//Ysanee, Kagan, Sheynah, Aoneer, sokadik futár//
*Amon Ruadh megint a szokott arcát mutatja a világnak: nyüzsgő, céltudatos, rendezett és folyamatosan zakatoló. Nem is áll jól a Vashegynek a punnyadó tétlenség.*
- Mondja csak, őrmester! *lassít le belenyugvó tekintettel, legalább gondolatban.*
- Sosem láttam. *rázza meg a fejét a bemutatkozó fiatal lányra pillantva, aki láthatóan kínban van valami miatt.*
- Teljesen nyugodtan nevezz Kagan úrnak, Hadúrnak, vagy vezérnek. *a halvány főhajtás és a "lekaganozás" nem az a tiszteletadási szint, ami megilleti a Vashegy urát, aki azonban ezen igen ritkán szokott rugózni; most is csak azért teszi, mert látja már, mit akar az őrmester. Rálőcsölni valami apró-cseprő-idegesítő dolgot.*
~ Jellemző. ~ *ekkor fut be Sheynah, Észak Leánya is, és ha a féltékenység élével vágni lehetne, Ysanee Farnelis - ha nem is esne ketté, de - alaposan összevagdalt arccal feküdne a földön.*
- Mindjárt, Sheynah. *próbál nem mosolyogni az eseten, de az istenek még egy lapáttal rátesznek a dologra. Egy vigyorgó, csinos képű sötételf nőstény is a közelébe sündörög. Kagan már csak megszokásból is aktiválni próbálja mágikus védelmét, mert lehet ugyan, hogy a lány zsoldosnak jelentkezik, de ugyan ki tudja, kinek a zsoldjába?*
- Igen, keresünk. *biccent a mélységinek, mielőtt azonban folytathatná, lovas futár érkezik.*
~ Agyam eldobom. ~ *szó nélkül veszi át a levelet, ellép oldalra a többiektől kissé odébb sétál. A levél csak neki szól, de azt a többiek is láthatják, hogyan merevedik meg a férfi egész teste.*
*Aztán éktelen káromkodásba tör ki, amit valószínűleg csak Sheynah ért, mert észak és a nyugati felföldek nyelvén harsog.*
- ACHIM! *bődül el végül, Kancellárját keresve, aztán ebben a hangulatban fordul vissza a lovas felé.*
- Lesz válasz! Várd meg. *majd a nőket és Aoneert veszi szemügyre.*
- Nos?
A varázsló elmormol egy rövid igét, és rövid kézmozdulatot tesz, melynek hatására három körön keresztül egy koncentrált energia lepel borítja be, eltérítve a nem mágikus közelharci fegyvereket.