mmm... legyen, tündér uraság. Holnap megbeszéljük a részleteket. Addig... a Vashegy vendége vagy, ha akarod... *int fejével az asztalok és hordók felé. Közben újabb érkezőkkel kellene foglalkoznia.*
*Az érkező nő nyitása kevés híján kizökkenti a nyugalmából, aztán pedig kevés híján kardot ránt, hogy fejét vegye Karheiának. Eddig ugyanis senki nem tudta azonosítani a hívást, tehát jó eséllyel valami tudákos rokont, mágusvérű nőstényt hozott ide a Hívás. Erre utal az Isuriiéhez hasonló fakó szőke, szinte fehér haj, de a kevertvérűségre következtet a kék szemekből. Mivel a sárga szem apai ágon szinte kivétel nélkül öröklődik, így a nő valamelyik Thargodrym asszony leszármazottja lehet.*
~ Rhagodar. ~ *ehhez viszont mára már nincs ereje és türelme.*
- Holnap! *vakkantja oda a szőkének, majd körbenéz. A tor kezd alaposan leülni, Hrothgaar pedig meg sem jelent, hogy egyet igyanak Leandanára.*
~ Meh. ~ *biztosan részegen fetreng valahol.*
- Holnap! *ismétli meg, majd sarkon fordul, és otthagy mindenkit, mint eb azt a bizonyost. Ephemiát keresi tekintetével, majd miután legalább így távolról jelezte szándékát, aludni tér, és ebben még az sem zavarja meg, hogy vélhetően rájön a hangokból, hova is tűnt "testőre". Vagy nem.*
//Napváltás//
*Szeme ezúttal nem a szokott éberséggel pattan fel, hanem mint valami ogre kölyök, lapos, dülledten fáradt pillantással próbál az ébren lévők világába kerülni. Keze önkéntelenül is körbetapogat maga körül...*
10551. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2018-10-22 15:35:48
Üzenet elküldve: 2018-10-22 15:35:48
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 696
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 696
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
//A máglya fénye//
//Rel, Sfetts, Learon, Trodd//
*Trodd hallgatásba burkolózva ül a söre felett és igyekszik nyomon követni a történéseket. Ami, jelen állapotában már komoly figyelmet kíván tőle. Sfetts bácsit és Learon pipára gyújtanak. Learon-nak egész szép pipája van. Trodd talán még nem is látta. Még egy úr is megirigyelné. Aztán egy valamilyen igric megvicceli Sfetts bácsit. Közben Learon elkezd magáról mesélni a kisasszonynak és Trodd is kap egy kérdést Sfetts bácsitól amire csak megvonja a vállát.*
-Mit mondjak ha nincs mit?
*Ő valóban az a fajta ember akitől nagyon távol áll a fecsegés. Általában ritkán szól és akkor is tömören fejezi ki magát. Mikor Learon meghívja őt is, hogy majd megkóstolja a borát akkor is csak bólint.*
-Ott leszek.
~Jönnek a hidegek. Ha már nincs munka akkor több ilyen ivászat lesz. Mondjuk nekem sok dolgom lesz. Bútorokat kéne faragnom majd a házba.~
//Rel, Sfetts, Learon, Trodd//
*Trodd hallgatásba burkolózva ül a söre felett és igyekszik nyomon követni a történéseket. Ami, jelen állapotában már komoly figyelmet kíván tőle. Sfetts bácsit és Learon pipára gyújtanak. Learon-nak egész szép pipája van. Trodd talán még nem is látta. Még egy úr is megirigyelné. Aztán egy valamilyen igric megvicceli Sfetts bácsit. Közben Learon elkezd magáról mesélni a kisasszonynak és Trodd is kap egy kérdést Sfetts bácsitól amire csak megvonja a vállát.*
-Mit mondjak ha nincs mit?
*Ő valóban az a fajta ember akitől nagyon távol áll a fecsegés. Általában ritkán szól és akkor is tömören fejezi ki magát. Mikor Learon meghívja őt is, hogy majd megkóstolja a borát akkor is csak bólint.*
-Ott leszek.
~Jönnek a hidegek. Ha már nincs munka akkor több ilyen ivászat lesz. Mondjuk nekem sok dolgom lesz. Bútorokat kéne faragnom majd a házba.~
10550. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2018-10-22 14:21:52
Üzenet elküldve: 2018-10-22 14:21:52
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 56
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 56
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Medgolyhadosztály - hazatérés//
*Rég volt már olyan fáradt, mint most; lábai elnehezültek és kényelmes cipője ellenére a dereka is fáj egy kicsit. Elszokott már az ilyen hosszú sétáktól, pedig régebben meg se kottyant volna neki. Ezt azért kicsit fájó szívvel veszi tudomásul, de a megérkezés és a reális közelségben lévő puha ágy tudata hamar enyhít a rossz érzéseken.*
- Jelenteni? Még most?! *Kérdi csodálkozón, fáradtan mosolyogva a fiúra, de igazából nem vár választ. Csupán meglepi Pash elhivatottsága, hisz ő is ugyanazt a hosszú utat tudja háta mögött, amit ő.*
- Én megyek aludni, illetve előtte még hazaviszem őket. Talán még valami jutalom is kijár nekik, amiért ilyen szépen viselték magukat. *Pillant a bestiák felé, majd vissza Pashra.* - Remélem te is hamar ágyhoz jutsz, rád fér! *Mosolyog kedvesen, aztán egy pillanatig sem késlekedve megindul a Staardhal irányába. Épp elég fáradt ahhoz, hogy semmi más ne érdekelje, csak amit még feltétlenül szükséges még elintéznie a vágyva vágyott alvás előtt. *
*Rég volt már olyan fáradt, mint most; lábai elnehezültek és kényelmes cipője ellenére a dereka is fáj egy kicsit. Elszokott már az ilyen hosszú sétáktól, pedig régebben meg se kottyant volna neki. Ezt azért kicsit fájó szívvel veszi tudomásul, de a megérkezés és a reális közelségben lévő puha ágy tudata hamar enyhít a rossz érzéseken.*
- Jelenteni? Még most?! *Kérdi csodálkozón, fáradtan mosolyogva a fiúra, de igazából nem vár választ. Csupán meglepi Pash elhivatottsága, hisz ő is ugyanazt a hosszú utat tudja háta mögött, amit ő.*
- Én megyek aludni, illetve előtte még hazaviszem őket. Talán még valami jutalom is kijár nekik, amiért ilyen szépen viselték magukat. *Pillant a bestiák felé, majd vissza Pashra.* - Remélem te is hamar ágyhoz jutsz, rád fér! *Mosolyog kedvesen, aztán egy pillanatig sem késlekedve megindul a Staardhal irányába. Épp elég fáradt ahhoz, hogy semmi más ne érdekelje, csak amit még feltétlenül szükséges még elintéznie a vágyva vágyott alvás előtt. *
10549. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2018-10-22 10:00:17
Üzenet elküldve: 2018-10-22 10:00:17
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1658
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1658
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
//A máglya fénye//
//Rel, Sfetts, Learon, Trodd//
*Ez a nap egészen jól alakul eddig, és ahogy látja, nem csak neki, hanem úgy mindenkinek. Az öreg szakállát megsimogatja a nő, Trodd pedig visszatér a nagy hallgatásba.* ~Talán fél a tömegtől? Nem lepődnék meg, hiszen egy pásztor nincs hozzászokva a sok emberhez, csak a jószágokhoz!~ *Mondjuk Learon mindig is beszédes volt, de annak idején ő intézte az álaltok kiterelését is a faluból a mezőre, szóval mindig volt, aki szólott hozzá. Eközben egy újabb alak érkezik, aki valamiért neheztelhet a bácsira, ha már így megrémíti. Ugyan a szavaiból az jön le, hogy kedveli Sfettset, azt neki is tudni kéne, hogy egy ilyen hajlott korú és hátú emberkét nem szabad rémítgetni, mert nem bírja a szívük. Ezután a lány fordul oda hozzá, és felteszi azt a kérdést, amit a Sajt-mester mindenkitől megkap, akivel csak elkezd beszélgetni. Egyáltalán nincs ellenére válaszolni, sőt! Szeret beszélni magáról, így nem lesz gondja.*
-Van egy nagy birtokom itt a környéken, és állataim! Azonban varázsló is vagyok, és ezt a két foglalkozásomat igyekszem összeboronálni. Tudja, van a fanövesztéses varázslat, vagy a kőformázás és a többi! Mióta ezeket használom a telken, jelentősen tudtam támogatni a Vashegyet! Több a termés, és könnyebb a szüretelés! *Aztán eszébe jut a négy hordó bor, amit nemrég tett el, így egy pillanatra elfordul a nőtől, hogy mindegyikükhöz beszélhessen egyszerre.*
-Jó is, hogy eszembe jutott! Egy hónap múlva megbontom az első hordó itteni boromat! Szívesen látom mindőjüket egy kis ivászatra! *Azok a borok úgysem eladásra vannak még, hanem próbára, hogy az itteni alma mennyire alkalmas bornak, vagy melyik fajtát kéne inkább erre termesztenie. Persze azt tette el, ami otthon jónak bizonyult, de minden föld kicsit más, így nem ugyanolyan a termése se.*
-Mit szóltok? Sfetts bácsi, Trodd, Hölgyem? *Ezután már csak a pipadohány feletti öröme van meg, most nem szeretne a tűzcsiholással foglalkozni, így nemrég megtanult varázslatát veti be erre a célra. Reméli, hogy sikerül, bár eddig egyik mágiája sem vallott kudarcot.*
-Köszönöm bácsi! Örök hálám! Majd megköszönöm a jó kancellárnak is! *Ugyanis jó viszonyt ápol vele is, mióta majdnem megölte egy korty rummal.*
A varázsló csettint egyet, melynek hatására apró szikrák manifesztálódnak és hullnak egy meghatározott kis helyre. Gyúlékony anyagok lángra lobbantásához elegendő.
//Rel, Sfetts, Learon, Trodd//
*Ez a nap egészen jól alakul eddig, és ahogy látja, nem csak neki, hanem úgy mindenkinek. Az öreg szakállát megsimogatja a nő, Trodd pedig visszatér a nagy hallgatásba.* ~Talán fél a tömegtől? Nem lepődnék meg, hiszen egy pásztor nincs hozzászokva a sok emberhez, csak a jószágokhoz!~ *Mondjuk Learon mindig is beszédes volt, de annak idején ő intézte az álaltok kiterelését is a faluból a mezőre, szóval mindig volt, aki szólott hozzá. Eközben egy újabb alak érkezik, aki valamiért neheztelhet a bácsira, ha már így megrémíti. Ugyan a szavaiból az jön le, hogy kedveli Sfettset, azt neki is tudni kéne, hogy egy ilyen hajlott korú és hátú emberkét nem szabad rémítgetni, mert nem bírja a szívük. Ezután a lány fordul oda hozzá, és felteszi azt a kérdést, amit a Sajt-mester mindenkitől megkap, akivel csak elkezd beszélgetni. Egyáltalán nincs ellenére válaszolni, sőt! Szeret beszélni magáról, így nem lesz gondja.*
-Van egy nagy birtokom itt a környéken, és állataim! Azonban varázsló is vagyok, és ezt a két foglalkozásomat igyekszem összeboronálni. Tudja, van a fanövesztéses varázslat, vagy a kőformázás és a többi! Mióta ezeket használom a telken, jelentősen tudtam támogatni a Vashegyet! Több a termés, és könnyebb a szüretelés! *Aztán eszébe jut a négy hordó bor, amit nemrég tett el, így egy pillanatra elfordul a nőtől, hogy mindegyikükhöz beszélhessen egyszerre.*
-Jó is, hogy eszembe jutott! Egy hónap múlva megbontom az első hordó itteni boromat! Szívesen látom mindőjüket egy kis ivászatra! *Azok a borok úgysem eladásra vannak még, hanem próbára, hogy az itteni alma mennyire alkalmas bornak, vagy melyik fajtát kéne inkább erre termesztenie. Persze azt tette el, ami otthon jónak bizonyult, de minden föld kicsit más, így nem ugyanolyan a termése se.*
-Mit szóltok? Sfetts bácsi, Trodd, Hölgyem? *Ezután már csak a pipadohány feletti öröme van meg, most nem szeretne a tűzcsiholással foglalkozni, így nemrég megtanult varázslatát veti be erre a célra. Reméli, hogy sikerül, bár eddig egyik mágiája sem vallott kudarcot.*
-Köszönöm bácsi! Örök hálám! Majd megköszönöm a jó kancellárnak is! *Ugyanis jó viszonyt ápol vele is, mióta majdnem megölte egy korty rummal.*
A varázsló csettint egyet, melynek hatására apró szikrák manifesztálódnak és hullnak egy meghatározott kis helyre. Gyúlékony anyagok lángra lobbantásához elegendő.
10548. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2018-10-22 01:47:53
Üzenet elküldve: 2018-10-22 01:47:53
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 409
OOC üzenetek: 84
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 409
OOC üzenetek: 84
Játékstílus: Vakmerő
// A máglya fénye //
* A fiú szerencsére még kapuzárás előtt ér vissza a lovával, amit egyből a helyére vezet. A visszafelé úton volt ideje tesztelni a csatamént, és teljes mértékben megelégedett vele, úgyhogy most boldog mosollyal az arcán indulna el lefeküdni a hosszú házba. Azonban nem felejti el, hogy vannak olyanok, akiknek nem volt alkalmuk enni. Úgyhogy első dolga, hogy az amoni őrnek vigyen a maradék ételből.*
- Ha éhes vagy. * Teszi hozzá ahogy leteszi, majd Thargarod felé veszi az irányt, ha az elf nem tartóztatja fel.*
* A fiú szerencsére még kapuzárás előtt ér vissza a lovával, amit egyből a helyére vezet. A visszafelé úton volt ideje tesztelni a csatamént, és teljes mértékben megelégedett vele, úgyhogy most boldog mosollyal az arcán indulna el lefeküdni a hosszú házba. Azonban nem felejti el, hogy vannak olyanok, akiknek nem volt alkalmuk enni. Úgyhogy első dolga, hogy az amoni őrnek vigyen a maradék ételből.*
- Ha éhes vagy. * Teszi hozzá ahogy leteszi, majd Thargarod felé veszi az irányt, ha az elf nem tartóztatja fel.*
10547. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2018-10-21 21:10:42
Üzenet elküldve: 2018-10-21 21:10:42
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 472
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 472
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
// A máglya fénye //
// Prexiar és a végén Kagan //
*Valahol azért örül neki, hogy Prexiar nem nevezi át, hiszen tökéletesen meg van elégedve a sajátjával, és egyébként is csak a ló esetéből kiindulva a gyermek igen kreatív, de nem olyan értelemben, hogy ennek feltétlenül örüljön. Elfogadóan bólint.*
- Ejha, ilyen jó dolga rég lehetett, még a végén gurulva megyünk tova.
*Kacagva néz az állatra, aki boldogan rázza meg fejét és ropogtatja tovább a gyümölcsöt, amíg teljesen el nem fogy.*
- De kedves vagy, rögtön nyugodtabb vagyok, ha mellettem vagy. Csatanglóval pedig semmi, most boldog, hogy kapott enni, szépen kikötöm ide, és még talán barátkozhat is.
*Neki is lát a folyamatnak, elég közel köti a szekérhez ahhoz, hogy ismerkedjen Learon szekérhúzó hátasával, de ne érhesse el a gyümölcskupacot. A ló kapva kap az alkalmon, és érdeklődve dugja orrát társáéhoz, Karheia pedig megnyugszik, hiszen feltehetően rövid ideig nem lesz vele gond. Mivel ez a része is le lett tudva a dolognak elindul a vezér felé, nem nézelődik, nem igazán érdeklik az emberek, esetleg az ételek, de még éhsége ellenére is minden figyelme a szőke kisfiúra koncentrálódik.*
- Na és a fejedelem milyen? Mármint ilyen nagyon szigorú, vaaaagy kedvesebb?
*Furcsának érzi ezeket a szavakat egy vezér esetében, de hát egy gyerekkel beszél, próbál az ő nyelvén kommunikálni. Eddig pedig sikerült is.*
*Végül megérkeznek a vezérhez, engedi a fiúcskát először megszólalni, valószínűleg az ő köszönése kevesebb időt vesz igénybe. Karheia lesüti tekintetét úgy, ahogy azt vasmarokkal belé nevelték és egy lágy mosolyt meg is ejt.*
- Mély tiszteletem a fejedelemnek!
*Lassan felemeli fejét, de nem néz a férfi szemeibe.*
- Kissé megkésve, de jöttem, hogy szolgálatodra legyek. A kürt hívott ide. A nevem Karheia Rhagodar.
// Prexiar és a végén Kagan //
*Valahol azért örül neki, hogy Prexiar nem nevezi át, hiszen tökéletesen meg van elégedve a sajátjával, és egyébként is csak a ló esetéből kiindulva a gyermek igen kreatív, de nem olyan értelemben, hogy ennek feltétlenül örüljön. Elfogadóan bólint.*
- Ejha, ilyen jó dolga rég lehetett, még a végén gurulva megyünk tova.
*Kacagva néz az állatra, aki boldogan rázza meg fejét és ropogtatja tovább a gyümölcsöt, amíg teljesen el nem fogy.*
- De kedves vagy, rögtön nyugodtabb vagyok, ha mellettem vagy. Csatanglóval pedig semmi, most boldog, hogy kapott enni, szépen kikötöm ide, és még talán barátkozhat is.
*Neki is lát a folyamatnak, elég közel köti a szekérhez ahhoz, hogy ismerkedjen Learon szekérhúzó hátasával, de ne érhesse el a gyümölcskupacot. A ló kapva kap az alkalmon, és érdeklődve dugja orrát társáéhoz, Karheia pedig megnyugszik, hiszen feltehetően rövid ideig nem lesz vele gond. Mivel ez a része is le lett tudva a dolognak elindul a vezér felé, nem nézelődik, nem igazán érdeklik az emberek, esetleg az ételek, de még éhsége ellenére is minden figyelme a szőke kisfiúra koncentrálódik.*
- Na és a fejedelem milyen? Mármint ilyen nagyon szigorú, vaaaagy kedvesebb?
*Furcsának érzi ezeket a szavakat egy vezér esetében, de hát egy gyerekkel beszél, próbál az ő nyelvén kommunikálni. Eddig pedig sikerült is.*
*Végül megérkeznek a vezérhez, engedi a fiúcskát először megszólalni, valószínűleg az ő köszönése kevesebb időt vesz igénybe. Karheia lesüti tekintetét úgy, ahogy azt vasmarokkal belé nevelték és egy lágy mosolyt meg is ejt.*
- Mély tiszteletem a fejedelemnek!
*Lassan felemeli fejét, de nem néz a férfi szemeibe.*
- Kissé megkésve, de jöttem, hogy szolgálatodra legyek. A kürt hívott ide. A nevem Karheia Rhagodar.
10546. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2018-10-21 17:52:43
Üzenet elküldve: 2018-10-21 17:52:43
ÚJ
![>Sfetts F'iux [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/11328_1543704826_gnom_ferfi.jpg)
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 235
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 235
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
//A máglya fénye//
//Rel, Sfetts, Learon, Trodd, említésképp Nozar//
*A koccintást viszonozzák, aminek Sfetts fenemód megörül, annak különösen, hogy akad még egy ember, aki hódol a pipázás nemes szenvedélyének. Ennek függvényében széles vigyorral tekint Learonra, s csak biccentve veszi elő a kis zacskót, melyet csuhája belső zsebe rejt:*
- A saját füveim elfogytak, de akad még a kancelláréból, tőle kaptam, bizony. Gondosan beosztottam, úgyhogy jut belőle bőven neked is! *Rikkant fel, majd átnyújt egy jó pipára valót a pásztormágusnak. Még el-elgöcögne magában egy darabig, de aztán aljas indokból ijesztenek rá hátulról. Majd' kiugrik a bundájából hirtelen, ahogy megfordul:*
- Nozar! Az anyád keservit, így megijeszteni egy vénembert. *Persze nevet, először kínjában, aztán már őszintén.* Örülök, hogy látlak, barátom! *Mosolyog aztán, de bemutatni nincs ideje a többieket, mert a kobzos máris továbbáll. Kicsit gyanúsan sokat legelteti a szemét Relen, de Sfetts naiv tekintete semmiféle hátsó szándékot nem sejtet. Trodd magához illően néma csendbe burkolózik, nyilván a bőséges társaság már nem oldja úgy nyelvét, mint korábban. Oda is helyezkedne mellé rögtön, hogy pár kedves szóval bátorítsa. Nem megy el Rel válasza mellett, de csak magában somolyogva tekint rá, aztán mivel a lány már másfelé fordul, illendően szorul a háttérbe. Akad még idő bizonyára, hogy beszélgessenek nyugodtabb körülmények között.*
- Trodd, hát hová szökött a nyelved, cimbora?*Mosolyog rá, de most kivételesen illendően halkan kérdezi meg, egyrészt nem akarja megzavarni a lány és Learon társalkodását, másrészt nem akarja kellemetlen helyzetbe hozni újdonsült barátját sem. Egy hangzavarra azonban felkapja tekintetét, s hirtelen felugrik szakállát rázva:*
- Nirs! Hát mit csinál az a nagy mamlasz vele? Megütötték! Láttátok?! Felháborító. Szegény, Nirs, ráadásul szívszerelme előtt. *Sfetts nem a diszkrét fajta, ez most meg is nyilvánul, bár az igazsághoz hozzá tartozik, hogy eszébe sem jut, hogy titkolóznia kellene, hisz az őszinte szerelmet mindenkinek támogatnia kell, erre egy óriás, meg egy másik férfi keresztbe tesz nekik. Fejét csóválva ül le, majd ismét mosolyogva Troddra néz. Lopva azért néha-néha Relt figyeli, bár igyekszik úgy intézni, hogy a lány ne vegye észre vizslatását.*
//Rel, Sfetts, Learon, Trodd, említésképp Nozar//
*A koccintást viszonozzák, aminek Sfetts fenemód megörül, annak különösen, hogy akad még egy ember, aki hódol a pipázás nemes szenvedélyének. Ennek függvényében széles vigyorral tekint Learonra, s csak biccentve veszi elő a kis zacskót, melyet csuhája belső zsebe rejt:*
- A saját füveim elfogytak, de akad még a kancelláréból, tőle kaptam, bizony. Gondosan beosztottam, úgyhogy jut belőle bőven neked is! *Rikkant fel, majd átnyújt egy jó pipára valót a pásztormágusnak. Még el-elgöcögne magában egy darabig, de aztán aljas indokból ijesztenek rá hátulról. Majd' kiugrik a bundájából hirtelen, ahogy megfordul:*
- Nozar! Az anyád keservit, így megijeszteni egy vénembert. *Persze nevet, először kínjában, aztán már őszintén.* Örülök, hogy látlak, barátom! *Mosolyog aztán, de bemutatni nincs ideje a többieket, mert a kobzos máris továbbáll. Kicsit gyanúsan sokat legelteti a szemét Relen, de Sfetts naiv tekintete semmiféle hátsó szándékot nem sejtet. Trodd magához illően néma csendbe burkolózik, nyilván a bőséges társaság már nem oldja úgy nyelvét, mint korábban. Oda is helyezkedne mellé rögtön, hogy pár kedves szóval bátorítsa. Nem megy el Rel válasza mellett, de csak magában somolyogva tekint rá, aztán mivel a lány már másfelé fordul, illendően szorul a háttérbe. Akad még idő bizonyára, hogy beszélgessenek nyugodtabb körülmények között.*
- Trodd, hát hová szökött a nyelved, cimbora?*Mosolyog rá, de most kivételesen illendően halkan kérdezi meg, egyrészt nem akarja megzavarni a lány és Learon társalkodását, másrészt nem akarja kellemetlen helyzetbe hozni újdonsült barátját sem. Egy hangzavarra azonban felkapja tekintetét, s hirtelen felugrik szakállát rázva:*
- Nirs! Hát mit csinál az a nagy mamlasz vele? Megütötték! Láttátok?! Felháborító. Szegény, Nirs, ráadásul szívszerelme előtt. *Sfetts nem a diszkrét fajta, ez most meg is nyilvánul, bár az igazsághoz hozzá tartozik, hogy eszébe sem jut, hogy titkolóznia kellene, hisz az őszinte szerelmet mindenkinek támogatnia kell, erre egy óriás, meg egy másik férfi keresztbe tesz nekik. Fejét csóválva ül le, majd ismét mosolyogva Troddra néz. Lopva azért néha-néha Relt figyeli, bár igyekszik úgy intézni, hogy a lány ne vegye észre vizslatását.*
10545. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2018-10-21 11:00:16
Üzenet elküldve: 2018-10-21 11:00:16
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
//Nirs//
- Hát... A náladnál idősebbek mindig fenn fogják tartani a jogot maguknak, hogy gyereknek nézzenek.
*Bölcsnek szánt somolygással mondja ezt, végül pedig megrántja a vállát is, leginkább azért, hogy jelezze, hogy ezt bizony meg kell szokni. Ő már egészen megszokta.*
- Ha nem adsz okot arra, hogy megüssenek, akkor kisebb eséllyel ütnek meg. A hadúrtól is jobb kartávolságon kívül maradni. Az a lány is kapott tőle egy nagyot.
*Fejével Kajla irányába bök, aki éppen Waldrannal távozik. Tökéletesen érti egyébként Nirs problémáját, hiszen a fiút rövid időn belül ketten is a földre küldték, de igazából mindkét nyaklevest saját magának köszönheti, hiszen provokálta az óriást. Márpedig az életben maradás első számú szabálya az, hogy nem hergelünk nálunknál nagyobbakat. Nirs valószínűleg mindig is kiemelkedett a társai közül termetben, így ezt a szabályt nem tanulta meg.*
- Igen, nem árt ha uralkodsz magadon. Különösen ha azt akarod, hogy komolyan vegyenek. Rajtam mindig nevetnek, ha dühöngök. Állítólag ölni tudnék a tekintetemmel, de senki nem vesz komolyan, mert ilyen töppedt vagyok. Ugyan ki ijedne meg egy kis pukkancstól?
*Ezúttal ő mosolyog féloldalasan, miközben képzeld koszokat söpör le Nirs válláról, derekáról.*
- Ó, ugyan. Túlságosan komolyan veszed. Zaxdor ivott. Gondolom, hogy te is. A másik férfi, Laor, meg állítólag a halott nő szeretője volt, szóval kiakadt gondolom, hogy mit műveltek.
*Ami azt illeti Aenae is kiakadt, bár ő inkább azért, mert megijedt, hogy Nirsnek komoly baja esik és megzápul az agya, mégpedig azért, mert nem méri fel megfelelően az erőviszonyokat.
A fiú újabb vallomására maga is elvörösödik. Újra. Mert még most sem tud megfelelően reagálni.*
- Őizééé... Köszönöm.
*Nyögi ki nagyon sután. Szíve szerint azt válaszolná, hogy köszöni szépen, de gondoskodik ő saját magáról, de a fülében csengenek Zax szavai arról, hogy hagyni kell, hogy a férfi azt higgye, hogy ő irányít.*
- Gyere, mosakodj meg. Jót fog tenni.
*Az erőd felé kezdi húzni Nirst, hogy beledughassa a fejét egy jó nagy vödör hideg vízbe, hátha akkor sikerül lehiggadnia. Ha Effy felé néz, akkor elmutogatja neki, hogy ő most aludni tér az erődbe. Tényleg ez a terv, mert holnap menni kell a Mágustoronyba, mert a hadúrnak ez a parancsa.*
- Hát... A náladnál idősebbek mindig fenn fogják tartani a jogot maguknak, hogy gyereknek nézzenek.
*Bölcsnek szánt somolygással mondja ezt, végül pedig megrántja a vállát is, leginkább azért, hogy jelezze, hogy ezt bizony meg kell szokni. Ő már egészen megszokta.*
- Ha nem adsz okot arra, hogy megüssenek, akkor kisebb eséllyel ütnek meg. A hadúrtól is jobb kartávolságon kívül maradni. Az a lány is kapott tőle egy nagyot.
*Fejével Kajla irányába bök, aki éppen Waldrannal távozik. Tökéletesen érti egyébként Nirs problémáját, hiszen a fiút rövid időn belül ketten is a földre küldték, de igazából mindkét nyaklevest saját magának köszönheti, hiszen provokálta az óriást. Márpedig az életben maradás első számú szabálya az, hogy nem hergelünk nálunknál nagyobbakat. Nirs valószínűleg mindig is kiemelkedett a társai közül termetben, így ezt a szabályt nem tanulta meg.*
- Igen, nem árt ha uralkodsz magadon. Különösen ha azt akarod, hogy komolyan vegyenek. Rajtam mindig nevetnek, ha dühöngök. Állítólag ölni tudnék a tekintetemmel, de senki nem vesz komolyan, mert ilyen töppedt vagyok. Ugyan ki ijedne meg egy kis pukkancstól?
*Ezúttal ő mosolyog féloldalasan, miközben képzeld koszokat söpör le Nirs válláról, derekáról.*
- Ó, ugyan. Túlságosan komolyan veszed. Zaxdor ivott. Gondolom, hogy te is. A másik férfi, Laor, meg állítólag a halott nő szeretője volt, szóval kiakadt gondolom, hogy mit műveltek.
*Ami azt illeti Aenae is kiakadt, bár ő inkább azért, mert megijedt, hogy Nirsnek komoly baja esik és megzápul az agya, mégpedig azért, mert nem méri fel megfelelően az erőviszonyokat.
A fiú újabb vallomására maga is elvörösödik. Újra. Mert még most sem tud megfelelően reagálni.*
- Őizééé... Köszönöm.
*Nyögi ki nagyon sután. Szíve szerint azt válaszolná, hogy köszöni szépen, de gondoskodik ő saját magáról, de a fülében csengenek Zax szavai arról, hogy hagyni kell, hogy a férfi azt higgye, hogy ő irányít.*
- Gyere, mosakodj meg. Jót fog tenni.
*Az erőd felé kezdi húzni Nirst, hogy beledughassa a fejét egy jó nagy vödör hideg vízbe, hátha akkor sikerül lehiggadnia. Ha Effy felé néz, akkor elmutogatja neki, hogy ő most aludni tér az erődbe. Tényleg ez a terv, mert holnap menni kell a Mágustoronyba, mert a hadúrnak ez a parancsa.*
10544. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2018-10-20 20:21:10
Üzenet elküldve: 2018-10-20 20:21:10
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 377
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 377
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//Aenae//
*És már megint a földön ül. A második pofon nem volt olyan nagy erejű, mint az első, de pont olyan váratlanul érkezett. Biztos az alkoholnak is köze van hozzá, hogy mostanában könnyen elveszti az egyensúlyát, de ez kevéssé vigasztalja. Annyira, hogy legszívesebben sírva fakadna. Nem a fájdalom elviselhetetlen, a megaláztatás az. Amúgy is az lenne, hogy jobbról-balról felképelik, mint valami engedetlen kölyköt, de hogy minderre Aenae előtt kerül sor, hatványozottan érzékenyen érinti. Valószínűleg ennek köszönhető, hogy amikor a lány lehajol hozzá, hogy talpra segítse, majdnem rajta tölti ki a dühét. Mozdul a karja, hogy arrébb lökje egy "Hagyjál" kíséretében, de idejében visszafogja magát. *
- Szép kis férfi vagyok, ugye? *mosolyodik el féloldalasan amikor már sikerült talpra kecmeregnie. Újfent.* Csak az nem üt meg, aki nem akar.
*Szerencsétlenségére pont elkapja Kagan pillantását, és az ő fejében is megfordul a gondolat, hogy a következőt nagybátyjától fogja kapni. Az igazán megkoronázná a mai estét. Ezért egy cseppet sem bánkódik, hogy a Hadúr végül nem szentel kitüntetett figyelmet a jelenetnek.*
- Tudom. *motyogja férfiasan, amikor Aenae kérdőre vonja* De mégsem hagyhatom csak úgy, hogy megüssenek. Egy thargot nem lehet büntetlenül megütni.
*Érzi, hogy ez mondat jól hangzott ugyan, de jelen esetben nem igaz. Hiszen Zaxdor megtette, aztán Laor is. Sötét tekintettel néz utánuk, és egyre jobban meg van zavarodva. Ha rajtuk is bosszút akar állni idővel, akkor lassan a fél Vashegyet ki kell irtania. Sóhajt egyet, megint Aenae-re néz, és ahogy érzi a lány szavaiból a féltő szeretetet, hirtelen elszégyelli magát.*
- Lehet, hogy igazad van. Uralkodnom kéne az indulataimon. De ez... *néz még egyszer a távolodók után, aztán legyint egyet* Áh...
*Ahogy pedig Aenae szemébe néz, az iménti gyilkos indulat átadja a helyét egy hasonlóan heves érzelemnek, de ez már a szeretet.*
- Köszönöm. *mosolyodik el megint, aztán elszánt fény villan a szemeiben* Többé nem fordul elő ilyesmi. Nem lesz többé olyan, hogy szégyenkezned kelljen miattam. Büszke leszel rám. Megvalósítom azt amiről álmodtam, és mágus leszek. Nem is akármilyen! Ismerni és félni fogják a nevem közel s távol, és én mindent meg tudok majd adni annak, akit szeretek. Biztonságot, jólétet. Szeretetet.
*Ez a vallomás nem volt betervezve, kicsit zavartan hallgat el, de arra gondol, hogy ha már határozottnak akar tűnni, akkor nem kéne elrontania megint valami hebegéssel vagy magyarázkodással. Úgyhogy kinyújtja kezét Aenae-é után, és igyekszik nagyon férfiasan a szemébe nézni.*
- Neked.
*A hatást ugyan csökkenthetik az arcán pirosló ujjnyomok, de hát az már a múlt.*
*És már megint a földön ül. A második pofon nem volt olyan nagy erejű, mint az első, de pont olyan váratlanul érkezett. Biztos az alkoholnak is köze van hozzá, hogy mostanában könnyen elveszti az egyensúlyát, de ez kevéssé vigasztalja. Annyira, hogy legszívesebben sírva fakadna. Nem a fájdalom elviselhetetlen, a megaláztatás az. Amúgy is az lenne, hogy jobbról-balról felképelik, mint valami engedetlen kölyköt, de hogy minderre Aenae előtt kerül sor, hatványozottan érzékenyen érinti. Valószínűleg ennek köszönhető, hogy amikor a lány lehajol hozzá, hogy talpra segítse, majdnem rajta tölti ki a dühét. Mozdul a karja, hogy arrébb lökje egy "Hagyjál" kíséretében, de idejében visszafogja magát. *
- Szép kis férfi vagyok, ugye? *mosolyodik el féloldalasan amikor már sikerült talpra kecmeregnie. Újfent.* Csak az nem üt meg, aki nem akar.
*Szerencsétlenségére pont elkapja Kagan pillantását, és az ő fejében is megfordul a gondolat, hogy a következőt nagybátyjától fogja kapni. Az igazán megkoronázná a mai estét. Ezért egy cseppet sem bánkódik, hogy a Hadúr végül nem szentel kitüntetett figyelmet a jelenetnek.*
- Tudom. *motyogja férfiasan, amikor Aenae kérdőre vonja* De mégsem hagyhatom csak úgy, hogy megüssenek. Egy thargot nem lehet büntetlenül megütni.
*Érzi, hogy ez mondat jól hangzott ugyan, de jelen esetben nem igaz. Hiszen Zaxdor megtette, aztán Laor is. Sötét tekintettel néz utánuk, és egyre jobban meg van zavarodva. Ha rajtuk is bosszút akar állni idővel, akkor lassan a fél Vashegyet ki kell irtania. Sóhajt egyet, megint Aenae-re néz, és ahogy érzi a lány szavaiból a féltő szeretetet, hirtelen elszégyelli magát.*
- Lehet, hogy igazad van. Uralkodnom kéne az indulataimon. De ez... *néz még egyszer a távolodók után, aztán legyint egyet* Áh...
*Ahogy pedig Aenae szemébe néz, az iménti gyilkos indulat átadja a helyét egy hasonlóan heves érzelemnek, de ez már a szeretet.*
- Köszönöm. *mosolyodik el megint, aztán elszánt fény villan a szemeiben* Többé nem fordul elő ilyesmi. Nem lesz többé olyan, hogy szégyenkezned kelljen miattam. Büszke leszel rám. Megvalósítom azt amiről álmodtam, és mágus leszek. Nem is akármilyen! Ismerni és félni fogják a nevem közel s távol, és én mindent meg tudok majd adni annak, akit szeretek. Biztonságot, jólétet. Szeretetet.
*Ez a vallomás nem volt betervezve, kicsit zavartan hallgat el, de arra gondol, hogy ha már határozottnak akar tűnni, akkor nem kéne elrontania megint valami hebegéssel vagy magyarázkodással. Úgyhogy kinyújtja kezét Aenae-é után, és igyekszik nagyon férfiasan a szemébe nézni.*
- Neked.
*A hatást ugyan csökkenthetik az arcán pirosló ujjnyomok, de hát az már a múlt.*
10543. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2018-10-20 18:09:13
Üzenet elküldve: 2018-10-20 18:09:13
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 113
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 113
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//A máglya fénye//
//Karheia//
* Prexi szélesedő vigyorral a képén lesi, ahogy Csatangló az almáért nyúl, először csak orrlyukai tágulnak ki, ahogy a gyümölcsre szemet vetve nyújtja a nyakát aztán a szája is tárul, amikor az alma elérhető közelségbe kerül. Prexi nem fél attól, hogy a ló esetleg megharapná, de a biztonság kedvéért azért gyorsan elveszi a kezét, amint a ló ráharapott az alma egyik végére. Mivel azonban még van alma, így egy újabbat tol a ló elé, amit az ismét hálásan fogad, és ez alkalommal a fiú sem veszi el a kezét, és amint az almával végez a ló, elkezdi Prexi tenyerét szaglászni, hátha kap még. Lehet, hogy még ad neki, elvégre még van kettő, de az egyiket magának szánta, a másikat a nőnek, viszont lehet, hogy a ló javára lemond sajátjáról. A paci az etetés végén kap egy orrsimogatást a fiú részéről, majd kicsit elhúzódik Prexi tőle, mert még nem döntötte el a további almák sorsát. *
- Kár, nekem sincs - * vonja meg a vállait és sóhajt is mellé bánatosan. * - Pedig szívesen megnézném milyen egy olyan jószág. Biztos félelmetes - * vagy aranyos és cuki, de akkor is szívesen megnézné, még ha a világ legaranyosabb állatáról is lenne szó. *
- Óh, tényleg? Akkor félrehallottam, lehet ki kéne tisztítanom a fülem - * nevetgél saját maga is, persze a hallásával semmi baj és a fülzsír sem tömítette el hallójáratait, egészen egyszerűen nem figyelt tökéletesen, amikor a nevet hallotta. Megesik vele az ilyesmi. *
- Tényleg? Bármilyen nevet adhatok neked? Mint Csatanglónál? - * arca pimasz vigyorra húzódik, de aztán elneveti magát és megrázza a fejét. * - Nem, nem nevezlek át, jó vagy nekem Karheianak is - * amúgy is, ami először eszébe jut az úgy hülyeség, ahogy van, így azzal még csak elő sem áll. „Csatanglovas” lett volna, de hát azért ilyen néven csak nem szólíthatja a nőt.
A nő az almát nem utasítja vissza, így Prexi átengedi neki a falatot, majd az utolsóval szemezve úgy dönt, hogy jobb helyen lesz Csatangló pocijában, mint a sajátjában. Amúgy is talál itt magának az almánál finomabb ennivalót is. Mivel Prexi a ló újbóli etetésével van elfoglalva, így nem figyeli a nőt egy jó darabig, csak akkor fordul vissza hozzá, amikor Csatangló végzett a harmadik almájával is. *
- Aha, fejedelem - * bólint, aztán mindketten sugdolózás közeli állapotba kerülnek és a fiúnak ez rettentő mód tetszik, mármint az, hogy Karheia nem közönyös az átkozott gyűrűk témára. *
- A fejedelem mondta. Figyelmeztetett, hogy ne húzzak egyet sem az ujjamra, mert átkozottak lehetnek - * ez még szintén halkabban mondja, nehogy a titok kitudódjon. Prexi elméjében persze már akkor is megfogalmazódott a kétely, hogy esetleg csak a bolondját járatja vele, és így akarja elkerülni, hogy lenyúljon ezt-azt, de valahogy el tudja képzelni, hogy tényleg vannak a kincstárban átkozott ékszerek. Miért ne lennének? *
- Elkísérlek, hisz még én sem jelentkeztem be, hogy itt vagyok - * azt a fiú nem teszi hozzá, hogy nyilván, ha három éven át úgy járna-kelne itt, hogy nem köszön rá, akkor sem lenne semmi, mert a fejedelemnek valószínűleg kisebb gondja is nagyobb annál, minthogy egy senki suhanc kölökkel törődjön. * - Igen, ez igaz lehet - * nevetgél vidáman, de persze tisztában van vele, hogy mennyire jelentéktelen a személye, de hát a fiú hiúságának Karheia szavai igazán jót tesznek. *
- A lóval mi lesz, hozzuk magunkkal, vagy berakjuk az istállóba? - * kérdi, mert talán nem lenne jó, ha a fejedelemhez érve Csatangló valami rosszat tenne. Persze akár itt is hagyhatják, kikötik, és kész. *
//Karheia//
* Prexi szélesedő vigyorral a képén lesi, ahogy Csatangló az almáért nyúl, először csak orrlyukai tágulnak ki, ahogy a gyümölcsre szemet vetve nyújtja a nyakát aztán a szája is tárul, amikor az alma elérhető közelségbe kerül. Prexi nem fél attól, hogy a ló esetleg megharapná, de a biztonság kedvéért azért gyorsan elveszi a kezét, amint a ló ráharapott az alma egyik végére. Mivel azonban még van alma, így egy újabbat tol a ló elé, amit az ismét hálásan fogad, és ez alkalommal a fiú sem veszi el a kezét, és amint az almával végez a ló, elkezdi Prexi tenyerét szaglászni, hátha kap még. Lehet, hogy még ad neki, elvégre még van kettő, de az egyiket magának szánta, a másikat a nőnek, viszont lehet, hogy a ló javára lemond sajátjáról. A paci az etetés végén kap egy orrsimogatást a fiú részéről, majd kicsit elhúzódik Prexi tőle, mert még nem döntötte el a további almák sorsát. *
- Kár, nekem sincs - * vonja meg a vállait és sóhajt is mellé bánatosan. * - Pedig szívesen megnézném milyen egy olyan jószág. Biztos félelmetes - * vagy aranyos és cuki, de akkor is szívesen megnézné, még ha a világ legaranyosabb állatáról is lenne szó. *
- Óh, tényleg? Akkor félrehallottam, lehet ki kéne tisztítanom a fülem - * nevetgél saját maga is, persze a hallásával semmi baj és a fülzsír sem tömítette el hallójáratait, egészen egyszerűen nem figyelt tökéletesen, amikor a nevet hallotta. Megesik vele az ilyesmi. *
- Tényleg? Bármilyen nevet adhatok neked? Mint Csatanglónál? - * arca pimasz vigyorra húzódik, de aztán elneveti magát és megrázza a fejét. * - Nem, nem nevezlek át, jó vagy nekem Karheianak is - * amúgy is, ami először eszébe jut az úgy hülyeség, ahogy van, így azzal még csak elő sem áll. „Csatanglovas” lett volna, de hát azért ilyen néven csak nem szólíthatja a nőt.
A nő az almát nem utasítja vissza, így Prexi átengedi neki a falatot, majd az utolsóval szemezve úgy dönt, hogy jobb helyen lesz Csatangló pocijában, mint a sajátjában. Amúgy is talál itt magának az almánál finomabb ennivalót is. Mivel Prexi a ló újbóli etetésével van elfoglalva, így nem figyeli a nőt egy jó darabig, csak akkor fordul vissza hozzá, amikor Csatangló végzett a harmadik almájával is. *
- Aha, fejedelem - * bólint, aztán mindketten sugdolózás közeli állapotba kerülnek és a fiúnak ez rettentő mód tetszik, mármint az, hogy Karheia nem közönyös az átkozott gyűrűk témára. *
- A fejedelem mondta. Figyelmeztetett, hogy ne húzzak egyet sem az ujjamra, mert átkozottak lehetnek - * ez még szintén halkabban mondja, nehogy a titok kitudódjon. Prexi elméjében persze már akkor is megfogalmazódott a kétely, hogy esetleg csak a bolondját járatja vele, és így akarja elkerülni, hogy lenyúljon ezt-azt, de valahogy el tudja képzelni, hogy tényleg vannak a kincstárban átkozott ékszerek. Miért ne lennének? *
- Elkísérlek, hisz még én sem jelentkeztem be, hogy itt vagyok - * azt a fiú nem teszi hozzá, hogy nyilván, ha három éven át úgy járna-kelne itt, hogy nem köszön rá, akkor sem lenne semmi, mert a fejedelemnek valószínűleg kisebb gondja is nagyobb annál, minthogy egy senki suhanc kölökkel törődjön. * - Igen, ez igaz lehet - * nevetgél vidáman, de persze tisztában van vele, hogy mennyire jelentéktelen a személye, de hát a fiú hiúságának Karheia szavai igazán jót tesznek. *
- A lóval mi lesz, hozzuk magunkkal, vagy berakjuk az istállóba? - * kérdi, mert talán nem lenne jó, ha a fejedelemhez érve Csatangló valami rosszat tenne. Persze akár itt is hagyhatják, kikötik, és kész. *
10542. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2018-10-20 08:00:05
Üzenet elküldve: 2018-10-20 08:00:05
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 173
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 173
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
// A máglya fénye //
//Kagan//
*Valamiképpen úgy találja, hogy ellenérzést táplálkozik személye ellen mely fakadhat faji, foglalkozási netalán menekült állapotának valójából. A hadúrnak láthatóan megvan mindene, nagy anyagi fedezete, s talán éppen ennek okán nem tart fontos igényt egy Sizpak alkatú kereskedőre. Manapság a népnyelvén a menekülteket így is megkülönböztetés éri, meingránsként emlegetik őket, s ennél fogva hátrányos megkülönböztetés áldozatai. Elképzelhető, hogy ezen ellenérzés fertője ezen vidékre is elért volna? Lehetséges. Mindezek alaposan átgondolva hoz magában döntést mely végül szavakban tör elő belőle.*
- Kancellárral nem beszéltem. Mindösszesen annyi kérésem lenne a hadúr felé, hogy hadd kereskedhessem szabadon a Tharg néppel. Később, ha megismertek, s talán baráti szálak fűződnek majd népedhez, akkor újra beszélünk majd komolyabb dolgokról.
*Voltaképpen megelégedne most ennyivel is, s ha erre hajlandóságot mutat a hadúr, akkor nem is tartaná fel tovább értékes idejét a méltóságának.*
//Kagan//
*Valamiképpen úgy találja, hogy ellenérzést táplálkozik személye ellen mely fakadhat faji, foglalkozási netalán menekült állapotának valójából. A hadúrnak láthatóan megvan mindene, nagy anyagi fedezete, s talán éppen ennek okán nem tart fontos igényt egy Sizpak alkatú kereskedőre. Manapság a népnyelvén a menekülteket így is megkülönböztetés éri, meingránsként emlegetik őket, s ennél fogva hátrányos megkülönböztetés áldozatai. Elképzelhető, hogy ezen ellenérzés fertője ezen vidékre is elért volna? Lehetséges. Mindezek alaposan átgondolva hoz magában döntést mely végül szavakban tör elő belőle.*
- Kancellárral nem beszéltem. Mindösszesen annyi kérésem lenne a hadúr felé, hogy hadd kereskedhessem szabadon a Tharg néppel. Később, ha megismertek, s talán baráti szálak fűződnek majd népedhez, akkor újra beszélünk majd komolyabb dolgokról.
*Voltaképpen megelégedne most ennyivel is, s ha erre hajlandóságot mutat a hadúr, akkor nem is tartaná fel tovább értékes idejét a méltóságának.*
10541. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2018-10-19 22:11:58
Üzenet elküldve: 2018-10-19 22:11:58
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 53
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 53
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//A máglya fénye//
//A részeges Thargodrymester//
*Syv szavaira mosolyogva bólint.*
- Hát ja, legalább azt. Na mindegy, nem adom fel, most már csak azért sem. Meg... Jót szórakozok a csávón.
*Nem is érti, Kagannak miért nem a szíve csücske, hát olyan jókat tudna nevetni!
Figyelmét ezután Waldranra fordítja. Részegsége ellenére elég józanul tud gondolkodni, na meg beszélni. Na de mindegy is, ezen csak egy pillanatig akad fent, a részletek már inkább jobban érdeklik.*
- Nem aranyban, mi...?
*Nem tagadja, egy kis szórakozás már ráférne, főleg ilyesféle. Így aztán mikor Waldran feláll, és kérdőn néz a lányra, kis gondolkozás után követi ő is. Kagan felé pillant remélve, hogy nem állítja meg. Szerencsére léggé elfoglaltnak tűnik és eléggé sokan zaklatják ahhoz, hogy nagy valószínűséggel még csak tudomást se vegyen Kaehyláról, nemhogy még figyelje is, merre van és mit csinál.*
- Kényelmesnek kényelmesebb, de ott csendben kell lenned! *Böki meg a férfit huncut mosollyal az arcán.* Na gyere, drága rokon, mutatom az utat!
*Hacsak meg nem állítja őket valaki, akkor hálószobájához kíséri, amit utána kulcsra is zár, biztosítva ezzel, hogy senki az ég világon meg ne zavarja őket szórakozásuk közepette...*
//A részeges Thargodrymester//
*Syv szavaira mosolyogva bólint.*
- Hát ja, legalább azt. Na mindegy, nem adom fel, most már csak azért sem. Meg... Jót szórakozok a csávón.
*Nem is érti, Kagannak miért nem a szíve csücske, hát olyan jókat tudna nevetni!
Figyelmét ezután Waldranra fordítja. Részegsége ellenére elég józanul tud gondolkodni, na meg beszélni. Na de mindegy is, ezen csak egy pillanatig akad fent, a részletek már inkább jobban érdeklik.*
- Nem aranyban, mi...?
*Nem tagadja, egy kis szórakozás már ráférne, főleg ilyesféle. Így aztán mikor Waldran feláll, és kérdőn néz a lányra, kis gondolkozás után követi ő is. Kagan felé pillant remélve, hogy nem állítja meg. Szerencsére léggé elfoglaltnak tűnik és eléggé sokan zaklatják ahhoz, hogy nagy valószínűséggel még csak tudomást se vegyen Kaehyláról, nemhogy még figyelje is, merre van és mit csinál.*
- Kényelmesnek kényelmesebb, de ott csendben kell lenned! *Böki meg a férfit huncut mosollyal az arcán.* Na gyere, drága rokon, mutatom az utat!
*Hacsak meg nem állítja őket valaki, akkor hálószobájához kíséri, amit utána kulcsra is zár, biztosítva ezzel, hogy senki az ég világon meg ne zavarja őket szórakozásuk közepette...*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8741-8760 , 8761-8780 , 8781-8800 , 8801-8820 , 8821-8840 , 8841-8860 , 8861-8880 , 8881-8900 , 8901-8920 , 8921-8940 , 8941-8960 , 8961-8980 , 8981-9000 , 9001-9020 , 9021-9040 , 9041-9060 , 9061-9080 , 9081-9100 , 9101-9120 , 9121-9140 , 9141-9160 , 9161-9180 , 9181-9200 , 9201-9220 , 9221-9240 , 9241-9260 , 9261-9280 , 9281-9300 , 9301-9320 , 9321-9340 , 9341-9360 , 9361-9380 , 9381-9400 , 9401-9420 , 9421-9440 , 9441-9460 , 9461-9480 , 9481-9500 , 9501-9520 , 9521-9540 , 9541-9560 , 9561-9580 , 9581-9600 , 9601-9620 , 9621-9640 , 9641-9660 , 9661-9680 , 9681-9700 , 9701-9720 , 9721-9740 , 9741-9760 , 9761-9780 , 9781-9800 , 9801-9820 , 9821-9840 , 9841-9860 , 9861-9880 , 9881-9900 , 9901-9920 , 9921-9940 , 9941-9960 , 9961-9980 , 9981-10000 , 10001-10020 , 10021-10040 , 10041-10060 , 10061-10080 , 10081-10100 , 10101-10120 , 10121-10140 , 10141-10160 , 10161-10180 , 10181-10200 , 10201-10220 , 10221-10240 , 10241-10260 , 10261-10280 , 10281-10300 , 10301-10320 , 10321-10340 , 10341-10360 , 10361-10380 , 10381-10400 , 10401-10420 , 10421-10440 , 10441-10460 , 10461-10480 , 10481-10500 , 10501-10520 , 10521-10540 , 10541-10560 , 10561-10580 , 10581-10600 , 10601-10620 , 10621-10640 , 10641-10660 , 10661-10680 , 10681-10700 , 10701-10720 , 10721-10740 , 10741-10760 , 10761-10780 , 10781-10800 , 10801-10820 , 10821-10840 , 10841-10860 , 10861-10880 , 10881-10900 , 10901-10920 , 10921-10940 , 10941-10960 , 10961-10980 , 10981-11000 , 11001-11020 , 11021-11040 , 11041-11060 , 11061-11080 , 11081-11100 , 11101-11120 , 11121-11140 , 11141-11160 , 11161-11180 , 11181-11200 , 11201-11220 , 11221-11240 , 11241-11260 , 11261-11280 , 11281-11300 , 11301-11320 , 11321-11340 , 11341-11360 , 11361-11380 , 11381-11400 , 11401-11420 , 11421-11440 , 11441-11460 , 11461-11480 , 11481-11500 , 11501-11520 , 11521-11540 , 11541-11560 , 11561-11580 , 11576-11595