Amon Ruadh - Amon Ruadh
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 131 (2601. - 2620. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
2620. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-06-06 09:36:16
Üzenet elküldve: 2015-06-06 09:36:16
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 460
OOC üzenetek: 115
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 460
OOC üzenetek: 115
Játékstílus: Vakmerő
//Őrségben - Harath, Zazide, majd később Ethea//
//Végül Ispotály!!!//
*Látszólag sokkolja Harath-ot a hír, hogy költöznek, de legalább még azok előtt tudatosul benne, hogy megállna egy szekér mellette és felültetnék rá. A mágustanonc inasa végül megkapja a lovat, amit kért, sőt néhány instrukcióval is ellátja az őrparancsnok. Távozása után Etheára terelődik a szó.*
-Nem lesz gond?
*Pillant a félnótásnak kinéző Zazide-ra, de igazából költői kérdés volt. Persze, hogy nem lesz gond, hiszen az őrparancsnok kiváló harcos. Ha ez a valaki megpróbálná bántani őt, nem biztos, hogy Harath húzná a rövidebbet. Erős, szikár és robusztus, igazi harcos.*
-Rendben van, megkeresem.
*Elindul végül, hogy előássa Etheát, akár a föld aló is. Első körben bejárja Amon Ruadh egy részét, ahol nem leli nyomát. Ezt követően a fal mentén kezd el járőrözni, bár társat nem vesz maga mellé, hiszen ebben a forgatagban hagy teljesítsék csak a Kagan által parancsba adott szavakat. Nem köt le felesleges energiát, ha valahol itt van a nő, akkor megtalálja. Elvégre orgyilkos, vagy mi a fene!
Közel egy óra elteltével végül nyomokra bukkan Amon Ruadh eddig át nem fésült területei, a bozótos felé. Leguggol, s a földön lévő masszát ujjai között szétmorzsolja, és megszagolja.*
-Vér.
*Mondja csakúgy magának, miközben tekintetével további nyomok után kutat. Nem tudja persze, hogy Ethea vére került-e a kezei közé, vagy másé, de gyanús körülményként mindenképp ki kell vizsgálnia.
Amint a földet fürkészi, észrevesz egy lábnyomot is, amit ugyan megtépázott már az amon ruadh-i szél, de azért az iránya még kivehető.*
~Vagy a bokor felé megy, vagy onnan az erőd felé.~
*Talán több embertől is származhat, de ez most nem lényeges. Elindul első ízben a bokrok irányába, s helyeslően konstatálja, hogy van még másutt is ezekből a lenyomatokból.*
~Egészen biztosan valami baj történt!~
*Konstatálja, miközben a tüskés bozótból egyre nagyobb szeleteket jár be, ám nem kell túlságosan mélyre merülnie, hiszen kirajzolódik előtte egy földön heverő test alakja.*
-Ethea! A francba!
*Odasiet hozzá (már amennyiben sietni lehet a tüskés bozótban), s mellé hajol. Az első dolga az, hogy a nyaki verőérre helyezi az ujját.*
~Életben van.~
*Konstatálja, majd átfordítja a hason fekvő testet, s az ölébe veszi. Új ruháját persze a tüskés bozót kellően megtépázza, sőt, kifelé menet a kezén a bőrt is, valamint Ethea szabad bőrfelületeit, de mindez most nem számít. Lényeg, hogy megmentsék egy Tharg nő életét és elkapják azt, aki ezt tette.*
-Felcsert! Felcsert!
*Kiáltja, miközben az ispotályhoz közeledik, talán Chiarit látja ott, mintha most érkezne meg. Meg ott van a félszemű lovag is és az őt ápoló másik leány.*
//Végül Ispotály!!!//
*Látszólag sokkolja Harath-ot a hír, hogy költöznek, de legalább még azok előtt tudatosul benne, hogy megállna egy szekér mellette és felültetnék rá. A mágustanonc inasa végül megkapja a lovat, amit kért, sőt néhány instrukcióval is ellátja az őrparancsnok. Távozása után Etheára terelődik a szó.*
-Nem lesz gond?
*Pillant a félnótásnak kinéző Zazide-ra, de igazából költői kérdés volt. Persze, hogy nem lesz gond, hiszen az őrparancsnok kiváló harcos. Ha ez a valaki megpróbálná bántani őt, nem biztos, hogy Harath húzná a rövidebbet. Erős, szikár és robusztus, igazi harcos.*
-Rendben van, megkeresem.
*Elindul végül, hogy előássa Etheát, akár a föld aló is. Első körben bejárja Amon Ruadh egy részét, ahol nem leli nyomát. Ezt követően a fal mentén kezd el járőrözni, bár társat nem vesz maga mellé, hiszen ebben a forgatagban hagy teljesítsék csak a Kagan által parancsba adott szavakat. Nem köt le felesleges energiát, ha valahol itt van a nő, akkor megtalálja. Elvégre orgyilkos, vagy mi a fene!
Közel egy óra elteltével végül nyomokra bukkan Amon Ruadh eddig át nem fésült területei, a bozótos felé. Leguggol, s a földön lévő masszát ujjai között szétmorzsolja, és megszagolja.*
-Vér.
*Mondja csakúgy magának, miközben tekintetével további nyomok után kutat. Nem tudja persze, hogy Ethea vére került-e a kezei közé, vagy másé, de gyanús körülményként mindenképp ki kell vizsgálnia.
Amint a földet fürkészi, észrevesz egy lábnyomot is, amit ugyan megtépázott már az amon ruadh-i szél, de azért az iránya még kivehető.*
~Vagy a bokor felé megy, vagy onnan az erőd felé.~
*Talán több embertől is származhat, de ez most nem lényeges. Elindul első ízben a bokrok irányába, s helyeslően konstatálja, hogy van még másutt is ezekből a lenyomatokból.*
~Egészen biztosan valami baj történt!~
*Konstatálja, miközben a tüskés bozótból egyre nagyobb szeleteket jár be, ám nem kell túlságosan mélyre merülnie, hiszen kirajzolódik előtte egy földön heverő test alakja.*
-Ethea! A francba!
*Odasiet hozzá (már amennyiben sietni lehet a tüskés bozótban), s mellé hajol. Az első dolga az, hogy a nyaki verőérre helyezi az ujját.*
~Életben van.~
*Konstatálja, majd átfordítja a hason fekvő testet, s az ölébe veszi. Új ruháját persze a tüskés bozót kellően megtépázza, sőt, kifelé menet a kezén a bőrt is, valamint Ethea szabad bőrfelületeit, de mindez most nem számít. Lényeg, hogy megmentsék egy Tharg nő életét és elkapják azt, aki ezt tette.*
-Felcsert! Felcsert!
*Kiáltja, miközben az ispotályhoz közeledik, talán Chiarit látja ott, mintha most érkezne meg. Meg ott van a félszemű lovag is és az őt ápoló másik leány.*
2619. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-06-06 09:30:54
Üzenet elküldve: 2015-06-06 09:30:54
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 719
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 719
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
// Hrothgaar //
* A vezér egy számára idegenhez irányítja. Elgondolkodva néz rá majd megkérdezi.*
- Mintha már hallottam volna róla. Ő a törpe a kovácsműhelyből nem? *kérdezi és ha épp csak egy bólintást is kap máris indul a táborban egy törpét keresni. Szerencsére nincsenek olyan sokan.
Kilép a fogadóból és körbenéz vajon merre is induljon meg. Először a műhely felé veszi az irányt. Megáll az ajtaja előtt. Úgy tűnik még dolgoznak bent is na meg kint már jó néhány szekér sorakozik.*
- Üdvözletem! Hrothgaart keresem. *szól oda az elő útjába esőnek aki lehet akár melyik törpe, akár maga a keresett személy is.*
- A Hadúr ide rendelt segédkezni a pakolásban.* mondja még miközben kíváncsian nézi a már kihordott dolgokat.*
* A vezér egy számára idegenhez irányítja. Elgondolkodva néz rá majd megkérdezi.*
- Mintha már hallottam volna róla. Ő a törpe a kovácsműhelyből nem? *kérdezi és ha épp csak egy bólintást is kap máris indul a táborban egy törpét keresni. Szerencsére nincsenek olyan sokan.
Kilép a fogadóból és körbenéz vajon merre is induljon meg. Először a műhely felé veszi az irányt. Megáll az ajtaja előtt. Úgy tűnik még dolgoznak bent is na meg kint már jó néhány szekér sorakozik.*
- Üdvözletem! Hrothgaart keresem. *szól oda az elő útjába esőnek aki lehet akár melyik törpe, akár maga a keresett személy is.*
- A Hadúr ide rendelt segédkezni a pakolásban.* mondja még miközben kíváncsian nézi a már kihordott dolgokat.*
2618. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-06-06 08:49:38
Üzenet elküldve: 2015-06-06 08:49:38
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 416
OOC üzenetek: 270
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 416
OOC üzenetek: 270
Játékstílus: Vakmerő
//Készülődés: Ispotály//
//Khan, Lia, Chiari és Ryrin//
-De igen, én vagyok Ryrin.
*Mosolyodik el barátságosan Lia kérdésére, majd a gyógycsomagokra terelődik a szó. Az igazság az, hogy hallott már a gyógynövényekről (ennyi idősen illik is), bár a felhasználási módjukat nem igazán tudja.*
-Ismerem őket, de hogy most port kell-e belőlük készíteni, vagy kenőccsé zúzni őket, netán eszik-e, vagy isszák, na, azt már nem tudom. Bizonyára lesz olyan ritkább növény is, aminek hatásáról még nem hallottam.
*Válaszolja őszintén, miközben átérnek Amon Ruadhra, s az ispotályba vetik magukat. Van ott milliónyi kence, s megannyi láda, mindenféle üvegcsék és gyógynövények is akadnak bőven. Miközben pakolnak, Chiari tanítja. Magyaráz neki a különböző növények felhasználásáról, és hatásáról, Ryrin pedig tapintással, szagmintával, valamint a kinézetének rögzítésével próbálja megjegyezni, hogy mik is ezek. Nyilván nem fogja első körben minden hatását tudni, hiszen agya nem egy enciklopédia, de néhány harctéren is használható fájdalomcsillapító és alap gyógyhatású növényt megőriz az emlékezetében.*
~Sok hasznos dolog van itt.~
*Mikor Chiari elmegy, Ryrin a szolgáló segítségével folytatja a pakolást, bár ő inkább csak a tanácsaival tudja segíteni, hiszen elsődleges feladata, hogy foglalkozzon a babával. Néhány könnyebb, egyszemélyes dobozt útjának is indít, s a szekéren elhelyezi. A kétszemélyessel megvárja majd a piperkőcöt, akinek lehet, hogy azért vérzett be a szeme, mert korábban megemelte magát. Nem mintha nem lenne a munkához erő benne, de eddig mindenből igyekezett kihúzni magát (leszámítva a mostanit, hiszen ezúttal Ryrin küldte gyógyulni).
Jól van, gonosz voltam. Mindenesetre Ryrin hasonló dolgokat gondol róla, mert meg van róla a véleménye. Mondjuk, nem utálja, ó, nem. Ő csak és kizárólag az orkokat, illetve az eredarokat (ha felismeri) gyűlöli. Khanban a harctéren megbízik és bajtársaként tekint rá, s ellenszenve legfeljebb a különböző jellemek számlájára írható.*
~Furcsa egy teremtés, de bizonyára megvan rá az ok, hogy miért ilyen.~
*Pihenésképpen a lovag néha babázik, szól néhány jó szót a csöppséghez, beszél hozzá. Nem volt még alkalma közelebbről szemügyre venni, bár nagyon szereti a gyerekeket.*
-Felettébb aranyos csöppség. Mennyi idős?
*Kérdezi a visszatérő Chiaritól, majd az apróbb csomagokat is megfogja, hogy kihordja valamelyik szekérre.*
//Khan, Lia, Chiari és Ryrin//
-De igen, én vagyok Ryrin.
*Mosolyodik el barátságosan Lia kérdésére, majd a gyógycsomagokra terelődik a szó. Az igazság az, hogy hallott már a gyógynövényekről (ennyi idősen illik is), bár a felhasználási módjukat nem igazán tudja.*
-Ismerem őket, de hogy most port kell-e belőlük készíteni, vagy kenőccsé zúzni őket, netán eszik-e, vagy isszák, na, azt már nem tudom. Bizonyára lesz olyan ritkább növény is, aminek hatásáról még nem hallottam.
*Válaszolja őszintén, miközben átérnek Amon Ruadhra, s az ispotályba vetik magukat. Van ott milliónyi kence, s megannyi láda, mindenféle üvegcsék és gyógynövények is akadnak bőven. Miközben pakolnak, Chiari tanítja. Magyaráz neki a különböző növények felhasználásáról, és hatásáról, Ryrin pedig tapintással, szagmintával, valamint a kinézetének rögzítésével próbálja megjegyezni, hogy mik is ezek. Nyilván nem fogja első körben minden hatását tudni, hiszen agya nem egy enciklopédia, de néhány harctéren is használható fájdalomcsillapító és alap gyógyhatású növényt megőriz az emlékezetében.*
~Sok hasznos dolog van itt.~
*Mikor Chiari elmegy, Ryrin a szolgáló segítségével folytatja a pakolást, bár ő inkább csak a tanácsaival tudja segíteni, hiszen elsődleges feladata, hogy foglalkozzon a babával. Néhány könnyebb, egyszemélyes dobozt útjának is indít, s a szekéren elhelyezi. A kétszemélyessel megvárja majd a piperkőcöt, akinek lehet, hogy azért vérzett be a szeme, mert korábban megemelte magát. Nem mintha nem lenne a munkához erő benne, de eddig mindenből igyekezett kihúzni magát (leszámítva a mostanit, hiszen ezúttal Ryrin küldte gyógyulni).
Jól van, gonosz voltam. Mindenesetre Ryrin hasonló dolgokat gondol róla, mert meg van róla a véleménye. Mondjuk, nem utálja, ó, nem. Ő csak és kizárólag az orkokat, illetve az eredarokat (ha felismeri) gyűlöli. Khanban a harctéren megbízik és bajtársaként tekint rá, s ellenszenve legfeljebb a különböző jellemek számlájára írható.*
~Furcsa egy teremtés, de bizonyára megvan rá az ok, hogy miért ilyen.~
*Pihenésképpen a lovag néha babázik, szól néhány jó szót a csöppséghez, beszél hozzá. Nem volt még alkalma közelebbről szemügyre venni, bár nagyon szereti a gyerekeket.*
-Felettébb aranyos csöppség. Mennyi idős?
*Kérdezi a visszatérő Chiaritól, majd az apróbb csomagokat is megfogja, hogy kihordja valamelyik szekérre.*
2617. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-06-06 07:55:48
Üzenet elküldve: 2015-06-06 07:55:48
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 173
OOC üzenetek: 167
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 173
OOC üzenetek: 167
Játékstílus: Megfontolt
// Fogadó- Nariina és a többiek //
* Rilaira pajkosan visszakacsint, amint Syoud lehengerlő modora kerül szóba. Morgós egy figura, de ráfogja a reggelre. Mellesleg Medlielnek nincs szüksége megerősítésre, pont akkora halmokat cipel, amekkora termetéhez ideális. Nincs miért szégyenkeznie, ezzel tisztában van. Sokan örülnének, ha a kettő közé hajthatnák fejüket. Így a megjegyzésen sem akad fent, az az érzése kapni fog még hasonlókat. A nő megjegyzésére csak hanyagul vállat von, nem olyannak tűnik, akinek lenne ilyesmihez vajmi kevés fogalma is. Ahhoz pedig elég fáradt, hogy részletekbe merüljön bele, talán egy másik alkalommal, nem zárkózik el az ilyesmitől, láthatóan a Tanriel is a törzshöz tartozik. Lassan kortyolja a kávét, aludnia kellene, de nyüzsgölődés támad kint is bent és Kagan sejtelmes utalása sem hagyja nyugodni. Pár órát még kibír. Hamarosan megérkezik az első számú közellenség is, tekintetével csak követi, ahogy elhúzódik egy sarokba. Gyanítja, ugyan az a baja, mint neki, kel fel a nap. Elég jól alkalmazkodott a naphoz, hisz inkább töltötte eddig életét a felszínen, mégis népe „átka” nem múlik nyomtalanul, homályhoz s sötétséghez szokott szemeit bántja a verőfényes napsütés, s bőrét is jobban égeti, de azért ha kell, megmarad a napon is. Legfeljebb pajzsként, csuklyát húz fejére, s köpenyét húzza össze maga körül. Pár percre Kagan is betér, hogy Rilalival szót váltson, szakmai ártalom, hogy hallgatózik egy kicsit. De semmi érdekeset ne tud meg. Mikor visszaér a lány, maga is kér valami étket, túl sok szó esett az evésről itt az elmúlt percekben. Nariina gyomra hívására csak odaslattyog hozzájuk a pulthoz. Eddig szótlanul figyelte az eseményeket, nem azért, hogy fenntartsa a látszatot, hogy ő bizony egy kegyetlen sötét bőrű, csak az éjszakázás hatása most telepedet rá. S ilyenkor kevesebbet beszél. *
- Mintha nem lenne kedvedre való a beosztás. * vet egy oldalpillantást a nőstényre, közben felhajtja az utolsó kortyot is. Hangja színtelen, nélkülöz mindenféle gúnyt, csak egy vélt ténymegállapítás.*
* Rilaira pajkosan visszakacsint, amint Syoud lehengerlő modora kerül szóba. Morgós egy figura, de ráfogja a reggelre. Mellesleg Medlielnek nincs szüksége megerősítésre, pont akkora halmokat cipel, amekkora termetéhez ideális. Nincs miért szégyenkeznie, ezzel tisztában van. Sokan örülnének, ha a kettő közé hajthatnák fejüket. Így a megjegyzésen sem akad fent, az az érzése kapni fog még hasonlókat. A nő megjegyzésére csak hanyagul vállat von, nem olyannak tűnik, akinek lenne ilyesmihez vajmi kevés fogalma is. Ahhoz pedig elég fáradt, hogy részletekbe merüljön bele, talán egy másik alkalommal, nem zárkózik el az ilyesmitől, láthatóan a Tanriel is a törzshöz tartozik. Lassan kortyolja a kávét, aludnia kellene, de nyüzsgölődés támad kint is bent és Kagan sejtelmes utalása sem hagyja nyugodni. Pár órát még kibír. Hamarosan megérkezik az első számú közellenség is, tekintetével csak követi, ahogy elhúzódik egy sarokba. Gyanítja, ugyan az a baja, mint neki, kel fel a nap. Elég jól alkalmazkodott a naphoz, hisz inkább töltötte eddig életét a felszínen, mégis népe „átka” nem múlik nyomtalanul, homályhoz s sötétséghez szokott szemeit bántja a verőfényes napsütés, s bőrét is jobban égeti, de azért ha kell, megmarad a napon is. Legfeljebb pajzsként, csuklyát húz fejére, s köpenyét húzza össze maga körül. Pár percre Kagan is betér, hogy Rilalival szót váltson, szakmai ártalom, hogy hallgatózik egy kicsit. De semmi érdekeset ne tud meg. Mikor visszaér a lány, maga is kér valami étket, túl sok szó esett az evésről itt az elmúlt percekben. Nariina gyomra hívására csak odaslattyog hozzájuk a pulthoz. Eddig szótlanul figyelte az eseményeket, nem azért, hogy fenntartsa a látszatot, hogy ő bizony egy kegyetlen sötét bőrű, csak az éjszakázás hatása most telepedet rá. S ilyenkor kevesebbet beszél. *
- Mintha nem lenne kedvedre való a beosztás. * vet egy oldalpillantást a nőstényre, közben felhajtja az utolsó kortyot is. Hangja színtelen, nélkülöz mindenféle gúnyt, csak egy vélt ténymegállapítás.*
2616. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-06-06 02:27:20
Üzenet elküldve: 2015-06-06 02:27:20
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 614
OOC üzenetek: 85
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 614
OOC üzenetek: 85
Játékstílus: Vakmerő
// Készülődés: Ispotály //
// Lia, Chiari és Ryrin //
*Ahogy emlékezetének segítségével kilistázza azokat a sérüléseket, amelyeket az évek során elszenvedett, rábukkan a legutóbbira is, amikor még a bérkardok csapatában szolgált portyaparancsnokként. Az akkor szerzett seb először nem tűnt komolynak, emiatt nem is mutatta meg a gyógyítóknak. Másodnapra azonban már leverte lábáról a sebláz és része volt egy hosszú, álomtalan alvásban is. Nagy sokára adták csak értésére, hogy Sjiara miért neheztel annyira rá, akárhányszor a szeme elé kerül. Az emléken elmosolyodik, de csak odabent: nem akarja félreértetni magát és azt már bizton tudja, hogy Lia alapos megfigyelést végez, legyen szó a hivatásából fakadó munkájának ellátásáról, vagy pusztán arról, hogy tisztában van a környezetében beálló változásokról.*
~ Gabrien is szeret erről beszélni. A Változásról, ami szerinte itt áll már a küszöbünkön. Vajon gondolt arra, hogy egy utazás fogja ezt jelenteni? ~
*Idejét sem tudja már, hogy mikor ülhettek le társával kettesben meginni egy tisztes adag sört és ehhez most sem állnak szerencsésebb konstellációba a csillagok. Elnézve a karavánra szánt mennyiségeket, Kagan hetekig tartó menetre számít. Akik túlélik, sokkal erősebbek lesznek már pusztán azáltal is, hogy maguk mögé utasíthatták a mérföldeket és a bennük rejlő nehézségeket. A becslésekkel óvatosan bánik, de megmarad a realitás talaján is, s mint máskor tenné, úgy most is számol veszteségekkel. A törzset követők egy része valószínűleg az acélt másra eddig nem használta, minthogy baromfit vágjon vele, megint mások talán a távolság dimenzióival nincsenek tisztában. Khan is csak közelítéssel képes saccolni térképolvasáskor, de ha a számokat már ismeri, azokat könnyen vonatkoztatja saját tapasztalataira. Menetfelszerelésben, egyenetlen terepen vagy síkvidéken teljesen másfajta erőfeszítés szükségeltetik.
A Gabrienre terelődő szó húzza most vissza a félszeműt az Ispotály herbaillatú valóságába. Egy rövid időre mintha egészséges szeme is elveszítette volna a fényét, most újra alakot ölt benne az előtte hajló Lia.*
- Megvan a módja annak is, hogyan lehet szóra bírni a parancsnokot, de úgy tapasztaltam, hogy csak kevesen képesek rá. Gratulálok! - *Körüljárják még egy darabon a mérgezés eshetőségét is, dacára annak, hogy nyomok híján a legtöbb amit tehetnek, hogy tippelnek. Khan első gondolata ennek kapcsán az, hogy a méreg az asszonyok fegyvere, de a gyógyítósátor ivararányát mérlegelve a megjegyzés visszatartása mellett dönt. „Idegen” terepen járnak, ahol Lia és Chiari napjaik nagy részét töltik. Plusz Ryrint csak félig számítana segítségnek. Ez utóbbit talán még oda is szúrja majd a sisakosnak, ha előkerül a lázas pakolásból.*
- Ha azon az úton indulnánk el, hogy ki etetne velem szívesen mérget, akkor azt hiszem egyszerűbb feladatnak bizonyulna az ellenkezőjét összeírni: ki nem? Azt a jutalmat azért hiányolom. - *Felfújja arcát, teátrálisan még püffög is néhányat, mint durcás és engedetlen vásott kölykök szokták, ha nem a saját akaratuk szerint hajlik meg a világ.* - Amúgy ez a Myceil Fénye, nem is tudom. Vannak akik megesküsznek rá, hogy a halál torkából visszatérve egy fényt láttak. - *De a vizsgálatnak már vége, ő pedig munkára fogja vadászkését. Előtte persze visszaapplikálja a szemfedőt. Pörget egyet a pengén, aztán „párbajra” is hívja azokat a lepedőket, hogy ízekre (azaz csíkokra) szedhesse őket. Megcsinálja, mert Lia erre adott utasítást, és mert korábban üzletet kötöttek. Valamit valamiért. Plusz Gabrien négyfelé rúgja a seggét, ha megint azt hallja vissza, hogy általános lázadása formájában sörivással töltötte idejét Rilainál.
Kezdene is belejönni a szövetszecskázásba, de Chiari szerint nincs is szükség rájuk. Khan előbb őrá, majd Liára pillant: jussanak dűlőre egymás között, mert ha valóban felesleges művelet, akkor tovább léphetnek és jöhet a következő munkafázis.
Mindegy, miként alakul, mert ezt követően a ládák dolgával fog foglalkozni, vállára is kapja az egyiket és felhajítja oda, ahová a gyógyítók meghagyják neki.*
- Ezzel az úttal még messzebb kerülök mindattól, ami valaha én voltam. - *Halkan, önmagának tett megjegyzés, bár kimondottan nem figyel arra, hogy elcsípi-e bárki körötte. Szégyellnie nincsen mit, de attól még nem feltétlenül osztaná meg bárkivel, hogy fiatal kora ellenére, a változással nem mindig birkózik meg ő sem könnyen.*
// Lia, Chiari és Ryrin //
*Ahogy emlékezetének segítségével kilistázza azokat a sérüléseket, amelyeket az évek során elszenvedett, rábukkan a legutóbbira is, amikor még a bérkardok csapatában szolgált portyaparancsnokként. Az akkor szerzett seb először nem tűnt komolynak, emiatt nem is mutatta meg a gyógyítóknak. Másodnapra azonban már leverte lábáról a sebláz és része volt egy hosszú, álomtalan alvásban is. Nagy sokára adták csak értésére, hogy Sjiara miért neheztel annyira rá, akárhányszor a szeme elé kerül. Az emléken elmosolyodik, de csak odabent: nem akarja félreértetni magát és azt már bizton tudja, hogy Lia alapos megfigyelést végez, legyen szó a hivatásából fakadó munkájának ellátásáról, vagy pusztán arról, hogy tisztában van a környezetében beálló változásokról.*
~ Gabrien is szeret erről beszélni. A Változásról, ami szerinte itt áll már a küszöbünkön. Vajon gondolt arra, hogy egy utazás fogja ezt jelenteni? ~
*Idejét sem tudja már, hogy mikor ülhettek le társával kettesben meginni egy tisztes adag sört és ehhez most sem állnak szerencsésebb konstellációba a csillagok. Elnézve a karavánra szánt mennyiségeket, Kagan hetekig tartó menetre számít. Akik túlélik, sokkal erősebbek lesznek már pusztán azáltal is, hogy maguk mögé utasíthatták a mérföldeket és a bennük rejlő nehézségeket. A becslésekkel óvatosan bánik, de megmarad a realitás talaján is, s mint máskor tenné, úgy most is számol veszteségekkel. A törzset követők egy része valószínűleg az acélt másra eddig nem használta, minthogy baromfit vágjon vele, megint mások talán a távolság dimenzióival nincsenek tisztában. Khan is csak közelítéssel képes saccolni térképolvasáskor, de ha a számokat már ismeri, azokat könnyen vonatkoztatja saját tapasztalataira. Menetfelszerelésben, egyenetlen terepen vagy síkvidéken teljesen másfajta erőfeszítés szükségeltetik.
A Gabrienre terelődő szó húzza most vissza a félszeműt az Ispotály herbaillatú valóságába. Egy rövid időre mintha egészséges szeme is elveszítette volna a fényét, most újra alakot ölt benne az előtte hajló Lia.*
- Megvan a módja annak is, hogyan lehet szóra bírni a parancsnokot, de úgy tapasztaltam, hogy csak kevesen képesek rá. Gratulálok! - *Körüljárják még egy darabon a mérgezés eshetőségét is, dacára annak, hogy nyomok híján a legtöbb amit tehetnek, hogy tippelnek. Khan első gondolata ennek kapcsán az, hogy a méreg az asszonyok fegyvere, de a gyógyítósátor ivararányát mérlegelve a megjegyzés visszatartása mellett dönt. „Idegen” terepen járnak, ahol Lia és Chiari napjaik nagy részét töltik. Plusz Ryrint csak félig számítana segítségnek. Ez utóbbit talán még oda is szúrja majd a sisakosnak, ha előkerül a lázas pakolásból.*
- Ha azon az úton indulnánk el, hogy ki etetne velem szívesen mérget, akkor azt hiszem egyszerűbb feladatnak bizonyulna az ellenkezőjét összeírni: ki nem? Azt a jutalmat azért hiányolom. - *Felfújja arcát, teátrálisan még püffög is néhányat, mint durcás és engedetlen vásott kölykök szokták, ha nem a saját akaratuk szerint hajlik meg a világ.* - Amúgy ez a Myceil Fénye, nem is tudom. Vannak akik megesküsznek rá, hogy a halál torkából visszatérve egy fényt láttak. - *De a vizsgálatnak már vége, ő pedig munkára fogja vadászkését. Előtte persze visszaapplikálja a szemfedőt. Pörget egyet a pengén, aztán „párbajra” is hívja azokat a lepedőket, hogy ízekre (azaz csíkokra) szedhesse őket. Megcsinálja, mert Lia erre adott utasítást, és mert korábban üzletet kötöttek. Valamit valamiért. Plusz Gabrien négyfelé rúgja a seggét, ha megint azt hallja vissza, hogy általános lázadása formájában sörivással töltötte idejét Rilainál.
Kezdene is belejönni a szövetszecskázásba, de Chiari szerint nincs is szükség rájuk. Khan előbb őrá, majd Liára pillant: jussanak dűlőre egymás között, mert ha valóban felesleges művelet, akkor tovább léphetnek és jöhet a következő munkafázis.
Mindegy, miként alakul, mert ezt követően a ládák dolgával fog foglalkozni, vállára is kapja az egyiket és felhajítja oda, ahová a gyógyítók meghagyják neki.*
- Ezzel az úttal még messzebb kerülök mindattól, ami valaha én voltam. - *Halkan, önmagának tett megjegyzés, bár kimondottan nem figyel arra, hogy elcsípi-e bárki körötte. Szégyellnie nincsen mit, de attól még nem feltétlenül osztaná meg bárkivel, hogy fiatal kora ellenére, a változással nem mindig birkózik meg ő sem könnyen.*
2615. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-06-06 00:28:52
Üzenet elküldve: 2015-06-06 00:28:52
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355
Játékstílus: Vakmerő
//Fogadó - Jane, Kagan, Rilai//
*Taitos falatozik hát, amint megkapja a tányérját, de előtte még válaszol Janemitának.*
-Ki, mindent kihevertem.
*Mondja a hosszas koplalásra, és a farkasokra célozva. Aztán mosolyogva néz a lányra, és visszaemlékszik a tavaszo mulatságra.*
-Robosztus szerelmeddel mi a helyzet?
*Érdeklődik, de talán a válasz után mind Kagan mondandóját figyelik.*
~Búcsú, pakolás, hűha... mi ez a fejetlenség itt?~
*Hüledezik Taitos, mint akit valamiből kihagytak. A mágusok útja csak nem lesz már ilyen nagyléptékű, mindenesetre ezt is a jelentéshez csapja, amit Isurii kap este, és az egyik lapra el is kezd emlékeztetőket írni. "Pakolás, búcsúbuli, Nariina, medgoly" egyelőre ennyi kerül a nem túl apró hírek listájára. Kagan indulására a falatot lenyelve biccent és szól pár búcsú szót. Majd végül befejezi ebédjét.*
~Az én dolgom fele megvan, most csak figyelek.~
*Nyugtázza, és amíg Jane marad Taitos is.*
*Taitos falatozik hát, amint megkapja a tányérját, de előtte még válaszol Janemitának.*
-Ki, mindent kihevertem.
*Mondja a hosszas koplalásra, és a farkasokra célozva. Aztán mosolyogva néz a lányra, és visszaemlékszik a tavaszo mulatságra.*
-Robosztus szerelmeddel mi a helyzet?
*Érdeklődik, de talán a válasz után mind Kagan mondandóját figyelik.*
~Búcsú, pakolás, hűha... mi ez a fejetlenség itt?~
*Hüledezik Taitos, mint akit valamiből kihagytak. A mágusok útja csak nem lesz már ilyen nagyléptékű, mindenesetre ezt is a jelentéshez csapja, amit Isurii kap este, és az egyik lapra el is kezd emlékeztetőket írni. "Pakolás, búcsúbuli, Nariina, medgoly" egyelőre ennyi kerül a nem túl apró hírek listájára. Kagan indulására a falatot lenyelve biccent és szól pár búcsú szót. Majd végül befejezi ebédjét.*
~Az én dolgom fele megvan, most csak figyelek.~
*Nyugtázza, és amíg Jane marad Taitos is.*
2614. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-06-06 00:11:18
Üzenet elküldve: 2015-06-06 00:11:18
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 311
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 311
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Megfontolt
// Leltározás, Trodd //
* Természetesen a lábuk is jár, nem csak a szájuk, így félúton járnak a karámok felé. *
- Nem Trodd. Nekünk annyi a dolgunk, hogy megszámoljuk a jószágokat, s az ellátmányt. A törzs létszáma nem a mi gondunk. -
* Feleli, ám ekkor meghallja, hogy a törpe kovácsmester a nevét kiáltja. *
~ Még a végére sem érek az egyiknek, jön a másik feladat. ~
* Gondolja magában, s kezét a földműves vállára téve megállítja azt. *
- Ne haragudj, de ha jól hallottam, engem keresnek. Valami nagy dolog van készülőben. Kérlek menj és tedd amit megbeszéltünk. -
* Mondja Troddnak, majd visszafordul a kovácsműhely felé. *
// Hrothgaar //
* Odaérve látja, hogy nagy munka folyik, s két szekér is áll ott. Odalép a Thánhoz. *
- Megbocsáss, de nekem szóltál? Mit tehetek érted? -
* Kérdezi a rőtszakállút, miközben a tevékenykedőket figyeli. *
* Természetesen a lábuk is jár, nem csak a szájuk, így félúton járnak a karámok felé. *
- Nem Trodd. Nekünk annyi a dolgunk, hogy megszámoljuk a jószágokat, s az ellátmányt. A törzs létszáma nem a mi gondunk. -
* Feleli, ám ekkor meghallja, hogy a törpe kovácsmester a nevét kiáltja. *
~ Még a végére sem érek az egyiknek, jön a másik feladat. ~
* Gondolja magában, s kezét a földműves vállára téve megállítja azt. *
- Ne haragudj, de ha jól hallottam, engem keresnek. Valami nagy dolog van készülőben. Kérlek menj és tedd amit megbeszéltünk. -
* Mondja Troddnak, majd visszafordul a kovácsműhely felé. *
// Hrothgaar //
* Odaérve látja, hogy nagy munka folyik, s két szekér is áll ott. Odalép a Thánhoz. *
- Megbocsáss, de nekem szóltál? Mit tehetek érted? -
* Kérdezi a rőtszakállút, miközben a tevékenykedőket figyeli. *
2613. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-06-05 23:55:25
Üzenet elküldve: 2015-06-05 23:55:25
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 176
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 176
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
// Kovácsműhely //
* Mirakh rég nem tapasztalt vehemenciával esik nekina munkának. A Thánnak is csak azután kiált vissza, hogy előkészítette a szükséges dolgokat. *
- Sietek, amennyire csak tudok. -
* A törpe dolga könnyű, hisz magának dolgozik, s tudja mit akar. Gyakorlott mozdulatokkal dolgozik, s a megálmodott sisak is lassan alakot ölt a fémből. Ezért aztán a pakolók fülét hamarosan megüti a kalapács csengő hangja. Mikor némileg kifáradva, s alaposan leizzadva kilép a műhelyből, Mirakh egy masszív sisakot hagy maga mögött hűlni az állványon. Nagyot szív a friss levegőből, majd Hrothgaarhoz fordul. *
- Köszönöm barátom. Miben segíthetek? -
* Kérdezi, miközben tekintete végigfut a környezetén, felmérve az állapotokat. *
* Mirakh rég nem tapasztalt vehemenciával esik nekina munkának. A Thánnak is csak azután kiált vissza, hogy előkészítette a szükséges dolgokat. *
- Sietek, amennyire csak tudok. -
* A törpe dolga könnyű, hisz magának dolgozik, s tudja mit akar. Gyakorlott mozdulatokkal dolgozik, s a megálmodott sisak is lassan alakot ölt a fémből. Ezért aztán a pakolók fülét hamarosan megüti a kalapács csengő hangja. Mikor némileg kifáradva, s alaposan leizzadva kilép a műhelyből, Mirakh egy masszív sisakot hagy maga mögött hűlni az állványon. Nagyot szív a friss levegőből, majd Hrothgaarhoz fordul. *
- Köszönöm barátom. Miben segíthetek? -
* Kérdezi, miközben tekintete végigfut a környezetén, felmérve az állapotokat. *
2612. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-06-05 23:05:00
Üzenet elküldve: 2015-06-05 23:05:00
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 494
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 494
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Megfontolt
//Tanriel//
* Egyel több szekér nem árt soha és jobb, mert így több mindent tudnak vinni magukkal. Főleg vízre gondol, mert itt a nyár, a nagy meleg és vízből sosem lehet elég. A legjobb persze az lenne, ha gyakran haladnának el iható források mellett, de tudja, hogy egy ilyen útnál mindig a legrosszabbra kell felkészülni. A kevéske élelem miatt gyengült meg a törzs korábban is, sokan meg is haltak, főleg ezért. Javában pedig azért, mert gyengébbek voltak. Így most megköszöni Tanrielnek, hogy segít ebben is. S persze nagy szerencséjük, hogy a lány épp jókor jött és vásárolt mindenfélét, aminek most nagy hasznát fogják venni. Miután ezt elintézte, visszatér az ispotályba. *
// Ispotály//
//Vizsgálat és készülődés//
//Khan, Chiari és Ryrin, Lia//
- Remélem már elkészültetek Khan, itt is van két láda, ki lehet vinni őket. Lia, gyere és pakoljuk össze a csomagokat, meg a többit.
- Boldogulsz odabent, vagy kell segítség?
* Ezt már a szolgától és egyben dajkától kérdezi, aki az ispotálytól leválasztott részben pakol épp össze. Hallatszik is a válasz hamar. *
- Igen, bár Ena szeretne játszani minden egyes ruhadarabbal.
- Adj egyet a keze ügye és gyűrögesse csak. Mindjárt itt a szekér, arra kerül föl majd a bölcső is a ládákkal együtt.
* Azt nem hagyná itt, de az út során Ena főleg a kendőjében fog utazni, mellkasára felkötötten, ahogy napközben is járkál vele. Néha majd ölbe veszi, mikor átül egy szekérre, hogy pihenjen egy kicsit. *
* Egyel több szekér nem árt soha és jobb, mert így több mindent tudnak vinni magukkal. Főleg vízre gondol, mert itt a nyár, a nagy meleg és vízből sosem lehet elég. A legjobb persze az lenne, ha gyakran haladnának el iható források mellett, de tudja, hogy egy ilyen útnál mindig a legrosszabbra kell felkészülni. A kevéske élelem miatt gyengült meg a törzs korábban is, sokan meg is haltak, főleg ezért. Javában pedig azért, mert gyengébbek voltak. Így most megköszöni Tanrielnek, hogy segít ebben is. S persze nagy szerencséjük, hogy a lány épp jókor jött és vásárolt mindenfélét, aminek most nagy hasznát fogják venni. Miután ezt elintézte, visszatér az ispotályba. *
// Ispotály//
//Vizsgálat és készülődés//
//Khan, Chiari és Ryrin, Lia//
- Remélem már elkészültetek Khan, itt is van két láda, ki lehet vinni őket. Lia, gyere és pakoljuk össze a csomagokat, meg a többit.
- Boldogulsz odabent, vagy kell segítség?
* Ezt már a szolgától és egyben dajkától kérdezi, aki az ispotálytól leválasztott részben pakol épp össze. Hallatszik is a válasz hamar. *
- Igen, bár Ena szeretne játszani minden egyes ruhadarabbal.
- Adj egyet a keze ügye és gyűrögesse csak. Mindjárt itt a szekér, arra kerül föl majd a bölcső is a ládákkal együtt.
* Azt nem hagyná itt, de az út során Ena főleg a kendőjében fog utazni, mellkasára felkötötten, ahogy napközben is járkál vele. Néha majd ölbe veszi, mikor átül egy szekérre, hogy pihenjen egy kicsit. *
2611. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-06-05 22:41:44
Üzenet elküldve: 2015-06-05 22:41:44
ÚJ
![>Eriel, az éjszakai ... [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/1618_tunder_no.jpg)
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 131
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 131
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Vakmerő
//Kagan Thargodar//
*Nem kell sokat időznie, Kagan feltűnik a látóhatáron, és kertelés és várakozás nélkül invitálja a lányt valahova. Valamit mutatni akar.*
- Üdvözöllek Vezér! *Mondja mosolyogva, majd kíváncsian követi a nagy fickót. Eszébe sem jut, hogy esetleg bántódása eshet. Talán a pénzéhség kicsit túl nagyra nőtt nála, vagy túl naiv. Igen, az biztos, hogy túl naiv. Így meg sem fordul a fejében semmi rossz, ami tündér lévén annyira nem is biztos, hogy meglepő. Készséggel követi a férfit.*
- Mit mutatnál nekem? *Kíváncsiskodik.* Hoztam amúgy sok varázsitalt. Tényleg elég sok van nálam. *Mondja büszkén, remélve, hogy ezzel valamennyire felkészíti a másikat a nagy árra is.*
*Nem kell sokat időznie, Kagan feltűnik a látóhatáron, és kertelés és várakozás nélkül invitálja a lányt valahova. Valamit mutatni akar.*
- Üdvözöllek Vezér! *Mondja mosolyogva, majd kíváncsian követi a nagy fickót. Eszébe sem jut, hogy esetleg bántódása eshet. Talán a pénzéhség kicsit túl nagyra nőtt nála, vagy túl naiv. Igen, az biztos, hogy túl naiv. Így meg sem fordul a fejében semmi rossz, ami tündér lévén annyira nem is biztos, hogy meglepő. Készséggel követi a férfit.*
- Mit mutatnál nekem? *Kíváncsiskodik.* Hoztam amúgy sok varázsitalt. Tényleg elég sok van nálam. *Mondja büszkén, remélve, hogy ezzel valamennyire felkészíti a másikat a nagy árra is.*
2610. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-06-05 21:51:09
Üzenet elküldve: 2015-06-05 21:51:09
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 58
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 58
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Fogadóban, majd Chiari//
* Ő inkább már nem is mond sok mindent, csak csendesen kisüti a halszeleteket és egy nagy tálban pakolja össze őket. Ezzel végezve bekap pár falatot, majd indulna is körbe nézni, mikor a fogadó előtt összefut az elf gyógyítóval. Chiari szerint a törzs útnak indul. *
- Szekeremmel segítségetekre lehetek, elkísérlek benneteket. Néhány hordó elfér rajta és vannak kampók belül, amikkel ki lehet kötni mindent, hogy ne guruljon el semmi. Befogom a lovam és ideállok a szekérrel az ispotály elé.
* Amit hamarjában el is intéz, hogy Chiari és a segítségei tudjanak pakolni. Ő meg majd beszél Kagannal a fogadóban, hogy velük tart, csak tudja meg az irányt. Talán segíthet valamiben. Szóval vissza is tér az ispotályba és megvárja, míg nem tud vele beszélni pár szót. *
* Ő inkább már nem is mond sok mindent, csak csendesen kisüti a halszeleteket és egy nagy tálban pakolja össze őket. Ezzel végezve bekap pár falatot, majd indulna is körbe nézni, mikor a fogadó előtt összefut az elf gyógyítóval. Chiari szerint a törzs útnak indul. *
- Szekeremmel segítségetekre lehetek, elkísérlek benneteket. Néhány hordó elfér rajta és vannak kampók belül, amikkel ki lehet kötni mindent, hogy ne guruljon el semmi. Befogom a lovam és ideállok a szekérrel az ispotály elé.
* Amit hamarjában el is intéz, hogy Chiari és a segítségei tudjanak pakolni. Ő meg majd beszél Kagannal a fogadóban, hogy velük tart, csak tudja meg az irányt. Talán segíthet valamiben. Szóval vissza is tér az ispotályba és megvárja, míg nem tud vele beszélni pár szót. *
2609. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-06-05 21:44:00
Üzenet elküldve: 2015-06-05 21:44:00
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
//Fogadó - Rilai elsősorban, valamint többiek//
*Janemita beszámolójára biccent, és hümmög is egy sort.*
- Beszélni akarok azzal a druidával. Szólj neki, ha látod. *Kagan figyelme ezt követően elterelődik Janemitáról és Taitosról, és teljes egészében Rilai felé fordul.*
- Kezdjetek el összepakolni. Mindent, ami mozdítható, nehezen pótolható, szállítható. A romlandó árut, ételt, egyebet készítsétek el. Tartunk egy kis mókát: tábortűzzel, mulatsággal. Amolyan... búcsúszertartás lesz. *adja ki a parancsot, majd lehúzza a korsó italt és elégedetten böffent.*
- Előtte megbeszélés és eligazítás Thargarodban. Elvárlak le, hallani fogod a kürtöt.
//Ewangel//
*Rilait eligazította, az esetleges kérdésekre még válaszol, de Ewangel is magának követeli figyelmét.*
- Hmm. A sátrak köré kell a legtöbb munkáskéz; az őrség dolga rendezve van. Igen, segíts a sátraknál és a mozdíthatóaknál, a szekereknél Keresd meg Hrothgaarékat, ők az ügy felelősei. *a mágusok minden gondja Isuriira hárul, de csak alig néhány tekercs és üvegcse az, amit el kell pakolniuk. Kagan ezzel fel is tápászkodik.*
- Na, ne tátsátok a szátokat. Mindenki dologra! Nariina, gyere velem! *ezzel int, és ha nem tartják fel, már csörtet is kifelé.*
//Amon Ruadh//
*Odakint egy pillanatra végigtekint a falun, de semmi olyat nem lát, ami érdekelné. Vagyis de, egyvalamit.*
- Áh, Eriel! *int a már jól ismert kereskedőlánynak, majd int neki, hogy... *
- Erre, erre! *látja, hogy ismét komoly készlettel érkezett a lány, és hogy ebből megint jó üzlet lesz. De így, hogy szedelődzködnek, és hogy valami másik társulat emberei is Amon Ruadhon időznek, nem akar a falu közepén üzletelni.*
- Gyere velem. Már régebben is mutatni akartam valamit, de most, hogy talán utoljára beszélünk, nem húzhatom tovább az időt. *invitálja be a lányt, mert kíváncsi rá, mit tud mondani a Thargodarok zsákmányának üvegcse-állományáról és egy alkimistajavairól. Nariinával az oldalán indulnak hát befelé.*
*Janemita beszámolójára biccent, és hümmög is egy sort.*
- Beszélni akarok azzal a druidával. Szólj neki, ha látod. *Kagan figyelme ezt követően elterelődik Janemitáról és Taitosról, és teljes egészében Rilai felé fordul.*
- Kezdjetek el összepakolni. Mindent, ami mozdítható, nehezen pótolható, szállítható. A romlandó árut, ételt, egyebet készítsétek el. Tartunk egy kis mókát: tábortűzzel, mulatsággal. Amolyan... búcsúszertartás lesz. *adja ki a parancsot, majd lehúzza a korsó italt és elégedetten böffent.*
- Előtte megbeszélés és eligazítás Thargarodban. Elvárlak le, hallani fogod a kürtöt.
//Ewangel//
*Rilait eligazította, az esetleges kérdésekre még válaszol, de Ewangel is magának követeli figyelmét.*
- Hmm. A sátrak köré kell a legtöbb munkáskéz; az őrség dolga rendezve van. Igen, segíts a sátraknál és a mozdíthatóaknál, a szekereknél Keresd meg Hrothgaarékat, ők az ügy felelősei. *a mágusok minden gondja Isuriira hárul, de csak alig néhány tekercs és üvegcse az, amit el kell pakolniuk. Kagan ezzel fel is tápászkodik.*
- Na, ne tátsátok a szátokat. Mindenki dologra! Nariina, gyere velem! *ezzel int, és ha nem tartják fel, már csörtet is kifelé.*
//Amon Ruadh//
*Odakint egy pillanatra végigtekint a falun, de semmi olyat nem lát, ami érdekelné. Vagyis de, egyvalamit.*
- Áh, Eriel! *int a már jól ismert kereskedőlánynak, majd int neki, hogy... *
- Erre, erre! *látja, hogy ismét komoly készlettel érkezett a lány, és hogy ebből megint jó üzlet lesz. De így, hogy szedelődzködnek, és hogy valami másik társulat emberei is Amon Ruadhon időznek, nem akar a falu közepén üzletelni.*
- Gyere velem. Már régebben is mutatni akartam valamit, de most, hogy talán utoljára beszélünk, nem húzhatom tovább az időt. *invitálja be a lányt, mert kíváncsi rá, mit tud mondani a Thargodarok zsákmányának üvegcse-állományáról és egy alkimistajavairól. Nariinával az oldalán indulnak hát befelé.*
2608. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-06-05 21:23:05
Üzenet elküldve: 2015-06-05 21:23:05
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 494
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 494
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Megfontolt
// Ispotály//
//Vizsgálat és készülődés//
//Khan, Chiari és Ryrin, Lia//
* Az ispotály egyik, zártabb felében halkan gügyörészik valaki. Ena az. A szolga ölében gyakorolja, hogy miként kell majd beszélni. A triót kis időre az ispotályban hagyja és átlép, hogy beszéljen a nővel, ki vigyáz mindig a lányára. Hozzá intézi a szavait és kis időre kézbe veszi Enát is. *
- Megint útra kelünk, Kagan szerint néhány hét lesz az út csupán. Pakolj össze, én intézem az ispotályt a többiekkel. Szólj ha készen vagy, van itt két erős markos lovag, aki segít felpakolni a szekérre.
* Visszahúzza a függönyt és nekilát az ispotály összepakolásának, amíg Lia megnézi Khan szemét.*
- Igyekeztem mindent úgy pakolni, hogy ésszerű legyen, sebek, nyavalyák, betegségek szerint. Még nagyobb mázlinkra sok minden van, amit a ládákban tartok. Azokra még pár dolgot rápakolok és mehetnek is.
- Viszont szövetet nem kell vagdosni. Még korábbról megmaradtak a szütyők, erős vászon, akár vállra is lehet akasztani. Ryrin csomagja is abban van.
* Nekilát pakolni, na meg azért közben Ryrin tanulására is gondol közben és magyaráz, mutogat neki, mielőtt lezárnák az első és a második ládát is. Melyik növény mire való, melyik üvegben mi van, miből és miként ismerheti fel Ryrin mindezt. A batyukba pedig elég lesz az, ami kint van azon az egynéhány polcon, ami az ispotályban van. Közben fülel arra, amit Lia és Khan beszélnek és ő is különösnek találja, hogy egyszer csak nem látott a férfi az egyik szemére. Méreg? Vagy talán valamilyen mágikus behatás? Eltöpreng ezen, de közben jár a keze és pakol. *
- Ha majd elkészültél Khan, hozzátok ki ezt a két ládát Ryrin-el, most beszélek Tanrielel a szekér miatt.
* Meg is keresi őt és beszél is vele, hogy utána hamar visszatérhessen az ispotályba. *
//Vizsgálat és készülődés//
//Khan, Chiari és Ryrin, Lia//
* Az ispotály egyik, zártabb felében halkan gügyörészik valaki. Ena az. A szolga ölében gyakorolja, hogy miként kell majd beszélni. A triót kis időre az ispotályban hagyja és átlép, hogy beszéljen a nővel, ki vigyáz mindig a lányára. Hozzá intézi a szavait és kis időre kézbe veszi Enát is. *
- Megint útra kelünk, Kagan szerint néhány hét lesz az út csupán. Pakolj össze, én intézem az ispotályt a többiekkel. Szólj ha készen vagy, van itt két erős markos lovag, aki segít felpakolni a szekérre.
* Visszahúzza a függönyt és nekilát az ispotály összepakolásának, amíg Lia megnézi Khan szemét.*
- Igyekeztem mindent úgy pakolni, hogy ésszerű legyen, sebek, nyavalyák, betegségek szerint. Még nagyobb mázlinkra sok minden van, amit a ládákban tartok. Azokra még pár dolgot rápakolok és mehetnek is.
- Viszont szövetet nem kell vagdosni. Még korábbról megmaradtak a szütyők, erős vászon, akár vállra is lehet akasztani. Ryrin csomagja is abban van.
* Nekilát pakolni, na meg azért közben Ryrin tanulására is gondol közben és magyaráz, mutogat neki, mielőtt lezárnák az első és a második ládát is. Melyik növény mire való, melyik üvegben mi van, miből és miként ismerheti fel Ryrin mindezt. A batyukba pedig elég lesz az, ami kint van azon az egynéhány polcon, ami az ispotályban van. Közben fülel arra, amit Lia és Khan beszélnek és ő is különösnek találja, hogy egyszer csak nem látott a férfi az egyik szemére. Méreg? Vagy talán valamilyen mágikus behatás? Eltöpreng ezen, de közben jár a keze és pakol. *
- Ha majd elkészültél Khan, hozzátok ki ezt a két ládát Ryrin-el, most beszélek Tanrielel a szekér miatt.
* Meg is keresi őt és beszél is vele, hogy utána hamar visszatérhessen az ispotályba. *
2607. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-06-05 20:53:56
Üzenet elküldve: 2015-06-05 20:53:56
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1633
OOC üzenetek: 313
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1633
OOC üzenetek: 313
Játékstílus: Vakmerő
// Kovácsműhely//
*Svir többek között mindenki mindenféle eszmefuttatásának meghallgatásához is nagyon ért, mi több, a kalapviselés mellett ez is a specialitása. Meg ugye a bámészkodás, amihez szintén nagyon ért. A legjobb az egészben, tehát benne, hogy akár egyszerre is képes ennek a valódi mesterhármasnak a végrehajtására, mint például most is, Hrothgaarral maga mellett. Már csak ezért az emberfeletti teljesítményéért is szívbaj nélkül kinevezhetné bárki bármelyik föld- vagy vízdarab urának, királyának, hercegének vagy góréjának. Azt meg nem bánja különösebben, hogy a törpe nem ismeri az első nevet, Nomam nagyurat úgysem lehet elmesélni, őt látni kell. De ez most nem a fizetett hirdetések helye és ideje. Azon viszont szemmel láthatóan is jót mulat, ahogy a törpe időnként már-már mérgesen odakiabál az egyik beosztottjának.*
- Legalább tudod majd, ki pottyantotta oda. Mindig kiskakas király a maga szemétdombján. Én meg a kalapom alatt. *Folytatja a rötyögést, most különösen jól megy neki. A következő válasza előtt megvárja, hogy a soron következő kiáltás is elszálljon a címzettje felé.*
- Én szerény ember vagyok Hrothgaar, nem vágyom sokra. *Egy kis szünetet tart, mintha elmélázna, aztán folytatja.*
- Megelégszem az utóbbi kettővel is. Csatából meg így annál több marad neked. *Kacsint és várja a reakciót.*
- Ha meg nem jönnek a hordáraid, akkor bánhatod majd, hogy nem engedtél még öt aranyat az íjam árából.
*Svir többek között mindenki mindenféle eszmefuttatásának meghallgatásához is nagyon ért, mi több, a kalapviselés mellett ez is a specialitása. Meg ugye a bámészkodás, amihez szintén nagyon ért. A legjobb az egészben, tehát benne, hogy akár egyszerre is képes ennek a valódi mesterhármasnak a végrehajtására, mint például most is, Hrothgaarral maga mellett. Már csak ezért az emberfeletti teljesítményéért is szívbaj nélkül kinevezhetné bárki bármelyik föld- vagy vízdarab urának, királyának, hercegének vagy góréjának. Azt meg nem bánja különösebben, hogy a törpe nem ismeri az első nevet, Nomam nagyurat úgysem lehet elmesélni, őt látni kell. De ez most nem a fizetett hirdetések helye és ideje. Azon viszont szemmel láthatóan is jót mulat, ahogy a törpe időnként már-már mérgesen odakiabál az egyik beosztottjának.*
- Legalább tudod majd, ki pottyantotta oda. Mindig kiskakas király a maga szemétdombján. Én meg a kalapom alatt. *Folytatja a rötyögést, most különösen jól megy neki. A következő válasza előtt megvárja, hogy a soron következő kiáltás is elszálljon a címzettje felé.*
- Én szerény ember vagyok Hrothgaar, nem vágyom sokra. *Egy kis szünetet tart, mintha elmélázna, aztán folytatja.*
- Megelégszem az utóbbi kettővel is. Csatából meg így annál több marad neked. *Kacsint és várja a reakciót.*
- Ha meg nem jönnek a hordáraid, akkor bánhatod majd, hogy nem engedtél még öt aranyat az íjam árából.
2606. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-06-05 19:53:52
Üzenet elküldve: 2015-06-05 19:53:52
ÚJ
![>Worenth Yosden [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/11112_1519763981_ember_ferfi.jpg)
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 1521
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1521
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
//Fogadó//
*Az utolsó falatot is lenyeli a jól megpúpozott tányér főtt ételből, Rilai igazán kitett magáért annyi szent. Finom is, bőséges is, és még laktató is. Legszívesebben hanyatt dőlne az erdőszélen a fűben, és szunyókálna pár órát, de most fontosabb dolgok állnak előtte és inasa előtt. Leteszi a pultra az üres tányért, és megragadja a kis csomagot, amit Rilai már gondosan össze is állított. Megköszöni az ételt, megdicsérgeti a szakácsot, majd megköszöni az útravalót is, és távozik a fogadóból.*
//Odakint - Eireni//
*Kint már várja a három korsó, ami szintén el lett készítve. A kis csomagot árnyék takarásába helyezi, és elszalad megtölteni a korsókat vízzel. Először kettőt visz, majd egyet, és mikor az eggyel jön visszafelé, inasa már meg is érkezik a lóval.*
~Ügyes fiú!~
-Ez gyors volt. *mosolyodik el.* -Na akkor ezt a kis ételcsomagot, a három korsó vizet, és a dolgainkat pakoljuk fel, és erősítsük rá a tárolóra.
*Mikor ezt kimondja már el is kezdi, és nem is tart sokáig, mivel nem egy nagy művelet, és látszólag nem először csinál már ilyet. Mivel feltételezi, hogy Eireni tudja vezetni a lovat, ha már eddig is elhozta ezért a kezébe adja a gyeplőt.*
-Akkor menjünk is hát, hogy visszaérjünk, mielőtt elindul a törzs a hosszú útra. Ha nem érünk vissza majd utolérjük őket. Tudtad, hogy költözünk? *pillant az inasára, ekkor már Amon Ruadh határán sétálgatnak, az őrséget pedig üdvözlik ha találkoznak velük.*
-Van neve a lónak? Hogyan nevezzük el?
*Az utolsó falatot is lenyeli a jól megpúpozott tányér főtt ételből, Rilai igazán kitett magáért annyi szent. Finom is, bőséges is, és még laktató is. Legszívesebben hanyatt dőlne az erdőszélen a fűben, és szunyókálna pár órát, de most fontosabb dolgok állnak előtte és inasa előtt. Leteszi a pultra az üres tányért, és megragadja a kis csomagot, amit Rilai már gondosan össze is állított. Megköszöni az ételt, megdicsérgeti a szakácsot, majd megköszöni az útravalót is, és távozik a fogadóból.*
//Odakint - Eireni//
*Kint már várja a három korsó, ami szintén el lett készítve. A kis csomagot árnyék takarásába helyezi, és elszalad megtölteni a korsókat vízzel. Először kettőt visz, majd egyet, és mikor az eggyel jön visszafelé, inasa már meg is érkezik a lóval.*
~Ügyes fiú!~
-Ez gyors volt. *mosolyodik el.* -Na akkor ezt a kis ételcsomagot, a három korsó vizet, és a dolgainkat pakoljuk fel, és erősítsük rá a tárolóra.
*Mikor ezt kimondja már el is kezdi, és nem is tart sokáig, mivel nem egy nagy művelet, és látszólag nem először csinál már ilyet. Mivel feltételezi, hogy Eireni tudja vezetni a lovat, ha már eddig is elhozta ezért a kezébe adja a gyeplőt.*
-Akkor menjünk is hát, hogy visszaérjünk, mielőtt elindul a törzs a hosszú útra. Ha nem érünk vissza majd utolérjük őket. Tudtad, hogy költözünk? *pillant az inasára, ekkor már Amon Ruadh határán sétálgatnak, az őrséget pedig üdvözlik ha találkoznak velük.*
-Van neve a lónak? Hogyan nevezzük el?
2605. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-06-05 19:50:46
Üzenet elküldve: 2015-06-05 19:50:46
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 747
OOC üzenetek: 33
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 747
OOC üzenetek: 33
Játékstílus: Vakmerő
//Őrségben - Harath, Zazide, Eireni//
*A hozzálépő elfet, míg Aletai-tól nem kap felvilágosítást mellőzi. Egy biccentéssel mutatja irányába, hogy értette és foglalkozik majd ügyével, de ennyi. A furcsa beszédű hegyes fülű félrokona is ott marad talonban, mert amit a férfi neki most mond, mindennél fontosabbnak bizonyul.*
-Költözünk?!?!
*Akad fenn jó néhány pillanatig ezen. Arcára kiülő meglepettségét most nem tudja palástolni, nem mintha itthon amúgy színészkedne. Egyszóval szikrát sem kap egy ideig, úgy hallgatja a továbbiakat. Ezzel időt is nyer, és sikerül úrrá lennie döbbenetén, és képes talán érthetően válaszolni is.*
-Délben hát. Ja, Kagan nem az a tökölődős fajta.
*Elkomoruló tekintete mögött fejében a nem is oly régmúlt évtizedes vándorlásaival készíti fel lelkét a reájuk váró feladatokra, nehézségekre, ami egy ilyen költözéssel járhat. Volt benne része, van tapasztalata. Így ismerni véli minden rossz oldalát, habár az új vidékek mindig új kihívást jelentenek. Így Aletai-nak van ideje és módja szót váltani Erieni-vel a lova ügyében. És nagyon jól mondja. Mindezt tudva immár ő maga is más szemmel nézi a pakolászó, nyüzsgő törzsbélieket.*
-Javaslom szót váltani Kagannal. A fogadóban keresd.
*Hiszen a málhás ló kölcsönadása immár örökbe adássá módosul. És ki tudja, most minden hátasra szükségük lehet, továbbá Isurii hosszabb távon is számított a mágusra. Néz fel a nap pályájára.*
-Ildomos lenne megvárni a delet. Vagy legalább tudasd a mestereddel a híreket.
*Ő nem fog ilyesmiről dönteni. Viszont a seggre csücsülő vad elf dolga még lezáratlan. Habár a két fajtárs talán lefoglalja majd egymást míg ő Ethea dolgát intézi.*
-Aletai, köszönöm szavaid. De furcsa, rossz érzésem támadt. Kerítsd nekem elő Etheát. Ha nem leled, vegyél magad mellé valakit, és járjátok be a fal külső részét.
*Kéri meg a férfit. Ő maga persze majd tartja a frontot. Se ki, se be idegen nem fog most menni. Egyrészt mert Kagan is odalent van a fogadóban, ahogy Isurii is a Radkraalban. Ergo felesleges a beengedésük. Még azon is elmereng, vajon lezárassa -e a külső cölöpkerítés Amon Ruadh kapuját. De ez drasztikus lépés, várhat még.*
A hozzászólás írója (Harath Hardoghar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.06.05 19:52:08
*A hozzálépő elfet, míg Aletai-tól nem kap felvilágosítást mellőzi. Egy biccentéssel mutatja irányába, hogy értette és foglalkozik majd ügyével, de ennyi. A furcsa beszédű hegyes fülű félrokona is ott marad talonban, mert amit a férfi neki most mond, mindennél fontosabbnak bizonyul.*
-Költözünk?!?!
*Akad fenn jó néhány pillanatig ezen. Arcára kiülő meglepettségét most nem tudja palástolni, nem mintha itthon amúgy színészkedne. Egyszóval szikrát sem kap egy ideig, úgy hallgatja a továbbiakat. Ezzel időt is nyer, és sikerül úrrá lennie döbbenetén, és képes talán érthetően válaszolni is.*
-Délben hát. Ja, Kagan nem az a tökölődős fajta.
*Elkomoruló tekintete mögött fejében a nem is oly régmúlt évtizedes vándorlásaival készíti fel lelkét a reájuk váró feladatokra, nehézségekre, ami egy ilyen költözéssel járhat. Volt benne része, van tapasztalata. Így ismerni véli minden rossz oldalát, habár az új vidékek mindig új kihívást jelentenek. Így Aletai-nak van ideje és módja szót váltani Erieni-vel a lova ügyében. És nagyon jól mondja. Mindezt tudva immár ő maga is más szemmel nézi a pakolászó, nyüzsgő törzsbélieket.*
-Javaslom szót váltani Kagannal. A fogadóban keresd.
*Hiszen a málhás ló kölcsönadása immár örökbe adássá módosul. És ki tudja, most minden hátasra szükségük lehet, továbbá Isurii hosszabb távon is számított a mágusra. Néz fel a nap pályájára.*
-Ildomos lenne megvárni a delet. Vagy legalább tudasd a mestereddel a híreket.
*Ő nem fog ilyesmiről dönteni. Viszont a seggre csücsülő vad elf dolga még lezáratlan. Habár a két fajtárs talán lefoglalja majd egymást míg ő Ethea dolgát intézi.*
-Aletai, köszönöm szavaid. De furcsa, rossz érzésem támadt. Kerítsd nekem elő Etheát. Ha nem leled, vegyél magad mellé valakit, és járjátok be a fal külső részét.
*Kéri meg a férfit. Ő maga persze majd tartja a frontot. Se ki, se be idegen nem fog most menni. Egyrészt mert Kagan is odalent van a fogadóban, ahogy Isurii is a Radkraalban. Ergo felesleges a beengedésük. Még azon is elmereng, vajon lezárassa -e a külső cölöpkerítés Amon Ruadh kapuját. De ez drasztikus lépés, várhat még.*
A hozzászólás írója (Harath Hardoghar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.06.05 19:52:08
2604. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-06-05 19:40:39
Üzenet elküldve: 2015-06-05 19:40:39
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 357
OOC üzenetek: 103
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 357
OOC üzenetek: 103
Játékstílus: Vakmerő
//Aletai, Harath és Zazide társasága, majd fogadó, Worenth//
*Átveszi a lovat, majd megköszöni azt mestere nevében is. Aletai szavaira kérdőn néz, de tudomásul veszi, hogy feltétlen szólnia kellesz ezekről Worenthnek is.*
~Szóval a fogadóba ment? Elébe megyek, úgy talán egyszerűbb lesz az indulás.~
*Zavartan tekint vissza Zazidére, akit csak úgy faképnél hagy, miután furcsán megszólította. El sem tudja képzelni, miféle szerzet lehet az a koszos elf. Rettenetesen néz ki, emellett beszéde igen serény, intelligencia nyomát sem mutatja. Veheti gúnyolódásnak is utánzását, de látja rajta az őszinteséget. Nehéz átlátni viselkedésén, feltehetően gúnyos beszédén... Főleg úgy, hogy az nem hülyeségből csinálja.
Elnézést kér az ott levőktől, s megcélozza a fogadót.*
-Sajnálom, uraim, de nem várathatom meg a mestert. Főleg, ha sietnünk kell vissza.
*Enyhén meghajol előttük, majd amennyire csak tud, a fogadó elébe siet. Ott kint várakozik, míg felbukkan Worenth. Vélhetőleg azonnal indulni fognak így, hogy már megvan a ló, de a döntés teljes mértékben az ősz ember kezében van. Worenth első szavára mozdul Eireni, így annak nincs is szüksége különösebb noszogatásokra.*
*Átveszi a lovat, majd megköszöni azt mestere nevében is. Aletai szavaira kérdőn néz, de tudomásul veszi, hogy feltétlen szólnia kellesz ezekről Worenthnek is.*
~Szóval a fogadóba ment? Elébe megyek, úgy talán egyszerűbb lesz az indulás.~
*Zavartan tekint vissza Zazidére, akit csak úgy faképnél hagy, miután furcsán megszólította. El sem tudja képzelni, miféle szerzet lehet az a koszos elf. Rettenetesen néz ki, emellett beszéde igen serény, intelligencia nyomát sem mutatja. Veheti gúnyolódásnak is utánzását, de látja rajta az őszinteséget. Nehéz átlátni viselkedésén, feltehetően gúnyos beszédén... Főleg úgy, hogy az nem hülyeségből csinálja.
Elnézést kér az ott levőktől, s megcélozza a fogadót.*
-Sajnálom, uraim, de nem várathatom meg a mestert. Főleg, ha sietnünk kell vissza.
*Enyhén meghajol előttük, majd amennyire csak tud, a fogadó elébe siet. Ott kint várakozik, míg felbukkan Worenth. Vélhetőleg azonnal indulni fognak így, hogy már megvan a ló, de a döntés teljes mértékben az ősz ember kezében van. Worenth első szavára mozdul Eireni, így annak nincs is szüksége különösebb noszogatásokra.*
2603. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-06-05 18:58:48
Üzenet elküldve: 2015-06-05 18:58:48
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 856
OOC üzenetek: 175
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 856
OOC üzenetek: 175
Játékstílus: Vakmerő
// Kovácsműhely//
*Úgy látszik, Hrothgaar beosztottak és urak viszonyáról tartott igen rövidke eszmefuttatása megértő fülekhez jutott el. A férfi nevetésére ő maga is felgöcög. Igaz, egyetlen rossz szava nem lehet. Kagan tiszti rangra emelte őt, bár... bár eddig nem teljesen úgy alakulnak a dolgok, ahogy azt elvárhatnák egyesek. A műhely egész jól üzemelt eddig, ám a törpék alacsony létszáma kérdésessé tette annak dolgát, hogy van-e egyáltalán értelme a "Törpék Thánja" titulusnak. Beavatási szertartáson sem estek át eddig emberei és jelen események fényében úgy látszik, egy ideig ez az állapot így is marad.*
- Albun di Nomam... *ismétli a törpe, de nem igazán ismerős neki a név* Albun di Nomam.
*Megvonja vállát, jelezvén, nem tudja kiről lehet szó, de a férfi valószínűleg ezt nem fogja rossz néven venni. Hrothgaar törpéi után néz, csinálják-e a rájuk kiszabott feladatot.*
- Mirakh, ha kell az a sisak, ess neki, de sürgősen. Dél _előtt_ kész kell lennünk a pakolással.
*Visszafordul Svir Gia felé ezután.*
- Vörös Vezér, Vashegy Ura... lassan minden talpalatnyi földnek ura lesz és minden kupac trágyából lobogók fognak meredezni.
*Rázza meg lemondó jelleggel rőt üstökét a törpe, de arcán még mindig mosoly látható.*
- Tudod mire vágyok én, Svir Gia? *szemkontaktust teremt a férfival, úgy folytatja* Egy jó verekedésre. Egy kimerítő csatára. Utána pedig egy feszes női fenékre meg egy kupa hideg sörre. Hehe.
*Nevet fel és nekidől a szekér oldalának.*
- Quikhnah! Mennyi kiöntött vasrúd van?
*Úgy látszik, Hrothgaar beosztottak és urak viszonyáról tartott igen rövidke eszmefuttatása megértő fülekhez jutott el. A férfi nevetésére ő maga is felgöcög. Igaz, egyetlen rossz szava nem lehet. Kagan tiszti rangra emelte őt, bár... bár eddig nem teljesen úgy alakulnak a dolgok, ahogy azt elvárhatnák egyesek. A műhely egész jól üzemelt eddig, ám a törpék alacsony létszáma kérdésessé tette annak dolgát, hogy van-e egyáltalán értelme a "Törpék Thánja" titulusnak. Beavatási szertartáson sem estek át eddig emberei és jelen események fényében úgy látszik, egy ideig ez az állapot így is marad.*
- Albun di Nomam... *ismétli a törpe, de nem igazán ismerős neki a név* Albun di Nomam.
*Megvonja vállát, jelezvén, nem tudja kiről lehet szó, de a férfi valószínűleg ezt nem fogja rossz néven venni. Hrothgaar törpéi után néz, csinálják-e a rájuk kiszabott feladatot.*
- Mirakh, ha kell az a sisak, ess neki, de sürgősen. Dél _előtt_ kész kell lennünk a pakolással.
*Visszafordul Svir Gia felé ezután.*
- Vörös Vezér, Vashegy Ura... lassan minden talpalatnyi földnek ura lesz és minden kupac trágyából lobogók fognak meredezni.
*Rázza meg lemondó jelleggel rőt üstökét a törpe, de arcán még mindig mosoly látható.*
- Tudod mire vágyok én, Svir Gia? *szemkontaktust teremt a férfival, úgy folytatja* Egy jó verekedésre. Egy kimerítő csatára. Utána pedig egy feszes női fenékre meg egy kupa hideg sörre. Hehe.
*Nevet fel és nekidől a szekér oldalának.*
- Quikhnah! Mennyi kiöntött vasrúd van?
2602. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-06-05 18:34:13
Üzenet elküldve: 2015-06-05 18:34:13
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 383
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 383
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Megfontolt
// Ispotály//
//Vizsgálat és készülődés//
//Khan, Chiari és Ryrin//
*Elgondolkodva pillant a lovagok kapitányára, de igazán még nem tudja, mi járhat a másik fejében, általánosítani meg nem akar.
Lia az a fajta ember, aki alapvetően mindenkihez hó szándékkal fordul oda, mindenkinek előlegez némi bizalmat, de ennek ellenére nem valami kis átverhető naiv. Ha valaki becsapja, vagy visszaél vele, és erre rájön, azt utána le is írja.
Így hát a lány alapvetően bizalommal van a tharg harcosok iránt is, már csak azért is, mert ők jelenleg a "mieink" kategóriába tartoznak, és nem az "ellenség" közé. Igaz gyógyításban nem tesz különbséget, már ha ez rajta múlik, de egyébként igen, még ha kicsit más mérce szerint is ítél, mint a törzsbeliek.
Ugyanakkor jelenleg hozzájuk, közéjük tartozik, és többeket már egészen megkedvelt, köztük Gabrient, a raccsolós Wandar lovagot, Ryrint, Aletait és magát Khant is valamennyire, dacára annak, hogy a férfi ugratja. vagy épp azért, és nagyon nem szeretné elveszíteni őket. Éppen ezért fontos számára, hogy valóban minden rendben menjen a készülődéssel a csomagolással kapcsolatban, nem akar ő az oka lenni annak, ha valami az úton hibádzik.
Talán a fegyveresek könnyedén veszik az életet, a pillanatra esküsznek, de Lia mindig egy cseppnyivel távolabb próbál látni. talán ez hiba, de az is lehet, hogy erény, majd az idő megmutatja.*
- Nem baj az, ha nem szószátyárkodik feleslegesen. Bár velem nem csak tőmondatokban társalgott.
*Kicsit talán meg is lepte a lányt, hogy a parancsnoknak mennyire jó meglátásai vannak.*
~Bizonyára sokat látott és tapasztalt már.~
*A vizsgálat szerencsére simán zajlik, Khan nem ellenkezik, és nem kérdez ostobaságokat, sőt meglepően együttműködő. Lia nem egészen erre számított azok után, hogy hallotta, hogyan szólogat be a társainak.
A lányt az első pillanatban az is meglepi, hogy a szemkötő nem valami szörnyűséget takar, a férfi jobb szeme is csaknem teljesen normálisan néz ki, sőt, aki nem tudja mire figyeljen, annak talán fel sem tűnne, hogy valójában mekkora a baj.*
~Ez lehet, hogy néha még hasznára válhat, talán majd megemlítem neki.~
- Értelek.*Bólint aprót, és erővel fegyelmezi a vonásait.*
~Nem igazság! Alig látszik eltérés és mégsem lát! Ez nem igazság!~
*Aztán mégis elmosolyodik, és lassan megcsóválja a fejét.*
- Nem, ennek ahhoz semmi köze, hogy pár éve mennyire vágtak kupán. Ha most, egy friss sérülés után egy-két nappal alakult volna ki a baj, az más lenne, de ahogy mondod, nem erről van szó.
*Lia észreveszi, hogy a férfi szemei kerekre nyílnak, mikor finoman az arcához ér és önkéntelenül is elmosolyodik ezt látva. De a mosolyában nincs önteltség, vagy gőg, inkább csak valami a megnyugtatás vágya.
~Ideges lehet? Fél? vagy csak nem szokták így érinteni? Zavarja? Vagy éppen ellenkezőleg?~
A lány véletlen sem akar fájdalmat okozni, így nagyon finoman és gyengéden érinti, óvatosan nyom rá picit a szemgolyóira is, majd kis hümmentéssel bólint.*
- Köszönöm *Felel halkan, jólesnek neki a férfi szavai, a mosolya egy fokkal ragyogóbbá válik.*
~Lehetséges, hogy tényleg nem tudok semmit tenni a jobb szeméért.~
- Erre gondolok. Mert nem ismerek mágiát, mely ilyen vakságot idézne elő. Elvben hallottam már olyat, hogy valakit mágia által is meg lehet sebezni, de akkor jó eséllyel oda lenne mind a két szemed. Így hát méregre gondolok, valami lassan ható szerre. Talán akkor történt, mikor a sereg elhagyta Amon Ruadhot. Azt már neked kell tudnod, van-e valaki, ki képes lenne ellened ilyesmire. Bár az is lehet, hogy nem is neked szánták, csak felmarkoltad más korsóját egy kocsmában. *Teszi végül hozzá, mert épp elképzelhető ez is. Khan maga bizonyára jobban tudja, mi történhetett. Persze Lia is szeretné tudni, ezért láthatóan kíváncsian pillant rá, de a nyelvére most féket tesz.
Azt viszont már nem állja meg, mikor a lovag a gyógyszerre panaszkodik:*
- Dehogy nincs! A kisfiúk ilyenkor szoktak kapni egy kanálka mézet, meg egy nagy puszit. *Vigyorogva csóválja meg a fejét.*
~Komolyan... Férfiak!~
- Értem, értem, de nem múlsz ki! *Már alig bírja megállni nevetés nélkül.* Se ettől, se a Myceil Fényétől. Ígérem!
~Talán ezek megóvják legalább a másik szemét. Úgy hiszem, ahhoz még időben vagyunk.~
*Ez utolsó gondolatát nem osztja meg a férfival, nem tudja, hogyan viselné a hírt Khan és nem akarja, hogy esetleg sötét gondolatai támadjanak.*
*A kapitány utolsó mondatára azonban kirobban belőle a kacagás. nem az az erőltetett affektálós fajta, hanem igazán, szívből nevet.*
- Ryrin, menekülj! Vagy legalább fogd szorosan a nadrágod derekát!
*Lia körbenéz, hogy áll a csomagolás, mert bizonnyal Chiari és Ryrin már jól haladtak, aztán a hátsó láda felé indul.*
- Itt láttam tegnap este pár régebbi lepedőt, azokat fel lehetne hasogatni nagyjából könyöknyi széles és hosszú darabokra, aztán majd azokba csomagolhatnánk a lovagoknak való kötszert, miegymást. Jól elrendezve beférne a nyeregtáskákba, és még maradna is mellette hely bőven. Khan, felhasogatnád a lepedőket? *A megfogalmazás ugyan udvarias, kérdésként, kérésként hangzik el, de valójában, inkább utasítás ez, tekintve, hogy a lovagok kapitánya aga ajánlott segítséget.*
~És amíg ezzel el nem készülünk, úgysem trógerolhatják fel a szekerekre a nehéz ládákat.~
* A lány kérdőn pillant fel a többiekre, miközben már a kötszerekhez való gyolcsokat válogatja két kupacba, az egyikbe kis négyszögletes kendőket, a másikba hosszú gurigába tekert csíkokat. A kezei fürgén járnak, ahogy válogat.*
- Akkor másfél tucat kötszeres csomag, de tucatnyiba jöhet gyógypor is.
*Felnéz, a tekintete Chiarit és Ryrint is keresi.*
- Mi van készleten? *Érdeklődik és közben figyel, Ryrin felismeri-e valamelyik növény nevét.* Fehér Quartan? Vagy Cytne Álma? remélem Észak reménye és Vérfű van bőven, a harcosoknak fontos lenne.
~De ha nincs, majd menet közben is figyelek.~
//Vizsgálat és készülődés//
//Khan, Chiari és Ryrin//
*Elgondolkodva pillant a lovagok kapitányára, de igazán még nem tudja, mi járhat a másik fejében, általánosítani meg nem akar.
Lia az a fajta ember, aki alapvetően mindenkihez hó szándékkal fordul oda, mindenkinek előlegez némi bizalmat, de ennek ellenére nem valami kis átverhető naiv. Ha valaki becsapja, vagy visszaél vele, és erre rájön, azt utána le is írja.
Így hát a lány alapvetően bizalommal van a tharg harcosok iránt is, már csak azért is, mert ők jelenleg a "mieink" kategóriába tartoznak, és nem az "ellenség" közé. Igaz gyógyításban nem tesz különbséget, már ha ez rajta múlik, de egyébként igen, még ha kicsit más mérce szerint is ítél, mint a törzsbeliek.
Ugyanakkor jelenleg hozzájuk, közéjük tartozik, és többeket már egészen megkedvelt, köztük Gabrient, a raccsolós Wandar lovagot, Ryrint, Aletait és magát Khant is valamennyire, dacára annak, hogy a férfi ugratja. vagy épp azért, és nagyon nem szeretné elveszíteni őket. Éppen ezért fontos számára, hogy valóban minden rendben menjen a készülődéssel a csomagolással kapcsolatban, nem akar ő az oka lenni annak, ha valami az úton hibádzik.
Talán a fegyveresek könnyedén veszik az életet, a pillanatra esküsznek, de Lia mindig egy cseppnyivel távolabb próbál látni. talán ez hiba, de az is lehet, hogy erény, majd az idő megmutatja.*
- Nem baj az, ha nem szószátyárkodik feleslegesen. Bár velem nem csak tőmondatokban társalgott.
*Kicsit talán meg is lepte a lányt, hogy a parancsnoknak mennyire jó meglátásai vannak.*
~Bizonyára sokat látott és tapasztalt már.~
*A vizsgálat szerencsére simán zajlik, Khan nem ellenkezik, és nem kérdez ostobaságokat, sőt meglepően együttműködő. Lia nem egészen erre számított azok után, hogy hallotta, hogyan szólogat be a társainak.
A lányt az első pillanatban az is meglepi, hogy a szemkötő nem valami szörnyűséget takar, a férfi jobb szeme is csaknem teljesen normálisan néz ki, sőt, aki nem tudja mire figyeljen, annak talán fel sem tűnne, hogy valójában mekkora a baj.*
~Ez lehet, hogy néha még hasznára válhat, talán majd megemlítem neki.~
- Értelek.*Bólint aprót, és erővel fegyelmezi a vonásait.*
~Nem igazság! Alig látszik eltérés és mégsem lát! Ez nem igazság!~
*Aztán mégis elmosolyodik, és lassan megcsóválja a fejét.*
- Nem, ennek ahhoz semmi köze, hogy pár éve mennyire vágtak kupán. Ha most, egy friss sérülés után egy-két nappal alakult volna ki a baj, az más lenne, de ahogy mondod, nem erről van szó.
*Lia észreveszi, hogy a férfi szemei kerekre nyílnak, mikor finoman az arcához ér és önkéntelenül is elmosolyodik ezt látva. De a mosolyában nincs önteltség, vagy gőg, inkább csak valami a megnyugtatás vágya.
~Ideges lehet? Fél? vagy csak nem szokták így érinteni? Zavarja? Vagy éppen ellenkezőleg?~
A lány véletlen sem akar fájdalmat okozni, így nagyon finoman és gyengéden érinti, óvatosan nyom rá picit a szemgolyóira is, majd kis hümmentéssel bólint.*
- Köszönöm *Felel halkan, jólesnek neki a férfi szavai, a mosolya egy fokkal ragyogóbbá válik.*
~Lehetséges, hogy tényleg nem tudok semmit tenni a jobb szeméért.~
- Erre gondolok. Mert nem ismerek mágiát, mely ilyen vakságot idézne elő. Elvben hallottam már olyat, hogy valakit mágia által is meg lehet sebezni, de akkor jó eséllyel oda lenne mind a két szemed. Így hát méregre gondolok, valami lassan ható szerre. Talán akkor történt, mikor a sereg elhagyta Amon Ruadhot. Azt már neked kell tudnod, van-e valaki, ki képes lenne ellened ilyesmire. Bár az is lehet, hogy nem is neked szánták, csak felmarkoltad más korsóját egy kocsmában. *Teszi végül hozzá, mert épp elképzelhető ez is. Khan maga bizonyára jobban tudja, mi történhetett. Persze Lia is szeretné tudni, ezért láthatóan kíváncsian pillant rá, de a nyelvére most féket tesz.
Azt viszont már nem állja meg, mikor a lovag a gyógyszerre panaszkodik:*
- Dehogy nincs! A kisfiúk ilyenkor szoktak kapni egy kanálka mézet, meg egy nagy puszit. *Vigyorogva csóválja meg a fejét.*
~Komolyan... Férfiak!~
- Értem, értem, de nem múlsz ki! *Már alig bírja megállni nevetés nélkül.* Se ettől, se a Myceil Fényétől. Ígérem!
~Talán ezek megóvják legalább a másik szemét. Úgy hiszem, ahhoz még időben vagyunk.~
*Ez utolsó gondolatát nem osztja meg a férfival, nem tudja, hogyan viselné a hírt Khan és nem akarja, hogy esetleg sötét gondolatai támadjanak.*
*A kapitány utolsó mondatára azonban kirobban belőle a kacagás. nem az az erőltetett affektálós fajta, hanem igazán, szívből nevet.*
- Ryrin, menekülj! Vagy legalább fogd szorosan a nadrágod derekát!
*Lia körbenéz, hogy áll a csomagolás, mert bizonnyal Chiari és Ryrin már jól haladtak, aztán a hátsó láda felé indul.*
- Itt láttam tegnap este pár régebbi lepedőt, azokat fel lehetne hasogatni nagyjából könyöknyi széles és hosszú darabokra, aztán majd azokba csomagolhatnánk a lovagoknak való kötszert, miegymást. Jól elrendezve beférne a nyeregtáskákba, és még maradna is mellette hely bőven. Khan, felhasogatnád a lepedőket? *A megfogalmazás ugyan udvarias, kérdésként, kérésként hangzik el, de valójában, inkább utasítás ez, tekintve, hogy a lovagok kapitánya aga ajánlott segítséget.*
~És amíg ezzel el nem készülünk, úgysem trógerolhatják fel a szekerekre a nehéz ládákat.~
* A lány kérdőn pillant fel a többiekre, miközben már a kötszerekhez való gyolcsokat válogatja két kupacba, az egyikbe kis négyszögletes kendőket, a másikba hosszú gurigába tekert csíkokat. A kezei fürgén járnak, ahogy válogat.*
- Akkor másfél tucat kötszeres csomag, de tucatnyiba jöhet gyógypor is.
*Felnéz, a tekintete Chiarit és Ryrint is keresi.*
- Mi van készleten? *Érdeklődik és közben figyel, Ryrin felismeri-e valamelyik növény nevét.* Fehér Quartan? Vagy Cytne Álma? remélem Észak reménye és Vérfű van bőven, a harcosoknak fontos lenne.
~De ha nincs, majd menet közben is figyelek.~
2601. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-06-05 14:53:49
Üzenet elküldve: 2015-06-05 14:53:49
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 614
OOC üzenetek: 85
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 614
OOC üzenetek: 85
Játékstílus: Vakmerő
// Készülődés: Ispotály //
// Lia, Chiari és Ryrin //
*A procedúra egyáltalán semmiféle fájdalommal nem jár. Ezt Khan jó jelnek véli, vagy legalábbis kényelmesebb, mintha naphosszat sajogna a helye. Az, hogy ilyen könnyeden kezeli látása elvesztésének kérdését nem holmi férfiúi büszkeségből vagy makacsságból ered, ami bizonyításra próbálja őt sarkallni. Az igazság része az is, hogy nem tartozik a legeszesebb halandók közé, a pragmatikus életet élő emberek észjárásával azonban rendelkezik. Ehhez járul adalékként még az, hogy katonaéletet (vagy zsoldosként ahhoz hasonlót) él kisfiú korától kezdve, mindennapjainak természetes részét képezi a veszteség. Hiába a zsákszámra szerzett arany, valamit mindig hátrahagynak magukból. A vérüket, a felszerelésüket, józanságuk egy újabb szilánkját, egy barátot. Aki ezzel nem tanul meg együttélni, annak ez az élet pusztán nyomort tartogat. Khan szemében az Acél Útjára lépőknek el kell fogadniuk a harcterek írott-íratlan szabályait és minden percüket ezek szerint kell megéljék. Mert az emberek rengeteg időt vesztegetnek el: azt kívánják, bár több lenne belőle. Több óra egy napban, több nap egy évben, több év az életükben. Hiszik, ha több idejük lenne, minden hibájukat kijavíthatnák. Egy harcos azonban a másodpercnek él. Abban az egyszerű, kristálytiszta momentumban, amikor a döntés születik. Ebben rejlik az élet fonáksága is: az teheti széppé, maradandóvá eseményeit, hogy egyszer elmúlik.*
~ Ha nem tudod a lehető legjobban kihasználni az adott pillanatot, egy másodperccel sem érdemelsz többet. ~
- Esze az van, csak beszélni nem szeret feleslegesen. - *"Arra itt vagyok neki én" - mondhatná ezt is akár, s ha tanúkat kellene kerítenie ennek igazolásához, jó néhányan örömmel tennének eleget a feladatnak. Gabrient lassan talán elkezdik elfogadni vezetőjüknek, de saját személyét illetően erős kételyei vannak, hogy valaha is megbíznak-e majd döntéseiben, mint helyettes parancsnok, a lovagok és harcosok kapitánya. Bírt ő már egyszer tisztséggel életében, az Ifjú Sólyom kompániájában a portyázók csapatát vezette. Amott elfogadták olyannak, amilyen, dacára minden súrlódásnak aminek egyik fókuszpontja nehezen kezelhető személyisége volt, már akkor is.
Szemét inkább megszokásból nyitotta fel lassan, de Lia kérdésére finoman megrázza a fejét.*
- Belenézhetnék a napba is, az sem zavarna jobban mint a félhomály idebent. - *Újra elgondolkozik azon, hogy fel tud-e idézni olyan eseményt recensen, amelynek keretében jól fejbe csapták, de nem jut pontosabb eredményre most sem.*
- Kaptam már néhány nyaklevest és próbáltak kutyának is nevelni, hogy parancsszóra feküdjek, de azok nem mostanában estek. De ha ezek holdfordulók, évek után is okozhatnak vakságot, akkor persze: sóztak már a fejemre. - *Khan egyébként fesztelenül és érezhető nyugalommal tűri a vizsgálat minden mozzanatát, nem hozza jobban zavarba az sem, hogy Lia egész közel hajol amíg a szemeivel foglalkozik. Valamiért úgy gondolja, hogy a nő őhelyette is pirul eleget. De az, amikor Lia két tenyere közé fogja arcát, elkerekedésre bírja szemeit, nem különben a bocsánatkérés.*
- Nem tehetsz róla, és arról sem fogsz, ha nem tudod meggyógyítani. - *Nem biztos abban, hogy a gyógyítónak fontos-e a tőle érkező feloldozás, de lelkiismeretesnek tűnik, Khan megközelítésében talán egy kicsit túlságosan is. Ezért mondja ki a szavakat is.*
- Méreg, mi? - *Rilairól nem feltételezi, hogy ilyesmit szándékosan megtenne bárkivel is, más haragosáról pedig nem tud, aki az ételével babrált volna. Fegyvertől acélja nem sebesítette meg, másfajta méregnemekről pedig nincsen tudomása, de persze ez korántsem egyenlő azzal, hogy egyéb úton nem nyelhetett be valamit.*
- Ehrm, nincs hozzá valami kísérő? - *Bor, sör vagy bármi egyéb is megtenné. De mégis csak valami francos gombafélét kellene lenyelnie! Miért is ne épp ő akadékoskodna kisfiú módjára.*
- De ha holnapra kimúlok, én visszajövök és addig kísértelek amíg ki nem futsz a világból. - *Vigyorogva gondol arra, hogy most minden valószínűség szerint maga a Tharg törzs is hasonlóra készül.*
~ Elmegyünk az ismert világ pereméig és onnan még egy lépéssel tovább. ~
*A medicinát némi unszolás hatására végül csak beszedi, "ennél rosszabb már nem sokkal lehet" alapon.*
- Most pedig lássuk azt a beöntést, hol van az az ebadta Ryrin?!
// Lia, Chiari és Ryrin //
*A procedúra egyáltalán semmiféle fájdalommal nem jár. Ezt Khan jó jelnek véli, vagy legalábbis kényelmesebb, mintha naphosszat sajogna a helye. Az, hogy ilyen könnyeden kezeli látása elvesztésének kérdését nem holmi férfiúi büszkeségből vagy makacsságból ered, ami bizonyításra próbálja őt sarkallni. Az igazság része az is, hogy nem tartozik a legeszesebb halandók közé, a pragmatikus életet élő emberek észjárásával azonban rendelkezik. Ehhez járul adalékként még az, hogy katonaéletet (vagy zsoldosként ahhoz hasonlót) él kisfiú korától kezdve, mindennapjainak természetes részét képezi a veszteség. Hiába a zsákszámra szerzett arany, valamit mindig hátrahagynak magukból. A vérüket, a felszerelésüket, józanságuk egy újabb szilánkját, egy barátot. Aki ezzel nem tanul meg együttélni, annak ez az élet pusztán nyomort tartogat. Khan szemében az Acél Útjára lépőknek el kell fogadniuk a harcterek írott-íratlan szabályait és minden percüket ezek szerint kell megéljék. Mert az emberek rengeteg időt vesztegetnek el: azt kívánják, bár több lenne belőle. Több óra egy napban, több nap egy évben, több év az életükben. Hiszik, ha több idejük lenne, minden hibájukat kijavíthatnák. Egy harcos azonban a másodpercnek él. Abban az egyszerű, kristálytiszta momentumban, amikor a döntés születik. Ebben rejlik az élet fonáksága is: az teheti széppé, maradandóvá eseményeit, hogy egyszer elmúlik.*
~ Ha nem tudod a lehető legjobban kihasználni az adott pillanatot, egy másodperccel sem érdemelsz többet. ~
- Esze az van, csak beszélni nem szeret feleslegesen. - *"Arra itt vagyok neki én" - mondhatná ezt is akár, s ha tanúkat kellene kerítenie ennek igazolásához, jó néhányan örömmel tennének eleget a feladatnak. Gabrient lassan talán elkezdik elfogadni vezetőjüknek, de saját személyét illetően erős kételyei vannak, hogy valaha is megbíznak-e majd döntéseiben, mint helyettes parancsnok, a lovagok és harcosok kapitánya. Bírt ő már egyszer tisztséggel életében, az Ifjú Sólyom kompániájában a portyázók csapatát vezette. Amott elfogadták olyannak, amilyen, dacára minden súrlódásnak aminek egyik fókuszpontja nehezen kezelhető személyisége volt, már akkor is.
Szemét inkább megszokásból nyitotta fel lassan, de Lia kérdésére finoman megrázza a fejét.*
- Belenézhetnék a napba is, az sem zavarna jobban mint a félhomály idebent. - *Újra elgondolkozik azon, hogy fel tud-e idézni olyan eseményt recensen, amelynek keretében jól fejbe csapták, de nem jut pontosabb eredményre most sem.*
- Kaptam már néhány nyaklevest és próbáltak kutyának is nevelni, hogy parancsszóra feküdjek, de azok nem mostanában estek. De ha ezek holdfordulók, évek után is okozhatnak vakságot, akkor persze: sóztak már a fejemre. - *Khan egyébként fesztelenül és érezhető nyugalommal tűri a vizsgálat minden mozzanatát, nem hozza jobban zavarba az sem, hogy Lia egész közel hajol amíg a szemeivel foglalkozik. Valamiért úgy gondolja, hogy a nő őhelyette is pirul eleget. De az, amikor Lia két tenyere közé fogja arcát, elkerekedésre bírja szemeit, nem különben a bocsánatkérés.*
- Nem tehetsz róla, és arról sem fogsz, ha nem tudod meggyógyítani. - *Nem biztos abban, hogy a gyógyítónak fontos-e a tőle érkező feloldozás, de lelkiismeretesnek tűnik, Khan megközelítésében talán egy kicsit túlságosan is. Ezért mondja ki a szavakat is.*
- Méreg, mi? - *Rilairól nem feltételezi, hogy ilyesmit szándékosan megtenne bárkivel is, más haragosáról pedig nem tud, aki az ételével babrált volna. Fegyvertől acélja nem sebesítette meg, másfajta méregnemekről pedig nincsen tudomása, de persze ez korántsem egyenlő azzal, hogy egyéb úton nem nyelhetett be valamit.*
- Ehrm, nincs hozzá valami kísérő? - *Bor, sör vagy bármi egyéb is megtenné. De mégis csak valami francos gombafélét kellene lenyelnie! Miért is ne épp ő akadékoskodna kisfiú módjára.*
- De ha holnapra kimúlok, én visszajövök és addig kísértelek amíg ki nem futsz a világból. - *Vigyorogva gondol arra, hogy most minden valószínűség szerint maga a Tharg törzs is hasonlóra készül.*
~ Elmegyünk az ismert világ pereméig és onnan még egy lépéssel tovább. ~
*A medicinát némi unszolás hatására végül csak beszedi, "ennél rosszabb már nem sokkal lehet" alapon.*
- Most pedig lássuk azt a beöntést, hol van az az ebadta Ryrin?!
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8741-8760 , 8761-8780 , 8781-8800 , 8801-8820 , 8821-8840 , 8841-8860 , 8861-8880 , 8881-8900 , 8901-8920 , 8921-8940 , 8941-8960 , 8961-8980 , 8981-9000 , 9001-9020 , 9021-9040 , 9041-9060 , 9061-9080 , 9081-9100 , 9101-9120 , 9121-9140 , 9141-9160 , 9161-9180 , 9181-9200 , 9201-9220 , 9221-9240 , 9241-9260 , 9261-9280 , 9281-9300 , 9301-9320 , 9321-9340 , 9341-9360 , 9361-9380 , 9381-9400 , 9401-9420 , 9421-9440 , 9441-9460 , 9461-9480 , 9481-9500 , 9501-9520 , 9521-9540 , 9541-9560 , 9561-9580 , 9581-9600 , 9601-9620 , 9621-9640 , 9641-9660 , 9661-9680 , 9681-9700 , 9701-9720 , 9721-9740 , 9741-9760 , 9761-9780 , 9781-9800 , 9801-9820 , 9821-9840 , 9841-9860 , 9861-9880 , 9881-9900 , 9901-9920 , 9921-9940 , 9941-9960 , 9961-9980 , 9981-10000 , 10001-10020 , 10021-10040 , 10041-10060 , 10061-10080 , 10081-10100 , 10101-10120 , 10121-10140 , 10141-10160 , 10161-10180 , 10181-10200 , 10201-10220 , 10221-10240 , 10241-10260 , 10261-10280 , 10281-10300 , 10301-10320 , 10321-10340 , 10341-10360 , 10361-10380 , 10381-10400 , 10401-10420 , 10421-10440 , 10441-10460 , 10461-10480 , 10481-10500 , 10501-10520 , 10521-10540 , 10541-10560 , 10561-10580 , 10581-10600 , 10601-10620 , 10621-10640 , 10641-10660 , 10661-10680 , 10681-10700 , 10701-10720 , 10721-10740 , 10741-10760 , 10761-10780 , 10781-10800 , 10801-10820 , 10821-10840 , 10841-10860 , 10861-10880 , 10881-10900 , 10901-10920 , 10921-10940 , 10941-10960 , 10961-10980 , 10981-11000 , 11001-11020 , 11021-11040 , 11041-11060 , 11061-11080 , 11081-11100 , 11101-11120 , 11121-11140 , 11141-11160 , 11161-11180 , 11181-11200 , 11201-11220 , 11221-11240 , 11241-11260 , 11261-11280 , 11281-11300 , 11301-11320 , 11321-11340 , 11341-11360 , 11361-11380 , 11381-11400 , 11401-11420 , 11421-11440 , 11441-11460 , 11461-11480 , 11481-11500 , 11501-11520 , 11521-11540 , 11541-11560 , 11561-11580 , 11576-11595