// Fabódé az Éhes Vándorhoz - A kettőből így lett három...//
*Úgy látszik, Khanra rájár a rúd az asztal felett, hisz rövid úton Janemita is megkéri, hogy dugja a seggébe a véleményét. A hóhajú csak kaján vigyorral kommentálja a dolgot és egy újabb húsdarabot szúr a tőre végére. Véleménye szerint bármilyen sors várhat rá az erődben lakó klán soraiban, persze, más, mint Khanra és rá, de nem feltétlenül rossz, vagy veszélyes. A seregben is szolgálnak nők, még harcosként is, de a harcosok körül rengeteg olyan dolog és munka van, amihez a férfiaknak egyáltalán nem fűlik a foguk. Melyik férfi fog mosni, főzni vagy takarítani? Naugye. Janemitának akár jó dolga is lehet közöttük. Talál magának egy kedves, tisztességes férfit, akit szerethet és fiút szülhet neki. Ha bírja a folytonos idegeskedést, vajon visszatér-e a párja egy-egy balhéból, akkor minden rendben lesz.
Barátjáról is kiderül egy újabb információ-morzsa, visszautasítja ő is Hildi ajánlatát, mondván, neki már meg van a helye. Érdekes módon, erről nem beszél olyan bőven, mint minden másról, ezért a kolosszus valószínűsíti, hogy komoly lehet a dolog. Nem is firtatja tovább, inkább belekezd a második kupa savanyú lőrébe.
Furcsa számára, hogy a thargarodiak rabszolgákat tartanak, de betudja a város egyik különcségének, ő azt hitte, törvénybe ütköző a rabszolgaság, de majd ha oda kerül, kideríti a dolgot. Egyelőre elfogadja ezt válasznak.
Khan közbeszúrását érti, de ezt sem követi megjegyzés, csak egy sokatmondó pillantás. Saját maga is tudja, hogy elég nehéz vele, hogy sokszor türelmetlen és valóban gyerekes a viselkedése, de alapvetően jól ki lehet jönni vele… már ha valaki veszi a fáradtságot, hogy megismerje.
Belőle nem vált ki kedélyes üdvözlést a Thargarod erődjének kapujában meglátott nő megjelenése. Khan akkor kellemesen „elbeszélgetett” vele, ráhagyja, hogy újra megtegye, már, ha odajönne az asztalukhoz. Kizártnak tartja, hogy utánuk küldték volna, de akkor minek jött? A kérdést a levegőben hagyja, a beszélgetés tényleg kezd ellaposodni az asztalnál, de sem kártyázni, sem kockázni nincs kedve.
Közben kiderül, hogy az őrnő „csencselni” érkezett, vagyis, ha jól érti, akkor Janemita eladni való áruja érdekli, mivel a lány éppen szemben ül vele, így amikor félrecsúszik, hogy a thargarodi is odaférjen, csaknem szemben vele foglal helyet. Továbbra is szófukar módon viselkedik, csak egy kurta biccentéssel köszönti az őrt. Korábban is hallotta, hogy egyszerű teremtés, most se változik a véleménye, de van benne valami, amitől veszélyesnek hat egyszerűsége mögött is.
Elég gyorsan és kissé érdekes módon köttetik meg az üzlet, Janemita minden ékszere gazdát cserél, aminek a lány láthatóan örül. Sőt, ha jól veszi ki, akkor eléggé becsiccsentett a savanyú bortól. Már a kapu alatt is megnézte magának, most újra végigfuttatja rajta aranyszín tekintetét. Sokkal csinosabbnak találja, mint Hildit, valahogy szívesebben venné, ha ő melegítené az ágyát hajnalig.
Lehúzza az utolsó kortyot is a második kupából, közben Khan és Janemita is szállás után érdeklődik az őrlánynál. Úgy dönt, megvárja a választ, aztán legfeljebb rendelnek még pár kupa bort.*