Amon Ruadh - Amon Ruadh
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 468 (9341. - 9360. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
9360. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2018-04-10 21:24:06
Üzenet elküldve: 2018-04-10 21:24:06
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 863
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 863
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
//Napváltás//
*Ahogy öregszik, úgy éri be egyre kevesebb alvással is. Ráadásul az álmait is mind kevéssé érti és kedveli, tehát egyáltalán nincs ellenére, ha korán ébred. Így történik ez ma is, úgyhogy mire Kagan a Kancellária ablakán zörget, Hubi már az istálló felől érkezik, ahol ellátta szeretett öszvérét.*
- Parancsodra, nagyúr! *áll meg finom mosollyal Kagan mögött. Ebben a mosolyban valami előzékenység is rejtezik, mint amikor valaki örömmel teszi amit elvárnak tőle, ugyanakkor tudatában van önmaga fontosságának is. És persze a mosolyban benne van az az elégedettség is, hogy ha egyelőre tisztes távolról is, de igen szemrevaló fehérnépek gyülekeznek. Helyes, csak lássák, hogy ki a második ember a Hadúr után a Vashegyen. Rendben, a harmadik. Esetleg a... szóval nem biztos, hogy rangsort kell felállítani, fontos személyiség ő anélkül is. Mielőtt azonban bármi lényeges történhetne, egy küldönc érkezik, szemlátomást feldúlt állapotban. Hubi pedig elképedve hallgatja a városbeli híreket.*
- Úgy véled, nagyúr, hogy ezek a sajnálatos események összefügghetnek azzal, ami e helyen történt tegnap este?
*A hírek okozta döbbenet után Kagan intézkedni kezd, Hubi pedig gyorsan beoson a Kancelláriára, hogy onnan kisvártatva írólapokkal, írószerszámmal és egy írótáblával felszerelkezve térjen vissza. Ezután megkéri a még mindig lihegő futárt, hogy dolgozzon a keze alá, azaz Hubi a hátát használhassa írópadként. Amikor pedig Kagan összefoglalja, hogy mit szeretne a Nagytanácstól, írni kezd.
Arthenior városának tiszteletreméltó Nagytanácsának valamennyi tagjának
Tanácsos urak!
A Vashegyhez eljutott a híre mindama gyalázatos történéseknek, melyek Arthenior városának békéjét feldúlták. A forrongó káosz nyugtalanságra ad okot, és azonnali, hathatós lépéseket kíván. Ez okból én, Kagan Thargodar, a Délvidék Hadura összehívom a Nagytanácsot Amon Ruadh városába, hogy a kialakult aggasztó állapotra mielőbb megoldást találhassunk.
Kérem a tanácsos urakat, hogy ezen levelem kézhez vétele után késedelem nélkül induljanak el a Vashegy felé, hiszen a helyzet haladéktalan rendezése mindannyiunk közös érdeke.
Kelt, Amon Ruadh városában, az e.sz. 6885. esztendejében, a nap havának tizedik napján
Kagan Thargodar
Ezt még helyben megírja annyi példányban, hogy a Nagytanács valamennyi tagja kaphasson belőle, persze csak azután, hogy a Hadúr átolvasta és esetleges kiegészítéseit, javításait Hubi eszközölhette. Ezután Kagan felé nyújtja a tollat.*
- Kegyeskedj kézjegyeddel ellátni őket!
*A város népének szóló levelet egyelőre csak egy példányban veti papírra, és utána megveregeti a küldönc vállát.*
- Várj egy fertály órát, fiam, és viheted is a választ.
*Hivatalában aztán több másolatot is készít, mindre ráüti a Kancellária pecsétjét, majd a többiekhez visszatérve az összes irományt átadja a futárnak.*
- Engedelmeddel... *néz Kaganra* Indulhat is most azonnal, nemde?
A hozzászólás írója (Habrertus Vachaoz Ruuhrijehr) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.04.10 21:29:48
*Ahogy öregszik, úgy éri be egyre kevesebb alvással is. Ráadásul az álmait is mind kevéssé érti és kedveli, tehát egyáltalán nincs ellenére, ha korán ébred. Így történik ez ma is, úgyhogy mire Kagan a Kancellária ablakán zörget, Hubi már az istálló felől érkezik, ahol ellátta szeretett öszvérét.*
- Parancsodra, nagyúr! *áll meg finom mosollyal Kagan mögött. Ebben a mosolyban valami előzékenység is rejtezik, mint amikor valaki örömmel teszi amit elvárnak tőle, ugyanakkor tudatában van önmaga fontosságának is. És persze a mosolyban benne van az az elégedettség is, hogy ha egyelőre tisztes távolról is, de igen szemrevaló fehérnépek gyülekeznek. Helyes, csak lássák, hogy ki a második ember a Hadúr után a Vashegyen. Rendben, a harmadik. Esetleg a... szóval nem biztos, hogy rangsort kell felállítani, fontos személyiség ő anélkül is. Mielőtt azonban bármi lényeges történhetne, egy küldönc érkezik, szemlátomást feldúlt állapotban. Hubi pedig elképedve hallgatja a városbeli híreket.*
- Úgy véled, nagyúr, hogy ezek a sajnálatos események összefügghetnek azzal, ami e helyen történt tegnap este?
*A hírek okozta döbbenet után Kagan intézkedni kezd, Hubi pedig gyorsan beoson a Kancelláriára, hogy onnan kisvártatva írólapokkal, írószerszámmal és egy írótáblával felszerelkezve térjen vissza. Ezután megkéri a még mindig lihegő futárt, hogy dolgozzon a keze alá, azaz Hubi a hátát használhassa írópadként. Amikor pedig Kagan összefoglalja, hogy mit szeretne a Nagytanácstól, írni kezd.
Arthenior városának tiszteletreméltó Nagytanácsának valamennyi tagjának
Tanácsos urak!
A Vashegyhez eljutott a híre mindama gyalázatos történéseknek, melyek Arthenior városának békéjét feldúlták. A forrongó káosz nyugtalanságra ad okot, és azonnali, hathatós lépéseket kíván. Ez okból én, Kagan Thargodar, a Délvidék Hadura összehívom a Nagytanácsot Amon Ruadh városába, hogy a kialakult aggasztó állapotra mielőbb megoldást találhassunk.
Kérem a tanácsos urakat, hogy ezen levelem kézhez vétele után késedelem nélkül induljanak el a Vashegy felé, hiszen a helyzet haladéktalan rendezése mindannyiunk közös érdeke.
Kelt, Amon Ruadh városában, az e.sz. 6885. esztendejében, a nap havának tizedik napján
Kagan Thargodar
Ezt még helyben megírja annyi példányban, hogy a Nagytanács valamennyi tagja kaphasson belőle, persze csak azután, hogy a Hadúr átolvasta és esetleges kiegészítéseit, javításait Hubi eszközölhette. Ezután Kagan felé nyújtja a tollat.*
- Kegyeskedj kézjegyeddel ellátni őket!
*A város népének szóló levelet egyelőre csak egy példányban veti papírra, és utána megveregeti a küldönc vállát.*
- Várj egy fertály órát, fiam, és viheted is a választ.
*Hivatalában aztán több másolatot is készít, mindre ráüti a Kancellária pecsétjét, majd a többiekhez visszatérve az összes irományt átadja a futárnak.*
- Engedelmeddel... *néz Kaganra* Indulhat is most azonnal, nemde?
A hozzászólás írója (Habrertus Vachaoz Ruuhrijehr) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.04.10 21:29:48
9359. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2018-04-10 21:10:20
Üzenet elküldve: 2018-04-10 21:10:20
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 29
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 29
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Napváltás//
//Laor//
*Egy asztal és egy pad között ébred valahol félúton. Jól esően nyammog néhányat, majd feltápászkodik a földről. Eszméletlen szárazságot érez a torkában, elő is kotorja a rumot a zsebéből és alaposan meghúzza. Kora reggelre járhat az idő, legalábbis amennyire azt hunyorogva meg tudja ítélni.
Nem igazán tudja, hová is mehetne, így lecsámborog a kapuhoz, ahol egy kardos alak őrködik a látóhatárt kémlelve.*
-Tudja, mi hiányzik?
*Lép mellé a dombokat fürkészve, kampókezével a falnak támaszkodva.*
-Víz és hajók. *Recsegi, majd rekedten röhögni kezd.*
-Ronxton kapitány. Személyesen.
*Jelenti be, mintha amúgy mindenki ismerné a nevét.*
-Meg kell hagyni, jó kis mulatságokat tudnak itt rendezni. Van itt asszony meg ital is. Maga olyan ismerős nekem.
*Vált témát villámgyorsan és hajol közelebb a fickó arcába bámulva, kivillantva sárga fogait.*
-Nem szolgált véletlenül az Oktalan Matrónán?
//Laor//
*Egy asztal és egy pad között ébred valahol félúton. Jól esően nyammog néhányat, majd feltápászkodik a földről. Eszméletlen szárazságot érez a torkában, elő is kotorja a rumot a zsebéből és alaposan meghúzza. Kora reggelre járhat az idő, legalábbis amennyire azt hunyorogva meg tudja ítélni.
Nem igazán tudja, hová is mehetne, így lecsámborog a kapuhoz, ahol egy kardos alak őrködik a látóhatárt kémlelve.*
-Tudja, mi hiányzik?
*Lép mellé a dombokat fürkészve, kampókezével a falnak támaszkodva.*
-Víz és hajók. *Recsegi, majd rekedten röhögni kezd.*
-Ronxton kapitány. Személyesen.
*Jelenti be, mintha amúgy mindenki ismerné a nevét.*
-Meg kell hagyni, jó kis mulatságokat tudnak itt rendezni. Van itt asszony meg ital is. Maga olyan ismerős nekem.
*Vált témát villámgyorsan és hajol közelebb a fickó arcába bámulva, kivillantva sárga fogait.*
-Nem szolgált véletlenül az Oktalan Matrónán?
9358. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2018-04-10 20:54:23
Üzenet elküldve: 2018-04-10 20:54:23
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 56
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 56
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Navrauz - Tavaszünnep//
*Elmosolyodik a fiú válaszán; nyilván nem lehet mindenki olyan lelkes e téren, mint ő, de nem is várja el.*
- Valóban van néhány állat, amit könnyebb szereti ezeknél! A kecskéitek például egészen kezesek... biztosan nincs velük túl nehéz dolgod. *Érzi, hogy a fiú zavara nem igazán akar múlni, így nem erőlteti túlzottan a beszélgetést. Ő is fáradt, na meg egy ilyen korú gyereknek legjobb tudomása szerint aludni illene ezen a kései órán, így feltételezi, hogy nincs egyedül fáradtságával.
A magázódás hallatán röviden, de őszintén nevet fel. Prexiar nyilván azt gondolja, valaki nálánál feljebbvalóval van dolga, pedig még az is meglehet, hogy a fiúnak több köze van Vashegyhez, mint neki. Végül is azt a pár órát, amit eddig itt töltött, azzal a pár mondattal kiegészítve, amit az itteniekkel beszélt, nem nehéz lekörözni.*
- Engem aztán nincs okod magázni, se öreg, se nemes nem vagyok! *mosolyog vidáman a fiúra* A nevem Vildanae Niviamos, de nyugodtan szólíts csak Vildának.
*A süteményből még egy hagy egy párat holnapra, utolsó korty borával pedig leöblíti az édes csemegét. Vet egy pillantást a mellette falatozó gyerekre, na meg arra, amit épp eszik, de elég hamar úgy dönt, hogy inkább a tűz maradékát figyeli tovább.
Miután varja visszatér hozzá, egy darabig vele foglalatoskodik; ha Prexiar még érdeklődést mutat, a madarat is bemutatja neki.*
- Ő itt Eiliv. Jó pár éve, még fióka korában találtam. Olyan volt, mint akit már egyszer megrágtak, és utána kiköptek... azt hittem, a másnapot sem éli meg, de elég hamar jobban lett. Azóta pedig mindenhova elkísér. Ha akarod, meg is simogathatod! Néha csíp, de téged nem hiszem, hogy bántana... *Kacsint a fiúra; kíváncsi, vajon elég bátor e a próbálkozáshoz.
Learon köszönetére csak mosolyogva bólint, jelezve, hogy ez csak természetes.
Később, ahogy lassan minden elcsendesedik, még jó éjt kíván a fiúnak, aztán egy újabb pokróccal kiegészítve rögtönzött fekhelyét, álomra hajtja a fejét. *
//Napváltás//
*A hűvös, tiszta levegőnek és a jól eltalált alvó pozíciónak köszönhetően meglepően kipihenten ébred, bár Kagan erős és egészen közelről hallatszódó hangja ilyen korán még kicsit sok neki. Szemöldök ráncolva támaszkodik kicsit feljebb, vet egy pillantást a közelben ténykedő varjú felé is, de egyelőre semmi kedve megmozdulni. Na meg hova is sietne? Inkább hunyorog még kicsit, nyújtózkodik ültében, majd miután ezzel megvan, végre felkel és néhány egyszerű tornagyakorlat keretében egész testét átmozgatja. Ez mindig megadja a kellő éberséget, ha túlságosan korán kell felkelnie. Igen, most is bőven tudott volna még tovább aludni, de hát nem hagyták.
Előző este valami papírt emlegettek neki, amit a Kancellárral kellene elintéznie, így elsősorban őt fogja keresni pillantásával, ahogy lassan rászánja magát a nap megkezdésére. Másodsorban egy kis friss víz sem jönne rosszul, mert kulacsában már egy csepp sem maradt.*
*Elmosolyodik a fiú válaszán; nyilván nem lehet mindenki olyan lelkes e téren, mint ő, de nem is várja el.*
- Valóban van néhány állat, amit könnyebb szereti ezeknél! A kecskéitek például egészen kezesek... biztosan nincs velük túl nehéz dolgod. *Érzi, hogy a fiú zavara nem igazán akar múlni, így nem erőlteti túlzottan a beszélgetést. Ő is fáradt, na meg egy ilyen korú gyereknek legjobb tudomása szerint aludni illene ezen a kései órán, így feltételezi, hogy nincs egyedül fáradtságával.
A magázódás hallatán röviden, de őszintén nevet fel. Prexiar nyilván azt gondolja, valaki nálánál feljebbvalóval van dolga, pedig még az is meglehet, hogy a fiúnak több köze van Vashegyhez, mint neki. Végül is azt a pár órát, amit eddig itt töltött, azzal a pár mondattal kiegészítve, amit az itteniekkel beszélt, nem nehéz lekörözni.*
- Engem aztán nincs okod magázni, se öreg, se nemes nem vagyok! *mosolyog vidáman a fiúra* A nevem Vildanae Niviamos, de nyugodtan szólíts csak Vildának.
*A süteményből még egy hagy egy párat holnapra, utolsó korty borával pedig leöblíti az édes csemegét. Vet egy pillantást a mellette falatozó gyerekre, na meg arra, amit épp eszik, de elég hamar úgy dönt, hogy inkább a tűz maradékát figyeli tovább.
Miután varja visszatér hozzá, egy darabig vele foglalatoskodik; ha Prexiar még érdeklődést mutat, a madarat is bemutatja neki.*
- Ő itt Eiliv. Jó pár éve, még fióka korában találtam. Olyan volt, mint akit már egyszer megrágtak, és utána kiköptek... azt hittem, a másnapot sem éli meg, de elég hamar jobban lett. Azóta pedig mindenhova elkísér. Ha akarod, meg is simogathatod! Néha csíp, de téged nem hiszem, hogy bántana... *Kacsint a fiúra; kíváncsi, vajon elég bátor e a próbálkozáshoz.
Learon köszönetére csak mosolyogva bólint, jelezve, hogy ez csak természetes.
Később, ahogy lassan minden elcsendesedik, még jó éjt kíván a fiúnak, aztán egy újabb pokróccal kiegészítve rögtönzött fekhelyét, álomra hajtja a fejét. *
//Napváltás//
*A hűvös, tiszta levegőnek és a jól eltalált alvó pozíciónak köszönhetően meglepően kipihenten ébred, bár Kagan erős és egészen közelről hallatszódó hangja ilyen korán még kicsit sok neki. Szemöldök ráncolva támaszkodik kicsit feljebb, vet egy pillantást a közelben ténykedő varjú felé is, de egyelőre semmi kedve megmozdulni. Na meg hova is sietne? Inkább hunyorog még kicsit, nyújtózkodik ültében, majd miután ezzel megvan, végre felkel és néhány egyszerű tornagyakorlat keretében egész testét átmozgatja. Ez mindig megadja a kellő éberséget, ha túlságosan korán kell felkelnie. Igen, most is bőven tudott volna még tovább aludni, de hát nem hagyták.
Előző este valami papírt emlegettek neki, amit a Kancellárral kellene elintéznie, így elsősorban őt fogja keresni pillantásával, ahogy lassan rászánja magát a nap megkezdésére. Másodsorban egy kis friss víz sem jönne rosszul, mert kulacsában már egy csepp sem maradt.*
9357. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2018-04-10 20:20:34
Üzenet elküldve: 2018-04-10 20:20:34
ÚJ
Rang: Kitiltott felhasználó
IC üzenetek: 303
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 303
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Navrauz - Tavaszünnep//
* A szokatlan érzés hamar elszáll felőle is, ettől némileg lenyugszik. Ám csak hamar azon kapja magát, hogy íját kezébe veszi és vár. Az éjszaka így is telik el, némileg aggódva figyeli a környéket. Észleli a tábortüzet is, de mivel lát mellette valakit gubbasztani, így nem siet oda oltani. Csendben telik el az éjszaka. *
//Napváltás//
//Őrség//
* Még sötét az égbolt, mikor Laor érkezik és leváltja őt az őrségből. *
- Köszönöm. Rám fér már az alvás, bár nem tudom, este az a valami, mi volt. Ezt az egy dolgot leszámítva nem történt semmi különös. Csend volt.
* Elsőnek megmosakszik alaposan, amitől kicsit megélénkül, majd eszik. Végül aludni tér, mire pirkad, mikor pont a többiek ébredezni kezdenek. Volt már őrségben, így tudja, ezzel a rutinnal el fog tudni aludni. Így is van. Elszállásolja magát újra, s csak hamar el is alszik. Bár ha nagyon fontos, épp fel tudják ébreszteni. Ám ha nem zaklatják különösebben, akkor jó pár órán át alszik. *
* A szokatlan érzés hamar elszáll felőle is, ettől némileg lenyugszik. Ám csak hamar azon kapja magát, hogy íját kezébe veszi és vár. Az éjszaka így is telik el, némileg aggódva figyeli a környéket. Észleli a tábortüzet is, de mivel lát mellette valakit gubbasztani, így nem siet oda oltani. Csendben telik el az éjszaka. *
//Napváltás//
//Őrség//
* Még sötét az égbolt, mikor Laor érkezik és leváltja őt az őrségből. *
- Köszönöm. Rám fér már az alvás, bár nem tudom, este az a valami, mi volt. Ezt az egy dolgot leszámítva nem történt semmi különös. Csend volt.
* Elsőnek megmosakszik alaposan, amitől kicsit megélénkül, majd eszik. Végül aludni tér, mire pirkad, mikor pont a többiek ébredezni kezdenek. Volt már őrségben, így tudja, ezzel a rutinnal el fog tudni aludni. Így is van. Elszállásolja magát újra, s csak hamar el is alszik. Bár ha nagyon fontos, épp fel tudják ébreszteni. Ám ha nem zaklatják különösebben, akkor jó pár órán át alszik. *
9356. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2018-04-10 20:16:34
Üzenet elküldve: 2018-04-10 20:16:34
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 277
OOC üzenetek: 63
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 277
OOC üzenetek: 63
Játékstílus: Vakmerő
//Napváltás//
*És milyen jól tette, hogy korán kelt. Szereti a férfias és mély hangokat, de nem ezen a hangerőn és pláne nem akkor, ha erre kellene kelnie. Így viszont minden további nélkül képes viszonozni a reggeli, visszafogott mosolyt.*
- Kagan.
*Üdvözli ő is a Hadurat, de több szó ezúttal sem akad köztük, ugyanis vendég érkezik. Egy igen csak ramaty állapotú vendég, már ami a vörös arcot és a ziháló levegővételt illeti.
Ha pedig valakit valami ennyire megviselt, az bizonyára érdekes dolog lehet, így ellöki magát a kávától és kényelmes tempóban közelebb sétál, vagyis sétálna Kaganhoz és a futárhoz, amennyiben egy ismerős hang nem akadályozná meg ebben.*
~Myna.~
*Állapítja meg már élőre, s csak ezután keresi meg tekintetével a szőkét, akihez igen vegyes érzelmek kötik. Végül azonban mindig is arra jut, hogy van, akit helyette is utálhat, a lány pedig tehetséges, így abszolút nem áll érdekében felemlegetni a régi sérelmeket.*
- Neked is Myna.
*Fél füllel azonban egyelőre másra figyel, még pedig a futár nem túl halk beszámolójára.
Megérzései nem csaltak, legszívesebben el is füttyentené magát a hallottak után, ha épp olyan nőből lennie, így viszont marad a rendszeresen sikert érő hallgatásnál és a türelemnél. Ahogy pedig világossá válnak az illető karikás szemi, idejét érzi egy sor bosszankodásnak.
Tudta ő, hogy el kellett volna mennie azzal a két alakkal még az est folyamán. A káosz általában neki szokott kedvezni. Most minden azoké a bugyuta kosz sarkiaké lehet, már ha időben leesik nekik a helyzetben rejlő lehetőség mennyiség. Több időt azonban gondolatban sem óhajt rájuk szánni. Inkább foglalkozik azzal, ami az orra előtt van.
Visszadől a kúthoz, kezeit karba fonja, majd érdeklődő arckifejezéssel várja, hogy mi a lány mondanivalója.
Közben a háttérben elcsípi az intézkedések végszavát.*
~Szép. Egy érdekember, aki a szívén viseli egy egész város sorsát.~
*Ezt személyesen is szívesen előadná Kagannak két mosoly között, de van, amit hamarabb kell tisztáznia.*
*És milyen jól tette, hogy korán kelt. Szereti a férfias és mély hangokat, de nem ezen a hangerőn és pláne nem akkor, ha erre kellene kelnie. Így viszont minden további nélkül képes viszonozni a reggeli, visszafogott mosolyt.*
- Kagan.
*Üdvözli ő is a Hadurat, de több szó ezúttal sem akad köztük, ugyanis vendég érkezik. Egy igen csak ramaty állapotú vendég, már ami a vörös arcot és a ziháló levegővételt illeti.
Ha pedig valakit valami ennyire megviselt, az bizonyára érdekes dolog lehet, így ellöki magát a kávától és kényelmes tempóban közelebb sétál, vagyis sétálna Kaganhoz és a futárhoz, amennyiben egy ismerős hang nem akadályozná meg ebben.*
~Myna.~
*Állapítja meg már élőre, s csak ezután keresi meg tekintetével a szőkét, akihez igen vegyes érzelmek kötik. Végül azonban mindig is arra jut, hogy van, akit helyette is utálhat, a lány pedig tehetséges, így abszolút nem áll érdekében felemlegetni a régi sérelmeket.*
- Neked is Myna.
*Fél füllel azonban egyelőre másra figyel, még pedig a futár nem túl halk beszámolójára.
Megérzései nem csaltak, legszívesebben el is füttyentené magát a hallottak után, ha épp olyan nőből lennie, így viszont marad a rendszeresen sikert érő hallgatásnál és a türelemnél. Ahogy pedig világossá válnak az illető karikás szemi, idejét érzi egy sor bosszankodásnak.
Tudta ő, hogy el kellett volna mennie azzal a két alakkal még az est folyamán. A káosz általában neki szokott kedvezni. Most minden azoké a bugyuta kosz sarkiaké lehet, már ha időben leesik nekik a helyzetben rejlő lehetőség mennyiség. Több időt azonban gondolatban sem óhajt rájuk szánni. Inkább foglalkozik azzal, ami az orra előtt van.
Visszadől a kúthoz, kezeit karba fonja, majd érdeklődő arckifejezéssel várja, hogy mi a lány mondanivalója.
Közben a háttérben elcsípi az intézkedések végszavát.*
~Szép. Egy érdekember, aki a szívén viseli egy egész város sorsát.~
*Ezt személyesen is szívesen előadná Kagannak két mosoly között, de van, amit hamarabb kell tisztáznia.*
9355. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2018-04-10 20:04:34
Üzenet elküldve: 2018-04-10 20:04:34
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 50
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 50
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Navrauz - Tavaszünnep//
* A mulatság hangját meghallva még jobban elfárad. Neki elég volt mára, lényegében mindenből. Furán is érzi magát, így inkább letáborozik szekerével egy jó helyen, ahol nincs útban és egyebek. Majd a szekéren veti meg vánkosát a ponyva alatt, ahogy eddig is sokszor. Egy ideig még hallja a mulatság hangját, majd elnyomja a fáradtság, s már alszik is. *
//Napváltás//
* Nem az elsők között ébred, de amennyire lehet, rendbe szedi magát. Össze is pakol maga után a szekéren és előbújik vackáról. Táskáját átveti a vállán, amikben a papírosok vannak a tervezésekről, számításokról, és a rajz is, hogy milyen lesz nagyjából, ha elkészül. A vezér keresésére indulna, de látja, hogy futár érkezik sietve, így vár még egy kicsit. Kagan épp parancs osztogatásban van. *
* A mulatság hangját meghallva még jobban elfárad. Neki elég volt mára, lényegében mindenből. Furán is érzi magát, így inkább letáborozik szekerével egy jó helyen, ahol nincs útban és egyebek. Majd a szekéren veti meg vánkosát a ponyva alatt, ahogy eddig is sokszor. Egy ideig még hallja a mulatság hangját, majd elnyomja a fáradtság, s már alszik is. *
//Napváltás//
* Nem az elsők között ébred, de amennyire lehet, rendbe szedi magát. Össze is pakol maga után a szekéren és előbújik vackáról. Táskáját átveti a vállán, amikben a papírosok vannak a tervezésekről, számításokról, és a rajz is, hogy milyen lesz nagyjából, ha elkészül. A vezér keresésére indulna, de látja, hogy futár érkezik sietve, így vár még egy kicsit. Kagan épp parancs osztogatásban van. *
9354. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2018-04-10 19:39:00
Üzenet elküldve: 2018-04-10 19:39:00
ÚJ
![>Mirasyn Foks [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/11132_1521230910_ember_no.jpg)
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 595
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 595
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Vakmerő
//Napváltás//
*Hosszabb mulatságot is el tudott volna képzelni, na de a körülményeknek hála ez most ennyiben marad. A sült marha elég jól kielégíti az étvágyát és a sör is bőven lefolyik a torkán, főleg mert ingyen van és finom is. Amint vége a vigadásnak távozik is fekhelyet keresni magának, valahogy nincs kedve a testvéréhez, így külön keres tőle valami helyet, ahová kidőlhet és már aludhat is. Olyan jól kiüti a pia hatása is, hogy egyből nyálát csorgatva már be is alszik és csak reggel később ébred meg, kis fejfájással. Kinyújtózik és ő is a kút felé indul meg, de megtorpan, nincs sok kedve a társasághoz, inkább vár még egy kicsit, addig is megáll valahol támasztani a falat.*
*Hosszabb mulatságot is el tudott volna képzelni, na de a körülményeknek hála ez most ennyiben marad. A sült marha elég jól kielégíti az étvágyát és a sör is bőven lefolyik a torkán, főleg mert ingyen van és finom is. Amint vége a vigadásnak távozik is fekhelyet keresni magának, valahogy nincs kedve a testvéréhez, így külön keres tőle valami helyet, ahová kidőlhet és már aludhat is. Olyan jól kiüti a pia hatása is, hogy egyből nyálát csorgatva már be is alszik és csak reggel később ébred meg, kis fejfájással. Kinyújtózik és ő is a kút felé indul meg, de megtorpan, nincs sok kedve a társasághoz, inkább vár még egy kicsit, addig is megáll valahol támasztani a falat.*
9353. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2018-04-10 19:33:44
Üzenet elküldve: 2018-04-10 19:33:44
ÚJ
![>Myna Foks [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/767_ember-felelf_no.jpg)
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1050
OOC üzenetek: 138
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1050
OOC üzenetek: 138
Játékstílus: Vakmerő
//Napváltás//
*Elég hamar vége lett a bulinak, valami boszorkányság miatt, na de mit sem foglalkozik vele, evett, meg ivott is, csak társat nem lelt éjszakára egyik férfi személyében sem, szóval halkan Riq mellé somfordált, hogy vele aludjon. A vöröstől kapta a legtöbb jó dolgot életében, meg hát jó kis dolgokban voltak benne ketten, így még mindig ő a legjobb megoldás, hogy ne egyedül aludjon. Persze ő volt az a személy is, akire féltékeny volt, mert Morfiusz másik nagy szerelme volt, akit nehezen hagyott el, na de nem kellett sokat győzködni a döntésében.
Arra ébred, hogy a vörös kimászik még pirkadat előtt, nem érti mire fel, na de megpróbál ő is magához térni, nem ártana beszélnie volt vezérével. ~Hogy nem bírt volna még aludni egy kicsit?~
Kimászik az ágyból és követni kezdi a vöröst, aki a kútnál tevékenykedik.*
-Reggelt Riq! *Köszön rókamosollyal, majd le ül a kút takarásába, hogy ne szúrják ki a jelenlétét olyan hamar.*
*Elég hamar vége lett a bulinak, valami boszorkányság miatt, na de mit sem foglalkozik vele, evett, meg ivott is, csak társat nem lelt éjszakára egyik férfi személyében sem, szóval halkan Riq mellé somfordált, hogy vele aludjon. A vöröstől kapta a legtöbb jó dolgot életében, meg hát jó kis dolgokban voltak benne ketten, így még mindig ő a legjobb megoldás, hogy ne egyedül aludjon. Persze ő volt az a személy is, akire féltékeny volt, mert Morfiusz másik nagy szerelme volt, akit nehezen hagyott el, na de nem kellett sokat győzködni a döntésében.
Arra ébred, hogy a vörös kimászik még pirkadat előtt, nem érti mire fel, na de megpróbál ő is magához térni, nem ártana beszélnie volt vezérével. ~Hogy nem bírt volna még aludni egy kicsit?~
Kimászik az ágyból és követni kezdi a vöröst, aki a kútnál tevékenykedik.*
-Reggelt Riq! *Köszön rókamosollyal, majd le ül a kút takarásába, hogy ne szúrják ki a jelenlétét olyan hamar.*
9352. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2018-04-10 15:15:56
Üzenet elküldve: 2018-04-10 15:15:56
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
//Napváltás//
*Az új nap hamar Amon Ruadhon találja a vezért.*
- Jó reggelt, Vashegy! *ereszti ki hangját, nehogy valaki lebukjon a henyéléssel.*
- Kancellár! Színem elé, de tüstént! *csapkodja meg Habrertus szállásának ablakát, de be sem néz: nem akarja tudni, kivel hentereg épp a vashegyi adminisztráció feje.*
- Riqelie! *kurta mosoly köszönti a vörös vércsét, ahogy a kút mellett ébredezik.*
*Már épp folytatná, amikor lovas futár érkezik Artheniorból.*
- Kagan nagyúr! Zavargások vannak Artheniorban! Rémületes káosz, forrongó hangulat uralkodik! A zavargások a gazdagnegyedbeli Tanács Háza körül csoportosulnak, a tömeg egyre sokasodik! Nem lehet velük bírni! *lihegi a futár halálra vált arccal.*
- A Városi Őrség tagjai a nemesi családok őrségeivel karöltve mindent megtesznek, de túl sok a lázadó! A lázongók közül többen már a fegyveres harctól sem riadnak vissza! Sok a sebesült és a halott! *a hír átadva, de a futár láthatóan választ is vár.*
- Remek! *mérgelődik Kagan, aztán térül-fordul, és ha a Kancellár előkerült, levelet fogalmaz meg.*
- Kancellár, írjad! Én, Kagan Thargodar tanácsos ezennel soron kívül, rendkívüli ülésre összehívom a Nagytanácsot Amon Ruadhra. Itt lesz az, ki a Város sorsát szívén viseli! Pecsét, dátum, aláírás. Másik levél... hogy aszongya! *mormog maga elé egy darabig.*
- Arthenior népe! Mindaddig, míg a Várost érintő sajnálatos események kivizsgálást, a jogos igények teljesítést, a felelősök, a nép elnyomói, valamint az izgatók ügye el nem rendeztetik, Amon Ruadh városa nyitva áll azok előtt, kik menedéket kérnek és törvényeink betartják. Kagan Thargodar, címek és rangok, sk. Aláírás, pecsét, lemásolása sok példányban, mehet! *Már persze ha nincs kérdés.*
*Az új nap hamar Amon Ruadhon találja a vezért.*
- Jó reggelt, Vashegy! *ereszti ki hangját, nehogy valaki lebukjon a henyéléssel.*
- Kancellár! Színem elé, de tüstént! *csapkodja meg Habrertus szállásának ablakát, de be sem néz: nem akarja tudni, kivel hentereg épp a vashegyi adminisztráció feje.*
- Riqelie! *kurta mosoly köszönti a vörös vércsét, ahogy a kút mellett ébredezik.*
*Már épp folytatná, amikor lovas futár érkezik Artheniorból.*
- Kagan nagyúr! Zavargások vannak Artheniorban! Rémületes káosz, forrongó hangulat uralkodik! A zavargások a gazdagnegyedbeli Tanács Háza körül csoportosulnak, a tömeg egyre sokasodik! Nem lehet velük bírni! *lihegi a futár halálra vált arccal.*
- A Városi Őrség tagjai a nemesi családok őrségeivel karöltve mindent megtesznek, de túl sok a lázadó! A lázongók közül többen már a fegyveres harctól sem riadnak vissza! Sok a sebesült és a halott! *a hír átadva, de a futár láthatóan választ is vár.*
- Remek! *mérgelődik Kagan, aztán térül-fordul, és ha a Kancellár előkerült, levelet fogalmaz meg.*
- Kancellár, írjad! Én, Kagan Thargodar tanácsos ezennel soron kívül, rendkívüli ülésre összehívom a Nagytanácsot Amon Ruadhra. Itt lesz az, ki a Város sorsát szívén viseli! Pecsét, dátum, aláírás. Másik levél... hogy aszongya! *mormog maga elé egy darabig.*
- Arthenior népe! Mindaddig, míg a Várost érintő sajnálatos események kivizsgálást, a jogos igények teljesítést, a felelősök, a nép elnyomói, valamint az izgatók ügye el nem rendeztetik, Amon Ruadh városa nyitva áll azok előtt, kik menedéket kérnek és törvényeink betartják. Kagan Thargodar, címek és rangok, sk. Aláírás, pecsét, lemásolása sok példányban, mehet! *Már persze ha nincs kérdés.*
9351. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2018-04-09 23:30:37
Üzenet elküldve: 2018-04-09 23:30:37
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 277
OOC üzenetek: 63
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 277
OOC üzenetek: 63
Játékstílus: Vakmerő
//Napváltás//
*Mint azt ahogyan sejtette is, nem sokáig tűrik meg egymást ideiglenes fekhelyével. Bőven sötét van még, amikor a vörös már csak a hátán fekszik és a mennyezetet bámulja, bal karját a tarkója alá támasztva. Most lehetősége van mindent szépen sorban rendszerezni odabent, így legalább ezzel is elmegy egy kis idő. Ujjai várakozóan dobolnak felhúzott lábain, majd mikor ezt is megunja, halkan fölkel és elindul ki az udvarra.
Még emlékszik merre volt a kút, így macska léptekkel elsétál odáig.*
~Lassan pirkadnia kell.~
*Fürkészi nyugodt lélekkel a horizontot, majd mer magának a vízből és kezdetnek megmossa vele az arcát.*
~De hideg.~
*Ennek köszönhetően viszont teljesen felébred. A többit elintézi amolyan cica mosdással, de nem sieti el, így mire végez, már pirkad.
Épp ideje volt. A kútnak támaszkodik és elnéz a rózsaszín derengés irányába, hogy aztán övéhez nyúlva csalódottan húzza el a száját, amiért nincs nála kedves kis tőre. A kard viszont jó helyen van. Remélhetőleg túl tud rajta adni még a mai napon. Bohóckodni remekül eltud vele, de komolyabb gyakorlatot sosem szerzett a forgatásában. Már azt se tudja kié volt. Talán valami matrózé. Nem is érti minek tartotta meg ilyen sokáig.*
A hozzászólást Emphus (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2018.04.23 20:11:30, a következő indokkal:
Durva/tömeges helyesírási hibák.
*Mint azt ahogyan sejtette is, nem sokáig tűrik meg egymást ideiglenes fekhelyével. Bőven sötét van még, amikor a vörös már csak a hátán fekszik és a mennyezetet bámulja, bal karját a tarkója alá támasztva. Most lehetősége van mindent szépen sorban rendszerezni odabent, így legalább ezzel is elmegy egy kis idő. Ujjai várakozóan dobolnak felhúzott lábain, majd mikor ezt is megunja, halkan fölkel és elindul ki az udvarra.
Még emlékszik merre volt a kút, így macska léptekkel elsétál odáig.*
~Lassan pirkadnia kell.~
*Fürkészi nyugodt lélekkel a horizontot, majd mer magának a vízből és kezdetnek megmossa vele az arcát.*
~De hideg.~
*Ennek köszönhetően viszont teljesen felébred. A többit elintézi amolyan cica mosdással, de nem sieti el, így mire végez, már pirkad.
Épp ideje volt. A kútnak támaszkodik és elnéz a rózsaszín derengés irányába, hogy aztán övéhez nyúlva csalódottan húzza el a száját, amiért nincs nála kedves kis tőre. A kard viszont jó helyen van. Remélhetőleg túl tud rajta adni még a mai napon. Bohóckodni remekül eltud vele, de komolyabb gyakorlatot sosem szerzett a forgatásában. Már azt se tudja kié volt. Talán valami matrózé. Nem is érti minek tartotta meg ilyen sokáig.*
A hozzászólást Emphus (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2018.04.23 20:11:30, a következő indokkal:
Durva/tömeges helyesírási hibák.
9350. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2018-04-09 19:37:13
Üzenet elküldve: 2018-04-09 19:37:13
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1066
OOC üzenetek: 34
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1066
OOC üzenetek: 34
Játékstílus: Vakmerő
//Navrauz - Tavaszünnep//
*Tulajdonképpen úgy ér véget az ünnepség, hogy igazán el sem kezdődött. Ebben nem kis szerepe volt annak a rapid elmebajnak, ami a részvevők nem kis részén lett úrrá. Más okot legalábbis nem talál arra, hogy Kagan kedve villámgyorsan romlik el, és véget vet a murinak.
Megvárja míg a vendégek és a helyiek elszállingóznak szálláshelyeik felé, szeret utolsónak maradni. Jobb az a tudat, hogy minden rendben van. Intézkedik még, hogy az ökör maradványait is vigyék el a parázsszőnyeg fölül, de nem aggódik különösebben a sorsa miatt. El fog az fogyni. Miután pedig az italokat hozó társzekér is eltűnt, elballag az erőd felé. Lassan megszokássá válik már a mosdás, így a kutat is útba ejti, és annak dermesztően hideg vizétől még mindig sziszegve áll meg a szobában az ágy mellett. Ami szomorúan üres, és semmi kedvet nem érez ahhoz sem, hogy valami táncosnővel töltse meg. Így nemsokára egy vaskos köpönyeggel a vállán tér vissza a vörösen izzó zsarátnoktengerhez, ami fölött nemrég még a vacsora forgott. A maradék fahasábokkal felszítja a tüzet, és nem messze ül le tőle, a köpenybe burkolózva. Még sokáig nézi a lángokat, a gondolatai sem éppen vidámak, azután ott nyomja el az álom.*
//Napváltás//
//Őrség//
*Még sötét az égbolt amikor felébred. A tűz már leégett és a parázsra is vékony, szürke hamuréteget varázsolt az eltelt idő. Pislog néhányat és kicsit nehézkesen tápászkodik fel. Megdörzsöli a szemét, fújtat egyet, és arra gondol, hogy noha nincs különösebben oda a feketelevesért, de most igazán jól jönne egy bögrével a gőzölgő italból. Mivel azonban nem valószínű, hogy bárki is meglepné ezzel a korai órán, jobb ha maga gondoskodik róla.
Tehát nem sokkal később, kezében a páráló ibrikkel érkezik meg a kapuhoz.*
- Jó reggelt! *morogja Shaurinak, mindenféle meggyőződés nélkül. Röviden érdeklődik, hogy történt-e valami az éjszaka, aztán rátér arra ami miatt jött.*
- Rég állsz már itt őrségben, rád fér a pihenés. Eredj!
*Amikor egyedül marad, felkapaszkodik a kapu fölötti kis őrposztba, és a mellvédre lekönyökölve kortyolgatja a reggeli italát. Meresztgeti szemeit a sötétségbe, hallgatja az éjszaka halk neszeit, míg aztán Kalácsfalva irányából egy kakas nem kukorékol fel rekedten, köszöntve a hajnalt. Elvigyorodik a gondolatra, hogy az bolond szárnyas kicsit korán lármázik, de kelet felé elnézve már dereng a horizont. Mire a pirkadat világossága elterül a vidéken, már üres a bögréje. Lemászik, kinyitja a kaput, néhány lépésnyire le is sétál az ösvényen. Amit ébredéskor elfelejtett, az most már elég sürgőssé válik. Mivel pedig még nincs mozgás a környéken, nincs semmi akadálya, hogy jól nevelten, a falnak hátat fordítva végezze el a dolgát. Mégsem járná, hogy Amon Ruadh falait oldalba vizelje.
Nem sokkal később megint a kapu felett figyeli a tájat, és az őrséghez odakészített egyik íjat próbálgatja. Vajmi keveset ért hozzá, célozni sem tudna vele rendesen. Erről eszébe jut egy régebbi mulatság Artheniorban, és elmosolyodva nyúl a zsebébe, előhalászva onnan egy kicsit összeaszott, preparált nyúllábat. Hiába, régi szép idők...*
A hozzászólás írója (Laor Vylnis) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.04.09 19:39:07
*Tulajdonképpen úgy ér véget az ünnepség, hogy igazán el sem kezdődött. Ebben nem kis szerepe volt annak a rapid elmebajnak, ami a részvevők nem kis részén lett úrrá. Más okot legalábbis nem talál arra, hogy Kagan kedve villámgyorsan romlik el, és véget vet a murinak.
Megvárja míg a vendégek és a helyiek elszállingóznak szálláshelyeik felé, szeret utolsónak maradni. Jobb az a tudat, hogy minden rendben van. Intézkedik még, hogy az ökör maradványait is vigyék el a parázsszőnyeg fölül, de nem aggódik különösebben a sorsa miatt. El fog az fogyni. Miután pedig az italokat hozó társzekér is eltűnt, elballag az erőd felé. Lassan megszokássá válik már a mosdás, így a kutat is útba ejti, és annak dermesztően hideg vizétől még mindig sziszegve áll meg a szobában az ágy mellett. Ami szomorúan üres, és semmi kedvet nem érez ahhoz sem, hogy valami táncosnővel töltse meg. Így nemsokára egy vaskos köpönyeggel a vállán tér vissza a vörösen izzó zsarátnoktengerhez, ami fölött nemrég még a vacsora forgott. A maradék fahasábokkal felszítja a tüzet, és nem messze ül le tőle, a köpenybe burkolózva. Még sokáig nézi a lángokat, a gondolatai sem éppen vidámak, azután ott nyomja el az álom.*
//Napváltás//
//Őrség//
*Még sötét az égbolt amikor felébred. A tűz már leégett és a parázsra is vékony, szürke hamuréteget varázsolt az eltelt idő. Pislog néhányat és kicsit nehézkesen tápászkodik fel. Megdörzsöli a szemét, fújtat egyet, és arra gondol, hogy noha nincs különösebben oda a feketelevesért, de most igazán jól jönne egy bögrével a gőzölgő italból. Mivel azonban nem valószínű, hogy bárki is meglepné ezzel a korai órán, jobb ha maga gondoskodik róla.
Tehát nem sokkal később, kezében a páráló ibrikkel érkezik meg a kapuhoz.*
- Jó reggelt! *morogja Shaurinak, mindenféle meggyőződés nélkül. Röviden érdeklődik, hogy történt-e valami az éjszaka, aztán rátér arra ami miatt jött.*
- Rég állsz már itt őrségben, rád fér a pihenés. Eredj!
*Amikor egyedül marad, felkapaszkodik a kapu fölötti kis őrposztba, és a mellvédre lekönyökölve kortyolgatja a reggeli italát. Meresztgeti szemeit a sötétségbe, hallgatja az éjszaka halk neszeit, míg aztán Kalácsfalva irányából egy kakas nem kukorékol fel rekedten, köszöntve a hajnalt. Elvigyorodik a gondolatra, hogy az bolond szárnyas kicsit korán lármázik, de kelet felé elnézve már dereng a horizont. Mire a pirkadat világossága elterül a vidéken, már üres a bögréje. Lemászik, kinyitja a kaput, néhány lépésnyire le is sétál az ösvényen. Amit ébredéskor elfelejtett, az most már elég sürgőssé válik. Mivel pedig még nincs mozgás a környéken, nincs semmi akadálya, hogy jól nevelten, a falnak hátat fordítva végezze el a dolgát. Mégsem járná, hogy Amon Ruadh falait oldalba vizelje.
Nem sokkal később megint a kapu felett figyeli a tájat, és az őrséghez odakészített egyik íjat próbálgatja. Vajmi keveset ért hozzá, célozni sem tudna vele rendesen. Erről eszébe jut egy régebbi mulatság Artheniorban, és elmosolyodva nyúl a zsebébe, előhalászva onnan egy kicsit összeaszott, preparált nyúllábat. Hiába, régi szép idők...*
A hozzászólás írója (Laor Vylnis) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.04.09 19:39:07
9349. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2018-04-09 07:27:30
Üzenet elküldve: 2018-04-09 07:27:30
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1658
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1658
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
//Navrauz - Tavaszünnep//
*Learon először csak úgy üldögél az állatai mellett, simogatja kutyáját, kecskéit, és bárányainak is kijut a jóból, bár azok valamiért annyira nem igénylik, pedig velük is igyekszik ugyan úgy foglalkozni.* ~Jó, hát nem mindenki ugyan olyan. Azért, legalább nem húzódnak el, ha simogatni akarom őket!~ *Pedig az elején eléggé viszolyogtak az ilyesmitől, hiszen nem ő nevelte fel őket, hanem csak úgy megvásárolta még egy évvel ezelőtt. Talán előző gazdájuknál más bánásmódban voltak. Erre a gondolatra fordul oda új szerzeményéhez, Prexihez, a fiúhoz, aki valamiért kicsit hasonlít a kecskéire is, meg a bárányaira is. Nem tudná egyértelműen megmondani, hogy a nyáj melyik részébe sorolja.* ~Olyan virgonc, mint a kecskék, mászkál és mindenre rácsodálkozik! Azonban még nem szokta meg a gondoskodást, mint a bárányok! Sok munkám lesz vele, az biztos, de a végén egy kezesbárányt fogok kapni! Megéri a munka vele!~ *Erre a gondolatra elmosolyodik, és megeszi maradék növényeit. Jól ugyan nem lakik még mindig, de nem éhes, ami egy jó dolog. Nem számolt vele, hogy reggelig itt fog maradni, tehát még az is szerencse, hogy volt nála étel. Persze ehetett volna a húsból is, de ahhoz annyira nem fűlik a foga. Elnéz a fiú, és a nő irányába, akik ott beszélgetnek a tűz körül, és még azt is látja, hogy valamit ad a nő Prexinek. Ezen a Sajt-mester elmosolyodik, és nyugtázza magában, hogy mennyire jó ötlet is volt, hogy elhozta ide a gyermeket. Az megismerte Kagant, meg azt, hogy miként mennek itten a dolgok! Ezután elrendezi állatait, hogy azok semmiképpen ne szökjenek el, ne kóboroljanak, és ne feküdjenek be esetleg valaki mellé éjszaka, mint az szokásuk. Aztán felkap egy pokrócot és odamegy a már alvó fiúhoz, és ha a nőt még ébren találja mellette, halkan így szól hozzá.*
-Köszönöm, hogy ilyen kedves volt hozzá! *Mosolyog rá, majd ráteríti a fiúra a pokrócot. Nincs már olyan hideg, de azért még mindig könnyű megfázni, ha az ember fia figyelmetlen. Márpedig egy taknyos kölyökkel azért sokkal nehezebb volna, mint egy egészségessel!*
-No, akkor jó éjszakát! *Ezután visszatér a szekeréhez, maga is betakarózik és sokáig figyeli még a jószágokat, álomba merül. Hiába volt ez egy különösen hosszú nap, a közepén valami furcsa, isteni közbeavatkozással, mégis az elejétől a végéig fordulatokkal teli és cseppet sem unalmas.* ~Holnap bocsánatot kell kérni Hrothitól, amiért úgy lekiabáltam szerencsétlen törpét! Meg attól a töltött galambtól is! Mondjuk, még dagadtan sem lett volna olyan rossz parti! Na mindegy! Majd holnap.~ *Ezzel szemeit lecsukja, és már alszik is.*
*Learon először csak úgy üldögél az állatai mellett, simogatja kutyáját, kecskéit, és bárányainak is kijut a jóból, bár azok valamiért annyira nem igénylik, pedig velük is igyekszik ugyan úgy foglalkozni.* ~Jó, hát nem mindenki ugyan olyan. Azért, legalább nem húzódnak el, ha simogatni akarom őket!~ *Pedig az elején eléggé viszolyogtak az ilyesmitől, hiszen nem ő nevelte fel őket, hanem csak úgy megvásárolta még egy évvel ezelőtt. Talán előző gazdájuknál más bánásmódban voltak. Erre a gondolatra fordul oda új szerzeményéhez, Prexihez, a fiúhoz, aki valamiért kicsit hasonlít a kecskéire is, meg a bárányaira is. Nem tudná egyértelműen megmondani, hogy a nyáj melyik részébe sorolja.* ~Olyan virgonc, mint a kecskék, mászkál és mindenre rácsodálkozik! Azonban még nem szokta meg a gondoskodást, mint a bárányok! Sok munkám lesz vele, az biztos, de a végén egy kezesbárányt fogok kapni! Megéri a munka vele!~ *Erre a gondolatra elmosolyodik, és megeszi maradék növényeit. Jól ugyan nem lakik még mindig, de nem éhes, ami egy jó dolog. Nem számolt vele, hogy reggelig itt fog maradni, tehát még az is szerencse, hogy volt nála étel. Persze ehetett volna a húsból is, de ahhoz annyira nem fűlik a foga. Elnéz a fiú, és a nő irányába, akik ott beszélgetnek a tűz körül, és még azt is látja, hogy valamit ad a nő Prexinek. Ezen a Sajt-mester elmosolyodik, és nyugtázza magában, hogy mennyire jó ötlet is volt, hogy elhozta ide a gyermeket. Az megismerte Kagant, meg azt, hogy miként mennek itten a dolgok! Ezután elrendezi állatait, hogy azok semmiképpen ne szökjenek el, ne kóboroljanak, és ne feküdjenek be esetleg valaki mellé éjszaka, mint az szokásuk. Aztán felkap egy pokrócot és odamegy a már alvó fiúhoz, és ha a nőt még ébren találja mellette, halkan így szól hozzá.*
-Köszönöm, hogy ilyen kedves volt hozzá! *Mosolyog rá, majd ráteríti a fiúra a pokrócot. Nincs már olyan hideg, de azért még mindig könnyű megfázni, ha az ember fia figyelmetlen. Márpedig egy taknyos kölyökkel azért sokkal nehezebb volna, mint egy egészségessel!*
-No, akkor jó éjszakát! *Ezután visszatér a szekeréhez, maga is betakarózik és sokáig figyeli még a jószágokat, álomba merül. Hiába volt ez egy különösen hosszú nap, a közepén valami furcsa, isteni közbeavatkozással, mégis az elejétől a végéig fordulatokkal teli és cseppet sem unalmas.* ~Holnap bocsánatot kell kérni Hrothitól, amiért úgy lekiabáltam szerencsétlen törpét! Meg attól a töltött galambtól is! Mondjuk, még dagadtan sem lett volna olyan rossz parti! Na mindegy! Majd holnap.~ *Ezzel szemeit lecsukja, és már alszik is.*
9348. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2018-04-08 23:18:30
Üzenet elküldve: 2018-04-08 23:18:30
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 277
OOC üzenetek: 63
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 277
OOC üzenetek: 63
Játékstílus: Vakmerő
//Navrauz - Tavaszünnep//
- Ezt bóknak veszem.
*Pillant meglepett elismeréssel a férfi irányába. Nem nézett volna ki belőle egy ilyen mondatot vagy megnyilvánulást, de úgy látszik a megérzései ezúttal nem feltétlen helytállóak.
Nem von le a bölcseletből nagyobb tanulságokat a kancellárra nézve, de jobban belegondolva egyetért a kijelentéssel. Ha egy nő elég ostoba ahhoz, hogy már az első pillanatban mindent elárul magáról, ne csodálkozzon, hogy hamar a sarokba teszik porfogónak. Esetleg katona lesz belőlük agyilag. Egy felsőbb utasításra működő gyalogos. Kár, hogy a legtöbb férfi mégis ezt díjazza, még ha ez sokat el is árul a többségről.*
- Szeretem így vélni.
*Mosolyog Hubira elsőként komolyan véve az illető szavait. Vicces. Mi minden képes magára vonni egy nő tényleges figyelmét! Igazán nem kell hozzá sok dolog, de valakinek ez sem megy.*
- Bár tapasztalatom szerint erre *Mutat mutatóujjával a halántékára.* nincs nagy kereslet.
*És itt nem az agyára, hanem a fárasztó gondolatokra és nehezen szült ötletekre gondol. Azaz, kinek mi számít nehéznek.
Mindenesetre örül, hogy a téma ebbe az irányba vándorol tovább. Nem érzi magát álmosnak, de egy komolyabb beszélgetéshez már fáradt lenne ésszerű hülyeségeket kitalálni. Szerencsére Kagan is megunni látszik az estét, így bejelenti, hogy mára neki vége, ezért más is vegyen róla példát, s térjen nyugovóra. Legszívesebben mimikával is lereagálná véleményét erről a fennhangról, de ezen a helyen ő a vezér, az ő szokásaik élnek, így megpróbál semmibe sem belekötni. Az teljesen mellékes, hogy amúgy egyet ért a rendelkezéssel. Inkább készséggel reagál Hubi szavaira.*
- Én is remélem. Szeretek beszélni a különös dolgaimról.
*Villantja ki fogait szórakozottan, hiszen távolabb sem állhatna az igazság legutóbbi mondatától. Az alvási lehetőségre viszont felkapja a fejét.*
- Akkor én azt el is fogadnám. Hosszú volt az út idáig, az ágy pedig ágy, ha nem is borítja medvebőr.
*A medvebőrről viszont sok minden más jut az eszébe, amikkel azonban egyelőre nem kíván foglalkozni. Beéri most azzal, ha valaki megmutatja hol aludhat egyet és minden végeztével álomra hajthatja a fejét. Előre tudja, hogy nem fog sokat aludni. Idegen helyen sose ment neki a sokáig alvás.*
- Ezt bóknak veszem.
*Pillant meglepett elismeréssel a férfi irányába. Nem nézett volna ki belőle egy ilyen mondatot vagy megnyilvánulást, de úgy látszik a megérzései ezúttal nem feltétlen helytállóak.
Nem von le a bölcseletből nagyobb tanulságokat a kancellárra nézve, de jobban belegondolva egyetért a kijelentéssel. Ha egy nő elég ostoba ahhoz, hogy már az első pillanatban mindent elárul magáról, ne csodálkozzon, hogy hamar a sarokba teszik porfogónak. Esetleg katona lesz belőlük agyilag. Egy felsőbb utasításra működő gyalogos. Kár, hogy a legtöbb férfi mégis ezt díjazza, még ha ez sokat el is árul a többségről.*
- Szeretem így vélni.
*Mosolyog Hubira elsőként komolyan véve az illető szavait. Vicces. Mi minden képes magára vonni egy nő tényleges figyelmét! Igazán nem kell hozzá sok dolog, de valakinek ez sem megy.*
- Bár tapasztalatom szerint erre *Mutat mutatóujjával a halántékára.* nincs nagy kereslet.
*És itt nem az agyára, hanem a fárasztó gondolatokra és nehezen szült ötletekre gondol. Azaz, kinek mi számít nehéznek.
Mindenesetre örül, hogy a téma ebbe az irányba vándorol tovább. Nem érzi magát álmosnak, de egy komolyabb beszélgetéshez már fáradt lenne ésszerű hülyeségeket kitalálni. Szerencsére Kagan is megunni látszik az estét, így bejelenti, hogy mára neki vége, ezért más is vegyen róla példát, s térjen nyugovóra. Legszívesebben mimikával is lereagálná véleményét erről a fennhangról, de ezen a helyen ő a vezér, az ő szokásaik élnek, így megpróbál semmibe sem belekötni. Az teljesen mellékes, hogy amúgy egyet ért a rendelkezéssel. Inkább készséggel reagál Hubi szavaira.*
- Én is remélem. Szeretek beszélni a különös dolgaimról.
*Villantja ki fogait szórakozottan, hiszen távolabb sem állhatna az igazság legutóbbi mondatától. Az alvási lehetőségre viszont felkapja a fejét.*
- Akkor én azt el is fogadnám. Hosszú volt az út idáig, az ágy pedig ágy, ha nem is borítja medvebőr.
*A medvebőrről viszont sok minden más jut az eszébe, amikkel azonban egyelőre nem kíván foglalkozni. Beéri most azzal, ha valaki megmutatja hol aludhat egyet és minden végeztével álomra hajthatja a fejét. Előre tudja, hogy nem fog sokat aludni. Idegen helyen sose ment neki a sokáig alvás.*
9347. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2018-04-08 21:10:12
Üzenet elküldve: 2018-04-08 21:10:12
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 113
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 113
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Navrauz - Tavaszünnep//
* Prexi csöndes bambasággal hallgat, amíg a felnőttek beszélgetnek, és csak magában ért egyet Learon szavaival. Apja alighanem úgyis elzavarná megkeresni a másik két marhát, ha azok nem tértek vissza időközben, így igazából felesleges lenne hazamennie. A pásztormágusnál egyébként is sokkal jobb életet élhet és hébe-hóba még varázslatot is láthat, ami a fiúnak felér a világ összes örökségével. Talán, ha idősebb lesz bánni fogja, ha apja kitagadja a hagyatékból, de jelenleg csak kósza fuvallatként ötlik fel néha benne ez a lehetőség, és akkor sem foglalkoztatja túlságosan.
Sandán néz a sötételfre, amikor Learon a leszúrásról beszél, és gyanakvó képpel egy lépésnyit távolodik Qental közeléből, igyekezve úgy megejteni a manővert, mintha csak véletlen tenné. Ha van egy kis sütnivalója az elfnek, akkor nyilván nem tudja átverni, és amúgy is Prexi arcára van írva a bizalmatlanság, egészen addig, amíg meg nem kapja a barackot Thargodar nagyúrtól. Teste egészen befeszül, arca merev értetlenségbe torzul, és ismét csak lehajtja a fejét. ~ Ezt most miért kaptam?! ~ méltatlankodik magában, persze nem igazán fáj neki, de azért megérzi a feje búbján a súlyos kezek munkájának gyümölcsét. Bár lefelé nézett látta az elbocsájtó intést, így gyorsan hátat fordítva elsomfordált a felnőttek közeléből. Saját magát kárhoztatva ül le a jószágsimogató lány mellé. Hallja ugyan a pásztormágus kiáltását, épp csak nem tudja mire vélni egyelőre, egészen addig, amíg fel nem fogja, hogy véletlen pont úgy ült le, mintha keresné a lány társaságát. *
- Aha, én is - * bólogat zavartan, aztán elhúzva a száját még hozzá teszi. * - Vagyis a csúszómászókat annyira nem, meg asszem a griffeket sem - * legszívesebben megkérdezné, hogyha szereti a fenevadat, akkor van-e neki, vagy csak úgy távolról kedveli, de Prexi nem annyira társalgós típus, hogy ilyen személyes kérdéssel tudatosan elő merjen hozakodni. *
- Hát, én azt nem tudom - * vallja be őszintén miközben a vállát is megvonja és meredten nézi az állatok sötét árnyait. Megválaszolná, hogy Learont követi és csinálja, amit mond, de a lány rejtekéből sütemény kerül elő és eléggé elvonja Prexi figyelmét a felkínált süteményevési lehetőség. * - Köszönöm! - * mondja határozottnak álcázott bizonytalansággal, majd beleharap a süteménybe és egyből eszébe is jut, hogy tulajdonképpen farkaséhes. A sült ott van előtte, csak vágnia kell le egy darabot, de azért mielőtt egy fatányérra húst szelne magának, még befalja a süteményt, aztán az újabb kínálásra tisztelettudóan csóválja a fejét. * - Köszönöm, nem kérek - * nem is szeretné elenni a szép hölgy elemózsiáját, na meg a sült is íncsiklandóan hívogató. *
- Aha - * ül vissza a leszelt hússal a nő mellé. * - Mármint, igen. Vele. És a nevem Prexi. Prexiar Beldion - * egy pillanatra elhallgat, aztán felnézve a hölgyre felteszi az ilyenkor szokásos ellenkérdést. * - És magá... önt, hogy hívják? - * amint megkapja a választ bólint és próbálja megjegyezni, aztán csendes evésbe kezd, ha a lány társalogni kíván, hát beszélget vele, de a fiú nem kezdeményez több cseverészést. Egyébként is az evés után kezd elálmosodni. Ha Learon nem szól, hogy menjen az állatokhoz, akkor a tűz közelében fog elaludni, kicsit távolabb húzódva a lánytól. Prexi nyugtalan alvó és ezt tudja is magáról, mert sokszor az ágy mellett szokott ébredni egy kiadós zuhanás után. A fiú végül fel sem fogva az alvás mezejére téved, miközben a csillagokat számolja az égen. *
* Prexi csöndes bambasággal hallgat, amíg a felnőttek beszélgetnek, és csak magában ért egyet Learon szavaival. Apja alighanem úgyis elzavarná megkeresni a másik két marhát, ha azok nem tértek vissza időközben, így igazából felesleges lenne hazamennie. A pásztormágusnál egyébként is sokkal jobb életet élhet és hébe-hóba még varázslatot is láthat, ami a fiúnak felér a világ összes örökségével. Talán, ha idősebb lesz bánni fogja, ha apja kitagadja a hagyatékból, de jelenleg csak kósza fuvallatként ötlik fel néha benne ez a lehetőség, és akkor sem foglalkoztatja túlságosan.
Sandán néz a sötételfre, amikor Learon a leszúrásról beszél, és gyanakvó képpel egy lépésnyit távolodik Qental közeléből, igyekezve úgy megejteni a manővert, mintha csak véletlen tenné. Ha van egy kis sütnivalója az elfnek, akkor nyilván nem tudja átverni, és amúgy is Prexi arcára van írva a bizalmatlanság, egészen addig, amíg meg nem kapja a barackot Thargodar nagyúrtól. Teste egészen befeszül, arca merev értetlenségbe torzul, és ismét csak lehajtja a fejét. ~ Ezt most miért kaptam?! ~ méltatlankodik magában, persze nem igazán fáj neki, de azért megérzi a feje búbján a súlyos kezek munkájának gyümölcsét. Bár lefelé nézett látta az elbocsájtó intést, így gyorsan hátat fordítva elsomfordált a felnőttek közeléből. Saját magát kárhoztatva ül le a jószágsimogató lány mellé. Hallja ugyan a pásztormágus kiáltását, épp csak nem tudja mire vélni egyelőre, egészen addig, amíg fel nem fogja, hogy véletlen pont úgy ült le, mintha keresné a lány társaságát. *
- Aha, én is - * bólogat zavartan, aztán elhúzva a száját még hozzá teszi. * - Vagyis a csúszómászókat annyira nem, meg asszem a griffeket sem - * legszívesebben megkérdezné, hogyha szereti a fenevadat, akkor van-e neki, vagy csak úgy távolról kedveli, de Prexi nem annyira társalgós típus, hogy ilyen személyes kérdéssel tudatosan elő merjen hozakodni. *
- Hát, én azt nem tudom - * vallja be őszintén miközben a vállát is megvonja és meredten nézi az állatok sötét árnyait. Megválaszolná, hogy Learont követi és csinálja, amit mond, de a lány rejtekéből sütemény kerül elő és eléggé elvonja Prexi figyelmét a felkínált süteményevési lehetőség. * - Köszönöm! - * mondja határozottnak álcázott bizonytalansággal, majd beleharap a süteménybe és egyből eszébe is jut, hogy tulajdonképpen farkaséhes. A sült ott van előtte, csak vágnia kell le egy darabot, de azért mielőtt egy fatányérra húst szelne magának, még befalja a süteményt, aztán az újabb kínálásra tisztelettudóan csóválja a fejét. * - Köszönöm, nem kérek - * nem is szeretné elenni a szép hölgy elemózsiáját, na meg a sült is íncsiklandóan hívogató. *
- Aha - * ül vissza a leszelt hússal a nő mellé. * - Mármint, igen. Vele. És a nevem Prexi. Prexiar Beldion - * egy pillanatra elhallgat, aztán felnézve a hölgyre felteszi az ilyenkor szokásos ellenkérdést. * - És magá... önt, hogy hívják? - * amint megkapja a választ bólint és próbálja megjegyezni, aztán csendes evésbe kezd, ha a lány társalogni kíván, hát beszélget vele, de a fiú nem kezdeményez több cseverészést. Egyébként is az evés után kezd elálmosodni. Ha Learon nem szól, hogy menjen az állatokhoz, akkor a tűz közelében fog elaludni, kicsit távolabb húzódva a lánytól. Prexi nyugtalan alvó és ezt tudja is magáról, mert sokszor az ágy mellett szokott ébredni egy kiadós zuhanás után. A fiú végül fel sem fogva az alvás mezejére téved, miközben a csillagokat számolja az égen. *
9346. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2018-04-08 19:17:54
Üzenet elküldve: 2018-04-08 19:17:54
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 56
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 56
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Navrauz - Tavaszünnep//
*A lassan leégő tűz kellemes melegénél, a csillagos égboltot figyelve egészen nyugodt és kellemes állapotba süllyed. A bor is megteszi hatását, bár keveset fogyasztott, eléggé elálmosodik. Az egyik közeli székről magához vesz egy melegnek tűnő pokrócot, amit magára terít, s figyeli, ahogy a népek lassan szétszélednek. Megfordul a fejében, hogy hazainduljon, ahogy az is, hogy nem is lenne olyan rossz a szabadban tölteni az est hátralévő részét. Régebben sokat aludt a tűz mellett, és habár még kicsit csípős az éjszaka hűvöse, most is csábítónak tűnik a gondolat.
Mivel az a fajta, aki igen könnyen merül el gondolataiban, észre sem veszi, hogy a korábban látott fiú letelepszik mellé; csak akkor figyel fel rá, amikor az köszön neki.*
- Szia! *Mosolyog rá kedvesen, s kicsit felé is fordul, hogy a tűz egyre gyérebb fénye mellett alaposabban is szemügyre vegye a gyereket. Pillantása bizalomgerjesztő, mintha meg akarná nyugtatni a fiút, hogy igazán nincs miért zavarban lennie.*
- Bizony, nagyon szeretem őket. Az legapróbb kis csúszómászótól a fenséges griffmadárig... mindet. *Az más kérdés, hogy olyan is akad köztük, amivel nem szívesen találkozik. Például a kullancsok, a mérgező penészgombák és a nassikyk is azon fajok közé tartoznak, amiket nehéz őszintén szeretni, s talán mindenki jobban teszi, ha igyekszik elkerülni őket - már amennyire ez lehetséges.
Ahogy megerősítést nyer korábbi feltételezése, miszerint az állatok a pásztorhoz és a fiúhoz tartoznak, abba az irányba pillant, ahol a szekér áll.*
- Igazán szépen gondozott kis társaság. Hogyhogy magatokkal hoztátok őket? *Kérdi kíváncsian, miközben köpönyege zsebéből kisebb csomagot vesz elő, amiből mennyei illatú, apró, kerek sütemények bukkannak elő hamarost. Előbb a fiút kínálja meg, csak aztán vesz egyet magának is, aztán ha végzett vele, még egyet és még egyet. Nem fukarkodik vele; ha a fiúcskának is ízlik, addig kínálgatja, míg az összeset be nem falják.*
- A pásztorral vagy itt, ugye? *Int fejével Learon felé, majd visszanéz a a fiúra. * - Mi a neved?
*Ameddig még marad, szívesen elbeszélget a fiúval, talán mesél neki Eilivről is, aki nem sokkal később végre visszatér gazdájához. Kicsit lustán mozog, nyilván teli ette magát.
Ha Vildanae egyedül maradna, kicsit szorosabbra húzza magán a takarót, s kényelmesen elhelyezkedik, hogy kicsit pihenjen. Vagy elnyomja az álom, vagy nem... mindenesetre úgy tervezi, itt éri majd a Napkelte.*
A hozzászólás írója (Vildanae Niviamos) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.04.08 19:21:55
*A lassan leégő tűz kellemes melegénél, a csillagos égboltot figyelve egészen nyugodt és kellemes állapotba süllyed. A bor is megteszi hatását, bár keveset fogyasztott, eléggé elálmosodik. Az egyik közeli székről magához vesz egy melegnek tűnő pokrócot, amit magára terít, s figyeli, ahogy a népek lassan szétszélednek. Megfordul a fejében, hogy hazainduljon, ahogy az is, hogy nem is lenne olyan rossz a szabadban tölteni az est hátralévő részét. Régebben sokat aludt a tűz mellett, és habár még kicsit csípős az éjszaka hűvöse, most is csábítónak tűnik a gondolat.
Mivel az a fajta, aki igen könnyen merül el gondolataiban, észre sem veszi, hogy a korábban látott fiú letelepszik mellé; csak akkor figyel fel rá, amikor az köszön neki.*
- Szia! *Mosolyog rá kedvesen, s kicsit felé is fordul, hogy a tűz egyre gyérebb fénye mellett alaposabban is szemügyre vegye a gyereket. Pillantása bizalomgerjesztő, mintha meg akarná nyugtatni a fiút, hogy igazán nincs miért zavarban lennie.*
- Bizony, nagyon szeretem őket. Az legapróbb kis csúszómászótól a fenséges griffmadárig... mindet. *Az más kérdés, hogy olyan is akad köztük, amivel nem szívesen találkozik. Például a kullancsok, a mérgező penészgombák és a nassikyk is azon fajok közé tartoznak, amiket nehéz őszintén szeretni, s talán mindenki jobban teszi, ha igyekszik elkerülni őket - már amennyire ez lehetséges.
Ahogy megerősítést nyer korábbi feltételezése, miszerint az állatok a pásztorhoz és a fiúhoz tartoznak, abba az irányba pillant, ahol a szekér áll.*
- Igazán szépen gondozott kis társaság. Hogyhogy magatokkal hoztátok őket? *Kérdi kíváncsian, miközben köpönyege zsebéből kisebb csomagot vesz elő, amiből mennyei illatú, apró, kerek sütemények bukkannak elő hamarost. Előbb a fiút kínálja meg, csak aztán vesz egyet magának is, aztán ha végzett vele, még egyet és még egyet. Nem fukarkodik vele; ha a fiúcskának is ízlik, addig kínálgatja, míg az összeset be nem falják.*
- A pásztorral vagy itt, ugye? *Int fejével Learon felé, majd visszanéz a a fiúra. * - Mi a neved?
*Ameddig még marad, szívesen elbeszélget a fiúval, talán mesél neki Eilivről is, aki nem sokkal később végre visszatér gazdájához. Kicsit lustán mozog, nyilván teli ette magát.
Ha Vildanae egyedül maradna, kicsit szorosabbra húzza magán a takarót, s kényelmesen elhelyezkedik, hogy kicsit pihenjen. Vagy elnyomja az álom, vagy nem... mindenesetre úgy tervezi, itt éri majd a Napkelte.*
A hozzászólás írója (Vildanae Niviamos) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.04.08 19:21:55
9345. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2018-04-08 11:05:10
Üzenet elküldve: 2018-04-08 11:05:10
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 863
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 863
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
//Navrauz - Tavaszünnep//
- A nő, ha okos, nem hagyja gyorsan kiismerni magát.
*Már nem emlékszik rá, hogy hol és kitől hallotta ezt a fene nagy bölcseletet, de Riqelie kissé sejtelmes válaszára ez jut eszébe, és ki is mondja. Eszébe jut ugyan, hogy egyes fehérnépek az efféle dicséretet holmi rosszul értelmezett öntudatból fakadóan egyenesen sértésnek veszik, de odáig még csak nem jutott a világ, hogy ilyesmiért tharg földön is szabadkoznia kelljen. És hogy mennyire jónak tűnik a megállapítása, azt igazolja, hogy a vörös mintha nem is akarná elárulni ittléte okát. Aztán csak megtörik a jég, és vele együtt Riqelie is. Utóbbi a hallgatásához hasonlóan titokzatos felvilágosítással is szolgál.*
- Valóban? *hajol előre kicsit, növekvő érdeklődéssel* Esetleg magad is a szellem embere lennél?
*Ez mindenképp jó hír lenne, hiszen a Vashegyen az erőt általában többre becsülik az intellektusnál. Akkor is, ha nőkről van szó. Ott van például az a félvér, aki épp a Hadúrral társalog. Szemrevaló teremtés annyi bizonyos, de olyan egyszerű a kis ártatlan, mint egy bot. Hubi pedig társalogni is szeret az asszonyokkal, még ha ez néha másként látszik is. De talán most van remény.*
- Remélem, hogy a holnapi nap folyamán lesz alkalmunk beszélgetni az általad keresett különös dolgokról. *jegyzi meg mosolyogva, miután Kagan befejezettnek nyilvánítja az estét* Módfelett kíváncsivá tettél. Most pedig, ha lepihennél, tudom ajánlani a hosszúházat. Nem főúri hajlék, de a célnak megfelel.
*Felmerül benne, hogy megemlíti saját kis lakrészét a Kancellárian, jelezve, hogy szívesen helyet szorít maga mellett a szűrén a vörösnek, de úgy tapasztalta, hogy a vászoncselédek nagy része a Vashegyre érkezve hirtelen mereven elzárkózik minden ilyesmitől. Ezúttal viszont prózaibb oka van a hubisan célratörő próbálkozás elmaradásának: rettenetesen fáradt. Elköszön még mindenkitől aki a közelében van vagy volt, azután pedig visszavonul.*
- A nő, ha okos, nem hagyja gyorsan kiismerni magát.
*Már nem emlékszik rá, hogy hol és kitől hallotta ezt a fene nagy bölcseletet, de Riqelie kissé sejtelmes válaszára ez jut eszébe, és ki is mondja. Eszébe jut ugyan, hogy egyes fehérnépek az efféle dicséretet holmi rosszul értelmezett öntudatból fakadóan egyenesen sértésnek veszik, de odáig még csak nem jutott a világ, hogy ilyesmiért tharg földön is szabadkoznia kelljen. És hogy mennyire jónak tűnik a megállapítása, azt igazolja, hogy a vörös mintha nem is akarná elárulni ittléte okát. Aztán csak megtörik a jég, és vele együtt Riqelie is. Utóbbi a hallgatásához hasonlóan titokzatos felvilágosítással is szolgál.*
- Valóban? *hajol előre kicsit, növekvő érdeklődéssel* Esetleg magad is a szellem embere lennél?
*Ez mindenképp jó hír lenne, hiszen a Vashegyen az erőt általában többre becsülik az intellektusnál. Akkor is, ha nőkről van szó. Ott van például az a félvér, aki épp a Hadúrral társalog. Szemrevaló teremtés annyi bizonyos, de olyan egyszerű a kis ártatlan, mint egy bot. Hubi pedig társalogni is szeret az asszonyokkal, még ha ez néha másként látszik is. De talán most van remény.*
- Remélem, hogy a holnapi nap folyamán lesz alkalmunk beszélgetni az általad keresett különös dolgokról. *jegyzi meg mosolyogva, miután Kagan befejezettnek nyilvánítja az estét* Módfelett kíváncsivá tettél. Most pedig, ha lepihennél, tudom ajánlani a hosszúházat. Nem főúri hajlék, de a célnak megfelel.
*Felmerül benne, hogy megemlíti saját kis lakrészét a Kancellárian, jelezve, hogy szívesen helyet szorít maga mellett a szűrén a vörösnek, de úgy tapasztalta, hogy a vászoncselédek nagy része a Vashegyre érkezve hirtelen mereven elzárkózik minden ilyesmitől. Ezúttal viszont prózaibb oka van a hubisan célratörő próbálkozás elmaradásának: rettenetesen fáradt. Elköszön még mindenkitől aki a közelében van vagy volt, azután pedig visszavonul.*
9344. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2018-04-07 20:13:00
Üzenet elküldve: 2018-04-07 20:13:00
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
//Navrauz - Tavaszünnep//
*Miután megbeszélte a dolgát Tepissel, és jól be is lakott, aludni térne, de Alyo megakasztja.*
- Igen? *pillant fel a kis rátarti félelfre.*
- Mondd, Alyo... mi történt? *húzza össze a szemöldökét, aztán meghallgatja a jelentést. Néha pislog ugyan, de alapvetően reakció nélkül várja végig.*
- A lovat kössétek be az istállóba, a felszerelést tegyétek a fegyverraktárba. A... felderítőcsapat holnap induljon el, Syoud vezesse őket. Intézze el a tetem dolgát rendesen. *rendelkezik végül, majd aludni engedi az íjászlányt.*
- Jól van, emberek... mára véget ért a móka! Térjetek aludni! *rendelkezik fennhangon, majd ThargArodba vonul, hogy kialudja a fáradalmait és az események okozta rejtett megrökönyödést.*
*Miután megbeszélte a dolgát Tepissel, és jól be is lakott, aludni térne, de Alyo megakasztja.*
- Igen? *pillant fel a kis rátarti félelfre.*
- Mondd, Alyo... mi történt? *húzza össze a szemöldökét, aztán meghallgatja a jelentést. Néha pislog ugyan, de alapvetően reakció nélkül várja végig.*
- A lovat kössétek be az istállóba, a felszerelést tegyétek a fegyverraktárba. A... felderítőcsapat holnap induljon el, Syoud vezesse őket. Intézze el a tetem dolgát rendesen. *rendelkezik végül, majd aludni engedi az íjászlányt.*
- Jól van, emberek... mára véget ért a móka! Térjetek aludni! *rendelkezik fennhangon, majd ThargArodba vonul, hogy kialudja a fáradalmait és az események okozta rejtett megrökönyödést.*
9343. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2018-04-07 19:37:51
Üzenet elküldve: 2018-04-07 19:37:51
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 76
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 76
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Navrauz - Tavaszünnep//
*Megrándítja a vállát majd sandán rámosolyog a Hegy Urára.*
- Legyen. Búne.
*Táskáját megigazgatja, és jól a gondolatai sűrű főzelékébe mélyed. Nem figyeli, kikkel van dolga Kagannak, annyira nincs magánál szokás szerint. Közben visszasompolyog a tűz közelébe.
~Hogy hogyan csatlakoznék? Hm...~
Nem vitás, egészen jól tud főzni és vendégekkel bánni. Kicsit ért a misztikumokhoz is. Ha, kicsit! Visszacsücsül eredeti helyére, majd előveszi táskájából az öreg földműves leánya által sütött kalács maradékát, és sejtelmes lélekjelenlétében majszolni kezdi.*
- Meglátom. Alszom reá egyet, nim, és meglátom.
*Mondja halkan magának, teli szájjal.*
*Megrándítja a vállát majd sandán rámosolyog a Hegy Urára.*
- Legyen. Búne.
*Táskáját megigazgatja, és jól a gondolatai sűrű főzelékébe mélyed. Nem figyeli, kikkel van dolga Kagannak, annyira nincs magánál szokás szerint. Közben visszasompolyog a tűz közelébe.
~Hogy hogyan csatlakoznék? Hm...~
Nem vitás, egészen jól tud főzni és vendégekkel bánni. Kicsit ért a misztikumokhoz is. Ha, kicsit! Visszacsücsül eredeti helyére, majd előveszi táskájából az öreg földműves leánya által sütött kalács maradékát, és sejtelmes lélekjelenlétében majszolni kezdi.*
- Meglátom. Alszom reá egyet, nim, és meglátom.
*Mondja halkan magának, teli szájjal.*
9342. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2018-04-07 19:35:41
Üzenet elküldve: 2018-04-07 19:35:41
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 805
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 805
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Navrauz - Tavaszünnep//
*Az őrség nem vegzálja szerencsére - miért is tenné? - így aztán gyorsan bejut. Mondjuk rögtön átértékeli azt, hogy mennyire is volt jó ötlet leszállni a lóról, így már vissza is pattan.
A mindig morgós Khad meg szerencsére útba is igazítja, hogy merre találja Kagant, így könnyű ügetésben közelíti meg a vezért, közben pedig ugye navigálja hátasát, hogy ne taposson le egy lerészegedő helyit sem. Az ismerősöknek biccent, vagy integet, de nem áll le bájcsevegni senkivel. Kivéve Kagant.*
- Vezérem. Helyzet van. Leküldtél ugye a Tavernába.
*Ezek után összefoglalja a történteket az óriásról, a szertartásról, amit elvégzett, hogy Syoud és ő tűpárnát csináltak belőle. Egyszóval mindent, ami azóta történt, hogy elváltak egymástól ma reggel.*
*Az őrség nem vegzálja szerencsére - miért is tenné? - így aztán gyorsan bejut. Mondjuk rögtön átértékeli azt, hogy mennyire is volt jó ötlet leszállni a lóról, így már vissza is pattan.
A mindig morgós Khad meg szerencsére útba is igazítja, hogy merre találja Kagant, így könnyű ügetésben közelíti meg a vezért, közben pedig ugye navigálja hátasát, hogy ne taposson le egy lerészegedő helyit sem. Az ismerősöknek biccent, vagy integet, de nem áll le bájcsevegni senkivel. Kivéve Kagant.*
- Vezérem. Helyzet van. Leküldtél ugye a Tavernába.
*Ezek után összefoglalja a történteket az óriásról, a szertartásról, amit elvégzett, hogy Syoud és ő tűpárnát csináltak belőle. Egyszóval mindent, ami azóta történt, hogy elváltak egymástól ma reggel.*
9341. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2018-04-07 17:23:38
Üzenet elküldve: 2018-04-07 17:23:38
ÚJ
Rang: Kitiltott felhasználó
IC üzenetek: 303
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 303
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Navrauz - Tavaszünnep - kapuzárás//
* A fura nőszemély bemegy, hogy a tűz közelében a vezérre leljen. Aztán mások is jönnek és csak úgy behaladnak, bár van akit ismer közöttük. Némileg ingerültté is válik mindettől. Kevés híján felmegy a toronyba lövöldözni az íjával. Már majdnem neki is indul, mikor mintha csak szél fújta volna el idegességét, lenyugszik. Szerencsére, mert közben távoznak is páran, így fegyvert is ad vissza, meg hasonlók.*
- Most már zárom a kaput.
* Lassan hajnalodik, meg minden, és úgy tűnik mára vége a hepajnak. Csendesedik a környék. A fáklyák nagy részét is eloltja mára, elég, ha a kötelező egy-két darab marad égve. Reméli lesz valaki, akinek át tudja adni az őrséget. *
A hozzászólás írója (Shauri Sethi Ishani) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.04.07 17:23:59
* A fura nőszemély bemegy, hogy a tűz közelében a vezérre leljen. Aztán mások is jönnek és csak úgy behaladnak, bár van akit ismer közöttük. Némileg ingerültté is válik mindettől. Kevés híján felmegy a toronyba lövöldözni az íjával. Már majdnem neki is indul, mikor mintha csak szél fújta volna el idegességét, lenyugszik. Szerencsére, mert közben távoznak is páran, így fegyvert is ad vissza, meg hasonlók.*
- Most már zárom a kaput.
* Lassan hajnalodik, meg minden, és úgy tűnik mára vége a hepajnak. Csendesedik a környék. A fáklyák nagy részét is eloltja mára, elég, ha a kötelező egy-két darab marad égve. Reméli lesz valaki, akinek át tudja adni az őrséget. *
A hozzászólás írója (Shauri Sethi Ishani) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.04.07 17:23:59
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8741-8760 , 8761-8780 , 8781-8800 , 8801-8820 , 8821-8840 , 8841-8860 , 8861-8880 , 8881-8900 , 8901-8920 , 8921-8940 , 8941-8960 , 8961-8980 , 8981-9000 , 9001-9020 , 9021-9040 , 9041-9060 , 9061-9080 , 9081-9100 , 9101-9120 , 9121-9140 , 9141-9160 , 9161-9180 , 9181-9200 , 9201-9220 , 9221-9240 , 9241-9260 , 9261-9280 , 9281-9300 , 9301-9320 , 9321-9340 , 9341-9360 , 9361-9380 , 9381-9400 , 9401-9420 , 9421-9440 , 9441-9460 , 9461-9480 , 9481-9500 , 9501-9520 , 9521-9540 , 9541-9560 , 9561-9580 , 9581-9600 , 9601-9620 , 9621-9640 , 9641-9660 , 9661-9680 , 9681-9700 , 9701-9720 , 9721-9740 , 9741-9760 , 9761-9780 , 9781-9800 , 9801-9820 , 9821-9840 , 9841-9860 , 9861-9880 , 9881-9900 , 9901-9920 , 9921-9940 , 9941-9960 , 9961-9980 , 9981-10000 , 10001-10020 , 10021-10040 , 10041-10060 , 10061-10080 , 10081-10100 , 10101-10120 , 10121-10140 , 10141-10160 , 10161-10180 , 10181-10200 , 10201-10220 , 10221-10240 , 10241-10260 , 10261-10280 , 10281-10300 , 10301-10320 , 10321-10340 , 10341-10360 , 10361-10380 , 10381-10400 , 10401-10420 , 10421-10440 , 10441-10460 , 10461-10480 , 10481-10500 , 10501-10520 , 10521-10540 , 10541-10560 , 10561-10580 , 10581-10600 , 10601-10620 , 10621-10640 , 10641-10660 , 10661-10680 , 10681-10700 , 10701-10720 , 10721-10740 , 10741-10760 , 10761-10780 , 10781-10800 , 10801-10820 , 10821-10840 , 10841-10860 , 10861-10880 , 10881-10900 , 10901-10920 , 10921-10940 , 10941-10960 , 10961-10980 , 10981-11000 , 11001-11020 , 11021-11040 , 11041-11060 , 11061-11080 , 11081-11100 , 11101-11120 , 11121-11140 , 11141-11160 , 11161-11180 , 11181-11200 , 11201-11220 , 11221-11240 , 11241-11260 , 11261-11280 , 11281-11300 , 11301-11320 , 11321-11340 , 11341-11360 , 11361-11380 , 11381-11400 , 11401-11420 , 11421-11440 , 11441-11460 , 11461-11480 , 11481-11500 , 11501-11520 , 11521-11540 , 11541-11560 , 11561-11580 , 11576-11595