Amon Ruadh - Amon Ruadh
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 273 (5441. - 5460. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
5460. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2016-02-05 16:21:07
Üzenet elküldve: 2016-02-05 16:21:07
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 311
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 311
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Megfontolt
// Őrség //
// Morwon, Rolkó //
* Arcára meglepettség ül ki, hisz a beteg Rolkótól nem várt volna ilyen önzetlen dolgot. Hálásan is mosolyog rá, ám amikor Morwon megválaszolja a kérdését, megrázza a fejét. *
- Akkor köszönöm, de maradok. Pár órát tudok lenni Enával is. Legfeljebb futárkodok, ha arról van szó.
* Mondja egyszerre mind a kettőnek. *
- Te csak pihenj le, nagyjából ismerem a dolgokat. Hidd el, ha baj lesz, azt hallani fogjátok.
* Gondol itt mind a kiáltásra, mind a balhéra. Mert ugye itt van két jó erőben lévő óriás. Amellett, hogy Rolkó képzett fegyveres, egy átlag embert Azil is könnyen felkap, s a falhoz vág. Vagy a földhöz. Annak pedig hangja van. *
- Jó pihenést koma!
* Köszön el földijétől, majd a másikhoz fordul. *
- Hogy vagy Rolkó?
// Morwon, Rolkó //
* Arcára meglepettség ül ki, hisz a beteg Rolkótól nem várt volna ilyen önzetlen dolgot. Hálásan is mosolyog rá, ám amikor Morwon megválaszolja a kérdését, megrázza a fejét. *
- Akkor köszönöm, de maradok. Pár órát tudok lenni Enával is. Legfeljebb futárkodok, ha arról van szó.
* Mondja egyszerre mind a kettőnek. *
- Te csak pihenj le, nagyjából ismerem a dolgokat. Hidd el, ha baj lesz, azt hallani fogjátok.
* Gondol itt mind a kiáltásra, mind a balhéra. Mert ugye itt van két jó erőben lévő óriás. Amellett, hogy Rolkó képzett fegyveres, egy átlag embert Azil is könnyen felkap, s a falhoz vág. Vagy a földhöz. Annak pedig hangja van. *
- Jó pihenést koma!
* Köszön el földijétől, majd a másikhoz fordul. *
- Hogy vagy Rolkó?
5459. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2016-02-04 23:00:23
Üzenet elküldve: 2016-02-04 23:00:23
ÚJ
![>Syoud Th'amer [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/9868_elf_ferfi.jpg)
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 687
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 687
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
//Őrség//
*Mivel Morwon mindent meglehetősen ügyesen elintéz a többi óriással, így Syoudnak is lehetősége van arra, hogy gigantikus ásítások közepette felszívja magát, hogy elinduljon a fogadóba. A Vaskorsó Taverna - eredetileg tervezett nevén a Taknyos Törpe - csak rá és teljesen kizsigerelt szervezetére vár.*
- Morwon! Leléptem! *üvölt az óriásoknak.*
- Ha kellek, sikíts! Lent leszek a Tavernába! *aztán megindul lefelé, enyhén tántorogva, mintha részeg lenne, pedig csak nagyon fáradt. Dögön van, ha teljesen őszinték akarunk lenni. Számszeríját óvatosan egyensúlyozza vállán, főleg azért, hogy fel ne dőljön.*
*Mivel Morwon mindent meglehetősen ügyesen elintéz a többi óriással, így Syoudnak is lehetősége van arra, hogy gigantikus ásítások közepette felszívja magát, hogy elinduljon a fogadóba. A Vaskorsó Taverna - eredetileg tervezett nevén a Taknyos Törpe - csak rá és teljesen kizsigerelt szervezetére vár.*
- Morwon! Leléptem! *üvölt az óriásoknak.*
- Ha kellek, sikíts! Lent leszek a Tavernába! *aztán megindul lefelé, enyhén tántorogva, mintha részeg lenne, pedig csak nagyon fáradt. Dögön van, ha teljesen őszinték akarunk lenni. Számszeríját óvatosan egyensúlyozza vállán, főleg azért, hogy fel ne dőljön.*
5458. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2016-02-04 18:22:10
Üzenet elküldve: 2016-02-04 18:22:10
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 844
OOC üzenetek: 1416
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 844
OOC üzenetek: 1416
Játékstílus: Vakmerő
//Rolko, Azil//
* Aztán előkerül Azil is, így Rolkó feladata véget is ér. Mondjuk, ha a tegnapi emlékezetkiesése továbbra is fennáll, akkor nem biztos, hogy erre rájön, mikor Azil megérkezik harmadiknak. Így amennyiben Rolkónak tényleg nem tűnt volna fel, hogy Azil megérkezik, vagy bármi más okból elkászált volna időközben, úgy utánaszólna, hogy jöjjön vissza, meg, hogy nem kell már Azilt keresnie. Ám így nem kell.
Azilra pillant. Erre nem gondolt. Ő nem tudna most a kicsire ügyelni, mivel pont azért hagyta el az őrséget, hogy aludni térjen végre az egész éjszakás műszak után. Szerencsére azonban Rolkó egyből felhozza a maga ötletét, aminek Morwon megörül. Aztán gondolkodni kezd. Ekkor már nem örül annyira az ötletnek. Több gondolkodásra nincs ideje, se kedve, így inkább megvonja a vállát és megszólal. *
- Ha így megfelel, Azil. * Aztán a később érkező fajtárs másik kérdésére is választ ad, persze jól hallhatóan, hogy Rolkó is hallja. *
- Néhány órát. Amíg kialszom magam... Meg gondolom Syoud is valami effélét tervez. ~ Vagy már csinálja is. ~ * Fut át az agyán az alvásra gondolva. Ő maga is alig bírja már nyitvatartani a szemét, így lassan el kéne indulni. Azért Rolkóhoz még intéz pár szót, amennyiben Azil beleegyezik, hogy Rolkó egyedül vigye egy ideig az őrséget. Ha inkább vele marad és más megoldást keres, akkor nem mond semmit, mivel úgy gondolja, hogy Azil már tudja, mi a dörgés errefelé, lévén: régebb óta van itt, mint Morwon. Persze kérdezni lehet, hiszen voltak az évek során szabályok, amik megváltoztak, ráadásul Morwon úgy tudja, hogy a Borgőzös már egy ideje Amon Ruadh-on kívül volt. *
- A lényeg, hogy az erődbe csak azokat szabad beengedni, akik törzstagok... * Egy picit elgondolkodik. * Meg legfeljebb a szövetséges nagy górékat, mint például Kagan húgát, Isut. Az újakat meg irányítsd el jobbra-balra, de ne engedd be őket. A kapu pedig... Napközben résnyire nyitva lehet, hogy egy ember átférjen rajta. * Magyarázza, már, ha szükséges a dolgokat. Aztán, ha nincs több megfelelni való kérdés, abban az esetben valóban elindul lepihenni a tavernában. Meg enni. Bár tudja, hogy a kettő nem fog összejönni egyszerre, azért majd kiötöl valamit odamenet. *
* Aztán előkerül Azil is, így Rolkó feladata véget is ér. Mondjuk, ha a tegnapi emlékezetkiesése továbbra is fennáll, akkor nem biztos, hogy erre rájön, mikor Azil megérkezik harmadiknak. Így amennyiben Rolkónak tényleg nem tűnt volna fel, hogy Azil megérkezik, vagy bármi más okból elkászált volna időközben, úgy utánaszólna, hogy jöjjön vissza, meg, hogy nem kell már Azilt keresnie. Ám így nem kell.
Azilra pillant. Erre nem gondolt. Ő nem tudna most a kicsire ügyelni, mivel pont azért hagyta el az őrséget, hogy aludni térjen végre az egész éjszakás műszak után. Szerencsére azonban Rolkó egyből felhozza a maga ötletét, aminek Morwon megörül. Aztán gondolkodni kezd. Ekkor már nem örül annyira az ötletnek. Több gondolkodásra nincs ideje, se kedve, így inkább megvonja a vállát és megszólal. *
- Ha így megfelel, Azil. * Aztán a később érkező fajtárs másik kérdésére is választ ad, persze jól hallhatóan, hogy Rolkó is hallja. *
- Néhány órát. Amíg kialszom magam... Meg gondolom Syoud is valami effélét tervez. ~ Vagy már csinálja is. ~ * Fut át az agyán az alvásra gondolva. Ő maga is alig bírja már nyitvatartani a szemét, így lassan el kéne indulni. Azért Rolkóhoz még intéz pár szót, amennyiben Azil beleegyezik, hogy Rolkó egyedül vigye egy ideig az őrséget. Ha inkább vele marad és más megoldást keres, akkor nem mond semmit, mivel úgy gondolja, hogy Azil már tudja, mi a dörgés errefelé, lévén: régebb óta van itt, mint Morwon. Persze kérdezni lehet, hiszen voltak az évek során szabályok, amik megváltoztak, ráadásul Morwon úgy tudja, hogy a Borgőzös már egy ideje Amon Ruadh-on kívül volt. *
- A lényeg, hogy az erődbe csak azokat szabad beengedni, akik törzstagok... * Egy picit elgondolkodik. * Meg legfeljebb a szövetséges nagy górékat, mint például Kagan húgát, Isut. Az újakat meg irányítsd el jobbra-balra, de ne engedd be őket. A kapu pedig... Napközben résnyire nyitva lehet, hogy egy ember átférjen rajta. * Magyarázza, már, ha szükséges a dolgokat. Aztán, ha nincs több megfelelni való kérdés, abban az esetben valóban elindul lepihenni a tavernában. Meg enni. Bár tudja, hogy a kettő nem fog összejönni egyszerre, azért majd kiötöl valamit odamenet. *
5457. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2016-02-04 17:51:40
Üzenet elküldve: 2016-02-04 17:51:40
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 158
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 158
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Őrség//
//Rolko, Azil, és Morwon//
*Bólint is Morwon kérésére. Mintha belenyugodott volna, hogy neki őrködni kell. Bár tényleg elsőként az erdőben kereste volna Azilt, de amaz megjelenik időben. Rolkó amint hallja hogy Azilnak figyelni kell a picurra, egyből megszólal.*
-Rolkó tud egyedül is őrköd! Nem kell Azil!
*Húzza ki magát, s egyből a kerítéshez baktat. Majd leül, és onnan bámulja a vidéket. Persze nem biztos hogy egyedül őrködhet, de a szándék a nagy óriásban legalább megvolt hogy segíthessen.*
//Rolko, Azil, és Morwon//
*Bólint is Morwon kérésére. Mintha belenyugodott volna, hogy neki őrködni kell. Bár tényleg elsőként az erdőben kereste volna Azilt, de amaz megjelenik időben. Rolkó amint hallja hogy Azilnak figyelni kell a picurra, egyből megszólal.*
-Rolkó tud egyedül is őrköd! Nem kell Azil!
*Húzza ki magát, s egyből a kerítéshez baktat. Majd leül, és onnan bámulja a vidéket. Persze nem biztos hogy egyedül őrködhet, de a szándék a nagy óriásban legalább megvolt hogy segíthessen.*
5456. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2016-02-03 20:11:07
Üzenet elküldve: 2016-02-03 20:11:07
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 311
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 311
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Megfontolt
// Morwon, Rolkó //
* Egy ideig kísérgeti Rolkót, ám van ennél fontosabb dolía is. Hamar meghallja hát, hogy a kisasszony nyöszörögni kezd a mellkasán, majd rotyog is egy párat. *
- Ne haragudj Rolkó, de mennem kell.
* Mondja sietve, majd elmegy az ispotályba, hogy tisztába tegye Enát. A kis félvér mosolyogva fogadja a tisztogatást, aminek igencsak örül Azil. Hamarjában kerít egy kis tejet is a lánykának, hogy tele legyen a bendője is. Persze időnként, amikor az ideje engedi, ránéz Rolkóra, s megitatja vele a gyógyszert is. Este gyorsan és korán alszik el, mert igencsak kifáradt a játékban. *
// Másnap //
* Épp reggeliztetés közben éri a kiáltás. Sietve kapja a gyereket, meg a szigonyát, hátha baj van. Szerencsére nincs, csak mint kideül, őket osztották be őrnek. *
- Jó reggelt. Akkor hát maradunk, Kicsim.
* Néz le a szakállát babráló kislányra. *
- Nem tudom, mi lesz, mert Chiari rám bízta a kicsit. Meddig leszünk szolgálatban?
* Kérdezi Morwont aggódva. *
* Egy ideig kísérgeti Rolkót, ám van ennél fontosabb dolía is. Hamar meghallja hát, hogy a kisasszony nyöszörögni kezd a mellkasán, majd rotyog is egy párat. *
- Ne haragudj Rolkó, de mennem kell.
* Mondja sietve, majd elmegy az ispotályba, hogy tisztába tegye Enát. A kis félvér mosolyogva fogadja a tisztogatást, aminek igencsak örül Azil. Hamarjában kerít egy kis tejet is a lánykának, hogy tele legyen a bendője is. Persze időnként, amikor az ideje engedi, ránéz Rolkóra, s megitatja vele a gyógyszert is. Este gyorsan és korán alszik el, mert igencsak kifáradt a játékban. *
// Másnap //
* Épp reggeliztetés közben éri a kiáltás. Sietve kapja a gyereket, meg a szigonyát, hátha baj van. Szerencsére nincs, csak mint kideül, őket osztották be őrnek. *
- Jó reggelt. Akkor hát maradunk, Kicsim.
* Néz le a szakállát babráló kislányra. *
- Nem tudom, mi lesz, mert Chiari rám bízta a kicsit. Meddig leszünk szolgálatban?
* Kérdezi Morwont aggódva. *
5455. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2016-02-03 17:16:01
Üzenet elküldve: 2016-02-03 17:16:01
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 21
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 21
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
// Syoud, Mori, Alea, Shel //
*Shel persze egészen más véleményen van afelől, hogy az elf vajon képes volna-e őt bármivel is kényszeríteni bármire, ám ennek nem ad hangot, legalábbis egyelőre. Ő nem az a "városi ork", akit egynémely kósza térdlövés ilyesmire kényszerítene, gyermekkora óta hű társa a fájdalom, s ilyen tekintetben leginkább a rideg acélhoz hasonlatos a lénye: inkább törik, de meg nem hajlik, főleg akkor nem, ha esküdt ellenségével áll szemben. Nem adja meg az örömöt senkinek, hogy őt könyörögni lássa, legkevésbé az életéért. Ha méltó módon döglik meg, bérelt útja van az Ősök közé, az égi harcmezőre, ilyen tekintetben hát nincs oka félni a halált. Az már egészen más kérdés, hogy mostanság a természet szövete felfesleni tetszik, s ami holt, az ritkán és rövid ideig marad az, ám ez jottányit sem változtat a vad ork nőstény hozzáállásán.
Mellesleg az elf minden gesztusa, minden szava sértés Shelre nézve (sőt, valójában a tény, hogy Syoud levegőt merészel venni, már önmagában is annak számít), s ami azt illeti, egyre kevésbé képes arra, hogy indulatait megfékezze. Erről a szemei környékén meg-megmoccanó izmok, s a jobb keze ujjainak apró rándulásai árulkodnak leginkább. Jobb híján már azon kezd gondolkozni, vajon ha bekapná azt a csípőlövést, a hegyesfülű törpének volna-e ideje újratölteni a célszerszámot, mielőtt Shel közelebbi ismeretségbe hozza a kobakját a fejszéjével?
Minden persze csupán a haraggal telt ork elme elrugaszkodott eszmefuttatása, valójában azt akarja leginkább elkerülni, hogy ilyesmire kényszerítsék. Milyen kár, hogy az elfnek épp az a célja, hogy Shelt valamiféle meggondolatlanságra késztesse...*
-Nyílhegyek. Edzett acélból. *felel még mindig vicsorogva.*
-Van aranyam. *teszi hozzá, mintegy egyértelműsítve, hogy mivel óhajt fizetni, az meg sem fordul a piciny fejecskéjében, hogy az elf esetleg bármi másra is gondolhatott fizetség címszó alatt.*
// Syoud, Mori, Alea, Shel //
*Shel persze egészen más véleményen van afelől, hogy az elf vajon képes volna-e őt bármivel is kényszeríteni bármire, ám ennek nem ad hangot, legalábbis egyelőre. Ő nem az a "városi ork", akit egynémely kósza térdlövés ilyesmire kényszerítene, gyermekkora óta hű társa a fájdalom, s ilyen tekintetben leginkább a rideg acélhoz hasonlatos a lénye: inkább törik, de meg nem hajlik, főleg akkor nem, ha esküdt ellenségével áll szemben. Nem adja meg az örömöt senkinek, hogy őt könyörögni lássa, legkevésbé az életéért. Ha méltó módon döglik meg, bérelt útja van az Ősök közé, az égi harcmezőre, ilyen tekintetben hát nincs oka félni a halált. Az már egészen más kérdés, hogy mostanság a természet szövete felfesleni tetszik, s ami holt, az ritkán és rövid ideig marad az, ám ez jottányit sem változtat a vad ork nőstény hozzáállásán.
Mellesleg az elf minden gesztusa, minden szava sértés Shelre nézve (sőt, valójában a tény, hogy Syoud levegőt merészel venni, már önmagában is annak számít), s ami azt illeti, egyre kevésbé képes arra, hogy indulatait megfékezze. Erről a szemei környékén meg-megmoccanó izmok, s a jobb keze ujjainak apró rándulásai árulkodnak leginkább. Jobb híján már azon kezd gondolkozni, vajon ha bekapná azt a csípőlövést, a hegyesfülű törpének volna-e ideje újratölteni a célszerszámot, mielőtt Shel közelebbi ismeretségbe hozza a kobakját a fejszéjével?
Minden persze csupán a haraggal telt ork elme elrugaszkodott eszmefuttatása, valójában azt akarja leginkább elkerülni, hogy ilyesmire kényszerítsék. Milyen kár, hogy az elfnek épp az a célja, hogy Shelt valamiféle meggondolatlanságra késztesse...*
-Nyílhegyek. Edzett acélból. *felel még mindig vicsorogva.*
-Van aranyam. *teszi hozzá, mintegy egyértelműsítve, hogy mivel óhajt fizetni, az meg sem fordul a piciny fejecskéjében, hogy az elf esetleg bármi másra is gondolhatott fizetség címszó alatt.*
5454. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2016-02-03 16:41:06
Üzenet elküldve: 2016-02-03 16:41:06
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 844
OOC üzenetek: 1416
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 844
OOC üzenetek: 1416
Játékstílus: Vakmerő
//Rolko, Azil//
* Csodák csodájára igen hamar előkerül az egyikük. Ami talán még meglepőbb Morwon számára, hogy Rolkó az. ~ Ez az új Rolkó még egy kicsit jobb is, mint a régi. ~ Mosolyodik el mélyen magában. Persze a szanaszét rohangáló csirkék mégis meggyőzik abban, hogy ez a Rolkó ugyanaz, mint az előző, csupán kicsit emlékezet kieséses fajta lett. *
- Igen, Rolkó! * Kiált fel meglepetten és egyből bele is kezd, amennyiben időközben nem kerül Azil is látótávon belülre. *
- Két rendkívül fontos feladat van számodra. Először csak az egyiket mondom el, nehogy elfelejtsd az egyiket, amíg a másikat akarod csinálni... Na mindegy is. Jól figyelj! * Pár másodperces hatásszünetet tart, míg az óriásnak ideje adatik élezni a fülét. *
- Keresd meg Azilt. Bárhonnan is, csak kerítsd elő. * Ennyi feladat egyelőre éppen elég lesz Rolkónak. Amennyiben az erdő felé indulna, vagy valami olyan helyre, ahol a legkisebb eséllyel található csak meg Azil, úgy még utánaszól, hogy tanácsot adjon neki azt illetően, hogy inkább a kisváros rengetegében keresse valahol a fölösleges időpazarlás helyett.
Ha ez a lépés magától megoldódik, mivel Azil meghallja Morwon kiáltását és elő is bukkan, abban az esetben Morwon közli a következő feladatokat is, de csak, ha már mindketten előkerültek: mégpedig azt, hogy egy ideig ők ketten lesznek az őrségben. Ha tetszik, ha nem. *
* Csodák csodájára igen hamar előkerül az egyikük. Ami talán még meglepőbb Morwon számára, hogy Rolkó az. ~ Ez az új Rolkó még egy kicsit jobb is, mint a régi. ~ Mosolyodik el mélyen magában. Persze a szanaszét rohangáló csirkék mégis meggyőzik abban, hogy ez a Rolkó ugyanaz, mint az előző, csupán kicsit emlékezet kieséses fajta lett. *
- Igen, Rolkó! * Kiált fel meglepetten és egyből bele is kezd, amennyiben időközben nem kerül Azil is látótávon belülre. *
- Két rendkívül fontos feladat van számodra. Először csak az egyiket mondom el, nehogy elfelejtsd az egyiket, amíg a másikat akarod csinálni... Na mindegy is. Jól figyelj! * Pár másodperces hatásszünetet tart, míg az óriásnak ideje adatik élezni a fülét. *
- Keresd meg Azilt. Bárhonnan is, csak kerítsd elő. * Ennyi feladat egyelőre éppen elég lesz Rolkónak. Amennyiben az erdő felé indulna, vagy valami olyan helyre, ahol a legkisebb eséllyel található csak meg Azil, úgy még utánaszól, hogy tanácsot adjon neki azt illetően, hogy inkább a kisváros rengetegében keresse valahol a fölösleges időpazarlás helyett.
Ha ez a lépés magától megoldódik, mivel Azil meghallja Morwon kiáltását és elő is bukkan, abban az esetben Morwon közli a következő feladatokat is, de csak, ha már mindketten előkerültek: mégpedig azt, hogy egy ideig ők ketten lesznek az őrségben. Ha tetszik, ha nem. *
5453. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2016-02-03 05:46:59
Üzenet elküldve: 2016-02-03 05:46:59
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 158
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 158
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Még tegnap: Azil//
*Rolkó nem érez semmiféle gyanakvást, az ital láttán, így hamar felhörpinti annak tartalmát. Ha rossz íze vagy egy kicsit fintorog, ha pedig jó az íz, kérne még. Nem tud mit tenni, elindul ház Azil után. Talán ő választ tud adni pár dologra. Az este folyamán még biztosan kikönyörög egy "könnyed" kis vacsorát. És ha engedik még sört is iszik. Persze mértékkel! Viszont ha találnak is neki valami helyet ahol aludhat, az éjjel folyamán eltűnt onnan. Nem tudott aludni. Hol a kerítés mellett heveredik le, hol az ispotályban. Tény hogy még nincs túl jól az óriás. Persze ez mind csak a fejében nincs rendben. Egészségügyileg teljesen ép.*
//Őrség//
//Rolko, Azil, és Morwon//
*Kora reggel, csak arra riad. "Rolkó!" Hát ez több mint valószínű, hogy ő lesz. Olyan gyorsan tápászkodik fel, ráadásul a csirkekarámra támaszkodik ami kétség kívül hamar megadja magát. Morwon csak a kendermagos előjárókat veheti észre, akik szaladnak szét minden apró kis zugba. Aztán megjelenik a nagy melák is, és úgy tűnik józan.*
ROLKÓ... ROLKÓ! *Morog a reggeli ébresztésre, és utánozza Morwont.*
-Itt Rolkó!
*Álmos szemét dörgölgetve ásítozik, és szelel úgy halad egyre közelebb a másik monstrumhoz. Nem tudja mi lehet az oka az ébresztésnek, de látszik rajta hogy neheztel egy kicsit. Elvégre felverték legszebb álmából. Amúgy sem aludt valami jól, ráadásul meg amikor tényleg bekómált akkor ébresztették.*
A hozzászólást Emphus (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2016.02.04 00:54:23, a következő indokkal:
A rendszer által is kijelzett helyesírási hibák javítása.
*Rolkó nem érez semmiféle gyanakvást, az ital láttán, így hamar felhörpinti annak tartalmát. Ha rossz íze vagy egy kicsit fintorog, ha pedig jó az íz, kérne még. Nem tud mit tenni, elindul ház Azil után. Talán ő választ tud adni pár dologra. Az este folyamán még biztosan kikönyörög egy "könnyed" kis vacsorát. És ha engedik még sört is iszik. Persze mértékkel! Viszont ha találnak is neki valami helyet ahol aludhat, az éjjel folyamán eltűnt onnan. Nem tudott aludni. Hol a kerítés mellett heveredik le, hol az ispotályban. Tény hogy még nincs túl jól az óriás. Persze ez mind csak a fejében nincs rendben. Egészségügyileg teljesen ép.*
//Őrség//
//Rolko, Azil, és Morwon//
*Kora reggel, csak arra riad. "Rolkó!" Hát ez több mint valószínű, hogy ő lesz. Olyan gyorsan tápászkodik fel, ráadásul a csirkekarámra támaszkodik ami kétség kívül hamar megadja magát. Morwon csak a kendermagos előjárókat veheti észre, akik szaladnak szét minden apró kis zugba. Aztán megjelenik a nagy melák is, és úgy tűnik józan.*
ROLKÓ... ROLKÓ! *Morog a reggeli ébresztésre, és utánozza Morwont.*
-Itt Rolkó!
*Álmos szemét dörgölgetve ásítozik, és szelel úgy halad egyre közelebb a másik monstrumhoz. Nem tudja mi lehet az oka az ébresztésnek, de látszik rajta hogy neheztel egy kicsit. Elvégre felverték legszebb álmából. Amúgy sem aludt valami jól, ráadásul meg amikor tényleg bekómált akkor ébresztették.*
A hozzászólást Emphus (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2016.02.04 00:54:23, a következő indokkal:
A rendszer által is kijelzett helyesírási hibák javítása.
5452. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2016-02-02 23:08:05
Üzenet elküldve: 2016-02-02 23:08:05
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 844
OOC üzenetek: 1416
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 844
OOC üzenetek: 1416
Játékstílus: Vakmerő
//Őrség//
//Rolko, Azil//
- Ért. * Fölösleges tovább mondani, már indul is Rolkó és Azil keresésére. Sőt! Ki fog itt keresgélni? Majd ők idejönnek. Legalábbis Azil csak-csak, mivel ő megbízhatóbb fajta; Rolkót meg kirángatja bárhonnan is. *
- ROLKO! AZIL! * Ordít fel hirtelen, mire a közelben tanyázó madarak fel is szállnak a fákról. Ez még a fogadóban alvókat is felkeltheti, szóval, ha ezt nem hallja meg az óriáspáros, akkor komoly gond van.
Azért a biztonság kedvéért elisméti még egyszer. *
- Rolko, Azil! * Most már nem ordít olyan hangosan, de a mellette állóknak azért érdemes volna befogni a fülüket. Már, ha állna mellette valaki. *
- Szegény elfek, azoknak nagy a fülük. Hehehe... * Jobb poén nem jut eszébe, ahhoz túl álmos, így a feladatára figyel inkább. Vár nagyjából egy percet, aztán újra felharsogva, újra hangosan kiált fel, a fenti két nevet ismételgetve. Kivéve persze, ha időközben legalább az egyikük megérkezik. Ha valaki, hát Azil bizonyára hamarabb előkerül, mint Rolkó, így amennyiben valóban előjön, úgy megkérdezi első körben a következőt. *
- Rolkó milyen állapotban van? Lábra tud állni? Mármint anélkül, hogy elesne. * Ez is éppen elég lenne ahhoz, hogy őrködni tudjon. Persze magában nem fog beszélni, ha senki nem tárul a színe elé. Inkább tovább ordibál ez esetben. *
//Rolko, Azil//
- Ért. * Fölösleges tovább mondani, már indul is Rolkó és Azil keresésére. Sőt! Ki fog itt keresgélni? Majd ők idejönnek. Legalábbis Azil csak-csak, mivel ő megbízhatóbb fajta; Rolkót meg kirángatja bárhonnan is. *
- ROLKO! AZIL! * Ordít fel hirtelen, mire a közelben tanyázó madarak fel is szállnak a fákról. Ez még a fogadóban alvókat is felkeltheti, szóval, ha ezt nem hallja meg az óriáspáros, akkor komoly gond van.
Azért a biztonság kedvéért elisméti még egyszer. *
- Rolko, Azil! * Most már nem ordít olyan hangosan, de a mellette állóknak azért érdemes volna befogni a fülüket. Már, ha állna mellette valaki. *
- Szegény elfek, azoknak nagy a fülük. Hehehe... * Jobb poén nem jut eszébe, ahhoz túl álmos, így a feladatára figyel inkább. Vár nagyjából egy percet, aztán újra felharsogva, újra hangosan kiált fel, a fenti két nevet ismételgetve. Kivéve persze, ha időközben legalább az egyikük megérkezik. Ha valaki, hát Azil bizonyára hamarabb előkerül, mint Rolkó, így amennyiben valóban előjön, úgy megkérdezi első körben a következőt. *
- Rolkó milyen állapotban van? Lábra tud állni? Mármint anélkül, hogy elesne. * Ez is éppen elég lenne ahhoz, hogy őrködni tudjon. Persze magában nem fog beszélni, ha senki nem tárul a színe elé. Inkább tovább ordibál ez esetben. *
5451. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2016-02-02 22:55:24
Üzenet elküldve: 2016-02-02 22:55:24
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 687
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 687
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
//Őrség//
*Az ábrándos tekintetű óriás hamar előkerül, és elégedetlenkedve dörmög, mint minden kialvatlan melák.*
- Nyisd, nyisd csak! *hagyja jóvá, majd álmosan nekitámaszkodik a gyilokjárónak. Amíg Morwon nem végez a Nagy Hegykerülő Patak kivitelezésével, bambán bámul dél felé, még hunyorog is egy kicsit.*
- Pihenni? Itt? Hülye. *röhög fel a képtelen gondolatra, aztán ásítozik egyet.*
- Morwon, lenne itt egy feladat, fontos, szóval figyelj! Ébreszd fel Azilt meg Rolkót, érted? Aztán ha felébredtek, add át nekik az őrséget egy kicsit, és szundíts te is egyet. Én addig előkeresem... *ásít egy hatalmasat.*
- A Szellemjárót, meg szerzek egy vödör kávét. Vagy két vödör kávét? Aztán... összekapjuk magunkat, meg az erődöt, ha? *persze a kérdés nem vitaindítónak lett szánva, csak Syoud ad egy kis helyet a helyeslésnek. Ha minden érthető volt, akkor megvárja, amíg Morwon intézkedni kezd, aztán magát is összeszedi. Van mit, mert van baj, meglehetősen fáradt, sőt - nagyon fáradt. Órák kérdése, és el fog ájulni, ha nem alszik, vagy nem jut fekete leveshez.*
- Igyekezz!
*Az ábrándos tekintetű óriás hamar előkerül, és elégedetlenkedve dörmög, mint minden kialvatlan melák.*
- Nyisd, nyisd csak! *hagyja jóvá, majd álmosan nekitámaszkodik a gyilokjárónak. Amíg Morwon nem végez a Nagy Hegykerülő Patak kivitelezésével, bambán bámul dél felé, még hunyorog is egy kicsit.*
- Pihenni? Itt? Hülye. *röhög fel a képtelen gondolatra, aztán ásítozik egyet.*
- Morwon, lenne itt egy feladat, fontos, szóval figyelj! Ébreszd fel Azilt meg Rolkót, érted? Aztán ha felébredtek, add át nekik az őrséget egy kicsit, és szundíts te is egyet. Én addig előkeresem... *ásít egy hatalmasat.*
- A Szellemjárót, meg szerzek egy vödör kávét. Vagy két vödör kávét? Aztán... összekapjuk magunkat, meg az erődöt, ha? *persze a kérdés nem vitaindítónak lett szánva, csak Syoud ad egy kis helyet a helyeslésnek. Ha minden érthető volt, akkor megvárja, amíg Morwon intézkedni kezd, aztán magát is összeszedi. Van mit, mert van baj, meglehetősen fáradt, sőt - nagyon fáradt. Órák kérdése, és el fog ájulni, ha nem alszik, vagy nem jut fekete leveshez.*
- Igyekezz!
5450. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2016-02-02 22:49:06
Üzenet elküldve: 2016-02-02 22:49:06
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 687
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 687
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
// Syoud, Mori, Alea, Shel //
*Alapvetően nem látja okát vagy értelmét annak, hogy miért is kellene hallgatnia akár az orkra, akár az idegen óriásra. Viszont nagyon nincs kedve mocskot takarítani, meg hullát abajgatni; főleg manapság nincs, mikor a népek meghóttak, oszt mégis kóricálnak.*
- Ó, takonybőrű hercegkirálylány, az menne a legkönyebben! *mondjuk egy, vagy két térdlövéssel. Egy kicsit elmereng azon, vajon képes lenne e titkos íjász képességeit kihasználva olyan gyorsan lőni újra, hogy még azelőtt ellője Shel másik térdét, hogy összeesne.*
~ Nem. Azért azt nem. ~ *többek között, mert ilyen távolságról talán még a helyre zöld lábat is letépné.*
*Igazából lelőhetné az ork nőstényt, és még talán kitüntetést is kapna... bár ezen a téren kissé bizonytalan, mióta a Hadúr nagytanácsos lett. Lehet, hogy kicsit úgy kell csinálniuk, mint ezeknek a vadaknak az élete érne bármit is. Magában mérlegel egy kicsit, majd dönt: nem, ez a félvad nőstény a városiak szemében sem ér semmit, így nyugodtan lelőheti. Ellenben egyre kevesebb az élő, és egyre több a hulla, márpedig a mocorgó hulláknál - kimondani is szörnyű, de - az orkok is jobbak. Bár nem szagra.*
- Megtehetném, de ki tudja? Talán még te is jó leszel valamire, disznóknak való falnivalón kívül. Röfögjed hát el, mi kellene... meg hogy mivel tudsz fizetni! *egyet hátralép és kissé lejjebb engedni a számszeríjat. Nem sokat, és hát a csípőlövés sem kellemesebb a fejlövésnél, talán csak tovább tart a szenvedés tőle.*
// Syoud, Mori, Alea, Shel //
*Alapvetően nem látja okát vagy értelmét annak, hogy miért is kellene hallgatnia akár az orkra, akár az idegen óriásra. Viszont nagyon nincs kedve mocskot takarítani, meg hullát abajgatni; főleg manapság nincs, mikor a népek meghóttak, oszt mégis kóricálnak.*
- Ó, takonybőrű hercegkirálylány, az menne a legkönyebben! *mondjuk egy, vagy két térdlövéssel. Egy kicsit elmereng azon, vajon képes lenne e titkos íjász képességeit kihasználva olyan gyorsan lőni újra, hogy még azelőtt ellője Shel másik térdét, hogy összeesne.*
~ Nem. Azért azt nem. ~ *többek között, mert ilyen távolságról talán még a helyre zöld lábat is letépné.*
*Igazából lelőhetné az ork nőstényt, és még talán kitüntetést is kapna... bár ezen a téren kissé bizonytalan, mióta a Hadúr nagytanácsos lett. Lehet, hogy kicsit úgy kell csinálniuk, mint ezeknek a vadaknak az élete érne bármit is. Magában mérlegel egy kicsit, majd dönt: nem, ez a félvad nőstény a városiak szemében sem ér semmit, így nyugodtan lelőheti. Ellenben egyre kevesebb az élő, és egyre több a hulla, márpedig a mocorgó hulláknál - kimondani is szörnyű, de - az orkok is jobbak. Bár nem szagra.*
- Megtehetném, de ki tudja? Talán még te is jó leszel valamire, disznóknak való falnivalón kívül. Röfögjed hát el, mi kellene... meg hogy mivel tudsz fizetni! *egyet hátralép és kissé lejjebb engedni a számszeríjat. Nem sokat, és hát a csípőlövés sem kellemesebb a fejlövésnél, talán csak tovább tart a szenvedés tőle.*
5449. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2016-02-02 04:55:37
Üzenet elküldve: 2016-02-02 04:55:37
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 21
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 21
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
// Syoud, Mori, Alea, Shel //
*Pörögnek Shel agyában a különbnél különb, válogatott sértések, melyek zömében a vele szemben álló hegyesfülűt, no meg a többi Thargot, s alapvetően a jószerencsét célozzák, mely ide vezette. Több ezernyi mérföldre jött el, s mégis kikbe botlik bele? Na kikbe?
~Rohadjon meg az egész.~
Shel idegei és izmai pattanásig feszülnek a másik gőgös viselkedésének hatására. Persze az, hogy az elf éppen ilyesmit akar elérni, meg sem fordul az ork nőstény agyában, melyre szépen lassan leereszkedik a lilásvörös köd.*
-Kényszeríts! *vicsorog az elfre, de nem moccan, ahhoz túlságosan is szilárdnak tetszik a felé irányzott számszeríj a fickó kezében. A másik nőcskéről nem vesz tudomást továbbra sem, nem vele tárgyal (már ha ezt annak lehet nevezni), s nem is az szegez felé egy acélhegyű vesszőt.
Valószínűleg mind a ketten tisztában vannak a helyzet sajátos iróniájával, már legalábbis abban a tekintetben, hogy az ork igen kényes helyzetbe került. Szemben áll egy olyan ellenséggel, kinek vére fölött esküdött meg az Ősökre, sőt, ami azt illeti nem is csak egy ellenséggel, hanem kapásból egy egész városnyival. Másfelől azonban az elf sem igen teheti meg, hogy agyonlövi, mint egy kutyát, anélkül, hogy az ork bármi fenyegetőt tett volna. Legalábbis Shel reménykedik abban, hogy a másik kezét is köti valamiféle törvény, bár él a gyanúperrel, hogy az ő fajtájára ez nem igazán vonatkozik.*
-Akkor mi legyen, mocsok? Kilyuggatsz, mint a levágásra szánt disznót? *szűri a szavakat, kivillantva a szemfogait.*
// Syoud, Mori, Alea, Shel //
*Pörögnek Shel agyában a különbnél különb, válogatott sértések, melyek zömében a vele szemben álló hegyesfülűt, no meg a többi Thargot, s alapvetően a jószerencsét célozzák, mely ide vezette. Több ezernyi mérföldre jött el, s mégis kikbe botlik bele? Na kikbe?
~Rohadjon meg az egész.~
Shel idegei és izmai pattanásig feszülnek a másik gőgös viselkedésének hatására. Persze az, hogy az elf éppen ilyesmit akar elérni, meg sem fordul az ork nőstény agyában, melyre szépen lassan leereszkedik a lilásvörös köd.*
-Kényszeríts! *vicsorog az elfre, de nem moccan, ahhoz túlságosan is szilárdnak tetszik a felé irányzott számszeríj a fickó kezében. A másik nőcskéről nem vesz tudomást továbbra sem, nem vele tárgyal (már ha ezt annak lehet nevezni), s nem is az szegez felé egy acélhegyű vesszőt.
Valószínűleg mind a ketten tisztában vannak a helyzet sajátos iróniájával, már legalábbis abban a tekintetben, hogy az ork igen kényes helyzetbe került. Szemben áll egy olyan ellenséggel, kinek vére fölött esküdött meg az Ősökre, sőt, ami azt illeti nem is csak egy ellenséggel, hanem kapásból egy egész városnyival. Másfelől azonban az elf sem igen teheti meg, hogy agyonlövi, mint egy kutyát, anélkül, hogy az ork bármi fenyegetőt tett volna. Legalábbis Shel reménykedik abban, hogy a másik kezét is köti valamiféle törvény, bár él a gyanúperrel, hogy az ő fajtájára ez nem igazán vonatkozik.*
-Akkor mi legyen, mocsok? Kilyuggatsz, mint a levágásra szánt disznót? *szűri a szavakat, kivillantva a szemfogait.*
5448. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2016-02-01 23:45:12
Üzenet elküldve: 2016-02-01 23:45:12
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 844
OOC üzenetek: 1416
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 844
OOC üzenetek: 1416
Játékstílus: Vakmerő
//Sa’argathot Ébredése//
//A Vashegy//
//Éjszaka//
* Először este volt, aztán most éjszaka. Ez igen unalmasnak tűnik, de valójában az éjszaka sokkal izgalmasabb, mint az bárki hinné. Legalábbis Morwonnak hinné.
Először is, elindultak keletre azok az emberfélék, akik onnan jöttek. Magukkal vitték Chiarit, Morwonékat meg persze itthon hagyták. Ám ami ezután jön, az felér legalább egy fél élőhaló eltaposásával.
Ugyanis a távolban valami bagolyféle huhog éppen. Nagyon ijesztő. Morwon viszont nem ijed meg tőle, ezért megvonja a vállát és nézelődik tovább a csendes környezetben.
Aztán egy másik bagoly is huhog. Az már közelebbről. Lehet, hogy az előző, csupán közelebb repült? No mindegy is. A lényeg, hogy Morwon még ettől a bagolytól sem ijed meg. Aztán jön a harmadik. Az megint távolról huhog. Mintha ide-oda ugrálnának a fákon, csupán a fák vagy ötven méternyire volnának egymástól.
Persze a történet még nem ér itt végett. A sötét fellegek éppen eltakarják a holdat, így még annyi sem látszik a tájból, mint általában. A bagoly már rég elcsitult, most viszont valami sokkal röpképtelenebb teremtmény császkál az úton.
Óriásunk hiába nézelődik, nem lát semmit, mivel bármi is van ott, beleolvad a sötétségbe. Morwon még mindig nem lát semmit. Már lassan egy perce mered előre, de továbbra sincs semmi nyom. Semmi. Akárhogy bámul előre, nincs ott semmi. Aztán tovább bámul. Bámészkodna ő egész éjjel is, mivel bármi izgalmasabb, mint a semmittevés, na meg, ha már őr, akkor őrködjön is valamit! Ellenben valami közbejön ezúttal. Egy bagoly. Valahol egészen közel. Épp ezért lehet ennyire zavaró a huhogása. Annyira az ismeretlen akármire fókuszált az óriás, hogy kishíján elveszti egyensúlyát a hirtelen érkező huhogás hallatán, és majdnem kipottyan a fal külső oldalára. Még, ha a belsőre pottyanna! De nem, a külsőre. Persze még oda sem, csak majdnem. Végül megkapaszkodik a fal szélében, és mérges tekintettel kémlel körbe, hogy megtalálja azt a fránya tollast. De nincs sehol. Akárhogy nézelődik, csak a sötétséget látja. Még mielőtt újabb huhoás következne, valami más hangot vél felfedezni a kapu előtt. Előtte-előtte, de még mennyire előtte?! Hát vagy húsz méterre legalább. Egy ismeretlen hang. Mint valami nevetés. De nincs ott semmi. Vagy, ha van, nem látszik. Hogy miért? A sötétség miatt.
Nem őrülhetett meg. Az őrülethez egy bizonyos szintű intelligencia szükséges, azzal pedig tudniillik, hogy hogyan is áll az égimeszelő. Így ismét az út felé fordítja tekintetét és perceken át bámul. Valahol a távolban újabb bagolyhuhogások hallatszódnak, de ő a nevetés forrását keresi. Ám az már nincs ott, valahol máshol hallatszik a következő kuncogás-szerű hang. Egy pillanatig látszik egy fáklyának köszönhetően az ismeretlen valami, aminek vöröses színe van, de aztán eltűnik. Egész éjszakára. Meg reggelre is bizonyára.
Perceken át néz még előre, aztán gondolatban megvonja a vállait és majdnem hátradől. Majdnem. Ellenben mikor már félúton tart a hátradőlés folyamatában, rájön, hogy itt nincs is minek nekidőlni, így hátraesne csak. Kellett neki azt kívánnia, hogy essen inkább hátra, mintsem előre! Mondjuk ez még mindig jobb lenne, de akkor sem jó. Viszont a szerencse úgy néz ki, egész éjjel a segítségére siet, mivel most sem esik hanyatt. Pedig akkor aztán tényleg kacaghatna egyet az a rókaféle. Az utolsó pillanatban legyez párat a szárnyaival... Helyesebben mondva karjaival, így végül visszabillen az egyensúlyába. Érdekes látvány lehet az óriás, miközben ezt teszi. Közel (vagy teljesen) olyan furcsán mozog most, mint Rolko. Holott ő nem is ivott egy kortyot sem. Talán pont ez a baj. Ámbár most nincs is rá lehetősége. ~ Mikor lesz már vége a sötétnek? ~ Mérgelődik magában és ezúttal tudatosan arra néz el, amerre a többiek elmentek este. Arra van kelet - legalábbis ezt mondták neki. Ha pedig arra van kelet, akkor ott kél a nap - ezt is csak úgy hallotta. A nap pedig reggel szokott többnyire kelni. Ennek értelmében, ha keletre menne, hamarabb lenne reggel. Ha meg keletre néz, lehet, hogy akkor is hamarabb utoléri a vashegy népét a pirkadat.
Bárhogy is legyen, egyszer majd csak reggel lesz. Hacsak nem marad végleg éjszaka. Az persze egyáltalán nem lenne jó senkinek sem. Pontosabban mondva Morwon számára cseppet sem lenne jó. Na jó... Egy cseppet talán mégis, hiszen ilyenkor éjszaka van a legkevesebb vendég, ami pedig igen jó, mivel annál kevesebb értetlen idiótát kell útbaigazítani. Meg persze bátor, elszánt, ügyes, okos harcosokat, mágusokat, vándorokat, tudósokat, alkimistákat és a többiket. Az már csak részletkérdés ugyebár. Ám mindezek ellenére mégis csak jobban kedveli a nappalt, mivel olyankor világosabb van és kevesebb a sírrabló, meg a mindenféle gonosz vihogó róka. Meg bagoly. Bár azok legalább nem röhögcsélnek szegény óriáson, csak huhognak. Mert mi mást tehetnének? Ennyiből áll szegényeknek az élete. Reggel felkelnek... Izé... Este felkelnek, fognak pár rókát, esetleg rágcsálót, aztán hátralévő idejükben meg huhognak, mint az idióták. Ezt felismerve már egy kicsit jobban együtt tud érezni a baglyokkal, de az még mindig túlzás volna, ha azt mondaná, hogy megkedvelte őket. A baglyok továbbra is idegesítő tollas patkányok, akik a szőrös patkányokat kergetik éjjel, nappal meg az odújukban alszanak. Nyilván van valami közös a baglyokban és Morwonban, de ezt bizonyára a baglyok hamarabb felfedezik, mint Morwon, holott a legtöbb forrás szerint az óriások értelmes lények, míg a baglyok nem. No, mindegy is. Ha Morwontól nem lehet elvárni, akkor a baglyokat is megkérdezhetjük arról, hogy észrevesznek-e valami hasonlóságot maguk és Morwon közt? Persze a legtöbb valami olyasmit válaszolna rá, hogy "hu-hú-hú", esetleg jobb esetben "hu-hú... hu-hú...", de előfordulhat, hogy néhány kivételesen pimasz annyit mondana csak, hogy "hú". Ellenben, ha előfordulna, hogy egy varázslat segítségével a baglyok tudnának emberül beszélni, esetleg az emberek bagolyul érteni, akkor bizonyára valami efféle véleményt nyilvánítanának ki: "Morwon nagy. A baglyok kicsik. Hu-hú! Morwon szőrös, a baglyok tollasok. Hú! Morwon nem tud a baglyok nyelvén. A baglyok sem Morwon nyelvén. Pedig az emberek nyelvén igen. Morwon egész nap ébren van és őrködik. Bár nappal néha aludni is megy. A baglyok is. Csak ők vadásznak is néha. Ha van kedvük. Morwon viszont nem. Ő csak áll és néz ki a fejéből. Hu-hú!". Igen... Valami ilyesmi hallatszódna. Kivéve, ha valami ilyesmi: "Morwon nem örül annak, hogy egész nap a falon kell állnia. Ha a baglyok egyszer rászállhatnának a falra, anélkül, hogy aztán a Morwonfélék lelőnék őket, akkor boldogak lennének. Hu-hú!".
Persze fennáll a lehetősége annak is, hogy Morwon megtanul beszélni a baglyokkal (mondjuk egy varázslat következtében), így ő is vélekedni tudna a Morwon-bagoly kapcsolat dolgairól. Ilyesmiket szólna: "Nem tudom.", "Honnan tudjam?", "Némá', ott egy bagoly!". Így minden jel arra utal, hogy mindig a baglyokat érdemes előbb megkérdezni valamiről. Nem pedig Morwont.
De tegyük túl magunkat a baglyok históriáján, következzen minden, ami az éjfél után történik. Ugyanis mindez még az éj közepe előtt van, most kezdődik csak a csodálatosan izgalmas történet második fele, ami Morwon ma estéjéről szól. Szó esett már a baglyokról, a rókákról és Morwonról. Na meg a napkeltéről és Rolkóról. Valamint a gonosz sírrablókról és az élőhalókról. Aki azt hiszi, hogy ezzel vége is van a történetnek, az nagyon téved, mivel még egyetlen szó nem esett a mókusokról, a bokrokról, a fákról és a betűkről. Még a mágusok is épp csak meg voltak említve.
Hogy hogyan jön mindez a képbe? Morwonnak először eszébe jut az, amikor a nyári forgatagról (vagy legalábbis valamiféle forgatagról) jött hazafelé azzal az emberrel. Aki elf volt valójában. Vagy elffel, aki valójában ember volt. Mindegy is, a lényeg, hogy valami Perld a neve. Jól el is tűnt azóta. Ám a hangsúly nem azon a fickón van, hanem az utazáson. Hiszen izgalmas utazás volt az is! Először jöttek a fák. Sok fa. Nagyon sok fa. Meg a bokrok. Mondani sem kell, sok bokor. Némelyiken még gyümölcs is volt. Sok. Bár Morwon nem nagyon szereti a gyümölcsöt, akkor ő is evett egy keveset. Vagyis... Sokat. Ki is köpte egyből mindet, mivel valami keserű bogyó volt. De lényeg még mindig arrébb van. Hiszen a mókusok. Ó igen, a mókusok. Azok is voltak ám az úton. Hogy hogyan is jut eszébe Morwonnak pont a mókus, meg pont az az út? Valamilyen szinten közbejátszik az is, hogy a sötét fák beolvadnak a sötét égboltba, ez pedig igencsak emlékezteti egy akkori képre, amit ott látott az úton; de nem ez a fő dolog. Nem is a bokrok, nem is az elf-ember hirtelen megjelenése - erről aztán nem is az jutna eszébe, hogy mókusokat látott egy évvel ezelőtt az erdei ösvényen, hanem az, hogy elő kéne kapnia gyorsan a számszeríját. Nem, ezúttal valami madár hangjáról jutnak eszébe a mókusok. Emlékszik ugyanis arra, hogy egyszer kövekkel dobált néhány madarat. Volt valaki vele akkor is, de már elfelejtette, hogy ki volt az. Vagy, ha nem is, hát nem érdekli túlzottan ez a részlet. A madarakat ugyebár kővel hajigálták akkor. Aztán eszébe jut, hogy kiskorában meg a köveket összeütötte és úgy lett mókuspecsenye a vacsora. Így jut hát el oda, hogy mókust látott egy évvel, vagy félévvle ezelőtt a hazavezető úton. Az persze már csak puszta véletlen, hogy ezek után valami kopácsoló hangot is meghall a távolban, ami kifejezetten a kövek összecsattanásának a hangjára emlékezteti. Ennyi hát a mókusos-sztori.
Ellenben még itt sincs vége a dolgoknak. Eszébe jut, hogy kivel dobálta a madarakat. Sőt, az is, hogy nem is csak kővel dobáltak. Valami bumeránggal. Aztán meg kék, ujjból kijövő lövedékkel. Taitos volt az! Ebből meg aztán már nem nehéz arra is rájönni, hogy Taitos egy mágus. Az az elf-ember meg szintén arra hasonlított leginkább! Az persze már mellékes. Ellenben, ha Taitos mágus, akkor onnan következik, hogy tud írni és olvasni is. És egyszer megtanított vagy a fél ábécét Morwonnak is. Pont tegnap gyakorolta legutoljára az írás-varázslatot. Most viszont sötét van még mindig. A felhők néha eltűnnek ugyan, de se a hold, se a fáklyák nem adnak lehetőséget arra, hogy gyakorolja az írást, na meg igazából ez a munka nem is épp a legmegfelelőbb az írásra és annak a gyakorlására. Főleg úgy nem, ha nincs mivel és mire. Legfeljebb a falra és szénnel. Bár még azt is keresni kéne, mivel nem hord magánál az óriás fia-borja mindig egy darab szént. Legalábbis Morwon biztos nem. Meg valószínűleg senki sem, még az emberek között sem sokan. És még a mágusok sem. Így az írás ötletét el is veti. Valójában kedve sincs sok írni. Akkor meg minek írna? Főleg, ha nem tud mit. Meg mivel. És hova. Meg ilyesmi. A legjobb lenne, ha most azonnal fogna egy mókust, meg egy baglyot és... Nem, annak igazából semmi értelme nem lenne.
Mivel jobb dolga nem akad, így ismét kelet felé pillant. Még mindig nem kél a nap, ami azt jelenti, hogy éjszaka van.
Persze az éjszaka tovább zajlik, mindenféle érdekes történésekkel, de a legérdekesebbek már megtöréntek, így nem lenne sok értelme tovább fűzni a szót. Egy szó, mint száz, néhány órával a mókusos gondolatokat követően és még több órával a baglyos incidenst követően valami vörösleni kezd ott keleten. Szóval igazat mondtak, mikor azt állították, hogy keleten kel a nap.
Már-már toporogva figyeli, ahogy lassan kel a nap. Egy idő után pedig már szó szerint toporogni kezd. Egyrészt az izgalomtól, másrészt amiért már nagyon ereszteni akar, de, ha már eddig kibírta, akkor úgy gondolja, hogy a napfelkeltét is kibírja akkor, hogy majd mindjárt kinyithassa a kaput, meg ilyesmi. Aztán utána elindulhat ereszteni. Irtózatos lassúsággal bukik fel a vörös korong, szinte még hallani lehet ahogy ásít, nyújtózását pedig figyelemmel lehet kísérni a halovány fénysugarak formájában. ~ Jó sok karja van, az már biztos. ~ Tűnődik el, miközben a fénycsóvákat számolgatja magában. Persze háromnál tovább nem jut soha, de az is haladás, mivel általában kettőig szokott tudni ilyen helyzetekben elmenni. *
//Reggeledvén//
* Végre valahára feljebb jön onnan lentről az a nagy vörös izé! Ez nem jelenthet mást, minthogy reggel van. Vagy pedig, hogy itt a világ vége. Bár Morwon inkább az előbbire tippelne. A hideg levegő továbbra sem lesz hirtelen meleg, mégis kezdi érezni, hogy egy picit jobb így, hogy reggel van. Nem kell a sötétséggel küzdenie, mivel világos lett! Minden szuper! Egy valamit kivéve: egyszer csak valaki a nevét kiáltja. Épp most indulna el, hogy nyissa ki a kaput, mivel napközben nyitva szokás tartani, mikor Syoud a nevét ordítja. *
- Itt vagyok, nem kell kajabálni! * Kiált vissza, tekintetével az akárhol is lévő elfet keresve. *
- Kinyitom a kaput! * Folytatja a kiabálást, pedig már bizonyára megtalálta mostanra a hosszúfülűt, ráadásul nem is olyan messze tőle, hogy igazából kiabálnia kéne. De ő Morwon. Morwon pedig megteheti, hogy akkor kiabál, amikor csak akar. Talán.
Amennyiben semmi nem gátolja, úgy valóban elindul e tevékenység végrehajtásához szükséges irányba, majd megérkezvén egymaga kinyitja a kaput. Persze erősítést is elfogad e nagyon nehéz művelethez, de bizonyára egyedül is megbirkózik vele. Hacsak nem valami bonyolult szerkezet ez a kapu, hogy Morwon ne tudja kinyitni, mert mondjuk nem lehet puszta erővel, hanem valami értelmetlen marhaságot is kell hozzá csinálni, amit az emberek szoktak kitalálni, amikor unatkoznak. Meg mások. De biztos nem az óriások.
Miután ezzel végzett, vagy sem, utána ismét az elf felé pillant, ha az nem tűnt el időközben, majd így szól: *
- Pár perc múlva jövök, csak most dolgom van. * Ha kell részletezi is, hogy akar dobni egy sárgát, ha nem szükséges, akkor nem részletezi. Ha meg nincs akadálya, akkor el is indul valahova. Akárhova. Bár bizonyára nem a Radkaal elé mondjuk.
Persze egy-két perc múlva tényleg visszatér. *
- Tényleg, mikor is lehet itt pihenni? * Érdeklődik a másiktól, hátha az többet tud. *
//A Vashegy//
//Éjszaka//
* Először este volt, aztán most éjszaka. Ez igen unalmasnak tűnik, de valójában az éjszaka sokkal izgalmasabb, mint az bárki hinné. Legalábbis Morwonnak hinné.
Először is, elindultak keletre azok az emberfélék, akik onnan jöttek. Magukkal vitték Chiarit, Morwonékat meg persze itthon hagyták. Ám ami ezután jön, az felér legalább egy fél élőhaló eltaposásával.
Ugyanis a távolban valami bagolyféle huhog éppen. Nagyon ijesztő. Morwon viszont nem ijed meg tőle, ezért megvonja a vállát és nézelődik tovább a csendes környezetben.
Aztán egy másik bagoly is huhog. Az már közelebbről. Lehet, hogy az előző, csupán közelebb repült? No mindegy is. A lényeg, hogy Morwon még ettől a bagolytól sem ijed meg. Aztán jön a harmadik. Az megint távolról huhog. Mintha ide-oda ugrálnának a fákon, csupán a fák vagy ötven méternyire volnának egymástól.
Persze a történet még nem ér itt végett. A sötét fellegek éppen eltakarják a holdat, így még annyi sem látszik a tájból, mint általában. A bagoly már rég elcsitult, most viszont valami sokkal röpképtelenebb teremtmény császkál az úton.
Óriásunk hiába nézelődik, nem lát semmit, mivel bármi is van ott, beleolvad a sötétségbe. Morwon még mindig nem lát semmit. Már lassan egy perce mered előre, de továbbra sincs semmi nyom. Semmi. Akárhogy bámul előre, nincs ott semmi. Aztán tovább bámul. Bámészkodna ő egész éjjel is, mivel bármi izgalmasabb, mint a semmittevés, na meg, ha már őr, akkor őrködjön is valamit! Ellenben valami közbejön ezúttal. Egy bagoly. Valahol egészen közel. Épp ezért lehet ennyire zavaró a huhogása. Annyira az ismeretlen akármire fókuszált az óriás, hogy kishíján elveszti egyensúlyát a hirtelen érkező huhogás hallatán, és majdnem kipottyan a fal külső oldalára. Még, ha a belsőre pottyanna! De nem, a külsőre. Persze még oda sem, csak majdnem. Végül megkapaszkodik a fal szélében, és mérges tekintettel kémlel körbe, hogy megtalálja azt a fránya tollast. De nincs sehol. Akárhogy nézelődik, csak a sötétséget látja. Még mielőtt újabb huhoás következne, valami más hangot vél felfedezni a kapu előtt. Előtte-előtte, de még mennyire előtte?! Hát vagy húsz méterre legalább. Egy ismeretlen hang. Mint valami nevetés. De nincs ott semmi. Vagy, ha van, nem látszik. Hogy miért? A sötétség miatt.
Nem őrülhetett meg. Az őrülethez egy bizonyos szintű intelligencia szükséges, azzal pedig tudniillik, hogy hogyan is áll az égimeszelő. Így ismét az út felé fordítja tekintetét és perceken át bámul. Valahol a távolban újabb bagolyhuhogások hallatszódnak, de ő a nevetés forrását keresi. Ám az már nincs ott, valahol máshol hallatszik a következő kuncogás-szerű hang. Egy pillanatig látszik egy fáklyának köszönhetően az ismeretlen valami, aminek vöröses színe van, de aztán eltűnik. Egész éjszakára. Meg reggelre is bizonyára.
Perceken át néz még előre, aztán gondolatban megvonja a vállait és majdnem hátradől. Majdnem. Ellenben mikor már félúton tart a hátradőlés folyamatában, rájön, hogy itt nincs is minek nekidőlni, így hátraesne csak. Kellett neki azt kívánnia, hogy essen inkább hátra, mintsem előre! Mondjuk ez még mindig jobb lenne, de akkor sem jó. Viszont a szerencse úgy néz ki, egész éjjel a segítségére siet, mivel most sem esik hanyatt. Pedig akkor aztán tényleg kacaghatna egyet az a rókaféle. Az utolsó pillanatban legyez párat a szárnyaival... Helyesebben mondva karjaival, így végül visszabillen az egyensúlyába. Érdekes látvány lehet az óriás, miközben ezt teszi. Közel (vagy teljesen) olyan furcsán mozog most, mint Rolko. Holott ő nem is ivott egy kortyot sem. Talán pont ez a baj. Ámbár most nincs is rá lehetősége. ~ Mikor lesz már vége a sötétnek? ~ Mérgelődik magában és ezúttal tudatosan arra néz el, amerre a többiek elmentek este. Arra van kelet - legalábbis ezt mondták neki. Ha pedig arra van kelet, akkor ott kél a nap - ezt is csak úgy hallotta. A nap pedig reggel szokott többnyire kelni. Ennek értelmében, ha keletre menne, hamarabb lenne reggel. Ha meg keletre néz, lehet, hogy akkor is hamarabb utoléri a vashegy népét a pirkadat.
Bárhogy is legyen, egyszer majd csak reggel lesz. Hacsak nem marad végleg éjszaka. Az persze egyáltalán nem lenne jó senkinek sem. Pontosabban mondva Morwon számára cseppet sem lenne jó. Na jó... Egy cseppet talán mégis, hiszen ilyenkor éjszaka van a legkevesebb vendég, ami pedig igen jó, mivel annál kevesebb értetlen idiótát kell útbaigazítani. Meg persze bátor, elszánt, ügyes, okos harcosokat, mágusokat, vándorokat, tudósokat, alkimistákat és a többiket. Az már csak részletkérdés ugyebár. Ám mindezek ellenére mégis csak jobban kedveli a nappalt, mivel olyankor világosabb van és kevesebb a sírrabló, meg a mindenféle gonosz vihogó róka. Meg bagoly. Bár azok legalább nem röhögcsélnek szegény óriáson, csak huhognak. Mert mi mást tehetnének? Ennyiből áll szegényeknek az élete. Reggel felkelnek... Izé... Este felkelnek, fognak pár rókát, esetleg rágcsálót, aztán hátralévő idejükben meg huhognak, mint az idióták. Ezt felismerve már egy kicsit jobban együtt tud érezni a baglyokkal, de az még mindig túlzás volna, ha azt mondaná, hogy megkedvelte őket. A baglyok továbbra is idegesítő tollas patkányok, akik a szőrös patkányokat kergetik éjjel, nappal meg az odújukban alszanak. Nyilván van valami közös a baglyokban és Morwonban, de ezt bizonyára a baglyok hamarabb felfedezik, mint Morwon, holott a legtöbb forrás szerint az óriások értelmes lények, míg a baglyok nem. No, mindegy is. Ha Morwontól nem lehet elvárni, akkor a baglyokat is megkérdezhetjük arról, hogy észrevesznek-e valami hasonlóságot maguk és Morwon közt? Persze a legtöbb valami olyasmit válaszolna rá, hogy "hu-hú-hú", esetleg jobb esetben "hu-hú... hu-hú...", de előfordulhat, hogy néhány kivételesen pimasz annyit mondana csak, hogy "hú". Ellenben, ha előfordulna, hogy egy varázslat segítségével a baglyok tudnának emberül beszélni, esetleg az emberek bagolyul érteni, akkor bizonyára valami efféle véleményt nyilvánítanának ki: "Morwon nagy. A baglyok kicsik. Hu-hú! Morwon szőrös, a baglyok tollasok. Hú! Morwon nem tud a baglyok nyelvén. A baglyok sem Morwon nyelvén. Pedig az emberek nyelvén igen. Morwon egész nap ébren van és őrködik. Bár nappal néha aludni is megy. A baglyok is. Csak ők vadásznak is néha. Ha van kedvük. Morwon viszont nem. Ő csak áll és néz ki a fejéből. Hu-hú!". Igen... Valami ilyesmi hallatszódna. Kivéve, ha valami ilyesmi: "Morwon nem örül annak, hogy egész nap a falon kell állnia. Ha a baglyok egyszer rászállhatnának a falra, anélkül, hogy aztán a Morwonfélék lelőnék őket, akkor boldogak lennének. Hu-hú!".
Persze fennáll a lehetősége annak is, hogy Morwon megtanul beszélni a baglyokkal (mondjuk egy varázslat következtében), így ő is vélekedni tudna a Morwon-bagoly kapcsolat dolgairól. Ilyesmiket szólna: "Nem tudom.", "Honnan tudjam?", "Némá', ott egy bagoly!". Így minden jel arra utal, hogy mindig a baglyokat érdemes előbb megkérdezni valamiről. Nem pedig Morwont.
De tegyük túl magunkat a baglyok históriáján, következzen minden, ami az éjfél után történik. Ugyanis mindez még az éj közepe előtt van, most kezdődik csak a csodálatosan izgalmas történet második fele, ami Morwon ma estéjéről szól. Szó esett már a baglyokról, a rókákról és Morwonról. Na meg a napkeltéről és Rolkóról. Valamint a gonosz sírrablókról és az élőhalókról. Aki azt hiszi, hogy ezzel vége is van a történetnek, az nagyon téved, mivel még egyetlen szó nem esett a mókusokról, a bokrokról, a fákról és a betűkről. Még a mágusok is épp csak meg voltak említve.
Hogy hogyan jön mindez a képbe? Morwonnak először eszébe jut az, amikor a nyári forgatagról (vagy legalábbis valamiféle forgatagról) jött hazafelé azzal az emberrel. Aki elf volt valójában. Vagy elffel, aki valójában ember volt. Mindegy is, a lényeg, hogy valami Perld a neve. Jól el is tűnt azóta. Ám a hangsúly nem azon a fickón van, hanem az utazáson. Hiszen izgalmas utazás volt az is! Először jöttek a fák. Sok fa. Nagyon sok fa. Meg a bokrok. Mondani sem kell, sok bokor. Némelyiken még gyümölcs is volt. Sok. Bár Morwon nem nagyon szereti a gyümölcsöt, akkor ő is evett egy keveset. Vagyis... Sokat. Ki is köpte egyből mindet, mivel valami keserű bogyó volt. De lényeg még mindig arrébb van. Hiszen a mókusok. Ó igen, a mókusok. Azok is voltak ám az úton. Hogy hogyan is jut eszébe Morwonnak pont a mókus, meg pont az az út? Valamilyen szinten közbejátszik az is, hogy a sötét fák beolvadnak a sötét égboltba, ez pedig igencsak emlékezteti egy akkori képre, amit ott látott az úton; de nem ez a fő dolog. Nem is a bokrok, nem is az elf-ember hirtelen megjelenése - erről aztán nem is az jutna eszébe, hogy mókusokat látott egy évvel ezelőtt az erdei ösvényen, hanem az, hogy elő kéne kapnia gyorsan a számszeríját. Nem, ezúttal valami madár hangjáról jutnak eszébe a mókusok. Emlékszik ugyanis arra, hogy egyszer kövekkel dobált néhány madarat. Volt valaki vele akkor is, de már elfelejtette, hogy ki volt az. Vagy, ha nem is, hát nem érdekli túlzottan ez a részlet. A madarakat ugyebár kővel hajigálták akkor. Aztán eszébe jut, hogy kiskorában meg a köveket összeütötte és úgy lett mókuspecsenye a vacsora. Így jut hát el oda, hogy mókust látott egy évvel, vagy félévvle ezelőtt a hazavezető úton. Az persze már csak puszta véletlen, hogy ezek után valami kopácsoló hangot is meghall a távolban, ami kifejezetten a kövek összecsattanásának a hangjára emlékezteti. Ennyi hát a mókusos-sztori.
Ellenben még itt sincs vége a dolgoknak. Eszébe jut, hogy kivel dobálta a madarakat. Sőt, az is, hogy nem is csak kővel dobáltak. Valami bumeránggal. Aztán meg kék, ujjból kijövő lövedékkel. Taitos volt az! Ebből meg aztán már nem nehéz arra is rájönni, hogy Taitos egy mágus. Az az elf-ember meg szintén arra hasonlított leginkább! Az persze már mellékes. Ellenben, ha Taitos mágus, akkor onnan következik, hogy tud írni és olvasni is. És egyszer megtanított vagy a fél ábécét Morwonnak is. Pont tegnap gyakorolta legutoljára az írás-varázslatot. Most viszont sötét van még mindig. A felhők néha eltűnnek ugyan, de se a hold, se a fáklyák nem adnak lehetőséget arra, hogy gyakorolja az írást, na meg igazából ez a munka nem is épp a legmegfelelőbb az írásra és annak a gyakorlására. Főleg úgy nem, ha nincs mivel és mire. Legfeljebb a falra és szénnel. Bár még azt is keresni kéne, mivel nem hord magánál az óriás fia-borja mindig egy darab szént. Legalábbis Morwon biztos nem. Meg valószínűleg senki sem, még az emberek között sem sokan. És még a mágusok sem. Így az írás ötletét el is veti. Valójában kedve sincs sok írni. Akkor meg minek írna? Főleg, ha nem tud mit. Meg mivel. És hova. Meg ilyesmi. A legjobb lenne, ha most azonnal fogna egy mókust, meg egy baglyot és... Nem, annak igazából semmi értelme nem lenne.
Mivel jobb dolga nem akad, így ismét kelet felé pillant. Még mindig nem kél a nap, ami azt jelenti, hogy éjszaka van.
Persze az éjszaka tovább zajlik, mindenféle érdekes történésekkel, de a legérdekesebbek már megtöréntek, így nem lenne sok értelme tovább fűzni a szót. Egy szó, mint száz, néhány órával a mókusos gondolatokat követően és még több órával a baglyos incidenst követően valami vörösleni kezd ott keleten. Szóval igazat mondtak, mikor azt állították, hogy keleten kel a nap.
Már-már toporogva figyeli, ahogy lassan kel a nap. Egy idő után pedig már szó szerint toporogni kezd. Egyrészt az izgalomtól, másrészt amiért már nagyon ereszteni akar, de, ha már eddig kibírta, akkor úgy gondolja, hogy a napfelkeltét is kibírja akkor, hogy majd mindjárt kinyithassa a kaput, meg ilyesmi. Aztán utána elindulhat ereszteni. Irtózatos lassúsággal bukik fel a vörös korong, szinte még hallani lehet ahogy ásít, nyújtózását pedig figyelemmel lehet kísérni a halovány fénysugarak formájában. ~ Jó sok karja van, az már biztos. ~ Tűnődik el, miközben a fénycsóvákat számolgatja magában. Persze háromnál tovább nem jut soha, de az is haladás, mivel általában kettőig szokott tudni ilyen helyzetekben elmenni. *
//Reggeledvén//
* Végre valahára feljebb jön onnan lentről az a nagy vörös izé! Ez nem jelenthet mást, minthogy reggel van. Vagy pedig, hogy itt a világ vége. Bár Morwon inkább az előbbire tippelne. A hideg levegő továbbra sem lesz hirtelen meleg, mégis kezdi érezni, hogy egy picit jobb így, hogy reggel van. Nem kell a sötétséggel küzdenie, mivel világos lett! Minden szuper! Egy valamit kivéve: egyszer csak valaki a nevét kiáltja. Épp most indulna el, hogy nyissa ki a kaput, mivel napközben nyitva szokás tartani, mikor Syoud a nevét ordítja. *
- Itt vagyok, nem kell kajabálni! * Kiált vissza, tekintetével az akárhol is lévő elfet keresve. *
- Kinyitom a kaput! * Folytatja a kiabálást, pedig már bizonyára megtalálta mostanra a hosszúfülűt, ráadásul nem is olyan messze tőle, hogy igazából kiabálnia kéne. De ő Morwon. Morwon pedig megteheti, hogy akkor kiabál, amikor csak akar. Talán.
Amennyiben semmi nem gátolja, úgy valóban elindul e tevékenység végrehajtásához szükséges irányba, majd megérkezvén egymaga kinyitja a kaput. Persze erősítést is elfogad e nagyon nehéz művelethez, de bizonyára egyedül is megbirkózik vele. Hacsak nem valami bonyolult szerkezet ez a kapu, hogy Morwon ne tudja kinyitni, mert mondjuk nem lehet puszta erővel, hanem valami értelmetlen marhaságot is kell hozzá csinálni, amit az emberek szoktak kitalálni, amikor unatkoznak. Meg mások. De biztos nem az óriások.
Miután ezzel végzett, vagy sem, utána ismét az elf felé pillant, ha az nem tűnt el időközben, majd így szól: *
- Pár perc múlva jövök, csak most dolgom van. * Ha kell részletezi is, hogy akar dobni egy sárgát, ha nem szükséges, akkor nem részletezi. Ha meg nincs akadálya, akkor el is indul valahova. Akárhova. Bár bizonyára nem a Radkaal elé mondjuk.
Persze egy-két perc múlva tényleg visszatér. *
- Tényleg, mikor is lehet itt pihenni? * Érdeklődik a másiktól, hátha az többet tud. *
5447. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2016-02-01 22:04:10
Üzenet elküldve: 2016-02-01 22:04:10
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 687
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 687
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
//Sa’argathot Ébredése//
//A Vashegy//
//Napváltás//
*Amon Ruadhon újabb nap ért végett, és a hajnal a világ telének közepére virradt. Persze errefelé jóval kevésbé harapós és kegyetlen az időjárás, mint amit a Thargok, és közöttük Syoud Thamer megszokni volt kénytelen a hegyek között.*
*Az éjszaka nyugodalmasan telik, bár Syoud igencsak kitesz magáért - kellemetlenül érinti a tudat, hogy a Vashegy ennyire "védtelen". Persze mindez relatív: az itt maradt Thargok harcértéke még mindig magasabb, mint a legtöbb szervezet átlagos napi ereje, na meg ha igazán baj van, a közelben a segítség: Kalácsfalva népe, Synmira hátramarad varázstudói, kicsit távolabb a Owairat úrnő saját testőrsége.*
*Mégis meg kell vallania, igencsak örül, mikor a nap felkel. Hideg is lett hajnalra, és a sötétben minden sokkal komorabbnak tűnik, komorabbnak és ridegebbnek.*
- Na végre. MORWON! Merre kószálsz te istenátka?!
//A Vashegy//
//Napváltás//
*Amon Ruadhon újabb nap ért végett, és a hajnal a világ telének közepére virradt. Persze errefelé jóval kevésbé harapós és kegyetlen az időjárás, mint amit a Thargok, és közöttük Syoud Thamer megszokni volt kénytelen a hegyek között.*
*Az éjszaka nyugodalmasan telik, bár Syoud igencsak kitesz magáért - kellemetlenül érinti a tudat, hogy a Vashegy ennyire "védtelen". Persze mindez relatív: az itt maradt Thargok harcértéke még mindig magasabb, mint a legtöbb szervezet átlagos napi ereje, na meg ha igazán baj van, a közelben a segítség: Kalácsfalva népe, Synmira hátramarad varázstudói, kicsit távolabb a Owairat úrnő saját testőrsége.*
*Mégis meg kell vallania, igencsak örül, mikor a nap felkel. Hideg is lett hajnalra, és a sötétben minden sokkal komorabbnak tűnik, komorabbnak és ridegebbnek.*
- Na végre. MORWON! Merre kószálsz te istenátka?!
5446. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2016-02-01 17:20:41
Üzenet elküldve: 2016-02-01 17:20:41
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 311
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 311
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Megfontolt
//Sa’argathot Ébredése//
//A Vashegy//
//Őrség, Rolko, Chiari, Syoud stb. - Indulás//
- Tudom, és biztos vagyok benne, hogy visszajössz. Csak olyan rossz, hogy előbb a házunkat, most meg téged is eltávolítanak tőlem, mét ha csak kis időre is.
* Jegyzi meg, s amennyire tud segít. Az instrukciókat meghallgatja, s rá is bólint. *
- Rendben van. Majd odafigyelek.
* Mondja, s közben igyekszik úgy mozdulni, hogy Ena is láthassa az anyját. A búcsúcsók most más, s nem is kellenek szavakat hozzátenni, hogy Chiari tudja, mit jelent. Természetesen kikíséri őt, s fel is segíti a lovára. *
- Vigyázz magadra, s persze a többiekre is. Várunk vissza.
* Mondja búcsúzóul, majd ha a lovasok elmennek, visszasétál az ispotályba. *
// Rolkó //
* Alig pár óra telik el, ami a kicsi lány mellett szinte elrepül, amikor Rolkó megébred. Mivel Ena alszik, Azil fogja a kis üvegcsét, s földije után siet. *
- Rolkó! Várj. Chiari, a gyógyító azt mondta, ezt meg kell innod. Most csak egy kicsit. Ez segít.
* Nyújtja oda a fiólát, majd rámosolyog a másikra. *
- Gyere, kerítünk neked valami harapnivalót. Addig elmesélhetnéd, mire emlékszel.
* Teszi a kezét óvatosan a másik vállára Azil. *
//A Vashegy//
//Őrség, Rolko, Chiari, Syoud stb. - Indulás//
- Tudom, és biztos vagyok benne, hogy visszajössz. Csak olyan rossz, hogy előbb a házunkat, most meg téged is eltávolítanak tőlem, mét ha csak kis időre is.
* Jegyzi meg, s amennyire tud segít. Az instrukciókat meghallgatja, s rá is bólint. *
- Rendben van. Majd odafigyelek.
* Mondja, s közben igyekszik úgy mozdulni, hogy Ena is láthassa az anyját. A búcsúcsók most más, s nem is kellenek szavakat hozzátenni, hogy Chiari tudja, mit jelent. Természetesen kikíséri őt, s fel is segíti a lovára. *
- Vigyázz magadra, s persze a többiekre is. Várunk vissza.
* Mondja búcsúzóul, majd ha a lovasok elmennek, visszasétál az ispotályba. *
// Rolkó //
* Alig pár óra telik el, ami a kicsi lány mellett szinte elrepül, amikor Rolkó megébred. Mivel Ena alszik, Azil fogja a kis üvegcsét, s földije után siet. *
- Rolkó! Várj. Chiari, a gyógyító azt mondta, ezt meg kell innod. Most csak egy kicsit. Ez segít.
* Nyújtja oda a fiólát, majd rámosolyog a másikra. *
- Gyere, kerítünk neked valami harapnivalót. Addig elmesélhetnéd, mire emlékszel.
* Teszi a kezét óvatosan a másik vállára Azil. *
5445. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2016-02-01 10:53:41
Üzenet elküldve: 2016-02-01 10:53:41
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 158
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 158
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//A Vashegy//
*A nagydarab óriás, pár órával a kidőlés után ébred. Már nem szédül annyira, sőt az esze is megjött. Viszont morgós hangulatában van, és szótlan. Emlékek még nem érkeztek meg az óriáshoz, ami felettébb bosszantja. Rengeteg nevet hallott, amik ismerősen csengnek a fülének. De emlékdarabot nem tud hozzá csatolni. Lehet hogy úgy kupán verték hogy nem emlékszik semmire? Valószínű, de csak remélhetni tudjuk hogy hamar visszajönnek azok az emlékek. Ami bendőjéből kijött, az több volt mint alkohol és eléggé megfeküdte a gyomrát. Néha néha felböfög, és a hányinger kergeti, de viszonylag stabil lábon áll. Kilép az ispotályból, és körbenéz kit talál aki válaszolhat ezer meg ezer kérdésre. Egy ideig eltakarja a szemét a fények elől, majd mikor hozzászokott a szeme, lépdel előre. Egyelőre nézi a környéket, mintha keresne valamit. Holott csak nézelődik, hátha eszébe jut valami az itteni életéből.*
Grr... Hmm.
*Nézelődik, közben szakállát gyűri, tépi. Nyugtalan, sőt lassan ideges. Zavarja, hogy a nevén kívül semmire sem emlékszik.*
A hozzászólást Emphus (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2016.02.01 12:43:09, a következő indokkal:
A rendszer által is kijelzett helyesírási hibák javítása.
*A nagydarab óriás, pár órával a kidőlés után ébred. Már nem szédül annyira, sőt az esze is megjött. Viszont morgós hangulatában van, és szótlan. Emlékek még nem érkeztek meg az óriáshoz, ami felettébb bosszantja. Rengeteg nevet hallott, amik ismerősen csengnek a fülének. De emlékdarabot nem tud hozzá csatolni. Lehet hogy úgy kupán verték hogy nem emlékszik semmire? Valószínű, de csak remélhetni tudjuk hogy hamar visszajönnek azok az emlékek. Ami bendőjéből kijött, az több volt mint alkohol és eléggé megfeküdte a gyomrát. Néha néha felböfög, és a hányinger kergeti, de viszonylag stabil lábon áll. Kilép az ispotályból, és körbenéz kit talál aki válaszolhat ezer meg ezer kérdésre. Egy ideig eltakarja a szemét a fények elől, majd mikor hozzászokott a szeme, lépdel előre. Egyelőre nézi a környéket, mintha keresne valamit. Holott csak nézelődik, hátha eszébe jut valami az itteni életéből.*
Grr... Hmm.
*Nézelődik, közben szakállát gyűri, tépi. Nyugtalan, sőt lassan ideges. Zavarja, hogy a nevén kívül semmire sem emlékszik.*
A hozzászólást Emphus (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2016.02.01 12:43:09, a következő indokkal:
A rendszer által is kijelzett helyesírási hibák javítása.
5444. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2016-01-30 20:51:10
Üzenet elküldve: 2016-01-30 20:51:10
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 76
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 76
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
// Syoud, Mori, Alea, Shel //
* Dolga volt már korábban zöldbőrűekkel, nagy ronda agyarasokkal. Nem szereti őket, sok kárt tettek a tanyákban, falvakban ott is, ahol ő élt. Harag nem jó, erre tanították a kolostorban, ezért csak morran egyet nemtetszése jeléül. A hegyes fülű kérdésére értetlenül pillant le rá. Majd elhúzza a száját. *
- Fegyver kell, hogy élelmet szerezzen, megvédje magát. Azt tudni, hogy ki ellen kellene most védenie magát. Szerintem vegye meg ami köll és menjen, amíg megteheti. Főleg most, hogy tudja, kiknél vásárolna. Hallottam ám én is rólatok, sokfélét. De majd mesélsz, mikor nyugton leszünk.
// Syoud, Mori, Alea, Shel //
* Dolga volt már korábban zöldbőrűekkel, nagy ronda agyarasokkal. Nem szereti őket, sok kárt tettek a tanyákban, falvakban ott is, ahol ő élt. Harag nem jó, erre tanították a kolostorban, ezért csak morran egyet nemtetszése jeléül. A hegyes fülű kérdésére értetlenül pillant le rá. Majd elhúzza a száját. *
- Fegyver kell, hogy élelmet szerezzen, megvédje magát. Azt tudni, hogy ki ellen kellene most védenie magát. Szerintem vegye meg ami köll és menjen, amíg megteheti. Főleg most, hogy tudja, kiknél vásárolna. Hallottam ám én is rólatok, sokfélét. De majd mesélsz, mikor nyugton leszünk.
5443. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2016-01-30 17:08:13
Üzenet elküldve: 2016-01-30 17:08:13
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 494
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 494
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Megfontolt
//Sa’argathot Ébredése//
//A Vashegy//
//Őrség, Rolko, Chiari, Syoud stb. - Indulás//
- Azért ne búcsúzzunk annyira, vissza akarok térni hozzátok. Hidd el, azon leszek, hogy ez így legyen. Nem mondom, hogy nem félek, de ebben a törzsben már hozzá szoktam ehhez.
* Azil segít neki pakolni és tudja, hogy félelmét és idegességét próbálja ezzel leplezni, vagy levezetni. Sajnos nem tudja megnyugtatni az óriás annyira, amennyire szeretné. Ezért hát befejezi a felpakolást. *
- Azt a kis üveget harmadjára igya ki egy nap alatt. És ha meg bír mozdulni, akkor egyen bőséggel. Sokat hányt szegény.
* Ellátja még néhány tanáccsal az óriást, hogy miben és hogyan tud segíteni fajtársán. Hosszú csókkal búcsúzik tőle és lovát vezetve a többiekhez indul, talán Azil is jön vele még addig. Ott már Eireni is úgy tűnik, hogy készen áll az indulásra. Kicsit szomorúan, de rámosolyog. *
- Chiari. Az asszonyomat mellőzzük, mert nem biztos hogy tudni fogom, ha nekem szólsz. Márpedig ez fontos lesz majd, ha odaértünk Eireni, nem tudom mekkora lesz ott a zsivaj.
* Ethea is lóra lendül, ő is ezt teszi, bár az ő jószága jócskán meg van pakolva, azért van olyan erős hátas, hogy elbírja. Vet még egy búcsúpillantást az óriásra és a lányára, ha kint vannak az ispotályon kívül és nekivág az útnak, felzárkózik Ethea mögé, most még nem számítana a sorrend. *
//A Vashegy//
//Őrség, Rolko, Chiari, Syoud stb. - Indulás//
- Azért ne búcsúzzunk annyira, vissza akarok térni hozzátok. Hidd el, azon leszek, hogy ez így legyen. Nem mondom, hogy nem félek, de ebben a törzsben már hozzá szoktam ehhez.
* Azil segít neki pakolni és tudja, hogy félelmét és idegességét próbálja ezzel leplezni, vagy levezetni. Sajnos nem tudja megnyugtatni az óriás annyira, amennyire szeretné. Ezért hát befejezi a felpakolást. *
- Azt a kis üveget harmadjára igya ki egy nap alatt. És ha meg bír mozdulni, akkor egyen bőséggel. Sokat hányt szegény.
* Ellátja még néhány tanáccsal az óriást, hogy miben és hogyan tud segíteni fajtársán. Hosszú csókkal búcsúzik tőle és lovát vezetve a többiekhez indul, talán Azil is jön vele még addig. Ott már Eireni is úgy tűnik, hogy készen áll az indulásra. Kicsit szomorúan, de rámosolyog. *
- Chiari. Az asszonyomat mellőzzük, mert nem biztos hogy tudni fogom, ha nekem szólsz. Márpedig ez fontos lesz majd, ha odaértünk Eireni, nem tudom mekkora lesz ott a zsivaj.
* Ethea is lóra lendül, ő is ezt teszi, bár az ő jószága jócskán meg van pakolva, azért van olyan erős hátas, hogy elbírja. Vet még egy búcsúpillantást az óriásra és a lányára, ha kint vannak az ispotályon kívül és nekivág az útnak, felzárkózik Ethea mögé, most még nem számítana a sorrend. *
5442. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2016-01-30 17:05:29
Üzenet elküldve: 2016-01-30 17:05:29
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 687
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 687
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
//Sa’argathot Ébredése//
//A Vashegy//
//Őrség, Rolko, Chiari, Syoud stb.//
*Kicsit lassan reagál Chiarira és a többiekre, mert borzalmasan fáradt és nyűgös.*
- Ja. Háború van északon, délen, de a Hadúr szerint a lúd úgy jó, ha kövér, így keletre ment, hogy az ellenség nyakát szegje. Titeket is elvár oda, mielőbb. *Ethea azonban itt is kézbe veszi a dolgokat, így neki nincs teendője több, mint hogy próbálja összekapni magát.*
- Meglátjuk, Azil, meglátjuk. A hadúr tudja, mit csinál, de... ilyesmivel azért még ő sem találkozott. Sőt, én sem. *az óriás döbbent kérdésére kegyetlen vigyorra húzódik az ajka.*
- Előbb-utóbb úgyis meg kell támadni őket ott, különben újra és újra holt-hadakat okádnak a vidékre. Akkor meg mire várjunk, nemde?
*Figyelme a fiatal elf kölyökre vándorol, aki rövid gyakorlatokat végez karddal.*
- Elég baj az, ecsém, ha már csak azzal véded magad. Mert az azt fogja jelenteni, hogy varázsos képességeid oda, és hogy a Vashegy harcosai túl elfoglaltak, vagy túl halottak ahhoz, hogy védjék a segged. *röhögni persze nem röhög, nincs miért.*
*Ahogy a többiek összekészülődnek, ő is feltápászkodik, hogy mutassa: nem marad Amon Ruadh védelem nélkül. Lesz hova és miért visszatérni - ha győznek, ha veszítenek.*
- Lábon holtat ne hagyjatok! *búcsúzik vigyorogva, meglóbálva frissen szerzett, de sosem használt fokosát.*
//A Vashegy//
//Őrség, Rolko, Chiari, Syoud stb.//
*Kicsit lassan reagál Chiarira és a többiekre, mert borzalmasan fáradt és nyűgös.*
- Ja. Háború van északon, délen, de a Hadúr szerint a lúd úgy jó, ha kövér, így keletre ment, hogy az ellenség nyakát szegje. Titeket is elvár oda, mielőbb. *Ethea azonban itt is kézbe veszi a dolgokat, így neki nincs teendője több, mint hogy próbálja összekapni magát.*
- Meglátjuk, Azil, meglátjuk. A hadúr tudja, mit csinál, de... ilyesmivel azért még ő sem találkozott. Sőt, én sem. *az óriás döbbent kérdésére kegyetlen vigyorra húzódik az ajka.*
- Előbb-utóbb úgyis meg kell támadni őket ott, különben újra és újra holt-hadakat okádnak a vidékre. Akkor meg mire várjunk, nemde?
*Figyelme a fiatal elf kölyökre vándorol, aki rövid gyakorlatokat végez karddal.*
- Elég baj az, ecsém, ha már csak azzal véded magad. Mert az azt fogja jelenteni, hogy varázsos képességeid oda, és hogy a Vashegy harcosai túl elfoglaltak, vagy túl halottak ahhoz, hogy védjék a segged. *röhögni persze nem röhög, nincs miért.*
*Ahogy a többiek összekészülődnek, ő is feltápászkodik, hogy mutassa: nem marad Amon Ruadh védelem nélkül. Lesz hova és miért visszatérni - ha győznek, ha veszítenek.*
- Lábon holtat ne hagyjatok! *búcsúzik vigyorogva, meglóbálva frissen szerzett, de sosem használt fokosát.*
5441. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2016-01-30 16:53:11
Üzenet elküldve: 2016-01-30 16:53:11
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 387
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 387
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Vakmerő
//Sa’argathot Ébredése//
//A Vashegy//
//Őrség, Rolko, Chiari, Syoud stb.//
*Tíz perc. Az bőven elég lesz a harcoslánynak is. A lovat kantárszárra fogja, majd megindul az istálló felé, ahol gyors és megszokott mozdulatokkal leszerszámozza, majd ellátja a kimerült állatot. Keres egy másikat, és felnyergeli. Remélhetően nem valakinek a saját, személyes jószágát viszi el. Bár neki ez most mindegy, majd visszahozza. Még annyi ideje is marad, hogy magáról is gondoskodjon némileg.
Végül éppen akkor közeledik újra a találka helyhez, amikor Eireni kardlengetést tanul. Megmosolyogja nyíltan az elfet, de szóvá nem tesz semmit. Közben Chiari is érkezik, így teljes lesz a csoport létszám.*
-Na induljunk akkor.
*Adja ki az ukázt, majd lendül fel a ló nyergébe. Még megvárja, míg a két elf is elfoglalja saját helyét, aztán már indul is. Hamarosan a szerpentinen lefelé lovagolnak, nem vágtában, de erősebb ügetésben. Nem akarja túl sokáig magára hagyni a vezért a törpékkel.*
//A Vashegy//
//Őrség, Rolko, Chiari, Syoud stb.//
*Tíz perc. Az bőven elég lesz a harcoslánynak is. A lovat kantárszárra fogja, majd megindul az istálló felé, ahol gyors és megszokott mozdulatokkal leszerszámozza, majd ellátja a kimerült állatot. Keres egy másikat, és felnyergeli. Remélhetően nem valakinek a saját, személyes jószágát viszi el. Bár neki ez most mindegy, majd visszahozza. Még annyi ideje is marad, hogy magáról is gondoskodjon némileg.
Végül éppen akkor közeledik újra a találka helyhez, amikor Eireni kardlengetést tanul. Megmosolyogja nyíltan az elfet, de szóvá nem tesz semmit. Közben Chiari is érkezik, így teljes lesz a csoport létszám.*
-Na induljunk akkor.
*Adja ki az ukázt, majd lendül fel a ló nyergébe. Még megvárja, míg a két elf is elfoglalja saját helyét, aztán már indul is. Hamarosan a szerpentinen lefelé lovagolnak, nem vágtában, de erősebb ügetésben. Nem akarja túl sokáig magára hagyni a vezért a törpékkel.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8741-8760 , 8761-8780 , 8781-8800 , 8801-8820 , 8821-8840 , 8841-8860 , 8861-8880 , 8881-8900 , 8901-8920 , 8921-8940 , 8941-8960 , 8961-8980 , 8981-9000 , 9001-9020 , 9021-9040 , 9041-9060 , 9061-9080 , 9081-9100 , 9101-9120 , 9121-9140 , 9141-9160 , 9161-9180 , 9181-9200 , 9201-9220 , 9221-9240 , 9241-9260 , 9261-9280 , 9281-9300 , 9301-9320 , 9321-9340 , 9341-9360 , 9361-9380 , 9381-9400 , 9401-9420 , 9421-9440 , 9441-9460 , 9461-9480 , 9481-9500 , 9501-9520 , 9521-9540 , 9541-9560 , 9561-9580 , 9581-9600 , 9601-9620 , 9621-9640 , 9641-9660 , 9661-9680 , 9681-9700 , 9701-9720 , 9721-9740 , 9741-9760 , 9761-9780 , 9781-9800 , 9801-9820 , 9821-9840 , 9841-9860 , 9861-9880 , 9881-9900 , 9901-9920 , 9921-9940 , 9941-9960 , 9961-9980 , 9981-10000 , 10001-10020 , 10021-10040 , 10041-10060 , 10061-10080 , 10081-10100 , 10101-10120 , 10121-10140 , 10141-10160 , 10161-10180 , 10181-10200 , 10201-10220 , 10221-10240 , 10241-10260 , 10261-10280 , 10281-10300 , 10301-10320 , 10321-10340 , 10341-10360 , 10361-10380 , 10381-10400 , 10401-10420 , 10421-10440 , 10441-10460 , 10461-10480 , 10481-10500 , 10501-10520 , 10521-10540 , 10541-10560 , 10561-10580 , 10581-10600 , 10601-10620 , 10621-10640 , 10641-10660 , 10661-10680 , 10681-10700 , 10701-10720 , 10721-10740 , 10741-10760 , 10761-10780 , 10781-10800 , 10801-10820 , 10821-10840 , 10841-10860 , 10861-10880 , 10881-10900 , 10901-10920 , 10921-10940 , 10941-10960 , 10961-10980 , 10981-11000 , 11001-11020 , 11021-11040 , 11041-11060 , 11061-11080 , 11081-11100 , 11101-11120 , 11121-11140 , 11141-11160 , 11161-11180 , 11181-11200 , 11201-11220 , 11221-11240 , 11241-11260 , 11261-11280 , 11281-11300 , 11301-11320 , 11321-11340 , 11341-11360 , 11361-11380 , 11381-11400 , 11401-11420 , 11421-11440 , 11441-11460 , 11461-11480 , 11481-11500 , 11501-11520 , 11521-11540 , 11541-11560 , 11561-11580 , 11581-11600 , 11582-11601