Amon Ruadh - Amon Ruadh
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 16 (301. - 320. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
320. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2014-08-27 11:39:40
Üzenet elküldve: 2014-08-27 11:39:40
ÚJ
![>Leandana Thargodar [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/10216_ember_no.jpg)
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1542
OOC üzenetek: 99
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1542
OOC üzenetek: 99
Játékstílus: Vakmerő
//Szabad a pálya - MÁSNAP KORA DÉLUTÁN - Kram//
*Az idegeneket illető megjegyzésre Lea csak vállat von, őt a legkevésbé sem érdekli, hogy ugyanolyan jöttmentek-e vagy sem. Neki csak az a lényeg, hogy rabszíjra fűzzék őket. Bár miután Dharren odébb engedi őket már kezdenek szertefoszlani a reményei. Csalódottan rándul meg a szája széle.
Nem is néz Kramlafra, ugyanis már egy ideje a döglődő gebével érkező újabbat figyeli. Van egy olyan érzése, hogy már megint kezdődik ez az átjáróházasdi. Pedig az elmúlt pár nap - Valian kis tréfáját leszámítva - olyan csendes és nyugodt volt. Idegenektől mentes. Még kirívó farkasüvöltést, vagy furcsa madárfüttyöt sem hallottak.
Sőt a tetejében úgy érzi, hogy momentán Kramlaf túl sokat fecserészik. Meg főleg kérdez. Olyat, amihez amúgy nem sok köze van, ha Kagan mindenkinek az orrára akarta volna kötni, hogy hova megy, akkor Kramlaf is tudná, sőt mindenki. Lea fél szemöldöke felszalad, miközben Kramlaf felé fordítja a fejét, a hangjában nincsen semmi ingerültség, vagy kioktató él, csak egyszerű tényeket közöl. Kramlafnak az a nagy mázlija van, hogy Lea nem Dharren, mert akkor lehet, hogy tényleg csattan a pofon. Ami amúgy még mindig nincs kizárva.*
- A dolgukra mentek, és akkor jönnek vissza, ha végeztek.
*Igazság szerint Kramlafnak azon kérdésére, miszerint mikor érnek vissza ő maga sem tudja a választ. Nem mondott Kagan semmi konkrétumot, ő meg igazából nem is kérdezte tőle. Majd jönnek ha végeztek. Lea a maga részéről azért örül, hogy Kagan kicsit kitette a lábát végre, mert már nála is igen magas volt a kanstruáció-faktor, most legalább kicsit kiszakad innen és pihen. Beszélget a húgával. Ágyba visz valami nőt - és remélhetőleg ezúttal megnézi, hogy kit és nem hurcol haza semmi nyavalyát. Merthogy a pirospöttyös rudi nem annyira jó rudi. Sőt, kifejezetten rossz. Lea meg nem akarja kenegetni neki megint. Bár pont nemrégiben beszéltek róla, hogy nem ártana kicsit vigyázni a családi bizsura ilyen szempontból.
Kramlafról a tekintete átkúszik a Gödör irányába, ahonnét Chiari és Azil is távozott időközben, és Valian is berekesztette az üvöltözést.*
- Asszem lassan kimegy belőle minden pia. Akkor fog még üvölteni, mint a fába szorult féreg!
*abban biztos, hogy a gyógyító nem fogja ellátni szesszel, még egészségügyi célzattal sem. Annál is inkább, mert Lea megtiltotta, hogy vízen kívül más innivalót kapjon.*
*Az idegeneket illető megjegyzésre Lea csak vállat von, őt a legkevésbé sem érdekli, hogy ugyanolyan jöttmentek-e vagy sem. Neki csak az a lényeg, hogy rabszíjra fűzzék őket. Bár miután Dharren odébb engedi őket már kezdenek szertefoszlani a reményei. Csalódottan rándul meg a szája széle.
Nem is néz Kramlafra, ugyanis már egy ideje a döglődő gebével érkező újabbat figyeli. Van egy olyan érzése, hogy már megint kezdődik ez az átjáróházasdi. Pedig az elmúlt pár nap - Valian kis tréfáját leszámítva - olyan csendes és nyugodt volt. Idegenektől mentes. Még kirívó farkasüvöltést, vagy furcsa madárfüttyöt sem hallottak.
Sőt a tetejében úgy érzi, hogy momentán Kramlaf túl sokat fecserészik. Meg főleg kérdez. Olyat, amihez amúgy nem sok köze van, ha Kagan mindenkinek az orrára akarta volna kötni, hogy hova megy, akkor Kramlaf is tudná, sőt mindenki. Lea fél szemöldöke felszalad, miközben Kramlaf felé fordítja a fejét, a hangjában nincsen semmi ingerültség, vagy kioktató él, csak egyszerű tényeket közöl. Kramlafnak az a nagy mázlija van, hogy Lea nem Dharren, mert akkor lehet, hogy tényleg csattan a pofon. Ami amúgy még mindig nincs kizárva.*
- A dolgukra mentek, és akkor jönnek vissza, ha végeztek.
*Igazság szerint Kramlafnak azon kérdésére, miszerint mikor érnek vissza ő maga sem tudja a választ. Nem mondott Kagan semmi konkrétumot, ő meg igazából nem is kérdezte tőle. Majd jönnek ha végeztek. Lea a maga részéről azért örül, hogy Kagan kicsit kitette a lábát végre, mert már nála is igen magas volt a kanstruáció-faktor, most legalább kicsit kiszakad innen és pihen. Beszélget a húgával. Ágyba visz valami nőt - és remélhetőleg ezúttal megnézi, hogy kit és nem hurcol haza semmi nyavalyát. Merthogy a pirospöttyös rudi nem annyira jó rudi. Sőt, kifejezetten rossz. Lea meg nem akarja kenegetni neki megint. Bár pont nemrégiben beszéltek róla, hogy nem ártana kicsit vigyázni a családi bizsura ilyen szempontból.
Kramlafról a tekintete átkúszik a Gödör irányába, ahonnét Chiari és Azil is távozott időközben, és Valian is berekesztette az üvöltözést.*
- Asszem lassan kimegy belőle minden pia. Akkor fog még üvölteni, mint a fába szorult féreg!
*abban biztos, hogy a gyógyító nem fogja ellátni szesszel, még egészségügyi célzattal sem. Annál is inkább, mert Lea megtiltotta, hogy vízen kívül más innivalót kapjon.*
319. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2014-08-26 20:03:05
Üzenet elküldve: 2014-08-26 20:03:05
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 403
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 403
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
//Szabad a pálya + egy idegen//
* Na. Úgy látszik, hogy sikerült végre a tárgyra térnie ennek az, az izé Halax nevűnek. Még így is hamar kicsikarta belőle, hogy milyen okból jöttek. Már ha egyáltalán igazat mondott. Ugyanis nem tűnik szavahihetőnek. Nos most az van, hogy nem Halax az egyetlen, aki ilyen ajánlattal érkezik hozzájuk. Eddig minden jelentkező szőrén-szálán eltűnt anélkül, hogy egy apró megbízást tudtak volna teljesíteni. Szerencsére pénzt nem adtak a kezükbe, így káruk nem származott ebből, de levontak bizonyos tanulságokat. *
- Ott helyet tudnak foglalni, amíg megbeszélem az ügyüket.
* Azt nem mondja kivel, ő dolga. De a kapu előtti területen álló sátrak közzé mutat. Azon belül is egy olyan helyre, ahol tűzrakóhely van és körülötte néhány fatönk, amire le lehet ülni. A közelben van egy szimpla ponyva is kihúzva, hogy ha nagyon tűzne a nap, ne főjön fel az, aki itt kénytelen várni. Merthogy ezeket most nem engedi be, az biztos. Ha Halax és a két gyerek elvonul és leül, akkor magához inti az idegen, aki egy lestrapált lóval érkezik. *
- Gyere elém fickó!
- Mond a neved és hogy miért jöttél erre? De röviden! Azon kívül persze, hogy perceken belül feldöglik a lovad.
* Majd csak ezután megy vissza a kapu mögé, és ekkor kéredzkedhet el Kramlaf. Aki mégis csak esélyes egy pofonra, mert olyan kedve van éppen. *
* Na. Úgy látszik, hogy sikerült végre a tárgyra térnie ennek az, az izé Halax nevűnek. Még így is hamar kicsikarta belőle, hogy milyen okból jöttek. Már ha egyáltalán igazat mondott. Ugyanis nem tűnik szavahihetőnek. Nos most az van, hogy nem Halax az egyetlen, aki ilyen ajánlattal érkezik hozzájuk. Eddig minden jelentkező szőrén-szálán eltűnt anélkül, hogy egy apró megbízást tudtak volna teljesíteni. Szerencsére pénzt nem adtak a kezükbe, így káruk nem származott ebből, de levontak bizonyos tanulságokat. *
- Ott helyet tudnak foglalni, amíg megbeszélem az ügyüket.
* Azt nem mondja kivel, ő dolga. De a kapu előtti területen álló sátrak közzé mutat. Azon belül is egy olyan helyre, ahol tűzrakóhely van és körülötte néhány fatönk, amire le lehet ülni. A közelben van egy szimpla ponyva is kihúzva, hogy ha nagyon tűzne a nap, ne főjön fel az, aki itt kénytelen várni. Merthogy ezeket most nem engedi be, az biztos. Ha Halax és a két gyerek elvonul és leül, akkor magához inti az idegen, aki egy lestrapált lóval érkezik. *
- Gyere elém fickó!
- Mond a neved és hogy miért jöttél erre? De röviden! Azon kívül persze, hogy perceken belül feldöglik a lovad.
* Majd csak ezután megy vissza a kapu mögé, és ekkor kéredzkedhet el Kramlaf. Aki mégis csak esélyes egy pofonra, mert olyan kedve van éppen. *
318. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2014-08-26 16:31:12
Üzenet elküldve: 2014-08-26 16:31:12
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 394
OOC üzenetek: 137
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 394
OOC üzenetek: 137
Játékstílus: Vakmerő
//Szabad a pálya - MÁSNAP KORA DÉLUTÁN - Kram, Lea//
- Rendben, tudsz valamit mikor érkezik vissza, vagy hogy kik ezek? * Hajol rá a kerítésre, és orrával az idegenek felé bök. Láthatóak a nagydarab, és a két gyerek. Kiképezhetné őket, bár már túlkorosak. Majd kiderül mi fog történni velük, nem olyan rossz ez a Thargarod. *
- Kétlem, hogy olyan jöttmentek, mint a többi. * Mondja fejét rázva, mielőtt a nő válaszolna. * Ja és köszönöm. * Néz továbbra is előre, az információt köszöni meg, bár eléggé egyértelmű. Na meg azt, hogy mondhatja, hogy Leandana küldte. Azért, az csak nem semmi még az őrségparancsnok szemében sem. *
- Kaganék még mindig nem értek vissza, nem tudod merre mentek? * Kérdezi finoman puhatolózva. *
- Rendben, tudsz valamit mikor érkezik vissza, vagy hogy kik ezek? * Hajol rá a kerítésre, és orrával az idegenek felé bök. Láthatóak a nagydarab, és a két gyerek. Kiképezhetné őket, bár már túlkorosak. Majd kiderül mi fog történni velük, nem olyan rossz ez a Thargarod. *
- Kétlem, hogy olyan jöttmentek, mint a többi. * Mondja fejét rázva, mielőtt a nő válaszolna. * Ja és köszönöm. * Néz továbbra is előre, az információt köszöni meg, bár eléggé egyértelmű. Na meg azt, hogy mondhatja, hogy Leandana küldte. Azért, az csak nem semmi még az őrségparancsnok szemében sem. *
- Kaganék még mindig nem értek vissza, nem tudod merre mentek? * Kérdezi finoman puhatolózva. *
317. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2014-08-26 14:05:25
Üzenet elküldve: 2014-08-26 14:05:25
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 43
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 43
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//KORA DÉLUTÁN-Egy újabb idegen//
*Essage nehezen alszik el a páncéljában, pedig lassan már egészen megszokhatná, hisz mióta utazik páncélban alszik, és előtte is jó párszor megesett. Bár az is lehet, hogy kora az ami miatt már nem megy olyan könnyen az alvás, hisz már tegnap se volt fiatal, nem még ma. Reggel mikor magához tér az álmokból, minden csontja fáj, de ezen már meg se lepődik, hiszen a páncélokat nem arra tervezték, hogy az ember aludjon bennük, de ha nincs más lehetőség, akkor nincs más lehetőség.*
-Ideje indulni.*Motyogja az orra alatt, miközben feltápászkodik. A éjjel gyújtott tábortűznek már csak a hamvai vannak ott, ezért úgy dönt hidegen fogyasztja reggeliét, ami némi kenyérből, és egy darab húsból áll, hozzá egy aprócska szelet sajttal. Miután jól viszonylag tűrhetően megreggelizett, ami az ő méreteivel rendelkező egyéneknek nem kevés élelmet jelent, felnyergeli lovát, és megindul tovább az úton. A folyó partját elérve megáll, és alaposan szemügyre veszi az átkelőt, hiszen ha a dombon lakók meg akarják támadni az utazókat, akkor ez az a pont, ahonnan különösen veszélyesnek számít a terület.~A természet határa az ember határa is. Reméljük nem fenyeget komoly veszély innentől, bár nem is nagyon van amit elvehetnének tőlem.~Azzal megböki lovát a sarkantyújával, mely megindul át a folyón, de pár lépés után hirtelen felnyerít, és megindul előre az egész teste. Essage reflexből rádől a nyakára, és talán ez az ami megmenti, hiszen nem esik így le a lováról, mely ezzel így tompítja az esést, és a páncél se tudja teljesen a víz alá húzni. Valahogy sikerül feltápászkodnia, ami a páncél miatt nem könnyű feladat, de inkább a csúszós, nedves kövek azok amik a gondot jelentik. Pár perc után, amit a felállással való bajlódással tölt sikerül eljutnia oda, hogy meg tudja nézni mi miatt bokrosodott meg az állat. A hatalmas bestia még mindig próbál kitörni, de egyik lábát feltűnően nem tudja mozdítani, bármennyire próbálja. A lovagnak minden erejét össze kell szedni, hogy valamennyire megnyugtassa a rémült állatot, és megnézhesse mi történt a lábbal. A víz vörössége már előre rosszat sejtet, de a valóság sokkal rosszabb. Két nagyobb kő közé csúszott be a patája, és azok csúnyán lenyúzták a bőrt. Majdnem fél órát igényel, hogy Essagenak sikerüljön kiszabadítania a kövek közül az állatot, mely megpróbál kitörni, de a lába túlságosan össze van zúzódva ahhoz, hogy el tudjon vágtatni. A hatalmas férfi megragadja a kantárt, és azzal féken tartja a megvadult állatot. Nem könnyű feladat kivonszolni egy sérül lovat a folyópartra, de azért valahogy sikerül.*
-Ó a rohadt életbe, most mi lesz?*Kiált fel dühösen az állat tulajdonosa, miközben a sérülést vizsgálja, közben is féken tartva az állatot. Bárhogy nézi, ez a sérülés használhatatlanná teszi az állatot, és valószínűleg heteket igénybe vesz a gyógyulása, már ha meggyógyul egyszer.~Talán felvihetném a táborba, és megpróbálhatnék valamilyen cserét megbeszélni velük, más nem talán a húsáért és a bőréért, na meg némi pénzért adnak egy másik mellyel el tudok jutni a kikötőbe.~ Azzal megragadja a kantárszárat, és megindul az ösvényen tovább, hogy amikor meglátja a keskenyebb ösvényt, ami felvezet a dombra, akkor azon induljon meg a sátrak felé, melyek a falon kívül találhatóak. Nem megy egészen a sátrakig, legalább három méterre megáll tőlük, és onnan szemléli, hogy kik és mik laknak itt, hiszen nem biztos, hogy jó néven vennék, ha csak úgy berontana. A falnál lát valamilyen őröknek tűnő embereket, akik valakikkel társalognak épp, de nem biztos abban, hogy meg szeretné zavarni őket, de nem is nagyon lát maga előtt más lehetőséget, így megindul a társaság felé, hogy ott érdeklődjön afelől, tudnak-e rajta segíteni valamilyen módon. A lovat is magával vonszolja, pedig az állat a sérüléstől eléggé megviselt, de már meg se próbál kitörni, egyszerűen botladozva követi gazdáját, mely arról ad tanúbizonyságot, hogy elég okos állatról van szó. A lovag egy biccentéssel üdvözli a ott lévőket, és csendben várja, hogy elintézzék amit intéznek, hiszen az illem ezt megkívánja. Közben próbálja felmérni, hogy miféle népekkel is hozta össze a sors.*
*Essage nehezen alszik el a páncéljában, pedig lassan már egészen megszokhatná, hisz mióta utazik páncélban alszik, és előtte is jó párszor megesett. Bár az is lehet, hogy kora az ami miatt már nem megy olyan könnyen az alvás, hisz már tegnap se volt fiatal, nem még ma. Reggel mikor magához tér az álmokból, minden csontja fáj, de ezen már meg se lepődik, hiszen a páncélokat nem arra tervezték, hogy az ember aludjon bennük, de ha nincs más lehetőség, akkor nincs más lehetőség.*
-Ideje indulni.*Motyogja az orra alatt, miközben feltápászkodik. A éjjel gyújtott tábortűznek már csak a hamvai vannak ott, ezért úgy dönt hidegen fogyasztja reggeliét, ami némi kenyérből, és egy darab húsból áll, hozzá egy aprócska szelet sajttal. Miután jól viszonylag tűrhetően megreggelizett, ami az ő méreteivel rendelkező egyéneknek nem kevés élelmet jelent, felnyergeli lovát, és megindul tovább az úton. A folyó partját elérve megáll, és alaposan szemügyre veszi az átkelőt, hiszen ha a dombon lakók meg akarják támadni az utazókat, akkor ez az a pont, ahonnan különösen veszélyesnek számít a terület.~A természet határa az ember határa is. Reméljük nem fenyeget komoly veszély innentől, bár nem is nagyon van amit elvehetnének tőlem.~Azzal megböki lovát a sarkantyújával, mely megindul át a folyón, de pár lépés után hirtelen felnyerít, és megindul előre az egész teste. Essage reflexből rádől a nyakára, és talán ez az ami megmenti, hiszen nem esik így le a lováról, mely ezzel így tompítja az esést, és a páncél se tudja teljesen a víz alá húzni. Valahogy sikerül feltápászkodnia, ami a páncél miatt nem könnyű feladat, de inkább a csúszós, nedves kövek azok amik a gondot jelentik. Pár perc után, amit a felállással való bajlódással tölt sikerül eljutnia oda, hogy meg tudja nézni mi miatt bokrosodott meg az állat. A hatalmas bestia még mindig próbál kitörni, de egyik lábát feltűnően nem tudja mozdítani, bármennyire próbálja. A lovagnak minden erejét össze kell szedni, hogy valamennyire megnyugtassa a rémült állatot, és megnézhesse mi történt a lábbal. A víz vörössége már előre rosszat sejtet, de a valóság sokkal rosszabb. Két nagyobb kő közé csúszott be a patája, és azok csúnyán lenyúzták a bőrt. Majdnem fél órát igényel, hogy Essagenak sikerüljön kiszabadítania a kövek közül az állatot, mely megpróbál kitörni, de a lába túlságosan össze van zúzódva ahhoz, hogy el tudjon vágtatni. A hatalmas férfi megragadja a kantárt, és azzal féken tartja a megvadult állatot. Nem könnyű feladat kivonszolni egy sérül lovat a folyópartra, de azért valahogy sikerül.*
-Ó a rohadt életbe, most mi lesz?*Kiált fel dühösen az állat tulajdonosa, miközben a sérülést vizsgálja, közben is féken tartva az állatot. Bárhogy nézi, ez a sérülés használhatatlanná teszi az állatot, és valószínűleg heteket igénybe vesz a gyógyulása, már ha meggyógyul egyszer.~Talán felvihetném a táborba, és megpróbálhatnék valamilyen cserét megbeszélni velük, más nem talán a húsáért és a bőréért, na meg némi pénzért adnak egy másik mellyel el tudok jutni a kikötőbe.~ Azzal megragadja a kantárszárat, és megindul az ösvényen tovább, hogy amikor meglátja a keskenyebb ösvényt, ami felvezet a dombra, akkor azon induljon meg a sátrak felé, melyek a falon kívül találhatóak. Nem megy egészen a sátrakig, legalább három méterre megáll tőlük, és onnan szemléli, hogy kik és mik laknak itt, hiszen nem biztos, hogy jó néven vennék, ha csak úgy berontana. A falnál lát valamilyen őröknek tűnő embereket, akik valakikkel társalognak épp, de nem biztos abban, hogy meg szeretné zavarni őket, de nem is nagyon lát maga előtt más lehetőséget, így megindul a társaság felé, hogy ott érdeklődjön afelől, tudnak-e rajta segíteni valamilyen módon. A lovat is magával vonszolja, pedig az állat a sérüléstől eléggé megviselt, de már meg se próbál kitörni, egyszerűen botladozva követi gazdáját, mely arról ad tanúbizonyságot, hogy elég okos állatról van szó. A lovag egy biccentéssel üdvözli a ott lévőket, és csendben várja, hogy elintézzék amit intéznek, hiszen az illem ezt megkívánja. Közben próbálja felmérni, hogy miféle népekkel is hozta össze a sors.*
316. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2014-08-26 09:22:39
Üzenet elküldve: 2014-08-26 09:22:39
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1542
OOC üzenetek: 99
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1542
OOC üzenetek: 99
Játékstílus: Vakmerő
//Szabad a pálya - MÁSNAP KORA DÉLUTÁN - Kram//
*A Gödör irányából persze hallja Valian üvöltését, amit egy sóhajjal és némi szemforgatással honorál. Talán rosszul döntött, hogy csak bedeszkáztatta a Gödröt, nem pedig Valianostól betemette. A falról persze látja azt is, hogy Chiari odamegy, de diskurzusukat természetesen nem hallja. Meg amúgy is azon mereng, hogy milyen jó lesz majd az új rabszolgákkal, meg illetve még azon is, hogy Valiant az erdőben kellett volna inkább elásni. Akkor most csönd lenne. És később sem lennének gondok az elmebeteg tüncikével.
Felveszi most az iménti pózt, csípőjét támasztja a külső falnak, karjait összefonja mellkasa előtt. Így aztán továbbra is szemmel tudja tartani a kint ácsorgókat és csak egy kicsit kell fordítson a fején ahhoz, hogy a benti dolgokra is odafigyelhessen. No nem mintha bármi különösebb történne. Kicsit megdönti a fejét oldalra, hogy jobban szemügyre vehesse a leányzót odakinn. Remélhetőleg ért a főzéshez, a gyógyítással ő maga még csak-csak elboldogul, de a főzés Chiari feladata, akit lassan könnyebb átugrani, mint megkerülni, és ha kibújik belőle az a gyerek akkor azért egy ideig pihennie kell majd. És a porontyra koncentrálni. Márpedig ha rajta, Leán múlik akkor maximum mindenki cibukra tűzi a maga adagját és megsüti a tűz fölött magának. Kétségtelen, hogy meglenne a maga varázsa, de azért inkább nem kéne erőltetni.
Vet még egy pillantást Chiari irányába, majd már érkezik is Kramlaf a látóterébe, így figyelme a meleg-tekintetű szerzetes felé fordul. A férfi egykettőre előadja a problémáját, de Lea csak a fejét rázza.*
- Sajnálom Kramlaf, erre a kérdésedre Dharren tud választ adni.
*aki amúgy pont olyan régóta talpon van, mint mondjuk Kramlaf, vagy bármelyik másik őr a falon. Ellenben az őrség ügyeiben Dharren a főnök, hiszen ő az őrségparancsnok, Lea nem mondhatja azt bárkinek, hogy menjen csak pihenni nyugodtan.*
- Szerintem mindjárt végez ezekkel, kérdezd meg utána. Mondd, hogy én küldtelek.
*ennyi engedményt azért tesz, mert ki tudja, hogy Dharren mennyire van harapós kedvében alapból is, és mennyire tesz rá erre még az, hogy a beosztottjai kérdezősködnek a leváltásukat illetően. Márpedig Dharren sokszor harapós, Kramlafot meg amúgy is nagyon szereti pofozgatni.*
*A Gödör irányából persze hallja Valian üvöltését, amit egy sóhajjal és némi szemforgatással honorál. Talán rosszul döntött, hogy csak bedeszkáztatta a Gödröt, nem pedig Valianostól betemette. A falról persze látja azt is, hogy Chiari odamegy, de diskurzusukat természetesen nem hallja. Meg amúgy is azon mereng, hogy milyen jó lesz majd az új rabszolgákkal, meg illetve még azon is, hogy Valiant az erdőben kellett volna inkább elásni. Akkor most csönd lenne. És később sem lennének gondok az elmebeteg tüncikével.
Felveszi most az iménti pózt, csípőjét támasztja a külső falnak, karjait összefonja mellkasa előtt. Így aztán továbbra is szemmel tudja tartani a kint ácsorgókat és csak egy kicsit kell fordítson a fején ahhoz, hogy a benti dolgokra is odafigyelhessen. No nem mintha bármi különösebb történne. Kicsit megdönti a fejét oldalra, hogy jobban szemügyre vehesse a leányzót odakinn. Remélhetőleg ért a főzéshez, a gyógyítással ő maga még csak-csak elboldogul, de a főzés Chiari feladata, akit lassan könnyebb átugrani, mint megkerülni, és ha kibújik belőle az a gyerek akkor azért egy ideig pihennie kell majd. És a porontyra koncentrálni. Márpedig ha rajta, Leán múlik akkor maximum mindenki cibukra tűzi a maga adagját és megsüti a tűz fölött magának. Kétségtelen, hogy meglenne a maga varázsa, de azért inkább nem kéne erőltetni.
Vet még egy pillantást Chiari irányába, majd már érkezik is Kramlaf a látóterébe, így figyelme a meleg-tekintetű szerzetes felé fordul. A férfi egykettőre előadja a problémáját, de Lea csak a fejét rázza.*
- Sajnálom Kramlaf, erre a kérdésedre Dharren tud választ adni.
*aki amúgy pont olyan régóta talpon van, mint mondjuk Kramlaf, vagy bármelyik másik őr a falon. Ellenben az őrség ügyeiben Dharren a főnök, hiszen ő az őrségparancsnok, Lea nem mondhatja azt bárkinek, hogy menjen csak pihenni nyugodtan.*
- Szerintem mindjárt végez ezekkel, kérdezd meg utána. Mondd, hogy én küldtelek.
*ennyi engedményt azért tesz, mert ki tudja, hogy Dharren mennyire van harapós kedvében alapból is, és mennyire tesz rá erre még az, hogy a beosztottjai kérdezősködnek a leváltásukat illetően. Márpedig Dharren sokszor harapós, Kramlafot meg amúgy is nagyon szereti pofozgatni.*
315. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2014-08-25 17:42:03
Üzenet elküldve: 2014-08-25 17:42:03
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 394
OOC üzenetek: 137
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 394
OOC üzenetek: 137
Játékstílus: Vakmerő
// Őrség, majd Szabad a pálya figyelése. //
* Folytatni az unalmas őrséget, bár ez most egy kevés izgalommal is kecsegtet. Már biztos, hogy nincsenek ostrom alatt, és a vadász avagy az egyszemélyes hadsereg is hamarosan a gödörben találja magát. *
- Chhh. Pedig már lehetett volna valami. * Mondja maga elé, inkább csak kezébe mivel ráhajolt a kerítésre. Szemei még mindig a távolt fürkészik, vetett egy pillantást ugyan a tündérre. De az hogy hova viszik most legkevésbé sem izgatja. Háta enyhén fáj, szeme nehéz, elvégre csak nem aludt még előző őrsége óta sem. Kiropogtatja említett testrészét, jobbra majd balra fordulva. Ezután szemét megdörzsölve feszült figyelemmel nézi a tájat. Hallja a kalapács kopogását, hátrapillant és látja, Valiant éppen bedeszkázzák, legalábbis a hang forrása ott van, és a tündért nem látja. Vállát rántva, fordul vissza. Majd hallja ahogy Krumkóért hívat a szárnyas tetovált ördög. Mosolyog növő bajsza alatt és folytatja az őrködést. Az este csöndesen telik és a reggel is, kulacsát kiüríti mikor a nap már régen fenn van. Úgy délután lehet amikor már ásítozik, nyújtózkodik és nem találja a helyét. Még nem mondták neki, hogy hova kellene mennie, de érzi már nem tudja ellátni az őrposztot. Így körbenéz, Dharren a nemrég érkezettekkel beszél, és harath is épp arra tart. Ekkor meglát egy rangidőst, Leandanát. El is indul felé szürke szemeivel, és nagy borostájával. Karjai nehezek, szinte lógnak maga mellett. Szerencsére fegyvereit lerakta a gyakorlás után. Válla és háta még mindig szögegyenes, de lerí róla a fáradtság. Így közelíti meg a szellemjárót, aki ha nem adja jelét annak hogy tudatban lenne az érkezésnek, akkor megfogja lassan vállát, miközben szól. *
- Szellemjáró. * Megvárja a fordulást, vagy a jelet, és annak megfelelően mérlegelve mondja el mondandóját, avagy marad csendben. *
- Tegnap alkony óta őrségben, vagyok és előtte sem aludtam, mikor leszek leváltva? * Mondja ha megfelelő jelet kapott. Hangja nem kérő, és követelőző, ám magasztos sem, az a lassú vontatottság van benne, ami a fáradtakat jellemzi. Hasa is hatalmasat kordul, elvégre még őrségének kezdeti napján evett reggelit Learonnal a pásztorral, lehet hogy elfelejtették, de lehet próba is. Még bírja pár óráig, de minek kínozza magát, mikor előnye nem származik belőle? *
* Folytatni az unalmas őrséget, bár ez most egy kevés izgalommal is kecsegtet. Már biztos, hogy nincsenek ostrom alatt, és a vadász avagy az egyszemélyes hadsereg is hamarosan a gödörben találja magát. *
- Chhh. Pedig már lehetett volna valami. * Mondja maga elé, inkább csak kezébe mivel ráhajolt a kerítésre. Szemei még mindig a távolt fürkészik, vetett egy pillantást ugyan a tündérre. De az hogy hova viszik most legkevésbé sem izgatja. Háta enyhén fáj, szeme nehéz, elvégre csak nem aludt még előző őrsége óta sem. Kiropogtatja említett testrészét, jobbra majd balra fordulva. Ezután szemét megdörzsölve feszült figyelemmel nézi a tájat. Hallja a kalapács kopogását, hátrapillant és látja, Valiant éppen bedeszkázzák, legalábbis a hang forrása ott van, és a tündért nem látja. Vállát rántva, fordul vissza. Majd hallja ahogy Krumkóért hívat a szárnyas tetovált ördög. Mosolyog növő bajsza alatt és folytatja az őrködést. Az este csöndesen telik és a reggel is, kulacsát kiüríti mikor a nap már régen fenn van. Úgy délután lehet amikor már ásítozik, nyújtózkodik és nem találja a helyét. Még nem mondták neki, hogy hova kellene mennie, de érzi már nem tudja ellátni az őrposztot. Így körbenéz, Dharren a nemrég érkezettekkel beszél, és harath is épp arra tart. Ekkor meglát egy rangidőst, Leandanát. El is indul felé szürke szemeivel, és nagy borostájával. Karjai nehezek, szinte lógnak maga mellett. Szerencsére fegyvereit lerakta a gyakorlás után. Válla és háta még mindig szögegyenes, de lerí róla a fáradtság. Így közelíti meg a szellemjárót, aki ha nem adja jelét annak hogy tudatban lenne az érkezésnek, akkor megfogja lassan vállát, miközben szól. *
- Szellemjáró. * Megvárja a fordulást, vagy a jelet, és annak megfelelően mérlegelve mondja el mondandóját, avagy marad csendben. *
- Tegnap alkony óta őrségben, vagyok és előtte sem aludtam, mikor leszek leváltva? * Mondja ha megfelelő jelet kapott. Hangja nem kérő, és követelőző, ám magasztos sem, az a lassú vontatottság van benne, ami a fáradtakat jellemzi. Hasa is hatalmasat kordul, elvégre még őrségének kezdeti napján evett reggelit Learonnal a pásztorral, lehet hogy elfelejtették, de lehet próba is. Még bírja pár óráig, de minek kínozza magát, mikor előnye nem származik belőle? *
314. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2014-08-24 15:13:33
Üzenet elküldve: 2014-08-24 15:13:33
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1542
OOC üzenetek: 99
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1542
OOC üzenetek: 99
Játékstílus: Vakmerő
//Szabad a pálya - MÁSNAP KORA DÉLUTÁN//
*Harath kérdésére megrántja a vállát, mert igazság szerint nem tudja a választ a kérdésre. Nem ismeri Ugugot annyira, hogy tudja-e, hogy megbízhat-e benne, ahhoz még keveset beszéltek. Persze Ugug ork, emiatt Lea kapásból rá is vághatná akár, hogy nem szabad neki bizalmat szavazni, ugyanakkor nem tett semmi olyat, ami alapján okuk lenne azt feltételezni, hogy árthat nekik. Főleg az szól ellene, hogy ork. Viszont az ilyen főzetekben Lea nem hisz, legalábbis ebben az esetben nem. Hisz Harath súlyos felsérülést szerzett, ezt nem heveri ki a szervezete egyik napról a másikra. A gyógyuláshoz idő kell, lehet, hogy több, lehet, hogy kevesebb, de nem lesz azonnali eredmény.
Közben odalenn a kapunál Dharren már csevejbe kezd az érkezőkkel, így aztán Harath is úgy érzi, hogy csatlakoznia kell az őrségparancsnokhoz, Lea pedig egy beleegyező bólintással elengedi el. Percekig nézi még a falnak erről a távoli pontjáról a kapuban a férfiakat, aztán úgy dönt, hogy ideje neki is meghallgatnia, hogy mit is akar a csiricsáré jövevény és a két gyerek. Komótos léptekkel indul a kapu irányába, csak éppen ő nem megy le Dharrenékhez, hanem marad a falon, és fentről kinézve kukkolja az újonnan érkezőket. A beszélgetésük nagy részéről persze lemaradt, úgyhogy neki halvány, lila segédfogalma sincs arról, hogy miről is folyik a diskurzus. Magában mondjuk van egy dédelgetett reménye, miszerint a pirosba öltözött fazon rabszolgakereskedő, a másik kettő pedig a portéka. Jó, tény, hogy nem szívesen fizetne rabszolgákért - sőt semmiért sem -, de mostanában máshogy valószínűleg nem juthatnak ilyen áruhoz. Márpedig újabban gyászosan kevés a rabszolga náluk.
A fal tetején támaszkodva tanulmányozza a szóban - vagyis gondolatban - forgó két vélt árucikket. A leány még igen fiatalnak tűnik, de ez valószínűleg a garancia arra, hogy még érintetlen, ezen az állapotán pedig Kagan nyilván szívesen segítene. Az ifjú meg hát... Kisegíthet mindenfélében, aztán előbb utóbb még kivívhatja a szabadságát is, ha valamelyik harcos meglátja benne a tehetséget és hajlandó kitanítani.
Nagyot sóhajt és ábrándosan nézegeti őket: dejó is lenne... Talán nem is kell fizetni, egyszerűen csak megölik a csilivili hímet és övék az áru. Ez még jobb lenne...*
*Harath kérdésére megrántja a vállát, mert igazság szerint nem tudja a választ a kérdésre. Nem ismeri Ugugot annyira, hogy tudja-e, hogy megbízhat-e benne, ahhoz még keveset beszéltek. Persze Ugug ork, emiatt Lea kapásból rá is vághatná akár, hogy nem szabad neki bizalmat szavazni, ugyanakkor nem tett semmi olyat, ami alapján okuk lenne azt feltételezni, hogy árthat nekik. Főleg az szól ellene, hogy ork. Viszont az ilyen főzetekben Lea nem hisz, legalábbis ebben az esetben nem. Hisz Harath súlyos felsérülést szerzett, ezt nem heveri ki a szervezete egyik napról a másikra. A gyógyuláshoz idő kell, lehet, hogy több, lehet, hogy kevesebb, de nem lesz azonnali eredmény.
Közben odalenn a kapunál Dharren már csevejbe kezd az érkezőkkel, így aztán Harath is úgy érzi, hogy csatlakoznia kell az őrségparancsnokhoz, Lea pedig egy beleegyező bólintással elengedi el. Percekig nézi még a falnak erről a távoli pontjáról a kapuban a férfiakat, aztán úgy dönt, hogy ideje neki is meghallgatnia, hogy mit is akar a csiricsáré jövevény és a két gyerek. Komótos léptekkel indul a kapu irányába, csak éppen ő nem megy le Dharrenékhez, hanem marad a falon, és fentről kinézve kukkolja az újonnan érkezőket. A beszélgetésük nagy részéről persze lemaradt, úgyhogy neki halvány, lila segédfogalma sincs arról, hogy miről is folyik a diskurzus. Magában mondjuk van egy dédelgetett reménye, miszerint a pirosba öltözött fazon rabszolgakereskedő, a másik kettő pedig a portéka. Jó, tény, hogy nem szívesen fizetne rabszolgákért - sőt semmiért sem -, de mostanában máshogy valószínűleg nem juthatnak ilyen áruhoz. Márpedig újabban gyászosan kevés a rabszolga náluk.
A fal tetején támaszkodva tanulmányozza a szóban - vagyis gondolatban - forgó két vélt árucikket. A leány még igen fiatalnak tűnik, de ez valószínűleg a garancia arra, hogy még érintetlen, ezen az állapotán pedig Kagan nyilván szívesen segítene. Az ifjú meg hát... Kisegíthet mindenfélében, aztán előbb utóbb még kivívhatja a szabadságát is, ha valamelyik harcos meglátja benne a tehetséget és hajlandó kitanítani.
Nagyot sóhajt és ábrándosan nézegeti őket: dejó is lenne... Talán nem is kell fizetni, egyszerűen csak megölik a csilivili hímet és övék az áru. Ez még jobb lenne...*
313. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2014-08-24 11:24:26
Üzenet elküldve: 2014-08-24 11:24:26
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 747
OOC üzenetek: 33
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 747
OOC üzenetek: 33
Játékstílus: Vakmerő
//Szabad a pálya - KORA DÉLUTÁN//
*Alig tette föl kérdését, alig van túl a számára igencsak kellemetlen szembesítésen, máris új dolgok keltik fel figyelmét. Egy pillantás Leandanára, egy jelentőségteljes pillantás a Kapunál folyó események irányába. Egy kis kivárás után pedig nekiindul, hogy Dharren erősítésére siessen. No azért nem kapkod, a falról-gyilokjáróról igencsak jól feltérképezheti a jövevényeket, a társalgás hangfoszlányai pedig félelf fülének hála egész hamar kikristályosodnak, jelentésük pedig elér hozzá. Tehát lassan, de biztosan érkezik az őrparancsnok mellé, nem szólal meg, csak megáll tisztes távolban tőle. Jelenlétét a másik biztosan érzékelheti, talán már korábban is látta őt Leával a falon sétálgatni.
Bőrvértjében és alkarvédőiben díszeleg, íja és kardja is nála, de mind nyugalmi állapotban tokjában, illetve hátán keresztbe vetve. Sisakot most nem visel, noha csuklyája alól tekint le és ki a falon túlra.* ~Hallgatni arany.~ *Tartja magát ehhez a szóláshoz bölcsen. Addig is részletesebben megfigyelheti a trió mimikáit, tetteit közelebbről. Megcsodálhatja például a százkarátos vigyort a csilingelő díszekkel teleaggatott, magát kereskedőnek valló férfin. A puritánabb életvitelhez szokott Harath számára, nagyon is taszító ez a gazdagság ilyetén módon való hangoztatása.
Az illedelmes suhancformán akkor ütközött meg, mikor állítólagos gyámját kijavítani merészelte. Ő ilyen esetben legalább egy visszakézből adott atyai pofon gazdája lett jutalmul. De ez nem.* ~De biztosan veri a kölköt.~ *Húzza el száját a kapucni jótékony árnyékolásában, látva a verekedés jeleit annak arcán és persze faji adottságait is felfedezheti talán. Őt is verték gyerekkorában csak, mert fattyú, csak úgy élvezetből. Sosem fogja feledni, noha bosszúja végül utolérte sanyargatóját. De nem nézi jó szemmel, még ha neveltetés okán meg is érdemelne jelen esetben egy kis taslit az oktondi fiúcska. Bár már hamarosan inkább férfiúcska lészen.
A lányka, olybá tűnik, mintha testvéri kötelék kötné össze a fiatalokat rájuk nézve, ahogy egymáshoz fordulnak vigaszért.* ~Vagy talán valami sokkal betegesebb?~ *Méricskéli őket a mellvéd mögül. Lehet csak őt rontotta meg a tündérüket is befolyásoló helyi gonosz szellemek kisugárzása. Mindenesetre furának tetszik számára ez a trió, a kevély úri melák, és a tinik kissé kopottas viselete kontrasztban viselkedésük illedelmes formuláival. Noha ő nem tanult feltétlenül ilyesmit, atyjától soha, a városban járva, elsajátított ezt, azt. Megfigyelt és kifigyelt sok mindent.* ~Elsőre nem ítélünk.~ *Figyelmezteti magát mindazonáltal a megérzéseire mindig is sokat adott.*
*Alig tette föl kérdését, alig van túl a számára igencsak kellemetlen szembesítésen, máris új dolgok keltik fel figyelmét. Egy pillantás Leandanára, egy jelentőségteljes pillantás a Kapunál folyó események irányába. Egy kis kivárás után pedig nekiindul, hogy Dharren erősítésére siessen. No azért nem kapkod, a falról-gyilokjáróról igencsak jól feltérképezheti a jövevényeket, a társalgás hangfoszlányai pedig félelf fülének hála egész hamar kikristályosodnak, jelentésük pedig elér hozzá. Tehát lassan, de biztosan érkezik az őrparancsnok mellé, nem szólal meg, csak megáll tisztes távolban tőle. Jelenlétét a másik biztosan érzékelheti, talán már korábban is látta őt Leával a falon sétálgatni.
Bőrvértjében és alkarvédőiben díszeleg, íja és kardja is nála, de mind nyugalmi állapotban tokjában, illetve hátán keresztbe vetve. Sisakot most nem visel, noha csuklyája alól tekint le és ki a falon túlra.* ~Hallgatni arany.~ *Tartja magát ehhez a szóláshoz bölcsen. Addig is részletesebben megfigyelheti a trió mimikáit, tetteit közelebbről. Megcsodálhatja például a százkarátos vigyort a csilingelő díszekkel teleaggatott, magát kereskedőnek valló férfin. A puritánabb életvitelhez szokott Harath számára, nagyon is taszító ez a gazdagság ilyetén módon való hangoztatása.
Az illedelmes suhancformán akkor ütközött meg, mikor állítólagos gyámját kijavítani merészelte. Ő ilyen esetben legalább egy visszakézből adott atyai pofon gazdája lett jutalmul. De ez nem.* ~De biztosan veri a kölköt.~ *Húzza el száját a kapucni jótékony árnyékolásában, látva a verekedés jeleit annak arcán és persze faji adottságait is felfedezheti talán. Őt is verték gyerekkorában csak, mert fattyú, csak úgy élvezetből. Sosem fogja feledni, noha bosszúja végül utolérte sanyargatóját. De nem nézi jó szemmel, még ha neveltetés okán meg is érdemelne jelen esetben egy kis taslit az oktondi fiúcska. Bár már hamarosan inkább férfiúcska lészen.
A lányka, olybá tűnik, mintha testvéri kötelék kötné össze a fiatalokat rájuk nézve, ahogy egymáshoz fordulnak vigaszért.* ~Vagy talán valami sokkal betegesebb?~ *Méricskéli őket a mellvéd mögül. Lehet csak őt rontotta meg a tündérüket is befolyásoló helyi gonosz szellemek kisugárzása. Mindenesetre furának tetszik számára ez a trió, a kevély úri melák, és a tinik kissé kopottas viselete kontrasztban viselkedésük illedelmes formuláival. Noha ő nem tanult feltétlenül ilyesmit, atyjától soha, a városban járva, elsajátított ezt, azt. Megfigyelt és kifigyelt sok mindent.* ~Elsőre nem ítélünk.~ *Figyelmezteti magát mindazonáltal a megérzéseire mindig is sokat adott.*
312. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2014-08-23 18:48:16
Üzenet elküldve: 2014-08-23 18:48:16
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 345
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 345
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
//Szabad a pálya - KORA DÉLUTÁN//
*Lévén, nem kifejezetten tárgyalókészségei miatt lett felsorakoztatva a kis csapat tagjai között, nem érez a beavatkozásra legkisebb késztetést sem. Ahogy pedig következtetni képes, ezzel Jaz is hasonlóképpen van, vigye csak Halax a dolog oroszlánrészét, ha már ilyen szószátyárnak teremtették az égiek.
Utánozva testvérét komorodik el ábrázata, ahogy az őrség megjegyzése érkezik, majd balját kiszabadítva a fogásból kezdi lapogatni Bátyja hátát olyan nagy átéléssel, amekkorára csak képes, vigasztaló húgicát játszva.
Egyelőre nincs is egyéb tennivalójuk, mert hát inni most, a részéről nem bizonyulna a legjobb ötletnek, mégiscsak ártatlan árva kislány, vagy mifene.*
*Lévén, nem kifejezetten tárgyalókészségei miatt lett felsorakoztatva a kis csapat tagjai között, nem érez a beavatkozásra legkisebb késztetést sem. Ahogy pedig következtetni képes, ezzel Jaz is hasonlóképpen van, vigye csak Halax a dolog oroszlánrészét, ha már ilyen szószátyárnak teremtették az égiek.
Utánozva testvérét komorodik el ábrázata, ahogy az őrség megjegyzése érkezik, majd balját kiszabadítva a fogásból kezdi lapogatni Bátyja hátát olyan nagy átéléssel, amekkorára csak képes, vigasztaló húgicát játszva.
Egyelőre nincs is egyéb tennivalójuk, mert hát inni most, a részéről nem bizonyulna a legjobb ötletnek, mégiscsak ártatlan árva kislány, vagy mifene.*
311. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2014-08-23 18:07:46
Üzenet elküldve: 2014-08-23 18:07:46
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 725
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 725
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
//Szabad a pálya – KORA DÉLUTÁN//
*Jaz személy szerint azért nem bánja, hogy kiesett életéből az a szerencse, hogy Halax nevelje. Túl sok mindenre eddig sem ment gyámja bölcsességeivel.
Dharren megjegyzésére ennek ellenére bánatosan lehajtja összevert fejét, és halkan szipogni kezd. Elvégre a gondolat, hogy drága jótevőjük, pótapjuk életének ily korai vége más szerint történhetett volna hamarabb is, mindenképp fájdalmasan sebeket tépő. Persze sírni nem kezd, ahhoz már elég nagy fiú. Magában szomorkodva hallgatja a másik kettő szavait. Gond nem lehet, hisz a városi híresztelések szerint a thargarodiak kerestek üzletkötőket. Ők meg jöttek, sima ügy.*
*Jaz személy szerint azért nem bánja, hogy kiesett életéből az a szerencse, hogy Halax nevelje. Túl sok mindenre eddig sem ment gyámja bölcsességeivel.
Dharren megjegyzésére ennek ellenére bánatosan lehajtja összevert fejét, és halkan szipogni kezd. Elvégre a gondolat, hogy drága jótevőjük, pótapjuk életének ily korai vége más szerint történhetett volna hamarabb is, mindenképp fájdalmasan sebeket tépő. Persze sírni nem kezd, ahhoz már elég nagy fiú. Magában szomorkodva hallgatja a másik kettő szavait. Gond nem lehet, hisz a városi híresztelések szerint a thargarodiak kerestek üzletkötőket. Ők meg jöttek, sima ügy.*
310. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2014-08-23 17:54:37
Üzenet elküldve: 2014-08-23 17:54:37
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 186
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 186
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Megfontolt
//Szabad a pálya – KORA DÉLUTÁN//
*Halax valószínűleg akkor is pont ilyen körülményes lenne, ha épp a karikáinál fogva lógatnák le egy fáról. Erényeiről pedig egy kifejezetten bőbeszédű néma is épp eleget tudna mesélni, lett légyen szügyig véres, vagy sem.
A nevelési filozófiát vállvonással fogadja. Szerinte meglehetősen jó munkát végzett Jazzel, még ha alig csinált is valamit, viszont gond nélkül a saját eredményeinek tudja be a kisköpet már meglévő jó tulajdonságait. Hiába, hősünk már csak ilyen nagyvonalú. Elgondolkodva szusszant egyet, majd nyújtózik egy nagyot, hogy még háta is recseg-ropog. Ezen művelet közben elhatározásra jut.*
- Rendben van. Mondja meg a vezérnek, vagy a Szellemjárónak, vagy valamilyen illetékesnek, hogy Halax Lamans, illetve pártfogoltjai a Thargodarba érkező, és az onnan kikerülő termékek értékesítésével kapcsolatban tenne ajánlatot. Jövedelmező ajánlatot.
*Persze, ha már lúd, legyen kövér! Elvégre, ha el tudnak passzolni egy rakás szemetet, akkor akár be is szerezhetik azokat. Biztos nem nagy kunszt, a hivatásosok is csak azért kerítenek neki akkora feneket, hogy tekintélyesebbnek tűnjenek. Szóval nem lesz probléma, az pedig egyáltalán nem zavarja, ha más is jól jár rajtuk kívül.*
- Szóval ilyen ügyben jöttünk. Menjen csak nyugodtan, intézkedjen, miegymás, mi tudunk várni. Elvégre időnk, az van.
*Int is Jaznek, hogy elmarja tőle az egyik tömlőt, amelyik lehetőség szerint nem üres. Az üres tömlő nem jó tömlő ugyanis, és a várakozást se könnyíti meg.*
*Halax valószínűleg akkor is pont ilyen körülményes lenne, ha épp a karikáinál fogva lógatnák le egy fáról. Erényeiről pedig egy kifejezetten bőbeszédű néma is épp eleget tudna mesélni, lett légyen szügyig véres, vagy sem.
A nevelési filozófiát vállvonással fogadja. Szerinte meglehetősen jó munkát végzett Jazzel, még ha alig csinált is valamit, viszont gond nélkül a saját eredményeinek tudja be a kisköpet már meglévő jó tulajdonságait. Hiába, hősünk már csak ilyen nagyvonalú. Elgondolkodva szusszant egyet, majd nyújtózik egy nagyot, hogy még háta is recseg-ropog. Ezen művelet közben elhatározásra jut.*
- Rendben van. Mondja meg a vezérnek, vagy a Szellemjárónak, vagy valamilyen illetékesnek, hogy Halax Lamans, illetve pártfogoltjai a Thargodarba érkező, és az onnan kikerülő termékek értékesítésével kapcsolatban tenne ajánlatot. Jövedelmező ajánlatot.
*Persze, ha már lúd, legyen kövér! Elvégre, ha el tudnak passzolni egy rakás szemetet, akkor akár be is szerezhetik azokat. Biztos nem nagy kunszt, a hivatásosok is csak azért kerítenek neki akkora feneket, hogy tekintélyesebbnek tűnjenek. Szóval nem lesz probléma, az pedig egyáltalán nem zavarja, ha más is jól jár rajtuk kívül.*
- Szóval ilyen ügyben jöttünk. Menjen csak nyugodtan, intézkedjen, miegymás, mi tudunk várni. Elvégre időnk, az van.
*Int is Jaznek, hogy elmarja tőle az egyik tömlőt, amelyik lehetőség szerint nem üres. Az üres tömlő nem jó tömlő ugyanis, és a várakozást se könnyíti meg.*
309. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2014-08-23 17:24:01
Üzenet elküldve: 2014-08-23 17:24:01
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 403
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 403
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
//Szabad a pálya – KORA DÉLUTÁN//
* Halax megjelenése és megnyilvánulásai miatt nem nyílt ki a bicskája. 12 éves kora óta nem bicskázott. Nem az ő stílusa. Egy fogazott élrészes tőr már inkább. Kicsit szadista no, de ki lehet jönni vele. Ugyan hol van ő még a tündérkéjüktől? Na ugye! *
- Nincsenek nevelési nehézségek, csak rossz nevelők. Atyám harcosnak nevelt, nem hajbókolós seggnyalónak.
* Nem fűzi hozzá, hogy apja még könyékig véresen, kezében karddal is erényesebb volt egész életében, mint Halax. Elnézegeti, ahogy a férfi a fülkarikáját cibálgatja. Amiről eszébe jutnak az ökrök, amiknek az orrát fúrják át ilyenekkel, hogy könnyen lehessen őket irányítani. Vajon Halax is hamarabb tárgyra térne, ha láncot fűzne a fülkarikájára és megcibálná? *
- Nem is kell megtennie az ajánlatát a kapuban, ahogy azt el sem fogadhatnám. Mondja el, mit akar és továbbítom, ha van miért.
- Van ugyanis néhány egyszerű szabály, amit be kell tartanom. Ezért maradnak a kapun kívül addig, míg nem tudom miért jöttek. Ha ezt tisztáztuk, akkor bejuthattok az erőd kapuja mögé. De a vezér, vagy a Szellemjáró nem fog tudni rögtön fogadni titeket.
* Jaz újabb megszólalására csak elhúzza a száját. *
- Milyen kár.
* Vagyis ez az egyik olyan dolog, ami nem érdekli. *
* Halax megjelenése és megnyilvánulásai miatt nem nyílt ki a bicskája. 12 éves kora óta nem bicskázott. Nem az ő stílusa. Egy fogazott élrészes tőr már inkább. Kicsit szadista no, de ki lehet jönni vele. Ugyan hol van ő még a tündérkéjüktől? Na ugye! *
- Nincsenek nevelési nehézségek, csak rossz nevelők. Atyám harcosnak nevelt, nem hajbókolós seggnyalónak.
* Nem fűzi hozzá, hogy apja még könyékig véresen, kezében karddal is erényesebb volt egész életében, mint Halax. Elnézegeti, ahogy a férfi a fülkarikáját cibálgatja. Amiről eszébe jutnak az ökrök, amiknek az orrát fúrják át ilyenekkel, hogy könnyen lehessen őket irányítani. Vajon Halax is hamarabb tárgyra térne, ha láncot fűzne a fülkarikájára és megcibálná? *
- Nem is kell megtennie az ajánlatát a kapuban, ahogy azt el sem fogadhatnám. Mondja el, mit akar és továbbítom, ha van miért.
- Van ugyanis néhány egyszerű szabály, amit be kell tartanom. Ezért maradnak a kapun kívül addig, míg nem tudom miért jöttek. Ha ezt tisztáztuk, akkor bejuthattok az erőd kapuja mögé. De a vezér, vagy a Szellemjáró nem fog tudni rögtön fogadni titeket.
* Jaz újabb megszólalására csak elhúzza a száját. *
- Milyen kár.
* Vagyis ez az egyik olyan dolog, ami nem érdekli. *
308. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2014-08-23 15:33:38
Üzenet elküldve: 2014-08-23 15:33:38
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 345
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 345
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
//Szabad a pálya - KORA DÉLUTÁN//
*Na most akkor Thargodar, vagy targödör? Mert egész eddig az utóbbiról volt szó, meg, hogy mindenki kopasz, ennek a nagydarabnak viszont dúsan sötétlő kóc borítja mégis a feje tetejét.
Talán túl kicsi még ő az ilyen komplexen összetett és bonyolult misztériumok megértéséhez, ezt belátva pedig nem is próbálkozik vele sokkal tovább, mint pár értetlen pillantás a strázsára. Ki viszont ezt egészen könnyen betudhatja hajbókolásának elutasítása felett érzett tanácstalanságának.
Mindegy is, ahogy Jaz megmondta, semmi baj, és lám, az üzletelés botladozásai ellenére is halad tovább a maga sekély medrében.
Bátyja mosolyát félszegen viszonozza, az őr felé pedig apró bólintással jelzi egyetértését az illem betartásával kapcsolatban.
A továbbiakban pedig, lemásolva testvére szótlanságát, csak türelmesen vár, mennek-e, maradnak-e, beszélnek-e, bebocsájtást nyernek-e.*
*Na most akkor Thargodar, vagy targödör? Mert egész eddig az utóbbiról volt szó, meg, hogy mindenki kopasz, ennek a nagydarabnak viszont dúsan sötétlő kóc borítja mégis a feje tetejét.
Talán túl kicsi még ő az ilyen komplexen összetett és bonyolult misztériumok megértéséhez, ezt belátva pedig nem is próbálkozik vele sokkal tovább, mint pár értetlen pillantás a strázsára. Ki viszont ezt egészen könnyen betudhatja hajbókolásának elutasítása felett érzett tanácstalanságának.
Mindegy is, ahogy Jaz megmondta, semmi baj, és lám, az üzletelés botladozásai ellenére is halad tovább a maga sekély medrében.
Bátyja mosolyát félszegen viszonozza, az őr felé pedig apró bólintással jelzi egyetértését az illem betartásával kapcsolatban.
A továbbiakban pedig, lemásolva testvére szótlanságát, csak türelmesen vár, mennek-e, maradnak-e, beszélnek-e, bebocsájtást nyernek-e.*
307. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2014-08-23 15:05:04
Üzenet elküldve: 2014-08-23 15:05:04
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 725
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 725
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
//Szabad a pálya - KORA DÉLUTÁN//
*Szokásos belépőjét a szokásos fogadtatással jutalmazzák, ami a szokásos sértésben jut kifejeződésre. Már meg sem lepődik, fel sem háborodik, mint ez első száz pár alkalommal. Holott a feltételezés, miszerint őt, ŐT! Ez a félőrült, totálisan elkényeztettet anyuci kicsi kedvence, és egy személyben a beképzelt aranyifjak etalonja nevelte, okította volna bármire is több, mint megalázó.
Villant egy elégedett mosolyt, mintha most kapta volna élete legnagyobb bókját. Majd cáfol is hamar.*
-Igazán kedves, de ő csak három hata tölti be ezt a tisztséget.
*Sikerül azért némi szomorúságot csempésznie hangszínébe. A stárzsával túl sokat ezen felül nem törődik, húgához fordul, mikor annak igazán megkapó, és bájos üdvözlését barbár mód leszólják.*
-Semmi baj. Mi kaptunk sokat.
*Fordul halk szavakkal, mosolyogva Ewicához.*
-Ez természetesen nem jelenti azt, hogy megfeledkezhetünk az illendő viselkedésről.
*A továbbiakban hagyja, hogy Halax intézze a dolgokat, és nem szól közbe, hacsak nem követ el valami meggondolatlan baklövést gyámja.*
*Szokásos belépőjét a szokásos fogadtatással jutalmazzák, ami a szokásos sértésben jut kifejeződésre. Már meg sem lepődik, fel sem háborodik, mint ez első száz pár alkalommal. Holott a feltételezés, miszerint őt, ŐT! Ez a félőrült, totálisan elkényeztettet anyuci kicsi kedvence, és egy személyben a beképzelt aranyifjak etalonja nevelte, okította volna bármire is több, mint megalázó.
Villant egy elégedett mosolyt, mintha most kapta volna élete legnagyobb bókját. Majd cáfol is hamar.*
-Igazán kedves, de ő csak három hata tölti be ezt a tisztséget.
*Sikerül azért némi szomorúságot csempésznie hangszínébe. A stárzsával túl sokat ezen felül nem törődik, húgához fordul, mikor annak igazán megkapó, és bájos üdvözlését barbár mód leszólják.*
-Semmi baj. Mi kaptunk sokat.
*Fordul halk szavakkal, mosolyogva Ewicához.*
-Ez természetesen nem jelenti azt, hogy megfeledkezhetünk az illendő viselkedésről.
*A továbbiakban hagyja, hogy Halax intézze a dolgokat, és nem szól közbe, hacsak nem követ el valami meggondolatlan baklövést gyámja.*
306. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2014-08-23 14:20:57
Üzenet elküldve: 2014-08-23 14:20:57
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 186
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 186
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Megfontolt
//Szabad a pálya – KORA DÉLUTÁN//
*Hiába no, Halax megjelenése és megnyilvánulásai gyakran, ha nem egyenesen mindig, bicskanyitogatást váltanak ki a népekből. Ennek legnagyobb előnye, hogy tökéletesen tisztában van vele, miként viszonyulnak hozzá az emberek és az egyebek. Rosszul. És ez végeláthatatlan elégedettséggel tölti el.
Jaz körmönfont módon megpróbálja biztosítani, hogy nem hagyja itt őket. Igaz, ez eddig nem szerepelt a terveiben, de ahogy fontolgatja a dolgot, amolyan „csak azért is” ötletként elmereng rajta. Aztán letesz róla. Nem lenne az olyan mókás, főleg az ártatlan törzsiekre nézvést.
Ewica legalább tökéletesen adja a szerepét, még ha hatása egyelőre nincs is sok. Nem gond, elvégre nem sétagaloppra számítottak. Illetve a Lamans de, de ritkán fordul elő, hogy úgy alakuljanak az események, ahogy ő azt megálmodja.
A Jazt ért méltatást, ami csak szerinte az, sajátjaként fogadja. Széles mosollyal hajol egy aprót a szó szerint ajtónálló felé.*
- Bizony, sok munkám van benne! Mindig öröm egy műértővel diskurálni a nevelési nehézségekről. El tudom képzelni, hogy kedves atyja meddig csiszolhatta magát, míg ilyen derék úriembert faragott magából…
*Azt már nem teszi hozzá, hogy a faragás valószínűleg nagyzoló fejszével történt, a csiszolgatás meg pár tompább fenőkővel. Hiába, nem lehet mindenki olyan tökéletes, mint Halax, épp ezért fel sem akad a dolgon. A többi mondandó úgyis sokkal lényegesebb.
Elgondolkodva húzogatja a jobb fülében leledző karikákat, míg döntésre jut. Szélesen elvigyorodik, aranyfogai csak úgy csillognak a napsütésben, és ismét meghajol az őr felé.*
- Természetesen megértjük. Magunk is osztjuk vezére ellenérzéseit a kalmárok nagy többsége felé, és mi sem okozhatna nagyobb örömet, mint ha ezeket eloszthatnánk irányunkba. *Összecsapja tenyerét, külön figyelmet fordítva arra, hogy gyűrűi hangosan koccanjanak.* Ám, egy olyan ajánlatnak nincs súlya, amit egy kapuban tesznek, így akár valami nyugodtabb helyre is mehetnénk. *Száját félmosolyra húzza.* Persze, ha félelmetes triónkat fenyegetésnek érzi a Thargodar törzs erődjére nézve, biztos vagyok benne, hogy itt kint is találunk egy alkalmas helyett, ahol egy ital mellett ücsörögve előadhatjuk jövetelünk okát.
*Mutat karjával a nem messze elterpeszkedő sátrak felé. A legnagyobb gondot arra fordítja, hogy hatalmas jókedve ne látszódjon rajta annyira. Nincs mit tagadni, veszettül jól érzi magát.*
*Hiába no, Halax megjelenése és megnyilvánulásai gyakran, ha nem egyenesen mindig, bicskanyitogatást váltanak ki a népekből. Ennek legnagyobb előnye, hogy tökéletesen tisztában van vele, miként viszonyulnak hozzá az emberek és az egyebek. Rosszul. És ez végeláthatatlan elégedettséggel tölti el.
Jaz körmönfont módon megpróbálja biztosítani, hogy nem hagyja itt őket. Igaz, ez eddig nem szerepelt a terveiben, de ahogy fontolgatja a dolgot, amolyan „csak azért is” ötletként elmereng rajta. Aztán letesz róla. Nem lenne az olyan mókás, főleg az ártatlan törzsiekre nézvést.
Ewica legalább tökéletesen adja a szerepét, még ha hatása egyelőre nincs is sok. Nem gond, elvégre nem sétagaloppra számítottak. Illetve a Lamans de, de ritkán fordul elő, hogy úgy alakuljanak az események, ahogy ő azt megálmodja.
A Jazt ért méltatást, ami csak szerinte az, sajátjaként fogadja. Széles mosollyal hajol egy aprót a szó szerint ajtónálló felé.*
- Bizony, sok munkám van benne! Mindig öröm egy műértővel diskurálni a nevelési nehézségekről. El tudom képzelni, hogy kedves atyja meddig csiszolhatta magát, míg ilyen derék úriembert faragott magából…
*Azt már nem teszi hozzá, hogy a faragás valószínűleg nagyzoló fejszével történt, a csiszolgatás meg pár tompább fenőkővel. Hiába, nem lehet mindenki olyan tökéletes, mint Halax, épp ezért fel sem akad a dolgon. A többi mondandó úgyis sokkal lényegesebb.
Elgondolkodva húzogatja a jobb fülében leledző karikákat, míg döntésre jut. Szélesen elvigyorodik, aranyfogai csak úgy csillognak a napsütésben, és ismét meghajol az őr felé.*
- Természetesen megértjük. Magunk is osztjuk vezére ellenérzéseit a kalmárok nagy többsége felé, és mi sem okozhatna nagyobb örömet, mint ha ezeket eloszthatnánk irányunkba. *Összecsapja tenyerét, külön figyelmet fordítva arra, hogy gyűrűi hangosan koccanjanak.* Ám, egy olyan ajánlatnak nincs súlya, amit egy kapuban tesznek, így akár valami nyugodtabb helyre is mehetnénk. *Száját félmosolyra húzza.* Persze, ha félelmetes triónkat fenyegetésnek érzi a Thargodar törzs erődjére nézve, biztos vagyok benne, hogy itt kint is találunk egy alkalmas helyett, ahol egy ital mellett ücsörögve előadhatjuk jövetelünk okát.
*Mutat karjával a nem messze elterpeszkedő sátrak felé. A legnagyobb gondot arra fordítja, hogy hatalmas jókedve ne látszódjon rajta annyira. Nincs mit tagadni, veszettül jól érzi magát.*
305. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2014-08-22 21:53:22
Üzenet elküldve: 2014-08-22 21:53:22
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 403
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 403
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
//Szabad a pálya, KORA DÉLUTÁN//
* A nagyszájúakat nem kedveli, ezt már Kramlaf is megtanulta néhány pofon árán. Vagyis jó sok pofon árán. Az meg idegesíti, ahogy a férfinek látszó másik a gyűrűivel játszadozik. Oldala mellett lógatva megmozgatja öklét, ropognak ujjai. Sebaj, ad még egy esélyt a fickónak, mert a hallottak alapján nem engedné be, az biztos. De a sörhordós alak helyett a nyurga fiú veszi át a szót. Na, ő sem bírja igazán rövidre és lényegre törőre fogni. *
- Gyámod nevelése vagy fiú.
* Ennyit szól csak a komor hang, s nem is mozdul arább a kapuból, hogy beengedje őket. *
- Ajánlatokat kénytelenek vagytok nekem előadni, a vezér színe elé nem járhat akárki. Mellesleg nem barátja a kufároknak, velem könnyebb szót érteni.
* Nem fog minden jött-ment alakot a vezér elé cipelni, csak mert annak van egy, szerintük, jó ajánlata. Nem hatja meg semmilyen mosoly, az meg még nem zavarja, egyelőre, hogy a kislány bámulja. Ha zavaró lesz, azt majd kellőképpen tudtára adja.*
- Ne hajbókolj leányzó, ez nem egy kényeskedő népséggel teli úri palota, hanem a Thargodar törzs erődje.
A hozzászólás írója (Dharren Tinshyth) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.08.22 21:53:37
* A nagyszájúakat nem kedveli, ezt már Kramlaf is megtanulta néhány pofon árán. Vagyis jó sok pofon árán. Az meg idegesíti, ahogy a férfinek látszó másik a gyűrűivel játszadozik. Oldala mellett lógatva megmozgatja öklét, ropognak ujjai. Sebaj, ad még egy esélyt a fickónak, mert a hallottak alapján nem engedné be, az biztos. De a sörhordós alak helyett a nyurga fiú veszi át a szót. Na, ő sem bírja igazán rövidre és lényegre törőre fogni. *
- Gyámod nevelése vagy fiú.
* Ennyit szól csak a komor hang, s nem is mozdul arább a kapuból, hogy beengedje őket. *
- Ajánlatokat kénytelenek vagytok nekem előadni, a vezér színe elé nem járhat akárki. Mellesleg nem barátja a kufároknak, velem könnyebb szót érteni.
* Nem fog minden jött-ment alakot a vezér elé cipelni, csak mert annak van egy, szerintük, jó ajánlata. Nem hatja meg semmilyen mosoly, az meg még nem zavarja, egyelőre, hogy a kislány bámulja. Ha zavaró lesz, azt majd kellőképpen tudtára adja.*
- Ne hajbókolj leányzó, ez nem egy kényeskedő népséggel teli úri palota, hanem a Thargodar törzs erődje.
A hozzászólás írója (Dharren Tinshyth) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.08.22 21:53:37
304. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2014-08-22 19:34:35
Üzenet elküldve: 2014-08-22 19:34:35
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 345
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 345
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
//Szabad a pálya - KORA DÉLUTÁN//
*A kézfejét ért szorítást rettentő diszkrét módon egy visszamarkolással hálálja meg, teszi ezt a mindenkori, kibékíthetetlen és gyanún felül álló testvérviszály jegyében, ezzel hitelesítve mind tovább alakításukat.
A strázsa bőrvértjének már majd minden szegletét bejárva szemlélődik kissé megszeppenve az erős hangtól, s nem kisebb feszültséggel figyeli mostohája szószátyár, és kifejezetten nem udvarias riposztját. A szempár, pedig, mely rá vetül, valóban gyanútlan orcát talál, ki egészen Jaz megszólalásáig az őrség mellizmait fixírozza. Amint viszont testvére korrigálása indul meg a maga kellemesen megnyugtató, és kétségeket tisztázó módján, zöldjei őrá vándorolnak.
Nevének hallatán biccent egy kellőképpen visszafogottat, miközben mélyen belül kistányérnyira tágult szemeit intézi a srác felé, annak diplomáciai készsége előtt tisztelegve. A kézsimítást meglepő módon rögvest lereagálja.*
- Jó uram! *villant elbájoló félmosolyt ezúttal a kaput őrző tekintetét célozva. Még pukedlizik is egy sutát, fél kezéből leejtve étkes zsákjukat.*
- Elnézést!
*Olyan vörös árnyalatot produkál, mit ki tudja, honnan húzott elő, ahogy csomagjáért hajol le, többet viszont nem nagyon tud szólni. Hagyja az üzletet inkább a nagyokra, az udvariassági körön ő ezzel túlesettnek tekinti magát.*
*A kézfejét ért szorítást rettentő diszkrét módon egy visszamarkolással hálálja meg, teszi ezt a mindenkori, kibékíthetetlen és gyanún felül álló testvérviszály jegyében, ezzel hitelesítve mind tovább alakításukat.
A strázsa bőrvértjének már majd minden szegletét bejárva szemlélődik kissé megszeppenve az erős hangtól, s nem kisebb feszültséggel figyeli mostohája szószátyár, és kifejezetten nem udvarias riposztját. A szempár, pedig, mely rá vetül, valóban gyanútlan orcát talál, ki egészen Jaz megszólalásáig az őrség mellizmait fixírozza. Amint viszont testvére korrigálása indul meg a maga kellemesen megnyugtató, és kétségeket tisztázó módján, zöldjei őrá vándorolnak.
Nevének hallatán biccent egy kellőképpen visszafogottat, miközben mélyen belül kistányérnyira tágult szemeit intézi a srác felé, annak diplomáciai készsége előtt tisztelegve. A kézsimítást meglepő módon rögvest lereagálja.*
- Jó uram! *villant elbájoló félmosolyt ezúttal a kaput őrző tekintetét célozva. Még pukedlizik is egy sutát, fél kezéből leejtve étkes zsákjukat.*
- Elnézést!
*Olyan vörös árnyalatot produkál, mit ki tudja, honnan húzott elő, ahogy csomagjáért hajol le, többet viszont nem nagyon tud szólni. Hagyja az üzletet inkább a nagyokra, az udvariassági körön ő ezzel túlesettnek tekinti magát.*
303. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2014-08-22 19:06:50
Üzenet elküldve: 2014-08-22 19:06:50
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 725
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 725
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
//Szabad a pálya - KORA DÉLUTÁN//
*Finoman szorít rá Ewica kezére, hogy uralkodjon már ugyan magán a kis hebrencs. És felkészülve egy hosszú kapu előtt strázsálásra helyezi át súlypontját egyik lábáról a másikra. Nem váratnak azonban magukra sokat a bentiek. Első jó pont. Amit követ a második kapásból; a fogadóbizottság udvarias. Vagy olyasmi. Leugatja Halaxot és köszön is! Jaz pedig meghatódik ennyi kéretlen, és érdemtelen törődés hallatán.*
-Üdvözletem.
*Köszön szépen, halk, fájó hangon.*
-Gyámunk úgy érti, egy kölcsönösen előnyös üzleti ügy részleteinek megvitatása okán érkezett a vezetőhöz. Ezen felül nem érti úgy, hogy az alku részét képezné árúba bocsátásunk, avagy neveltetésünk további gondja áttestálódna önökre.
*Igyekszik hamar pontosítani Halax közlendőjén, tudva, hogy mennyire szokatlan, félreérthető, és bicskanyitogató a férfi stílusa. Megereszt egy bizalomgerjesztő félmosolyt is a strázsa felé, mert az legalább ingyen van.*
-Jaz vagyok, ő a húgom Ewica, a fura beszédű úriember pedig a nevelőapánk, Halax. Nézze el az érdekesnek tűnő hajlamait a felesleges szószaporításra, dörzsölt kufárok, kapzsi kalmárok és zsugori kereskedők között edződött a beszélőkéje.
*Itt bedob egy csodálva imádó, és rajongó pillantást Halaxra, mert ez már csak így szokott menni. A Lamans megteszi zavarba ejtő, ám hatásos belépőjét, a kölök pedig máris lihegve emeli ki minden halandókat felülmúló nagyságát.
Finoman, és észrevétlen simítja ujja Ewi kézfejét. Itt az idő az elbájoló bemutatkozásra.*
*Finoman szorít rá Ewica kezére, hogy uralkodjon már ugyan magán a kis hebrencs. És felkészülve egy hosszú kapu előtt strázsálásra helyezi át súlypontját egyik lábáról a másikra. Nem váratnak azonban magukra sokat a bentiek. Első jó pont. Amit követ a második kapásból; a fogadóbizottság udvarias. Vagy olyasmi. Leugatja Halaxot és köszön is! Jaz pedig meghatódik ennyi kéretlen, és érdemtelen törődés hallatán.*
-Üdvözletem.
*Köszön szépen, halk, fájó hangon.*
-Gyámunk úgy érti, egy kölcsönösen előnyös üzleti ügy részleteinek megvitatása okán érkezett a vezetőhöz. Ezen felül nem érti úgy, hogy az alku részét képezné árúba bocsátásunk, avagy neveltetésünk további gondja áttestálódna önökre.
*Igyekszik hamar pontosítani Halax közlendőjén, tudva, hogy mennyire szokatlan, félreérthető, és bicskanyitogató a férfi stílusa. Megereszt egy bizalomgerjesztő félmosolyt is a strázsa felé, mert az legalább ingyen van.*
-Jaz vagyok, ő a húgom Ewica, a fura beszédű úriember pedig a nevelőapánk, Halax. Nézze el az érdekesnek tűnő hajlamait a felesleges szószaporításra, dörzsölt kufárok, kapzsi kalmárok és zsugori kereskedők között edződött a beszélőkéje.
*Itt bedob egy csodálva imádó, és rajongó pillantást Halaxra, mert ez már csak így szokott menni. A Lamans megteszi zavarba ejtő, ám hatásos belépőjét, a kölök pedig máris lihegve emeli ki minden halandókat felülmúló nagyságát.
Finoman, és észrevétlen simítja ujja Ewi kézfejét. Itt az idő az elbájoló bemutatkozásra.*
302. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2014-08-22 18:31:30
Üzenet elküldve: 2014-08-22 18:31:30
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 186
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 186
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Megfontolt
//Szabad a pálya, KORA DÉLUTÁN//
*Hősünk elgondolkodik a kapott válaszon. Elvégre két dolgot szeret nagyon: pofácskája jártatását és a csicsáival való bűvészkedést. Mondhatnánk, hogy felkérést kapott egy keringőre, még ha partner nélkül is.
Ötvözi hát a kellemest a jólesővel: gyűrűit egymáshoz kocogtatva magyarázza jövetelük okát.*
- Az enyémnél jobb napot, túloldali idegen! *A két ifjoncra vet pár lapos pillantást.* Személy szerint ÉN azért jöttem, hogy letudjak pár problémát a vállamról. Eme két virgonc pedig a vállamról kerülne le. *Kihúzza magát, előtérbe tolva sörhasát.* De mindegyikünk érdekében jöttünk, üzletet ajánlva! Amit emberibb közelségből sokkal jobban meg tudnánk vitatni…
*Tény és való, a teljesen zseniális üzleti ötletét nem terjesztené a világba, legalábbis nem ilyen kelekótya módon.
Inkább, míg a válaszra vár, ellenőrzi, hogy Jaz még mindig magánál tartja-e az ajándékot, és hogy Ewica még mindig nem sejti, hogy a hercegeskedés nem is volt annyira vicc...*
*Hősünk elgondolkodik a kapott válaszon. Elvégre két dolgot szeret nagyon: pofácskája jártatását és a csicsáival való bűvészkedést. Mondhatnánk, hogy felkérést kapott egy keringőre, még ha partner nélkül is.
Ötvözi hát a kellemest a jólesővel: gyűrűit egymáshoz kocogtatva magyarázza jövetelük okát.*
- Az enyémnél jobb napot, túloldali idegen! *A két ifjoncra vet pár lapos pillantást.* Személy szerint ÉN azért jöttem, hogy letudjak pár problémát a vállamról. Eme két virgonc pedig a vállamról kerülne le. *Kihúzza magát, előtérbe tolva sörhasát.* De mindegyikünk érdekében jöttünk, üzletet ajánlva! Amit emberibb közelségből sokkal jobban meg tudnánk vitatni…
*Tény és való, a teljesen zseniális üzleti ötletét nem terjesztené a világba, legalábbis nem ilyen kelekótya módon.
Inkább, míg a válaszra vár, ellenőrzi, hogy Jaz még mindig magánál tartja-e az ajándékot, és hogy Ewica még mindig nem sejti, hogy a hercegeskedés nem is volt annyira vicc...*
301. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2014-08-22 18:12:10
Üzenet elküldve: 2014-08-22 18:12:10
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 345
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 345
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
//Szabad a pálya//
*A feddésekre, mik Őtarkasága irányából érik őket szavakkal nem, egy fancsali pofával azonban mindenképpen reagál, mind jobban beleélve magát a hányattatott sorsú, frissen megárvult húgica szerepébe.
Testvérbátyja kezét markolászva bandukol a vezetett irányba, hasonló ábrázattal, ám szöges ellentétben álló gondolatokkal. Jazzel szemben ő inkább örvend, hogy egy ilyen volumenű ámításban csupán a szótlan, sajnálni való csitri szerepét osztották neki, s nem kell különösebb szócsatározásokba bocsátkoznia a tardombiakkal. A kisebbik testvér szerepét úgyis tökéletesen tudja alakítani, zöld, kissé bő ingében, mit barna szoknyájába tűrt, hogy egy sárga sállal kötözze szorosabbra vékonyka derekánál. Az egész lányra elmondható ez a jelző, alultápláltsága talán még a nagy fal tetejéről is kivehető. Szőke fürtjei egy kósza szellőbe kapaszkodva teszik tisztán láthatóvá a gyermekded pofit, mi valódi koránál egy pár évvel fiatalabbnak tünteti fel birtokosát. Zöldjei, mik valóban a megtévesztés mértékéig hasonlatosak a srácéihoz, ártatlanul kémlelnek elsőként a magasba, majd a felfelé ordibáló háta közepébe. Megítélése szerint kevés szükség volt a megszólításra, legalábbis, mint figyelem felkeltés, az ugyanis már a sok kacat és bizsu igazgatásának csörömpölésével minden bizonnyal megesett. Szende kislányokhoz nem illő gondolataira sikerül csak magában mosolyra fakadnia, a külső szemlélő, főleg ha ilyen távolságban van, mindebből fikarcnyit sem érzékelhetett, maximum Jaz figyelhetett fel egy apró rángásra szája sarkában.
Sokat viszont nem kell tétlenül ácsorogniuk, ezek a tarföldiek elég udvarias népek, nem várakoztatják meg vendégeiket. Már pattan is egy izmoktól roskadó példány, egészen le, eléjük, a földre. Ezek szerint ezentúl jobb lesz, ha még kínosabban ügyel mimikájára, amit el is kezd, s néma kutakodással fürkészi úgy nagyjából az idegen mellkasa környéki területet.*
A hozzászólás írója (Ewica Delis) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.08.22 18:23:47
*A feddésekre, mik Őtarkasága irányából érik őket szavakkal nem, egy fancsali pofával azonban mindenképpen reagál, mind jobban beleélve magát a hányattatott sorsú, frissen megárvult húgica szerepébe.
Testvérbátyja kezét markolászva bandukol a vezetett irányba, hasonló ábrázattal, ám szöges ellentétben álló gondolatokkal. Jazzel szemben ő inkább örvend, hogy egy ilyen volumenű ámításban csupán a szótlan, sajnálni való csitri szerepét osztották neki, s nem kell különösebb szócsatározásokba bocsátkoznia a tardombiakkal. A kisebbik testvér szerepét úgyis tökéletesen tudja alakítani, zöld, kissé bő ingében, mit barna szoknyájába tűrt, hogy egy sárga sállal kötözze szorosabbra vékonyka derekánál. Az egész lányra elmondható ez a jelző, alultápláltsága talán még a nagy fal tetejéről is kivehető. Szőke fürtjei egy kósza szellőbe kapaszkodva teszik tisztán láthatóvá a gyermekded pofit, mi valódi koránál egy pár évvel fiatalabbnak tünteti fel birtokosát. Zöldjei, mik valóban a megtévesztés mértékéig hasonlatosak a srácéihoz, ártatlanul kémlelnek elsőként a magasba, majd a felfelé ordibáló háta közepébe. Megítélése szerint kevés szükség volt a megszólításra, legalábbis, mint figyelem felkeltés, az ugyanis már a sok kacat és bizsu igazgatásának csörömpölésével minden bizonnyal megesett. Szende kislányokhoz nem illő gondolataira sikerül csak magában mosolyra fakadnia, a külső szemlélő, főleg ha ilyen távolságban van, mindebből fikarcnyit sem érzékelhetett, maximum Jaz figyelhetett fel egy apró rángásra szája sarkában.
Sokat viszont nem kell tétlenül ácsorogniuk, ezek a tarföldiek elég udvarias népek, nem várakoztatják meg vendégeiket. Már pattan is egy izmoktól roskadó példány, egészen le, eléjük, a földre. Ezek szerint ezentúl jobb lesz, ha még kínosabban ügyel mimikájára, amit el is kezd, s néma kutakodással fürkészi úgy nagyjából az idegen mellkasa környéki területet.*
A hozzászólás írója (Ewica Delis) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.08.22 18:23:47
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8741-8760 , 8761-8780 , 8781-8800 , 8801-8820 , 8821-8840 , 8841-8860 , 8861-8880 , 8881-8900 , 8901-8920 , 8921-8940 , 8941-8960 , 8961-8980 , 8981-9000 , 9001-9020 , 9021-9040 , 9041-9060 , 9061-9080 , 9081-9100 , 9101-9120 , 9121-9140 , 9141-9160 , 9161-9180 , 9181-9200 , 9201-9220 , 9221-9240 , 9241-9260 , 9261-9280 , 9281-9300 , 9301-9320 , 9321-9340 , 9341-9360 , 9361-9380 , 9381-9400 , 9401-9420 , 9421-9440 , 9441-9460 , 9461-9480 , 9481-9500 , 9501-9520 , 9521-9540 , 9541-9560 , 9561-9580 , 9581-9600 , 9601-9620 , 9621-9640 , 9641-9660 , 9661-9680 , 9681-9700 , 9701-9720 , 9721-9740 , 9741-9760 , 9761-9780 , 9781-9800 , 9801-9820 , 9821-9840 , 9841-9860 , 9861-9880 , 9881-9900 , 9901-9920 , 9921-9940 , 9941-9960 , 9961-9980 , 9981-10000 , 10001-10020 , 10021-10040 , 10041-10060 , 10061-10080 , 10081-10100 , 10101-10120 , 10121-10140 , 10141-10160 , 10161-10180 , 10181-10200 , 10201-10220 , 10221-10240 , 10241-10260 , 10261-10280 , 10281-10300 , 10301-10320 , 10321-10340 , 10341-10360 , 10361-10380 , 10381-10400 , 10401-10420 , 10421-10440 , 10441-10460 , 10461-10480 , 10481-10500 , 10501-10520 , 10521-10540 , 10541-10560 , 10561-10580 , 10581-10600 , 10601-10620 , 10621-10640 , 10641-10660 , 10661-10680 , 10681-10700 , 10701-10720 , 10721-10740 , 10741-10760 , 10761-10780 , 10781-10800 , 10801-10820 , 10821-10840 , 10841-10860 , 10861-10880 , 10881-10900 , 10901-10920 , 10921-10940 , 10941-10960 , 10961-10980 , 10981-11000 , 11001-11020 , 11021-11040 , 11041-11060 , 11061-11080 , 11081-11100 , 11101-11120 , 11121-11140 , 11141-11160 , 11161-11180 , 11181-11200 , 11201-11220 , 11221-11240 , 11241-11260 , 11261-11280 , 11281-11300 , 11301-11320 , 11321-11340 , 11341-11360 , 11361-11380 , 11381-11400 , 11401-11420 , 11421-11440 , 11441-11460 , 11461-11480 , 11481-11500 , 11501-11520 , 11521-11540 , 11541-11560 , 11561-11580 , 11581-11600