Amon Ruadh - Amon Ruadh
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 130 (2581. - 2600. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
2600. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-06-05 14:52:05
Üzenet elküldve: 2015-06-05 14:52:05
ÚJ
![>Eriel, az éjszakai ... [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/1618_tunder_no.jpg)
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 131
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 131
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Vakmerő
//Alkimista cuccok//
*Már a gázlótól látja-hallja a sátortábort és annak forgatagát. Jól berendezett hely lett végül, védelemmel, cölöpkerítéssel, egy bejárható úttal a szerpentinen. Ezen megy Eriel is végig, hogy végül kikössön, ha nem is a sátortáborban, de valahol ott. Félénken tekint körbe, a hely tovább növekedett, mint mikor utoljára itt volt. Keres valami ismerős alakot, esetleg a törzs vezetőjét. Hirtelen nem lát olyat, akit ismer. De lát egy fogadót, egy műhelyt meg még pár dolgot. Úgy dönt, a fogadóhoz közel megy, és ott kurjantja el magát.*
- Olcsó varázsitalok! Palackba zárt varázslat olcsón. Ide tessék! *Fennhangon, de nem kiabálva. Mivel a fogadó környékén sokan sürögnek-forognak, így is jó páran hallják, az épületbe is talán behallatszik, amennyiben bent nincs mulatság.*
*Már a gázlótól látja-hallja a sátortábort és annak forgatagát. Jól berendezett hely lett végül, védelemmel, cölöpkerítéssel, egy bejárható úttal a szerpentinen. Ezen megy Eriel is végig, hogy végül kikössön, ha nem is a sátortáborban, de valahol ott. Félénken tekint körbe, a hely tovább növekedett, mint mikor utoljára itt volt. Keres valami ismerős alakot, esetleg a törzs vezetőjét. Hirtelen nem lát olyat, akit ismer. De lát egy fogadót, egy műhelyt meg még pár dolgot. Úgy dönt, a fogadóhoz közel megy, és ott kurjantja el magát.*
- Olcsó varázsitalok! Palackba zárt varázslat olcsón. Ide tessék! *Fennhangon, de nem kiabálva. Mivel a fogadó környékén sokan sürögnek-forognak, így is jó páran hallják, az épületbe is talán behallatszik, amennyiben bent nincs mulatság.*
2599. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-06-05 10:48:35
Üzenet elküldve: 2015-06-05 10:48:35
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 383
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 383
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Megfontolt
//Ispotály – vizsgálat és készülődés//
//Khan, Chiari, Ryrin//
*Khan beöntéses megjegyzésére felnevet, a két lovag felé fordul. Abban immár bizonyos, hogy Khan tudja mit ajánlott fel a társának, azt meg sejti, hogy a szárnyas sisakos is tisztában lehet vele, különben mi értelme lenne ezzel ugratni.
Lia igazán kíváncsi az arckifejezésére, így menet közben felé fordul, de egy megjegyzés sem áll meg benne.*
– Akkor kénytelenek lennénk megkérni, hogy tolja le a nadrágját. Onnantól pedig igazából csak a meggyőző erején múlik, részesül-e purgálásban. *Lia teljesen komoly arccal és hangon mondja ezt, végtére is úgy az igazán jó, ha nem jönnek rá egy negyed pillanat alatt, hogy csak mókázik.*
- Gabrien *Bólint, és igyekszik megjegyezni a nevet, ez könnyebbnek tűnik neki, mint a Chor’Un.* Nagyon jó meglátásai vannak.
~Értelmes fickó, nem csak valami izomember.~
*Chiarira és Ryrinra mosolyog, ha ők máris nekikezdenek csomagolni, azzal a gondolattal, hogy ha a vizsgálatnak vége úgyis csatlakoznak ők is.*
*Türelmesen vár, míg a Khan kényelmesen elhelyezkedik, majd úgy lép félig elé, félig mellé, hogy ne takarja el a fényt a másik elől, így ő maga is jobban látja, mi az ami eltér a normálistól.*
– Tehát nem emlékszel sérülésre, se fájdalomra, egyszerre csak megtörtént *Foglalja össze félhangosan.* Este még láttál, de reggelre kelve már nem. *Lia halkan hümmög, és figyeli a férfi milyen óvatosan, hunyorogva nyitja ki a sérült szemét.*
– Látsz esetleg fényt?
~Lehet, hogy azért hunyorog, mert valamennyi látása megmaradt a jobb szemén is, és a fény bántja?~
*Lia közelebb hajol, sötétbarna hajának pár tincse előrebukik az arca mellett, ahogy Khan szemeit vizsgálja. Most gyógyítóként nézi, és éppen ezért a pirulás is elmarad, hiszen jelenleg a feladatára koncentrál.*
- Az jó, ha nincs fájdalmad, mindenképpen jó jel. ~Legalább nem okoz neki plusz szenvedést az állapota, bőven elég a tény, hogy az egyik szemét nem tudja használni.~
*Lia még közelebb hajol, ajka kissé szétnyílik, de a kikívánkozó káromkodást lenyeli.*
~Hogy a világ rogyassza rá!~
*A lány észreveszi a lovag jobb szemének az íriszén a repedéseket. Számára olybá tűnik, mintha valaki nagy erővel belülről kifelé csapott volna rá a szem érzékeny részeire, és repesztette-törte volna össze, hogy többé ne tudja átereszteni a fényt.*
– Biztos vagy benne, hogy a szemedet nem érte ütés? Verekedés közben? Vagy egy belecsapódó faág az erdőben? *Felteszi a kérdéseket, bár sejti, a választ, hiszen ha ilyesmi történt volna, Khan azzal kezdte volna. De egyszerűen alig tudja elhinni, amit lát.*
- Bocsáss meg! *súgja, és két kezének ujjait egyszerre emeli a lovag arcának két oldalához, ujjbegyeivel először nagyon óvatosan és finoman a szemei alatt simít végig, llágyan tapintva az érzékeny bőrt, ami itt olyan finom, hogy még egy férfiarcon is puhának tűnik.
Miközben így vizsgálóik azért a feltett kérdésre is felel:*
- Az első koratavaszi napon érkeztem, de igazán nem sok vizet zavartam, Rilainak hordtam alapanyagot a fogadóba, ilyesmik. Láttam, mikor kivonultatok, azt is mikor visszatértetek valamiféle hadjáratról.
*Közben a lány ugyanúgy, gyengéden, végigtapintja Khan felső szemhéjait is, sőt nagyon finoman kicsit rá is nyom a szemgolyókra, majd halkan sóhajt.*
– A jobb szemed olyan, mintha valami belülről repesztette volna meg. Ha tényleg nem emlékszel semmire, semmi balesetre, akkor számomra csak egy magyarázat maradt. *Mély levegőt vesz, majd halkan mondja ki a szót:* Megétettek.
~Ez durva vád, nagyon súlyos vád, de csakis méregre tudok gondolni.~
*Lia csendesen fogadja a férfi látszólagos könnyedségét, ahogy a látása elvesztéséről beszél, egy dolog bizonyos számára ebből, Khan nem kér semmiféle szánalomból.*
~Harcosok! Férfiak!~
– Inkább az a kész szerencse, hogy csak a jobb szemed érte el ez az egész. *Dünnyögi.* nem tudom, mire lesz elég, de most adok egy kis Lynol Lángját, az meg kell enned, aztán majd holnapra, legalábbis remélem, hogy holnapra meglesz, keresek neked Myceil Fényét.
*Ezzel Lia elveszi a kezeit Khan arcáról, és az iszákjában kezd turkálni, majd kisvártatva egy apró kis élénk narancsszín gombát nyújt előre a tenyerén a férfi felé.*
– Rajta! Tessék bevenni az orvosságot!
//Khan, Chiari, Ryrin//
*Khan beöntéses megjegyzésére felnevet, a két lovag felé fordul. Abban immár bizonyos, hogy Khan tudja mit ajánlott fel a társának, azt meg sejti, hogy a szárnyas sisakos is tisztában lehet vele, különben mi értelme lenne ezzel ugratni.
Lia igazán kíváncsi az arckifejezésére, így menet közben felé fordul, de egy megjegyzés sem áll meg benne.*
– Akkor kénytelenek lennénk megkérni, hogy tolja le a nadrágját. Onnantól pedig igazából csak a meggyőző erején múlik, részesül-e purgálásban. *Lia teljesen komoly arccal és hangon mondja ezt, végtére is úgy az igazán jó, ha nem jönnek rá egy negyed pillanat alatt, hogy csak mókázik.*
- Gabrien *Bólint, és igyekszik megjegyezni a nevet, ez könnyebbnek tűnik neki, mint a Chor’Un.* Nagyon jó meglátásai vannak.
~Értelmes fickó, nem csak valami izomember.~
*Chiarira és Ryrinra mosolyog, ha ők máris nekikezdenek csomagolni, azzal a gondolattal, hogy ha a vizsgálatnak vége úgyis csatlakoznak ők is.*
*Türelmesen vár, míg a Khan kényelmesen elhelyezkedik, majd úgy lép félig elé, félig mellé, hogy ne takarja el a fényt a másik elől, így ő maga is jobban látja, mi az ami eltér a normálistól.*
– Tehát nem emlékszel sérülésre, se fájdalomra, egyszerre csak megtörtént *Foglalja össze félhangosan.* Este még láttál, de reggelre kelve már nem. *Lia halkan hümmög, és figyeli a férfi milyen óvatosan, hunyorogva nyitja ki a sérült szemét.*
– Látsz esetleg fényt?
~Lehet, hogy azért hunyorog, mert valamennyi látása megmaradt a jobb szemén is, és a fény bántja?~
*Lia közelebb hajol, sötétbarna hajának pár tincse előrebukik az arca mellett, ahogy Khan szemeit vizsgálja. Most gyógyítóként nézi, és éppen ezért a pirulás is elmarad, hiszen jelenleg a feladatára koncentrál.*
- Az jó, ha nincs fájdalmad, mindenképpen jó jel. ~Legalább nem okoz neki plusz szenvedést az állapota, bőven elég a tény, hogy az egyik szemét nem tudja használni.~
*Lia még közelebb hajol, ajka kissé szétnyílik, de a kikívánkozó káromkodást lenyeli.*
~Hogy a világ rogyassza rá!~
*A lány észreveszi a lovag jobb szemének az íriszén a repedéseket. Számára olybá tűnik, mintha valaki nagy erővel belülről kifelé csapott volna rá a szem érzékeny részeire, és repesztette-törte volna össze, hogy többé ne tudja átereszteni a fényt.*
– Biztos vagy benne, hogy a szemedet nem érte ütés? Verekedés közben? Vagy egy belecsapódó faág az erdőben? *Felteszi a kérdéseket, bár sejti, a választ, hiszen ha ilyesmi történt volna, Khan azzal kezdte volna. De egyszerűen alig tudja elhinni, amit lát.*
- Bocsáss meg! *súgja, és két kezének ujjait egyszerre emeli a lovag arcának két oldalához, ujjbegyeivel először nagyon óvatosan és finoman a szemei alatt simít végig, llágyan tapintva az érzékeny bőrt, ami itt olyan finom, hogy még egy férfiarcon is puhának tűnik.
Miközben így vizsgálóik azért a feltett kérdésre is felel:*
- Az első koratavaszi napon érkeztem, de igazán nem sok vizet zavartam, Rilainak hordtam alapanyagot a fogadóba, ilyesmik. Láttam, mikor kivonultatok, azt is mikor visszatértetek valamiféle hadjáratról.
*Közben a lány ugyanúgy, gyengéden, végigtapintja Khan felső szemhéjait is, sőt nagyon finoman kicsit rá is nyom a szemgolyókra, majd halkan sóhajt.*
– A jobb szemed olyan, mintha valami belülről repesztette volna meg. Ha tényleg nem emlékszel semmire, semmi balesetre, akkor számomra csak egy magyarázat maradt. *Mély levegőt vesz, majd halkan mondja ki a szót:* Megétettek.
~Ez durva vád, nagyon súlyos vád, de csakis méregre tudok gondolni.~
*Lia csendesen fogadja a férfi látszólagos könnyedségét, ahogy a látása elvesztéséről beszél, egy dolog bizonyos számára ebből, Khan nem kér semmiféle szánalomból.*
~Harcosok! Férfiak!~
– Inkább az a kész szerencse, hogy csak a jobb szemed érte el ez az egész. *Dünnyögi.* nem tudom, mire lesz elég, de most adok egy kis Lynol Lángját, az meg kell enned, aztán majd holnapra, legalábbis remélem, hogy holnapra meglesz, keresek neked Myceil Fényét.
*Ezzel Lia elveszi a kezeit Khan arcáról, és az iszákjában kezd turkálni, majd kisvártatva egy apró kis élénk narancsszín gombát nyújt előre a tenyerén a férfi felé.*
– Rajta! Tessék bevenni az orvosságot!
2598. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-06-05 10:23:47
Üzenet elküldve: 2015-06-05 10:23:47
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1633
OOC üzenetek: 313
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1633
OOC üzenetek: 313
Játékstílus: Vakmerő
// Kovácsműhely//
*Na igen, azért fizetni is kell, azt nem sunnyoghatja el, de nem is szokása. Leszámolja a kellő mennyiségű érmét a törpének a fegyverért cserébe. Na nem egyesével, az sokáig tartana, szerencsére a pénzverők gondoltak erre is, a sok kisebb érme közé kerül néhány nagyobb, többet érő is Svirt erszényéből, amit, nos amiről a világért sem árulná el, hogy hol tart általában. Hrothgaar válaszánál Svirre kerül a sor, hogy felröhögjön. Hiányzott már neki az ilyen társaság, mostanában túlságosan is sokat forgolódik az úri népek között. Na persze nem tenné, ha nem lenne az is ínyére, de mindenkinek kell egy kis változatosság,*
- Tudom, Albun di Nomam nagyúr mellett én már csak tudom. *Bólogat a bosszankodásra, teljesen egyet tud érteni. A hátrahagyott dolgot felperzselésére csak hümment egy nagyot. Érdekes megközelítése a dolgoknak, de azért határozottan van benne valami.*
- Ebben teljesen biztos vagyok. Hárman jöttünk. Vagy négyen, ha nem hagytuk el az egyik kisasszonyt az úton. *A kapu környékén hagyott lovaikra pillant, hátha meglátja ott Asveát.*
- Riqelienek, a Vörös Vezérnek roppant fontos megbeszélnivalója akadt a Vashegy úrnőjével, őt kísérem el. Ki tudja, talán megalkusznak arra, amit ti nem visztek magatokkal az útra. Vagy Merlis, a dalnok ad elő neki valamit, tudod, kultúra. *Sorolja a lehetőségeket. Egyiket sem tartja elképzelhetetlennek, de könnyen lehet, hogy most mindkettő igen távol áll az igazságtól.*
*Na igen, azért fizetni is kell, azt nem sunnyoghatja el, de nem is szokása. Leszámolja a kellő mennyiségű érmét a törpének a fegyverért cserébe. Na nem egyesével, az sokáig tartana, szerencsére a pénzverők gondoltak erre is, a sok kisebb érme közé kerül néhány nagyobb, többet érő is Svirt erszényéből, amit, nos amiről a világért sem árulná el, hogy hol tart általában. Hrothgaar válaszánál Svirre kerül a sor, hogy felröhögjön. Hiányzott már neki az ilyen társaság, mostanában túlságosan is sokat forgolódik az úri népek között. Na persze nem tenné, ha nem lenne az is ínyére, de mindenkinek kell egy kis változatosság,*
- Tudom, Albun di Nomam nagyúr mellett én már csak tudom. *Bólogat a bosszankodásra, teljesen egyet tud érteni. A hátrahagyott dolgot felperzselésére csak hümment egy nagyot. Érdekes megközelítése a dolgoknak, de azért határozottan van benne valami.*
- Ebben teljesen biztos vagyok. Hárman jöttünk. Vagy négyen, ha nem hagytuk el az egyik kisasszonyt az úton. *A kapu környékén hagyott lovaikra pillant, hátha meglátja ott Asveát.*
- Riqelienek, a Vörös Vezérnek roppant fontos megbeszélnivalója akadt a Vashegy úrnőjével, őt kísérem el. Ki tudja, talán megalkusznak arra, amit ti nem visztek magatokkal az útra. Vagy Merlis, a dalnok ad elő neki valamit, tudod, kultúra. *Sorolja a lehetőségeket. Egyiket sem tartja elképzelhetetlennek, de könnyen lehet, hogy most mindkettő igen távol áll az igazságtól.*
2597. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-06-05 08:24:12
Üzenet elküldve: 2015-06-05 08:24:12
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 719
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 719
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
//Pakolás//
* Mivel sikerült mindent két nagy hátizsákba összeszednie na meg a fennmaradt két medvebőrt is összehajtotta és letette azon gondolkodik mi legyen a következő lépése. A sátrat egyedül félő, hogy nem tudja begyűjteni, vagy ha mégis akkor az elég komoly kínlódással járna, amit tulajdonképpen másod vagy harmadmagával pár perc alatt simán meg tudna oldani. Tekintete az őrség felé vándorol. Látni véli Aletait és Harathot is. Kedvese még a nagy bejelentés előtt azt mondta látogassa meg. Ki tudja, talán hasznát vennék az íjának a gyilokjárón.
Egyelőre nem tud dönteni viszont abban biztos, hogy a dolgaikat érdemes egy olyan szegletbe vinnie ahol nincs senki útjába. Éleset füttyent minek hatására talán fél perc és Hópehely megjelenik a közelében.*
- Mennünk kell. *mondja miközben a ló sörényét simogatja az pedig a megszokott almát keresi a tenyereiben. Nemsokára csalódottan felnyihog majd megrázza busa fejét.*
- Mindjárt hozok egyet. *szól miközben a takarót a hátára veti majd a falu szélére kíséri ahol kivételesen kiköti. A ló hátára tette a két hátizsákot, de amint kiértek leemelte róla és hosszú gyeplőre fogja.*
- Vigyázza a dolgainkra. *simogatja meg búcsúzóul a lovat és bár tudja, hogy az egyáltalában nem fog gondoskodni a fa tövében hagyott zsákokról sejti, vagy legalábbis reméli, hogy pont ott fogja őket meglelni ahova letette.*
//Fogadó Kaganék, Taitos... //
* A fogadó felé veszi az irányt egy feljebbvalót keresve. Szerencséje van. Belépve megpillantja Kagant. Hozzá siet majd bevárja, hogy a beszélgetésük befejeződjön.*
- Üdvözletem. *szól mindenkinek a köszönés.*
- Vezérem, melyik csapatoz csatlakozzam? Hol vennéd jobban hasznomat? *kérdezi.*
- Az őrségben, a sátrak lebontásánál vagy esetleg a gyógyítóknál segédkezzek? *kérdezi majd gyorsan hozzáteszi.*
- Közvetlen felettesem Isurii Úrnő de vele még nem találkoztam a mai reggelen. Nem tudom, hogy a mágusoknak van-e valami összecsomagolni valójuk.
* Mivel sikerült mindent két nagy hátizsákba összeszednie na meg a fennmaradt két medvebőrt is összehajtotta és letette azon gondolkodik mi legyen a következő lépése. A sátrat egyedül félő, hogy nem tudja begyűjteni, vagy ha mégis akkor az elég komoly kínlódással járna, amit tulajdonképpen másod vagy harmadmagával pár perc alatt simán meg tudna oldani. Tekintete az őrség felé vándorol. Látni véli Aletait és Harathot is. Kedvese még a nagy bejelentés előtt azt mondta látogassa meg. Ki tudja, talán hasznát vennék az íjának a gyilokjárón.
Egyelőre nem tud dönteni viszont abban biztos, hogy a dolgaikat érdemes egy olyan szegletbe vinnie ahol nincs senki útjába. Éleset füttyent minek hatására talán fél perc és Hópehely megjelenik a közelében.*
- Mennünk kell. *mondja miközben a ló sörényét simogatja az pedig a megszokott almát keresi a tenyereiben. Nemsokára csalódottan felnyihog majd megrázza busa fejét.*
- Mindjárt hozok egyet. *szól miközben a takarót a hátára veti majd a falu szélére kíséri ahol kivételesen kiköti. A ló hátára tette a két hátizsákot, de amint kiértek leemelte róla és hosszú gyeplőre fogja.*
- Vigyázza a dolgainkra. *simogatja meg búcsúzóul a lovat és bár tudja, hogy az egyáltalában nem fog gondoskodni a fa tövében hagyott zsákokról sejti, vagy legalábbis reméli, hogy pont ott fogja őket meglelni ahova letette.*
//Fogadó Kaganék, Taitos... //
* A fogadó felé veszi az irányt egy feljebbvalót keresve. Szerencséje van. Belépve megpillantja Kagant. Hozzá siet majd bevárja, hogy a beszélgetésük befejeződjön.*
- Üdvözletem. *szól mindenkinek a köszönés.*
- Vezérem, melyik csapatoz csatlakozzam? Hol vennéd jobban hasznomat? *kérdezi.*
- Az őrségben, a sátrak lebontásánál vagy esetleg a gyógyítóknál segédkezzek? *kérdezi majd gyorsan hozzáteszi.*
- Közvetlen felettesem Isurii Úrnő de vele még nem találkoztam a mai reggelen. Nem tudom, hogy a mágusoknak van-e valami összecsomagolni valójuk.
2596. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-06-05 07:40:57
Üzenet elküldve: 2015-06-05 07:40:57
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 628
OOC üzenetek: 77
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 628
OOC üzenetek: 77
Játékstílus: Vakmerő
//Fogadó, Kaganék, Taitos stb.//
*Mikor betoppan Kagan és Janemita, valószínűleg elkészültek mindennel, így vidoran betessékeli őket, asztalhoz ültet, és így tovább. Először természetesen Kagannak hoz egy kupa italt, majd szed a levesből, hoz a friss cipóból, a kócoska elé teszi. Amikor az mohó falatozásba fog, kajánul megjegyzi:*
- És második is van. Vagy hét mázsa étket készítettünk, gondoltuk, éhesek vagytok. Hogy megy a budicsákányozás? - *Legutóbbi diskurzusuk alkalmával ugyanis erről értekeztek. Fordul, Taitosnak is szedne, de az üres tányérral kezében visszafordul Kaganhoz, látván, hogy mondandója van számára.*
- Hmm? - *Bár legörnyednie nem nagyon kell, mivel a méretes férfiú ülve is majd' akkora, mint Rilai, odahajol hozzá, hogy meghallgassa.*
A hozzászólást Emphus (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2015.06.05 12:31:08, a következő indokkal:
A rendszer által is kijelzett helyesírási hibák javítása.
*Mikor betoppan Kagan és Janemita, valószínűleg elkészültek mindennel, így vidoran betessékeli őket, asztalhoz ültet, és így tovább. Először természetesen Kagannak hoz egy kupa italt, majd szed a levesből, hoz a friss cipóból, a kócoska elé teszi. Amikor az mohó falatozásba fog, kajánul megjegyzi:*
- És második is van. Vagy hét mázsa étket készítettünk, gondoltuk, éhesek vagytok. Hogy megy a budicsákányozás? - *Legutóbbi diskurzusuk alkalmával ugyanis erről értekeztek. Fordul, Taitosnak is szedne, de az üres tányérral kezében visszafordul Kaganhoz, látván, hogy mondandója van számára.*
- Hmm? - *Bár legörnyednie nem nagyon kell, mivel a méretes férfiú ülve is majd' akkora, mint Rilai, odahajol hozzá, hogy meghallgassa.*
A hozzászólást Emphus (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2015.06.05 12:31:08, a következő indokkal:
A rendszer által is kijelzett helyesírási hibák javítása.
2595. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-06-05 02:29:01
Üzenet elküldve: 2015-06-05 02:29:01
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 614
OOC üzenetek: 85
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 614
OOC üzenetek: 85
Játékstílus: Vakmerő
// Készülődés: Ispotály //
// Lia, Chiari és Ryrin //
*Chiari és Lia párbeszédét nem szakítja félbe: a két nő, mint az Ispotályért felelős gyógyítók képviselői pontosan tudhatják, hogy milyen jellegű és mértékű munkáról van szó, ha mindent fel kell pakolni a szekerekre. Khan és a frissiben melléjük csapódó Ryrin a dolog egyszerűbb végét kell elvégezzék, az agymunka a nőké.
A bizalmas vállveregetés egy fokkal több ugyan annál, amit a rókaképű elviselne neheztelés nélkül, de ezúttal elengedi a dolgot, a szárnysisakos lovaggal egyébként is felemás a viszonyuk. Talán még ők maguk sem lennének képesek megválaszolni egy olyan egyszerű kérdést, hogy utálják-e vagy gyűlölik egymást? Khan első felindulásból ugyan rögtön rávágná a választ, de ha időt szánna gondolatainak, meglehet már nem ugyanazzal felelne a kérdésre.*
- Örülök, hogy ennyire a szívemen viseled egészségem ügyét Ryrin, csak nehogy megkérjem gyógyítóinkat, hogy kapj egy beöntést mindenféle csúf fertőzés ellen. - *Az Ispotályba érve útjaik egy időre kettéválnak: Chiari megkapja segítségül Ryrint, amihez Khan annyit tesz hozzá, hogy amíg a füvészek „szentélyében” járnak, a szavuk parancs és mindent úgy, és csakis úgy csinálhat Ryrin (és természetesen ő maga is), ahogyan azt meghagyják.
Saját részről elégedett az eddig megbeszéltekkel, a gyógycsomagok mennyisége elegendőnek tetszik, de ha nagyon megszorulnának útközben is lesz lehetőségük pótolni a hiányt, hisz innét az Ispotályból is mindent magukkal szándékoznak vinni.*
- Délig van még ugyan idő, de ne feledkezzetek túlságosan bele. - *Ha előbb már nem, úgy napközép órájában majd újra találkoznak Chiariékkal, ám addig is vár Khanra egy inspekció.* - Gabrien Chor’Unnak hívják a parancsnokot. - *Először a mamlasz jelző futott szájára, de elöljáróját (még ha előbb vált barátjává és bizalmasává, mint rangban felette álló tisztté) mégsem hívhatja így mások előtt. Ha ugyan rendelkezik vele, akkor csak aláásná a tekintélyét mások előtt azzal, hogy ő semmibe veszi a hierarchiát.*
~ Mi emberek nagyon szeretjük túlbonyolítani az életünket. ~
*Maga alá húzza az ülőalkamatosságot és lovaglóülésben rá is ereszkedik. A következő mozdulattal eloldja a fekete szemfedő zsinórját, felfedve ezzel a letakart szemet. Óvatosan, hunyorogva képes csak felnyitni szemhéját. Amit Lia láthat alatta, talán csalódására szolgál: nincsenek feltűnő elváltozások az íriszben, ugyanolyan szürkészöld árnyalatú mint a másik, még ép. Azaz majdnem olyan.
A közben érdeklődve feltett kérdésekkel ő legfeljebb annyit foglalkozik, hogy megjegyzi a helyes válaszokat rájuk. Nem volna szerencsés fájdalomcsökkentő főzet helyett valami olyat meginni, ami a beleit is kihajtja utána.*
- Nem is tudom. - *Tanakodva forgatja szemeit, ahogy megpróbálja visszaidézni magában részleges megvakulásának körülményeit. Úgy találja, hogy az legalább akkora rejtély számára, mint ahogy Raion páncéljának és kardjának felbukkanása a szállásán.*
- Egyik nap még láttam, a másikon meg már nem. Nem éreztem fájdalmat előtte és nem fáj most sem. - *Iskolapéldáját szolgáltatja a „nesze semmi, fogd meg jól”-nak. Ha alaposabban összeveti a két szemet egymással, idővel Lia mégis felfedezhet némi elváltozást közöttük. Nem feltűnő, de miután megakad rajta az ember tekintete már egyértelműen látszanak és megtalálhatók. Mintha apró, fekete hajszálerek volnának, amelyek szembogarából indulnak ki és futnak szét az írisz szürke-zöld felületén. Úgy látszódhat, hogy sötétség kezdte el felemészteni Khan szemét.*
- Kész szerencse, hogy ezekből kettőt kaptunk, különben most elég hasznavehetetlen volnék fegyveresnek. - *Fesztelenül beszél róla, nem úgy, mint akit készületlenül ért volna a látásvesztés, vagy legalábbis nem siratja, amiért a sorsforduló most ezt osztotta neki.*
- Te mikor kerültél a Thargokhoz? - *Nem tudja, mennyi időt fog igénybe venni a vizsgálat, de sokat nem vacakolhatnak ezzel, mert az órájuk ketyeg.*
// Lia, Chiari és Ryrin //
*Chiari és Lia párbeszédét nem szakítja félbe: a két nő, mint az Ispotályért felelős gyógyítók képviselői pontosan tudhatják, hogy milyen jellegű és mértékű munkáról van szó, ha mindent fel kell pakolni a szekerekre. Khan és a frissiben melléjük csapódó Ryrin a dolog egyszerűbb végét kell elvégezzék, az agymunka a nőké.
A bizalmas vállveregetés egy fokkal több ugyan annál, amit a rókaképű elviselne neheztelés nélkül, de ezúttal elengedi a dolgot, a szárnysisakos lovaggal egyébként is felemás a viszonyuk. Talán még ők maguk sem lennének képesek megválaszolni egy olyan egyszerű kérdést, hogy utálják-e vagy gyűlölik egymást? Khan első felindulásból ugyan rögtön rávágná a választ, de ha időt szánna gondolatainak, meglehet már nem ugyanazzal felelne a kérdésre.*
- Örülök, hogy ennyire a szívemen viseled egészségem ügyét Ryrin, csak nehogy megkérjem gyógyítóinkat, hogy kapj egy beöntést mindenféle csúf fertőzés ellen. - *Az Ispotályba érve útjaik egy időre kettéválnak: Chiari megkapja segítségül Ryrint, amihez Khan annyit tesz hozzá, hogy amíg a füvészek „szentélyében” járnak, a szavuk parancs és mindent úgy, és csakis úgy csinálhat Ryrin (és természetesen ő maga is), ahogyan azt meghagyják.
Saját részről elégedett az eddig megbeszéltekkel, a gyógycsomagok mennyisége elegendőnek tetszik, de ha nagyon megszorulnának útközben is lesz lehetőségük pótolni a hiányt, hisz innét az Ispotályból is mindent magukkal szándékoznak vinni.*
- Délig van még ugyan idő, de ne feledkezzetek túlságosan bele. - *Ha előbb már nem, úgy napközép órájában majd újra találkoznak Chiariékkal, ám addig is vár Khanra egy inspekció.* - Gabrien Chor’Unnak hívják a parancsnokot. - *Először a mamlasz jelző futott szájára, de elöljáróját (még ha előbb vált barátjává és bizalmasává, mint rangban felette álló tisztté) mégsem hívhatja így mások előtt. Ha ugyan rendelkezik vele, akkor csak aláásná a tekintélyét mások előtt azzal, hogy ő semmibe veszi a hierarchiát.*
~ Mi emberek nagyon szeretjük túlbonyolítani az életünket. ~
*Maga alá húzza az ülőalkamatosságot és lovaglóülésben rá is ereszkedik. A következő mozdulattal eloldja a fekete szemfedő zsinórját, felfedve ezzel a letakart szemet. Óvatosan, hunyorogva képes csak felnyitni szemhéját. Amit Lia láthat alatta, talán csalódására szolgál: nincsenek feltűnő elváltozások az íriszben, ugyanolyan szürkészöld árnyalatú mint a másik, még ép. Azaz majdnem olyan.
A közben érdeklődve feltett kérdésekkel ő legfeljebb annyit foglalkozik, hogy megjegyzi a helyes válaszokat rájuk. Nem volna szerencsés fájdalomcsökkentő főzet helyett valami olyat meginni, ami a beleit is kihajtja utána.*
- Nem is tudom. - *Tanakodva forgatja szemeit, ahogy megpróbálja visszaidézni magában részleges megvakulásának körülményeit. Úgy találja, hogy az legalább akkora rejtély számára, mint ahogy Raion páncéljának és kardjának felbukkanása a szállásán.*
- Egyik nap még láttam, a másikon meg már nem. Nem éreztem fájdalmat előtte és nem fáj most sem. - *Iskolapéldáját szolgáltatja a „nesze semmi, fogd meg jól”-nak. Ha alaposabban összeveti a két szemet egymással, idővel Lia mégis felfedezhet némi elváltozást közöttük. Nem feltűnő, de miután megakad rajta az ember tekintete már egyértelműen látszanak és megtalálhatók. Mintha apró, fekete hajszálerek volnának, amelyek szembogarából indulnak ki és futnak szét az írisz szürke-zöld felületén. Úgy látszódhat, hogy sötétség kezdte el felemészteni Khan szemét.*
- Kész szerencse, hogy ezekből kettőt kaptunk, különben most elég hasznavehetetlen volnék fegyveresnek. - *Fesztelenül beszél róla, nem úgy, mint akit készületlenül ért volna a látásvesztés, vagy legalábbis nem siratja, amiért a sorsforduló most ezt osztotta neki.*
- Te mikor kerültél a Thargokhoz? - *Nem tudja, mennyi időt fog igénybe venni a vizsgálat, de sokat nem vacakolhatnak ezzel, mert az órájuk ketyeg.*
2594. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-06-04 23:28:57
Üzenet elküldve: 2015-06-04 23:28:57
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 383
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 383
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Megfontolt
//Készülődés és talán vizsgálat is//
//Ispotály//
//Chiari, Khan, Ryrin //
//Folytatás Thargarodból!!!//
*Az ispotályba visszaérve, Chiari és a két lovag társaságában, mert reméli, jönnek, rögtön körülnéz, mi merre, és persze még a szokásos rendben talál mindent, ámde tudja Chiari itt jobban kiigazodik.*
– Akkor, ha nem gond, először megnézném Khan szemét, hogy mi lehet a baj. *A férfira pillant, óvatosan elmosolyodik.* Ha beleegyezel.
*Mély levegőt vesz, és igyekszik most kizárni azt a tudatából, hogy mennyire zavarba jött korábban. Most gyógyítóként kell helytállnia. Később, majd ha úgy alakul, leülhet valahova, ahol nem látják, és hagyhatja, hogy reszketni kezdjen keze-lába.
Miközben Khan esetleg elhelyezkedik a stokin, amire Lia mutat, és amin éjszaka ő is ücsörgött, a lány Chiarihoz inté pár szót.*
– A parancsnokkal beszéltünk a csomagokról. A kötszer mellé én némi kis Észak Reménye porra gondoltam, a friss sebekre, meg esetleg nagyon kevéske Cytne Álmát, de azt csak azoknak, akikben nagyon meg lehet bízni. Mit gondolsz, Chiari? Vagy az túl erős lenne avatatlan kezekben?
*A szárnyas sisakos lovagra pillant, aki korábban azt mondta tanulna tőlük.*
– Te ismered ezeket a növényeket? *Kérdi kíváncsian. Mert ha igen, az már bíztató kezdet, de ha ő sem, akkor tényleg óvatosnak kell lenniük, mi kerüljön a csomagokba.*
*Ha Khan elhelyezkedett közben, akkor hozzá lép.*
– Ha elmondanád, hogyan keletkezett a baj… *Kezdi halkan.* És szeretném látni mind a két szemed. Először csak megnézem, aztán meg is vizsgálnám. Megnéznénk, mennyire látsz, utána mindig mondom, mi következne, és hogy az kellemetlen vagy esetleg járhat-e fájdalommal. Rendben?
*Nem akar ő semmit erőltetni, a lovag bármikor mondhat nemet, mondhatja, hogy ennyi volt, de segíteni csak akkor van esélye, ha rendesen megvizsgálhatja.*
~A szem, az nagyon komoly dolog. A lélek tükre. A világunk.~
//Ispotály//
//Chiari, Khan, Ryrin //
//Folytatás Thargarodból!!!//
*Az ispotályba visszaérve, Chiari és a két lovag társaságában, mert reméli, jönnek, rögtön körülnéz, mi merre, és persze még a szokásos rendben talál mindent, ámde tudja Chiari itt jobban kiigazodik.*
– Akkor, ha nem gond, először megnézném Khan szemét, hogy mi lehet a baj. *A férfira pillant, óvatosan elmosolyodik.* Ha beleegyezel.
*Mély levegőt vesz, és igyekszik most kizárni azt a tudatából, hogy mennyire zavarba jött korábban. Most gyógyítóként kell helytállnia. Később, majd ha úgy alakul, leülhet valahova, ahol nem látják, és hagyhatja, hogy reszketni kezdjen keze-lába.
Miközben Khan esetleg elhelyezkedik a stokin, amire Lia mutat, és amin éjszaka ő is ücsörgött, a lány Chiarihoz inté pár szót.*
– A parancsnokkal beszéltünk a csomagokról. A kötszer mellé én némi kis Észak Reménye porra gondoltam, a friss sebekre, meg esetleg nagyon kevéske Cytne Álmát, de azt csak azoknak, akikben nagyon meg lehet bízni. Mit gondolsz, Chiari? Vagy az túl erős lenne avatatlan kezekben?
*A szárnyas sisakos lovagra pillant, aki korábban azt mondta tanulna tőlük.*
– Te ismered ezeket a növényeket? *Kérdi kíváncsian. Mert ha igen, az már bíztató kezdet, de ha ő sem, akkor tényleg óvatosnak kell lenniük, mi kerüljön a csomagokba.*
*Ha Khan elhelyezkedett közben, akkor hozzá lép.*
– Ha elmondanád, hogyan keletkezett a baj… *Kezdi halkan.* És szeretném látni mind a két szemed. Először csak megnézem, aztán meg is vizsgálnám. Megnéznénk, mennyire látsz, utána mindig mondom, mi következne, és hogy az kellemetlen vagy esetleg járhat-e fájdalommal. Rendben?
*Nem akar ő semmit erőltetni, a lovag bármikor mondhat nemet, mondhatja, hogy ennyi volt, de segíteni csak akkor van esélye, ha rendesen megvizsgálhatja.*
~A szem, az nagyon komoly dolog. A lélek tükre. A világunk.~
2593. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-06-04 22:44:34
Üzenet elküldve: 2015-06-04 22:44:34
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 856
OOC üzenetek: 175
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 856
OOC üzenetek: 175
Játékstílus: Vakmerő
// Kovácsműhely//
*A férfi poénjára egy halk kuncogás a reakció és egy apró fejcsóválás. Kezet ráznak, az üzlet megköttetett. Az érmék gazdát cserélnek, az áru újdonsült gazdájához kerül, és a törpe visszazárja a fegyverszekrényt. Hadd pihenjen még ott egy kicsit. Az elhangzott kérdésre azonban nem tud jobb választ adni, mint egy határozott vállrándítást.*
- Tudod... fingom nincs. Messzire, annyi bizonyos, de még nem tudjuk. Délben lesz a gyűlés, ott osztja meg velünk a vezért a tudnivalókat.
*Kissé ingerülten legyint erre, de nem bosszankodik inkább tovább.*
- Tudod, hogy milyenek ezek az uralkodók... nekik nem muszáj minden döntésükről azonnal beszámolniuk a magunkfajtának.
*Újra megrándítja vállát és visszasétál a műhely elejébe.*
- Annyi bizonyos, hogy nem hagyunk itt semmit. Ami mozdítható, visszük, ami nem, felgyújtjuk minden bizonnyal. Más ne húzzon hasznot a mi verejtékes munkánkból.
*Ha a másik nem szeretne maradni a helyiségben, akkor Hrothgaar után ki is sétálhat a szabad levegőre. Ott a törpe szétnéz, és nem örül a látványnak, hogy az óriás még mindig nem jelent meg.*
- Azil!
*Kiált hangosan Hrothgaar, majd az ember férfira emeli tekintetét.*
- Használd ügyesen. Jól fog szolgálni az az íj. Amúgy magad jöttél? Vagy vannak itt komáid is?
*Érdeklődik a törpék thána. Ha Svir Gia beszédes kedvében lenne, úgy pár ót még válthatnak, de ha nem, akkor Hrothgaar nem marasztalja és engedi útjára a férfit.*
*A férfi poénjára egy halk kuncogás a reakció és egy apró fejcsóválás. Kezet ráznak, az üzlet megköttetett. Az érmék gazdát cserélnek, az áru újdonsült gazdájához kerül, és a törpe visszazárja a fegyverszekrényt. Hadd pihenjen még ott egy kicsit. Az elhangzott kérdésre azonban nem tud jobb választ adni, mint egy határozott vállrándítást.*
- Tudod... fingom nincs. Messzire, annyi bizonyos, de még nem tudjuk. Délben lesz a gyűlés, ott osztja meg velünk a vezért a tudnivalókat.
*Kissé ingerülten legyint erre, de nem bosszankodik inkább tovább.*
- Tudod, hogy milyenek ezek az uralkodók... nekik nem muszáj minden döntésükről azonnal beszámolniuk a magunkfajtának.
*Újra megrándítja vállát és visszasétál a műhely elejébe.*
- Annyi bizonyos, hogy nem hagyunk itt semmit. Ami mozdítható, visszük, ami nem, felgyújtjuk minden bizonnyal. Más ne húzzon hasznot a mi verejtékes munkánkból.
*Ha a másik nem szeretne maradni a helyiségben, akkor Hrothgaar után ki is sétálhat a szabad levegőre. Ott a törpe szétnéz, és nem örül a látványnak, hogy az óriás még mindig nem jelent meg.*
- Azil!
*Kiált hangosan Hrothgaar, majd az ember férfira emeli tekintetét.*
- Használd ügyesen. Jól fog szolgálni az az íj. Amúgy magad jöttél? Vagy vannak itt komáid is?
*Érdeklődik a törpék thána. Ha Svir Gia beszédes kedvében lenne, úgy pár ót még válthatnak, de ha nem, akkor Hrothgaar nem marasztalja és engedi útjára a férfit.*
2592. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-06-04 22:34:32
Üzenet elküldve: 2015-06-04 22:34:32
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 409
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 409
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//Fogadó - Kagan, Taitos, Rilai//
*Elnevetgél Vezére Gabrienről festett képén, de titkon örül neki, hogy van aki sírna utána. Reméli, hogy mindannyian túlélik az utat, nem kell majd senkinek sem gyászolni a hátrahagyottakat. Kellemetlen lenne úgy az új haza ünneplése.
Már el is felejtette, hogy Kagan szereti a kedvenceit, akár tojásban vannak, akár nem.*
-Él, bizony. *Bólogat szorgosan, s szedegeti lábait a Fogadóhoz nagy erőkkel.* -Iluq igazán mindent megtett érte.
*Elfintorodik, amikor eszébe jut, hogyan szívta ki a trutymót a fióka torkából. Erőt vesz magán, hogy elrejtse arckifejezését és kitörölje vagy legalább odébb söpörje elméjéből a képet, majd folytatja.*
-Ma még nem jártam a Szörnyes sátorban, de biztosra veszem, hogy él. Egész jó bőrben volt a kisállat, ahhoz képest, hogy mennyi ideje volt bent.
*Az megint más kérdés, hogy szellemileg is a toppon van-e, ez majd idővel úgyis kiderül. Baul okos kis lény, viszonyítási alapnak több, mint tökéletes.
Közben betérnek a Fogadóba, Kagan pedig van oly jó, hogy rendezkedjen a félvér éhen pusztulásának ügyében, így ő csak biccent Rialinak boldogan mosolyogva. Utoljára előző nap reggel járt a fogadóban, úgyhogy már tényleg itt az ideje enni egy jót.
Ha Riali megérkezik az étellel, megköszöni és neki is lát betermelni minél többet minél gyorsabban, mielőtt Harath fellógatja a Kapu felé dekorációs elemként.*
-No, Taitos... *Nyammog, miközben a fiúhoz fordul.* -Kipihented a villámfarkasokat?
*El is vigyorodna, ha nem lenne tele az arcának belseje ételdarabkákkal, de ennek fényében inkább csak picit mosolyog.*
*Elnevetgél Vezére Gabrienről festett képén, de titkon örül neki, hogy van aki sírna utána. Reméli, hogy mindannyian túlélik az utat, nem kell majd senkinek sem gyászolni a hátrahagyottakat. Kellemetlen lenne úgy az új haza ünneplése.
Már el is felejtette, hogy Kagan szereti a kedvenceit, akár tojásban vannak, akár nem.*
-Él, bizony. *Bólogat szorgosan, s szedegeti lábait a Fogadóhoz nagy erőkkel.* -Iluq igazán mindent megtett érte.
*Elfintorodik, amikor eszébe jut, hogyan szívta ki a trutymót a fióka torkából. Erőt vesz magán, hogy elrejtse arckifejezését és kitörölje vagy legalább odébb söpörje elméjéből a képet, majd folytatja.*
-Ma még nem jártam a Szörnyes sátorban, de biztosra veszem, hogy él. Egész jó bőrben volt a kisállat, ahhoz képest, hogy mennyi ideje volt bent.
*Az megint más kérdés, hogy szellemileg is a toppon van-e, ez majd idővel úgyis kiderül. Baul okos kis lény, viszonyítási alapnak több, mint tökéletes.
Közben betérnek a Fogadóba, Kagan pedig van oly jó, hogy rendezkedjen a félvér éhen pusztulásának ügyében, így ő csak biccent Rialinak boldogan mosolyogva. Utoljára előző nap reggel járt a fogadóban, úgyhogy már tényleg itt az ideje enni egy jót.
Ha Riali megérkezik az étellel, megköszöni és neki is lát betermelni minél többet minél gyorsabban, mielőtt Harath fellógatja a Kapu felé dekorációs elemként.*
-No, Taitos... *Nyammog, miközben a fiúhoz fordul.* -Kipihented a villámfarkasokat?
*El is vigyorodna, ha nem lenne tele az arcának belseje ételdarabkákkal, de ennek fényében inkább csak picit mosolyog.*
2591. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-06-04 22:01:34
Üzenet elküldve: 2015-06-04 22:01:34
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355
Játékstílus: Vakmerő
//Fogadó - Kagan, Jane, Rilai//
*Taitos bemegy hát, és int Rilainak, hogy hozza az ételt, amit oly sietve készítettek el.
Leül Jane mellé, és maga is vágyakozni kezd az étel után, és mivel most lenne társasága ő is kér egyet.*
-Rilai, kérhetek én is?
*Kérdezi, és egy kérlelő pillantást ötvöz egy bocsánatkérővel, hisz Kagan egyelőre inni jött csak.*
~Majd remélem Isurii jön sokat enni hamar, mert ha nem, szegény Rilai kinyír.~
*Gondolja, és ha kap ételt hálásan mosolyg fel a konyhatündérre.*
-Jó étvágyat!
*Néz a mellette eszegető borzas lányra, aztán észreveszi, hogy Kagan szeretne valamit mondani, és csendben eszegetve fülelni kezd.*
~Nocsak, valami érdekes, jelentenem is kell ma majd talán.~
*Emlékszik vissza feladatára, és eltervez egy Amoni körutat ebéd után.*
*Taitos bemegy hát, és int Rilainak, hogy hozza az ételt, amit oly sietve készítettek el.
Leül Jane mellé, és maga is vágyakozni kezd az étel után, és mivel most lenne társasága ő is kér egyet.*
-Rilai, kérhetek én is?
*Kérdezi, és egy kérlelő pillantást ötvöz egy bocsánatkérővel, hisz Kagan egyelőre inni jött csak.*
~Majd remélem Isurii jön sokat enni hamar, mert ha nem, szegény Rilai kinyír.~
*Gondolja, és ha kap ételt hálásan mosolyg fel a konyhatündérre.*
-Jó étvágyat!
*Néz a mellette eszegető borzas lányra, aztán észreveszi, hogy Kagan szeretne valamit mondani, és csendben eszegetve fülelni kezd.*
~Nocsak, valami érdekes, jelentenem is kell ma majd talán.~
*Emlékszik vissza feladatára, és eltervez egy Amoni körutat ebéd után.*
2590. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-06-04 21:54:31
Üzenet elküldve: 2015-06-04 21:54:31
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
//Thargarod, Kapu //
*Harathnak komoly kihívással kell szembenéznie, de Kagan Thargodart ezt pont nem érdekli. Küzdjön meg mindenki a saját nyígjával. Így Kagan, Jane-nel az oldalán tovább csörtet a fogadó felé.*
//Fogadó előtt - Kagan, Jane, Taitos//
*Persze ott sem megy minden símán, hiszen a nagyszájú kis fickó, Isurii új tanonca útját állja. Lepillant Janemitára, és gonoszkodva elvigyorodik, majd úgy tesz, mintha elmerengne.*
- Üdv neked is, Taitos. És ugyan még egy kicsit korai, de vannak későn ébredők vagy korán éhezők... *itt oldalba böki Janemitát.*
- Lassan kezdjetek hát neki. *a nap még éppen csak felkelt, a délelőtt fele is vissza van, de azért lesz már, aki éhes.*
- Nem bírnám elhallgatni az elhalt kedvese után bömbölő Gabrien tutulását, így nem engedhetjük, hogy Jane kisasszony álla felkopjon, nemde? *közben azonban a kis Janemita egy meglehetősen fontos újdonsággal áll elő.*
- Nocsak! És él? Hála a Szellemeknek, már teljesen letettem róla! *vidámodik meg, mert az az egyetlen medvebagoly nagyon komoly fegyvertény, de kettő azért mégiscsak... kettő.*
- No menjünk befelé.
//Fogadó - Rilai elsősorban, valamint többiek//
*Odabent már csak int egy széleset és egyből az egyik asztalhoz megy, hogy levesse magát egy székre, vagy padra.*
- Rilai! Egy adag falnivalót Janemitának, nekem egy korsó sert, ha van! Ha nincs, akkor bármit, amivel lemoshatom a Vashegy nehéz porát a gigámról! *ha a nő megérkezik a rendeléssel, megfogja a könyökét, hogy ne távozzon.*
- Egy szóra csak...
*Harathnak komoly kihívással kell szembenéznie, de Kagan Thargodart ezt pont nem érdekli. Küzdjön meg mindenki a saját nyígjával. Így Kagan, Jane-nel az oldalán tovább csörtet a fogadó felé.*
//Fogadó előtt - Kagan, Jane, Taitos//
*Persze ott sem megy minden símán, hiszen a nagyszájú kis fickó, Isurii új tanonca útját állja. Lepillant Janemitára, és gonoszkodva elvigyorodik, majd úgy tesz, mintha elmerengne.*
- Üdv neked is, Taitos. És ugyan még egy kicsit korai, de vannak későn ébredők vagy korán éhezők... *itt oldalba böki Janemitát.*
- Lassan kezdjetek hát neki. *a nap még éppen csak felkelt, a délelőtt fele is vissza van, de azért lesz már, aki éhes.*
- Nem bírnám elhallgatni az elhalt kedvese után bömbölő Gabrien tutulását, így nem engedhetjük, hogy Jane kisasszony álla felkopjon, nemde? *közben azonban a kis Janemita egy meglehetősen fontos újdonsággal áll elő.*
- Nocsak! És él? Hála a Szellemeknek, már teljesen letettem róla! *vidámodik meg, mert az az egyetlen medvebagoly nagyon komoly fegyvertény, de kettő azért mégiscsak... kettő.*
- No menjünk befelé.
//Fogadó - Rilai elsősorban, valamint többiek//
*Odabent már csak int egy széleset és egyből az egyik asztalhoz megy, hogy levesse magát egy székre, vagy padra.*
- Rilai! Egy adag falnivalót Janemitának, nekem egy korsó sert, ha van! Ha nincs, akkor bármit, amivel lemoshatom a Vashegy nehéz porát a gigámról! *ha a nő megérkezik a rendeléssel, megfogja a könyökét, hogy ne távozzon.*
- Egy szóra csak...
2589. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-06-04 21:25:03
Üzenet elküldve: 2015-06-04 21:25:03
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 460
OOC üzenetek: 115
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 460
OOC üzenetek: 115
Játékstílus: Vakmerő
//Őrségben - Harath, Zazide, Eireni//
*Harath-ot végül a kapuban találja, s úgy látja, hogy el is kell neki a segítség.*
-Részleteket nem közöltek, de nagyon úgy fest, hogy... Basszus, elköltözik az egész klán!
*Pillant értetlenül az őrségparancsnokra. Az egy dolog, hogy Aletai nem élvezi annyira a vezér bizalmát, hogy közöljék vele az útjuk célját, dehogy egy vezető beosztású egyénnel sem! Ez nagyon komoly dolog lehet!*
-Délben gyűlés lesz a Gödör mellett. Talán ott megtudjuk a célt és az okokat is. Mindenesetre nem úgy festett Kagan, mint aki sokáig várna az indulással. Azonnali pakolási parancsot adott, s ezért nyüzsögnek.
*Valószínűleg Harath-ot is sokkolja a hirtelenül rázúduló információ, de amíg feldolgozza, addig Aletainak ideje lesz foglalkozni a feladatával.*
-Ez meg ki az ördög?
*Kérdi a parancsnoktól Zazide-ra pillantva. Nem tűnik nagyon nyugodtnak, bár amíg nem tesz semmit, addig biztonsága garantált az őrség részéről. Talán azelőtt jelenik meg Eireni, mielőtt érdemi választ kaphatna.*
-Üdv! Hamarosan megkapod a lovat, ha igazat szóltál. Jó utat kívánok neki, vélhetően többet nem látjuk, mert költözünk!
*Fontos információ lehet ez Eireni számára, hiszen nem biztos, hogy akár ő, akár a mágus tisztában van azzal, hogy nem tanácsos elindulni, csak akkor, ha a ló ajándék lesz, s nincs visszatérési szándékuk. Ellenkező esetben meglehet, hogy mire a légmágus visszaér, csupán egy kietlen, vörös pusztaságot talál, meg egy erődöt a tetején. Olyan helyet, ahol a kísértetek megtelepedhetnek, hangjukat tovaküldhetik az éjszakai szélben. Ha még később jön, talán az emberséges nép helyett zsiványok táborát találja.*
-Azt nem tudom, hogy hol van Ethea, nem láttam. Sajnos nem hagyhatjuk el a posztunkat, hogy megkeressük. Biztosan itt van valahol a forgatagban. Esetleg elküldhetnénk Janemitát, ha már itt lenne.
*Megrántja a vállát, bár kicsit furcsának találja, hogy az őrségváltás után csak ketten ácsorognak a kapuban. Nem véletlenül osztotta be négyüket Harath.*
-Tartom a frontot, ha elő akarod keríteni a többieket. Vagy menjek én?
*Nincs elég bajuk, még a végén a nemrég felvett pozíciót is kénytelenek lesznek elhagyni.*
*Harath-ot végül a kapuban találja, s úgy látja, hogy el is kell neki a segítség.*
-Részleteket nem közöltek, de nagyon úgy fest, hogy... Basszus, elköltözik az egész klán!
*Pillant értetlenül az őrségparancsnokra. Az egy dolog, hogy Aletai nem élvezi annyira a vezér bizalmát, hogy közöljék vele az útjuk célját, dehogy egy vezető beosztású egyénnel sem! Ez nagyon komoly dolog lehet!*
-Délben gyűlés lesz a Gödör mellett. Talán ott megtudjuk a célt és az okokat is. Mindenesetre nem úgy festett Kagan, mint aki sokáig várna az indulással. Azonnali pakolási parancsot adott, s ezért nyüzsögnek.
*Valószínűleg Harath-ot is sokkolja a hirtelenül rázúduló információ, de amíg feldolgozza, addig Aletainak ideje lesz foglalkozni a feladatával.*
-Ez meg ki az ördög?
*Kérdi a parancsnoktól Zazide-ra pillantva. Nem tűnik nagyon nyugodtnak, bár amíg nem tesz semmit, addig biztonsága garantált az őrség részéről. Talán azelőtt jelenik meg Eireni, mielőtt érdemi választ kaphatna.*
-Üdv! Hamarosan megkapod a lovat, ha igazat szóltál. Jó utat kívánok neki, vélhetően többet nem látjuk, mert költözünk!
*Fontos információ lehet ez Eireni számára, hiszen nem biztos, hogy akár ő, akár a mágus tisztában van azzal, hogy nem tanácsos elindulni, csak akkor, ha a ló ajándék lesz, s nincs visszatérési szándékuk. Ellenkező esetben meglehet, hogy mire a légmágus visszaér, csupán egy kietlen, vörös pusztaságot talál, meg egy erődöt a tetején. Olyan helyet, ahol a kísértetek megtelepedhetnek, hangjukat tovaküldhetik az éjszakai szélben. Ha még később jön, talán az emberséges nép helyett zsiványok táborát találja.*
-Azt nem tudom, hogy hol van Ethea, nem láttam. Sajnos nem hagyhatjuk el a posztunkat, hogy megkeressük. Biztosan itt van valahol a forgatagban. Esetleg elküldhetnénk Janemitát, ha már itt lenne.
*Megrántja a vállát, bár kicsit furcsának találja, hogy az őrségváltás után csak ketten ácsorognak a kapuban. Nem véletlenül osztotta be négyüket Harath.*
-Tartom a frontot, ha elő akarod keríteni a többieket. Vagy menjek én?
*Nincs elég bajuk, még a végén a nemrég felvett pozíciót is kénytelenek lesznek elhagyni.*
2588. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-06-04 20:43:00
Üzenet elküldve: 2015-06-04 20:43:00
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 409
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 409
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//Fogadó előtt - Kagan, Jane, Taitos//
*Ízlelgeti Vezére szavait, amik az úttal kapcsolatban hagyják el a szakáll mögött rejtező ajkakat. Hosszú, nehéz, komisz. Hümment egyet és vállat von elfogadva a tényt. Majd lesz valahogy.
A fogadó említésére újfent megkordul gyomra, de azért elpislog Harath felé, ahol Aletai már ott van és küzdenek a jövevényekkel. Tépelődik picit, hogy ezer éves éhséggel felvegye-e az őrséget, ám mikor a Zöldfülű megjelenik és felvezeti, hogy Riali bizony finom meleg ebéddel készül, hát megadja magát étel utáni vágyának.*
-Köszönöm, kis barátom. *Villant vigyort Taitosra.* -Te is friss és üde vagy, ha szemem nem csal.
~És végtelenül ugribugri, mint mindig.~
*Valahol érzi, hogy a porciózással kapcsolatos kérdés nem őt érinti, mégis megválaszolja halkan. Ha nem figyelnek, talán meg sem hallják.*
-Szólj... *Suttogja kétségbeesett pillantást vetve a Zöldfülűre Kagan mellől.* -Vagy itt pusztulok.
*Egy gyors ebédszünet alatt nem valószínű, hogy lerohanják Amon Ruadhot, ő viszont fél, hogy az éhségtől megszédülve esetleg leesik a gyilokjáróról. Egyszerűen nem volt ideje eljutni a Fogadóig, mert vagy valami megbeszélésen és eligazításon volt, vagy a medvebagoly körül volt dolog.*
-Ohh, Vezérem! Említettem már, hogy Iluq kihalászta a másik medvebaglyot is a tojásából?
*Kérdezi a Hadurat miközben az étel gondolatától boldog mosoly terül szét arcocskáján.*
A hozzászólás írója (Ágrólszakadt Janemita) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.06.04 20:50:48
*Ízlelgeti Vezére szavait, amik az úttal kapcsolatban hagyják el a szakáll mögött rejtező ajkakat. Hosszú, nehéz, komisz. Hümment egyet és vállat von elfogadva a tényt. Majd lesz valahogy.
A fogadó említésére újfent megkordul gyomra, de azért elpislog Harath felé, ahol Aletai már ott van és küzdenek a jövevényekkel. Tépelődik picit, hogy ezer éves éhséggel felvegye-e az őrséget, ám mikor a Zöldfülű megjelenik és felvezeti, hogy Riali bizony finom meleg ebéddel készül, hát megadja magát étel utáni vágyának.*
-Köszönöm, kis barátom. *Villant vigyort Taitosra.* -Te is friss és üde vagy, ha szemem nem csal.
~És végtelenül ugribugri, mint mindig.~
*Valahol érzi, hogy a porciózással kapcsolatos kérdés nem őt érinti, mégis megválaszolja halkan. Ha nem figyelnek, talán meg sem hallják.*
-Szólj... *Suttogja kétségbeesett pillantást vetve a Zöldfülűre Kagan mellől.* -Vagy itt pusztulok.
*Egy gyors ebédszünet alatt nem valószínű, hogy lerohanják Amon Ruadhot, ő viszont fél, hogy az éhségtől megszédülve esetleg leesik a gyilokjáróról. Egyszerűen nem volt ideje eljutni a Fogadóig, mert vagy valami megbeszélésen és eligazításon volt, vagy a medvebagoly körül volt dolog.*
-Ohh, Vezérem! Említettem már, hogy Iluq kihalászta a másik medvebaglyot is a tojásából?
*Kérdezi a Hadurat miközben az étel gondolatától boldog mosoly terül szét arcocskáján.*
A hozzászólás írója (Ágrólszakadt Janemita) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.06.04 20:50:48
2587. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-06-04 19:32:51
Üzenet elküldve: 2015-06-04 19:32:51
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1633
OOC üzenetek: 313
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1633
OOC üzenetek: 313
Játékstílus: Vakmerő
*Természetesen legalább egy biccentéssel üdvözli a belépőt, ennyi mindenkinek jár, a nevét pedig megpróbálja megjegyezni. Legkésőbb a következő találkozásukkor kiderül majd, hogy sikerrel jár-e ez az akció.
Hrothgaar válaszát mérlegeli néhány pillanatig, aztán úgy dönt, hogy az az öt arany már igazán nem oszt, nem szoroz, meg legalább nem lesz olyan vörös a feje az erőlködéstől, mint Riqelie Lemara Leser, avagy a Vörös Vezér haja, amit mindig annyira rejteget a csuklyája alatt a hölgyemény. Bólint, aztán belecsap a törpe kezébe.*
- Rendben, legyen annyi. Ha te mondod, elhiszem. De öt arany a cipekedőknek nem is rossz fizetés. *Mondja végül vigyorogva tréfálkozva a gyors fejszámolás után. Egy csapat bunkóval vadászó orkot még talán le is nyűgözne ezzel a csodás agymunkával.*
- De hová megy ez a sok minden és mindenki? *Ennyit még bátorkodik megkérdezni mielőtt még kifelé indulna. Kíváncsi, hogy mire föl ez a sürgés-forgás és jövés-menés a kapunál és itt, a kovácsműhely környékén. A végén még nem csak harmadmagával fog lovagolni a visszaúton.*
Hrothgaar válaszát mérlegeli néhány pillanatig, aztán úgy dönt, hogy az az öt arany már igazán nem oszt, nem szoroz, meg legalább nem lesz olyan vörös a feje az erőlködéstől, mint Riqelie Lemara Leser, avagy a Vörös Vezér haja, amit mindig annyira rejteget a csuklyája alatt a hölgyemény. Bólint, aztán belecsap a törpe kezébe.*
- Rendben, legyen annyi. Ha te mondod, elhiszem. De öt arany a cipekedőknek nem is rossz fizetés. *Mondja végül vigyorogva tréfálkozva a gyors fejszámolás után. Egy csapat bunkóval vadászó orkot még talán le is nyűgözne ezzel a csodás agymunkával.*
- De hová megy ez a sok minden és mindenki? *Ennyit még bátorkodik megkérdezni mielőtt még kifelé indulna. Kíváncsi, hogy mire föl ez a sürgés-forgás és jövés-menés a kapunál és itt, a kovácsműhely környékén. A végén még nem csak harmadmagával fog lovagolni a visszaúton.*
2586. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-06-04 18:43:28
Üzenet elküldve: 2015-06-04 18:43:28
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 856
OOC üzenetek: 175
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 856
OOC üzenetek: 175
Játékstílus: Vakmerő
// Kovácsműhely//
*Még mielőtt a férfival belépne a műhelybe, befut Mirakh is. A törpe nem is késlekedik sokat, kérésel fordul Hrothgaar felé.*
- Hmm... rendben. Igyekezz, a pakolásból ne vondd ki magad csak ezért.
*Felel földijénak, és még mielőtt tényleg betérhetne a műhelybe még Quikhnah kérdésére is választ ad.*
- Az elkészült tömbökből is viszünk valamennyit. Ha nem más, út közben eladjuk vagy elcsencseljük. Pakolja abból is bőséggel, Quikh.
*Eztán fordult csak az ember felé.*
- Én pedig Hrothgaar Skyllagrimmson. Jelenleg kovács...
*Mutatkozik be ő is, ahogy a tisztesség megkívánja. Odabenn, hamar előkerülnek a fegyverek és ahogy a törpe sejtette, a visszacsapó íj lesz a kelendő portéka. Ám úgy látszik, a férfi alkudni szeretne. Meglehet sokallja ezt az árat a fegyverért, de ha netán a városi árakhoz mérné, akkor vakvágányon van az illető. Ez itt Thargarod, a helyi árakat kell megfizetni. Viszont Hrothgaar sem egy fatökű figura. Épp elég dolga van még, nem ezzel szeretne vesződni.*
- Legyen 115 arany és nem kell pakolnod. Kiváló darab, hidd el.
*Arcára mosoly húzódik, jobbját a férfi felé nyújtja, várván, hogy az elfogadja az ajánlatot és belecsap tenyerébe. Hrothgaar úgy véli, megfizethetné a 120 aranyat is Svir Gia, de az alkudozás az elkerülhetetlen. Anélkül nincs vásár. Ez is egy olyan bizonyos kötelező kör, mint egyes kultúráknál a hajlongás a köszönés rítusa közben.*
*Még mielőtt a férfival belépne a műhelybe, befut Mirakh is. A törpe nem is késlekedik sokat, kérésel fordul Hrothgaar felé.*
- Hmm... rendben. Igyekezz, a pakolásból ne vondd ki magad csak ezért.
*Felel földijénak, és még mielőtt tényleg betérhetne a műhelybe még Quikhnah kérdésére is választ ad.*
- Az elkészült tömbökből is viszünk valamennyit. Ha nem más, út közben eladjuk vagy elcsencseljük. Pakolja abból is bőséggel, Quikh.
*Eztán fordult csak az ember felé.*
- Én pedig Hrothgaar Skyllagrimmson. Jelenleg kovács...
*Mutatkozik be ő is, ahogy a tisztesség megkívánja. Odabenn, hamar előkerülnek a fegyverek és ahogy a törpe sejtette, a visszacsapó íj lesz a kelendő portéka. Ám úgy látszik, a férfi alkudni szeretne. Meglehet sokallja ezt az árat a fegyverért, de ha netán a városi árakhoz mérné, akkor vakvágányon van az illető. Ez itt Thargarod, a helyi árakat kell megfizetni. Viszont Hrothgaar sem egy fatökű figura. Épp elég dolga van még, nem ezzel szeretne vesződni.*
- Legyen 115 arany és nem kell pakolnod. Kiváló darab, hidd el.
*Arcára mosoly húzódik, jobbját a férfi felé nyújtja, várván, hogy az elfogadja az ajánlatot és belecsap tenyerébe. Hrothgaar úgy véli, megfizethetné a 120 aranyat is Svir Gia, de az alkudozás az elkerülhetetlen. Anélkül nincs vásár. Ez is egy olyan bizonyos kötelező kör, mint egyes kultúráknál a hajlongás a köszönés rítusa közben.*
2585. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-06-04 18:30:18
Üzenet elküldve: 2015-06-04 18:30:18
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 277
OOC üzenetek: 63
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 277
OOC üzenetek: 63
Játékstílus: Vakmerő
//Vörös Vércsék - Tanácskozás Terme//
*Most már nem maradt semmi kétsége afelől, hogy a barbárnak titulált távoli nép, amiről annyi túlzó és meg nem érdemelt pletyka kering, igen csak intelligens vezetővel van megáldva Isurii Thargarod személyében. Amit eddig hallott a népről az köszönő viszonyban sincs az eddig tapasztaltakkal, legfeljebb egy-egy hír bizonyult hitelesnek. Hiába ezt látni kell, hogy az ember biztosan elhiggye. Egy várostól távoli, attól szinte független törzs, ami nagyon civilizált és felvilágosult. Akivel most tárgyal mindenesetre ilyen személy. Semmi felesleges kérdés tökéletesen értik egymást és várakozás nélkül térnek át a következő lényeges pontra. Nem is váratja vele az Úrnőt, mosolya már-már barátságos formát öltve marad az arcán, miközben bólintva felé, viszi tovább a tárgyalást a remélhetőleg sikeres végkifejlet felé.*
-A helyzet az, hogy szervezetünk, mint mondtam eléggé kiterjedt. Sokba kerül a fenntartása és mi mást is kérhetnénk, mint egy csekély összeget, amit további működésünkre fordíthatunk. Ami azt illeti nagylelkű támogatóink sorában üdvözölni a Vérszövetséget nagyon megtisztelő lenne.
*Teszi, hozzá, egyrészt, mert így gondolja másrészt, mert a tárgyalási protokollról továbbra sem feledkezett meg.*
-Az összeg attól függ természetesen, hogy csak esetenként szeretnétek e valamiről konkrétan információt, vagy folyamatosan tájékozódni szeretnétek az aktuális ügyekről. Első esetben természetesen a kért információ megszerzésének költségei merülnek fel, plusz némi tiszteletdíj, utóbbi esetben egy állandó időközönkénti jutányosabb hozzájárulást kellene fizetni, futárunknak, aki időről-időre a hírekkel érkezni fog.
*Tart egy kis hatás szünetet, aztán folytatja is, hogy gazdálkodjanak az idővel.*
-Van még egy lehetséges megoldás, ha mind a kettőt igénybe kívánjátok venni. Ez úgy lenne lehetséges, ha egy Vércsénk itt él köztetek és kíséri népedet, akármerre is megy. Ha pedig valamilyen információra van szükség, vagy fontos elintézni való miatt kellene a kapcsolatrendszerünk, egyszerűen elküldöd őt, vagy vele tartasz. Ő pontosan tudja, majd kit is kell keresnie, hogy bármilyen ügy gördülékenyen menjen. Természetesen ebben az esetben az ő ellátása szintén a Vérszövetségre hárul és a támogatás összege magasabb lesz valamivel.
*Mosolya megint non formát ölt, amikor mélyen néz a másik tekintetébe.*
-Természetesen, mivel, mint mondtam a Vércsék összekötőkön keresztül működnek, ő is kizárólag a szervezettel együttműködve tud hasznotokra lenni.
*Egy kis szünetet tart, hogy az Úrnő felmérhesse, amit mondott és továbbiakban sejti mi lesz a kérdés. De addig is kivár, hogy hajlandó e a tudásért az Úrnő áldozni vajon és melyik verzió nyerte el a tetszését. Ha ez kiderül, akkor mondja is a konkrét árakat. Ha pedig van más ötlete, hogyan is lehetne még megoldani ezt, kedvére való módon, akkor azt is fogadja. Úgy érzi mindenre felkészült, így van válasza bármely felmerülő kérdésre.*
*Most már nem maradt semmi kétsége afelől, hogy a barbárnak titulált távoli nép, amiről annyi túlzó és meg nem érdemelt pletyka kering, igen csak intelligens vezetővel van megáldva Isurii Thargarod személyében. Amit eddig hallott a népről az köszönő viszonyban sincs az eddig tapasztaltakkal, legfeljebb egy-egy hír bizonyult hitelesnek. Hiába ezt látni kell, hogy az ember biztosan elhiggye. Egy várostól távoli, attól szinte független törzs, ami nagyon civilizált és felvilágosult. Akivel most tárgyal mindenesetre ilyen személy. Semmi felesleges kérdés tökéletesen értik egymást és várakozás nélkül térnek át a következő lényeges pontra. Nem is váratja vele az Úrnőt, mosolya már-már barátságos formát öltve marad az arcán, miközben bólintva felé, viszi tovább a tárgyalást a remélhetőleg sikeres végkifejlet felé.*
-A helyzet az, hogy szervezetünk, mint mondtam eléggé kiterjedt. Sokba kerül a fenntartása és mi mást is kérhetnénk, mint egy csekély összeget, amit további működésünkre fordíthatunk. Ami azt illeti nagylelkű támogatóink sorában üdvözölni a Vérszövetséget nagyon megtisztelő lenne.
*Teszi, hozzá, egyrészt, mert így gondolja másrészt, mert a tárgyalási protokollról továbbra sem feledkezett meg.*
-Az összeg attól függ természetesen, hogy csak esetenként szeretnétek e valamiről konkrétan információt, vagy folyamatosan tájékozódni szeretnétek az aktuális ügyekről. Első esetben természetesen a kért információ megszerzésének költségei merülnek fel, plusz némi tiszteletdíj, utóbbi esetben egy állandó időközönkénti jutányosabb hozzájárulást kellene fizetni, futárunknak, aki időről-időre a hírekkel érkezni fog.
*Tart egy kis hatás szünetet, aztán folytatja is, hogy gazdálkodjanak az idővel.*
-Van még egy lehetséges megoldás, ha mind a kettőt igénybe kívánjátok venni. Ez úgy lenne lehetséges, ha egy Vércsénk itt él köztetek és kíséri népedet, akármerre is megy. Ha pedig valamilyen információra van szükség, vagy fontos elintézni való miatt kellene a kapcsolatrendszerünk, egyszerűen elküldöd őt, vagy vele tartasz. Ő pontosan tudja, majd kit is kell keresnie, hogy bármilyen ügy gördülékenyen menjen. Természetesen ebben az esetben az ő ellátása szintén a Vérszövetségre hárul és a támogatás összege magasabb lesz valamivel.
*Mosolya megint non formát ölt, amikor mélyen néz a másik tekintetébe.*
-Természetesen, mivel, mint mondtam a Vércsék összekötőkön keresztül működnek, ő is kizárólag a szervezettel együttműködve tud hasznotokra lenni.
*Egy kis szünetet tart, hogy az Úrnő felmérhesse, amit mondott és továbbiakban sejti mi lesz a kérdés. De addig is kivár, hogy hajlandó e a tudásért az Úrnő áldozni vajon és melyik verzió nyerte el a tetszését. Ha ez kiderül, akkor mondja is a konkrét árakat. Ha pedig van más ötlete, hogyan is lehetne még megoldani ezt, kedvére való módon, akkor azt is fogadja. Úgy érzi mindenre felkészült, így van válasza bármely felmerülő kérdésre.*
2584. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-06-04 18:24:14
Üzenet elküldve: 2015-06-04 18:24:14
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1633
OOC üzenetek: 313
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1633
OOC üzenetek: 313
Játékstílus: Vakmerő
// Kovácsműhely//
*Egy pillanatig még azt is hiheti, hogy rögtön kezet kap a törpétől, de nem így történik. Szép is lenne, mi több hízelgő. Az izzadt kéz után viszont már nem kapkod, arra ott van a sajátja is bármikor, amikor kicsit kimelegedik valamitől. Bemutatkozni azért bemutatkozik.*
- Svir Gia vagyok! *Éppen hogy, de a kalapját is megemeli hozzá.*
- Rendben, menjünk. *Bólint és követi Hrothgaart a műhelybe, természetesen csak addig a részig, ameddig az egyszerű halandók mehetnek, a világért sem szeretne a talán egyenesen tiltott részre pofátlankodni. A rövid várakozás alatt megnézi magának a kipakolás alatt lévő műhelyt.*
- Na lássuk. *Mondja, mikor a törpe kihozza neki a két íjat. Az egyszerű íjra nem sok figyelmet szentel, olyan már van neki is, őt a visszacsapó íj érdekli, rég szeretett volna már egyet. Előbb csak a szeméve nézi meg, aztán felveszi és alaposabban is megvizsgálja, úgy, ahogy egy íjat kell.*
- Rendben. Száztíz aranyért megveszem, és visszafelé segítek ezt-azt kivinni a kocsihoz. *Úgy gondolja, ez egy igazán tisztességes ajánlat, főleg, hogy annak a lehetőségét is felveti, hogy a törpe láthatja megszakadni az erőlködésben. Na persze ahhoz képest azért Svir is jó erőben van, hogy nehéz kalapácsok helyett csak holmi íjak a fegyverei.*
*Egy pillanatig még azt is hiheti, hogy rögtön kezet kap a törpétől, de nem így történik. Szép is lenne, mi több hízelgő. Az izzadt kéz után viszont már nem kapkod, arra ott van a sajátja is bármikor, amikor kicsit kimelegedik valamitől. Bemutatkozni azért bemutatkozik.*
- Svir Gia vagyok! *Éppen hogy, de a kalapját is megemeli hozzá.*
- Rendben, menjünk. *Bólint és követi Hrothgaart a műhelybe, természetesen csak addig a részig, ameddig az egyszerű halandók mehetnek, a világért sem szeretne a talán egyenesen tiltott részre pofátlankodni. A rövid várakozás alatt megnézi magának a kipakolás alatt lévő műhelyt.*
- Na lássuk. *Mondja, mikor a törpe kihozza neki a két íjat. Az egyszerű íjra nem sok figyelmet szentel, olyan már van neki is, őt a visszacsapó íj érdekli, rég szeretett volna már egyet. Előbb csak a szeméve nézi meg, aztán felveszi és alaposabban is megvizsgálja, úgy, ahogy egy íjat kell.*
- Rendben. Száztíz aranyért megveszem, és visszafelé segítek ezt-azt kivinni a kocsihoz. *Úgy gondolja, ez egy igazán tisztességes ajánlat, főleg, hogy annak a lehetőségét is felveti, hogy a törpe láthatja megszakadni az erőlködésben. Na persze ahhoz képest azért Svir is jó erőben van, hogy nehéz kalapácsok helyett csak holmi íjak a fegyverei.*
2583. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-06-04 18:14:52
Üzenet elküldve: 2015-06-04 18:14:52
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 176
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 176
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
// Sátor, majd kovácsműhely //
* Szívében csalódottsággal tér meg sátrába, hogy levegye páncélját, letegye csatabárdját, s pajzsát. Csupán kardját hagyja magánál, megszokásból. Csakis ezútán indul meg, hogy felhajtson egy kellően nagy szekeret, amit némi erőlködés árán tol oda a műhely elé. *
- Thán, meghoztam a szekeret. Viszont lenne egy kérésem. -
* Lép oda Hrothgaarhoz. *
- Míg van mivel, s miből, szeretnék magamnak egy sisakot. Hátha kellek majd az úton. -
* Mondja, s megvárja a másik válaszát. Ha megkapja az engedélyt, nem is vár tovább, hanem berongyol a műhelybe, s nekilát a munkának. Ha nemleges a válasz, úgy egyhelyben marad, s várja a feladatát. *
* Szívében csalódottsággal tér meg sátrába, hogy levegye páncélját, letegye csatabárdját, s pajzsát. Csupán kardját hagyja magánál, megszokásból. Csakis ezútán indul meg, hogy felhajtson egy kellően nagy szekeret, amit némi erőlködés árán tol oda a műhely elé. *
- Thán, meghoztam a szekeret. Viszont lenne egy kérésem. -
* Lép oda Hrothgaarhoz. *
- Míg van mivel, s miből, szeretnék magamnak egy sisakot. Hátha kellek majd az úton. -
* Mondja, s megvárja a másik válaszát. Ha megkapja az engedélyt, nem is vár tovább, hanem berongyol a műhelybe, s nekilát a munkának. Ha nemleges a válasz, úgy egyhelyben marad, s várja a feladatát. *
2582. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-06-04 17:48:05
Üzenet elküldve: 2015-06-04 17:48:05
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 10
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 10
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//A vadon gyermeke - Harath, Eireni//
*Igazán megörvend, amikor a fél-elf megérti jelbeszédét. Vad vigyora húzódik szája, kivillantva fehér, hegyes, avagy éles fogait. Öklével hirtelen a férfi felé bök, mintha meg akarná ütni, de határozottan megállítja a kezét egy pontnál. A levegőboksz közben pedig Harath nevét próbálja el ismét.*
-H-harrat! *A számára szokatlan betűket elég nehézkesen ejti ki, de majdnem sikerül a név kiejtése.
Ezután pedig, ugyanezzel a határozottsággal, maga felé bök öklével és emlékezteti a férfit nevére.*
-Zazi!
*Közben feltűnik Eireni alakja is, akitől, nem kicsit, megijed Zazide. Hátrahőköl gyorsan, s guggoló állapotba érkezik. Ami furcsa azonban: nem ránt fegyvert. Ugyanis megpillantja az elf hosszú füleit.*
~Ő hasonlít rám! Fajtársam, testvérem!~ *Gondolja az ő saját kis nyelvén. Hunyorít, hogy jobban felmérhesse Eireni alakját, majd újra kiegyenesedik és az elfnek is bemutatkozik. De mielőtt ezt megtenné, Eireni köszön neki, amit ő természetesen nem ért. Úgy gondolja, megelőlegezi a bemutatkozást, így a fiú felé üt öklével és azt mondja:*
-Üvözzetem!
*Majd, természetesen magára mutat és ő is bemutatkozik.*
-Zazi!
*Igazán megörvend, amikor a fél-elf megérti jelbeszédét. Vad vigyora húzódik szája, kivillantva fehér, hegyes, avagy éles fogait. Öklével hirtelen a férfi felé bök, mintha meg akarná ütni, de határozottan megállítja a kezét egy pontnál. A levegőboksz közben pedig Harath nevét próbálja el ismét.*
-H-harrat! *A számára szokatlan betűket elég nehézkesen ejti ki, de majdnem sikerül a név kiejtése.
Ezután pedig, ugyanezzel a határozottsággal, maga felé bök öklével és emlékezteti a férfit nevére.*
-Zazi!
*Közben feltűnik Eireni alakja is, akitől, nem kicsit, megijed Zazide. Hátrahőköl gyorsan, s guggoló állapotba érkezik. Ami furcsa azonban: nem ránt fegyvert. Ugyanis megpillantja az elf hosszú füleit.*
~Ő hasonlít rám! Fajtársam, testvérem!~ *Gondolja az ő saját kis nyelvén. Hunyorít, hogy jobban felmérhesse Eireni alakját, majd újra kiegyenesedik és az elfnek is bemutatkozik. De mielőtt ezt megtenné, Eireni köszön neki, amit ő természetesen nem ért. Úgy gondolja, megelőlegezi a bemutatkozást, így a fiú felé üt öklével és azt mondja:*
-Üvözzetem!
*Majd, természetesen magára mutat és ő is bemutatkozik.*
-Zazi!
2581. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-06-04 17:10:36
Üzenet elküldve: 2015-06-04 17:10:36
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 856
OOC üzenetek: 175
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 856
OOC üzenetek: 175
Játékstílus: Vakmerő
//Vörös Vércsék - Kovácsműhely //
*Amíg Azil fel nem tűnik, nem állhat meg az élet. Hrothgaar és Quikhnah nekiállnak kipakolni a műhelyből a szerszámok nagyját.*
- Párat hagyunk még. Egy kalapács, egy fogó, egy lukasztó, ezek jók lesznek még itt, ha valaki beesne egy kisebb munkára. A többit visszük.
*Hrothgaar a nagy fegyverszekrényre néz. Azon töri a fejét, hogy azzal mi legyen? Hagyják itt üresen, vigyék azt is? Halkan morrant egyet, mint egy dühös véreb, egyelőre ott legyen, ahol épp áll. Később ráér vele foglalkozni. A szerszámokat egy kiterített pokrócra dobja le, megvárja még Quikh adagját is. Ha összegyűltek az eszközök, felgöngyöli a pokrócot és összekötözi a végeinél. Így könnyebb szállítani, valamivel helytakarékosabb is. Felemelik a csomagot a szekérre, Hrothgaar felmászik és legbelülre tolja a nagy pakkot. Épp mászik lefelé, amikor egy férfi szólítja meg őket.*
- Üdv, jóember!
*Emeli üdvözlésre a kezét, de a mozdulat végül áthajlik homloktörlésbe.*
- Van pár íjunk épp elfekvőben. *a törpe kihúzza magát és picit megmozgatja vállát, mint aki bemelegíteni készül valami komolyabb munkához* Gyere, tekintsd meg őket.
*Azzal Hrothgaar beslattyog a műhelybe és hátramegy, ahhoz a szekrényhez, amit épp az előbb szemmel-vert. Kulcs csörren, lakat kattan, ajtó nyílik és a törpe két leajzott íjjal tér vissza. Egyik kezében egy egyszerű, hétköznapi íjat tart. A másikban azonban egy visszacsapó íj van. Leteszi őket az asztalra és a kuncsaftra emeli tekintetét.*
- Ez itt 60 aranytallér. *mutat az egyszerű íjra* Ez pedig 120. *siklik át keze a reflexíj fölé* Ezekkel tudok most szolgálni.
*Amíg Azil fel nem tűnik, nem állhat meg az élet. Hrothgaar és Quikhnah nekiállnak kipakolni a műhelyből a szerszámok nagyját.*
- Párat hagyunk még. Egy kalapács, egy fogó, egy lukasztó, ezek jók lesznek még itt, ha valaki beesne egy kisebb munkára. A többit visszük.
*Hrothgaar a nagy fegyverszekrényre néz. Azon töri a fejét, hogy azzal mi legyen? Hagyják itt üresen, vigyék azt is? Halkan morrant egyet, mint egy dühös véreb, egyelőre ott legyen, ahol épp áll. Később ráér vele foglalkozni. A szerszámokat egy kiterített pokrócra dobja le, megvárja még Quikh adagját is. Ha összegyűltek az eszközök, felgöngyöli a pokrócot és összekötözi a végeinél. Így könnyebb szállítani, valamivel helytakarékosabb is. Felemelik a csomagot a szekérre, Hrothgaar felmászik és legbelülre tolja a nagy pakkot. Épp mászik lefelé, amikor egy férfi szólítja meg őket.*
- Üdv, jóember!
*Emeli üdvözlésre a kezét, de a mozdulat végül áthajlik homloktörlésbe.*
- Van pár íjunk épp elfekvőben. *a törpe kihúzza magát és picit megmozgatja vállát, mint aki bemelegíteni készül valami komolyabb munkához* Gyere, tekintsd meg őket.
*Azzal Hrothgaar beslattyog a műhelybe és hátramegy, ahhoz a szekrényhez, amit épp az előbb szemmel-vert. Kulcs csörren, lakat kattan, ajtó nyílik és a törpe két leajzott íjjal tér vissza. Egyik kezében egy egyszerű, hétköznapi íjat tart. A másikban azonban egy visszacsapó íj van. Leteszi őket az asztalra és a kuncsaftra emeli tekintetét.*
- Ez itt 60 aranytallér. *mutat az egyszerű íjra* Ez pedig 120. *siklik át keze a reflexíj fölé* Ezekkel tudok most szolgálni.
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8741-8760 , 8761-8780 , 8781-8800 , 8801-8820 , 8821-8840 , 8841-8860 , 8861-8880 , 8881-8900 , 8901-8920 , 8921-8940 , 8941-8960 , 8961-8980 , 8981-9000 , 9001-9020 , 9021-9040 , 9041-9060 , 9061-9080 , 9081-9100 , 9101-9120 , 9121-9140 , 9141-9160 , 9161-9180 , 9181-9200 , 9201-9220 , 9221-9240 , 9241-9260 , 9261-9280 , 9281-9300 , 9301-9320 , 9321-9340 , 9341-9360 , 9361-9380 , 9381-9400 , 9401-9420 , 9421-9440 , 9441-9460 , 9461-9480 , 9481-9500 , 9501-9520 , 9521-9540 , 9541-9560 , 9561-9580 , 9581-9600 , 9601-9620 , 9621-9640 , 9641-9660 , 9661-9680 , 9681-9700 , 9701-9720 , 9721-9740 , 9741-9760 , 9761-9780 , 9781-9800 , 9801-9820 , 9821-9840 , 9841-9860 , 9861-9880 , 9881-9900 , 9901-9920 , 9921-9940 , 9941-9960 , 9961-9980 , 9981-10000 , 10001-10020 , 10021-10040 , 10041-10060 , 10061-10080 , 10081-10100 , 10101-10120 , 10121-10140 , 10141-10160 , 10161-10180 , 10181-10200 , 10201-10220 , 10221-10240 , 10241-10260 , 10261-10280 , 10281-10300 , 10301-10320 , 10321-10340 , 10341-10360 , 10361-10380 , 10381-10400 , 10401-10420 , 10421-10440 , 10441-10460 , 10461-10480 , 10481-10500 , 10501-10520 , 10521-10540 , 10541-10560 , 10561-10580 , 10581-10600 , 10601-10620 , 10621-10640 , 10641-10660 , 10661-10680 , 10681-10700 , 10701-10720 , 10721-10740 , 10741-10760 , 10761-10780 , 10781-10800 , 10801-10820 , 10821-10840 , 10841-10860 , 10861-10880 , 10881-10900 , 10901-10920 , 10921-10940 , 10941-10960 , 10961-10980 , 10981-11000 , 11001-11020 , 11021-11040 , 11041-11060 , 11061-11080 , 11081-11100 , 11101-11120 , 11121-11140 , 11141-11160 , 11161-11180 , 11181-11200 , 11201-11220 , 11221-11240 , 11241-11260 , 11261-11280 , 11281-11300 , 11301-11320 , 11321-11340 , 11341-11360 , 11361-11380 , 11381-11400 , 11401-11420 , 11421-11440 , 11441-11460 , 11461-11480 , 11481-11500 , 11501-11520 , 11521-11540 , 11541-11560 , 11561-11580 , 11581-11600 , 11587-11606