Amon Ruadh - Amon Ruadh
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 47 (921. - 940. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
940. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-01-09 22:13:32
Üzenet elküldve: 2015-01-09 22:13:32
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
//Napváltás és őrségváltás, reggel//
*Leandana egy rövid biccentést és egy mosolyt kap válaszul, majd Kagan szóban is jóváhagyja a kérdésnek álcázott javaslatot.*
- Igen. Döntök róla is. *mert muszáj, bár a foga nem fűlik hozzá. Törvényt ülni a törzs tagjainak ügyes-bajos dolgában általában csak fárasztó és kellemetlen; vannak azonban alkalmak, amikor egyenesen fájdalmas.*
*Számított némi ellenállásra, hiszen a városi lovag, Ryrin is kevés híján cirkuszt csapott, mikor Brennus le akarta vele tetetni a vértjét és fegyvereit. Meglepődik hát, mikor látja, hogy - némi kelletlenséggel körítve ugyan, de - minden további nélkül teljesítik a parancsát.*
~ Első próba: megvan. ~ *húzódik mosolyra a szeme, miközben várakozik. Az utolsónak kilépő Gabrien tűnik a legzaklatottabnak, pedig csak részben sejti meg Kagan indítékait, melyek vezérhez méltón összetettebbek és bonyolultabbak, mint első pillanatra látszanak.*
- Gyertek. *biccent, mikor mind a négy fő visszaér hozzá, majd felfelé fordítja tekintetét. Megkeresi a szolgálatost őrt, aki nem más, mint Dharren, az Őrparancsnok.*
- Dharren, a kaput. *int neki, majd újabb rövid utasítást vakkant.*
- Félszárnyon maradhat nyitva, de az idegenek Amon Ruadhig jöhetnek. *így viszont a saját embereik könnyebben tudnak ki-be járkálni. Elsőként lépi át az erőd határát, majd hátra sem fordulva elindul felfelé, fennsík tetején trónoló Nagycsarnok irányába.*
*Leandana egy rövid biccentést és egy mosolyt kap válaszul, majd Kagan szóban is jóváhagyja a kérdésnek álcázott javaslatot.*
- Igen. Döntök róla is. *mert muszáj, bár a foga nem fűlik hozzá. Törvényt ülni a törzs tagjainak ügyes-bajos dolgában általában csak fárasztó és kellemetlen; vannak azonban alkalmak, amikor egyenesen fájdalmas.*
*Számított némi ellenállásra, hiszen a városi lovag, Ryrin is kevés híján cirkuszt csapott, mikor Brennus le akarta vele tetetni a vértjét és fegyvereit. Meglepődik hát, mikor látja, hogy - némi kelletlenséggel körítve ugyan, de - minden további nélkül teljesítik a parancsát.*
~ Első próba: megvan. ~ *húzódik mosolyra a szeme, miközben várakozik. Az utolsónak kilépő Gabrien tűnik a legzaklatottabnak, pedig csak részben sejti meg Kagan indítékait, melyek vezérhez méltón összetettebbek és bonyolultabbak, mint első pillanatra látszanak.*
- Gyertek. *biccent, mikor mind a négy fő visszaér hozzá, majd felfelé fordítja tekintetét. Megkeresi a szolgálatost őrt, aki nem más, mint Dharren, az Őrparancsnok.*
- Dharren, a kaput. *int neki, majd újabb rövid utasítást vakkant.*
- Félszárnyon maradhat nyitva, de az idegenek Amon Ruadhig jöhetnek. *így viszont a saját embereik könnyebben tudnak ki-be járkálni. Elsőként lépi át az erőd határát, majd hátra sem fordulva elindul felfelé, fennsík tetején trónoló Nagycsarnok irányába.*
939. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-01-09 21:06:18
Üzenet elküldve: 2015-01-09 21:06:18
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 403
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 403
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
//Őrségben - kapuban majd Gyilokjárón//
* Teljes csendben figyeli az újonnan érkezőket és hallgatja áldott türelemmel a kezdő megbeszéléseket. Na igen, Dharren türelmes ember, a végletekig, ennek ellenére mégis hamar eljár a keze olykor. De legalább ezek nem beszélnek feleslegesen és nem mondanak hülyeségeket sem. Mint régen, és néha még most is, Kramlaf. Vagy az a szerzeteslány, aki gyógyító akart lenni. Aztán csak annyit vettek észre, hogy a rátarti lány, a magasan fennhordott orrával lelépett. Hála az égnek, egyel kevesebbet kell abajgatni és tutujgatni. Rohadtul elege van már ezekből a nyafogós nyápicokból, akár nő, akár férfi legyen. A fegyverek és vértek, páncélzatok leadása után megvárja, amíg mindenki belép a kapun, majd zárja azt. Felmegy a Gyilokjáróra és egy ideig még figyeli a környéket, majd útnak indul körben. Az a nap is kicsit régen volt már, mikor őrségben volt. Ám kis idő után visszatér a kapu fölé, hogy onnan nézze, kik mászkálnak még a sátortáborban és ki az, aki közeledni mer az erőd kapujához. Az őrségparancsok éberen figyel, és a számára nem egyhangú munka közben átlényegül. Újra az a marcona képű harcos, aki sziklaként áll őrt a törzs felett, s aki ugrásra kész cselekedni, bármi is történjen. *
* Teljes csendben figyeli az újonnan érkezőket és hallgatja áldott türelemmel a kezdő megbeszéléseket. Na igen, Dharren türelmes ember, a végletekig, ennek ellenére mégis hamar eljár a keze olykor. De legalább ezek nem beszélnek feleslegesen és nem mondanak hülyeségeket sem. Mint régen, és néha még most is, Kramlaf. Vagy az a szerzeteslány, aki gyógyító akart lenni. Aztán csak annyit vettek észre, hogy a rátarti lány, a magasan fennhordott orrával lelépett. Hála az égnek, egyel kevesebbet kell abajgatni és tutujgatni. Rohadtul elege van már ezekből a nyafogós nyápicokból, akár nő, akár férfi legyen. A fegyverek és vértek, páncélzatok leadása után megvárja, amíg mindenki belép a kapun, majd zárja azt. Felmegy a Gyilokjáróra és egy ideig még figyeli a környéket, majd útnak indul körben. Az a nap is kicsit régen volt már, mikor őrségben volt. Ám kis idő után visszatér a kapu fölé, hogy onnan nézze, kik mászkálnak még a sátortáborban és ki az, aki közeledni mer az erőd kapujához. Az őrségparancsok éberen figyel, és a számára nem egyhangú munka közben átlényegül. Újra az a marcona képű harcos, aki sziklaként áll őrt a törzs felett, s aki ugrásra kész cselekedni, bármi is történjen. *
938. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-01-09 19:52:28
Üzenet elküldve: 2015-01-09 19:52:28
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 336
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 336
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Megfontolt
*Iparkodnia kell, hogy Khannal lépést tartson. A férfi lendületesen vág neki, hogy teljesítse a vezér óhaját.
Mielőtt nekiindul, azért pillantása még belefogódzik a folyó felé vezető út távlatába. Aztán szedi a lábát, mielőtt bajt hoz a fejére a késlekedéssel.
Fém és füst szaga ölelkezik össze a műhely jellegzetes miliőjében. Csak ámul az acél templomában. A feszengést néhány pillanatra őszinte csodálat túrja ki az ifjú mellkasból. Egyszerre durva és aprólékos precizitást igénylő művészet ez. A törpék pedig legodaadóbb papjai.
Khan leteszi a fegyvereit. Azt már nem látja, hogy az ő kardjait is átadja-e, mert íme, a hatalmat gyakorló úr máris utasítja, hogy végezzen el valamit helyette, pusztán, mert megteheti.
Kaiyko szeme a férfira villan, de ahogy zöld íriszek visszanéznek rá, már lép is ki a gyűlöletes "bűvkörből". Khan háta mögé fordul és meglepően gyakorlott mozdulatokkal kezdi el kicsatolni a vértezetet. Készségesen segíti le róla minden darabkáját, de nagy igyekezettel fordul mindig úgy, hogy ne kelljen tekintetét újra összeakasztania a zsoldoséval. Ha mégis így alakulna, inkább lesüti a szemét. Hibái és gyengesége vigyorognak vissza azokból a szemekből. Keserű igazságok gyűlnek meg a torkában. Békén viseli ezt a penitenciát. Magát még jobban gyűlöli érte, mint a férfit. Ám az ember magával mindig kénytelen végül megbékélni. Akkor pedig mindezekért a bűnökért felelnie kell a leckéztető kéznek is.
Khan nyomában lépdelve hagyja maga mögött a kovácsműhelyt. Ő nem adott le semmit, hisz szégyenteljes módon esett már túl ezen a procedúrán Khan által. Csak akkor őt némi acélnál kicsivel többtől szabadították meg. Kapott helyette láthatatlan béklyókat. Rászolgált, de akkor is igazságtalanságról szűköl a jóérzés.*
Mielőtt nekiindul, azért pillantása még belefogódzik a folyó felé vezető út távlatába. Aztán szedi a lábát, mielőtt bajt hoz a fejére a késlekedéssel.
Fém és füst szaga ölelkezik össze a műhely jellegzetes miliőjében. Csak ámul az acél templomában. A feszengést néhány pillanatra őszinte csodálat túrja ki az ifjú mellkasból. Egyszerre durva és aprólékos precizitást igénylő művészet ez. A törpék pedig legodaadóbb papjai.
Khan leteszi a fegyvereit. Azt már nem látja, hogy az ő kardjait is átadja-e, mert íme, a hatalmat gyakorló úr máris utasítja, hogy végezzen el valamit helyette, pusztán, mert megteheti.
Kaiyko szeme a férfira villan, de ahogy zöld íriszek visszanéznek rá, már lép is ki a gyűlöletes "bűvkörből". Khan háta mögé fordul és meglepően gyakorlott mozdulatokkal kezdi el kicsatolni a vértezetet. Készségesen segíti le róla minden darabkáját, de nagy igyekezettel fordul mindig úgy, hogy ne kelljen tekintetét újra összeakasztania a zsoldoséval. Ha mégis így alakulna, inkább lesüti a szemét. Hibái és gyengesége vigyorognak vissza azokból a szemekből. Keserű igazságok gyűlnek meg a torkában. Békén viseli ezt a penitenciát. Magát még jobban gyűlöli érte, mint a férfit. Ám az ember magával mindig kénytelen végül megbékélni. Akkor pedig mindezekért a bűnökért felelnie kell a leckéztető kéznek is.
Khan nyomában lépdelve hagyja maga mögött a kovácsműhelyt. Ő nem adott le semmit, hisz szégyenteljes módon esett már túl ezen a procedúrán Khan által. Csak akkor őt némi acélnál kicsivel többtől szabadították meg. Kapott helyette láthatatlan béklyókat. Rászolgált, de akkor is igazságtalanságról szűköl a jóérzés.*
937. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-01-09 18:37:36
Üzenet elküldve: 2015-01-09 18:37:36
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 409
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 409
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
*Kellemes érzéssel és kíváncsisággal tölti el a gondolat, hogy nemsoká beléphet Thargarodba, azon felül láthatja a nagycsarnokot is. Mosoly szalad végig száján, majd mielőtt sarkon fordulna, hogy ledobálja vértjét és kis pengéit, végigfuttatja tekintetét a többieken is.
Gabrien zavart-fura nézésére felvonja a szemöldökét és azt is látja rajta, hogy nem éppen boldog a gondolattól, hogy meg kell válnia fegyvereitől és végtelen páncéljától. Khan konkrétan egy rejtély számára, kicsit sem ismeri a férfit. Úgy tűnik, neki nincs problémája Kagan első parancsával. Szolgája kíséretében megindul a kovácsműhely felé.
Jane is velük tart, ő is köszön, ha találnak ott bárkit is ilyenkor, majd kabátja alatt lévő lamellás vértjének szíjaival babrál. Ha kioldotta őket, ledobálja a dobótőröket és a kis tőrt, majd kabátját levéve leküzdi magáról a vértet is, hogy utána minél gyorsabban visszabújjon a levett ruhadarabba.
~Szegény Gabrien.~ Gondolja, amikor az aranyszín szemek rápillantanak. Egész biztos benne, hogy jelenleg a férfiasságától is szívesebben szabadulna meg, mint a fegyvereitől. Csak egy félmosolyt küld felé, hogy aztán kiforduljon a kovácsműhelyből.
A félvéren nem igazán látni változást, csak kicsit keskenyebbnek hat a kabát alatt rejtező test alakja. Ő így is ugyanolyan impozáns látványt nyújt, mint eddig: semmilyet.
Amikor a többiek is sikeresen levetkőzték fegyvereiket is páncéljaikat, együtt indulnak a Hadúrral Thargarod Hrallhja felé.*
Gabrien zavart-fura nézésére felvonja a szemöldökét és azt is látja rajta, hogy nem éppen boldog a gondolattól, hogy meg kell válnia fegyvereitől és végtelen páncéljától. Khan konkrétan egy rejtély számára, kicsit sem ismeri a férfit. Úgy tűnik, neki nincs problémája Kagan első parancsával. Szolgája kíséretében megindul a kovácsműhely felé.
Jane is velük tart, ő is köszön, ha találnak ott bárkit is ilyenkor, majd kabátja alatt lévő lamellás vértjének szíjaival babrál. Ha kioldotta őket, ledobálja a dobótőröket és a kis tőrt, majd kabátját levéve leküzdi magáról a vértet is, hogy utána minél gyorsabban visszabújjon a levett ruhadarabba.
~Szegény Gabrien.~ Gondolja, amikor az aranyszín szemek rápillantanak. Egész biztos benne, hogy jelenleg a férfiasságától is szívesebben szabadulna meg, mint a fegyvereitől. Csak egy félmosolyt küld felé, hogy aztán kiforduljon a kovácsműhelyből.
A félvéren nem igazán látni változást, csak kicsit keskenyebbnek hat a kabát alatt rejtező test alakja. Ő így is ugyanolyan impozáns látványt nyújt, mint eddig: semmilyet.
Amikor a többiek is sikeresen levetkőzték fegyvereiket is páncéljaikat, együtt indulnak a Hadúrral Thargarod Hrallhja felé.*
936. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-01-09 17:06:05
Üzenet elküldve: 2015-01-09 17:06:05
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 461
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 461
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
*Négyesük bebocsátást nyer hát a Thargarod erődjébe, úgy tűnik maga a vezér fogja körbevezetni őket, ám az udvariasnak ható felajánlás kissé megtöri kifejezéstelenségének álcáját.
~ Tessék? ~
Kagan azt mondta nekik, a fegyvereiket és vértjeiket a kovácsműhely várja, "ha kérik" azok a jó törpék kezelésbe veszik őket. Le kell adniuk a fegyvereiket? A kérés, mit kérés, inkább parancsoló javaslat éppen erre irányult, megspékelve egy udvarias felajánlással, hogy ne akadjon a torkukon.
Gyorsan rendezi vonásait, bár elég nehezen képes rejteni érzelmeit, ami bántja általában látszódik rajta, akármennyire is próbálja leplezni.
Gondolataiból Kaiyko, Khan "szolgájának" mozdulata zökkenti ki, ahogy a zavart teremtés az árnyékába húzódik.
Képtelenségnek tartja, hogy társa rabszolgát tartson és nem csak azért, mert sosem említette, vagy nem olyannak ismerte meg, de ez az ijedt kismadár olyan meggyőzően viselkedik, hogy akár képes is volna elhinni, hogy a férfi szolgája.
Viszonozza Janemita pillantását, bátorítónak szánt, bár inkább zavartnak tűnő módon, majd maga elé engedi a hármast, hogy utolsóként induljon a műhely felé. Jobbja észrevétlen, vagyis inkább öntudatlan mozdulattal ellenőrzi a pallost a hátán, mintha már most attól tartana, hogy el kell válnia szeretett pengéjétől.
A kovácsműhelynél is utolsóként mozdul, kissé be is zárkózik gondolatai közé, elrévedt tekintettel oldja le övéről az ork-koponyát mintázó láncos buzogányt, még a combtokban pihenő, hosszúpengéjű tőr is a kovácsszerszámokkal teli asztalra kerül, de a következő pillanatban megtorpannak kezei, Khan felé néz, aki oly boldogan szabadul meg vértjétől és fegyvereitől, mintha templomba készülődne. Tőle várná, hogy valami frappáns szófordulattal elintézné, hogy ne kelljen lemondania arzenáljától.
A napszín szemek ezután Janemitára siklanak, de valószínűleg ő is belemegy a lefegyverezésbe.
Halkan csikordulnak a fogai, ahogy leakasztja hátáról a széles pengéjű fegyvert, a markolatot alkotó meztelen nő most, ha lehet még jobban óvja bájait a szemlélőktől. Úgy támasztja a pallost az asztalnak, mintha bármelyik pillanatban vissza akarná venni.
Miközben megoldja a vért szíjait és leoldja a páncél darabjait, folyamatosan a kardot figyeli, hisz a penge beszél hozzá, suttogását csak ő hallhatja.
~ Ne hagyj itt. ~
Megfeszülő izmokkal veszi le a mellpáncélt és teszi a többi vértdarab mellé. Valóban meztelennek érzi magát nélküle, bár nem védtelennek, de harcmodora nagyban épül a páncél védelmére és súlyára.
Ekkor esik le neki, hogy ez az egész színjáték talán ezért volt. Nem csak azért, hogy megfosszák fegyvereiktől, mielőtt belépnek az erődbe, de védelmüktől is.
A gondolat dühöt szül benne, pedig érti a tett mögött meghúzódó indokokat. Amikor a vért minden része lekerül, csak a posztóvért marad, így is hatalmas a termete, bár a látvány koránt sem olyan impozáns, mint a kombinált vértben.
Valószínűleg utolsóként végez, hisz ő viselte a legtöbb acélt a testén. Komor szótlansággal csatlakozik a többiekhez Kagan mögött, az aranyba olvadt tekintetben ott fészkelnek a ki nem mondott szavak, amikor elkapja a vezér pillantását.
~ Jó húzás volt... ~ *
A hozzászólás írója (Gabrien Chor'Un) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.01.09 17:11:23
~ Tessék? ~
Kagan azt mondta nekik, a fegyvereiket és vértjeiket a kovácsműhely várja, "ha kérik" azok a jó törpék kezelésbe veszik őket. Le kell adniuk a fegyvereiket? A kérés, mit kérés, inkább parancsoló javaslat éppen erre irányult, megspékelve egy udvarias felajánlással, hogy ne akadjon a torkukon.
Gyorsan rendezi vonásait, bár elég nehezen képes rejteni érzelmeit, ami bántja általában látszódik rajta, akármennyire is próbálja leplezni.
Gondolataiból Kaiyko, Khan "szolgájának" mozdulata zökkenti ki, ahogy a zavart teremtés az árnyékába húzódik.
Képtelenségnek tartja, hogy társa rabszolgát tartson és nem csak azért, mert sosem említette, vagy nem olyannak ismerte meg, de ez az ijedt kismadár olyan meggyőzően viselkedik, hogy akár képes is volna elhinni, hogy a férfi szolgája.
Viszonozza Janemita pillantását, bátorítónak szánt, bár inkább zavartnak tűnő módon, majd maga elé engedi a hármast, hogy utolsóként induljon a műhely felé. Jobbja észrevétlen, vagyis inkább öntudatlan mozdulattal ellenőrzi a pallost a hátán, mintha már most attól tartana, hogy el kell válnia szeretett pengéjétől.
A kovácsműhelynél is utolsóként mozdul, kissé be is zárkózik gondolatai közé, elrévedt tekintettel oldja le övéről az ork-koponyát mintázó láncos buzogányt, még a combtokban pihenő, hosszúpengéjű tőr is a kovácsszerszámokkal teli asztalra kerül, de a következő pillanatban megtorpannak kezei, Khan felé néz, aki oly boldogan szabadul meg vértjétől és fegyvereitől, mintha templomba készülődne. Tőle várná, hogy valami frappáns szófordulattal elintézné, hogy ne kelljen lemondania arzenáljától.
A napszín szemek ezután Janemitára siklanak, de valószínűleg ő is belemegy a lefegyverezésbe.
Halkan csikordulnak a fogai, ahogy leakasztja hátáról a széles pengéjű fegyvert, a markolatot alkotó meztelen nő most, ha lehet még jobban óvja bájait a szemlélőktől. Úgy támasztja a pallost az asztalnak, mintha bármelyik pillanatban vissza akarná venni.
Miközben megoldja a vért szíjait és leoldja a páncél darabjait, folyamatosan a kardot figyeli, hisz a penge beszél hozzá, suttogását csak ő hallhatja.
~ Ne hagyj itt. ~
Megfeszülő izmokkal veszi le a mellpáncélt és teszi a többi vértdarab mellé. Valóban meztelennek érzi magát nélküle, bár nem védtelennek, de harcmodora nagyban épül a páncél védelmére és súlyára.
Ekkor esik le neki, hogy ez az egész színjáték talán ezért volt. Nem csak azért, hogy megfosszák fegyvereiktől, mielőtt belépnek az erődbe, de védelmüktől is.
A gondolat dühöt szül benne, pedig érti a tett mögött meghúzódó indokokat. Amikor a vért minden része lekerül, csak a posztóvért marad, így is hatalmas a termete, bár a látvány koránt sem olyan impozáns, mint a kombinált vértben.
Valószínűleg utolsóként végez, hisz ő viselte a legtöbb acélt a testén. Komor szótlansággal csatlakozik a többiekhez Kagan mögött, az aranyba olvadt tekintetben ott fészkelnek a ki nem mondott szavak, amikor elkapja a vezér pillantását.
~ Jó húzás volt... ~ *
A hozzászólás írója (Gabrien Chor'Un) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.01.09 17:11:23
935. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-01-09 15:08:44
Üzenet elküldve: 2015-01-09 15:08:44
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 614
OOC üzenetek: 85
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 614
OOC üzenetek: 85
Játékstílus: Vakmerő
*"Szolgája" a halott kalózokat is megszégyenítő hallgatással és merev testtartással tűri az akár ceremoniálisnak is tekinthető szó- és mozdulatsorokat. Hiába szabadultak el a városi élet kötöttségei elől, a törzsi szerveződés is tartja magát bizonyos szokásjogokhoz, ennélfogva egy beszélgetésnek vagy egy szándéknyilvánításnak megvan a maga sajátos, kívülálló számára gyakran barbárnak tűnő rendezési módja. S ha mégoly kényelmetlenül, tettetetten hat is, itt most Gabrien, Janemita és ő az, akik "kérni" jöttek. Számára kérdésen felül áll, hogy idomuljanak a helyzethez, ne pedig a fordítottját várják el. Mindebből Seju lóg ki azzal, hogy csakis Khan akarata miatt kell részt vennie abban, amitől a lehető legtávolabb tudná magát. Kaiyko kétségbeesése erős, ő mégis egyfajta fura bizodalmat helyezett belé amikor vállára vette a hóból és úgy döntött, hogy Thargarod erődjébe viszi magával. Észérvekkel magyarázható okokat is keresett már rá előző éjjel, hisz (bár nem vallaná meg senkinek) mindig nyugtalanító olyan döntéseket meghozni, amelyeket pusztán az érzelmek indukáltak. E kettő oly távol székel egymástól mint az éjszakai égbolt paránytestű csillagai, még ha Lanawinről nézve őket szinte jelentéktelennek is tűnik méretük, vagy egymáshoz viszonyított helyzetük. Khan és Seju is olyanok, mint a tudós fők elméjét foglalkoztató fénypontok. Látszólag összetartoznak, valójában azonban aligha lehetnének különbözőbbek egymásnál.
Khan sok történetet hallgatott végig csillagokról, hogy időnként néhány miért dönt úgy, hogy odahagyja égi otthonát és hullik valahol Lanawinra. Ezek a történetek egyszerre megelevenednek előtte, Seju halványodó csillagnak tűnik, de ki fürödhetett már látványuk csodájában azt is tudja, hogy eltűntük előtt fényes-szikrázóan lobbannak még.*
~ El fog jönni az ideje. ~
*A feltételek nem pontosan definiáltak, de hallhatóan ezzel a megkérdezettek közül senkinek nem szegik elszántságát, egyedül Seju marad szótlan. Kagan nem tér ki külön arra, hogy újra rákérdezzen, Khan ezt jó jelnek veszi. Mégis furán venné ki magát, ha alávettet is megkérdeznének szándékai felől parancsolója mellett.
Köpenyét széthajtja és az övén rögzített pengét leoldozza onnét. A Gabrien árnyékába húzódozó Sejura pillant és int, hogy elindulnak befelé. A kovácsműhelyt meglelniük nem lesz nehéz, az domináns vonásaiban éppolyan mint városi testvéreik. A munkára fogott kohó fáradt füstjével útjelzőként szolgál, ha épp nem volna elég a serényen csengő fémek hangja segítségként.
Bárkit talál is ott, köszönti őket és Kagan utasítására hivatkozva átadja kardját, valamint Sejunak első feladatául adja, hogy segítsen leoldani bőrvértezetét is. Ezt maga is képes lenne megtenni, hiszen páncélzata korántsem bonyolult és kidolgozása sem olyan részletgazdag mint Gabriené, de annak látszatát kelti, hogy a lány valóban ura szolgálata miatt jár az oldalán.
A Hrallhoz vezető úton már Kagant követik majd újra, addigra fegyver- és vérttelenül állnak Thargarod falain belül. Kíváncsian pillanata hóhajú társának fejébe és fürkészné ki érzéseit most, hogy "második bőrétől" megfosztottan hogyan viseli magát.*
Khan sok történetet hallgatott végig csillagokról, hogy időnként néhány miért dönt úgy, hogy odahagyja égi otthonát és hullik valahol Lanawinra. Ezek a történetek egyszerre megelevenednek előtte, Seju halványodó csillagnak tűnik, de ki fürödhetett már látványuk csodájában azt is tudja, hogy eltűntük előtt fényes-szikrázóan lobbannak még.*
~ El fog jönni az ideje. ~
*A feltételek nem pontosan definiáltak, de hallhatóan ezzel a megkérdezettek közül senkinek nem szegik elszántságát, egyedül Seju marad szótlan. Kagan nem tér ki külön arra, hogy újra rákérdezzen, Khan ezt jó jelnek veszi. Mégis furán venné ki magát, ha alávettet is megkérdeznének szándékai felől parancsolója mellett.
Köpenyét széthajtja és az övén rögzített pengét leoldozza onnét. A Gabrien árnyékába húzódozó Sejura pillant és int, hogy elindulnak befelé. A kovácsműhelyt meglelniük nem lesz nehéz, az domináns vonásaiban éppolyan mint városi testvéreik. A munkára fogott kohó fáradt füstjével útjelzőként szolgál, ha épp nem volna elég a serényen csengő fémek hangja segítségként.
Bárkit talál is ott, köszönti őket és Kagan utasítására hivatkozva átadja kardját, valamint Sejunak első feladatául adja, hogy segítsen leoldani bőrvértezetét is. Ezt maga is képes lenne megtenni, hiszen páncélzata korántsem bonyolult és kidolgozása sem olyan részletgazdag mint Gabriené, de annak látszatát kelti, hogy a lány valóban ura szolgálata miatt jár az oldalán.
A Hrallhoz vezető úton már Kagant követik majd újra, addigra fegyver- és vérttelenül állnak Thargarod falain belül. Kíváncsian pillanata hóhajú társának fejébe és fürkészné ki érzéseit most, hogy "második bőrétől" megfosztottan hogyan viseli magát.*
934. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-01-09 14:22:48
Üzenet elküldve: 2015-01-09 14:22:48
ÚJ
![>Leandana Thargodar [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/10216_ember_no.jpg)
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1542
OOC üzenetek: 99
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1542
OOC üzenetek: 99
Játékstílus: Vakmerő
//Napváltás és őrségváltás, reggel//
*Túlesnek a kötelező körökön, tudják a jövevények nevét, érkezésük célját, és hát illetve a vállalásukat is. Vonzó hely ez a Thargarod, sokan akarnak csatlakozni hozzájuk, ami nem is baj, tekintve, hogy újabban a régiek hullanak, mint a legyek. Elég csak a medve által felzabált Xomorra, vagy a saját hülyesége miatt agyatlanra vert Brennusra gondolva.
Khan teátrális meghajlásán és a Lea fülei számára kissé furcsa szavain újfent elmosolyodik. Végülis nem szaporítja nagyon a szót, csak kissé túlbonyolítja a mondandóját. Ezért persze a nyelve még nem kerül veszélybe - egyelőre -, mint mondjuk Argusé, aki bonyolultan beszélt, és ráadásul akkor, és ott, ahol nem kellett volna. Viszont a stílus mosolyogtató.
Kagan parancsai rögtön peregnek, Lea pedig várakozón tekint az érkezőkre, vagyis inkább arra, hogy mennyire hajlandók végrehajtani azt. Mennyire húzzák a szájukat, meg ilyenek. Ha a csipetcsapat elindult a műhely felé akkor Kaganhoz fordul.*
- Kramlafot is kiszedessem a Gödörből?
*oké-oké, hogy gondolkozzon kicsit a szerzetes, de azért az sem lenne jó ha halálra fagyna, vagy ha belehalna valami tüdőgyulladásba, amit a Gödörben kuksolva szed össze.
Megvárja Kagan válaszát, aztán pedig előre megy, hogy előkészítse a Hrallht.*
*Túlesnek a kötelező körökön, tudják a jövevények nevét, érkezésük célját, és hát illetve a vállalásukat is. Vonzó hely ez a Thargarod, sokan akarnak csatlakozni hozzájuk, ami nem is baj, tekintve, hogy újabban a régiek hullanak, mint a legyek. Elég csak a medve által felzabált Xomorra, vagy a saját hülyesége miatt agyatlanra vert Brennusra gondolva.
Khan teátrális meghajlásán és a Lea fülei számára kissé furcsa szavain újfent elmosolyodik. Végülis nem szaporítja nagyon a szót, csak kissé túlbonyolítja a mondandóját. Ezért persze a nyelve még nem kerül veszélybe - egyelőre -, mint mondjuk Argusé, aki bonyolultan beszélt, és ráadásul akkor, és ott, ahol nem kellett volna. Viszont a stílus mosolyogtató.
Kagan parancsai rögtön peregnek, Lea pedig várakozón tekint az érkezőkre, vagyis inkább arra, hogy mennyire hajlandók végrehajtani azt. Mennyire húzzák a szájukat, meg ilyenek. Ha a csipetcsapat elindult a műhely felé akkor Kaganhoz fordul.*
- Kramlafot is kiszedessem a Gödörből?
*oké-oké, hogy gondolkozzon kicsit a szerzetes, de azért az sem lenne jó ha halálra fagyna, vagy ha belehalna valami tüdőgyulladásba, amit a Gödörben kuksolva szed össze.
Megvárja Kagan válaszát, aztán pedig előre megy, hogy előkészítse a Hrallht.*
933. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-01-09 12:21:19
Üzenet elküldve: 2015-01-09 12:21:19
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
//Napváltás és őrségváltás, reggel//
*Újra végigpillant a négyesfogaton, régen látott már ennyire heterogén társaságot. A nagydarab vértesen egy pillanatra mintha meginogna, bár arca kőszikla.*
~ Nehéz útjuk lehetett. ~ *gyorsan dönt, és ebbéli döntését ezúttal nem csak a szokás, hanem a logika és bölcsesség is erősíti.*
- A fegyvereiteket és a vérteteket kovácsműhelyünk várja; ha kéritek, jó törpéink kezelésbe veszik őket. *egy nehézvérthez acélos akarat és remek állóképesség, valamint kifejezetten jó fizikum kell, ám még ez is kevés lehet, ha az ember mögött hosszú, nyűgös időszak áll. Első parancsa ez, és nem vitanyitó: idegen, főleg nehézvértes idegen ne kószáljon a falakon belül. Egy vértest ugyanis igen nehéz megállítani, ha mégsem jó szándékkal érkezett.*
*Khan tűnik a legbeszédesebbnek, ám sok barbárral ellentétben Kagannak nincs baja a kommunikatív emberekkel. Csak a fölös fecsejt nem állhatja, kapott ezért már Kramlaf éppen eleget, ám szívétől legmesszebb a tiszteletlen beszéd áll, a Vaslábú nyelve is éppen ezért hamvadt el a tábortűz zsarátnokán. Khan azonban nem szól tiszteletlen szavakkal, sőt: Kagant apró mosolyra is készteti a legendáikat idéző előadás - őseik modora ez, a régieké. Ám a Thargodarok népe már - és még - nem ennyire kifinomult.*
- Legyen hát. *pillantása Janemitára ugrik, és úgy érzi: ennek a lánynak lesz a legkönnyebb beilleszkednie. Többek között azért is, mert az ő sorsát látja maga előtt Kagan a legtisztábban - márpedig akinek feladata és célja van az erődben, annak élete, becsülete biztonságban, vagyona és lehetőségei kibontakozóban lesznek.*
*Alapvetően ezzel le is tudná a dolgot, és elszállásolná valahol a két harcost, szolgájukkal egyetemben, de most kissé máshogy kell intéznie a dolgokat. Tekintete elszakad az idegenektől, és végigsöpör Amon Ruadh kicsiny sátortáborán, újfent megállapítva, hogy ami jó volt az erőd építése alatt tavasszal, az nem jó egy központi településnek télen.*
- Menjetek a műhelybe, aztán kövessetek. Megmutatom nektek Thargarod Nagycsarnokát, a Hrallht. Szellemjáró: megkérlek, készítsd elő a csarnokot a lovagok ügyének intézésére. *hunyorít Leandanára, majd várakozóan pillant a négyesre, míg azok megteszik, mit meg kívánnak tenni.*
*Újra végigpillant a négyesfogaton, régen látott már ennyire heterogén társaságot. A nagydarab vértesen egy pillanatra mintha meginogna, bár arca kőszikla.*
~ Nehéz útjuk lehetett. ~ *gyorsan dönt, és ebbéli döntését ezúttal nem csak a szokás, hanem a logika és bölcsesség is erősíti.*
- A fegyvereiteket és a vérteteket kovácsműhelyünk várja; ha kéritek, jó törpéink kezelésbe veszik őket. *egy nehézvérthez acélos akarat és remek állóképesség, valamint kifejezetten jó fizikum kell, ám még ez is kevés lehet, ha az ember mögött hosszú, nyűgös időszak áll. Első parancsa ez, és nem vitanyitó: idegen, főleg nehézvértes idegen ne kószáljon a falakon belül. Egy vértest ugyanis igen nehéz megállítani, ha mégsem jó szándékkal érkezett.*
*Khan tűnik a legbeszédesebbnek, ám sok barbárral ellentétben Kagannak nincs baja a kommunikatív emberekkel. Csak a fölös fecsejt nem állhatja, kapott ezért már Kramlaf éppen eleget, ám szívétől legmesszebb a tiszteletlen beszéd áll, a Vaslábú nyelve is éppen ezért hamvadt el a tábortűz zsarátnokán. Khan azonban nem szól tiszteletlen szavakkal, sőt: Kagant apró mosolyra is készteti a legendáikat idéző előadás - őseik modora ez, a régieké. Ám a Thargodarok népe már - és még - nem ennyire kifinomult.*
- Legyen hát. *pillantása Janemitára ugrik, és úgy érzi: ennek a lánynak lesz a legkönnyebb beilleszkednie. Többek között azért is, mert az ő sorsát látja maga előtt Kagan a legtisztábban - márpedig akinek feladata és célja van az erődben, annak élete, becsülete biztonságban, vagyona és lehetőségei kibontakozóban lesznek.*
*Alapvetően ezzel le is tudná a dolgot, és elszállásolná valahol a két harcost, szolgájukkal egyetemben, de most kissé máshogy kell intéznie a dolgokat. Tekintete elszakad az idegenektől, és végigsöpör Amon Ruadh kicsiny sátortáborán, újfent megállapítva, hogy ami jó volt az erőd építése alatt tavasszal, az nem jó egy központi településnek télen.*
- Menjetek a műhelybe, aztán kövessetek. Megmutatom nektek Thargarod Nagycsarnokát, a Hrallht. Szellemjáró: megkérlek, készítsd elő a csarnokot a lovagok ügyének intézésére. *hunyorít Leandanára, majd várakozóan pillant a négyesre, míg azok megteszik, mit meg kívánnak tenni.*
932. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-01-09 04:30:51
Üzenet elküldve: 2015-01-09 04:30:51
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 409
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 409
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
*Nem csak a Hadurat érdekli Khan új szerzeménye. A lány határozottan emlékszik, hogy tegnap még nem volt itt. A sátrában sem hagyhatta, a lovára sem volt felkötözve, sőt, mintha Gabriennek sem rémlett volna, hogy ki is ez a nő. De akkor hogyan tett szert egy szolgára egy rövid éjszaka alatt? Ez a kérdés is meg fogja válaszolni magát idővel.
Halvány mosoly fut végig ajkain Kagan válaszától, ennyit mer megengedni magának, hisz tényleg nem viccelődni vannak itt, még megsértene valakit.*
-Az becsülendő. *Mondja végül pici bólintással nyomatékosítva ez ügyben való elismerését, de nem szól többet, hisz most rajtuk a sor, hogy hallgassanak.
Rangokat hall, területek neveit, egy hatalmas ember hatalmas szavait. Szereti azokat, akiknek el tudja fogadni a parancsát, és a Hadúr eléggé olyannak tűnik, aki nem kér semmit, csak parancsol, hogy azt aszerint tegyék is. Ahonnan eljött, nem voltak ilyen emberek.
Leandana mintha a Hadúr árnyéka lenne, szinte ugyanazon gesztusokkal. Nem tudja, mi az a Szellemjáró, de olyasmire gondol, mint szülőfalujában a szerzetes, aki azt mondta neki, hogy úgy büntetik meg őt az Istenei, hogy nem adhat új életet saját testéből.
Új arc jelenik meg, aki nem igazán feszélyezi a lányt. Őr. Hiába pihenteti kezét a kardján, Jane nem fog a tőre után kapni, így is biztonságban érzi magát annyira, amennyire kell. Hátha szükség lesz rá.
Mikor Kagan kérdést intéz hozzájuk, csak akkor szólal meg újra.*
-Én is vállalom.
*A mellette lévő kolosszusra pillant picit, majd vissza a Vezérre, a Szellemjáróra és Dharrenre. Fogalma sincs, milyen megmérettetés lesz itt, de csak túléli azt is.*
Halvány mosoly fut végig ajkain Kagan válaszától, ennyit mer megengedni magának, hisz tényleg nem viccelődni vannak itt, még megsértene valakit.*
-Az becsülendő. *Mondja végül pici bólintással nyomatékosítva ez ügyben való elismerését, de nem szól többet, hisz most rajtuk a sor, hogy hallgassanak.
Rangokat hall, területek neveit, egy hatalmas ember hatalmas szavait. Szereti azokat, akiknek el tudja fogadni a parancsát, és a Hadúr eléggé olyannak tűnik, aki nem kér semmit, csak parancsol, hogy azt aszerint tegyék is. Ahonnan eljött, nem voltak ilyen emberek.
Leandana mintha a Hadúr árnyéka lenne, szinte ugyanazon gesztusokkal. Nem tudja, mi az a Szellemjáró, de olyasmire gondol, mint szülőfalujában a szerzetes, aki azt mondta neki, hogy úgy büntetik meg őt az Istenei, hogy nem adhat új életet saját testéből.
Új arc jelenik meg, aki nem igazán feszélyezi a lányt. Őr. Hiába pihenteti kezét a kardján, Jane nem fog a tőre után kapni, így is biztonságban érzi magát annyira, amennyire kell. Hátha szükség lesz rá.
Mikor Kagan kérdést intéz hozzájuk, csak akkor szólal meg újra.*
-Én is vállalom.
*A mellette lévő kolosszusra pillant picit, majd vissza a Vezérre, a Szellemjáróra és Dharrenre. Fogalma sincs, milyen megmérettetés lesz itt, de csak túléli azt is.*
931. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-01-09 03:26:44
Üzenet elküldve: 2015-01-09 03:26:44
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 336
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 336
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Megfontolt
*Nem való ide. Ezek mind úgy viselik magukat, mint koronát az anyatermészet homlokán. Hatalom. Az emberek játéka, ami oly sokszor gázol térdig vérben, csoda, hogy a krónikák lapjain nem ütött még át.
Elüt bizony mindannyiuktól. Nem szegi magasra az állát, nem szívja tele a tüdejét a fagyos levegővel, hogy büszkén feszüljön a szélbe, akár a hivalkodó címeres lobogók.
A zsoldos nem is tudja, mekkorát téved, mikor magában városinak bélyegzi a lányt. Frissebb kelésű ő a polgárságban, mint a befelé kéretőzők akármelyike. Az Erdőmélye nevelte, meg egy kiszolgált veterán atyai gondja, s olykor egy látogatóban fel-felbukkanó bajtárs különc történetei, ki maga is nomád sarjadékként cseperedett.
Kaiyko szerényen viseli magát, s ha valaki csupán futólag szán rá figyelmet nagyon könnyen szolgalelkűségnek írhatja el e kicsinységet, mely csak csöndesen hátrébb húzódik az elismerésért tülekvők körében.
Rémült? Hogyne lenne. De rebbenés nélkül állja Kagan pillantását. Nem feszül neki, nem kel vele birokra, de nem hátrál meg előle. A szeme sarkából látja a nő tekintetét is, mely mintha visszhangja lenne a vezérének, szinte ugyanabban a pillanatban fordul el róla.
Bemutatkozik a másik férfi is, aztán a nő is az oldalán. Kaiyko őket is szemügyre veszi ezúttal kicsit jobban. Pillantása vissza-visszarebben a többiekhez szóló Hadúrra és a mellette álló nőre is. Tekintete fürgén kutatja végig ruhájukat, fegyvereiket, a tartásukat, a nézésüket. Többre tartja a türelmes megfigyelést, mint a sok szót.
Amikor újdonsült gazdája oldalba böki a Szellemjárónak kijáró üdvözlés kapcsán, ő is meghajlik, bár jóval szerényebb módon, mint Khan.
Mikor Kagan egy széles ívű mondat eszközével végigmutat birodalmán, Kaiyko állkapcsa megfeszül egy pillanatra. Tulajdon. Ezek csak ráteszik érdes tenyerüket Természet Anya kebelére itt ezen a dombtetőn megállva és azt mondják: az enyém. S mikor jön el az idő, amikor ujjaik alatt túl kevésnek érzik majd ami az övék? Mikor kívánják meg új, távolibb nevekkel meghúzni azokat a határokat?
Sok itt az idegen. Jönnek, mint ez a három itt. Nemsokára szűkös lesz ez az erőd, túl sok az etetni való száj és dologtalanságban lobbanékony a sok kard.
Hadúr... nem király vagy fejedelem, aki senki élőt nem ismer el maga fölött. Itt táboroz, félúton a Kikötő felé, a Dél kapujában. Arthenior népe mégis nyugodtan alszik.
Üzekedés és megmérettetés, ebben közös hangra találnak az erődbéliek és az újonnan érkezettek. Kaiyko ebből is kimarad. Elengedi a füle mellett. A vezér kérdése pedig hozzá nem szól, ami kifejezetten üdvös dolog. Kisvártatva trióvá bővül a fogadóbizottság. A komor alak, aki a vezéri kettőshöz csatlakozik nyugtalan érzést kelt benne. Ha nem fosztották volna meg tőle, most biztosan a keze ügyébe igazítaná a kardját. Igyekszik úgy helyezkedni, hogy minél jobban kikerüljön a sötét szempár figyelmének köréből. Szerencsére a fehér hajú alak elég termetes, hogy a takarásába húzódjon.*
Elüt bizony mindannyiuktól. Nem szegi magasra az állát, nem szívja tele a tüdejét a fagyos levegővel, hogy büszkén feszüljön a szélbe, akár a hivalkodó címeres lobogók.
A zsoldos nem is tudja, mekkorát téved, mikor magában városinak bélyegzi a lányt. Frissebb kelésű ő a polgárságban, mint a befelé kéretőzők akármelyike. Az Erdőmélye nevelte, meg egy kiszolgált veterán atyai gondja, s olykor egy látogatóban fel-felbukkanó bajtárs különc történetei, ki maga is nomád sarjadékként cseperedett.
Kaiyko szerényen viseli magát, s ha valaki csupán futólag szán rá figyelmet nagyon könnyen szolgalelkűségnek írhatja el e kicsinységet, mely csak csöndesen hátrébb húzódik az elismerésért tülekvők körében.
Rémült? Hogyne lenne. De rebbenés nélkül állja Kagan pillantását. Nem feszül neki, nem kel vele birokra, de nem hátrál meg előle. A szeme sarkából látja a nő tekintetét is, mely mintha visszhangja lenne a vezérének, szinte ugyanabban a pillanatban fordul el róla.
Bemutatkozik a másik férfi is, aztán a nő is az oldalán. Kaiyko őket is szemügyre veszi ezúttal kicsit jobban. Pillantása vissza-visszarebben a többiekhez szóló Hadúrra és a mellette álló nőre is. Tekintete fürgén kutatja végig ruhájukat, fegyvereiket, a tartásukat, a nézésüket. Többre tartja a türelmes megfigyelést, mint a sok szót.
Amikor újdonsült gazdája oldalba böki a Szellemjárónak kijáró üdvözlés kapcsán, ő is meghajlik, bár jóval szerényebb módon, mint Khan.
Mikor Kagan egy széles ívű mondat eszközével végigmutat birodalmán, Kaiyko állkapcsa megfeszül egy pillanatra. Tulajdon. Ezek csak ráteszik érdes tenyerüket Természet Anya kebelére itt ezen a dombtetőn megállva és azt mondják: az enyém. S mikor jön el az idő, amikor ujjaik alatt túl kevésnek érzik majd ami az övék? Mikor kívánják meg új, távolibb nevekkel meghúzni azokat a határokat?
Sok itt az idegen. Jönnek, mint ez a három itt. Nemsokára szűkös lesz ez az erőd, túl sok az etetni való száj és dologtalanságban lobbanékony a sok kard.
Hadúr... nem király vagy fejedelem, aki senki élőt nem ismer el maga fölött. Itt táboroz, félúton a Kikötő felé, a Dél kapujában. Arthenior népe mégis nyugodtan alszik.
Üzekedés és megmérettetés, ebben közös hangra találnak az erődbéliek és az újonnan érkezettek. Kaiyko ebből is kimarad. Elengedi a füle mellett. A vezér kérdése pedig hozzá nem szól, ami kifejezetten üdvös dolog. Kisvártatva trióvá bővül a fogadóbizottság. A komor alak, aki a vezéri kettőshöz csatlakozik nyugtalan érzést kelt benne. Ha nem fosztották volna meg tőle, most biztosan a keze ügyébe igazítaná a kardját. Igyekszik úgy helyezkedni, hogy minél jobban kikerüljön a sötét szempár figyelmének köréből. Szerencsére a fehér hajú alak elég termetes, hogy a takarásába húzódjon.*
930. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-01-09 00:37:19
Üzenet elküldve: 2015-01-09 00:37:19
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 614
OOC üzenetek: 85
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 614
OOC üzenetek: 85
Játékstílus: Vakmerő
*Kénytelen bízni Seju lélekjelenlétében, amikor Kagan nyársaló tekintete fájdalmasan hosszú másodpercekre ráfüggeszkedik a lányra. Khan úgy véli, hogy a valaha-lovász számára ez sokkal komolyabb megmérettetés lesz, mint ami valóban vár, bármelyikükre. A városi életből kiragadott teremtés most olyan népek habitusával találja szemben magát amikről keveset tudhatott és talán még azok egy részének sem tulajdonított igazságtartalmat. Gabriennek épp tegnap fejtette ki véleményét arról, hogy itt másfajta eszközökkel mérik szó és tett erejét, ezért Khan (talán feleslegesen) kiemelt figyelemmel jegyez fel minden címet, titulust és jelzőt amit Kagan megoszt velük. Míg a főurak és lordok többnyire saját, tévesen keltett hírük öregbítése és terjesztése miatt viselnek különféléket e titulusokból, addig a puszta szabad népe ezekben jegyzi fel az egyének tetteit és múltját. A zöldszemű bánatára, ezekből nem hangzik el túl sok részlet, nem úgy arról, hogy mely három hatalmat tekint maga felett állónak.
Khan akkor beszél, amikor arra szólítják vagy egyértelműen elvárt.*
- Útmutatásukért köszönet mindüknek és neked, Szellemjáró. Őrizzenek meg kegyeikben. - *Karjainak széttárása és a meghajlás igencsak hasonlít udvari körökben alkalmazott gesztushoz, amivel urak hajlonganak a dámák előtt, ám ez itt most más. A tiszteletadás elsősorban a nép által követett spirituális entitásoknak szól és közvetve választottjuknak, Leandanának. Mozdulatainak mímelésére "szólítja" fel Sejut is. "Miképp a mester, úgy tegyen szolgája is" alapon. Saját nevét újra nem mondja már el, hiszen a nő hallhatta. Kagannak is megfelel a kérdésre.*
- Magaménak vettem, ahogy erős teszi a gyengével. - *Maga előtt látva az erődkapu előtt álló társaságukat egy része odabent mosolyra fakad. Egy szótlan kolosszus, mellette társaként egy kóbor lovagnak tűnő figurával és mindkettejük oldalán egy-egy fehérnéppel. Milyen képet festhetnek azok szemében akik az élet kényelmét nem úgy ismerik mint ők?*
- Megmérettetünk, vagy űzessünk ki a Szellemek által az északtól délig, s napkelettől napnyugatig húzódó földjeitekről örökre. - *Nincsen a kételynek szikrája, ami lángot gyújthatna határozásra jutott szívében. Azt, hogy a nőktől és őtőlük ugyanazt várják-e el bizonyítás gyanánt, már nem tudná ilyen magabiztosan megmondani a zöldszemű, de abban a szerencsés helyzetben vannak, hogy most nem magukat egymás előtt kellető nemesemberekkel szólnak.*
~ Hasznosabb fegyvert szerzel ha kibírod ezt, mint az a tőr, amit magadnál hordasz. ~
*Seju bizonytalansága és rettegő szűkölése ellenére Khan hisz abban, hogy ha a lány feléget minden hidat maga mögött ami az eddigi életéhez vezet vissza, képes lesz szembenézni az Amon Ruadhon rá váró nehézségekkel, mi több... föléjük is tud kerekedni.*
Khan akkor beszél, amikor arra szólítják vagy egyértelműen elvárt.*
- Útmutatásukért köszönet mindüknek és neked, Szellemjáró. Őrizzenek meg kegyeikben. - *Karjainak széttárása és a meghajlás igencsak hasonlít udvari körökben alkalmazott gesztushoz, amivel urak hajlonganak a dámák előtt, ám ez itt most más. A tiszteletadás elsősorban a nép által követett spirituális entitásoknak szól és közvetve választottjuknak, Leandanának. Mozdulatainak mímelésére "szólítja" fel Sejut is. "Miképp a mester, úgy tegyen szolgája is" alapon. Saját nevét újra nem mondja már el, hiszen a nő hallhatta. Kagannak is megfelel a kérdésre.*
- Magaménak vettem, ahogy erős teszi a gyengével. - *Maga előtt látva az erődkapu előtt álló társaságukat egy része odabent mosolyra fakad. Egy szótlan kolosszus, mellette társaként egy kóbor lovagnak tűnő figurával és mindkettejük oldalán egy-egy fehérnéppel. Milyen képet festhetnek azok szemében akik az élet kényelmét nem úgy ismerik mint ők?*
- Megmérettetünk, vagy űzessünk ki a Szellemek által az északtól délig, s napkelettől napnyugatig húzódó földjeitekről örökre. - *Nincsen a kételynek szikrája, ami lángot gyújthatna határozásra jutott szívében. Azt, hogy a nőktől és őtőlük ugyanazt várják-e el bizonyítás gyanánt, már nem tudná ilyen magabiztosan megmondani a zöldszemű, de abban a szerencsés helyzetben vannak, hogy most nem magukat egymás előtt kellető nemesemberekkel szólnak.*
~ Hasznosabb fegyvert szerzel ha kibírod ezt, mint az a tőr, amit magadnál hordasz. ~
*Seju bizonytalansága és rettegő szűkölése ellenére Khan hisz abban, hogy ha a lány feléget minden hidat maga mögött ami az eddigi életéhez vezet vissza, képes lesz szembenézni az Amon Ruadhon rá váró nehézségekkel, mi több... föléjük is tud kerekedni.*
929. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-01-08 22:39:55
Üzenet elküldve: 2015-01-08 22:39:55
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 461
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 461
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
*Megtörténik hát a bemutatkozás oda és vissza is, megismerik Thargarod urát és még sok-sok mindent, ami igazából lényegtelen egyelőre, de valahol biztosan sokat mond.
Hallott ő már elég címet és titulust fiatal korában, amikor még megpróbálták belé verni a heraldika és az udvari etikett száraz és teljesen érdektelen tudományát.
Serdülő korára számos lovagrend és ház felmenőit ismerte, rengeteg címert és jelmondatot tanult meg, amit azóta rendre el is felejtett, csak a legjobbakat jegyezte meg, melyek tetszettek neki, olyat, mint példának okáért: "Birodalmunk örök, ellenségeink holtan születnek."
Elégedetten gondol vissza a régi emlékekre, de ideje visszatérni a való világba, ahol Kagan lassan végére ér bemutatkozásának, természetesen mindebből semmi sem látszik a komor arcon, az aranyszín szemekben azonban különös fények gyúlnak.
Bemutatkozik a vezérrel lévő nő is, mint a törzs szellemjárója. Nem tudja, mit jelent ez a titulus, de biztosan valami komoly dolog lehet, ha a vezérrel mászkál.
Az utolsó, kérdésbe öntött szavakra megfeszülnek az izmok az állkapcsán, ezúttal övé az első szó, ami valódi teljesítmény Khan mellett.*
- Vállalom a megmérettetést.
*Tömören válaszol, nem kenyere a szó, de ezúttal nincs is szükség bő lére eresztett válaszokra. Thargarod ura egyenesen közli velük, hogy megmérettetés vár rájuk. Hogy miféle, arról még nem szólt a fáma, de a kolosszus nem aggódik. Nem csak a teste erős, de a szíve és az akarata is acélos.
Jöjjön hát, aminek jönnie kell.*
Hallott ő már elég címet és titulust fiatal korában, amikor még megpróbálták belé verni a heraldika és az udvari etikett száraz és teljesen érdektelen tudományát.
Serdülő korára számos lovagrend és ház felmenőit ismerte, rengeteg címert és jelmondatot tanult meg, amit azóta rendre el is felejtett, csak a legjobbakat jegyezte meg, melyek tetszettek neki, olyat, mint példának okáért: "Birodalmunk örök, ellenségeink holtan születnek."
Elégedetten gondol vissza a régi emlékekre, de ideje visszatérni a való világba, ahol Kagan lassan végére ér bemutatkozásának, természetesen mindebből semmi sem látszik a komor arcon, az aranyszín szemekben azonban különös fények gyúlnak.
Bemutatkozik a vezérrel lévő nő is, mint a törzs szellemjárója. Nem tudja, mit jelent ez a titulus, de biztosan valami komoly dolog lehet, ha a vezérrel mászkál.
Az utolsó, kérdésbe öntött szavakra megfeszülnek az izmok az állkapcsán, ezúttal övé az első szó, ami valódi teljesítmény Khan mellett.*
- Vállalom a megmérettetést.
*Tömören válaszol, nem kenyere a szó, de ezúttal nincs is szükség bő lére eresztett válaszokra. Thargarod ura egyenesen közli velük, hogy megmérettetés vár rájuk. Hogy miféle, arról még nem szólt a fáma, de a kolosszus nem aggódik. Nem csak a teste erős, de a szíve és az akarata is acélos.
Jöjjön hát, aminek jönnie kell.*
928. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-01-08 21:18:26
Üzenet elküldve: 2015-01-08 21:18:26
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1542
OOC üzenetek: 99
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1542
OOC üzenetek: 99
Játékstílus: Vakmerő
*Nem nagyon vesztegetnek már szavakat sem a Brennust, sem pedig a Daerost - és Isuriit - érintő kérdésekre. Kagannak ez utóbbira vonatkozó szavaira azért még bólint Lea, jelezve, hogy tudomásul vette azokat. Isuriit egy villanásnyira látta még az éjjel, közvetlenül a párbaj után, és láthatóan kellőképpen megviselte a látvány. De ő már csak ilyen, sok mindent a szívére vesz, sokszor olyan dolgokat is, amiket nem kellene.
Kagan mellett lépdel, a válluk akár össze is érhetne, ha Lea még egy fél lépéssel közelebb menne. Egy leheletnyivel persze mindig mögötte van, hogy azért a hierarchia világosan látható legyen: Lea majd' olyan magas rangú, mint Kagan.
Lassacskán megtudják egymás nevét, Lea pedig éppen azt tanulmányozza, aki aktuálisan beszél. Khan kapcsán megnézi magának a társaságában levő egészen összetöppedt nőt. A férfi kevéssé érdekli, mert csupán egy újabb kardot ajánl a többi közé, ellenben a nőstény már annál inkább, hiszen harcos van egy pár a táborban, de szolga annál kevesebb. És tulajdonképpen egészen csinos is az arca. Borostyánszín tekintete nem pihen tovább rajta azután, hogy Kagan választ kap a Khanhoz intézett kérdésére, már tovább is rebben a másik fickóra. Ritkán akad el a lélegzete egy-egy férfi láttán, és ez most sem történik meg, látott már nagydarabot, látott fehér hajút is. Semmi különös. Harcos, Lea pedig titkon reméli, hogy ez az óriás valamivel több sütnivalóval és türelemmel rendelkezik, mint az, akit az erőd falain belül fel kell készítsen utolsó útjára.
Bizalmatlan kissé most ezekkel a drabális állatokkal. Khannak több bizalmat szavaz, talán azért mert jóval átlagosabb. A nő pedig. Nos az ő szavaira Lea amúgy nem túl lelkes arcára is mosoly kúszik, éppúgy, mint Kaganéra. Kagan megfelel neki. Lea mondjuk szívesen hozzátenné a pásztornépekkel és a kecskékkel kapcsolatos averzióit - látta ugyanis, hogy mennyire kiakadtak, mikor az elmebeteg Valian megsebzett egy kecskét -, de ez nem az a pillanat, mikor viccelődni kell.*
- Leandana vagyok, a Thargodarok Szellemjárója.
*mutatkozik be végül ő is, persze szokásához híven most sem fejti ki, hogy a "Szellemjáró" pontosan mit is takar, ha az idegenek némiképpen tisztában vannak azzal, hogy milyen is az északi törzsek berendezkedése akkor tudják. Ha nincsenek ezzel tisztában akkor hamarosan úgyis megtudják, és általában nem Lea az, aki elmondja ezt, hanem valaki mindig súg. A szeme sarkából látja a mögéjük záró Dharrent, de nem szól semmit, még csak nem is reagál az őrparancsnok érkezésére.*
Kagan mellett lépdel, a válluk akár össze is érhetne, ha Lea még egy fél lépéssel közelebb menne. Egy leheletnyivel persze mindig mögötte van, hogy azért a hierarchia világosan látható legyen: Lea majd' olyan magas rangú, mint Kagan.
Lassacskán megtudják egymás nevét, Lea pedig éppen azt tanulmányozza, aki aktuálisan beszél. Khan kapcsán megnézi magának a társaságában levő egészen összetöppedt nőt. A férfi kevéssé érdekli, mert csupán egy újabb kardot ajánl a többi közé, ellenben a nőstény már annál inkább, hiszen harcos van egy pár a táborban, de szolga annál kevesebb. És tulajdonképpen egészen csinos is az arca. Borostyánszín tekintete nem pihen tovább rajta azután, hogy Kagan választ kap a Khanhoz intézett kérdésére, már tovább is rebben a másik fickóra. Ritkán akad el a lélegzete egy-egy férfi láttán, és ez most sem történik meg, látott már nagydarabot, látott fehér hajút is. Semmi különös. Harcos, Lea pedig titkon reméli, hogy ez az óriás valamivel több sütnivalóval és türelemmel rendelkezik, mint az, akit az erőd falain belül fel kell készítsen utolsó útjára.
Bizalmatlan kissé most ezekkel a drabális állatokkal. Khannak több bizalmat szavaz, talán azért mert jóval átlagosabb. A nő pedig. Nos az ő szavaira Lea amúgy nem túl lelkes arcára is mosoly kúszik, éppúgy, mint Kaganéra. Kagan megfelel neki. Lea mondjuk szívesen hozzátenné a pásztornépekkel és a kecskékkel kapcsolatos averzióit - látta ugyanis, hogy mennyire kiakadtak, mikor az elmebeteg Valian megsebzett egy kecskét -, de ez nem az a pillanat, mikor viccelődni kell.*
- Leandana vagyok, a Thargodarok Szellemjárója.
*mutatkozik be végül ő is, persze szokásához híven most sem fejti ki, hogy a "Szellemjáró" pontosan mit is takar, ha az idegenek némiképpen tisztában vannak azzal, hogy milyen is az északi törzsek berendezkedése akkor tudják. Ha nincsenek ezzel tisztában akkor hamarosan úgyis megtudják, és általában nem Lea az, aki elmondja ezt, hanem valaki mindig súg. A szeme sarkából látja a mögéjük záró Dharrent, de nem szól semmit, még csak nem is reagál az őrparancsnok érkezésére.*
927. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-01-08 21:08:54
Üzenet elküldve: 2015-01-08 21:08:54
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 403
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 403
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
//Napváltás és őrségváltás, reggel//
* Syoud volt este őrségben, szóval épp itt az ideje, hogy az elf pihenni térjen. Bőrvértjét fekete farkas irhája takarja, ahogy a fegyverövén lévő tőröket is. De kardját és íját, tegezét mindenki láthatja. Megáll az elf mellett, aki már biztosan át lehet fagyva és hozzá intézi halkan a szavait. *
- Innentől átveszem az őrséget.
* És megáll a vezér és a Szellemjáró párosa mögött balról úgy, hogy az idegenek minden mozdulatát lássa és kellő gyorsasággal tudjon rájuk reagálni. Ha esetleg szükség van erre. A jobb vállán átvetett tegez nem sok vizet zavar, az íjától könnyen megszabadulhat, ebből a távból inkább a kardja mellett dönt, s annak markolatán pihenteti kezét. Csendesen kíséri figyelemmel, hogy kik ezek és miért jöttek? *
* Syoud volt este őrségben, szóval épp itt az ideje, hogy az elf pihenni térjen. Bőrvértjét fekete farkas irhája takarja, ahogy a fegyverövén lévő tőröket is. De kardját és íját, tegezét mindenki láthatja. Megáll az elf mellett, aki már biztosan át lehet fagyva és hozzá intézi halkan a szavait. *
- Innentől átveszem az őrséget.
* És megáll a vezér és a Szellemjáró párosa mögött balról úgy, hogy az idegenek minden mozdulatát lássa és kellő gyorsasággal tudjon rájuk reagálni. Ha esetleg szükség van erre. A jobb vállán átvetett tegez nem sok vizet zavar, az íjától könnyen megszabadulhat, ebből a távból inkább a kardja mellett dönt, s annak markolatán pihenteti kezét. Csendesen kíséri figyelemmel, hogy kik ezek és miért jöttek? *
926. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-01-08 20:06:10
Üzenet elküldve: 2015-01-08 20:06:10
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
*Lassan biccent, mert Leandana ilyen válaszai után jól teszi az ember, ha alaposan átgondolja, mit is mondott. A fifikás Szellemjáró ugyanis meglehetősen ügyes a szavak fegyverként való használatában, és bizony pillanatok alatt a szőnyeg szélén találja magát az ember, ahol a part szakad. Vagy ilyesmi.*
- Remek. *erősíti meg végül az utasítást és saját magát is. Csak remélni meri, azt is csak magában, hogy hosszú ideig ez lesz az utolsó máglya, amit rakniuk kell. Kicsit elege van már ebből.*
- Az a kettő lesz az. *állapítja meg rendkívül élesszeműen, mikor nem messze tőlük feltűnik a trió. Vagy kvartett lenne? Syoudra nem jellemző a tévedés, ezért majdnem biztos benne, hogy a másik nő az lesz, amelyikről Ethea beszélt. Amíg amazok közelednek, Kagan folytatja a Leandanával elkezdett beszélgetést.*
- Eggen. Elég szarul nézett ki, legalábbis úgy mesélik. Salanel és Waldran akadt rá, egy fekete elf vitte el őket a hullához. Az a neve, hogy... Terold. Rétes Terold. *hogy igazi, vagy álnév, teljesen mindegy. Ők így ismerik.*
- Majd én beszélek Isuriival, ha eljön az ideje. Addig... higgye csak, hogy végleg lelépett a gyáva, amúgy is ezt tervezte. Várjunk vele, míg a csalódottság sava szétmarja szívében e hamis szerelmet. Utána tán még örülni is fog a hírnek. *Akárcsak Kagan, aki magának nem szokott hazudni - egyel kevesebb fenyegetés, egyel kevesebb kontrollálatlan változó.*
*Közben lezajlik a közjáték Khan és Seju között, mely végre felkelteni látszik a vezér figyelmét is. Már annyiban, hogy a lány a férfi szolgájának tűnik, ami egy kicsit megint kavar a képleten. Kagan enyhén gondterhelt, mérlegelő tekintettel fogadja a köszöntést, ami azonban pont megfelelő - olyan, amilyennek lennie kell.*
- Kegyesek. *hagyja végül helyben, aztán legbelül felsóhajt - kezdődjön hát.*
- És ők hoztak titeket Amon Ruadhra. Kagan Thargodar vagyok, Thargarod Hadura. *ó, van neki számtalan címe még, de azt főleg a városi nemeseknek és más léhűtőknek, no meg a hírvivőknek tartogatja, ilyenkor kevés jelentősége van. Katonaember máshogy számol.*
- A szolgád? *pillant Sejura, és vagy öt másodpercig a topázsárga szempár Kaiykot tűzi a Hadúr figyelmének lándzsájára. Öt hosszú másodperc, majd Kagan elfordul.*
- Üdvözöllek téged is, Gabrien Chor'Un. *méri fel a nagydarab harcost, azon gondolkozva, hány éves lehet. Ahhoz túl öreg, hogy a fia legyen, hiszen Kagan legidősebb kölyke sem lenne tizenhat évnél idősebb - ám a fehér haj és a sárga tekintet meglehetősen ritka jelenség e földön.*
*A vizsgálatra szoruló érdekességről egy jóval alacsonyabbról érkező, de jóval magasabb rezgésszámú hang tereli el a figyelmét - egy félvér nő, aki előre lépve nevét közli a várúrral. Mintha számítana. De a körítés, amit biztosít, kis mosolyt csal Kagan arcára, és máris sokat emel Janemita ázsióján.*
- ThargArodban férfiakat nevelünk és asszonyokkal hálunk, Janemita; ha elég soká maradsz közöttünk, megtudod magad is. *szerencsére a dekadens elfajzások csak szűk körben érvényesülhettek a törzsön belül. Bár előfordul egy-egy kecskekergető, vagy hogy az asszonyok egymásnak, vagy többen összeállva egy férfinak okoznak örömet, de az ennél komolyabb szodomiták és baromkodók hamar a Gödörben, vagy a folyóban találják magukat. Kagan rendkívül szabadelvű és rugalmas opportunista - de csak a maga módján.*
- Hallom szavad, Janemita, és hallom a tiétek is, harcosok. Most halljátok az enyémet: Tharg Arod erődje előtt álltok, mely Amon Ruadh hegyének éke, s itt minden föld, míg a szem ellát, a Gázlótól a Három Öregember Szikláig, a Rilkh barlangjától a Szántóföldek gazdag falvaiig mind a Thargodarok vitéz törzséé. Kagan Thargodar vagyok, Hadúr és vezér, ki a Szellemeken, Ősök Lelkén és az Alvó Istenen túl nem ismer el más hatalmat maga felett. *tart egy kis szünetet, hogy mindenki a maga szája íze szerint értelmezze a dolgokat.*
- Ha akaratotok és szívetek erős, megmérettethettek. Most, hogy tudjátok, hová is érkeztetek... még mindig akartok csatlakozni?
- Remek. *erősíti meg végül az utasítást és saját magát is. Csak remélni meri, azt is csak magában, hogy hosszú ideig ez lesz az utolsó máglya, amit rakniuk kell. Kicsit elege van már ebből.*
- Az a kettő lesz az. *állapítja meg rendkívül élesszeműen, mikor nem messze tőlük feltűnik a trió. Vagy kvartett lenne? Syoudra nem jellemző a tévedés, ezért majdnem biztos benne, hogy a másik nő az lesz, amelyikről Ethea beszélt. Amíg amazok közelednek, Kagan folytatja a Leandanával elkezdett beszélgetést.*
- Eggen. Elég szarul nézett ki, legalábbis úgy mesélik. Salanel és Waldran akadt rá, egy fekete elf vitte el őket a hullához. Az a neve, hogy... Terold. Rétes Terold. *hogy igazi, vagy álnév, teljesen mindegy. Ők így ismerik.*
- Majd én beszélek Isuriival, ha eljön az ideje. Addig... higgye csak, hogy végleg lelépett a gyáva, amúgy is ezt tervezte. Várjunk vele, míg a csalódottság sava szétmarja szívében e hamis szerelmet. Utána tán még örülni is fog a hírnek. *Akárcsak Kagan, aki magának nem szokott hazudni - egyel kevesebb fenyegetés, egyel kevesebb kontrollálatlan változó.*
*Közben lezajlik a közjáték Khan és Seju között, mely végre felkelteni látszik a vezér figyelmét is. Már annyiban, hogy a lány a férfi szolgájának tűnik, ami egy kicsit megint kavar a képleten. Kagan enyhén gondterhelt, mérlegelő tekintettel fogadja a köszöntést, ami azonban pont megfelelő - olyan, amilyennek lennie kell.*
- Kegyesek. *hagyja végül helyben, aztán legbelül felsóhajt - kezdődjön hát.*
- És ők hoztak titeket Amon Ruadhra. Kagan Thargodar vagyok, Thargarod Hadura. *ó, van neki számtalan címe még, de azt főleg a városi nemeseknek és más léhűtőknek, no meg a hírvivőknek tartogatja, ilyenkor kevés jelentősége van. Katonaember máshogy számol.*
- A szolgád? *pillant Sejura, és vagy öt másodpercig a topázsárga szempár Kaiykot tűzi a Hadúr figyelmének lándzsájára. Öt hosszú másodperc, majd Kagan elfordul.*
- Üdvözöllek téged is, Gabrien Chor'Un. *méri fel a nagydarab harcost, azon gondolkozva, hány éves lehet. Ahhoz túl öreg, hogy a fia legyen, hiszen Kagan legidősebb kölyke sem lenne tizenhat évnél idősebb - ám a fehér haj és a sárga tekintet meglehetősen ritka jelenség e földön.*
*A vizsgálatra szoruló érdekességről egy jóval alacsonyabbról érkező, de jóval magasabb rezgésszámú hang tereli el a figyelmét - egy félvér nő, aki előre lépve nevét közli a várúrral. Mintha számítana. De a körítés, amit biztosít, kis mosolyt csal Kagan arcára, és máris sokat emel Janemita ázsióján.*
- ThargArodban férfiakat nevelünk és asszonyokkal hálunk, Janemita; ha elég soká maradsz közöttünk, megtudod magad is. *szerencsére a dekadens elfajzások csak szűk körben érvényesülhettek a törzsön belül. Bár előfordul egy-egy kecskekergető, vagy hogy az asszonyok egymásnak, vagy többen összeállva egy férfinak okoznak örömet, de az ennél komolyabb szodomiták és baromkodók hamar a Gödörben, vagy a folyóban találják magukat. Kagan rendkívül szabadelvű és rugalmas opportunista - de csak a maga módján.*
- Hallom szavad, Janemita, és hallom a tiétek is, harcosok. Most halljátok az enyémet: Tharg Arod erődje előtt álltok, mely Amon Ruadh hegyének éke, s itt minden föld, míg a szem ellát, a Gázlótól a Három Öregember Szikláig, a Rilkh barlangjától a Szántóföldek gazdag falvaiig mind a Thargodarok vitéz törzséé. Kagan Thargodar vagyok, Hadúr és vezér, ki a Szellemeken, Ősök Lelkén és az Alvó Istenen túl nem ismer el más hatalmat maga felett. *tart egy kis szünetet, hogy mindenki a maga szája íze szerint értelmezze a dolgokat.*
- Ha akaratotok és szívetek erős, megmérettethettek. Most, hogy tudjátok, hová is érkeztetek... még mindig akartok csatlakozni?
925. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-01-08 19:49:26
Üzenet elküldve: 2015-01-08 19:49:26
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 336
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 336
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Megfontolt
*A rámorranó feddésre tágra nyílt szemmel mered Khanra. Zavartan rázza meg a fejét és behúzza a nyakát, mintha attól tartana a szavakhoz mindjárt mellékelnek egy tenyeres suhintást is.*
- De hát te magad... ~merítettél nekem a vízből...~
*Gyorsan elharapja a mondatot, nehogy most meg ezzel vonjon a fejére bajt. Teljességgel félreértelmezi az egészet, ezért aztán ha lehet, még elveszettebbnek tűnik.
Mintha földbe gyökerezne a lába, amikor a dolgok még egyértelműbb irányt vesznek afelé, hogy a régi élete utolsó szalmaszála is kicsússzon a kezéből.
Olyan jelentéktelenre húzza össze magát, amennyire csak tőle telik. Ha lehetett, eddig is mindig mások árnyékában járt, úgy kerülte a figyelmet, mint macska a pocsolyákat. Nem voltak jóban ők ketten soha.
Utolsó reményvesztett pillantást vet a Vas-dombról levezető út felé, mikor Khan beszélni kezd. Ahogy sejtette, a thargarodiaknak ajánlkozik. Aztán őrá mutat. Egyenesen rá. Mintha tátongó üres színpadra lökte volna ki mezítlenül egy városnyi ember elé.
Félúton bennszakad a lélegzete is. Megrándul, mint toppantásra a kóbor ebek. A legszívesebben lesütné a szemét, ahogy egy szolgától biztosan el is várnák, de ő feszülten figyel, akár egy riadt állat.
Nevet nem mond és az igazat megvallva nem is tűnik fel neki, hogy egyedül ő maradt adós vele.*
- De hát te magad... ~merítettél nekem a vízből...~
*Gyorsan elharapja a mondatot, nehogy most meg ezzel vonjon a fejére bajt. Teljességgel félreértelmezi az egészet, ezért aztán ha lehet, még elveszettebbnek tűnik.
Mintha földbe gyökerezne a lába, amikor a dolgok még egyértelműbb irányt vesznek afelé, hogy a régi élete utolsó szalmaszála is kicsússzon a kezéből.
Olyan jelentéktelenre húzza össze magát, amennyire csak tőle telik. Ha lehetett, eddig is mindig mások árnyékában járt, úgy kerülte a figyelmet, mint macska a pocsolyákat. Nem voltak jóban ők ketten soha.
Utolsó reményvesztett pillantást vet a Vas-dombról levezető út felé, mikor Khan beszélni kezd. Ahogy sejtette, a thargarodiaknak ajánlkozik. Aztán őrá mutat. Egyenesen rá. Mintha tátongó üres színpadra lökte volna ki mezítlenül egy városnyi ember elé.
Félúton bennszakad a lélegzete is. Megrándul, mint toppantásra a kóbor ebek. A legszívesebben lesütné a szemét, ahogy egy szolgától biztosan el is várnák, de ő feszülten figyel, akár egy riadt állat.
Nevet nem mond és az igazat megvallva nem is tűnik fel neki, hogy egyedül ő maradt adós vele.*
924. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-01-08 19:28:47
Üzenet elküldve: 2015-01-08 19:28:47
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 409
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 409
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
*Boldogtalan a hideg víz nyújtotta frissességtől, de legalább igazán ébernek érzi magát. És fázik. Gyorsan letörli a jeges víztől és a még hidegebb levegőtől átfagyott kezét nadrágjában és igyekszik vissza a sátorban hagyott kabátjáért.
Gyorsan futtatja végig tekintetét a sátorváros látható részein, észreveszi, hogy a kapunál mozgás van. Őrök a gyilokjárón, egy férfi és egy magas, barna hajú nő az erőd előtt. Talán épp rájuk várnak. Illetve ha rá nem is, a két harcosra mindenképp.
Útközben belebotlik Gabrienbe, viszonozza a mosolyt.*
-Neked is. - *Mondja válaszul, elmenőben még végig is simít a férfi karján.
Bent gyorsan magára kapja kabátját, majd a derekához nyúl, ahol a sok kis szütyő csüng. Az egyiket kibontva feldarabolt, összeszáradt holdsajtot szed elő belőle. Lecsüccsen az ágyféle szélére és amíg a magdarabkát rágcsálja, végignézi a kolosszus öltözködését.*
-Sokkal szórakoztatóbb volt, amikor vetkőztél.- *Vigyorodik el, majd felé nyújtja az egyik darabkát.* -Reggelit?
*Ha a férfi nem kér, visszateszi a zsákocskába. Türelmesen végigvárja, amíg elkészül, végül is ha Thargarod feje megunja a várakozást, legfeljebb még egy napot várnak majd.
Mikor elindulnak kifelé, bólint egyet. Igen, keressék meg Khant, aki elő is bukkan egy másik sátorból egy lánnyal. Aki nem Hildi. Nem nagyon gondolkozik ki ez, de érzi, hogy kimaradt valamiből, ami talán fontos lehet. Idővel talán megtudja.
Amikor Khan megjegyzést tesz az éjszakára és az epésségre, elvigyorodik. Eddigi tapasztalatai szerint a kolosszus nem a türelméről híres, bár neki nem okoz problémát a milyensége.*
-Neked is jó reggelt. *Üdvözli Gabrien barátját egy hanyagnak tűnő intés kíséretében, majd folytatja.* -Késésben vagyunk.
*Szavai után a kapu felé néz és el is indulnak arra mind.
A kolosszus mellett marad végig, majd a bemutatkozása után előre lép, hogy ő is tiszteletét tegye Thargarod és Amon Ruadh uránál.*
-A nevem Ágrólszakadt Janemita. Értek a nyilak, ékszerek készítéséhez, és sok máshoz is. Azért jöttem, hogy olyan népet szolgáljak, akik nem birkákkal hálnak.
Gyorsan futtatja végig tekintetét a sátorváros látható részein, észreveszi, hogy a kapunál mozgás van. Őrök a gyilokjárón, egy férfi és egy magas, barna hajú nő az erőd előtt. Talán épp rájuk várnak. Illetve ha rá nem is, a két harcosra mindenképp.
Útközben belebotlik Gabrienbe, viszonozza a mosolyt.*
-Neked is. - *Mondja válaszul, elmenőben még végig is simít a férfi karján.
Bent gyorsan magára kapja kabátját, majd a derekához nyúl, ahol a sok kis szütyő csüng. Az egyiket kibontva feldarabolt, összeszáradt holdsajtot szed elő belőle. Lecsüccsen az ágyféle szélére és amíg a magdarabkát rágcsálja, végignézi a kolosszus öltözködését.*
-Sokkal szórakoztatóbb volt, amikor vetkőztél.- *Vigyorodik el, majd felé nyújtja az egyik darabkát.* -Reggelit?
*Ha a férfi nem kér, visszateszi a zsákocskába. Türelmesen végigvárja, amíg elkészül, végül is ha Thargarod feje megunja a várakozást, legfeljebb még egy napot várnak majd.
Mikor elindulnak kifelé, bólint egyet. Igen, keressék meg Khant, aki elő is bukkan egy másik sátorból egy lánnyal. Aki nem Hildi. Nem nagyon gondolkozik ki ez, de érzi, hogy kimaradt valamiből, ami talán fontos lehet. Idővel talán megtudja.
Amikor Khan megjegyzést tesz az éjszakára és az epésségre, elvigyorodik. Eddigi tapasztalatai szerint a kolosszus nem a türelméről híres, bár neki nem okoz problémát a milyensége.*
-Neked is jó reggelt. *Üdvözli Gabrien barátját egy hanyagnak tűnő intés kíséretében, majd folytatja.* -Késésben vagyunk.
*Szavai után a kapu felé néz és el is indulnak arra mind.
A kolosszus mellett marad végig, majd a bemutatkozása után előre lép, hogy ő is tiszteletét tegye Thargarod és Amon Ruadh uránál.*
-A nevem Ágrólszakadt Janemita. Értek a nyilak, ékszerek készítéséhez, és sok máshoz is. Azért jöttem, hogy olyan népet szolgáljak, akik nem birkákkal hálnak.
923. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-01-08 19:07:16
Üzenet elküldve: 2015-01-08 19:07:16
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 461
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 461
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
*Khant gyorsan megtalálja választott sátora mellett, és ott van vele az a lány is, akit eddig csak holt súlyként cipelve látott. Ismeretlen számára még így is, hogy az arcát is látja. Láthatóan zavart és azt sem tudja, hol van, amikor az olvadt aranyszín szemekbe néz, úgy tűnik, hogy menten újra eszméletét veszti. Végignéz a reszkető szerencsétlen lányon, majd Khanra siklik napszín tekintete.*
- Ő ki?
*Kérdi, de aztán a válasz meghallgatását későbbre halasztja, hisz megindulnak a Thargarod erődje felé, ahonnan két ismeretlen alak tart kifelé.
A férfi valami harcos lehet, a nőt viszont nem nagyon tudja hova tenni, talán egy másik rabszolga, olyan, mint Hildi, csak csinosabb.
Nem ismeri fel az erőd urát és mindenható parancsolóját, aki egy személyben mindent intéz. Legalábbis a könnyűléptű őr szavaiból erre következtetett.
Követi Khant és az ismeretlen lányt az erődhöz vezető úton, ahol a társa máris belekezd a bemutatkozásba a rá jellemző alapossággal és előadásmóddal.
Így hamar kiderül a hósörényű számára is, hogy kivel van dolguk, tehát ő a Thargarod ura. Tekintélyes embernek látszik, olyannak, aki parancsoláshoz szokott. A napszín tekintet kifejezéstelenül méri végig őt és kísérőjét, akiről ilyen távolságban azonnal kiderül, nem valami rabszolga.
Khan ezúttal nem ereszti olyan bő lére beszédét, s nem mutatja be őt és Janemitát, így a kolosszusra marad, hogy megtegye ezt, bár valószínűleg a lány meg fogja oldani magának. Az éjjel történtek után tudja, nem kell őt félteni.*
- Az én nevem Gabrien Chor'Un, és hasonló céllal kerestem fel Thargarod erődjét.
*Biccent kurtán a férfi felé. Ennél többet nem tud mondani érdemben, várja, hogy Janemita bemutatkozása után Thargarod vezére is hallassa hangját.*
- Ő ki?
*Kérdi, de aztán a válasz meghallgatását későbbre halasztja, hisz megindulnak a Thargarod erődje felé, ahonnan két ismeretlen alak tart kifelé.
A férfi valami harcos lehet, a nőt viszont nem nagyon tudja hova tenni, talán egy másik rabszolga, olyan, mint Hildi, csak csinosabb.
Nem ismeri fel az erőd urát és mindenható parancsolóját, aki egy személyben mindent intéz. Legalábbis a könnyűléptű őr szavaiból erre következtetett.
Követi Khant és az ismeretlen lányt az erődhöz vezető úton, ahol a társa máris belekezd a bemutatkozásba a rá jellemző alapossággal és előadásmóddal.
Így hamar kiderül a hósörényű számára is, hogy kivel van dolguk, tehát ő a Thargarod ura. Tekintélyes embernek látszik, olyannak, aki parancsoláshoz szokott. A napszín tekintet kifejezéstelenül méri végig őt és kísérőjét, akiről ilyen távolságban azonnal kiderül, nem valami rabszolga.
Khan ezúttal nem ereszti olyan bő lére beszédét, s nem mutatja be őt és Janemitát, így a kolosszusra marad, hogy megtegye ezt, bár valószínűleg a lány meg fogja oldani magának. Az éjjel történtek után tudja, nem kell őt félteni.*
- Az én nevem Gabrien Chor'Un, és hasonló céllal kerestem fel Thargarod erődjét.
*Biccent kurtán a férfi felé. Ennél többet nem tud mondani érdemben, várja, hogy Janemita bemutatkozása után Thargarod vezére is hallassa hangját.*
922. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-01-08 18:41:20
Üzenet elküldve: 2015-01-08 18:41:20
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 614
OOC üzenetek: 85
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 614
OOC üzenetek: 85
Játékstílus: Vakmerő
*Merít egy kanálnyi vizet Sejunak (fontos, hogy minél többször így szólítsa a lányt) abból a jégzúzmarás tálból amiből magának is kerített néhány korttyal. Kimossa a zavart a fejből és segít majd abban is, hogy ne csak a szájába adott szavakkal operáljon, hanem hogyha kell, tud ő maga is válaszolni, érvelni. Khan nem kétli, hogy az események gyorsat és drasztikusat fordultak a lány számára két legutolsó szemhunyása között, és a kockázat amit idejöttekor vállalt egyelőre győztesként látszik kikerülni az egymásra ígérésből. A férfi mindenesetre nem oszlatja szét kételyeinek zivatarfellegét, hadd gyűljenek még ott komorlóan, mert a félelemnél kevesebb hatásos motiválóeszköze létezik az emberi indulatok és magatartás korlátok között tartására. Nem mellesleg bele kell szoknia neki is újdonsült szerepébe, mint szolgatartó. Jól jönne néhány kikentebb ruhadarab és egy olyan fényesre vikszolt páncél is mint a fehér hajú lovagnemesé. Szó azért nem érheti Khant sem, hiszen abban a formájában ahogy rálelt az istálló padlatán, mostanra szinte teljesen kicserélődött és így talán jobban hasonlít ahhoz az férfihez, aki annak előtte lehetett. Egy álmait követő ember.
A kótyagos járású Sejut útbaigazítja ha épp elbotlani vagy elbizonytalanodni látná lépteiben. Kagan és Leandana felé közelítve még meg is jegyzi hallhatóan.*
- Mit mondtam neked az engedélyem nélküli ivásról? - *Kihátrálásról szó sem lehet, fél szemét a lányon fogja tartani, s ha csakugyan bejutnak Thargarodba, ott már nem lesz ennyire sem szükség. A helyszín maga gondoskodik róla majd, hogy Seju féken tartsa indulatait. Félelmet alkalmazni a félelem ellen.*
~ Remélem, hogy nem roppan belé. ~
*Mert épp most olyan, mintha bármelyik pillanatban szélütést kaphatna, talán többet ért volna, ha jeges vízzel locsolja fel.
Az erődből érkezettek megálltak nem messze a kaputól így az ő társaságuk lesz az, akik szó szerint Kaganék elé járulnak. Khan biztosra veszi, hogy a mellvéden most is több vigyázó szempár tekint le óvón a párra, különösen ha abbéli képzete igaz, hogy hihet Syoudnak és a férfi a törzs vezére.*
- Kegyesek a Szellemek, és Thargarod urához vezettek minket? - *Áll meg kényelmes beszédtávolságban a pártól. Sejut is megállítja, ha továbbra sem józanodott még ki. Arra is felkészül, hogy a valaha-lovászlány kész elájulni a rettegés izgalmában. Más környezetben úgy illene, hogy az első szó jogán élő bemutatja társaságának többi tagját is, de a pusztai nép még gyengeségnek vélné részükről, hogy más beszél helyettük és első találkozás alkalmával ez nem volna jó ajánlójegy. Ezért az első lépés megtétele után, ami saját bemutatásában egyelőre el is hal, a többiek hangjának enged utat.*
- Khan a nevem, és azért jöttem el népedhez, hogy szolgálatodra ajánljam kardom. Ő pedig segítségetekre lehet az erőd körüli munkákban. - *Maga mellé, Sejura mutat.*
A kótyagos járású Sejut útbaigazítja ha épp elbotlani vagy elbizonytalanodni látná lépteiben. Kagan és Leandana felé közelítve még meg is jegyzi hallhatóan.*
- Mit mondtam neked az engedélyem nélküli ivásról? - *Kihátrálásról szó sem lehet, fél szemét a lányon fogja tartani, s ha csakugyan bejutnak Thargarodba, ott már nem lesz ennyire sem szükség. A helyszín maga gondoskodik róla majd, hogy Seju féken tartsa indulatait. Félelmet alkalmazni a félelem ellen.*
~ Remélem, hogy nem roppan belé. ~
*Mert épp most olyan, mintha bármelyik pillanatban szélütést kaphatna, talán többet ért volna, ha jeges vízzel locsolja fel.
Az erődből érkezettek megálltak nem messze a kaputól így az ő társaságuk lesz az, akik szó szerint Kaganék elé járulnak. Khan biztosra veszi, hogy a mellvéden most is több vigyázó szempár tekint le óvón a párra, különösen ha abbéli képzete igaz, hogy hihet Syoudnak és a férfi a törzs vezére.*
- Kegyesek a Szellemek, és Thargarod urához vezettek minket? - *Áll meg kényelmes beszédtávolságban a pártól. Sejut is megállítja, ha továbbra sem józanodott még ki. Arra is felkészül, hogy a valaha-lovászlány kész elájulni a rettegés izgalmában. Más környezetben úgy illene, hogy az első szó jogán élő bemutatja társaságának többi tagját is, de a pusztai nép még gyengeségnek vélné részükről, hogy más beszél helyettük és első találkozás alkalmával ez nem volna jó ajánlójegy. Ezért az első lépés megtétele után, ami saját bemutatásában egyelőre el is hal, a többiek hangjának enged utat.*
- Khan a nevem, és azért jöttem el népedhez, hogy szolgálatodra ajánljam kardom. Ő pedig segítségetekre lehet az erőd körüli munkákban. - *Maga mellé, Sejura mutat.*
921. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-01-08 16:27:51
Üzenet elküldve: 2015-01-08 16:27:51
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1542
OOC üzenetek: 99
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1542
OOC üzenetek: 99
Játékstílus: Vakmerő
*nem érzi magát jól, de ezt összességében remekül titkolja, sőt talán még önmaga előtt is elbagatellizálja kissé, és gyomorrontásra fogja. Annyit mindenesetre biztosan tud, hogy nem eshet ágynak, mert mára is akad némi elintéznivaló. Például Brennus felkészítése.*
- Olyan máglyát rakunk neki amilyet kívánsz.
*noha szavai mást mondanak, de hanghordozásában benne van, hogy ő személy szerint nem pazarolna a szükségesnél több tüzelőt, pláne így télvíz idején. Meleg, száraz időben persze nem különösebben izgatná a dolog.*
- Syoud tegnap este szólt a két fickóról. Meg egy nőszemélyről is.
*akkor Kagan kellően paprikás hangulatban volt Brennusék kakaskodása miatt ahhoz, hogy ne vezessék elé az idegeneket, meg amúgy is közeledett már az éjszaka. Szóval erről tud, de az, hogy időközben képbe került egy újabb szereplő is? Nos ez már egészen érdekes.*
- Jah, valahogy így mondják. Asszem.
*hát ők egyszerű népek, ezért aztán a legritkább esetben értik a cifra beszédet, vagyis ritkán akarják megérteni, de ez a kettő ugyebár nem egyenértékű. Persze ha Kagan ilyen szavakat akar használni, akkor lelke rajta. Végülis amíg jól használja ezeket a kifejezéseket addig nem nevettetheti ki magát.*
- El kellene takarítani a havat a kapu és a műhely elől.
*A törpéket érintő kérdésre nem válaszol, mert ő a maga részéről tökéletesen elégedett velük, hiszen felépítették a műhelyt és be is rendezték. És ha minden igaz, akkor Csöcsi személyében már kuncsaftjuk is akadt. Hogy az üzlet megköttetett-e vagy sem, azt már ő nem tudja. Leginkább azért, mert nem tartotta számon. Annyi viszont bizonyos, hogy Hrothi becsajozott, ami jelentősen rányomja a bélyegét a munkájára. Ez persze általában igaz a hímek legtöbbjére (meg a nőkre is, de ezt nyilván egy nő nem fogja bevallani).*
- Viszont Harath elmesélte, hogy mi történt Daerosszal.
*Mielőtt megszólalna még lopva körülpillant, hogy nem hallja-e szavait olyan, akinek nem kéne - Isurii - és amikor megbizonyosodik arról, hogy nincsenek itt "rossz" fülek akkor beszél csak.*
- Tanácstalan vagyok azzal kapcsolatban, hogy elmondjuk-e a húgodnak. Feleslegesen nem izgatnám fel, viszont ha később bukik ki akkor lehet, hogy rosszul esne neki. Mi a véleményed?
*beszéd közben azért még fürkészi a környezetét, hogy nem bukkan-e fel az emlegetett, no meg igyekszik megfigyelni a sátrak mélyéről előkászálódókat is.*
- Olyan máglyát rakunk neki amilyet kívánsz.
*noha szavai mást mondanak, de hanghordozásában benne van, hogy ő személy szerint nem pazarolna a szükségesnél több tüzelőt, pláne így télvíz idején. Meleg, száraz időben persze nem különösebben izgatná a dolog.*
- Syoud tegnap este szólt a két fickóról. Meg egy nőszemélyről is.
*akkor Kagan kellően paprikás hangulatban volt Brennusék kakaskodása miatt ahhoz, hogy ne vezessék elé az idegeneket, meg amúgy is közeledett már az éjszaka. Szóval erről tud, de az, hogy időközben képbe került egy újabb szereplő is? Nos ez már egészen érdekes.*
- Jah, valahogy így mondják. Asszem.
*hát ők egyszerű népek, ezért aztán a legritkább esetben értik a cifra beszédet, vagyis ritkán akarják megérteni, de ez a kettő ugyebár nem egyenértékű. Persze ha Kagan ilyen szavakat akar használni, akkor lelke rajta. Végülis amíg jól használja ezeket a kifejezéseket addig nem nevettetheti ki magát.*
- El kellene takarítani a havat a kapu és a műhely elől.
*A törpéket érintő kérdésre nem válaszol, mert ő a maga részéről tökéletesen elégedett velük, hiszen felépítették a műhelyt és be is rendezték. És ha minden igaz, akkor Csöcsi személyében már kuncsaftjuk is akadt. Hogy az üzlet megköttetett-e vagy sem, azt már ő nem tudja. Leginkább azért, mert nem tartotta számon. Annyi viszont bizonyos, hogy Hrothi becsajozott, ami jelentősen rányomja a bélyegét a munkájára. Ez persze általában igaz a hímek legtöbbjére (meg a nőkre is, de ezt nyilván egy nő nem fogja bevallani).*
- Viszont Harath elmesélte, hogy mi történt Daerosszal.
*Mielőtt megszólalna még lopva körülpillant, hogy nem hallja-e szavait olyan, akinek nem kéne - Isurii - és amikor megbizonyosodik arról, hogy nincsenek itt "rossz" fülek akkor beszél csak.*
- Tanácstalan vagyok azzal kapcsolatban, hogy elmondjuk-e a húgodnak. Feleslegesen nem izgatnám fel, viszont ha később bukik ki akkor lehet, hogy rosszul esne neki. Mi a véleményed?
*beszéd közben azért még fürkészi a környezetét, hogy nem bukkan-e fel az emlegetett, no meg igyekszik megfigyelni a sátrak mélyéről előkászálódókat is.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8741-8760 , 8761-8780 , 8781-8800 , 8801-8820 , 8821-8840 , 8841-8860 , 8861-8880 , 8881-8900 , 8901-8920 , 8921-8940 , 8941-8960 , 8961-8980 , 8981-9000 , 9001-9020 , 9021-9040 , 9041-9060 , 9061-9080 , 9081-9100 , 9101-9120 , 9121-9140 , 9141-9160 , 9161-9180 , 9181-9200 , 9201-9220 , 9221-9240 , 9241-9260 , 9261-9280 , 9281-9300 , 9301-9320 , 9321-9340 , 9341-9360 , 9361-9380 , 9381-9400 , 9401-9420 , 9421-9440 , 9441-9460 , 9461-9480 , 9481-9500 , 9501-9520 , 9521-9540 , 9541-9560 , 9561-9580 , 9581-9600 , 9601-9620 , 9621-9640 , 9641-9660 , 9661-9680 , 9681-9700 , 9701-9720 , 9721-9740 , 9741-9760 , 9761-9780 , 9781-9800 , 9801-9820 , 9821-9840 , 9841-9860 , 9861-9880 , 9881-9900 , 9901-9920 , 9921-9940 , 9941-9960 , 9961-9980 , 9981-10000 , 10001-10020 , 10021-10040 , 10041-10060 , 10061-10080 , 10081-10100 , 10101-10120 , 10121-10140 , 10141-10160 , 10161-10180 , 10181-10200 , 10201-10220 , 10221-10240 , 10241-10260 , 10261-10280 , 10281-10300 , 10301-10320 , 10321-10340 , 10341-10360 , 10361-10380 , 10381-10400 , 10401-10420 , 10421-10440 , 10441-10460 , 10461-10480 , 10481-10500 , 10501-10520 , 10521-10540 , 10541-10560 , 10561-10580 , 10581-10600 , 10601-10620 , 10621-10640 , 10641-10660 , 10661-10680 , 10681-10700 , 10701-10720 , 10721-10740 , 10741-10760 , 10761-10780 , 10781-10800 , 10801-10820 , 10821-10840 , 10841-10860 , 10861-10880 , 10881-10900 , 10901-10920 , 10921-10940 , 10941-10960 , 10961-10980 , 10981-11000 , 11001-11020 , 11021-11040 , 11041-11060 , 11061-11080 , 11081-11100 , 11101-11120 , 11121-11140 , 11141-11160 , 11161-11180 , 11181-11200 , 11201-11220 , 11221-11240 , 11241-11260 , 11261-11280 , 11281-11300 , 11301-11320 , 11321-11340 , 11341-11360 , 11361-11380 , 11381-11400 , 11401-11420 , 11421-11440 , 11441-11460 , 11461-11480 , 11481-11500 , 11501-11520 , 11521-11540 , 11541-11560 , 11561-11580 , 11576-11595