Amon Ruadh - Amon Ruadh
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 300 (5981. - 6000. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
6000. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2016-06-02 01:52:55
Üzenet elküldve: 2016-06-02 01:52:55
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 330
OOC üzenetek: 43
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 330
OOC üzenetek: 43
Játékstílus: Vakmerő
//Rilai//
*Draenon egyből válaszolna a kérdésre, ha nem tenné meg azt Rilai helyette, így csupán csak vissza kell utalnia arra, amit a lány mondott az imént.*
-Pont erre gondoltam.*bólint*
-Nyilván nem tegnap óta ilyen siralmas a helyzet, s ha nekünk feltűnt, úgy hidd el, másoknak is. A városban gyorsan terjednek a hírek. *von vállat, mert a helyzet az, hogy kalózunk szerint már késő volna a Pinty jó híre miatt aggódni, az a hajó már elment. Viszont ha híre megy, hogy új vezetőség került az élére, akik egészen máshogyan intézik a dolgokat... abból még akár jól is kijöhetnek.*
-Igen, azt hiszem, muszáj lesz megbeszélnem Deron úrral a továbbiakat... *vakarja meg a tarkóját, mert bár nem pont így tervezte ezt az utat, a Thargodarok vezére alaposan keresztülhúzta a számításait. Nem, mintha olyan nagyon bánná, csak hát tudja, hogy Deron nem lesz boldog a tudattól, hogy gyakorlatilag a kapitány fölöslegesen jött el idáig, mert tüstént mennie is kell tovább. Szerencsére azonban konkrét feladattal tud szolgálni az elsőtiszt számára, így hát minden további nélkül követi szíve hölgyét a fogadóba. Természetesen a kis kitérőt is kivárja, elvégre, ideje akár a tenger, ha lehet így mondani, nem siet ő sehová. Sőt, legszívesebben megállítaná az időt, amikor a lánnyal van, de persze tudja, erre még a legnagyobb hatalommal rendelkező mágusok sem volnának képesek. Így hát, marad az, hogy kiélvez minden múló pillanatot, amit vele tölthet, bármennyi időt is utaljon ki számukra a Sors.*
*Draenon egyből válaszolna a kérdésre, ha nem tenné meg azt Rilai helyette, így csupán csak vissza kell utalnia arra, amit a lány mondott az imént.*
-Pont erre gondoltam.*bólint*
-Nyilván nem tegnap óta ilyen siralmas a helyzet, s ha nekünk feltűnt, úgy hidd el, másoknak is. A városban gyorsan terjednek a hírek. *von vállat, mert a helyzet az, hogy kalózunk szerint már késő volna a Pinty jó híre miatt aggódni, az a hajó már elment. Viszont ha híre megy, hogy új vezetőség került az élére, akik egészen máshogyan intézik a dolgokat... abból még akár jól is kijöhetnek.*
-Igen, azt hiszem, muszáj lesz megbeszélnem Deron úrral a továbbiakat... *vakarja meg a tarkóját, mert bár nem pont így tervezte ezt az utat, a Thargodarok vezére alaposan keresztülhúzta a számításait. Nem, mintha olyan nagyon bánná, csak hát tudja, hogy Deron nem lesz boldog a tudattól, hogy gyakorlatilag a kapitány fölöslegesen jött el idáig, mert tüstént mennie is kell tovább. Szerencsére azonban konkrét feladattal tud szolgálni az elsőtiszt számára, így hát minden további nélkül követi szíve hölgyét a fogadóba. Természetesen a kis kitérőt is kivárja, elvégre, ideje akár a tenger, ha lehet így mondani, nem siet ő sehová. Sőt, legszívesebben megállítaná az időt, amikor a lánnyal van, de persze tudja, erre még a legnagyobb hatalommal rendelkező mágusok sem volnának képesek. Így hát, marad az, hogy kiélvez minden múló pillanatot, amit vele tölthet, bármennyi időt is utaljon ki számukra a Sors.*
5999. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2016-06-01 22:40:23
Üzenet elküldve: 2016-06-01 22:40:23
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 628
OOC üzenetek: 77
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 628
OOC üzenetek: 77
Játékstílus: Vakmerő
//Draenon //
*Rilinek, mint ilyen alkalmakkor jellemzően, természetesen meglódult a képzelőkéje, úgyhogy nem habozik menten légvárépítésbe fogni. Szóval, az elvárásoknak megfelelőn csivitel, hogy mennyire jó volna egy városi székhely, színleg persze tisztes ház, ahova a városi népek szívesen ülnek be elfáradva dolgukban, meg ahova a messziről jött kósza énekmondók is be-benéznek, hogy eldaloljanak egy messziről hozott történetet. A benti pezsgéstől épp csak egy köpésre, kellemesen félreeső helyen ahhoz, hogy a Városi Őrség csak ritkásan tévedjen arra. Persze a neve, az nem tetszik neki, meg az sem túlzottan, amit eddig hallott róla, és vannak aggályai az épület tulajdonosával kapcsolatosan is, de ezeken egyelőre fölényesen átsiklik. Képzeletben már ott tart, hogy mi mindenre is volna jó, ha nem csak nyilvánosházként, de fogadóként és egyéb üzletként is funkcionálna, sorra veszi azokat a ritka és értékes portékákat, melyek a Kikötő ostroma óta a Vashegyre nem, csak a városba jutnak el. Levegő fogytán néha szünetet tart, itt a kalóznak alkalma van beszúrni néhány mondatot.*
- Már miért volna értéktelen? Hát, tudod, nem is értem, hogy nincs rá kereslet, lehet hogy csúnyák, vagy betegek voltak a lányok, nem? Én csak attól félek, a helynek rossz híre terjedt el, mert úgy tényleg nehéz lesz kivakarni a kricsmit a posványból. - *A többes szám vagy nem tűnik fel neki, vagy nem teszi szóvá. Érdekes dolgok ezek, akit az imént még alig ismert, a másik pillanatban olyan természetesen, könnyen jön a szájára a mi, a velünk, meg az együtt vele kapcsolatban, és olyan magától értetődő a társasága, mint a lélegzet, a nevetés, az álom. Remek lesz ez, ha majd honosítja egyszer magában ennek miértjét, mert annál nagyobbat fog tépni hiánya, amelynek bekövetkezése a halálnál is biztosabb, csak épp említését kerülik, ő meg a kalóz, mégpedig példás elszántsággal. Ameddig csak be lehet söpörni a szőnyeg alá.*
- Még puccosabb! - *Licitál rá a férfi szavaira.* - Mint a Pegazusban, bársonyfüggöny, ezüst gyertyatartók, meg minden. Igazából kíváncsi vagyok rá, nem is nagyon azért, ami most van ott, hanem azért, ami lesz.
*Visszaérnek a kapuhoz.*
- Irány a Korsó? -*Pislog fel Draenonra, aztán ha elhatározzák magukat, a lovaik felé venné az irányt. A jámbor kicsi mén lógó orral kaptat a lány nyomában a kantárszáron. Aztán eszébe jut, mit ígért visszafele a synmirai íjásznak.*
//Daranel, Eniara//
- Daranel, hahó! - *Integet már messziről a kettősnek, aztán lecuccol egy közepes méretű iszákot a hátasáról. Ezt ölében dajkálva az íjász felé lépdel, menet közben megállapítva magában, hogy ez a rossz kinézetű ürge (Dharren) valahogy olyan ismerős neki, de ha agyonütnék, se tudná megmondani, honnan. De mindegy is. Az őrszemmel van dolga.*
- Legdrágább barátom, volnál olyan kedves és segítenél nekem? - *Meghupogtatja karjaiban a jókora csomagot, a táskaféleségben üveghanggal összecsörren a csomag tartalma.* - El tudnád ezt juttatni Synmirára, kérlek? Loka Gorthwennek küldetem eredetileg, azzal a rövidke üzenettel, hogy szívem összes melegségével üdvözlöm.
* A motyó 30 db Világoszöld varázsitalt rejt. Ezt persze Zöldszarvas Daranel nem tudhatja, de Rili biztos benne, hogy majd akad a mágusok között, akinek hasznára válik.
*
- Sajnos most már megint rohanásban vagyok, úgyhogy még beugrom a Tavernába, de jó darabig megint nem fogok erre járni. - *Nemleges választ nem nagyon fogad el, úgyhogy meglapogatja a nálánál lényegesen magasabbra nőtt férfiú vállát, hátát, vagy azt, amit épp elér.*
- Igazán nagy segítség volna. Köszönöm szépen!
*Ha Eniara is még ott áll a társaságukban, kedvesen felé biccent.*
- Ugorj be, Szöszi. Máshol úgysem nagyon alhatsz, hacsak nem valaki másnak a fekhelyére pályázol.
*Azzal már fordul is vissza az útra, a Taverna felé. Mármint ha a kalóz is tartja a tempót és az irányt.*
A hozzászólás írója (Rilai Raeling) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.06.01 22:47:46
*Rilinek, mint ilyen alkalmakkor jellemzően, természetesen meglódult a képzelőkéje, úgyhogy nem habozik menten légvárépítésbe fogni. Szóval, az elvárásoknak megfelelőn csivitel, hogy mennyire jó volna egy városi székhely, színleg persze tisztes ház, ahova a városi népek szívesen ülnek be elfáradva dolgukban, meg ahova a messziről jött kósza énekmondók is be-benéznek, hogy eldaloljanak egy messziről hozott történetet. A benti pezsgéstől épp csak egy köpésre, kellemesen félreeső helyen ahhoz, hogy a Városi Őrség csak ritkásan tévedjen arra. Persze a neve, az nem tetszik neki, meg az sem túlzottan, amit eddig hallott róla, és vannak aggályai az épület tulajdonosával kapcsolatosan is, de ezeken egyelőre fölényesen átsiklik. Képzeletben már ott tart, hogy mi mindenre is volna jó, ha nem csak nyilvánosházként, de fogadóként és egyéb üzletként is funkcionálna, sorra veszi azokat a ritka és értékes portékákat, melyek a Kikötő ostroma óta a Vashegyre nem, csak a városba jutnak el. Levegő fogytán néha szünetet tart, itt a kalóznak alkalma van beszúrni néhány mondatot.*
- Már miért volna értéktelen? Hát, tudod, nem is értem, hogy nincs rá kereslet, lehet hogy csúnyák, vagy betegek voltak a lányok, nem? Én csak attól félek, a helynek rossz híre terjedt el, mert úgy tényleg nehéz lesz kivakarni a kricsmit a posványból. - *A többes szám vagy nem tűnik fel neki, vagy nem teszi szóvá. Érdekes dolgok ezek, akit az imént még alig ismert, a másik pillanatban olyan természetesen, könnyen jön a szájára a mi, a velünk, meg az együtt vele kapcsolatban, és olyan magától értetődő a társasága, mint a lélegzet, a nevetés, az álom. Remek lesz ez, ha majd honosítja egyszer magában ennek miértjét, mert annál nagyobbat fog tépni hiánya, amelynek bekövetkezése a halálnál is biztosabb, csak épp említését kerülik, ő meg a kalóz, mégpedig példás elszántsággal. Ameddig csak be lehet söpörni a szőnyeg alá.*
- Még puccosabb! - *Licitál rá a férfi szavaira.* - Mint a Pegazusban, bársonyfüggöny, ezüst gyertyatartók, meg minden. Igazából kíváncsi vagyok rá, nem is nagyon azért, ami most van ott, hanem azért, ami lesz.
*Visszaérnek a kapuhoz.*
- Irány a Korsó? -*Pislog fel Draenonra, aztán ha elhatározzák magukat, a lovaik felé venné az irányt. A jámbor kicsi mén lógó orral kaptat a lány nyomában a kantárszáron. Aztán eszébe jut, mit ígért visszafele a synmirai íjásznak.*
//Daranel, Eniara//
- Daranel, hahó! - *Integet már messziről a kettősnek, aztán lecuccol egy közepes méretű iszákot a hátasáról. Ezt ölében dajkálva az íjász felé lépdel, menet közben megállapítva magában, hogy ez a rossz kinézetű ürge (Dharren) valahogy olyan ismerős neki, de ha agyonütnék, se tudná megmondani, honnan. De mindegy is. Az őrszemmel van dolga.*
- Legdrágább barátom, volnál olyan kedves és segítenél nekem? - *Meghupogtatja karjaiban a jókora csomagot, a táskaféleségben üveghanggal összecsörren a csomag tartalma.* - El tudnád ezt juttatni Synmirára, kérlek? Loka Gorthwennek küldetem eredetileg, azzal a rövidke üzenettel, hogy szívem összes melegségével üdvözlöm.
* A motyó 30 db Világoszöld varázsitalt rejt. Ezt persze Zöldszarvas Daranel nem tudhatja, de Rili biztos benne, hogy majd akad a mágusok között, akinek hasznára válik.
*- Sajnos most már megint rohanásban vagyok, úgyhogy még beugrom a Tavernába, de jó darabig megint nem fogok erre járni. - *Nemleges választ nem nagyon fogad el, úgyhogy meglapogatja a nálánál lényegesen magasabbra nőtt férfiú vállát, hátát, vagy azt, amit épp elér.*
- Igazán nagy segítség volna. Köszönöm szépen!
*Ha Eniara is még ott áll a társaságukban, kedvesen felé biccent.*
- Ugorj be, Szöszi. Máshol úgysem nagyon alhatsz, hacsak nem valaki másnak a fekhelyére pályázol.
*Azzal már fordul is vissza az útra, a Taverna felé. Mármint ha a kalóz is tartja a tempót és az irányt.*
A hozzászólás írója (Rilai Raeling) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.06.01 22:47:46
5998. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2016-06-01 15:26:10
Üzenet elküldve: 2016-06-01 15:26:10
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 330
OOC üzenetek: 43
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 330
OOC üzenetek: 43
Játékstílus: Vakmerő
//Rilai//
*Kalózunk megtorpan, állja a vizslató pillantást, immáron nem először, s éppen ennek okán igazában mire vélni sem tudja, legalábbis ezúttal.*
-Meglepett volna, ha nem. *forgatja játékosan a szemeit Rilai megjegyzésére. Ő maga eleve úgy értelmezte, hogy a Pinty ügyein túlmenően értette a lány, amit mondott, s ami azt illeti, valójában az egész dolog a bordélyházzal csak most kezdi piszkálni a kapitány úr fantáziáját.
Ez ugyanis igen sok mindent jelent a jövőre nézve, mert onnantól kezdve, hogy mindez valóban beindul, s Rilait bebetonozzák a Pinty élére, akkor mindannyiuk élete igen érdekes fordulatot vesz majd. Mert nyilvánvaló kalózunk számára, hogy őt Kagan ezért akarja a nő mellett tudni, hogy bebiztosítsa Rilai helyzetét, illetőleg, hogy gondot viseljen a kényesebb ügyekre, melyek az fogadó-bordélyt érintik. Amellett már csak külön öröm az, hogy a lány közelében lehet, arról nem is beszélve, hogy egyéb motivációja is van arra, hogy vigyázzon rá. Az, ami Rilaiban csak mostanában kezd tudatosulni, hogy igenis kell rá vigyázni, az a férfi számára eddig is egyértelmű volt, bár nem feltétlenül azonos okokból kifolyólag.
Az enyhén elrugaszkodott ötleteket mosolyogva hallgatja, üdítő számára Rili lelkesedése, igazában a férfit legkevésbé sem zavarja az állandó jellegű csivitelés, mivel alapvetően szívesen hallgatja a lányt, a véleménye is érdekelni szokta, na meg az, miképpen a világot látja. Igazi páratlan Kincsre bukkant benne, szándékában áll meg is kaparintani magának, mielőtt még bárki más rátehetné a kezét.*
-Igazából... *kezdi elgondolkozva.*
-A fő probléma a Pinttyel az, hogy bordélyházként üzemel. Mert kupiként értéktelen, s ha engem kérdezel, az is marad. Viszont ha fogadóvá formálnánk, tudod, afféle igazi városi puccos krimóvá, akkor fel lehetne futtatni. *ösztönösen használ többesszámot, nem is igazán gondolja végig, valamiért teljesen magától értetődő számára, hogy neki is lényegi szerepe lesz mindebben, s már ötletei is vannak a megvalósítást illetően. Például első körben ki kell ütni a jelenlegi vezetőséget a pozíciójából.*
*Kalózunk megtorpan, állja a vizslató pillantást, immáron nem először, s éppen ennek okán igazában mire vélni sem tudja, legalábbis ezúttal.*
-Meglepett volna, ha nem. *forgatja játékosan a szemeit Rilai megjegyzésére. Ő maga eleve úgy értelmezte, hogy a Pinty ügyein túlmenően értette a lány, amit mondott, s ami azt illeti, valójában az egész dolog a bordélyházzal csak most kezdi piszkálni a kapitány úr fantáziáját.
Ez ugyanis igen sok mindent jelent a jövőre nézve, mert onnantól kezdve, hogy mindez valóban beindul, s Rilait bebetonozzák a Pinty élére, akkor mindannyiuk élete igen érdekes fordulatot vesz majd. Mert nyilvánvaló kalózunk számára, hogy őt Kagan ezért akarja a nő mellett tudni, hogy bebiztosítsa Rilai helyzetét, illetőleg, hogy gondot viseljen a kényesebb ügyekre, melyek az fogadó-bordélyt érintik. Amellett már csak külön öröm az, hogy a lány közelében lehet, arról nem is beszélve, hogy egyéb motivációja is van arra, hogy vigyázzon rá. Az, ami Rilaiban csak mostanában kezd tudatosulni, hogy igenis kell rá vigyázni, az a férfi számára eddig is egyértelmű volt, bár nem feltétlenül azonos okokból kifolyólag.
Az enyhén elrugaszkodott ötleteket mosolyogva hallgatja, üdítő számára Rili lelkesedése, igazában a férfit legkevésbé sem zavarja az állandó jellegű csivitelés, mivel alapvetően szívesen hallgatja a lányt, a véleménye is érdekelni szokta, na meg az, miképpen a világot látja. Igazi páratlan Kincsre bukkant benne, szándékában áll meg is kaparintani magának, mielőtt még bárki más rátehetné a kezét.*
-Igazából... *kezdi elgondolkozva.*
-A fő probléma a Pinttyel az, hogy bordélyházként üzemel. Mert kupiként értéktelen, s ha engem kérdezel, az is marad. Viszont ha fogadóvá formálnánk, tudod, afféle igazi városi puccos krimóvá, akkor fel lehetne futtatni. *ösztönösen használ többesszámot, nem is igazán gondolja végig, valamiért teljesen magától értetődő számára, hogy neki is lényegi szerepe lesz mindebben, s már ötletei is vannak a megvalósítást illetően. Például első körben ki kell ütni a jelenlegi vezetőséget a pozíciójából.*
5997. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2016-05-31 22:01:55
Üzenet elküldve: 2016-05-31 22:01:55
ÚJ
![>Leandana Thargodar [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/10216_ember_no.jpg)
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1542
OOC üzenetek: 99
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1542
OOC üzenetek: 99
Játékstílus: Vakmerő
//Lea háza//
*Csak bólogat Rilinek, meg felváltva rázza a fejét. Igen, valóban megvette. Nem, nem tapsikolt örömében és igen, minden bizonnyal Rili lesz az, aki arccal beleszalad ebbe a pofonba, mikor életet kell lehetni abba a kotványba. Mert Viaka és Quinn leírása nem győzte meg Leát. Nagyon nem. Több az "egyéb" kategóriába eső alkalmazott, mint a bérnőstény, és végül is bordélyról lenne szó. Kagannak ez nyilvánvalóan a legújabb úri hóbortja. Azóta, hogy úr lett már van neki egy pár. Sokkal, de sokkal egyszerűbb lett volna elkapni Viaka csinos grabancát és addig pocsíkolni, amíg örömet talál benne - mármint Kagan -, aztán útjára engedni mikor már untatja. Ehelyett... Áh, mindegy is. Lea inkább nem is gondol a dologra, mert érzi, hogy elönti a torkát a keserű epe.
Inkább hangosan felnevet arra, ahogyan Rili reagál a Quer hagyatékát képező könyvecskére. Az ő reakciója is hasonló volt egyébként, amikor meglátta, csak azzal a különbséggel, hogy rajta nem nevetett senki, amikor hangosan szentségelt és fogadalmat tett arra, hogy egy darabig nem keresi a testi örömöket, mert mindtől elment a kedve.
Ezek után búcsút intenek egymásnak, addig pedig Miwának pont van ideje belenézni a könyvbe és megrökönyödni úgy, mint az imént Rili tette. Lea újra felnevet.*
- Mondd csak, tudsz olvasni, vagy a döbbeneted csupán a képeknek szól?
*a szöveg és a rajzok külön is megdöbbentőek, hát még együtt, ugyanis a rajzok ezzel kapnak pontos magyarázatot*
- Még nem tudom, hogy mit csináljunk vele. Lehet, hogy elajándékozom Nivere úrnőnek. Az ilyen kikent-kifent nemes kisasszonyoknak úgysem tanítanak ilyesmit, nemde bár?
*mondja ezt úgy, mintha Miwának tudnia kéne, hogy ki is az a Nivere úrnő, akiről beszél.*
- Bár lehet, hogy megsértődne...
*elmélkedik tovább hangosan, azzal leül, és kicsit belelapoz a könyvbe. De csak azért, hogy emlékeztesse magát arra, hogy miért is nem akarja különösebben azt, hogy bárki - beleértve önmagát is - beletúrjon a bugyijába.*
- Mesélj már magadról, mihez értesz?
*igazából arra kíváncsi, hogy vajon Kagan miért is akarja, hogy segítsen az üvegcsékkel. Ami amúgy nincsen Leának ellenére, hiszen tisztában van a saját korlátaival, így tudja azt is, hogy bár magasan műveli az alkímiát, de azért koránt sem tökéletes. Noha mostanság nem nagyon találkozott nálánál jobbal.*
- Volt egy rabszolgánk. A Hildike. Az olyan gyönyörűen mosott. Soha egy folt nem maradt meg. Emellett lopós és hazudós volt. Megszökött. Gondolom, hogy megették a medvék, tyű de dagadt volt, biztos nem bírt volna elfutni a fenevadak elől. Igazából nem bántuk, hogy lelépett, egy vagyon volt etetni.
*Bár úgy hangzik, de igazából nem fenyegetésnek szánja, vagy a vadállatokkal való riogatásnak. Arra akarta kihegyezni az egészet, hogy a dagadék szépen mosott, és hogy talán Miwának is van valami hasonló tulajdonsága.*
*Csak bólogat Rilinek, meg felváltva rázza a fejét. Igen, valóban megvette. Nem, nem tapsikolt örömében és igen, minden bizonnyal Rili lesz az, aki arccal beleszalad ebbe a pofonba, mikor életet kell lehetni abba a kotványba. Mert Viaka és Quinn leírása nem győzte meg Leát. Nagyon nem. Több az "egyéb" kategóriába eső alkalmazott, mint a bérnőstény, és végül is bordélyról lenne szó. Kagannak ez nyilvánvalóan a legújabb úri hóbortja. Azóta, hogy úr lett már van neki egy pár. Sokkal, de sokkal egyszerűbb lett volna elkapni Viaka csinos grabancát és addig pocsíkolni, amíg örömet talál benne - mármint Kagan -, aztán útjára engedni mikor már untatja. Ehelyett... Áh, mindegy is. Lea inkább nem is gondol a dologra, mert érzi, hogy elönti a torkát a keserű epe.
Inkább hangosan felnevet arra, ahogyan Rili reagál a Quer hagyatékát képező könyvecskére. Az ő reakciója is hasonló volt egyébként, amikor meglátta, csak azzal a különbséggel, hogy rajta nem nevetett senki, amikor hangosan szentségelt és fogadalmat tett arra, hogy egy darabig nem keresi a testi örömöket, mert mindtől elment a kedve.
Ezek után búcsút intenek egymásnak, addig pedig Miwának pont van ideje belenézni a könyvbe és megrökönyödni úgy, mint az imént Rili tette. Lea újra felnevet.*
- Mondd csak, tudsz olvasni, vagy a döbbeneted csupán a képeknek szól?
*a szöveg és a rajzok külön is megdöbbentőek, hát még együtt, ugyanis a rajzok ezzel kapnak pontos magyarázatot*
- Még nem tudom, hogy mit csináljunk vele. Lehet, hogy elajándékozom Nivere úrnőnek. Az ilyen kikent-kifent nemes kisasszonyoknak úgysem tanítanak ilyesmit, nemde bár?
*mondja ezt úgy, mintha Miwának tudnia kéne, hogy ki is az a Nivere úrnő, akiről beszél.*
- Bár lehet, hogy megsértődne...
*elmélkedik tovább hangosan, azzal leül, és kicsit belelapoz a könyvbe. De csak azért, hogy emlékeztesse magát arra, hogy miért is nem akarja különösebben azt, hogy bárki - beleértve önmagát is - beletúrjon a bugyijába.*
- Mesélj már magadról, mihez értesz?
*igazából arra kíváncsi, hogy vajon Kagan miért is akarja, hogy segítsen az üvegcsékkel. Ami amúgy nincsen Leának ellenére, hiszen tisztában van a saját korlátaival, így tudja azt is, hogy bár magasan műveli az alkímiát, de azért koránt sem tökéletes. Noha mostanság nem nagyon találkozott nálánál jobbal.*
- Volt egy rabszolgánk. A Hildike. Az olyan gyönyörűen mosott. Soha egy folt nem maradt meg. Emellett lopós és hazudós volt. Megszökött. Gondolom, hogy megették a medvék, tyű de dagadt volt, biztos nem bírt volna elfutni a fenevadak elől. Igazából nem bántuk, hogy lelépett, egy vagyon volt etetni.
*Bár úgy hangzik, de igazából nem fenyegetésnek szánja, vagy a vadállatokkal való riogatásnak. Arra akarta kihegyezni az egészet, hogy a dagadék szépen mosott, és hogy talán Miwának is van valami hasonló tulajdonsága.*
5996. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2016-05-31 20:50:02
Üzenet elküldve: 2016-05-31 20:50:02
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 719
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 719
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Hosszúház - Aletai//
* Valóban kevés idejük van, de ehhez talán már sikerült hozzászokniuk. Érdeklődve hallgatja Ale szavait. Szerencsére a kis házzal kapcsolatban egyetértenek még ha azt nem is érti meg tökéletesen minek kellene nekik fügefa. Még a levélben ki is egyezik. Hallott valami érdekes dalocskát embergyermekektől akik arról énekeltek, hogy csak egy fügefa levél takarja kedvesüket. Bár az is megeshet, hogy Ewa most mindenben képes erre asszociálni, vagy szocializálni?*
- És majd a füge levelébe öltözködünk? *kérdezi miközben fél könyökre emelkedik a másik kezével pedig kezdi kigombolni Ale ingét.*
- Tudod mit? Ha meg lesz a házunk akkor hozatunk Kalácsfalváról vagy Artheniorból mindenféle gyümölcscsemetéket.* mondja miközben már az utolsó gombok is szétpattannak újai nyomában. Azt csak Ale tudja mi minden volt nem is olyan régen rajta, de, hogy az elf mindent elkövet, hogy végre a félvér bőréhez érjen az is biztos.*
- Igen, felhasználom. *mondja miközben talán végre elért addig, hogy egy apró csókot lehelhessen a bőrére. Abban egyáltalában nem biztos, hogy a nyaki részt fogja az ezüstróka szőrméje díszíteni de ez talán most nem is olyan fontos a számára. Forró, követelődző csókkal fogadja kedvese ajkait.*
//Hosszúház - Aletai//
* Valóban kevés idejük van, de ehhez talán már sikerült hozzászokniuk. Érdeklődve hallgatja Ale szavait. Szerencsére a kis házzal kapcsolatban egyetértenek még ha azt nem is érti meg tökéletesen minek kellene nekik fügefa. Még a levélben ki is egyezik. Hallott valami érdekes dalocskát embergyermekektől akik arról énekeltek, hogy csak egy fügefa levél takarja kedvesüket. Bár az is megeshet, hogy Ewa most mindenben képes erre asszociálni, vagy szocializálni?*
- És majd a füge levelébe öltözködünk? *kérdezi miközben fél könyökre emelkedik a másik kezével pedig kezdi kigombolni Ale ingét.*
- Tudod mit? Ha meg lesz a házunk akkor hozatunk Kalácsfalváról vagy Artheniorból mindenféle gyümölcscsemetéket.* mondja miközben már az utolsó gombok is szétpattannak újai nyomában. Azt csak Ale tudja mi minden volt nem is olyan régen rajta, de, hogy az elf mindent elkövet, hogy végre a félvér bőréhez érjen az is biztos.*
- Igen, felhasználom. *mondja miközben talán végre elért addig, hogy egy apró csókot lehelhessen a bőrére. Abban egyáltalában nem biztos, hogy a nyaki részt fogja az ezüstróka szőrméje díszíteni de ez talán most nem is olyan fontos a számára. Forró, követelődző csókkal fogadja kedvese ajkait.*
5995. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2016-05-31 20:47:39
Üzenet elküldve: 2016-05-31 20:47:39
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 387
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 387
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Vakmerő
//Őrség//
*Ezúttal ő inti le Daranelt, mint ahogy korábban Kriyonék esetében amaz tette vele.*
-Hagyd Daranel.
*Lép elő a kapu árnyékából, hogy az érkező előtt álljon meg. Elmosolyodik, ahogy végig méri az ismerős alakot.*
-Dharren Tinshyth. Üdvözöllek itthon.
*Ezzel mindjárt őrtársa tudtára is hozza, hogy egy bajtárs tér vissza.*
-Ha kipihented magad, majd meséld el merre jártál. Kagan fent van az erődben, a Hrallhban, ha beszélni akarsz vele.
*Nem kéri el a fegyvert, mert Dharrentől nem kell. A hely kicsit átépült, mióta a férfi elment, de azért megfogja találni a Hrallht.*
*Ezúttal ő inti le Daranelt, mint ahogy korábban Kriyonék esetében amaz tette vele.*
-Hagyd Daranel.
*Lép elő a kapu árnyékából, hogy az érkező előtt álljon meg. Elmosolyodik, ahogy végig méri az ismerős alakot.*
-Dharren Tinshyth. Üdvözöllek itthon.
*Ezzel mindjárt őrtársa tudtára is hozza, hogy egy bajtárs tér vissza.*
-Ha kipihented magad, majd meséld el merre jártál. Kagan fent van az erődben, a Hrallhban, ha beszélni akarsz vele.
*Nem kéri el a fegyvert, mert Dharrentől nem kell. A hely kicsit átépült, mióta a férfi elment, de azért megfogja találni a Hrallht.*
5994. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2016-05-31 20:39:25
Üzenet elküldve: 2016-05-31 20:39:25
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 774
OOC üzenetek: 21
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 774
OOC üzenetek: 21
Játékstílus: Vakmerő
//Őrség//
*Laor tehát elmegy... és megint jönnek. Méghozzá egy fekete ruhás valaki. Tekintetük összetalálkozik, viszont az a helyzet, hogy Daranel számára egyáltalán nem ugrik be honnan ismerhetné a fickót. Nincs más hátra megszólítja.*
-Üdvözlöm Amon Ruadhon.
*A fickó kardjai rögtön feltűnnek az íjásznak.*
-Sajnálom, de csak úgy engedhetem be ha átadja a fegyvereit... az összeset. Errefelé ez a szabály. Önt mi szél hozta erre?
*Ha megkapja a fekete pengéjű kardokat füttyent egyet, bizony szép darab, ritkán látni ilyet.*
*Laor tehát elmegy... és megint jönnek. Méghozzá egy fekete ruhás valaki. Tekintetük összetalálkozik, viszont az a helyzet, hogy Daranel számára egyáltalán nem ugrik be honnan ismerhetné a fickót. Nincs más hátra megszólítja.*
-Üdvözlöm Amon Ruadhon.
*A fickó kardjai rögtön feltűnnek az íjásznak.*
-Sajnálom, de csak úgy engedhetem be ha átadja a fegyvereit... az összeset. Errefelé ez a szabály. Önt mi szél hozta erre?
*Ha megkapja a fekete pengéjű kardokat füttyent egyet, bizony szép darab, ritkán látni ilyet.*
5993. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2016-05-31 20:29:12
Üzenet elküldve: 2016-05-31 20:29:12
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 403
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 403
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
//Visszatérés a hegyre - Őrség//
* Magányos alak kaptat fel a hegyre, egyetlen kísérete a lova. Ruhája fekete, kopottas és poros az úttól, imitt-amott szakadozott. Jobb arcfelén lévő, csúnyán gyógyult karmolások mutatják, hogy nem volt unalmas az útja. Ahogy közelebb lép a kapuhoz, az épp ügyeletes őrnek talán ismerős lehet hamar alakja, főleg a borostás képe. Bizony rég volt már, hogy lába utoljára koppant ezeken a sziklákon. Egy éve is meg van már. Oldalán rövid kard, fekete pengével. Sok-sok dobókés. Lovára erősített holmijai között más apróságok és némi friss hús is akad. Van nála néhány csöncsöre, amit hamar szétoszt majd kedvencei között, ha meg vannak még. *
* Magányos alak kaptat fel a hegyre, egyetlen kísérete a lova. Ruhája fekete, kopottas és poros az úttól, imitt-amott szakadozott. Jobb arcfelén lévő, csúnyán gyógyult karmolások mutatják, hogy nem volt unalmas az útja. Ahogy közelebb lép a kapuhoz, az épp ügyeletes őrnek talán ismerős lehet hamar alakja, főleg a borostás képe. Bizony rég volt már, hogy lába utoljára koppant ezeken a sziklákon. Egy éve is meg van már. Oldalán rövid kard, fekete pengével. Sok-sok dobókés. Lovára erősített holmijai között más apróságok és némi friss hús is akad. Van nála néhány csöncsöre, amit hamar szétoszt majd kedvencei között, ha meg vannak még. *
5992. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2016-05-31 18:42:14
Üzenet elküldve: 2016-05-31 18:42:14
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 77
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 77
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//a piros pöttyös az igazi, aztán csak Leandana háza//
*Zavartan huzigatja lefelé az inget, mely Lea magasságának hála, elég hosszú ahhoz, hogy elfedje a továbbiakban az alsóneműt. A szellemjáró szavai boldogan perdül meg, és már bent is terem annak szobájában. A tükör. Csodaüveg. Miwa elé áll, és forgolódik kicsit. Mennyei örömben részesül, ahogy elégedetten végig mérheti magát. Igazából ekkora tükröt most lát először. Így önmagát is most szemlélheti meg teljes egészében.
Amíg kint folyik az eszmecsere a Draunarról, a megvásárolt Kósza Pintyről, és valami fura könyvről, amely a halott után maradt, addig Miwa szétgombolja az inget, és pucér önmagát is jól megnézegeti. Amit lát aránylag elégedettséggel tölti el. Lehetne rosszabb is. A pár napja kapott korbácsolás nyoma már szépen behegesedett, lassan majd a barnássá sötétült varrok is leesnek, és nem marad más, csak néhány fehéres csík a többi között.
Végül visszagombolja az inget, míg Rilai és Draenon búcsúzkodnak, ő visszahussan saját szobájába, és belebújik a nadrágba, majd a saruba is. Az elköszönések előtt pár pillanattal tűnik fel, most már majdnem teljesen szalonképesen az ajtóban.*
-Rilai úrnő, Draenon úr.
*Hajol meg feléjük, és valahogy fura melegséggel önti el mellkasát az a különös "kedvesem" szó. Lehet, hogy a férfinek semmit nem jelent, megszokott köszönés a részéről, de számára nagyon is lényeges elnevezés. Kedves. Valamikor anyjától hallotta utoljára. Ő úgy mondta: "Miwashesa, te vagy nekem a legkedvesebb a világon." Közben csontfésűvel bontogatta kócos haját.
Amíg Leandana az ajtóig kíséri a távozó párost, addig Miwa enged a kíváncsiságának. Igazából, először elpakolni akarta a félrehajított könyvet, de közben csak úgy felütötte. Mivel előző gazdájának "hála" megtanult olvasni, hát most elkerekedett szemekkel olvasta el az eléje kerülő pár mondatot, és döbbenten csodálta meg a félelmetes precizitású rajzot.
Mire Leandana megfordul felé, addigra Miwa mélységes csendben becsukja a könyvet, s mintha mázsás súlyt tartana, úgy fogja magához.*
-Ho... hová tegyem ezt, Szellemjáró?
*Még sem kéne csak úgy ott felejteni az asztal közepén, még esetleg olyan kezébe is akadhat, akiébe nem kéne.*
*Zavartan huzigatja lefelé az inget, mely Lea magasságának hála, elég hosszú ahhoz, hogy elfedje a továbbiakban az alsóneműt. A szellemjáró szavai boldogan perdül meg, és már bent is terem annak szobájában. A tükör. Csodaüveg. Miwa elé áll, és forgolódik kicsit. Mennyei örömben részesül, ahogy elégedetten végig mérheti magát. Igazából ekkora tükröt most lát először. Így önmagát is most szemlélheti meg teljes egészében.
Amíg kint folyik az eszmecsere a Draunarról, a megvásárolt Kósza Pintyről, és valami fura könyvről, amely a halott után maradt, addig Miwa szétgombolja az inget, és pucér önmagát is jól megnézegeti. Amit lát aránylag elégedettséggel tölti el. Lehetne rosszabb is. A pár napja kapott korbácsolás nyoma már szépen behegesedett, lassan majd a barnássá sötétült varrok is leesnek, és nem marad más, csak néhány fehéres csík a többi között.
Végül visszagombolja az inget, míg Rilai és Draenon búcsúzkodnak, ő visszahussan saját szobájába, és belebújik a nadrágba, majd a saruba is. Az elköszönések előtt pár pillanattal tűnik fel, most már majdnem teljesen szalonképesen az ajtóban.*
-Rilai úrnő, Draenon úr.
*Hajol meg feléjük, és valahogy fura melegséggel önti el mellkasát az a különös "kedvesem" szó. Lehet, hogy a férfinek semmit nem jelent, megszokott köszönés a részéről, de számára nagyon is lényeges elnevezés. Kedves. Valamikor anyjától hallotta utoljára. Ő úgy mondta: "Miwashesa, te vagy nekem a legkedvesebb a világon." Közben csontfésűvel bontogatta kócos haját.
Amíg Leandana az ajtóig kíséri a távozó párost, addig Miwa enged a kíváncsiságának. Igazából, először elpakolni akarta a félrehajított könyvet, de közben csak úgy felütötte. Mivel előző gazdájának "hála" megtanult olvasni, hát most elkerekedett szemekkel olvasta el az eléje kerülő pár mondatot, és döbbenten csodálta meg a félelmetes precizitású rajzot.
Mire Leandana megfordul felé, addigra Miwa mélységes csendben becsukja a könyvet, s mintha mázsás súlyt tartana, úgy fogja magához.*
-Ho... hová tegyem ezt, Szellemjáró?
*Még sem kéne csak úgy ott felejteni az asztal közepén, még esetleg olyan kezébe is akadhat, akiébe nem kéne.*
5991. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2016-05-31 14:43:45
Üzenet elküldve: 2016-05-31 14:43:45
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1066
OOC üzenetek: 34
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1066
OOC üzenetek: 34
Játékstílus: Vakmerő
//Daranel, majd az erőd felé//
*Kissé összeszűkül az ajka, ahogy elkobozzák fegyvereit, még ha csak időlegesen is és óhatatlanul is felmerül benne a kérdés, hogy errefelé miért fegyvertelen fegyveresekre van szükség, de erről nem kezd el vitázni az egyébként segítőkész őrrel. Lehet neki elég gondja, valószínűleg semmi szüksége egy kekeckedőre.
Egy árnyalatnyit megemelkedik a szemöldöke: a hadúr személyesen kívánja látni? Ez roppant megtisztelő is lehetne, ha minderre eddigi érdemeinek elismeréseként kerülne sor, de sajnos ezt nem tarthatja túl valószínűnek. Mennyi az esélye annak, hogy a hadúr mindenkivel szót kíván váltani, aki mostanában érkezik? Úgy hallotta, hogy nagy teherbírású, tettre kész férfiú, tehát még ez is elképzelhető. És most már azt is tudja, hogy azoknak volt igazuk, akik a holtak számlájára írták az egész felhajtást.*
- Köszönöm, sokat. Minden jót!
*Nem esik nehezére mosolyra húznia száját. Azt ugyan még nem tudja, hogy mit takar a hosszúházak kifejezés, de a legfontosabb információknak birtokába került. A biccentés, amivel elköszön, főhajtásnak is beillik: értékelni kell, ha egy strázsa nem goromba, kellemetlen fráter.
Öltözéke csinosítását és szálláshely keresését végül hátrább sorolja a fontossági sorrendben, ahogy a városon halad keresztül és az erőd roppant tömege szinte hívogatóan emelkedik a házak fölé. Nem tartja valószínűnek, hogy egy poros csizma és szakadt felleghajtó látványa a tiszteletlenség és udvariatlanság netovábbja lenne Thargarod falai között. Ha pedig mégis, akkor tévedett. Nem ez lenne az első eset. Az erőd kapujához érve már biceg, néha furán megrázva bal lábát. Nem a hosszú út, esetleg az erős napsütés ártott meg neki, ez kiderül, amikor az erőd kapujánál hátát a falnak vetve, néhány cikornyás káromkodás kíséretében lerángatja bal csizmáját és kirázza belőle azt a néhány kavicsot, melyek keserítették az életét. Csodálkozva nézi a porba hullott kövecseket: hogy a fenébe találtak utat a csizmaszár fölött? Nem töpreng sokat ezen a felettébb fontos kérdésen, inkább visszaveszi a lábbelit, aztán továbbra is a falnak vetve hátát, szusszan néhányat. Ezt is fel lehet fogni a pihenés egy fajtájának.*
*Kissé összeszűkül az ajka, ahogy elkobozzák fegyvereit, még ha csak időlegesen is és óhatatlanul is felmerül benne a kérdés, hogy errefelé miért fegyvertelen fegyveresekre van szükség, de erről nem kezd el vitázni az egyébként segítőkész őrrel. Lehet neki elég gondja, valószínűleg semmi szüksége egy kekeckedőre.
Egy árnyalatnyit megemelkedik a szemöldöke: a hadúr személyesen kívánja látni? Ez roppant megtisztelő is lehetne, ha minderre eddigi érdemeinek elismeréseként kerülne sor, de sajnos ezt nem tarthatja túl valószínűnek. Mennyi az esélye annak, hogy a hadúr mindenkivel szót kíván váltani, aki mostanában érkezik? Úgy hallotta, hogy nagy teherbírású, tettre kész férfiú, tehát még ez is elképzelhető. És most már azt is tudja, hogy azoknak volt igazuk, akik a holtak számlájára írták az egész felhajtást.*
- Köszönöm, sokat. Minden jót!
*Nem esik nehezére mosolyra húznia száját. Azt ugyan még nem tudja, hogy mit takar a hosszúházak kifejezés, de a legfontosabb információknak birtokába került. A biccentés, amivel elköszön, főhajtásnak is beillik: értékelni kell, ha egy strázsa nem goromba, kellemetlen fráter.
Öltözéke csinosítását és szálláshely keresését végül hátrább sorolja a fontossági sorrendben, ahogy a városon halad keresztül és az erőd roppant tömege szinte hívogatóan emelkedik a házak fölé. Nem tartja valószínűnek, hogy egy poros csizma és szakadt felleghajtó látványa a tiszteletlenség és udvariatlanság netovábbja lenne Thargarod falai között. Ha pedig mégis, akkor tévedett. Nem ez lenne az első eset. Az erőd kapujához érve már biceg, néha furán megrázva bal lábát. Nem a hosszú út, esetleg az erős napsütés ártott meg neki, ez kiderül, amikor az erőd kapujánál hátát a falnak vetve, néhány cikornyás káromkodás kíséretében lerángatja bal csizmáját és kirázza belőle azt a néhány kavicsot, melyek keserítették az életét. Csodálkozva nézi a porba hullott kövecseket: hogy a fenébe találtak utat a csizmaszár fölött? Nem töpreng sokat ezen a felettébb fontos kérdésen, inkább visszaveszi a lábbelit, aztán továbbra is a falnak vetve hátát, szusszan néhányat. Ezt is fel lehet fogni a pihenés egy fajtájának.*
5990. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2016-05-31 09:01:20
Üzenet elküldve: 2016-05-31 09:01:20
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 774
OOC üzenetek: 21
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 774
OOC üzenetek: 21
Játékstílus: Vakmerő
//Őrség//
//Laor Vylnis//
*Gondolatban feltett kérdésére a válasz: igen vannak még, legalábbis egy valaki biztos, hiszen a mélységi alig adja le a fegyvereit egy újabb férfi érkezik, annyi hogy ő az emberek táborát erősíti. A fegyvertárban is gyűlnek szépen a fegyverek ami egyben azt is jelenti, hogy sokan tartózkodnak a városban.*
-Üdvözlöm Amon Ruadhon, Kagan Thargodar Hadúr földjén! *köszönti afféle szokásos módon az új jövevényt. Kérdései közben átadja a fegyvereit ő is így Daranel azt is eltárolja.* -Kifelé menet felveheti majd. Jó fegyveresre mindig szükség van, abból sosem elég, különösen ezekben a veszélyes időkben, amikor az élőholtak fölénk próbálnak kerekedni!
~Hát... elvileg Aletai lenne az aki az újakkal foglalkozna ha jól tudom, ő afféle tiszt, de nem láttam mióta ide jöttem sem.~
-Mivel a tiszteknek nagyon sok dolguk van, illetve a hazatért harcosok is pihennek így azt javaslom, hogy sétáljon végig a városon és menjen be az erődbe, ahol majd maga a Hadúr fogja önt fogadni. Nos a ruháját úgy vélem a Tavernában helyre tudják hozni hacsak a hosszúházaknál nem talál tűt meg cérnát.
*Az erődöt nem lehet természetesen nem észrevenni, a hosszúházaknál is elég nagy lehet a nyüzsgés hiszen a vendégek ott kaphatnak szállást, így bizonyára azt is megleli hamar.*
-Remélem tudtam segíteni.
//Laor Vylnis//
*Gondolatban feltett kérdésére a válasz: igen vannak még, legalábbis egy valaki biztos, hiszen a mélységi alig adja le a fegyvereit egy újabb férfi érkezik, annyi hogy ő az emberek táborát erősíti. A fegyvertárban is gyűlnek szépen a fegyverek ami egyben azt is jelenti, hogy sokan tartózkodnak a városban.*
-Üdvözlöm Amon Ruadhon, Kagan Thargodar Hadúr földjén! *köszönti afféle szokásos módon az új jövevényt. Kérdései közben átadja a fegyvereit ő is így Daranel azt is eltárolja.* -Kifelé menet felveheti majd. Jó fegyveresre mindig szükség van, abból sosem elég, különösen ezekben a veszélyes időkben, amikor az élőholtak fölénk próbálnak kerekedni!
~Hát... elvileg Aletai lenne az aki az újakkal foglalkozna ha jól tudom, ő afféle tiszt, de nem láttam mióta ide jöttem sem.~
-Mivel a tiszteknek nagyon sok dolguk van, illetve a hazatért harcosok is pihennek így azt javaslom, hogy sétáljon végig a városon és menjen be az erődbe, ahol majd maga a Hadúr fogja önt fogadni. Nos a ruháját úgy vélem a Tavernában helyre tudják hozni hacsak a hosszúházaknál nem talál tűt meg cérnát.
*Az erődöt nem lehet természetesen nem észrevenni, a hosszúházaknál is elég nagy lehet a nyüzsgés hiszen a vendégek ott kaphatnak szállást, így bizonyára azt is megleli hamar.*
-Remélem tudtam segíteni.
5989. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2016-05-30 23:10:57
Üzenet elküldve: 2016-05-30 23:10:57
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1066
OOC üzenetek: 34
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1066
OOC üzenetek: 34
Játékstílus: Vakmerő
//Őrség//
//Daranel//
*Elgondolkodva közeledik a cölöpkerítéssel övezett város felé. Fiatalsága óta fegyverforgatásból élt, eleinte katonaként, később afféle szabad harcosként, aki annak zsoldjába állt, aki aranyakkal meg tudta vásárolni szolgálatait. Valahogy mindig az előbbit kedvelte jobban, és most épp arra készül, hogy ismét egyfajta reguláris sereg tagja legyen. Kagan Thargodar neve távolibb vidékeken is jól cseng, és egyre többet hallott róla, hogy a hadúr fegyvereseket gyűjt maga köré. Ennek okáról sokan sokfélét mondanak. Egyesek szerint a holtak ellen akar vonulni, más, magukat jól értesültnek tartó lelkek szerint sokkal önzőbb célok motiválják. Persze bizonyossággal senki sem tudott szolgálni, és egyébként sem azok szolgálhatnak megbízható információkkal, akik naphosszat a söntést támasztják. Legjobb, ha az ember maga jár utána annak, ami érdekli.
Arthenior után kicsit szokatlan a szemnek az erődített város, de egyébként ebben nincs semmi különös. Artheniort leszámítva szinte mindenhol így szokás. A kaput védő őrséghez érve kissé elhúzza a száját: úgy látszik, itt az a szokás, hogy a belépést csak fegyvertelenül engedélyezik. A bebocsátásra várakozók közül az egyik épp most adja át a tőrét, a másik is mutatja, hogy nincs nála fegyver. Nem feltétlenül boldog ettől. Nem arról van szó, hogy tart tőle, nem kapja vissza kardját, nem fűzik a pengéhez olyan bensőséges érzelmek, mint némelyeket. Egyszerűen csak megszokta, hogy viseli és a szokás nagy úr. Persze néha a muszáj még nagyobb. Most pedig nincs más hátra, mint kivárni a sorát, aztán a nyurga íjász elé lép.*
- Üdv neked! Terjed a hír, hogy a hadúr sereget toboroz. Talán szükség van még egy fegyveres kézre. Remélem útba tudsz igazítani, hogy kit kell keresnem ebben az ügyben. Ha pedig abban is segíteni tudnál, hogy hol tudom kicsit rendbe hozni a ruhám, hálás lennék. Kissé viseltes lett az úton.
*Egy felesleges kört megspórol azzal, hogy külön kérés nélkül csatolja le fegyverövét és a rajta függő karddal és tőrrel az őr felé nyújtja. Felmerült benne a gondolat, hogy a rövidebb pengét elrejti valahova ruházata alá, de ez csak gondolat maradt. Ha itt ez a szabály, akkor ehhez tartja magát. Nincs kedve a céltalan magyarázkodáshoz.*
//Daranel//
*Elgondolkodva közeledik a cölöpkerítéssel övezett város felé. Fiatalsága óta fegyverforgatásból élt, eleinte katonaként, később afféle szabad harcosként, aki annak zsoldjába állt, aki aranyakkal meg tudta vásárolni szolgálatait. Valahogy mindig az előbbit kedvelte jobban, és most épp arra készül, hogy ismét egyfajta reguláris sereg tagja legyen. Kagan Thargodar neve távolibb vidékeken is jól cseng, és egyre többet hallott róla, hogy a hadúr fegyvereseket gyűjt maga köré. Ennek okáról sokan sokfélét mondanak. Egyesek szerint a holtak ellen akar vonulni, más, magukat jól értesültnek tartó lelkek szerint sokkal önzőbb célok motiválják. Persze bizonyossággal senki sem tudott szolgálni, és egyébként sem azok szolgálhatnak megbízható információkkal, akik naphosszat a söntést támasztják. Legjobb, ha az ember maga jár utána annak, ami érdekli.
Arthenior után kicsit szokatlan a szemnek az erődített város, de egyébként ebben nincs semmi különös. Artheniort leszámítva szinte mindenhol így szokás. A kaput védő őrséghez érve kissé elhúzza a száját: úgy látszik, itt az a szokás, hogy a belépést csak fegyvertelenül engedélyezik. A bebocsátásra várakozók közül az egyik épp most adja át a tőrét, a másik is mutatja, hogy nincs nála fegyver. Nem feltétlenül boldog ettől. Nem arról van szó, hogy tart tőle, nem kapja vissza kardját, nem fűzik a pengéhez olyan bensőséges érzelmek, mint némelyeket. Egyszerűen csak megszokta, hogy viseli és a szokás nagy úr. Persze néha a muszáj még nagyobb. Most pedig nincs más hátra, mint kivárni a sorát, aztán a nyurga íjász elé lép.*
- Üdv neked! Terjed a hír, hogy a hadúr sereget toboroz. Talán szükség van még egy fegyveres kézre. Remélem útba tudsz igazítani, hogy kit kell keresnem ebben az ügyben. Ha pedig abban is segíteni tudnál, hogy hol tudom kicsit rendbe hozni a ruhám, hálás lennék. Kissé viseltes lett az úton.
*Egy felesleges kört megspórol azzal, hogy külön kérés nélkül csatolja le fegyverövét és a rajta függő karddal és tőrrel az őr felé nyújtja. Felmerült benne a gondolat, hogy a rövidebb pengét elrejti valahova ruházata alá, de ez csak gondolat maradt. Ha itt ez a szabály, akkor ehhez tartja magát. Nincs kedve a céltalan magyarázkodáshoz.*
5988. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2016-05-30 21:46:46
Üzenet elküldve: 2016-05-30 21:46:46
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 176
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 176
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
// Őrség, Akheel majd az erőd //
- Végre valami jó hírt is lehet hallani. Akkor nem is zavargok én tovább. Megyek, jelentkezek a vezérnél. Tartok tőle, hogy lesz pár keresetlen szava hozzám.
* Válaszolja jókedvűen a törpe, s int a Vörösnek, hogy ha akarja, kövesse. *
- Jössz te is, vagy mégy a dolgodra?
* Kérdezi, majd a kapott választól függően egyedül, vagy a vadásszal az oldal indul meg az erődbe, hogy Kagan elé állhasson. *
~ Remélem nem tépi le a fejemet. Nem mintha nem érdemelném meg. ~
* Gondolja magában menet közben. *
- Végre valami jó hírt is lehet hallani. Akkor nem is zavargok én tovább. Megyek, jelentkezek a vezérnél. Tartok tőle, hogy lesz pár keresetlen szava hozzám.
* Válaszolja jókedvűen a törpe, s int a Vörösnek, hogy ha akarja, kövesse. *
- Jössz te is, vagy mégy a dolgodra?
* Kérdezi, majd a kapott választól függően egyedül, vagy a vadásszal az oldal indul meg az erődbe, hogy Kagan elé állhasson. *
~ Remélem nem tépi le a fejemet. Nem mintha nem érdemelném meg. ~
* Gondolja magában menet közben. *
5987. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2016-05-30 20:03:16
Üzenet elküldve: 2016-05-30 20:03:16
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 774
OOC üzenetek: 21
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 774
OOC üzenetek: 21
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Őrség//
*Mivel Syoud megismeri az érkező Achimot így Daranel kissé a háttérben marad, majd mikor szóba elegyednek akkor lép ő maga is közelebb.*
~Szóval őt Achimnak hívják.~
*Egy újabb név amit megjegyez magának.*
-Üdvözlöm Achim, és önt is Bris Mostale.
*Hogy pontosan a vándordiák mit is takar arról sejtelme sincs, de valami olyasmi lehet, hogy egy diák aki állandóan vándorol. Diák... de vajon mit tanulhat?
Syoud elég sajátos már-már kissé sértő módon üdvözli a jövevényt... igen Syoud stílusa is néha nyersebb a kelleténél, de lehet csak rossz napja van.*
-Én láttam itt a városban. *mondja Daranel.* -Ha jól hiszem a műhelyek felé ment, vagyis ha én keresném akkor ott kezdeném az biztos.
*Mehetnek ők is befelé, és ismételten maradnak ketten Syoudal.*
//Őrség//
*Mivel Syoud megismeri az érkező Achimot így Daranel kissé a háttérben marad, majd mikor szóba elegyednek akkor lép ő maga is közelebb.*
~Szóval őt Achimnak hívják.~
*Egy újabb név amit megjegyez magának.*
-Üdvözlöm Achim, és önt is Bris Mostale.
*Hogy pontosan a vándordiák mit is takar arról sejtelme sincs, de valami olyasmi lehet, hogy egy diák aki állandóan vándorol. Diák... de vajon mit tanulhat?
Syoud elég sajátos már-már kissé sértő módon üdvözli a jövevényt... igen Syoud stílusa is néha nyersebb a kelleténél, de lehet csak rossz napja van.*
-Én láttam itt a városban. *mondja Daranel.* -Ha jól hiszem a műhelyek felé ment, vagyis ha én keresném akkor ott kezdeném az biztos.
*Mehetnek ők is befelé, és ismételten maradnak ketten Syoudal.*
5986. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2016-05-30 19:53:38
Üzenet elküldve: 2016-05-30 19:53:38
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 4
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 4
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Rilai, Daranel//
*Alig, hogy készül is beljebb lejteni két újabb érkezőt pillant meg. No egyik sem ismerős arc, nem is várta, de azért kicsit vár és fülel hátha. No neveket egyelőre még egyet sem hall, de a fiatal nő hamar kiszúrja. A megjegyzésre csak apró mosollyal bólint.*
- Talán igazad van. Megfogadom, amint az én oldalamon is lesz egy kísérő. Anélkül biztonságosabb még ezzel a kis cécóval is egy használhatatlan, de riasztónak tűnő tőröcske.
*Kuncog is fel halkan, majd ahogy a párocska el is halad mellette kissé félreáll az útból. Viszont az őr szavára már szaporán pislogva emeli meg fejét és a tova induló párocskára kapja a tekintetét.*
- Hogyan?
*Harap is az ajkába, majd ha pofátlanság, ha nem, ha ez a hölgyemény valóban Rilai, akkor ennél jobb alkalma nem is nyílik a "letámadásra". Ahogy meg is indul sietve utánuk még hálás mosollyal visszainteget Daranelnek.*
- Még egyszer köszönöm a segítséget.
*Sietve lépdel is a párocska után, de egyelőre még nem állja útjukat. Most még nem úgy tűnnek, mint akinek ideje van egy hirtelen érkezőre, s az sincs kizárva, hogy netalántán mégis rossz ajtón kopogtat. A lényeg, hogy ide tartozik a név, melyet ismerve indult el, s a hír is igaz, miszerint talán nem fogják elküldeni, mert nem akadna neki valami kis munka. Az őrségen szerencsésen átjutott, így már alig van más akadály hátra, hogy végre beszélhessen valakivel, aki az ügyében segítségére lehetne. A férfit karolgató lányt viszont egyelőre nem követi tovább. Halk sóhajjal áll is meg, hiszen ha az erődbe beléptek előbb vagy utóbb ki is jönnek onnan. Majd akkor arrafelé is bemutatkozik. Utána már nem rajta fog múlni egyelőre a dolgának alakulása.*
A hozzászólás írója (Eniara Lavrenthal) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.05.30 20:56:53
*Alig, hogy készül is beljebb lejteni két újabb érkezőt pillant meg. No egyik sem ismerős arc, nem is várta, de azért kicsit vár és fülel hátha. No neveket egyelőre még egyet sem hall, de a fiatal nő hamar kiszúrja. A megjegyzésre csak apró mosollyal bólint.*
- Talán igazad van. Megfogadom, amint az én oldalamon is lesz egy kísérő. Anélkül biztonságosabb még ezzel a kis cécóval is egy használhatatlan, de riasztónak tűnő tőröcske.
*Kuncog is fel halkan, majd ahogy a párocska el is halad mellette kissé félreáll az útból. Viszont az őr szavára már szaporán pislogva emeli meg fejét és a tova induló párocskára kapja a tekintetét.*
- Hogyan?
*Harap is az ajkába, majd ha pofátlanság, ha nem, ha ez a hölgyemény valóban Rilai, akkor ennél jobb alkalma nem is nyílik a "letámadásra". Ahogy meg is indul sietve utánuk még hálás mosollyal visszainteget Daranelnek.*
- Még egyszer köszönöm a segítséget.
*Sietve lépdel is a párocska után, de egyelőre még nem állja útjukat. Most még nem úgy tűnnek, mint akinek ideje van egy hirtelen érkezőre, s az sincs kizárva, hogy netalántán mégis rossz ajtón kopogtat. A lényeg, hogy ide tartozik a név, melyet ismerve indult el, s a hír is igaz, miszerint talán nem fogják elküldeni, mert nem akadna neki valami kis munka. Az őrségen szerencsésen átjutott, így már alig van más akadály hátra, hogy végre beszélhessen valakivel, aki az ügyében segítségére lehetne. A férfit karolgató lányt viszont egyelőre nem követi tovább. Halk sóhajjal áll is meg, hiszen ha az erődbe beléptek előbb vagy utóbb ki is jönnek onnan. Majd akkor arrafelé is bemutatkozik. Utána már nem rajta fog múlni egyelőre a dolgának alakulása.*
A hozzászólás írója (Eniara Lavrenthal) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.05.30 20:56:53
5985. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2016-05-30 16:22:42
Üzenet elküldve: 2016-05-30 16:22:42
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 774
OOC üzenetek: 21
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 774
OOC üzenetek: 21
Játékstílus: Vakmerő
//Őrség//
*És csak jönnek-mennek, mennek-jönnek megállás nélkül mint valami hatalmas gépezet ami képtelen arra, hogy egy pillanatra is megálljon... nem hiába tartja a mondás, hogy a Vashegy állandó mozgásban van. Synmiran ha kifeküdt a függőágyba az árnyékba akkor sem sokan voltak akik megzavarják, hát most pont az ellentéte történik, bár igazából ezt jobban kedveli hiszen világ életében mozgásban volt és pörgős életmódot élt, és az itteni őrködés ebből a szempontból jobban fekszik neki.*
-Van belőlem itt is meg ott is. *mosolyog mikor üdvözli immáron ismerősként Rilait.* -Hát Eniara ennyit a keresgélésről.
*Rilai kérdésére nemlegesen megrázza a fejét.*
-Mostanában nem, de viszont Lapu meg Kriyon szerintem mennek majd arrafelé. Rendben majd eszedbe juttatom... puszi! Gondolom ő veled van. *biccent Draenon irányába, bár a nagy karolásokból arra következtet, hogy igen vele van, csak ugye nem árt tudni.
Időközben Sheynah érkezik egy ismeretlen mélységi társaságában, ám az úgy tűnik nem először jár erre, hiszen a fegyvereit átadja.*
-Köszönöm visszafelé felveheti.
*Ha a Hadúr elé kell menniük hát menjenek... Kagannak nincs egyszerű napja hiszen szinte özönlenek a Tharg erődbe, hogy beszélhessenek vele.*
~Na vagytok e még?~ *pillant körbe hátha valakit kihagyott. Előveszi kulacsát és ki is issza a felét, természetesen víz van benne... nincs is jobb a friss hideg víznél a napról napra fokozatosan növekvő melegben... bár állítólag egyesek szerint ilyenkor a sör az legjobb, de Daranel nem iszik alkoholt.*
*És csak jönnek-mennek, mennek-jönnek megállás nélkül mint valami hatalmas gépezet ami képtelen arra, hogy egy pillanatra is megálljon... nem hiába tartja a mondás, hogy a Vashegy állandó mozgásban van. Synmiran ha kifeküdt a függőágyba az árnyékba akkor sem sokan voltak akik megzavarják, hát most pont az ellentéte történik, bár igazából ezt jobban kedveli hiszen világ életében mozgásban volt és pörgős életmódot élt, és az itteni őrködés ebből a szempontból jobban fekszik neki.*
-Van belőlem itt is meg ott is. *mosolyog mikor üdvözli immáron ismerősként Rilait.* -Hát Eniara ennyit a keresgélésről.
*Rilai kérdésére nemlegesen megrázza a fejét.*
-Mostanában nem, de viszont Lapu meg Kriyon szerintem mennek majd arrafelé. Rendben majd eszedbe juttatom... puszi! Gondolom ő veled van. *biccent Draenon irányába, bár a nagy karolásokból arra következtet, hogy igen vele van, csak ugye nem árt tudni.
Időközben Sheynah érkezik egy ismeretlen mélységi társaságában, ám az úgy tűnik nem először jár erre, hiszen a fegyvereit átadja.*
-Köszönöm visszafelé felveheti.
*Ha a Hadúr elé kell menniük hát menjenek... Kagannak nincs egyszerű napja hiszen szinte özönlenek a Tharg erődbe, hogy beszélhessenek vele.*
~Na vagytok e még?~ *pillant körbe hátha valakit kihagyott. Előveszi kulacsát és ki is issza a felét, természetesen víz van benne... nincs is jobb a friss hideg víznél a napról napra fokozatosan növekvő melegben... bár állítólag egyesek szerint ilyenkor a sör az legjobb, de Daranel nem iszik alkoholt.*
5984. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2016-05-30 16:09:59
Üzenet elküldve: 2016-05-30 16:09:59
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 742
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 742
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Megfontolt
//Az erőd felé Quantallal//
*El is indulhatnak a vezér elé. A kérdésre Quantall mosolyog.*
-Tudtam aludni, de bennem van a tudat, hogy ennek még nincs vége. Egy jó fürdő jól esne már.
*Ez persze nem látszik rajta mert mágiával könnyedén megoldja, hogy ne legyen se szaga, se foltos a ruhája viszont akkor is nem ugyan az-az érzés. Egyébként Quantall is ugyanúgy viszonyul a lányhoz mint ő a sötételf iránt. Vándorok közt gyakran alakul ki ilyesmi. Talán a sötételf vándorok közt kevésbé és ezért jobban esik Quantall-nak az ilyen figyelmesség. Az őrséget megközelítve Qantall leveszi a fegyverövét és odaérve át is nyújtja az őrnek. Ismeri mi a szokás.*
*El is indulhatnak a vezér elé. A kérdésre Quantall mosolyog.*
-Tudtam aludni, de bennem van a tudat, hogy ennek még nincs vége. Egy jó fürdő jól esne már.
*Ez persze nem látszik rajta mert mágiával könnyedén megoldja, hogy ne legyen se szaga, se foltos a ruhája viszont akkor is nem ugyan az-az érzés. Egyébként Quantall is ugyanúgy viszonyul a lányhoz mint ő a sötételf iránt. Vándorok közt gyakran alakul ki ilyesmi. Talán a sötételf vándorok közt kevésbé és ezért jobban esik Quantall-nak az ilyen figyelmesség. Az őrséget megközelítve Qantall leveszi a fegyverövét és odaérve át is nyújtja az őrnek. Ismeri mi a szokás.*
5983. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2016-05-30 15:59:13
Üzenet elküldve: 2016-05-30 15:59:13
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 116
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 116
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
//Az erőd felé Quantallal//
*Aprót biccent Quantallnak, miközben igyekszik nem odafigyelni a törpe és a csapos diskurzusára.*
-Menjünk akkor.
*Válaszol, és meg is indul kifelé, nyomában a sötételffel.*
-Sikerült valamennyit pihenned?
*Kérdezi meg, miközben megindulnak felfelé a szerpentinen Amon Ruadh kapuja irányába. Amiót a Radkraalban elmeséltek mindent Achimnak a titkárnak, azóta nem is találkozott a mélység szülöttével. Valami megmagyarázhatatlan okból kifolyóan a férfi irányában is, és Ewangel irányában is, különös érzéseket táplál. Nem kell ezt persze félreérteni. Nem több ez, mint a közösen átvészelt veszedelem okozta együvé kovácsolódást követő gondoskodás és figyelem a másik iránt. Reméli, hogy ők ketten szintén hasonlóan éreznek iránta.
Felérnek az emelkedőn. Ha az őrség megállítja őket, akkor Sheynah elmondja daranelnek, hogy a Hadúr hívatja maga elé Quantallt sürgősen. Remélhetően hamar tovább mehetnek. Átvágva a kis városkán, elérhetik az erőd kapuját.*
*Aprót biccent Quantallnak, miközben igyekszik nem odafigyelni a törpe és a csapos diskurzusára.*
-Menjünk akkor.
*Válaszol, és meg is indul kifelé, nyomában a sötételffel.*
-Sikerült valamennyit pihenned?
*Kérdezi meg, miközben megindulnak felfelé a szerpentinen Amon Ruadh kapuja irányába. Amiót a Radkraalban elmeséltek mindent Achimnak a titkárnak, azóta nem is találkozott a mélység szülöttével. Valami megmagyarázhatatlan okból kifolyóan a férfi irányában is, és Ewangel irányában is, különös érzéseket táplál. Nem kell ezt persze félreérteni. Nem több ez, mint a közösen átvészelt veszedelem okozta együvé kovácsolódást követő gondoskodás és figyelem a másik iránt. Reméli, hogy ők ketten szintén hasonlóan éreznek iránta.
Felérnek az emelkedőn. Ha az őrség megállítja őket, akkor Sheynah elmondja daranelnek, hogy a Hadúr hívatja maga elé Quantallt sürgősen. Remélhetően hamar tovább mehetnek. Átvágva a kis városkán, elérhetik az erőd kapuját.*
5982. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2016-05-30 13:48:16
Üzenet elküldve: 2016-05-30 13:48:16
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 330
OOC üzenetek: 43
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 330
OOC üzenetek: 43
Játékstílus: Vakmerő
//Piros Pöttyösök, Leánál//
- Megvette a Kósza Pintyet? *visszhangozza Rilivel együtt kórusban a kalóz is, kinek képén most először valódi meglepetés látszik. Persze hamar rendezi a vonásait, s esze ágában sincs megemlíteni azt, hogy a legutóbbi látogatása során a Pinty mindennek tűnt, csak vásárlásra érdemesnek nem. Főleg Rili előtt nem akarja jelen pillanatban megvillantani a vonatkozó helyrajzi ismereteit, így vállat von, s hamar elengedi a témát.*
-Úgy ismersz, mint aki szokott...? *dörmögi a leány fülébe vigyorogva. Természetesen a férfi elméjében aligha tudatosul, hogy ők most ketten éppen egy párként viselkednek, ha csupán egy röpke percre is. Nem gondol bele ilyenekbe, csak azt tette, ami éppen az adott pillanatban jól esett neki.
Az emlegetett "Quer" nevű illető még várnagyi minőségében sem mond számára semmit, csupán egy név, egészen addig, amíg az ominózus iromány valami furcsa véletlen folyományaként a látóterébe nem kerül.*
-Az igen. *szalad fel a fél szemöldöke, mert látott ő már egyet s mást, de ez most kissé váratlanul érte. Nem, mintha nagyon eltűnődne mások perverzióin, az még számára is szokatlan, hogy mindezeket valaki könyvbe rendezze.*
-Ami azt illeti, ez a jómadár is kihagyni alkalmasint. *ért egyet Rilivel, s részéről a dolog igazában le is van tudva. Mielőtt távoznának, kalózunk meghajol a szellemjáró felé, majd kifejezi a háláját.*
-Köszönünk mindent. Miwa, kedvesem. *biccent a félvér felé is, majd szíve hölgyét követve nyomban távozásra fogja a dolgot maga is.*
//Az erőd fele//
*Mivel Draenon nem siet sehová, megvárja Rilit, amíg elrendezi a dolgait a számára idegennek tűnő őrökkel, vagy úgy bárkik is legyenek azok.
Maga is épp azon tűnődik, hogy tán elő kéne kerítse Deront, ha már iderángatták a Vashegyre, de mint hogy nem látja éppen sehol, az ő dolguk meg sietős, úgy véli, hogy ez éppen ráér. Már csak azért is, mert így elsőre van pár dolog, amit négyszemközt óhajt megbeszélni a Hadúrral, az elsőtiszt kérdésköre is ilyen, példának okáért. Deronnal majd egy későbbi időpontban betoppannak hozzá.
Rámosolyog a belékaroló leányra, aki természetszerűleg egy pillanatra sem hagyja abba a csivitelést. Ez másokat akár zavarhatna is, ám kalózunkra üdítően hat Rili élénksége, főként a közelmúlt eseményeire való tekintettel.*
-Vásott alakok...? Hallatlan! *érkezik meg az elvárt elhűlő arckifejezés, mely nyomban át is alakul a szokott vigyorrá.*
-Hát őszintén szólva, kissé meglep, hogy Kagan megvásárolta... az az egész kóceráj egy lyukas garast sem ér. Van egy olyan sanda gyanúm, hogy a hadurat csúnyán át akarják verni vele... *dünnyögi, majd észbe kap:*
-Nem, ne aggódj, nem AZÉRT mentem oda. Mellesleg ha azért mentem volna, sem jártam volna jól, ugyanis egyetlen valamirevaló szajha sincs ott. Se vendég. Se személyzet, leszámítva az örökkön dohogó fickót a pult mögött. Nem tudom, mit adtak elő, hogy a hely mennyire jól megy, vagy épp milyen sokat ér, de azt hiszem, hogy nem ártana tájékoztatni Kagant a valós állapotokról.
- Megvette a Kósza Pintyet? *visszhangozza Rilivel együtt kórusban a kalóz is, kinek képén most először valódi meglepetés látszik. Persze hamar rendezi a vonásait, s esze ágában sincs megemlíteni azt, hogy a legutóbbi látogatása során a Pinty mindennek tűnt, csak vásárlásra érdemesnek nem. Főleg Rili előtt nem akarja jelen pillanatban megvillantani a vonatkozó helyrajzi ismereteit, így vállat von, s hamar elengedi a témát.*
-Úgy ismersz, mint aki szokott...? *dörmögi a leány fülébe vigyorogva. Természetesen a férfi elméjében aligha tudatosul, hogy ők most ketten éppen egy párként viselkednek, ha csupán egy röpke percre is. Nem gondol bele ilyenekbe, csak azt tette, ami éppen az adott pillanatban jól esett neki.
Az emlegetett "Quer" nevű illető még várnagyi minőségében sem mond számára semmit, csupán egy név, egészen addig, amíg az ominózus iromány valami furcsa véletlen folyományaként a látóterébe nem kerül.*
-Az igen. *szalad fel a fél szemöldöke, mert látott ő már egyet s mást, de ez most kissé váratlanul érte. Nem, mintha nagyon eltűnődne mások perverzióin, az még számára is szokatlan, hogy mindezeket valaki könyvbe rendezze.*
-Ami azt illeti, ez a jómadár is kihagyni alkalmasint. *ért egyet Rilivel, s részéről a dolog igazában le is van tudva. Mielőtt távoznának, kalózunk meghajol a szellemjáró felé, majd kifejezi a háláját.*
-Köszönünk mindent. Miwa, kedvesem. *biccent a félvér felé is, majd szíve hölgyét követve nyomban távozásra fogja a dolgot maga is.*
//Az erőd fele//
*Mivel Draenon nem siet sehová, megvárja Rilit, amíg elrendezi a dolgait a számára idegennek tűnő őrökkel, vagy úgy bárkik is legyenek azok.
Maga is épp azon tűnődik, hogy tán elő kéne kerítse Deront, ha már iderángatták a Vashegyre, de mint hogy nem látja éppen sehol, az ő dolguk meg sietős, úgy véli, hogy ez éppen ráér. Már csak azért is, mert így elsőre van pár dolog, amit négyszemközt óhajt megbeszélni a Hadúrral, az elsőtiszt kérdésköre is ilyen, példának okáért. Deronnal majd egy későbbi időpontban betoppannak hozzá.
Rámosolyog a belékaroló leányra, aki természetszerűleg egy pillanatra sem hagyja abba a csivitelést. Ez másokat akár zavarhatna is, ám kalózunkra üdítően hat Rili élénksége, főként a közelmúlt eseményeire való tekintettel.*
-Vásott alakok...? Hallatlan! *érkezik meg az elvárt elhűlő arckifejezés, mely nyomban át is alakul a szokott vigyorrá.*
-Hát őszintén szólva, kissé meglep, hogy Kagan megvásárolta... az az egész kóceráj egy lyukas garast sem ér. Van egy olyan sanda gyanúm, hogy a hadurat csúnyán át akarják verni vele... *dünnyögi, majd észbe kap:*
-Nem, ne aggódj, nem AZÉRT mentem oda. Mellesleg ha azért mentem volna, sem jártam volna jól, ugyanis egyetlen valamirevaló szajha sincs ott. Se vendég. Se személyzet, leszámítva az örökkön dohogó fickót a pult mögött. Nem tudom, mit adtak elő, hogy a hely mennyire jól megy, vagy épp milyen sokat ér, de azt hiszem, hogy nem ártana tájékoztatni Kagant a valós állapotokról.
5981. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2016-05-30 12:19:59
Üzenet elküldve: 2016-05-30 12:19:59
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 628
OOC üzenetek: 77
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 628
OOC üzenetek: 77
Játékstílus: Vakmerő
//Piros Pöttyösök - elfele, kiegyezhetünk egy döntetlenben végre?//
- Megvette a Kósza Pintyet? - *Visszhangozza Rili, ahogy elképedve a Szellemjáróra bámul. Aztán, ahogy a nő tovább beszél, szemöldöke úgy szalad egyre magasabbra és magasabbra. Végül eléri a haja vonalát, ennél feljebb már csak azért nem tud menni, mert a túloldalt leesne a hátára. Az elhangzottaknak így első blikkre semmi értelme. Másodikra sem, de ez persze nem Lea hibája. Aztán a félmondatokból lassan kezdi összerakni, hogy valószínűleg mi lappang a drága Kagan bokrának megette, úgyhogy elhúzza száját és kissé *
- Na, képzelem kinek kell majd kivakarnia a helyet a ganéból. Háromszoros hurrá, épp akartam kérni egy olyan koszfészket a nyakamba. Gondolom, te is tapsikoltál az örömtől, nem? Na de akkor tényleg menjünk. Ezt is meg kell beszéljem vele. Ahogy... Hé, hé, viselkedsz?! - *Ejti hátra fejét egy percre Draenon vállára nevetve, hátával a mellkasának dőlve kissé, kezét ráfonva a férfi derekát ölelő karjaira. Mármint hogy igen, a helyzet pontosan olyan, aminek látszik: ők ketten nyilvánosan úgy viselkedenek, mint egy pár. Nem titkoltan, nem mesterkélten. Ennek minden kretén manírjával meg szívmelengető sutaságával együtt. Tyű. Ettől a leány kissé elhűlne, ha lenne ideje rá. Kezét nyújtja a gyógykenőcsös szelencéért, ismét megszaglássza. Sok változást nem észlel az illatában, de azért sokzsebes ruhájába rejti a kincset érő zsákmányt.*
- Hjam, kitalálom, mit hagyott hátra. A bajusz- és szemöldökpederítőjét... - *Motyogja az orra alatt a lány, de azért közelebb megy Leához, hogy lássa, milyen könyvet mutat neki. Mi tagadás, egy kissé berzenkedett az ürgétől még éltében is, nemhogy holtában. Főként, ahogy ő látta! Botrányos.* - Ez füveskönyv? Ő okos ember volt, úgyhogy...
*Kíváncsian felüti a könyvet. Találomra belelapoz és elmélyed a szabályos gyöngybetűkkel szedett sorokba. Megtekint néhány illusztrációt, átfut pár felsoroláson. Utóbb mikor rájön, mibe is ásta bele magát, felsikkant, és lendületből lecsapja az asztalra a súlyos irományt, akár ha parázs égette volna, hátrál és nevetve szája elé kapja a kezét.*
- Te jó ég, szegény-szerencsétlen ördög! - *Kamillázik félig megbotránkozva, félig kacagva.* - Köszönöm, én nem hiszem hogy mélyebb ismereteket szeretnék ebből elsajátítani. És azt hiszem, azt sem szeretném, ha ez a jómadár lelne új hobbijára benne. Hacsak nem leszünk a Pinty okán rákényszerülve, de ezzel igyekszem egyelőre nem gondolni. Egyáltalán, hogy fér oda be egy olyan...?! Na, mindegy, inkább hagyunk is piszmogni a bájitalokkal, és nagyon szépen köszönöm a segítséget! Miwa, neked is örültem.
*Hálásan biccent egyet Leandana felé, aztán ha nincs más, távozóra is fogná. Persze mielőtt még kilépne, visszafátyolosodik a kiindulóállapotába, vagyis ismét lengeteg óriásbábnak álcázza magát, de arcára, fejére már nem húzza vissza a burkot.*
//Az erőd fele, Daranel, Eniara//
*Ahogy haladnak a házak között, a gorombán magasodó hatalmas kőerőd bejárata felé, a lánymegpillantja a közelükben a kis csoportosulást: bocsánatkérő pillantással kis kitérőt iktat be, hogy barátságosan üdvözölje az íjászt meg Etheát, kíváncsi szeme a szöszkére villan, aki mellettük szobrozik.*
- Na, hogy telik ez a szép nap? Neked nem Synmirán kéne lenned? - *Köszön oda Daranelnek, de épp csak egy percre áll meg, hogy végigmérje a kicsi szöszit, akit korábban aligha látott a Vashegyen, és épp a fegyvereit adja ár az őrségnek. Ő szélesen széttárja kezeit, a lágy selymek kecsesen lobognak alakha körül.*
- Az egyszerűség kedvéért járj úgy, mint én! - *Viccelődik barátságosan Eniarával.* - Nincs fegyver, nincs cicerélés. Na, nekem most be kell ugranom Thargarodba, most érkeztünk csak meg a városból, örülök, hogy találkoztunk.
*Aztán már megy is tovább, de kábé csak kettő lépést, mert utána eszébe jut valami, és megtorpan, visszafordul az őrszemhez.*
- Ó, és Daranel. Mondd, fogsz mostanában visszamenni Synmirára? - *A kalózra pillant, szemével jelzi, hogy egy perc és mehetnek, igazán nem váratni akarja, csak majdnem kiment a fejéből egy relatíve fontos dolog.* - Volna egy csomag amit elküldenék az egyik mágusnőnek, csak azért. Visszafele is errejövök, egy pár fertályóra múlva, majd szólj rám, hogy erről beszéljünk. Na csók!
*Utóbb tovalejt Draenon irányába. Ha amaz hagyja neki, karját a karjába fűzi, hogy tovább nyaggathassa, mielőtt elérik az erődöt.*
- A vöröskét nem hozod? Mit szólsz ehhez a Kósza Pintyeshez? Azt hallottam, oda csak vásott alakok járnak... - *Komiszan elvigyorodik ahogy felpislog a kalóz arcára. Nagyobb összegben tenne fogadást, hogy szenteskedő vagy színleg hüledező arckifejezést talál ott.* - A franc gondolta volna, hogy a Hadúr pont egy örömházba fektet, nem?
- Megvette a Kósza Pintyet? - *Visszhangozza Rili, ahogy elképedve a Szellemjáróra bámul. Aztán, ahogy a nő tovább beszél, szemöldöke úgy szalad egyre magasabbra és magasabbra. Végül eléri a haja vonalát, ennél feljebb már csak azért nem tud menni, mert a túloldalt leesne a hátára. Az elhangzottaknak így első blikkre semmi értelme. Másodikra sem, de ez persze nem Lea hibája. Aztán a félmondatokból lassan kezdi összerakni, hogy valószínűleg mi lappang a drága Kagan bokrának megette, úgyhogy elhúzza száját és kissé *
- Na, képzelem kinek kell majd kivakarnia a helyet a ganéból. Háromszoros hurrá, épp akartam kérni egy olyan koszfészket a nyakamba. Gondolom, te is tapsikoltál az örömtől, nem? Na de akkor tényleg menjünk. Ezt is meg kell beszéljem vele. Ahogy... Hé, hé, viselkedsz?! - *Ejti hátra fejét egy percre Draenon vállára nevetve, hátával a mellkasának dőlve kissé, kezét ráfonva a férfi derekát ölelő karjaira. Mármint hogy igen, a helyzet pontosan olyan, aminek látszik: ők ketten nyilvánosan úgy viselkedenek, mint egy pár. Nem titkoltan, nem mesterkélten. Ennek minden kretén manírjával meg szívmelengető sutaságával együtt. Tyű. Ettől a leány kissé elhűlne, ha lenne ideje rá. Kezét nyújtja a gyógykenőcsös szelencéért, ismét megszaglássza. Sok változást nem észlel az illatában, de azért sokzsebes ruhájába rejti a kincset érő zsákmányt.*
- Hjam, kitalálom, mit hagyott hátra. A bajusz- és szemöldökpederítőjét... - *Motyogja az orra alatt a lány, de azért közelebb megy Leához, hogy lássa, milyen könyvet mutat neki. Mi tagadás, egy kissé berzenkedett az ürgétől még éltében is, nemhogy holtában. Főként, ahogy ő látta! Botrányos.* - Ez füveskönyv? Ő okos ember volt, úgyhogy...
*Kíváncsian felüti a könyvet. Találomra belelapoz és elmélyed a szabályos gyöngybetűkkel szedett sorokba. Megtekint néhány illusztrációt, átfut pár felsoroláson. Utóbb mikor rájön, mibe is ásta bele magát, felsikkant, és lendületből lecsapja az asztalra a súlyos irományt, akár ha parázs égette volna, hátrál és nevetve szája elé kapja a kezét.*
- Te jó ég, szegény-szerencsétlen ördög! - *Kamillázik félig megbotránkozva, félig kacagva.* - Köszönöm, én nem hiszem hogy mélyebb ismereteket szeretnék ebből elsajátítani. És azt hiszem, azt sem szeretném, ha ez a jómadár lelne új hobbijára benne. Hacsak nem leszünk a Pinty okán rákényszerülve, de ezzel igyekszem egyelőre nem gondolni. Egyáltalán, hogy fér oda be egy olyan...?! Na, mindegy, inkább hagyunk is piszmogni a bájitalokkal, és nagyon szépen köszönöm a segítséget! Miwa, neked is örültem.
*Hálásan biccent egyet Leandana felé, aztán ha nincs más, távozóra is fogná. Persze mielőtt még kilépne, visszafátyolosodik a kiindulóállapotába, vagyis ismét lengeteg óriásbábnak álcázza magát, de arcára, fejére már nem húzza vissza a burkot.*
//Az erőd fele, Daranel, Eniara//
*Ahogy haladnak a házak között, a gorombán magasodó hatalmas kőerőd bejárata felé, a lánymegpillantja a közelükben a kis csoportosulást: bocsánatkérő pillantással kis kitérőt iktat be, hogy barátságosan üdvözölje az íjászt meg Etheát, kíváncsi szeme a szöszkére villan, aki mellettük szobrozik.*
- Na, hogy telik ez a szép nap? Neked nem Synmirán kéne lenned? - *Köszön oda Daranelnek, de épp csak egy percre áll meg, hogy végigmérje a kicsi szöszit, akit korábban aligha látott a Vashegyen, és épp a fegyvereit adja ár az őrségnek. Ő szélesen széttárja kezeit, a lágy selymek kecsesen lobognak alakha körül.*
- Az egyszerűség kedvéért járj úgy, mint én! - *Viccelődik barátságosan Eniarával.* - Nincs fegyver, nincs cicerélés. Na, nekem most be kell ugranom Thargarodba, most érkeztünk csak meg a városból, örülök, hogy találkoztunk.
*Aztán már megy is tovább, de kábé csak kettő lépést, mert utána eszébe jut valami, és megtorpan, visszafordul az őrszemhez.*
- Ó, és Daranel. Mondd, fogsz mostanában visszamenni Synmirára? - *A kalózra pillant, szemével jelzi, hogy egy perc és mehetnek, igazán nem váratni akarja, csak majdnem kiment a fejéből egy relatíve fontos dolog.* - Volna egy csomag amit elküldenék az egyik mágusnőnek, csak azért. Visszafele is errejövök, egy pár fertályóra múlva, majd szólj rám, hogy erről beszéljünk. Na csók!
*Utóbb tovalejt Draenon irányába. Ha amaz hagyja neki, karját a karjába fűzi, hogy tovább nyaggathassa, mielőtt elérik az erődöt.*
- A vöröskét nem hozod? Mit szólsz ehhez a Kósza Pintyeshez? Azt hallottam, oda csak vásott alakok járnak... - *Komiszan elvigyorodik ahogy felpislog a kalóz arcára. Nagyobb összegben tenne fogadást, hogy szenteskedő vagy színleg hüledező arckifejezést talál ott.* - A franc gondolta volna, hogy a Hadúr pont egy örömházba fektet, nem?
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8741-8760 , 8761-8780 , 8781-8800 , 8801-8820 , 8821-8840 , 8841-8860 , 8861-8880 , 8881-8900 , 8901-8920 , 8921-8940 , 8941-8960 , 8961-8980 , 8981-9000 , 9001-9020 , 9021-9040 , 9041-9060 , 9061-9080 , 9081-9100 , 9101-9120 , 9121-9140 , 9141-9160 , 9161-9180 , 9181-9200 , 9201-9220 , 9221-9240 , 9241-9260 , 9261-9280 , 9281-9300 , 9301-9320 , 9321-9340 , 9341-9360 , 9361-9380 , 9381-9400 , 9401-9420 , 9421-9440 , 9441-9460 , 9461-9480 , 9481-9500 , 9501-9520 , 9521-9540 , 9541-9560 , 9561-9580 , 9581-9600 , 9601-9620 , 9621-9640 , 9641-9660 , 9661-9680 , 9681-9700 , 9701-9720 , 9721-9740 , 9741-9760 , 9761-9780 , 9781-9800 , 9801-9820 , 9821-9840 , 9841-9860 , 9861-9880 , 9881-9900 , 9901-9920 , 9921-9940 , 9941-9960 , 9961-9980 , 9981-10000 , 10001-10020 , 10021-10040 , 10041-10060 , 10061-10080 , 10081-10100 , 10101-10120 , 10121-10140 , 10141-10160 , 10161-10180 , 10181-10200 , 10201-10220 , 10221-10240 , 10241-10260 , 10261-10280 , 10281-10300 , 10301-10320 , 10321-10340 , 10341-10360 , 10361-10380 , 10381-10400 , 10401-10420 , 10421-10440 , 10441-10460 , 10461-10480 , 10481-10500 , 10501-10520 , 10521-10540 , 10541-10560 , 10561-10580 , 10581-10600 , 10601-10620 , 10621-10640 , 10641-10660 , 10661-10680 , 10681-10700 , 10701-10720 , 10721-10740 , 10741-10760 , 10761-10780 , 10781-10800 , 10801-10820 , 10821-10840 , 10841-10860 , 10861-10880 , 10881-10900 , 10901-10920 , 10921-10940 , 10941-10960 , 10961-10980 , 10981-11000 , 11001-11020 , 11021-11040 , 11041-11060 , 11061-11080 , 11081-11100 , 11101-11120 , 11121-11140 , 11141-11160 , 11161-11180 , 11181-11200 , 11201-11220 , 11221-11240 , 11241-11260 , 11261-11280 , 11281-11300 , 11301-11320 , 11321-11340 , 11341-11360 , 11361-11380 , 11381-11400 , 11401-11420 , 11421-11440 , 11441-11460 , 11461-11480 , 11481-11500 , 11501-11520 , 11521-11540 , 11541-11560 , 11561-11580 , 11576-11595