//Kalácsfalvára menet - Trodd, Learon, Lauwirra//
*A tündérke sűrű pislogások közepette próbálja megérteni, hogy miért is kellene haragudnia, vagy miért hiszi az elf azt, hogy ő haragszik. Még segélykérően a többiekre is néz, hiszen ők mind nevetnek, értették a tréfát, csak maga az eredar nem. Újra végignéz az elfen, kissé félrebiggyeszti az ajkait, miközben megcsóválja a fejét.*
~Senki nem fogja elhinni, hogy tizenhat éves, ha így néz ki. Talán ennek sem nézett utána, amikor felvette az emberi alakot? Ugyanúgy, ahogyan az udvariassági szokásoknak sem. Valahogy a tudtára kellene adnom, hogyha ezt folytatja, akkor bajba fogja sodorni magát. Meg... ő mégis csak egy hatalmas tudással bíró erős lény. Hogyan kérheti, hogy tegezzem? Még ha csak nem tudnám, hogy kicsoda, akkor talán sikerülne, de így? Mintha a tanárom mondaná, hogy tegezzem. Az összes tisztelet elveszne.~
*Próbálja a gondolatai közé beengedni a többiek szavait is, majd Learon egy kijelentése ragadja meg a figyelmét, amire azonnal le is csap.*
– Ha Aria... vagyis te...
*Nyögi ki végre láthatóan kelletlenül a tegezést, de csak azért, mert látja, hogy milyen rosszul esik a másiknak az elutasítás. Nem tetszik neki az ötlet, és nem is akarja emiatt bajba keverni a kígyót, de ha most összevesznek emiatt, akkor később sem fogja tudni neki elmondani, hogy ne ragaszkodjék ehhez a tarthatatlan kijelentéshez.*
– Szóval ha tényleg annyira fiatal vagy, fiatalabb mint én, de közben pedig tapasztalt is, akkor talán tényleg maradhatnál te a gyerekekkel, ahogyan Learon Úrfi is mondja. Az szellemi munka nagyrészt, meg persze picit fizikai is, de nem annyira. És...
*Egy fura pillantást vet Trodd irányába, mintha még várna valamit, ám hamar rájön, hogy ez itt talán másképpen működik. Ott, ahonnan ő jött, majdnem minden gyerek kap egy kis oktatást, hiszen a falu vezetője szerint ez jó hatással van a kis közösségükre, és mivel Mofi első kézből tapasztalta, hogy mennyire könnyen becsaphatnak valakit, aki még a betűket sem ismeri, egyet is ért ezzel az elvvel, így meg is jegyzi a dolgot.*
– És a tanoda? Tudom, hogy az idősek is tanítják a gyerekeket, de nálunk erre volt egy külön épület, ahol például megtanultak írni és olvasni.
*Próbál nem Troddra nézni, hogy egyáltalán ne tűnhessen úgy, mintha lenéző vagy utalgató lenne a magatartása. Tudja jól, hogy ha valaki nem tanulta meg, utána már sokkal nehezebb, és azt is tudja, hogy az idő is kevesebb erre, mint gyermekkorban. Ettől függetlenül például Moront többre tartja ebben a tekintetben, aki a saját bevallása alapján lelkesen próbálkozik a betűkkel, mint a pásztort, aki az eddigiek alapján egyáltalán nem tartja ezt fontosnak, hiszen még a saját nevét sem tanulta meg. A jószágok ellátását viszont teljes egészében a férfiakra bízza, és ki is pislant a csacsira, ha már szóba kerültek az állatok.*